Időállapot: közlönyállapot (2005.VI.14.)

2005. évi XLVI. törvény

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról * 

Első fejezet

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt.”

2. § Az Ápt. 4/A. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem köteles vizsgát tenni:]

b) aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;”

3. § (1) Az Ápt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,

b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét,

c) a ténymegállapítást,

d) a ténymegállapítás alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,

e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóság bélyegzőlenyomatát,

f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.”

(2) Az Ápt. 11. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.

(5) Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi, illetve méltányossági kérelem nem nyújtható be.”

4. § Az Ápt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem) be lehet nyújtani

a) Magyarországon élő kérelmező választása szerint a lakóhelye szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez vagy a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,

b) külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.

(2) Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá - az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével - magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.

(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.

(4) Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.”

5. § Az Ápt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett

a) születési családi és utónevét, házassági nevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét,

b) jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs(ak) nevét, születési helyét és idejét, a házastárs anyja nevét,

c) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét,

d) lakcímét, valamint

e) az állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat.

(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.

(3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat.

(4) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatot magyar anyakönyv tartalmazza, és a kérelmező az adatot igazoló okirattal nem rendelkezik, kérelmére a belügyminiszter gondoskodik az okirat beszerzéséről. Ha a kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, ezek beszerzésére a belügyminiszter intézkedik.

(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az idegen nyelvű okiratot

a) hiteles magyar nyelvű fordítással és

b) diplomáciai felülhitelesítéssel

ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

(6) Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem csatolta, a belügyminiszter a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.”

6. § (1) Az Ápt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.”

(2) Az Ápt. 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése (3) és (4) bekezdésre változik:

„(2) A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.”

7. § (1) Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belügyminiszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést honosítás esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.”

(2) Az Ápt. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a belügyminiszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.”

8. § Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.”

9. § Az Ápt. a következő alcímmel és új 20/B. §-sal egészül ki:

A külföldi helységnév használata

20/B. § (1) A honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnevet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az illető országban előírt hivatalos formában kell használni. A hivatalos külföldi helységnév mellett - ha ismert - járulékosan (zárójelben) a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése.

(2) A honosítást vagy visszahonosítási kérő külföldi kérelmezheti, hogy amennyiben a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, az eljárás során kizárólag azt használják.

(3) A külföldi helységnév után - ha az az iratokból megállapítható - a tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint minden esetben az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.

(4) Az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell bejegyezni.”

Második fejezet

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosítása

10. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köteles személyazonosító okmányait, illetve a tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányokat a törvényben erre feljogosított hatóságoknak ellenőrzés céljából átadni.”

11. § Az Idtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A külföldi megélhetése - az egészségügyi ellátást is beleértve - biztosított, ha arról saját maga, a családtagja, illetve az eltartására kötelezett más személy jövedelméből gondoskodni tud, illetve igazolja, hogy képes a megélhetés anyagi fedezetét törvényes módon megszerezni.

(2) A lakhatás feltételével az a külföldi rendelkezik, aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan tulajdonosa vagy használatára jogosult, illetve igazolja, hogy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szállással rendelkezik.”

12. § Az Idtv. 9. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:

„(5) A nemzetközi szerződés alapján kiadható speciális tartózkodási vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít. A nemzeti vízum munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra nem jogosít.”

13. § Az Idtv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a külföldi tartózkodási vagy letelepedési engedélyt szerzett, a kiadott tartózkodási vízum érvényét veszti, ezért azt egyidejűleg meg kell semmisíteni.”

14. § Az Idtv. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felsőfokú tanulmányok folytatása céljából beutazó külföldinek (a továbbiakban: diák) a tanulmányi idő alatt történő munkavállalásához nem kell munkavállalási célú vízummal rendelkeznie.”

15. § Az Idtv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szakképzés, szakmai továbbképzés céljából beutazó külföldi tartózkodási engedélye a tanulmányok folytatásáig, legfeljebb azonban egy évre adható ki, és alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.”

16. § Az Idtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Idtv. a következő 14/A-14/C. §-okkal egészül ki:

„14. § (1) Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyre jogosult - a (3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén - az a külföldi, aki magyar állampolgár

a) házastársa,

b) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),

c) külföldi házastársának kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),

d) eltartott felmenője vagy külföldi házastársának eltartott felmenője,

e) szülői felügyeleti joggal rendelkező szülője, ha a magyar állampolgár kiskorú.

(2) Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyre jogosult - a (3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén - az a külföldi is, aki a Magyarországon élő tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező személy

a) házastársa,

b) házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is),

c) kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), aki felett szülői felügyeleti jogot gyakorol,

d) házastársának kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol.

(3) A tartózkodási engedély családi együttélés céljából történő kiadásának feltétele a családi kapcsolat igazolása, továbbá, hogy

a) a külföldi családtag rendelkezzen tartózkodási vízummal,

b) a kérelmező vagy Magyarországon élő családtagja a megélhetés feltételeit jövedelméből vagy vagyonából biztosítani tudja,

c) a lakhatási feltétel a családi együttélésnek megfelelően biztosított,

d) a családtag vagy rá is kiterjedően a családegyesítést kérelmező rendelkezik teljes körű egészségbiztosítással, vagy az egészségügyi ellátások igénybevételéhez szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll,

e) nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi részére a tartózkodási engedély a (3) bekezdés b) és c) pontjaiban megállapított feltételek hiányában is kiadható.

14/A. § (1) A családi együttélés biztosítása céljából - e §-ban foglalt feltételek szerint - tartózkodási engedélyt kaphat a menekültként elismert személy

a) külföldi házastársa, feltéve, hogy a házasságot a menekültként elismert személy magyarországi beutazását megelőzően megkötötték,

b) a 14. § (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt családtagja, továbbá

c) a külföldi, aki a kísérő nélküli kiskorúnak minősülő menekült első fokú egyenes ági felmenője, ennek hiányában törvényes gyámja,

feltéve, hogy a családtag nem menekült, és nem is kérte a magyar menekültügyi hatóságtól a menekültkénti elismerését.

(2) A menekülthöz történő családegyesítéshez a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon igazolható. A családegyesítéshez a 14. § (3) bekezdésének b)-d) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolni, ha a családegyesítést a menekültkénti elismerést követő három hónap lejárta után kérelmezték.

(3) A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre.

14/B. § (1) A családtag tartózkodási engedélyének érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényességi idejét.

(2) A házastárs további tartózkodásra önállóan jogosult, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, vagy ha a befogadó házastárs meghalt, és tartózkodásának további feltételei - a tartózkodási vízum kivételével - biztosítottak.

(3) Ha a házasságot a tartózkodási engedély családi együttélés céljából történő kiadását követő öt éven belül felbontják, a családegyesítés céljából érkezett házastárs további tartózkodásra nem jogosult, kivéve, ha

a) a házasságból magyar állampolgár gyermek született és a szülői felügyelet jogát a házastárs gyakorolja, vagy

b) a házastárs - a tartózkodási vízum kivételével - saját jogán rendelkezik a tartózkodási engedély más jogcímen történő kiadásának feltételeivel.

(4) A kiskorú magyar állampolgár gyermek külföldi szülőjének a családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyét vissza kell vonni, ha a szülői felügyelet joga megszűnik. A szülő további magyarországi tartózkodásra akkor jogosult, ha a tartózkodási engedély más jogcímen való kiadásához szükséges feltételekkel - a tartózkodási vízum kivételével - rendelkezik.

(5) Családegyesítés jogcímén kiskorúként beutazott, időközben nagykorúvá vált külföldi családegyesítés jogcímén akkor jogosult további tartózkodásra, ha a nagykorúság elérését megelőző öt év óta családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezett, vagy a további tartózkodás feltételei is biztosítottak.

14/C. § Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek Magyarországon gyermeke született, ennek tényét a gyermek születésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni. A tartózkodási engedélyt családi együttélés céljából a 14. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek vizsgálata nélkül, a szülő tartózkodási engedélyének megfelelő érvényességgel ki kell adni.”

17. § (1) Az Idtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tartózkodási engedély kiadása vagy a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadható, ha a külföldi]

d) közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem részesül kötelező és rendszeres ellátásban vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be;”

(2) Az Idtv. 17. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

e) a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozták létre.”

18. § (1) Az Idtv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat az a külföldi, aki tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és

a) a letelepedési engedélyt - a házastárs kivételével - családtagként kérelmezi, feltéve, hogy a beutazásától számított legalább egy éve magyar állampolgárral, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, illetve menekültként elismert külföldivel családi életközösségben él,

b) a letelepedési engedélyt házastársként kérelmezi, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték,

c) a kérelmező magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy felmenője magyar állampolgár volt.”

(2) Az Idtv. 18. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A belügyminiszter az (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárása során a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait, valamint egészségügyi állapotát értékeli különös méltánylást érdemlő körülményként.

(8) Ha a kérelmező az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételek hiányában kéri a belügyminisztertől a letelepedés kivételes méltányosságból történő engedélyezését, a kérelem csak akkor teljesíthető, ha a külföldi letelepedése közérdeket nem sért.

(9) A belügyminiszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

19. § Az Idtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A letelepedési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a természetes személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot), valamint a törvényben meghatározott feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.”

20. § (1) Az Idtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal vagy a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el - a befogadott kivételével - azt a Magyarországon lévő külföldit,

a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, de kérelme elbírálásáig a korábbi tartózkodásra jogosító engedélyének érvényességi ideje lejárt;

b) akinek az úti okmányát az ellene indult büntető- vagy szabálysértési eljárás lefolytatása érdekében visszatartották;

c) aki nem tartozik az a) pont hatálya alá, de akinek beutazása, illetve tartózkodása jogellenes;

d) akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek.”

(2) Az Idtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igazolás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három hónap, a b) és c) pontban foglalt esetben egy hónap, a d) pontban foglalt esetben legfeljebb hat hónap érvényességgel adható ki, amely meghosszabbítható.”

21. § Az Idtv. 40. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kiutasítási eljárás során az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.”

22. § Az Idtv. 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az idegenrendészeti kiutasítási ügyekben felügyeleti szervként a Hivatal jár el.”

23. § Az Idtv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külföldi az őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. Az őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek, valamint méltányossági eljárás kezdeményezésének nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.”

24. § Az Idtv. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a külföldi nem kérheti. Az elrendelő határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs helye.”

25. § Az Idtv. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kitoloncolással történő végrehajtás ellen a külföldi méltányossági eljárást nem kezdeményezhet, a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem kérheti.”

26. § Az Idtv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) Az idegenrendészeti ügyekben a közigazgatási eljárásban hozott határozatot és végzést kézbesítés útján, a bírósági eljárásban hozott határozatot, továbbá a közigazgatási szerv eljárásában hozott személyes szabadságot korlátozó intézkedést elrendelő határozatot a jelen lévő külföldi előtt anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven, szóban is közölni kell.

(2) Idegen nyelv használata esetén - ha az eljáró hatóság képviselője azt nem beszéli - tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács díját és költségeit az állam viseli.

(3) Ha a külföldi ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik.”

27. § Az Idtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azokban az idegenrendészeti eljárási cselekményekben, ahol e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet a kérelmező személyes megjelenését írja elő.”

28. § Az Idtv. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A központi adatkezelő szerv az egészségügyi hatóság tájékoztatása alapján a tájékoztatás beérkezésétől számított egy évig kezeli az annak tényére vonatkozó adatot, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztető betegségben szenved és az egészségügyi hatóság rendelkezését megszegte.”

29. § Az Idtv. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § Az üzemeltető és a munkáltató a felelősségének megállapítására vonatkozó eljárás felfüggesztését nem kérheti.”

30. § Az Idtv. 94. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy - a belügyminiszterrel egyetértésben - a közegészségügyet veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.”

31. § Az Idtv. 95. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusokkal részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról,

b) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről.”

32. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) az Idtv. 16. § (2) bekezdése, 18. § (5) bekezdése, 19. § (3) bekezdése, 21. § (1) bekezdés a) és c) pontjai, továbbá 22. §-a hatályát veszti,

b) az Idtv. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „(3)-(4) bekezdésben” szövegrész helyére a „(3)-(5) bekezdésben” szöveg,

c) az Idtv. 16. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe „harminc” szöveg,

d) az Idtv. 21. § (1) bekezdésének e) pontjában a „vagy a közbiztonságot” szövegrész helyébe „a közbiztonságot vagy a közegészségügyet” szöveg,

e) az Idtv. 25/A. § b) pontjából az „és ez a betegség az ország területére történő beutazásakor már fennállt” szövegrész helyére az „és ez a betegség az ország területére történő beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett” szöveg,

f) az Idtv. 30. § (1) bekezdésének b) pontjából az „a tartózkodási engedély első ízben történő kiadását megelőzően fennállt” szövegrész helyére az „az ország területére történő beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett” szöveg lép.

(2) E törvény 3-5. §-a, 7. § (2) bekezdése, 18. § (2) bekezdése, 21-27. §-a, valamint 29. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Idtv. 40. § (5) bekezdésének második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szövegrész lép, valamint az Ápt. 24. § (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére