Időállapot: közlönyállapot (2005.VI.28.)

2005. évi LXIII. törvény

a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 1. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed:]

b) a földgáz, a biogáz és a biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, a rendszerirányításra és ezen gázok felhasználására,”

2. § (1) A GET 3. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„16. Földgáz: természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, és bármely, a vonatkozó gázra az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 44. pont szerinti gázfajtákat is.”

(2) A GET 3. §-ának 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„25. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], aki (amely) a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.”

(3) A GET 3. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„30. Integrált földgázipari vállalkozás: vertikálisan és horizontálisan integrált vállalkozás.

a) Vertikálisan integrált vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott olyan földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, ahol az érintett vállalkozás (vállalkozáscsoport) a szállítás, rendszerirányítás, elosztás, tárolás közül legalább az egyik tevékenységre, és a földgáztermelés, földgáz közüzemi nagykereskedelem, földgáz közüzemi szolgáltatás és földgáz-kereskedelem közül is legalább egy tevékenységre rendelkezik engedéllyel.

b) Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amely a földgáztermelési, illetve e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy tevékenységre rendelkezik engedéllyel, illetve más, nem földgázipari tevékenységet is folytat.”

(4) A GET 3. §-a a következő 44-51. pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„44. Biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók és eloszthatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.

45. Egybefüggő telephely: a gázfogyasztó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése(i), továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), gázmérőhely(ek) vagy fogyasztói főcsap van. Egy telephely több fogyasztási helyet is tartalmazhat.

46. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő fogyasztók földgázellátását szolgáló telephelyen belüli vezeték.

47. Település: az a belterületi egység, amelynek területén találhatók a helység igazgatási szervei és általában az ellátó intézmények többsége. A településhez tartozik mindaz a belterületi rész, amely nem tartozik a Központi Statisztikai Hivatal által évente kiadott, „A Magyar Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár) kiadványban, sem az adott településnél nevesített egyéb belterülethez, sem a nevesített külterülethez.

48. Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület.

49. Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal, számokkal azonosított földrészlet.

50. Szerződés nélküli vételezés: földgáz igénybevétele a vételezésre jogosító szerződés hiányában, nem értve ide azt az esetet, amikor a szerződés - külön jogszabály rendelkezésének értelmében - a szolgáltatás igénybevételével jött létre, és annak írásba foglalása a fogyasztónak nem felróható okból maradt el.

51. Előre fizető mérő: olyan fogyasztást mérő berendezés, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a földgázellátást.”

3. § A GET 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai a következők:

a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,

b) jóváhagyja az engedélyköteles tevékenységek jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, az üzletszabályzatokat és mindezek módosításait, továbbá ellenőrzi a szabályzatokban foglaltak betartását, illetve a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,

c) eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,

d) az érintett engedélyesek javaslatának figyelembevételével megállapítja az egyes fogyasztók gázfelhasználásának korlátozási sorrendjét és mértékét,

e) jóváhagyja a rendszerirányító engedélyes javaslata alapján az operatív jellegű adatok szolgáltatására kötelezett, a rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználók jegyzékét és annak módosításait,

f) vizsgálja és ellenőrzi az engedély kiadásával és az engedély módosításával járó földgázrendszer-létesítés pénzügyi és gazdasági feltételeit,

g) jóváhagyja az engedélyes átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének megváltoztatását, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi végzését, valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak harmadik személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul való lekötését,

h) törvény eltérő rendelkezése hiányában, illetve ha az államnak az érintett gazdasági társaságban nincs szavazatelsőbbségi részvénye, jóváhagyja az engedélyes gazdasági társaság pénzeszközei jelentős részének más gazdasági társasághoz történő átcsoportosítását,

i) ellenőrzi az engedélyesek e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott kötelezettségeinek betartását, és azok megszegése esetén bírságot szabhat ki,

j) jogosult feladatának ellátása érdekében, külön jogszabályban meghatározott módon az engedélyes társaság irataiba betekinteni, ideértve a Polgári Törvénykönyv 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott üzleti titkot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információkat kérni,

k) meghatározza azon gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni,

l) három napra felfüggesztheti a földgáz szervezett piacán a szerződéskötést abban az esetben, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható,

m) érvényesíti a legkisebb költség elvét az e törvény hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termék és szolgáltatás, valamint a célvezeték-létesítés elbírálása vonatkozásában,

n) intézkedik az engedélyek és a közérdekű határozatok közzététele érdekében,

o) törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel határozata azonnali végrehajtását rendelheti el,

p) ellenőrzi a fogyasztó által a szállító-, elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj és hálózatfejlesztési hozzájárulás felhasználását,

q) végrehajtja a rendszerfelügyelettel összefüggő, a 17. § (1) bekezdésében leírt feladatokat,

r) felügyeli a szállító-, elosztóvezetékekhez és a földgáztárolókhoz a külön jogszabályban előírt hozzáférést, a rendszerirányító tevékenységét, valamint elbírálja a rendszerhasználók által a rendszerirányító, illetőleg a szállítói, elosztói és tárolói engedélyesek működésével kapcsolatban a IV. és a VII. fejezetben meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban benyújtott kérelmeit,

s) határozatban állapítja meg az egyes engedélyesre vonatkozóan az engedélyes tevékenységek folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát,

t) ellenőrzi a tevékenységek 51. §-ban előírt szétválasztásának megvalósítását, különös tekintettel a keresztfinanszírozás-mentes működés teljesítésére,

u) vizsgálja az 1998. január 1. előtt termelésbe állított földgázmezők termelésének indokolt költségét,

v) ellenőrzi a földgáz határon keresztül történő szállításának végrehajtását,

w) figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit.

(2) A Hivatal jogállására az e törvényben meghatározottakon kívül a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 6-8. §-ának, valamint 9. §-a (1)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,05%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,05%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét és az e bekezdésben említett díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(4) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panasz elbírálása esetén 60 nap,

b) amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott kérelem ügyében jár el, az ügyintézés határideje 60 nap, határon keresztül történő szállítás esetén 10 nap. A Hivatal köteles a feleket meghallgatni. A Hivatal az eljárás során a felek közötti egyezség létrehozására törekszik,

c) a Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.

(5) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét és indokolását a külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra hozni.”

4. § (1) A GET 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal a működési engedélyt köteles kiadni, ha a kérelmező a jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget tesz. Nem utasítható el az elosztóvezeték létesítése és üzemeltetése iránti - a jogszabályi követelményeknek eleget tevő - kérelem kizárólag arra hivatkozva, hogy a kérelemben szereplő település, településrész, terület már szerepel más elosztói engedélyes engedélyében, amennyiben a kérelmező

a) az adott településen, településrészen, területen a földgázellátásba be nem kapcsolt terület ellátására, vagy a megnövekedett földgázigényt kielégítő kapacitás biztosítására kér elosztási engedélyt, és

b) közvetlenül a szállítóvezetékhez kíván csatlakozni.”

(2) A GET 6. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben az engedélykérelem olyan településre, településrészre, illetve területre vonatkozik, ahol még nem létesült elosztóvezeték, de a település, településrész, illetve terület más részein a kérelmezőtől különböző engedélyes végez elosztási tevékenységet, a Hivatalnak a kérelem elbírálása során figyelembe kell vennie a kérelemben szereplő település, településrész, illetve terület leendő fogyasztóinak érdekeit, valamint a kérelemben nem szereplő település, településrész, illetve terület többi fogyasztójának méltányos érdekeit is.”

5. § (1) A GET 9. §-ának (1) bekezdése i) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezt követően a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

[A működési engedély fajtái:]

i) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési,

j) propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására irányuló, valamint

k) telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó”

[működési engedély.]

(2) A GET 9. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A földgáztárolásra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes a környezetvédelem kellő figyelembevételével köteles és jogosult az engedélyével érintett földgáztárolók és berendezéseik üzemeltetésére, valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hosszú távú fejlesztési irányelvben meghatározottaknak megfelelő fejlesztésre.

(6) A földgázszállításra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes a környezetvédelem kellő figyelembevételével köteles és jogosult az engedélyével érintett szállítóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére, valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hosszú távú fejlesztési irányelvben meghatározottaknak megfelelő fejlesztésre.

(7) A földgázelosztásra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes a környezetvédelem kellő figyelembevételével az engedélyével érintett elosztóvezetékeket és berendezéseiket üzemelteti, karbantartja, és a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hosszú távú fejlesztési irányelvben meghatározottaknak megfelelően fejleszti. Azoknak az elosztóvezetékeknek az esetében, amelyek többségi tulajdonával az elosztói engedélyes nem rendelkezik, a fejlesztést a tulajdonos végzi.”

6. § A GET 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Azokon a településeken, településrészeken és területeken, ahol a földgázipari vállalkozás elosztási engedéllyel rendelkezik, minden fogyasztó jogosult a jogszabályban meghatározott minőségű földgázellátásra, valamint ennek megvalósítása érdekében átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a fogyasztó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint az elosztóvezetékhez hozzáférni.

(2) A földgázellátás történhet:

a) a feljogosított fogyasztóval kötött szerződés alapján, továbbá

b) közüzemi szerződés keretében.

(3) A rendszerirányító, valamint a szállítói és elosztói engedélyesek az (1) bekezdésben foglaltakat befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kötelesek végrehajtani. A Hivatal a rendszerhasználónak a rendszerirányító, illetve a szállítói és elosztói engedélyesek működésével kapcsolatban benyújtott kérelmeit a 4. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott módon bírálja el. A Hivatal a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(4) A rendszerirányító az engedélyesek bevonásával - a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedélyesek kivételével - köteles kidolgozni az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a rendszerirányítás részletes szabályait tartalmazó üzemi és kereskedelmi szabályzatot. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatnak a földgáz tárolására, szállítására, elosztására, valamint a szervezett földgázpiac működésére vonatkozó fejezeteire az engedélyesek kötelesek javaslatot adni.

(5) Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az ellátásbiztonság, a minőségi követelmények, a versenysemlegesség, a rendszerhez való szabad hozzáférés, a háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátásának elsőbbsége, a legkisebb költség, valamint a tartós működéshez szükséges nyereségesség elve figyelembevételével kell kidolgozni.

(6) Az (5) bekezdés szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzat tervezetét az engedélyesek évente kötelesek benyújtani a Hivatalhoz, amelyet a Hivatal határozattal hagy jóvá. A jóváhagyott üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásait az engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek betartani, illetve az engedélyesek kötelesek a szabályzatot az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

(7) Abban az esetben, ha az üzemi és kereskedelmi szabályzat akadályozza a hatásos versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé, a Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett - határidő kitűzésével, valamint az okok megjelölésével - határozatban kötelezi az érintett engedélyeseket a szabályzat módosítására. A módosítás elmulasztása esetén bírságot szabhat ki.

(8) Az engedélyesek által elkészítendő üzemi és kereskedelmi szabályzat hatálybalépéséig a Hivatal által kiadott ideiglenes szabályzatot kell alkalmazni.

(9) Az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és egyeztetésének rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét külön jogszabály határozza meg.

(10) Az engedélyesek kötelesek üzletszabályzatot kidolgozni.

(11) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyes által nyújtott szolgáltatás általános biztonsági, minőségi, műszaki, kereskedelmi, mennyiségi elszámolási és fizetési előírásait, szerződési feltételeit, a szerződésszegésre, a szerződés nélküli földgázvételezésre vonatkozó szabályokat és az ellátás színvonalának, a fogyasztói igény kielégítésének részletes szabályait.

(12) Az üzletszabályzatot és annak módosításait a Hivatal határozattal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes köteles az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.”

7. § A GET a 14. §-t követően a következő 14/A. és 14/B. §-sal, valamint a 14/B. §-t megelőző alcímmel egészül ki:

„14/A. § (1) Az engedélyesek (a továbbiakban: adatkezelő) a 7. §-ban meghatározott engedélyköteles tevékenység végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt együttműködési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelhetik a fogyasztó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges személyes adatot.

(2) Az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az adatkezelés célja megszűnt.

(3) A rendszerhasználó adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé a rendszerhasználónak valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok - az a)-c) és e) pontok esetében az érintett egyidejű értesítése mellett - átadhatóak:

a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a fogyasztási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,

b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,

c) a Hivatalnak,

d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,

e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a végrehajtónak.

(5) A (4) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott adatokat átvevőket az átadott adatokkal kapcsolatban az adatkezelővel azonos titoktartási kötelezettség terheli.

Szociális földgázellátás

14/B. § (1) Természetes személy fogyasztót rászorultsága esetén, az általa lakott lakáscélú ingatlan fenntartása érdekében és mértékéig, szociális földgázellátásban kell részesíteni.

(2) A szociális földgázellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet. A szociális földgázellátás formáját, mértékét, forrását, az ellátásra való jogosultság feltételeit, a jogosultak körét, valamint az igénybevételének feltételeit külön jogszabály határozza meg, amelynek keretében a szociális földgázellátásra jogosult fogyasztók közüzemi szolgáltatásának a 46. §-ban meghatározott felfüggesztése, valamint a 47. §-ban meghatározott kikapcsolása további feltételekhez köthető.

(3) A szociális földgázellátás finanszírozására állami költségvetési, és helyi önkormányzati források, valamint egyéb, e célra nyújtott önkéntes hozzájárulások is felhasználhatók.”

8. § (1) A GET 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzemviteli irányítási feladatokat ellátó engedélyesek közül rendszerirányító feladatkörrel a Hivatal által kijelölt egy szállítói engedélyes rendelkezik, amely rendszerirányítói engedélyt kap. A rendszerirányító engedélyes tevékenységének ellátásához az engedélyesek és a rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználók kötelesek a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges operatív jellegű adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az üzemi és kereskedelmi szabályzat tartalmazza. A rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű rendszerhasználók jegyzékét a rendszerirányító engedélyes javaslatára a Hivatal határozatban hagyja jóvá.”

(2) A GET 16. § (2) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A rendszerirányító engedélyes feladata:]

c) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, biztosítása, igénybevételének szabályozása és mennyiségi és pénzügyi elszámolása, különös tekintettel a rendszeregyensúly biztosításának eszközeire,

d) az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében a rendszeregyensúly megtervezése, valamint a szükséges fogyasztást korlátozó intézkedések elrendelése az üzemi és kereskedelmi szabályzatban rögzített elvek szerint,”

9. § A GET 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal az engedélyezési eljárás során - az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével - vizsgálja a kérelemben megjelölt település, településrész, terület esetében a földgázrendszer létesítésének pénzügyi-gazdasági feltételeit.”

10. § A GET a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Az a földgázipari vállalkozás, amely új határkeresztező szállítóvezetéket, illetve tárolót (a továbbiakban együtt: új infrastruktúra) kíván létrehozni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan meghatározott ideig a földgázrendszerben alkalmazott díjmegállapítási szabályok, valamint a 30. § (1) és (2) bekezdései szerinti kötelezettségek teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet (a továbbiakban: mentesség) abban az esetben, ha:

a) az új infrastruktúra a gázellátásban kialakuló versenyt és a gázellátás biztonságát növeli;

b) az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos kockázatok olyan mértékűek, hogy a beruházás meg sem valósulna, ha a mentességben a vállalkozás nem részesülne;

c) az új infrastruktúra tulajdonosa olyan jogi személy, amely nem rendelkezik azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új infrastruktúra kapcsolódik;

d) az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik;

e) a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre, illetve a földgázrendszer hatékony működésére, vagy annak a rendszernek a hatékony működésére, amelyre az új infrastruktúra rácsatlakozik.

(2) A kérelemmel egyidejűleg meg kell adni az elbíráláshoz szükséges, a (3) bekezdésben meghatározott összes információt és elemzést.

(3) A Hivatal a kérelmet megvizsgálja, illetve új határkeresztező szállítóvezeték létesítése esetén konzultál az érintett ország(ok) hatóságaival. Az eljárása során a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) a mentesség megadásának hatása a végfogyasztói árakra,

b) a mentességet indokoló pénzügyi információk megalapozottsága,

c) a mentesség megadásának várható hatása a versenyre, illetve a földgázpiac hatékonyságának növekedésére,

d) a mentesség megadásának hatása a gázellátás forrásainak bővítésére.

(4) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti eljárása alapján a mentesség megadásáról vagy elutasításáról javaslatot nyújt be a miniszter részére. A javaslatnak tartalmaznia kell az új infrastruktúrára kidolgozott kapacitásgazdálkodási és kapacitásallokációs szabályokat.

(5) A miniszter abban az esetben, ha a mentesség megadását indokoltnak tartja, döntési javaslatáról, az azt megalapozó összes információval együtt tájékoztatja az Európai Bizottságot. A tájékoztatás különösen a következőkre tér ki:

a) azok az indokok, amelyek alapján a miniszter megalapozottnak tartja a mentesség megadását, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat;

b) a versenyre és a földgáz belső piacának hatékony működésére gyakorolt hatás elemzése, amely a mentesség következtében várható;

c) a mentesség időtartamának és a földgázrendszer összes kapacitása azon részének indokolása, amelyre a mentességet megadják;

d) az érintett országok hatóságaival folytatott konzultáció eredménye;

e) az új határkeresztező szállítóvezetéknek, illetve tárolónak a gázellátás forrásainak bővítésére gyakorolt hatása.

(6) Abban az esetben, ha az Európai Bizottság az (5) bekezdésben meghatározott miniszteri javaslattal egyetért, vagy arra két hónapon belül észrevételt nem tesz, a miniszter a mentesség megadásáról határozattal dönt. A határozatnak ki kell terjednie az új infrastruktúrához való hozzáférési és kapacitásallokációs szabályokra. A határozatot a Hivatal javaslatával együtt a miniszter nyilvánosságra hozza.

(7) Abban az esetben, ha az Európai Bizottság a mentességadás feltételeinek módosítását kéri, vagy a javaslattal nem ért egyet, a miniszter a javaslatot átdolgozásra visszaküldi a Hivatal részére.

(8) A meglévő határkeresztező szállítóvezeték kapacitásbővítése, illetve a meglévő szállító- és elosztóvezetékek, valamint tárolók olyan fejlesztése esetén, amely lehetővé teszi a gázellátási források kiterjesztését, az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazhatók.”

11. § A GET 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A szállítói és elosztói engedélyes köteles a fogyasztó számára az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő és adatátviteli berendezést térítésmentesen biztosítani, amennyiben a fogyasztó új engedélyessel köt gázellátási szerződést.”

12. § (1) A GET 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A feljogosított fogyasztó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez akkor adhat előzetes hozzájárulást, ha a feljogosított fogyasztó igényének kielégítésére a szállítói, illetve az elosztói engedélyes nem rendelkezik megfelelő szabad kapacitással, továbbá a célvezeték létesítése nem sérti az országos gázellátás rendszerszinten értékelt legkisebb költségének elvét.”

(2) A GET a 27. §-t követően a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Telephelyi vezetéken keresztül földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz az általuk e törvény hatálybalépését megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtani. Amennyiben az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztók kérelmére a vezetéket telephelyi vezetékké nyilváníthatja. A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedélyt egyszerűsített eljárásban kell kiadni.

(3) A telephelyi vezeték engedélyeztetési eljárásában a kérelemhez mellékelni kell

a) a szállítói, illetve elosztói engedélyes hozzájárulását, valamint arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a telephelyi vezetékről vételező fogyasztóknak a szállítói, illetve az elosztói vezetékhez történő csatlakoztatása aránytalan költséggel vagy nehézséggel járna,

b) a telephelyi vezetéken keresztül ellátni kívánt közüzemi fogyasztók esetén a fogyasztók ellátása érdekében a kérelmező és a közüzemi szolgáltató között létrejött előzetes megállapodást,

c) a telephelyi vezeték műszaki-biztonsági megfelelőségének a gázcsatlakozó-vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott igazolását.

(4) A telephelyi vezeték üzemeltetője köteles

a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,

b) a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni, továbbá

c) a telephelyi vezetékről földgázt vételezni szándékozó fogyasztó számára méltányos díjért a földgázellátást biztosítani.

(5) Amennyiben a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztók a szállítói, illetve elosztói vezetékhez történő csatlakozást kérik, a telephelyi vezeték üzemeltetője a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a szállítói, illetve elosztói engedélyessel együttműködni.

(6) A Hivatal a telephelyi vezeték engedélyesével szemben a jogszabályban, illetve az engedélyben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén, kérelemre vagy hivatalból indult eljárás során a 13. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, vagy a telephelyi vezetéket elosztói vezetékké nyilváníthatja, amennyiben annak műszaki feltételei adottak.”

13. § (1) A GET 30. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szállítói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedő, a rendszerirányító, a kereskedők, saját felhasználásuk mértékéig a feljogosított fogyasztók és az általa termelt földgáz mértékéig a földgáztermelő részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani. A rendszerirányító jogosult a lekötött és a gáznapon belül nem kihasznált kapacitásokat rendszeregyensúlyozási céllal, díjfizetés nélkül igénybe venni.

(2) A tárolói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedő részére a háztartási fogyasztók és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátását szolgáló földgáz mértékéig, valamint a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.

(3) A tárolói engedélyes az üzemeltetésében álló rendszernek a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése után fennmaradó szabad kapacitását nyilvános, átlátható, az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő kereskedelmi feltételek mellett köteles a közüzemi nagykereskedő, kereskedők, valamint - saját felhasználásuk mértékéig - a feljogosított fogyasztók rendelkezésére bocsátani.

(4) Az elosztói engedélyes köteles a közüzemi szolgáltatók, a kereskedők, - saját felhasználásuk mértékéig - a feljogosított fogyasztók és az általa termelt földgáz mértékéig a földgáztermelő részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.”

(2) A GET 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Szabad kapacitást csak igazolt fogyasztói igény esetén lehet lekötni. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésének általános szabályait külön jogszabályban, részletes szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban kell meghatározni.”

14. § A GET 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tárolói és a szállítói engedélyes az üzemeltetésében lévő rendszer szabad kapacitását először a rendszerirányításhoz használt gázmennyiség mértékéig a rendszerirányítónak, azt követően az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából köteles felajánlani az ilyen fogyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az elosztói engedélyes az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából köteles felajánlani szabad kapacitását az ilyen fogyasztókat ellátó rendszerhasználóknak. Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre álló szabad kapacitásokat a tárolói és a szállítói engedélyes a közüzemi nagykereskedőnek, a kereskedőnek, termelőnek és a feljogosított fogyasztónak; az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak, a kereskedőnek, termelőnek és a feljogosított fogyasztóknak köteles hozzáférhetővé tenni.”

15. § A GET 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földgázkereskedő engedélye alapján jogosult földgázt más földgázkereskedőtől, földgáztermelőtől, engedély birtokában határon keresztüli szállítással vásárolni, illetve a feljogosított fogyasztó, közüzemi nagykereskedő, más földgázkereskedő, illetve a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges gázmennyiség mértékéig a rendszerirányító részére értékesíteni.”

16. § (1) A GET 33. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Abban az esetben, ha a Hivatal a határozatában a földgázrendszerhez való hozzáférést megtiltotta, erről köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot az ügy iratainak egyidejű megküldésével. Az Európai Bizottság kezdeményezésére a Hivatal a határozatát négy héten belül felülvizsgálja.”

(2) A GET 33. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A Hivatal a (11) bekezdés szerinti, a földgázrendszerhez való hozzáférés megtiltásáról szóló határozatának meghozatala során a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) a kezdeményezés hatása a versenyre;

b) a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése és az ellátás biztonsága;

c) a kezdeményező közüzemi nagykereskedő, illetve közüzemi szolgáltató helyzete a gázpiacon;

d) a földgázipari vállalkozások és a fogyasztók gazdasági és pénzügyi nehézségeinek súlyossága;

e) a szóban forgó szerződés vagy szerződések aláírásának időpontja és feltételei, beleértve azt is, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a piac változásait;

f) a probléma megoldására tett erőfeszítések;

g) az a mérték, amennyire az illető vállalkozás ésszerű körülmények között előre láthatta volna a hosszú távú szerződéses kötelezettségek elfogadásakor, hogy azok komoly nehézségeket fognak eredményezni;

h) a földgázrendszer más külföldi rendszerekkel való összeköttetésének, valamint az együttes működtethetőségnek a módja és mértéke;

i) a határkeresztező szállítóvezetékek technikai adatai.”

17. § (1) A GET 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közüzemi szolgáltatói engedély kötelezettséget jelent és kizárólagos jogot biztosít a földgáz közüzemi szolgáltatására az engedélyben meghatározott településen, településrészen, területen, valamint az engedélyben meghatározott közüzemi fogyasztóknak.”

(2) A GET 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az elosztói engedély kötelezettséget jelent és - a 6. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével - kizárólagos jogot biztosít a földgáz elosztására az engedélyben meghatározott településen, településrészen, területen.”

18. § (1) A GET 36. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A feljogosított fogyasztó földgázigényét a közüzemi szolgáltatás keretei között, vagy - a közüzemi fogyasztó esetén a közüzemi szerződése felmondásával - a kereskedőtől, földgáztermelőtől, a szervezett földgázpiacról való vásárlással vagy földgázbehozatalból elégítheti ki.

(3) A feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződését - eltérő megállapodás hiányában - a bejelentést követő negyedik hónap első napjára mondhatja fel. Ettől az időponttól a felek eltérően is megállapodhatnak. A felmondás és a kilépés feltétele a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló tartozás rendezése.”

(2) A GET 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A feljogosított fogyasztó kezdeményezheti a fogyasztási helye szerinti településen, településrészen vagy területen engedéllyel rendelkező közüzemi szolgáltatónál, vagy - szállítóvezetékről közvetlenül ellátott fogyasztó esetében - a közüzemi nagykereskedőnél közüzemi szerződés kötését. A szerződést az érintett közüzemi szolgáltatónak a bejelentést követő év július 1-jei hatállyal kell megkötnie. A szerződés rövidebb határidővel is megköthető, ha ahhoz az érintett közüzemi szolgáltató és a közüzemi nagykereskedő is hozzájárul.”

(3) A GET 36. §-a a következő (7) és (8) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) A feljogosított fogyasztót a közüzemi szerződése megszűnését követően is megilleti a közüzemi szerződésben lekötött mértékű szállítói, tárolói, elosztói, illetve határon keresztüli szállítási kapacitás, amely kapacitás meghatározásának szabályait az üzemi és kereskedelmi szabályzat tartalmazza. Ez a kapacitás nem minősül új kapacitáslekötési igénynek.

(8) Amennyiben a feljogosított fogyasztó gázellátása lehetetlenné válik, soron kívül kezdeményezheti a közüzemi nagykereskedőnél, illetve az illetékes közüzemi szolgáltatónál a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését. A közüzemi szerződés megkötését a szolgáltató nem tagadhatja meg abban az esetben, ha a feljogosított fogyasztó a 31. § (1) bekezdése szerinti, külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztó. A fogyasztó a kezdeményezését követő év június 30-ig felemelt díjat köteles fizetni a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató részére. A felemelt díj mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg. A közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérés részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.”

19. § A GET 39. §-a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A közüzemi fogyasztó közüzemi szerződésének a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek megnevezése (természetes személyeknél a név, lakcím, anyja neve, születési hely és idő; gazdálkodó szervezeteknél a székhely és a cégjegyzékszám, valamint az adószám feltüntetése);

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja;

c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése a 44. § (5) bekezdése értelmében nem mentesít az okozott kár megtérítése alól;

d) a szerződés megkötésekor érvényes árakra, díjakra, ezek alkalmazási feltételeire, valamint a választható fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás;

e) a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés megszüntetésének, felmondásának feltételei;

f) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei;

g) a fogyasztói panasz benyújtásának, ügyintézésének lehetőségéről és módjáról való tájékoztatás.

(6) A közüzemi fogyasztóval kötött közüzemi szerződés általános szerződési feltételeinek módosítása esetén, a Hivatal jóváhagyása után az érintett fogyasztókat a módosítás tényéről országos vagy helyi lapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján értesíteni kell, továbbá az értesítést az ügyfélszolgálati irodákban való kifüggesztés útján, valamint a honlapon is közzé kell tenni. Az értesítéssel egyidejűleg a fogyasztókat értesíteni kell az őket megillető felmondási jogukról.

(7) A közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztót legkésőbb a díjváltozást követő hónap végéig írásban tájékoztatja a fogyasztót érintő árak és díjak változásáról.”

20. § A GET 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szállítói, illetve az elosztói engedélyes a közüzemi fogyasztónak leszállított földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről - az átalánydíjas fogyasztók kivételével - a fogyasztási jellegnek megfelelő, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. E méréseket, valamint a gázmérővel kapcsolatos egyéb szükséges teendőket a szállítói, illetve az elosztói engedélyes - egyéb megállapodás hiányában - a saját költségén köteles elvégezni. A fogyasztás díját a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani és elszámolni.”

21. § A GET 43. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül, ha]

d) a fogyasztó a közüzemi szolgáltató külön jogszabályban meghatározott módon megküldött értesítései és a részére a külön jogszabályban meghatározott időpont-egyeztetési jog biztosítása ellenére nem teszi lehetővé, hogy a közüzemi szolgáltató jogszabályban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az elosztói engedélyes vagy annak megbízottja a fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje céljából, valamint általános műszaki jellegű, illetve a közüzemi fogyasztó személyében beállt változás miatt szükséges ellenőrzés érdekében a fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen munkát végezzen,”

22. § (1) A GET 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A célelőirányzat pénzügyi fedezetét képezi a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-a (3) bekezdésének ba) pontjában meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó része.”

(2) A GET 50. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az eredeti (4) és (5) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

„(4) A célelőirányzat pénzügyi fedezetét képezi a közüzemi nagykereskedői engedélyesi tevékenység földgázár-szabályozásban elismert (az árszabályozásban figyelembevételre kerülő) és a tényleges importköltségeinek pozitív különbözetéből adódó, az adott naptári évben keletkező bevételi többlet.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott összeget földgázár-kiegyenlítő befizetés címén a közüzemi nagykereskedői engedélyes köteles a célelőirányzat javára a tárgyév december 31-ig megfizetni. Ezt az összeget a közüzemi nagykereskedői engedélyes egyéb ráfordításként számolja el.”

23. § A GET 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Számv. tv.) meghatározott módon eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait földgázipari tevékenységenként, illetve a nem földgázipari tevékenységeitől is belső számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámolója kiegészítő mellékletében, tevékenységenként készített mérlegben és eredménykimutatásban olyan módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.

(2) A földgázipari vállalkozásnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében részleteznie kell a szállító- és elosztóvezeték tulajdonlásából eredő bevételeket, illetve a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevételeket és ráfordításokat.

(3) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó szabályokat a Számv. tv. állapítja meg. Az engedélyköteles tevékenységet végzők kötelesek belső számvitelükben az eszközök és források, a bevételek és ráfordítások, valamint a tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenés megosztásának szabályait megállapítani. Az engedélyköteles tevékenységet végzők éves könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését is.

(4) A földgázszállítói, -elosztói és -tárolói engedélyesek nem élhetnek vissza azokkal az üzleti érdeket érintő információkkal, amelyekhez a rendszerhasználóktól a rendszerhez való hozzáférés megvalósítása vagy tárgyalása során jutottak, és mindazon információkat kötelesek az összes érdekelt rendelkezésére bocsátani, amelyeket bármelyik érdekelt részére eljuttattak.

(5) A földgáztermelő, a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély birtokosa, a rendszerirányítói engedélyes, a 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó földgázelosztási és közüzemi szolgáltatási engedélyes, valamint a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedélyes az e tevékenység során felmerült költségeit nem köteles az (1) bekezdés szerint más földgázipari tevékenységeitől elkülöníteni.

(6) A horizontálisan integrált földgázipari vállalkozás, amennyiben éves árbevételének legfeljebb 1%-a, de maximum 500 millió forint származik e törvény által meghatározott engedélyköteles tevékenységtől eltérő egyéb tevékenységeiből, nem köteles ez utóbbi tevékenységeivel kapcsolatban az (1) bekezdés szerint eljárni. E tevékenységéből származó bevételeit, ráfordításait, valamint a tevékenységhez rendelhető eszközöket köteles az éves beszámoló kiegészítő mellékletében részletezni.”

24. § A GET az 51. §-t követően a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Amennyiben a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási tevékenységet vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás végzi, az e tevékenységeket a hozzájuk közvetlenül nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől elkülönült szervezetben és döntéshozatali eljárás alkalmazásával kell ellátni, a 100 000-nél kevesebb rácsatlakozott fogyasztót ellátó földgázelosztási és közüzemi szolgáltatási, valamint a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedélyesi tevékenységek kivételével.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás különösen az alábbi követelményeknek köteles megfelelni:

a) a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalója, valamint a vállalkozásszállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetője nem szerezhet társasági részesedést szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozáson kívül más e törvény szerint engedélyköteles földgázipari vállalkozásban, nem lehet ilyen vállalkozás vezető tisztségviselője, és nem létesíthet ilyen vállalkozással munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt,

b) az a) pontban meghatározott vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált földgázipari vállalkozáshoz tartozó más - nem szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes - vállalkozáshoz nem lehet kirendelni,

c) a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás vezető állású munkavállalójának, valamint a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetőjének munkaszerződésében, illetve megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint munkavégzésének feltételeit, továbbá a vezető tisztségviselő díjazását úgy kell meghatározni, hogy a szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás működését befolyásoló döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.

d) a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes szállítási, rendszerirányítási, illetve elosztási engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egysége vezetőjének díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem szállítási, rendszerirányítási, vagy elosztási tevékenységet végző szervezeti egységeinek tevékenységétől, illetve azok tevékenységének eredményességétől függően meghatározni,

e) a szállítói, illetve az elosztói engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a szállító- és elosztóvezeték üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökkel kapcsolatos döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint a vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is,

f) a rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a rendszerirányításhoz szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő egyedi utasítást nem adhat.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések teljesítése nem érinti a rendszerirányító és a szállítói, valamint elosztói engedélyesek tulajdonosainak külön jogszabályokban meghatározott jogait.

(4) A rendszerirányítói engedéllyel is rendelkező szállítói engedélyes tevékenységét nem szükséges döntéshozatali szempontból külön választani egymástól.

(5) A szállítói, rendszerirányítói és elosztói engedélyes gazdasági társaságokra a Gt. szabályai az e paragrafus (1)-(4) bekezdéseiben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók.

(6) A szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes és a szervezett földgázpiac működtetési engedélyese köteles biztosítani, hogy az engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen

a) a jogszabályokban, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt előírásoknak,

b) a külön jogszabályokban az engedélyes vállalkozás tulajdonosainak jogaira vonatkozó rendelkezéseknek,

c) az azonos fajta engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és fogyasztókkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének.

(7) Amennyiben a szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyesi és a szervezett földgázpiac működtetési tevékenységet vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás végzi, a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések teljesítése érdekében - különös tekintettel a jogszabályokban, valamint az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokhoz és információkhoz való hozzáférés lehetővé tételére - a vállalkozás köteles biztosítani, hogy az egyéb földgázipari engedélyesek egyenlő elbánásban részesüljenek, tekintet nélkül arra, hogy ezek az engedélyesek az integrált földgázipari vállalkozás részei vagy más önálló vállalkozások.

(8) A szállítói, rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyesek az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében kötelesek megfelelési szabályzatot készíteni, és azt a Hivatalhoz előzetes jóváhagyásra benyújtani. A szabályzatban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről éves megfelelési jelentést kell készíteni. Az éves megfelelési jelentést nyilvánosságra kell hozni, valamint jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz.

(9) A megfelelési szabályzat, valamint az éves megfelelési jelentés meghatározza azokat a szabályokat és egyéb szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő működést, különös tekintettel az 51. §-ban és az e §-ban foglalt rendelkezések betartására. A megfelelési szabályzatra, valamint az éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

25. § A GET 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek harmadik személy általi végzéséhez, valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak harmadik személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez.”

26. § (1) A GET 55. §-ának c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány rendeletben állapítja meg:]

c) a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és időpontját, valamint a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérés részletes feltételeit,

d) A földgázszállító- és elosztóvezetékhez, valamint a föld alatti gáztárolókhoz való hozzáférés szabályait, a vezeték és a tároló igénybevételére kötött szerződés minimális tartalmi elemeit, a tárolókhoz való hozzáférésre vonatkozó kereskedelmi feltételekkel kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a fogyasztói igények alapján lekötött, de fel nem használt kapacitások értékesítésének általános szabályait, valamint kapacitáshiány esetén az igénykielégítés rendjét,”

(2) A GET 55. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány rendeletben állapítja meg:]

k) a számvitelileg szétválasztott tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások által alkalmazott, az 51/A. § (7) bekezdésében meghatározott megfelelési szabályzatra, valamint az éves megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat,”

(3) A GET 55. §-a a következő p)-r) pontokkal egészül ki:

[A Kormány rendeletben állapítja meg:]

p) a telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat,

q) az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és egyeztetésének rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét,

r) a szociális földgázellátás formáját, mértékét, forrását, az ellátásra való jogosultság feltételeit, a jogosultak körét, valamint az igénybevételének feltételeit.”

27. § (1) A GET 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]

a) a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, illetőleg a célelőirányzatba befizetendő jövedelem meghatározásának módját,”

(2) A GET 56. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]

e) az engedélyköteles tevékenységet folytató gazdasági társaságnál mi minősül a társaság pénzeszközei jelentős részének, illetve alaptevékenysége folytatását biztosító eszköznek, vagyoni értékű jognak.”

(3) A GET 56. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter rendeletben állapítja meg:]

b) a hálózatfejlesztéssel, -bővítéssel, illetve a fogyasztók bekapcsolásával kapcsolatban a fogyasztók által fizetendő díj mértékét, valamint a díj fizetésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos eljárások szabályait,”

(4) A GET 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter rendeletben állapítja meg:]

c) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározottak figyelembevételével az engedélyeseknek és a rendszerhasználóknak a gázipari tevékenységükkel, illetve a gázfogyasztással összefüggő adatszolgáltatásuk részletszabályait, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, és a Magyar Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás rendjét, továbbá a Polgári Törvénykönyv 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott üzleti titoknak minősülő tények, információk, megoldások és adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat,”

(5) A GET 56. §-ának (2) bekezdése a következő n)-p) pontokkal egészül ki:

[A miniszter rendeletben állapítja meg:]

n) a biogáz és biomasszából származó gázok, valamint az egyéb gázfajták földgázrendszerbe juttatásának feltételeit,

o) az 50. § (3) bekezdése szerinti célelőirányzatra vonatkozó befizetési kötelezettség megfizetésének részletes szabályait,

p) az elosztói és a közüzemi szolgáltatói engedélyesek vagy azok megbízottjai által a fogyasztó igénye alapján végezhető azon szolgáltatások kizárólagos körét, amelyekért a fogyasztónak külön díj számítható fel.”

28. § A GET 85. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett gázelosztó vezetékek esetében, amennyiben azok elhelyezésére és biztonsági övezetére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg, illetve a megállapított jog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, az elosztói engedélyes vagy a gázelosztó vezeték tulajdonosa a vezetékre a Bt. 38. §-ában meghatározottak szerint alapíthat szolgalmi jogot.”

29. § A GET 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

86. § (1) Ez a törvény - az 55. és 56. §-ban adott felhatalmazás alapján megalkotandó kormány-, illetve miniszteri rendeletekkel, valamint a Bt.-vel együtt - a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról szóló, 1990. június 29-i 90/377/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

30. § (1) E törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/B. §-a (4) bekezdésében a „június” szövegrész helyébe a „szeptember” szövegrész és a „piaci” szövegrész helyébe az „árszabályozással elismert” szövegrész lép.

(3) E törvény 18. §-a, 22. §-a és 28. §-a a törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(4) E törvény 33. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 24. §-ával megállapított GET 51/A. §-ának (1)-(5) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 7. §-ával megállapított GET 14/B. §-a, valamint az azt megelőző alcím 2006. július 1-jén lép hatályba.

(7) E törvény 34. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.

(8) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 180. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.

31. § A GET-ben meghatározott szabályok alapján engedéllyel rendelkezők 2006. január 1-jéig kötelesek a GET 51/A. § (1)-(5) bekezdéseinek beiktatásából eredő, a tevékenységek szétválasztására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést biztosítani, ideértve az ehhez szükséges hatósági jóváhagyások beszerzését, valamint az üzletszabályzatok és belső szabályzatok módosítását.

32. § (1) 2007. június 30-ig - a háztartási fogyasztók kivételével - feljogosított fogyasztónak minősül minden fogyasztó. 2007. július 1-jétől feljogosított fogyasztónak minősül minden fogyasztó.

(2) Az elosztói engedélyes 2007. július 1-jét követően

a) ha 100 000-nél több rácsatlakozott fogyasztót lát el, a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedély kivételével más, e törvényben szabályozott működési engedéllyel nem rendelkezhet,

b) ha kevesebb mint 100 000 rácsatlakoztatott fogyasztót lát el - e fogyasztók vonatkozásában - földgáz közüzemi szolgáltatási engedéllyel, valamint vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató engedéllyel rendelkezhet.

33. § (1) A GET 4. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai a következők:]

j) jogosult feladatának ellátása érdekében, külön jogszabályban meghatározott módon az engedélyes társaság irataiba betekinteni, ideértve a Polgári Törvénykönyv 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott üzleti titkot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információkat kérni, amelyeket köteles a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni,”

(2) A GET 4. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a 4. § a következő (6)-(18) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A Hivatal eljárására a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(5) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap, fogyasztói panasz elbírálása esetén 60 nap.

(6) Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott kérelem ügyében jár el, az ügyintézés határideje 60 nap, határon keresztül történő szállítás esetén tíz nap. Eljárása során a Hivatal köteles a feleket meghallgatni és közöttük egyezség létrehozására törekedni.

(7) A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 15 napon belül értesíti.

(8) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(9) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai, továbbá használói nem minősülnek ügyfélnek.

(10) Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, indokolt esetben a szakvélemény megérkezéséig az eljárást felfüggesztheti.

(11) A Hivatal eljárása során a külön jogszabályban meghatározott szakhatóság, illetve szakhatóságok közreműködését veszi igénybe. Amennyiben a Hivatal és a megkeresett szakhatóság, illetve szakhatóságok egymással - egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt támasztanak, a Hivatalnak és az érintett szakhatóságnak, illetve szakhatóságoknak egyeztetést kell lefolytatniuk, amelyet legkésőbb 30 napon belül le kell zárniuk.

(12) A Hivatal az (1) bekezdés b), d) és g) pontjaiban meghatározott esetekben - amennyiben a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű fél - egyszerűsített határozatot is hozhat.

(13) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét a Ket. 81. §-ának (8) bekezdése alapján nyilvánosan közzétenni.

(14) A Hivatal határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.

(15) A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelem.

(16) A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét.

(17) A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltétel teljesülésétől, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül rendeli el.

(18) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata végrehajtásának felfüggesztését.”

(3) A GET 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendszerirányító, valamint a szállítói és elosztói engedélyesek az (1) bekezdésben foglaltakat befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően kötelesek végrehajtani. A Hivatal a rendszerhasználónak a rendszerirányító, illetve a szállítói és elosztói engedélyesek működésével kapcsolatban benyújtott kérelmeit a 4. § (6) bekezdésében meghatározott módon bírálja el.”

(4) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal eljárásában az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni. A Hivatal határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelem.”

34. § A GET 36. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben a feljogosított fogyasztó gázellátása lehetetlenné válik, soron kívül kezdeményezheti az illetékes közüzemi szolgáltatónál a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését. A közüzemi szerződés megkötését a szolgáltató nem tagadhatja meg abban az esetben, ha a feljogosított fogyasztó lakossági fogyasztó, illetve a 31. § (1) bekezdése szerinti, külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztó. A fogyasztó a kezdeményezését követő év június 30-ig felemelt díjat köteles fizetni a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató részére. A felemelt díj mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg. A közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérés részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.”

35. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a GET 31. §-ának (2) bekezdése, 33. §-ának (7)-(10) bekezdése, 36. §-ának (1) bekezdése, 55. §-ának n) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének k) pontja és 85. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése.

(2) E törvény 3. §-ának a GET 4. §-a (1) bekezdés j) pontját, e törvény 3. §-ának a GET 4. §-a (4)-(5) bekezdését és az e törvény 6. §-ának a GET 14. §-a (3) bekezdését megállapító rendelkezései 2005. november 1-jén hatályukat vesztik.

(3) E törvény 18. §-a (3) bekezdésének a GET 36. §-a (8) bekezdését megállapító rendelkezése 2007. július 1-jén hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére