Időállapot: közlönyállapot (2005.VI.28.)

2005. évi LXI. törvény

a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról * 

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Az Lt. 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésnek]

d) az f) pontjában említett feladatot - a honvédelmi miniszter által ellátott katonai légtérrendészeti feladat kivételével - a belügyminiszter;”

[látja el.]

2. § Az Lt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A katonai légügyi hatósági eljárási díj megfizetése alól mentesül:

a) a Magyar Állam;

b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai;

c) a Magyar Honvédség és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek;

d) a határőrség, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófavédelem, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;

e) az állami (honvédelmi és rendvédelmi) szervezetek által - nemzetközi megállapodás alapján - bérelt, lízingelt légi járművek bérbeadója, lízingbeadója.”

3. § Az Lt. 3/A. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az illetékes légiközlekedési hatóság jogosult]

e) a külön jogszabály szerinti nemzeti minőségbiztosítási ellenőrök, védelmi oktatók és meghatalmazott ügynökök”

[személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.]

4. § Az Lt. a „Hatósági jogkör” címet követően a következő 3/C. §-sal egészül ki:

„3/C. § (1) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - meghatározott típusú légi járművekre, légi közlekedéssel kapcsolatos termékekre, alkatrészekre, berendezésekre vonatkozóan légialkalmassági határozatot bocsát ki. Az eljárásban az ügyfél jogai az érintett típushoz tartozó minden, a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromba vett légi jármű tulajdonosát és bérlőjét megilletik.

(2) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - üzemben tartási határozatban megtilthatja, korlátozhatja, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti a légi járművekkel való üzemelést. Az eljárásban az ügyfél jogai a határozattal érintett minden légi jármű tulajdonosát és üzemben tartóját megilletik.

(3) A légiközlekedési hatóság a repülés biztonságának fenntartása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet észlelése esetén a légiforgalmi szolgálatokra és az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bejelentett szervezetekre vonatkozóan légiforgalmi biztonsági határozatot bocsát ki.

(4) A légiközlekedési hatóság a polgári légi közlekedés védelmének szabályait megállapító kormányrendeletben foglalt feladatainak ellátása érdekében - nemzetközi szerződésben foglaltakkal összhangban - a 67. § (1) bekezdésben foglalt szervezetekre és személyekre, illetve ezek meghatározott körére vonatkozóan nemzeti légi közlekedés védelmi határozatot bocsáthat ki.

(5) A légiközlekedési hatóság (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozata ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet, azonban ellene a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozat anyagi jogi okból történő módosítása vagy visszavonása, illetve bírósági felülvizsgálat eredményeként történő hatályon kívül helyezése esetén a légiközlekedési hatóság azonos tényállás alapján más ügyekben hozott határozatait - a határozat közlésétől számított egy éven túl is - megfelelően módosítja vagy visszavonja.

(7) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozatokat a légiközlekedési hatóság a honlapján és a közlekedésért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(8) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határozattal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni.”

5. § (1) Az Lt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepüléséhez - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a légiközlekedési hatóság a Külügyminisztérium, a katonai légügyi hatóság, továbbá a külön jogszabályban megjelölt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával ad engedélyt.”

(2) Az Lt. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot teljesítő külföldi állami légi járműnek feladata végrehajtásával összefüggésben repülési tervet nem kell benyújtania, a magyar légtérbe történő berepülését - a Kormány előzetes döntése alapján - a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság Ügyeletes Tábornoka engedélyezi.”

6. § Az Lt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A feltartóztatott légi járműnek a leszállásra való felszólítást, illetőleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedő légi járművet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármű által) kényszeríteni lehet, azonban a légi jármű ellen - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nem alkalmazható fegyver, és a légi jármű fedélzetén lévő személyek és a légi jármű biztonsága más módon sem veszélyeztethető.”

7. § Az Lt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyar állami légi jármű felségjele a piros-fehér-zöld színjelzés. A honvédelmi miniszter az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza a szövetséges fegyveres erők kötelékében alkalmazni tervezett állami légi járműveken az alacsony láthatóságú felségjel felfestését.”

8. § Az Lt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az üzemben tartási engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki. Ha a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés, abban az esetben a légiközlekedési hatóság az engedélyt a hírközlési hatósággal egyetértésben - a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - adja ki.”

9. § Az Lt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és légi közlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés - a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - a légiközlekedési hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.”

10. § Az Lt. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Állami légi járművel az állami célú légiközlekedésben folytatott légi szállítás biztonsági feltételeit a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg.”

11. § Az Lt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőterek közül az állam kizárólagos tulajdonába a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér

a) földterülete a rajta lévő felépítményekkel együtt,

b) a légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezései és eszközei, továbbá

c) a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények

tartoznak.”

12. § Az Lt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvános repülőtér - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a Kormány előzetes egyetértése alapján - a miniszter a területileg illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzattal egyetértésben ad engedélyt.”

13. § Az Lt. 41. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (2)-(5) bekezdésének jelölése (5)-(8) bekezdésre változik:

„(2) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér esetében az (1) bekezdés szerinti díj megállapításának elveit és módszerét a miniszter - a pénzügyminiszterrel együttesen - rendeletben állapítja meg az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az adott szolgáltatással felmerülő költségek figyelembevételével.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet alapján a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerinti díj meghatározásának részletes szabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzatot - annak tervezett hatálybalépését legalább 60 nappal megelőzően - a légiközlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A légiközlekedési hatóság a szabályzatot határozatával hagyja jóvá, amelyet felügyeleti eljárásban megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A légiközlekedési hatóság a jóváhagyó határozatát a szabályzattal együtt nyilvánosságra hozza, és a szabályzatban foglaltak teljesítését ellenőrizheti.

(4) A légiközlekedési hatóság (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége nem zárja ki az egyéb jogszabályokban megállapított ellenőrzési jogok érvényesülését a díjak és az egyéb szerződési feltételek tekintetében.”

14. § Az Lt. 45. §-a és az előtte lévő cím helyébe a következő rendelkezés lép:

Működtetés

45. § (1) A Magyar Állam és a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződésnek - a külön jogszabályokban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a repülőtér fejlesztésére, felújítására, karbantartására, a leszállási, repülőtér-használati díjak beszedésére, az utasforgalmat szolgáló létesítmények, valamint a poggyász, az üzem- és kenőanyag, az áruk és postai küldemények kezelésére szolgáló létesítmények üzemeltetésére (a továbbiakban együtt: működtetés) vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is.

(2) A vagyonkezelői jog átruházásához a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértése szükséges.

(3) A működtetést, illetve a működtetés körébe tartozó egyes tevékenységek gyakorlását a vagyonkezelő harmadik személy részére nem engedheti át.

(4) A repülőtér üzemeltetésével összefüggő, az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb tevékenységekre (pl. földi kiszolgálás) - amennyiben nem jár együtt a létesítmények fejlesztésével, felújításával, karbantartásával - az (1) bekezdésnek a működtetés jogára vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(5) A repülőtér üzemben tartóját - a külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel - az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló, a földi kiszolgálási tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet vonatkozásában fennálló szerződéskötési kötelezettség terheli.”

15. § Az Lt. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait a honvédelmi miniszter - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”

16. § Az Lt. 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52/A. § A NATO műveleti és a nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti légi jármű részére a légvédelmi célú feladat végrehajtása során a légiforgalom irányítására kijelölt szerv - a légiforgalomban részt vevők biztonságának figyelembevételével - szabaddá teszi a légvédelmi irányító által igényelt légteret.”

17. § (1) Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZE VI. Fejezetének „Légiközlekedési balesetek és repülőesemények” címe helyébe a következő rendelkezés lép:

[ÖTÖDIK RÉSZ
A LÉGI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG

VI. Fejezet]

„Légiközlekedési balesetek, repülőesemények és rendellenességek”

(2) Az Lt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szakmai vizsgálat keretében vizsgálni kell azt a repülés tartama alatt bekövetkező, légiközlekedési balesetet nem okozó esetet is, amely a légi közlekedés és az üzemelés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja (a továbbiakban: repülőesemény), illetve az olyan működési zavart, hibát, hiányosságot vagy más szabálytalan körülményt, amely a repülésbiztonságot befolyásolhatja vagy befolyásolhatta, de amely nem okozott balesetet vagy repülőeseményt (a továbbiakban: rendellenesség).

(3) A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset, a repülőesemény, illetve a rendellenesség okának és körülményeinek megállapítása és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése. A szakmai vizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.”

(3) Az Lt. 64. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szakmai vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.”

18. § (1) Az Lt. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgári légi járművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel, a polgári légi közlekedést érintő rendellenességgel kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére a miniszter által alapított szerv (a továbbiakban: polgári kivizsgáló szerv) illetékes. A polgári kivizsgáló szerv független a légiközlekedési hatóságtól, a repülőtér üzemben tartójától, a légi jármű gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával, valamint a légiforgalom irányításával foglalkozó szervtől, továbbá bármely más természetes vagy jogi személytől, akinek (amelynek) érdeke ellentétben áll a polgári kivizsgáló szerv feladatával.”

(2) Az Lt. 65. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külön jogszabályban meghatározott súlyosnak nem minősülő repülőesemény, rendellenesség szakmai vizsgálatát a polgári kivizsgáló szerv és az állami kivizsgáló szerv (a továbbiakban: illetékes kivizsgáló szerv), a légi jármű vagy repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak a hatáskörébe utalhatja (a továbbiakban: üzemben tartói vizsgálat).

(4) Az illetékes kivizsgáló szerv jogosult a légiközlekedési baleset, repülőesemény, rendellenesség szakmai vizsgálatához szükséges mértékben a légiközlekedési balesettel, eseménnyel, rendellenességgel érintett személyek személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, büntetett előéletre vonatkozó különleges adatait kezelni.”

(3) Az Lt. 65. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A polgári kivizsgáló szerv a légiközlekedési balesetekre, a repülőeseményekre és a légi közlekedést érintő rendellenességekre vonatkozó adatok összegyűjtésére, értékelésére, feldolgozására és tárolására szolgáló rendszert hoz létre, működteti azt, és elvégzi a tárolt adatok terjesztésével, cseréjével összefüggő feladatokat.

(6) A polgári kivizsgáló szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető, külön jogszabályban meghatározott légi közlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is, az Európai Unió tagállamai közötti és a nemzetközi szerződésben előírt adatcseréhez szükséges mértékben.

(7) A polgári kivizsgáló szerv az (5) és (6) bekezdésben rögzített adatokat saját adatbázisában tárolja és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai rendelkezésére bocsátja, illetve teljesíti az egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeket. Ezen adatbázisban rögzített adatok csak az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.”

19. § Az Lt. 65/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az illetékes kivizsgáló szerv vezetője a légiközlekedési baleset, illetve repülőesemény vizsgálatára szakmai bizottságot alakít és küld ki. Súlyosnak nem minősülő repülőesemény, illetve rendellenesség esetén - ha az eset jellege megengedi - elegendő szakmai kivizsgáló kijelölése.”

20. § (1) Az Lt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben

a) a légi jármű vagy a repülőtér üzemben tartója,

b) légiforgalmi szolgálatot, illetve a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,

c) a légi jármű személyzete,

d) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,

e) a karbantartási célú átvizsgálásról vagy üzembe helyezésről szóló igazolást aláíró személy,

f) a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy

légiközlekedési balesetet, repülőeseményt, illetve rendellenességet észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni az illetékes kivizsgáló szervnek. A bejelentőt munkáltatója részéről - bejelentése miatt - nem érheti hátrány.”

(2) Az Lt. 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a § (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) A légiközlekedési balesetnek, repülőeseménynek nem minősülő rendellenességek tájékoztató jellegű felsorolását, valamint a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.”

21. § Az Lt. 66/A. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az e törvényben és más jogszabályban előírt]

g) légi közlekedés védelmére”

[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]

22. § (1) Az Lt. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légi közlekedés védelme - a légi közlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása - a repülőterekre, a légtérben tartózkodó személyszállítást és árufuvarozást végző légi járművekre, a földi kiszolgáló és karbantartó szervezetekre, a földön telepített légi navigációs berendezésekre és a légi közlekedésben részt vevő személyekre terjed ki.”

(2) Az Lt. 67. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A légi közlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a légitársasági légi jármű üzemben tartója - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.

(4) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke - a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján - utasonként 25 forint - de maximum évi 160 millió forint - melyet negyedéves részletekben, az adott negyedév forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig forintban kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2006-tól kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével évente automatikusan növekszik.

(5) A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légi közlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.

(6) A légi közlekedés védelme érdekében - külön jogszabályban meghatározott körben és eljárási rend szerint - a munkavállalókat, illetve eseti munkavégzés céljából a repülőtér nyilvánosság számára hozzá nem férhető zárt területére kíséret nélkül belépő személyeket az illetékes szervek az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik.”

(3) Az Lt. 67. §-a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdésben meghatározottak közül a légi közlekedés területén nem foglalkoztatható, a repülőtér zárt területére nem léphet be, aki

a) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és nem mentesült a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alól;

b) állam elleni, az emberiség elleni, a közbiztonság elleni (kivéve: veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése, tiltott állatviadal szervezése, tiltott szerencsejáték szervezése), hivatalos személy elleni bűncselekmény, valamint szándékos emberölés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, embercsempészet, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, államtitoksértés, szolgálati titoksértés, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, visszaélés kábítószerrel, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása, pénzhamisítás, csempészet és vámorgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;

c) lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték és a bűntettesek nyilvántartásában szerepel;

d) bűntett, illetve 3 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll;

e) ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért.

(8) A rendőrség, illetve - a szakszolgálati engedéllyel kapcsolatban - az illetékes légiközlekedési hatóság a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásában a (7) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásaiban a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére jogosult

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően, valamint a foglalkoztatás ideje alatt,

b) a szakszolgálati engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelőzően,

c) a repülőtér zárt területeire történő belépést megelőzően.

(9) A rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal a (8) bekezdésben meghatározott ellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak hiányáról a repülőtér zárt területére belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet tájékoztatja.”

23. § Az Lt. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány - a miniszter, a légügyi főigazgató, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a határőrség országos parancsnoka, az országos rendőrfőkapitány, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója részvételével - Légiközlekedés Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.”

24. § (1) Az Lt. 71. §-a 10. pontjának h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény alkalmazásában

légiközlekedési tevékenység:]

h) a légvédelmi készenléti repülések kivételével az állami légi járművel végzett repülés;”

(2) Az Lt. 71. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:

[A törvény alkalmazásában]

„25. légtérrendészeti feladat: harcászati repülőgép alkalmazása békeidőben a légtér-szuverenitás védelme és a légi közlekedés szabályainak betartása érdekében;

26. nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. §-ának a) pontjában meghatározott érdek.”

25. § Az Lt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A légiközlekedési hatóság a nyilvános repülőterekre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - adatokat és a légi közlekedésre vonatkozó tájékoztatásokat, továbbá a 41. § szerinti díjat a Magyar Köztársaság légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) rendszeresen közzéteszi.”

26. § Az Lt. 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a lajstromozásra nem kötelezett légi járművekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet lát el, továbbá az azokkal kapcsolatos eljárási szabályokat.”

27. § (1) Az Lt. 74. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

q) a belügyminiszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légi közlekedés védelme érdekében a 67. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, a repülőtér zárt területére belépő személyek körét, valamint az ellenőrzés eljárásának rendjét;”

(2) Az Lt. 74. §-ának w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

w) a honvédelmi miniszter az állami légi járművel az állami célú légi közlekedésben folytatott légi szállítás biztonsági feltételeit, továbbá a miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályait, valamint a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályait.”

(3) Az Lt. 74. §-a következő x)-z) ponttal egészül ki:

[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

x) a miniszter a honvédelmi miniszterrel együttesen a 37. § (1) bekezdésének ac) és ad) pontjában említett repülőterek üzemeltetésének általános szabályait;

y) a miniszter a légi járművek és az üzemeltetésük biztonságával kapcsolatos műszaki előírások és adminisztrációs eljárások összehangolása érdekében az egységes légügyi előírások alapján alkalmazandó szabályokat;

z) a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen a nemzetközi kereskedelmi repülőtér légi jármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveit és módszereit.”

28. § Az Lt. 74/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„74/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelettel együtt a Tanács 94/56/EK irányelve (1994. november 21.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről;

b) a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelettel együtt a Tanács 96/67/EGK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról;

c) a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003. (IV. 3.) GKM rendelettel együtt a Tanács 2000/79/EK irányelve (2000. november 27.) az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmú Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról;

d) légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelettel együtt az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári repülésben előforduló események jelentéséről.”

29. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2005. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény 21. §-ának az Lt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdését, 65. §-ának (1), (3) és (4) bekezdését, 65/A. §-ának (1) bekezdését, 66. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése, valamint 22. §-a;

b) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi CIX. törvény 19. §-a, 22. §-a, valamint 24. §-ának az Lt. 74. §-a q) pontját megállapító rendelkezése;

c) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXV. törvény 12. §-ának az Lt. 7. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése, 21. §-ának az Lt. 36/A. §-át megállapító rendelkezése, 22. §-ának az Lt. 37. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése, 25. §-ának (1) bekezdése, 26. §-a, 27. §-a, 29. §-a, 32. §-a, 34. §-a (3) bekezdésének az Lt. 74. §-ának w) pontját megállapító rendelkezése, valamint 35. §-a.

(2) E törvény 2. §-a, 4. §-a és 17. §-ának (3) bekezdése 2005. november 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény 21. §-ának az Lt. 64. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezése.

(3) E törvény 13. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az Lt. 41. §-a (1) bekezdésében „a (2) és a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe „az (5) és (6) bekezdésben” szövegrész lép.

30. § A repülőtér üzemben tartója az Lt. 41. §-a (1) bekezdésében említett, a díj meghatározásának részletes szabályait tartalmazó szabályzatot első alkalommal 2005. október 31-ig nyújtja be a légiközlekedési hatóság részére.

31. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a törvény állapítja meg]

a) az országos közutak és műtárgyaik, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó országos közforgalmú vasúti pályák, az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közforgalmú vasúti pályák, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek,”

[koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait.]

32. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletének a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter” alcím alatti felsorolásából az „Autóipari Kutató és Fejlesztő Rt. 25% + 1 szavazat” szövegrész hatályát veszti.

33. § Ez a törvény a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelettel együtt a polgári repülésben előforduló események jelentéséről szóló, 2003. június 13-i 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére