Időállapot: közlönyállapot (2005.VI.16.)

2005. évi XLIX. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról * 

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is jogosult a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatására egészségügyi ellátás keretében a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kerül sor.”

2. § (1) Az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból”

(2) Az Ebtv. 26. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból]

b) a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó támogatást nyújthat,

c) a támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat,”

(3) Az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki

a) a 23. § d)-g) és j) pontjai alapján, valamint

b) a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján

igénybe vehető ellátásokra,

c) a gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatás külön jogszabály alapján keretösszegben történő igénybevételének esetére, valamint

d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a biztosított adott indikációban a gyógyászati segédeszközt - külön jogszabály alapján - támogatással kölcsönzi.”

3. § Az Ebtv. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A MEP az egészségügyi szolgáltatások nyújtására - a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszerárhoz nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására a MEP szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben az

a) erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint

b) megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek, és

c) nem rendelkezik olyan köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.”

4. § Az Ebtv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § Az OEP szerződést köthet a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.”

5. § (1) Az Ebtv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont jelölése h) pontra változik:

[Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni]

f) a külön jogszabályban meghatározott esetben az elszámolható szolgáltatások mennyiségi korlátjait,

g) a 21. § (2) bekezdése alapján gyógyászati segédeszköznek az egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatására való jogosultságot,”

(2) Az Ebtv. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:

[A finanszírozási szerződés mellékletét képezi]

c) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (1) bekezdése szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

d) az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendjéről szóló tájékoztató.”

(3) Az Ebtv. 31. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni a MEP-nek, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be.

(7) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének legkésőbb a köztartozás esedékessége időpontjának lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani.”

6. § (1) Az Ebtv. 32. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával a MEP - külön jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésre jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos

a) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,

b) a szerződés megkötését kezdeményezi, és

c) a külön jogszabályban a szerződéskötés feltételéül meghatározott kötelezettségének eleget tesz,

feltéve, hogy amennyiben az orvost támogatással történő rendelésre jogosító korábbi szerződés a 37. § (5) és (7) bekezdése alapján került felmondásra, a 37. § (5) bekezdése esetében a felmondástól számított egy év, a 37. § (7) bekezdése esetében a felmondástól számított két év már eltelt.”

(2) Az Ebtv. 32. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A támogatással történő rendelésre jogosító szerződés mellékletét képezi az orvos arra vonatkozó nyilatkozata, hogy áll-e gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel, illetve rendelkezik-e a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz gyártó, forgalmazó, nagykereskedő felett jelentős befolyást biztosító tulajdoni hányaddal. A gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló, vagy jelentős befolyást biztosító tulajdoni hányaddal rendelkező orvos kizárólag külön jogszabályban foglalt esetben jogosult gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére.

(4) A MEP a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.

(5) A MEP külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.”

7. § (1) Az Ebtv. 33. §-a (1) bekezdése felvezető mondatának és a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött szerződésben meg kell határozni

a) a készletfenntartásra, a kiszolgáltatásra, a nyilvántartásra és a támogatás elszámolására vonatkozó - az általánostól eltérő vagy külön jogszabályban nem rögzített - rendelkezéseket,”

(2) Az Ebtv. 33. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerződés mellékletét képezi

a) a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély másolata,

b) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

c) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, illetve forgalmazás valamennyi tárgyi, személyi feltételét folyamatosan biztosítja.”

(3) Az Ebtv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gyógyszer kiszolgáltatójának és a gyógyászati segédeszköz forgalmazójának tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.”

8. § (1) Az Ebtv. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szerződés mellékletét képezi

a) a gyógyászati ellátás végzésére jogosító - külön jogszabály szerinti - engedély másolata,

b) a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához kapcsolódó - külön jogszabályban meghatározott - feltételeket folyamatosan biztosítja,

c) a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása.”

(2) Az Ebtv. 33/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gyógyászati ellátás szolgáltatójának tekintetében a 31. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.”

9. § Az Ebtv. 34. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f)-g) pont jelölése g)-h) pontra változik:

[Az egészségügyi szolgáltatás ok finanszírozása]

f) egyes szolgáltatások tekintetében teljesítményegységének mennyiségén,”

[alapuló rendszerben történik.]

10. § (1) Az Ebtv. 36. §-a (1) bekezdése felvezető mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OEP, illetve a MEP”

(2) Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az OEP, illetve a MEP ellenőrzi az egészségügyi dokumentáció vezetésére, a beutalás rendjére, továbbá a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására, kiszolgáltatására és nyilvántartására, valamint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó előírások megtartását, érvényesülését.”

(3) Az Ebtv. 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül egy új, (8) bekezdéssel:

„(7) Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor az OEP-nél, illetve a MEP-nél a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 38/B. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(8) Amennyiben az ellenőrzést végző OEP, illetve MEP megállapítja, hogy a hiányosságok szakmai előírások be nem tartására vezethetők vissza, az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv másolatát megküldi a szakmai felügyeletnek és a Magyar Orvosi Kamara illetékes szervének, amennyiben pedig az szükséges, az (1)-(7) bekezdés szerinti ellenőrzés során az OEP, illetve a MEP a szakmai felügyeletet ellátó szervvel együtt jár el.”

11. § Az Ebtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti

a) az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy

aa) a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,

ab) más forrásból megtérülő ellátást,

ac) el nem végzett ellátást,

ad) orvosszakmailag indokolatlanul vagy nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyújtott ellátást

számolt el, illetőleg

ae) az egészségügyi szolgáltató vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,

b) a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.

(2) Az (1) és (8) bekezdés, illetőleg a 31. § (5) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozást követő két éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető.

(3) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét megtéríti.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban meghatározott összeget, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett - legfeljebb egy évre fel kell függeszteni.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege egy éven belül meghaladja a (4) bekezdés szerinti összeg tízszeresét, a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett a támogatással történő rendelésre jogosító szerződést fel kell mondani.

(6) Amennyiben a 32. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatban meghatározott jogviszonyban álló, illetve tulajdoni hányaddal rendelkező orvos által - az ezen nyilatkozatban foglaltakkal érintett termékkör tekintetében - szándékosan jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege a tárgyhónapban meghaladja a (4) bekezdés szerinti összeget, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett - legfeljebb 2 évre fel kell függeszteni.

(7) Amennyiben a 32. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatban meghatározott jogviszonyban álló, illetve tulajdoni hányaddal rendelkező orvos által - az ezen nyilatkozatban foglaltakkal érintett termékkör tekintetében - szándékosan jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege egy éven belül meghaladja a (4) bekezdés szerinti összeg ötszörösét, a (3) és (9) bekezdésben foglaltak mellett a támogatással történő rendelésre jogosító szerződést fel kell mondani.

(8) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az általa vagy a támogatással történő rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegét megtéríti.

(9) Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.

(10) Az (1), (3), (8) és (9) bekezdések, valamint a 31. § (5) és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni.”

12. § Az Ebtv. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az OEP, valamint a MEP ellenőrző hálózatának munkatársai vizsgálják

a) az egyéves leltáridőszakon belüli beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adatait,

b) a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,

c) a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,

d) az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások megtartását.

(2) Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az ellenőrző hálózat munkatársai az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltakat vizsgálják.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés alapján megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat megszegte, az az így elszámolt támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríti.

(4) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat két éven belül ismételten megszegi, vagy az ezen előírások megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket, a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést a MEP felmondja. Az érintett kiszolgáltatóval, forgalmazóval és az ellátás nyújtójával, illetve azok jogutódjával új szerződés a felmondástól számított egy évig nem köthető.”

13. § Az Ebtv. a következő 38/B. §-sal és azt megelőzően az alábbi alcímmel egészül ki:

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése

38/B. § (1) Az OEP, illetve a MEP összesíti az egészségügyi szolgáltatóknál és forgalmazóknál vezetett hiteles dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján a biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat.

(2) Az OEP, illetve a MEP - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - a biztosítottnál a személyes adatokra és az egészségügyi adatokra vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet.

(3) Az adategyeztetésen az OEP, illetve a MEP képviselőjén túl kizárólag az érintett biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. A biztosítottnak az adategyeztetésen közreműködési kötelezettsége van.

(4) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés szerinti összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az adategyeztetés során vitatja, az OEP, illetve a MEP az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt ellenőrzi.

(5) Az adategyeztetés során az OEP, illetve a MEP a 36. § (2)-(3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jár el.”

14. § Az Ebtv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Az OEP - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az OEP a biztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 90 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.

(2) Az OEP méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.”

15. § Az Ebtv. 62. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt]

b) ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) az illetékes, akkor az Igazgatóság,”

[bírálja el és folyósítja.]

16. § Az Ebtv. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4) A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.”

17. § Az Ebtv. a következő 68/B. §-sal egészül ki:

„68/B. § A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.”

18. § (1) Az Ebtv. 70. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a követelését]

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal”

[érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.]

(2) Az Ebtv. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 66-68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított három éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66-68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.”

(3) Az Ebtv. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást és a 68/B. §-on alapuló határozatot az ellátásban részesült személy lakóhelye szerint illetékes MEP hozza.”

19. § Az Ebtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett ellátás visszatérítése címen fennálló követelést az illetékes MEP - vasutas dolgozó esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság - vezetője méltányos esetben mérsékelheti vagy elengedheti.”

20. § Az Ebtv. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha első fokon a MEP szakigazgatási egysége, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett, vagy hozott határozatot, a fellebbezést a MEP vezetője, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője bírálja el.”

21. § (1) Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

c) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,”

[meghatározására.]

(2) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

h) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,”

[meghatározására.]

(3) Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő u)-x) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

u) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó szabályok,

v) a 37. § (1) bekezdése szerinti megtérítésre vonatkozó részletes szabályok,

w) az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

x) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok”

[meghatározására.]

(4) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata és a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a) a támogatott gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, továbbá a gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás alapját,

b) a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök körét, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét,”

(5) Az Ebtv. 83. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]

e) a biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás betegségtől függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó szabályokat.”

(6) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg”

(7) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének n) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

n) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai követelményeit,”

(8) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdése a következő u)-z) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

u) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit,

v) az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatásának szakmai feltételeit,

x) a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,

z) szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét.”

22. § Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának időtartama a kérelem benyújtását követő 60 nap, ezen belül az etikai jóváhagyás elkészítésének határideje legfeljebb 42 nap. Génterápiára és szomatikus sejtterápiára szolgáló, valamint genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának időtartama a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 90 nap, ezen belül az etikai jóváhagyás elkészítésének határideje legfeljebb 72 nap. Xenogén sejtterápiára szolgáló vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának időtartama a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 12 hónap, ezen belül az etikai jóváhagyás elkészítésének határideje legfeljebb 11 hónap.”

23. § A Gytv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszergyártó, a gyógyszer-nagykereskedő, illetve a gyógyszertár működtetője köteles a forgalomba már nem hozható (nem megfelelő minőségű, lejárt) gyógyszer környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelő megsemmisítéséről gondoskodni, valamint részt venni - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a lakosságnál keletkezett gyógyszerhulladék ártalmatlanításában. A kábítószerként vagy pszichotróp anyagként minősített gyógyszerek megsemmisítésére a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”

24. § A Gytv. 25. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A jelen törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az alább felsorolt irányelveivel és útmutatóival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]

d) az Európai Parlament és Tanács 2001/20/EK irányelve (2001. április 4-5.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, 6. cikk (5) és (7) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése.”

25. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

m) harmadik ország: minden olyan ország, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek.”

26. § Az Eüak. 16. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv az (1) bekezdés szerint hozzá beérkezett adatok alapján a veleszületett fejlődési rendellenességek feltárása céljából, azok megelőzése érdekében elkészített kérdőívet megküldi a gondozást végző területi védőnő számára, aki azt a törvényes képviselő önkéntes tájékoztatása alapján kitölti, és visszaküldi a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.

(4) Spontán vagy indukált magzati halálozás, illetve halvaszületés esetén a (3) bekezdés szerinti kérdőívet a kezelőorvos tölti ki.”

27. § Az Eüak. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Harmadik országba történő adattovábbítás esetén e törvény, valamint az Avtv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

28. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 59. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az egészségügyi hatóság külön rendelkezése nélkül is HIV ellenanyag vizsgálatnak köteles magát alávetni, illetve ilyen célú vizsgálatot a levett vizsgálati anyagból eltűrni]

g) akit külön törvény szerint erre köteleztek.”

29. § Az Eütv. a következő 149/E. §-sal egészül ki:

„149/E. § (1) A 149/A-149/D. §-ban foglaltak szerinti regionális egészségügyi tanácsnak 2005. augusztus 31-éig kell megalakulnia azon egészségügyi régióban, ahol ilyen elnevezésű szervezet még nem működik. A már működő regionális egészségügyi tanácsok ellátják a 149/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) 2007. január 1-jétől valamennyi egészségügyi régióban a 149/A-149/D. §-ban foglaltaknak megfelelő regionális egészségügyi tanácsnak kell működnie, ezt követően más szervezetek a regionális egészségügyi tanács elnevezést nem használhatják.”

30. § Az Eütv. 159. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kutatás cselekvőképes személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és patogenezisének jobb megértése céljából, a kutatás jellegének, kockázatainak megfelelő szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:]

e) a kutatás alanya - a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően - írásos beleegyezését adta a kutatáshoz. Ha a kutatás alanya írásbeli beleegyezés adására írásképtelensége, illetve írástudatlansága okán nem képes, két, a kutatásban nem érdekelt, abban részt nem vevő tanú együttes jelenlétében tett szóbeli beleegyezése szükséges a kutatáshoz. Szóbeli beleegyezés esetén a nyilatkozatot írásba kell foglalni, amelyen a két tanú aláírásával igazolja a szóbeli beleegyezés megtörténtét. A kutatás alanya írásképességének visszanyerése esetén a beleegyező nyilatkozatot a kutatás folytatását megelőzően írásban megerősíti, ennek hiányában a beleegyező nyilatkozatot visszavontnak kell tekinteni, és a kutatás az érintett személyen nem folytatható tovább.”

31. § (1) Az Eütv. 247. §-a (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

g) az ellátást nyújtó orvos megválasztására vonatkozó szabályokat”

[rendeletben megállapítsa.]

(2) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy”

(3) Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy]

zs) a közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésének részletes szabályait, továbbá a gépjárművezetők egészségi alkalmassága elbírálásának szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

(4) Az Eütv. 247. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap

a) az igazságügyminiszter, valamint a belügyminiszter, hogy - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a fogva tartottak egészségügyi ellátására vonatkozó szabályokat,

b) az egészségügyi miniszter és a belügyminiszter, hogy az ittas személyek kijózanítás céljából az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállításának szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

32. § Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Eszt.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 2. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a helyi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettsége teljesítésére más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel, egyházi fenntartóval vagy egészségügyi szolgáltatóval megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést köt, ez normatíván belüli kapacitáslekötés-módosításnak minősül.”

33. § Az Eszt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a 2. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés olyan egészségügyi szolgáltatásokra is kiterjed, melyek meghaladják a 2. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettséget és azok - a (2) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - a többletkapacitások befogadására vonatkozó külön jogszabály szerint befogadást nyertek, e többletkapacitások tekintetében - azok újbóli befogadása nélkül - a MEP a feladatot átvállaló egészségügyi szolgáltatóval a befogadáskor meghatározott időtartam lejártáig érvényes finanszírozási szerződést köt.”

34. § (1) Az Eszt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzat a 2. § szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettsége mértékét a szolgáltatói kapacitások tartós kihasználatlansága esetén - az egészségügyi szolgáltató szakmai véleményének kikérését követően - csökkentheti, illetve szakmai összetételét megváltoztathatja, amennyiben

a) járóbeteg-szakellátás esetén az egy rendelési órára jutó esetek száma az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában legalább 20 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál,

b) fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén - a fertőző osztály kivételével - az ágykihasználtság az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában legalább 20 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál.”

(2) Az Eszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kapacitások tartós kihasználatlanságának tényét az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei, fővárosi tisztifőorvosa (a továbbiakban: tisztifőorvos) a helyi önkormányzat kérelmére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”

35. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 24. §-a a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-j) pontjának jelölése c)-k) pontra módosul:

[A TAJ szám továbbítására jogosultak:]

b) az OEP és igazgatási szervei az egészségügyi ellátóhálózat szervei részére feladatkörükben, külön törvényben meghatározott esetben,”

36. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 8. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységhez szükséges egyéni vállalkozói igazolvány igényléséhez az egészségügyi dolgozónak az orvosok, illetőleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolványát, - és ha ez nem tartalmazza - a szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát kell mellékelni. A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egészségügyi dolgozó által folytatható egészségügyi tevékenységet és azt, hogy az igazolvány kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosít.

(5) A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet. E jogviszonya alapján kizárólag személyesen és csak az igazolványban feltüntetett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet, az egyéni vállalkozói igazolványban megjelölt székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.”

37. § Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:

„(2) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság köteles értesíteni az élelmiszer-vállalkozás telephelye szerint területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárt, amennyiben a hatósági élelmiszer-ellenőrzés során megállapítja, hogy az élelmiszer-vállalkozás e törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben valamely személy betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenésért vagy haláláért felelőssé tehető.”

38. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2005. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 29. § e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) Az 1. § és az Ebtv.-nek az 5. § (1) bekezdésével megállapított 31. §-a (1) bekezdésének g) pontja 2006. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény rendelkezéseit - a 3. §, 5-9. §, 15. §, 21. §, 23. §, 25. §, 27. §, 31-32. § és az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(5) Az Ebtv. 30. §-a, 31-33. §-a és a 33/A. §-a alapján e törvény hatálybalépésekor már megkötött szerződéseknek - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb e törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napjától, a (3) bekezdés tekintetében pedig legkésőbb 2006. április 1-jétől kell az e törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelnie azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)-(7) bekezdésének e törvény 5. §-ának (3) bekezdése által megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napjától kell alkalmazni.

(6) Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatására az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján már megkötött szerződéseknek az Ebtv. 30. §-a (2) bekezdésének b) pontjában e törvény 3. §-ával megállapított feltételnek e törvény hatálybalépésétől kell megfelelniük. Azon gyógyszertárak esetében, ahol adott település gyógyszerellátását kizárólag egy gyógyszertár biztosítja, az Ebtv. 30. §-a (2) bekezdése b) pontjának az e törvény 3. §-ával megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Ebtv.

aa) 21. §-ának (3)-(5) bekezdése,

ab) 29. §-a (2) bekezdésének második mondata,

ac) 31. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „és felelősségbiztosítási szerződés” szövegrész,

ad) 34. §-a (1) bekezdésének - a 9. §-sal átszámozott - h) pontja,

ae) 66. §-ának (2) és (3) bekezdésében az „egészségbiztosítási” szövegrész,

b) az Eüak. 15. §-ának (6) bekezdésében az „Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye pozitív, a betegellátó felhívására az érintett személyazonosító adatait köteles átadni. Erről az érintettet a szűrővizsgálat megkezdése előtt tájékoztatni kell.” szövegrész,

c) a Gytv. 10. §-ának (2) bekezdésében az „is” szövegrész,

d) az Eütv. 155. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „(helyetteseinek)” szövegrész

hatályát veszti.

(8) Az Ebtv.

a) 29. §-ának (2) bekezdésében „a biztosított nyilatkozik arról” szövegrész helyébe a „a biztosított az orvos kérelmére nyilatkozik arról” szövegrész,

b) 34. §-a (1) bekezdésének - a 9. §-sal átszámozott - g) pontjában az „a)-e)” szövegrész helyébe az „a)-f)” szövegrész,

c) 35. §-ának (7) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Ptk.” szövegrész,

d) 36. §-ának (3) és (6) bekezdésében az „A MEP” szövegrész helyébe „Az OEP, illetve a MEP” szövegrész,

e) 38/A. §-ában „a MEP” szövegrész helyébe „az OEP, illetve a MEP” szövegrész,

f) 66. §-ának (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási ellátást” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás)” szövegrész,

g) 68. §-ának (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvnek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szövegrész,

h) 75. §-ának (1) bekezdésében „a TAH-nak” szövegrész helyébe „az Igazgatóságnak” szövegrész,

i) 76. §-ának (1) bekezdésében „a TÁH” szövegrész helyébe „az Igazgatóság” szövegrész lép.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdése d) pontjának da) alpontjában és (4) bekezdésében, 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 18. §-ának (7) bekezdésében, 19. §-ának (1) bekezdésében, 23. §-ának i) pontjában és 27. §-ának (8) és (9) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyi miniszter” szövegrész lép.

(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eütv. 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 56. §-ának (4) bekezdésében, 57. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 59. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 62. §-ának (3) bekezdésében, 63. §-ának (2) bekezdésében, 65. §-ának (1) bekezdésében, 68. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 71. §-ának (1) bekezdésében, 115. §-ának (5) és (6) bekezdésében, 116. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 117. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 118. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 124. §-ának (7) bekezdésében, 147. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 149. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében, 150. §-át megelőző alcímben, 150. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 158. §-ának (2) bekezdésében, 159. §-a (5) bekezdésének c) pontjában és (6) bekezdésében, 169. §-ának (1) bekezdésében, 170. §-ának (3) bekezdésében, 186. §-ának (1) és (5)-(6) bekezdésében, 195. §-ának (3) bekezdésében, 203. §-ának (5) bekezdésében, 204. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, 212. §-ának (1) bekezdésében, 223. §-ának (6) bekezdésében, 228. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 229. §-ának (3) bekezdésében, 232. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 238. §-ának (3) bekezdésében, 241. §-ának (1) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyi miniszter” szövegrész lép.

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eütv. 111. §-ának (5) bekezdésében, 112. §-ának (8) bekezdésében és 149. §-ának (4) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Minisztérium” szövegrész lép.

(12) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Eütv. 3. §-ának e) pontjában a „gyógyfürdőellátásokkal” szövegrész helyébe „gyógyászati ellátásokkal” szövegrész,

b) az Eütv. 146/B. §-ának (3) bekezdésében az „egyetértésével - költségvetési szervnél a gyógyintézet vezetője, egyetemi klinikánál” szövegrész helyébe az „egyetértése után - egyetemi klinikánál” szövegrész,

c) az Eütv. 247. §-ának (4) bekezdésében az „egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel” szövegrész helyébe az „egészségügyi miniszterrel” szövegrész,

d) az Eüak. 3. §-ának c) pontjában és az 5. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „gyógyfürdőellátások” szövegrész helyébe a „gyógyászati ellátások” szövegrész,

e) az Eütv. 112. §-ának (7) bekezdésében a „valamint hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett személy” szövegrész helyébe a „valamint a nem EGT-állampolgárságú, hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett személy” szövegrész,

f) a Gytv. 4. §-ában az „E törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásában:” szövegrész helyébe az „E törvény alkalmazásában:” szövegrész,

g) az Eszt. 2. §-ának (1) bekezdésében a „2001. január 1. napján” szövegrész helyébe a „2001. január 1. napján, valamint az azt követően” szövegrész,

h) az Ét. 8. §-ának (2) bekezdésében „a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének” szövegrész helyébe „az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet” szövegrész

lép.

(13) A Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének feladatát és hatáskörét az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet gyakorolja.

(14) Ez a törvény az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló Európai Parlamenti és Tanácsi 2001/20/EK irányelv (2001. április 4-5.) 6. cikk (5) és (7) bekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére