Időállapot: közlönyállapot (2004.IV.19.)

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról * 

A magyar nép történetéből ismert, hogy ősidőktől fogva milyen szoros volt kötődésünk az állattartáshoz, állattenyésztéshez. Hazánkban a Kárpát-medencében őshonosnak mondott fajok és fajták (a továbbiakban: fajták) fenntartása is védelmet kapott az állattenyésztési törvényben. A régi magyar háziállatfajták köre azonban ennél nagyobb sugarú, mert az „őshonos” fajtákon túl számos olyan, hosszú időn keresztül tenyésztett fajta él hazánk területén, amely állatfajták a magyar nemzeti kultúra részét képezik.

A régi magyar háziállatok az emberi munka évszázados eredményei. Történelmi múltunkhoz tartoznak, nemcsak az állattenyésztés történetéhez, hanem a teljes magyar történetiséghez is. Hozzátartoznak a magyar tájhoz, részei nemzeti identitásunknak, őshonos állataink ma is élő, eleven örökségünk.

Az Európai Uniós csatlakozás küszöbén a Magyar Országgyűlés megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy nemzeti létünk 1100 éves értékeit, eredményeit megőrizzük, és Európában ezzel is kifejezzük nemzeti karakterünket.

1. Ennek szellemében a Magyar Országgyűlés a védett őshonos és régi magyar állatfajtákat

nemzeti kinccsé nyilvánítja.

2. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti.

3. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít.

4. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír.

5. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták jegyzékét a határozat melléklete tartalmazza. A jegyzék felülvizsgálatáról - legalább 5 évente - a Kormány gondoskodik.

6. A mellékletben felsorolt állatfajtákat magyar őshonos állatoknak tekintjük, amelyek egyben - nevükben és képi megjelenésükben - Magyarország szimbólumai.

7. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozathoz

SZARVASMARHAFÉLÉK

Magyar szürke szarvasmarha

Magyar tarka szarvasmarha

Magyar bivaly

JUH

Fehér hortobágyi racka

Fekete hortobágyi racka

Gyimesi racka

Cigája

Cikta

KECSKE

Magyar (parlagi) kecske

SERTÉS

Szőke mangalica

Fecskehasú mangalica

Vörös mangalica

TYÚKFÉLÉK

Fehér magyar tyúk

Sárga magyar tyúk

Kendermagos magyar tyúk

Fogolyszínű magyar tyúk

Erdélyi kopasznyakú tyúk (fehér, fekete, kendermagos)

PULYKA

Rézpulyka

Bronzpulyka

LÚD

Fodrostollú magyar lúd (fehér, szürke, tarka)

Simatollú magyar lúd

KACSA

Magyar kacsa (fehér, tarka)

GYÖNGYTYÚK

Magyar gyöngytyúk (fehér, ezüst, tarka, kékesszürke)

NYÚL

Magyar óriás nyúl

Gidrán

Lipicai

Kisbéri félvér

Nóniusz

Shagya-arab

Furioso-North Star

Hucul

Magyar hidegvérű

SZAMÁR

Magyar (parlagi) szamár

HAL

Pontyok (attalai tükrös ponty, biharugrai tükrös ponty, bikali tükrös ponty, tiszai nyurga ponty, dinnyési tükrösponty, geleji nyurga ponty, szajoli tükrös ponty, hajdú T1 tükrös ponty, hajdú P1 pikkelyes ponty, hajdúszoboszlói tükrös ponty, hortobágyi tükrös ponty, hortobágyi pikkelyes ponty, dunai vad ponty, varászlói tükrös ponty, balatoni sudár ponty, mórichelyi tükrös ponty, nagyatádi tükrös ponty, szarvasi 215 tükrös ponty, szarvasi P34 pikkelyes ponty, P31 pikkelyes ponty, szegedi tükrös ponty, tatai aranysárga pikkelyes ponty, tatai palaszürke pikkelyes ponty, tatai hátpikkelyes tükrös ponty, tatai acélos nyurga ponty, ráckevei dunai tőponty)

Leső harcsa

Tok-félék (sima tok, sőregtok, vágótok, viza)

Sebes pisztráng

KUTYA

Komondor

Kuvasz

Mudi

Puli

Pumi

Magyar agár

Rövidszőrű magyar vizsla

Drótszőrű magyar vizsla

Erdélyi kopó

GALAMB

Alföldi buga galamb

Alföldi (kőrösi) keringő

Bácskai hosszúcsőrű keringő

Bajai keringő

Budapesti bíbic

Budapesti magasröptű csapos keringő

Budapesti magasröptű keringő

Budapesti rövidcsőrű

Budapesti tollaslábú gólyás

Budapesti tükrös

Ceglédi rövidcsőrű szívhátú

Csepeli magasröptű hófehér keringő

Debreceni pergő

Dél-Bácskai keringő

Egri kék keringő

Hódmezővásárhelyi ernyőszemű keringő

Kecskeméti keringő

Kiskunfélegyházi keringő

Kiskunfélegyházi simafejű keringő

Komáromi bukó

Magasröptű magyar deres

Magyar begyes

Magyar csirkegalamb

Magyar díszposta

Magyar óriás galamb

Magyar szarkakeringő

Makói magasszálló keringő

Miskolci keringő

Monori keringő

Szegedi magasszálló

Székesfehérvári bukó

Szolnoki bagdetta

Szolnoki keringő

Szováti kék


  Vissza az oldal tetejére