Időállapot: közlönyállapot (2005.VI.16.)

2005. évi L. törvény

a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról * 

Az Országgyűlés

a nemzetközi szerződések jogáról szóló többoldalú nemzetközi egyezmények, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és szabályainak figyelembevételével, abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek megkötésére nézve egységes, korszerű, a Köztársaság külpolitikai érdekeinek és törekvéseinek érvényesítését, a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jogszabályok összhangját eredményesen előmozdító szabályokat állapítson meg,

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseinek előkészítésére, létrehozására, szövegük végleges megállapítására, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásra, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, módosítására, ideiglenes alkalmazására, valamint megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, alkalmazása felfüggesztésére, a szerződésekkel kapcsolatos fenntartásokra, kifogásokra, nyilatkozatokra és a szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és elfogadására.

Fogalmak

2. § E törvény alkalmazásában

a) nemzetközi szerződés: más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával kötött, a Magyar Köztársaság számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a nemzetközi jog által szabályozott, bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás;

b) nemzetközi szerződés előkészítése: a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége, valamint a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása;

c) nemzetközi szerződés létrehozása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják, ideértve a megkötendő szerződés szövegének kézjegyükkel történő ellátását (parafálást);

d) nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amelynek során a szerződés szövegét aláírással jegyzőkönyv, záróokmány felvételével vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják;

e) felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az Országgyűlésnek az Alkotmány 2/A. § (2) bekezdése, 19. § (3) bekezdés f) pontja, továbbá 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés j) pontja szerinti azon belső jogi cselekménye, amellyel felhatalmazza az arra jogosult szervet, hogy a nemzetközi szerződést a Magyar Köztársaság kötelezőnek ismerje el;

f) nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a Kormánynak az Alkotmány 35. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, a külügyminiszter útján megtett, valamint a köztársasági elnöknek az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - a Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt, a szerződések jogáról szóló, az 1987. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés 2. Cikk 1. b) pontjában megerősítésként, elfogadásként, jóváhagyásként és csatlakozásként meghatározott - azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést a Magyar Köztársaság kötelezőnek ismeri el;

g) nemzetközi szerződés módosítása: olyan nemzetközi szerződés tartalmának megváltoztatása, hatályának kiterjesztése vagy korlátozása, amelyet a Magyar Köztársaság magára nézve kötelezőnek ismert el.

3. § A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárások során nemzetközi síkon a Magyar Köztársaságot - az Alkotmány, valamint e törvény rendelkezései szerint - a köztársasági elnök vagy a Kormány képviseli.

II. Fejezet

A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését megelőző eljárás

A nemzetközi szerződés előkészítése

4. § (1) A nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott külpolitikai elvek figyelembevételével, a külügyminiszterrel egyetértésben dönt. A miniszter az előkészítésbe érdekképviseleteket, szakmai és társadalmi szervezeteket, valamint más intézményeket is bevonhat.

(2) A 2. § a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő, minisztériumok vagy országos hatáskörű szervek által kötött megállapodások tervezetét azok kezdeményezése előtt, végleges szövegét pedig annak aláírását követően a külügyminiszternek meg kell küldeni.

(3) A szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés a belső jogszabályokkal, valamint egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, továbbá a belső jogszabályok és a nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell.

(4) A nemzetközi szerződés előkészítése során a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl - a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - fel kell mérni a várható társadalmi, gazdasági, pénzügyi és egyéb hatásokat is.

A nemzetközi szerződés létrehozása és szövegének végleges megállapítása

5. § (1) A miniszterelnök a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján ad felhatalmazást nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól.

(2) A Kormány - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján felhatalmazást ad a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására, továbbá határoz az ennek során eljáró személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól, valamint a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges feladatokról.

(3) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés illetékes bizottságának meg kell küldeni a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot.

6. § (1) A nemzetközi szerződés létrehozásában, illetőleg a szerződés szövegének végleges megállapítása során eljáró személy (küldöttség) meghatalmazását a külügyminiszter okirattal tanúsítja.

(2) Nincs szüksége meghatalmazási okiratra

a) a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá a szerződés szövegének végleges megállapítására irányuló, valamint a szerződés kötelező hatályának elismerésével összefüggő cselekmények elvégzéséhez;

b) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete vezetőjének a fogadó állammal, illetőleg a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőjének a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá szövegének végleges megállapítására irányuló cselekmények elvégzéséhez.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a nemzetközi szerződés létrehozásához és szövegének végleges megállapításához szükséges előzetes felhatalmazás megszerzésének kötelezettségét.

III. Fejezet

A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése

Felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére

7. § (1) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében

a) a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormány

erre felhatalmazást ad.

(2) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: kihirdető jogszabály) tartalmazza.

(3) A nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú, ha az

a) olyan tárgykört érint, amelyről az Alkotmány szerint minősített többséggel elfogadott vagy egyéb törvény rendelkezik,

b) az alapvető jogok és kötelességek tartalmának meghatározását és érvényesülésének lényeges biztosítékait érinti,

c) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz,

d) a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó személyek jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozza, vagy

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb kérdést érint.

(4) Ha a nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, hogy kötelező hatályának elismerésére kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével kerül sor, a mellőzésről az (1)-(3) bekezdések megfelelő alkalmazásával az Országgyűlés, illetve a Kormány dönt.

A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást követő eljárás

8. § (1) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére a külügyminiszter - a kihirdető jogszabály elfogadását követően haladéktalanul - előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, ha a kötelező hatály elismerésére az Országgyűlés adott felhatalmazást, vagy ha a szerződésből következően az államfőnek kell elismernie, hogy a szerződés a részes államokra nézve kötelező hatállyal bír.

(2) A köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti előterjesztés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül - ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg - a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséről okiratot állít ki, amelynek kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a külügyminiszter útján haladéktalanul gondoskodik.

(3) Ha a köztársasági elnök az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződést vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, az okirat kiállítását megelőzően az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény szerint a nemzetközi szerződés alkotmányosságának előzetes vizsgálatát kezdeményezheti. Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződést alkotmányosnak találja, a köztársasági elnök az erről szóló határozat kézhezvételtől számított öt napon belül - ha a nemzetközi szerződést törvény hirdeti ki, annak aláírásával egyidejűleg - állítja ki a (2) bekezdés szerinti okiratot.

(4) Az (1) bekezdésben nem említett nemzetközi szerződések kötelező hatályát okirat kiállításával és annak kicserélésével vagy letétbe helyezésével, illetve a szerződésben meghatározott más módon a Kormány a külügyminiszter útján ismeri el. Ha a szerződésből következően a kormányfőnek kell elismernie, hogy a szerződés a részes államokra nézve kötelező hatállyal bír, az okiratot a miniszterelnök állítja ki, annak kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről a Kormány a külügyminiszter útján haladéktalanul gondoskodik.

(5) A külügyminiszter veszi át a nemzetközi szerződésben részes másik (többi) szerződő félnek a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésével kapcsolatos okiratait vagy értesítéseit.

(6) A nemzetközi szerződés hatálybalépését követően a külügyminiszter haladéktalanul gondoskodik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikke szerinti nyilvántartásba vételről.

(7) Ha többoldalú nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság Kormányát jelöli ki letéteményesnek, az ezzel összefüggő feladatokat a külügyminiszter látja el.

(8) A külügyminiszter a (4)-(7) bekezdés alapján végzett cselekményeiről tájékoztatja a minisztert.

IV. Fejezet

A nemzetközi szerződés kihirdetése és ideiglenes alkalmazása

A nemzetközi szerződés kihirdetése

9. § Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adott felhatalmazást, azt törvényben, egyéb esetekben kormányrendeletben ki kell hirdetni.

10. § (1) A kihirdető jogszabály tartalmazza

a) a szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást;

b) a szerződés hiteles szövegét;

c) a szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatálybalépésének, módosításának és megszűnésének időpontját, amennyiben ez a kihirdető jogszabály elfogadásának időpontjában ismert;

d) a szerződéshez a Magyar Köztársaság részéről fűzött vagy a Magyar Köztársaság szempontjából nemzetközi jogi jelentőséggel bíró fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat;

e) szükség szerint a szerződés ideiglenes alkalmazásának jóváhagyását;

f) a szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelölését; valamint

g) szükség esetén a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges jogszabályváltozásokat és egyéb intézkedéseket.

(2) Ha a szerződés hiteles szövege, illetve a szerződéshez fűzött, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fenntartások, kifogások vagy nyilatkozatok hiteles szövege kizárólag idegen nyelvű, a kihirdető jogszabály azok szövegét egyrészt az egyik hiteles - lehetőség szerint angol - nyelven, másrészt pedig hivatalos magyar nyelvű fordításban tartalmazza.

(3) A kihirdető jogszabálynak a szerződés szövegét tartalmazó, valamint az ahhoz fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat tartalmazó rendelkezések hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az azonos legyen a szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatálybalépésének időpontjával.

(4) Ha a szerződés hatálybalépésének naptári napja a szerződés kihirdetésekor nem ismert, a kihirdető jogszabály a (3) bekezdés szerinti rendelkezések tekintetében a szerződés hatálybalépésének feltételeire utal; azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(5) A kihirdető jogszabálynak az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy azok legkésőbb a (3) bekezdés szerinti időpontban, illetve a szerződés ideiglenes alkalmazása esetében az ideiglenes alkalmazás kezdetekor hatályba lépjenek.

(6) A kihirdető jogszabály felhatalmazást adhat a Kormány számára, hogy rendeletben hirdesse ki a szerződéshez fűzött, nem kizárólagos törvényalkotási tárgykört érintő, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat.

A nemzetközi szerződés ideiglenes alkalmazása

11. § (1) A nemzetközi szerződést vagy annak meghatározott részét - a szerződés rendelkezéseinek megfelelően, annak hatálybalépéséig - ideiglenesen alkalmazni lehet, ha a szerződés kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adó szerv a szerződés ideiglenes alkalmazását a kihirdető jogszabályban jóváhagyja.

(2) E törvény 10. § (3)-(6) bekezdéseit a szerződések ideiglenes alkalmazására is megfelelően alkalmazni kell.

(3) A kihirdető jogszabálynak úgy kell rendelkeznie, hogy a szerződés ideiglenes alkalmazása megszűnik, és a jogszabálynak az ideiglenes alkalmazásról szóló rendelkezései hatályukat vesztik, ha a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával megállapítja, hogy

a) a nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság tekintetében hatályba lépett, vagy

b) kétoldalú nemzetközi szerződés esetében a másik szerződő fél arról értesítette a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni.

(4) Többoldalú nemzetközi szerződés esetében a kihirdető jogszabálynak úgy kell rendelkeznie, hogy az adott állam vonatkozásában a szerződés ideiglenes alkalmazása megszűnik, ha a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával megállapítja, hogy az adott állam arról értesítette a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni.

A nemzetközi szerződés módosítása, megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés

12. § A 4-10. § rendelkezéseit a nemzetközi szerződés módosítására, megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre megfelelően kell alkalmazni.

V. Fejezet

A nemzetközi szerződés értelmezése és nyilvántartása

A nemzetközi szerződés értelmezése

13. § (1) A nemzetközi szerződés értelmezése során az adott nemzetközi szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntésére joghatósággal rendelkező szerv korábbi döntéseit is figyelembe kell venni.

(2) A nemzetközi szerződés értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Magyar Köztársaság és a nemzetközi jog más alanya között felmerült vitát elsősorban az érintettek közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. A magyar fél álláspontját a miniszter a külügyminiszter véleményének figyelembevételével alakítja ki.

(3) Ha a vita közvetlen tárgyalások útján ésszerű időn belül nem rendezhető, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adni jogosult szerv dönt arról, hogy szükséges-e a vitát a szerződés rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi jog szabályainak figyelembevételével harmadik fél - különösen az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Bírósága, választott bíróság vagy békéltető bizottság - elé terjeszteni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott harmadik fél döntése kötelező és végrehajtandó, ha a vitát rendező szerv alapszabálya vagy a vita tárgyát képező szerződés így rendelkezik, avagy a felek így állapodnak meg. A döntést - a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.

A nemzetközi szerződések megőrzése és nyilvántartása

14. § (1) A nemzetközi szerződések eredeti példányait a külügyminiszter őrzi. A külügyminiszter gondoskodik a többoldalú nemzetközi szerződések letéteményes által hitelesített másolatainak megőrzéséről is.

(2) A külügyminiszter a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseiről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az egyes nemzetközi szerződések tekintetében tartalmazza

a) a szerződés szövege végleges megállapításának helyét és idejét,

b) a szerződés tárgyát,

c) a szerződés kötelező hatályának elismeréséről szóló okirat vagy értesítés letétbe helyezésének, illetve kézbesítésének helyét és idejét,

d) a szerződésnek az egyes részes államok tekintetében történő hatálybalépésének időpontját,

e) a szerződés kihirdetésének időpontját,

f) a kihirdető jogszabály számát,

g) a szerződés ideiglenes alkalmazása esetén az ideiglenes alkalmazás kezdetének és megszűnésének időpontját, továbbá

h) a szerződés módosítására, megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre vonatkozó, a c)-g) pontok szerinti adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza továbbá - a 10. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - az egyes nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartások, kifogások és nyilatkozatok szövegét, valamint ezek megtételének és visszavonásának időpontját; kivéve, ha a fenntartást, kifogást vagy nyilatkozatot a szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történt hatálybalépésekor már visszavonták, vagy ebben az időpontban más okból a Magyar Köztársaság vonatkozásában joghatást már nem fejt ki.

(4) A nyilvántartást a Külügyminisztérium honlapján közzé kell tenni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben a szerződéskötéssel összefüggésben még el nem végzett cselekmények tekintetében is alkalmazni kell.

(2) E törvény 14. § (4) bekezdése a kihirdetését követő tizenkettedik hónap első napján lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet.


  Vissza az oldal tetejére