Időállapot: közlönyállapot (2004.III.2.)

6/2004. (III. 2.) OGY határozat

országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról „Az Orbán-kormány (az 1998-2002-es kormányzati ciklus) alatt a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportfolió Kht. működésével és gazdálkodásával, továbbá vezetőik, vezető tisztségviselőik és tisztviselőik döntéseivel, intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő - a politikai, erkölcsi és jogi felelősség kérdését is felvető - közéleti tisztaságot sértő cselekmények, ezzel összefüggő esetleges vagyongyarapodások, valamint mindezzel összefüggésben az Orbán-kormány kormányzati és kormánypárti politikusai, vezetői - különösen Orbán Viktor, Stumpf István és Deutsch Tamás - érintettségének és esetleges felelősségének kivizsgálására”  * 

Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljes körűen feltárja az Orbán-kormány alatt történt egyes nagy közfelháborodást kiváltó, jelentős közpénzeket érintő, közérdekű ügyek körülményeit, az alábbi határozatot hozta:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre az Orbán-kormány (az 1998-2002-es kormányzati ciklus) alatt a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Miniszterelnöki Hivatal és annak Országimázs Központja, valamint az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportolió Kht. működésével és gazdálkodásával, továbbá vezetőik, vezető tisztségviselőik és tisztviselőik döntéseivel, intézkedéseivel kapcsolatban felmerülő - a politikai, erkölcsi és jogi felelősség kérdését is felvető - közéleti tisztaságot sértő cselekmények, ezzel összefüggő esetleges vagyongyarapodások, valamint mindezzel összefüggésben az Orbán-kormány kormányzati és kormánypárti politikusai, vezetői - különösen Orbán Viktor, Stumpf István és Deutsch Tamás - felelősségének kivizsgálására.

II. A vizsgálóbizottság feladata különösen az alábbi kérdések megvizsgálása.

A) A Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., valamint ezzel összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal tevékenységével kapcsolatban:

1. Milyen a közélet tisztaságát sértő cselekmények merültek fel az 1998-2002-es kormányzati ciklusban a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft., valamint ezzel összefüggésben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), és vezető tisztviselői és tisztségviselői - különös tekintettel dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - illetve más kormányzati, kormánypárti politikusok tevékenysége során?

2. Milyen döntés-előkészítés előzte meg, és mely személyek részéről a minisztérium döntéseit, határozatait?

3. Milyen kormányzati döntések születtek, és hogyan, milyen eljárás során a kérdéses üggyel kapcsolatban?

4. Kik vettek részt a döntések meghozatalában?

5. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?

6. Mi lett a minisztérium, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság által kifizetett pénzösszegek későbbi sorsa?

7. Milyen esetleges - jogi, politikai, erkölcsi - felelősség állapítható meg dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, más a kormányzati, kormánypárti politikusok, illetve dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök tevékenysége kapcsán?

B) A Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja, illetve az azzal kapcsolatban álló cégek - különös tekintettel a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. - tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban:

1. Milyen a közélet tisztaságát sértő cselekmények merültek fel az 1998-2002-es kormányzati ciklusban Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja, illetve az azzal kapcsolatban álló cégek - különös tekintettel a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. - tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban, és vezető tisztviselői és tisztségviselői - különös tekintettel, Tóth István Zoltán az Országimázs Központ akkori vezetője, dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető akkori miniszter és dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök - illetve más a kormányzati, kormánypárti politikusok tevékenysége során?

2. Milyen személyi és gazdasági kapcsolat állt fenn a minisztérium, az érintett és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági társaságok, valamint mindezek vezetői, illetve tulajdonosai között?

3. Milyen döntés-előkészítés előzte meg, és mely személyek részéről a minisztérium döntéseit, határozatait?

4. Milyen döntések születtek, és mely személyek részéről?

5. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?

6. Mi lett a minisztérium, illetve annak szervezeti egysége által - közvetve vagy közvetlenül - kifizetett pénzösszegek későbbi sorsa?

7. Milyen esetleges - jogi, politikai, erkölcsi - felelősség állapítható meg dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, más a kormányzati, kormánypárti politikusok, illetve dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök tevékenysége kapcsán?

C) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. Orbán-kormány alatt folytatott tevékenysége, működése és gazdálkodása kapcsán:

1. Milyen, a közélet tisztaságát sértő, esetleg az állami vagyont hátrányosan érintő eredményező döntésekre került sor a Magyar Fejlesztési Bank Rt. működése során, különös tekintettel az állítólagosan a MOL Rt. részvényeinek felvásárlását szolgáló kötvénykibocsátásra, valamint az Újpest FC felvásárlására?

2. Hogyan ítélhető meg egy informális kormánydöntés, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2001 júniusában hozott alapítói döntése, melyben a MOL Rt. részvényeinek felvásárlására utasította a bankot?

3. Milyen döntések, előterjesztések, hatásvizsgálatok, intézkedések, illetve mulasztások előzték meg, illetve tették lehetővé a vizsgált események megtörténtét?

4. Milyen döntések születtek, és mely személyek részéről?

5. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?

6. Mely gazdasági és állami vezetők, tiszt- és tisztségviselők, illetve kormányzati vagy kormánypárti politikusok felelőssége vethető fel az esetleges visszásságok, szabálytalanságok, jogszabálysértések kapcsán?

7. Milyen esetleges felelősség terheli a fentiek kapcsán az Orbán-kormányt, vezetőjét és tagjait, különös tekintettel dr. Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök esetleges felelősségére?

8. Mi lett az ügyben - közvetve vagy közvetlenül - szereplő pénzösszegek későbbi sorsa?

D) Az Ifjúsági- és Sportminisztérium, a Sportfolió Kht. és a velük közvetlen és közvetett kapcsolatban lévő személyek és gazdasági társaságok működése és gazdálkodása az Orbán-kormány alatt.

1. Milyen a közélet tisztaságát sértő cselekményekre került sor az Ifjúsági- és Sportminisztérium, illetve a Sportfolió Kht. működésével és gazdálkodásával kapcsolatban - különös tekintettel az úgynevezett Stadionbeléptető-rendszer ügyére?

2. Mi lett a sorsa a beszerzett és fel nem szerelt eszközöknek, berendezéseknek?

3. Milyen pénzügyi teljesítésekre került sor a beruházás kapcsán? Mi lett a - közvetve, vagy közvetlenül - kifizetett pénzösszegek későbbi sorsa?

4. Mekkora az esetleges kár, és ez milyen szervezeti szinten valósult meg?

5. Milyen döntések, előterjesztések, hatásvizsgálatok, intézkedések, illetve mulasztások előzték meg, illetve tették lehetővé a vizsgált események megtörténtét?

6. Milyen minisztériumi, illetve kormányzati mechanizmus során születtek meg a beruházásokat megalapozó, illetve kísérő döntések?

7. Milyen döntések születtek, és mely személyek részéről?

8. Mely gazdasági és állami vezetők tiszt- és tisztségviselők, illetve kormányzati vagy kormánypárti politikusok felelőssége vethető fel az esetleges visszásságok, szabálytalanságok, jogszabálysértések kapcsán?

9. Milyen vagyongyarapodás következett be a döntéshozatalban érintettek körében?

10. Milyen felelősség terheli a fentiek kapcsán az Orbán-kormányt, elnökét és tagjait - különös tekintettel dr. Deutsch Tamás akkori miniszterre és dr. Orbán Viktor akkori miniszterelnök esetleges - akár jogi, politikai, erkölcsi - felelősségére?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP 3
Fidesz-MPSZ 3
SZDSZ 1
MDF 1

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. pont alpontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság munkája során feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni. A bizottság jogosult a vizsgálat tárgyát képező ügyekben esetleg folytatott rendőrségi vagy ügyészségi nyomozások nyilvános adatait megismerni.

VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének feltételeit és költségeit az Országgyűlés biztosítja saját költségvetéséből.

X. A bizottság megbízatása a megalakulásától számított hat hónapig tart.


  Vissza az oldal tetejére