Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.5.)

2005. évi LXX. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról * 

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, a munkaügyi központ által támogatott képzés időtartamára - az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani.”

2. § Az Flt. 15. §-ának felvezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Az, aki munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, valamint vállalkozói járadékban részesül, és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetén a következő támogatásokat kérheti:

a) a vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli járadék összegének, illetőleg álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesülő személy esetében az álláskeresési járadék, illetőleg a vállalkozói járadék alsó határa összegének megfelelő támogatás folyósítását legfeljebb további hat hónapig;”

3. § Az Flt. 16/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. A munkavállaló ezen munkaviszonya megszűnését, illetve megszüntetését követő két éven belüli ismételt, bármely munkaadónál történő foglalkoztatásához az (1) bekezdés alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha a közhasznú munkára történő közvetítés időpontjában nem jogosult álláskeresési járadékra (munkanélküli járadékra), vállalkozói járadékra. Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt.”

4. § Az Flt. 24. §-át megelőző „MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSA” cím helyébe „ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA” cím, az Flt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.”

5. § Az Flt. 25. §-át megelőzően a „Munkanélküli járadék” alcím helyébe az „Álláskeresési járadék” alcím, az Flt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

a) álláskereső,

b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél - ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közhasznú foglalkoztatást is) is felajánlható.”

6. § Az Flt. 26. §-át megelőzően a „Munkanélküli járadék mértéke” alcím helyébe az „Álláskeresési járadék mértéke” alcím, az Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Ha az álláskereső átlagkeresete az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem állapítható meg, az álláskeresési járadék összegét az általa az álláskeresővé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék alapja az álláskereső havi átlagkeresetének harmincad része.

(5) Az álláskeresési járadék összege a folyósítás első szakaszában - amely a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka.

(6) Az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

(7) Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti átlagkereset az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék a folyósítási idő mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyező összeg.

(8) Az (5) bekezdés szerinti első szakaszban az álláskeresési járadék összegének alsó határa megegyezik a kötelező legkisebb munkabér - az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos - összegének 60 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével. Az álláskeresési járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó határként a kötelező legkisebb munkabérnek a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 60 százalékát kell figyelembe venni.

(9) Az álláskeresési járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott - az álláskeresési járadék alsó határának számításánál a kötelező legkisebb munkabérnek az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni.

(10) Amennyiben az álláskeresési járadékra jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, úgy annak összegét az álláskeresési járadék alapját képező keresetbe be kell számítani. Az így megállapított álláskeresési járadék összege a kereset-kiegészítés (5) bekezdésben meghatározott százalékával arányosan az álláskeresési járadék felső határát meghaladhatja.”

7. § Az Flt. 27. §-át megelőzően a „Munkanélküli járadék folyósításának időtartama” alcím helyébe az „Álláskeresési járadék folyósításának időtartama” alcím, az Flt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása

időtartamával.

(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejét az (1) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.

(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezésének napja.

(5) Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.

(7) Az álláskeresőnek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezése és az álláskeresési járadék folyósításának az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam az álláskeresési járadék folyósításának idejébe nem számít be.

(8) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, teljes vagy legalább napi négy óra munkaidejű, részmunkaidős munkaviszonyt létesít, kérelmére, a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, és a juttatást a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell kifizetni.

(9) Ha az álláskereső részére a munkaügyi központ (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.”

8. § Az Flt. 28. §-át megelőzően a „Munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése és szüneteltetése” alcím helyébe az „Álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése és szüneteltetése” alcím, az Flt. 28-29. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„28. § (1) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:

a) kéri,

b) az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti,

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakat,

e) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,

f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

g) meghalt,

h) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(2) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy az álláskereső 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.

29. § (1) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső

a) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,

c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt,

d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének [36. § (1) bek.] eleget tett,

e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül.

(2) Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel - figyelemmel a 26. § (9) bekezdésében foglaltakra - tovább kell folyósítani.”

9. § Az Flt. 30. §-át megelőzően a „Nyugdíj előtti munkanélküli segély” alcím helyébe az „Álláskeresési segély” alcím, az Flt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, továbbá (2)-(5) bekezdésében meghatározott feltételekkel, és

a) az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítását a 28. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ok miatt szüntették meg, és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta, vagy

b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult, vagy

c) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési segélyre való jogosultság további feltétele, hogy az álláskereső

a) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkort, és

b) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(3) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg.

(4) Az álláskeresési segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 90 nap, amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, 180 nap,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 90 nap,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig

terjedő időtartamra folyósítható.

(5) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(6) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e)-g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, továbbá

b) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósítási időtartamát kimerítette.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel folytatott kereső tevékenységet.

(8) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(9) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósítását a (8) bekezdésben foglaltakon kívül szüneteltetni kell

a) a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

b) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, továbbá

c) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott kereső tevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. Ez utóbbi esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.”

10. § Az Flt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az álláskereső részére az álláskeresők támogatása (munkanélküli ellátás), valamint a vállalkozói járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”

11. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

,,a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék, és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozására. Ezt az alaprészt terheli továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és folyó évi kiadások különbözetének finanszírozása;”

(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési támogatások, a nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, a regionális képző központok munkaerőpiaci képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására, a MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

12. § (1) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]

d) véleményezi az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a munkahelyteremtő támogatások kivételével - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásra vonatkozó, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg;”

(2) Az Flt. 39/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (8)-(10) bekezdés számozása (9)-(11) bekezdésre változik:

„(8) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a Munkaerőpiaci Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében - a MAT véleményének, továbbá a képzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter véleményének meghallgatásával - dönthet

a) a keletkezett többletbevételek - iskolarendszerű és felnőttképzési célú arányainak megtartásával történő - felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c) a Munkaerőpiaci Alap 39. § (3) bekezdésének c), valamint e)-g) pontjaiban meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.”

13. § (1) Az Flt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret), központi keretre és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) keretre, továbbá a regionális képző központok munkaerőpiaci képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását szolgáló képzési keretre (a továbbiakban: képzési keret) osztható fel. A rehabilitációs alaprész központi keretre és decentralizált keretre osztható fel.”

(2) Az Flt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A foglalkoztatási alaprész képzési keretét, valamint a felnőttképzési célú keretét az alaprészen belül elkülönítetten kell kezelni.”

(3) Az Flt. 43. §-ának (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A felnőttképzési keret felhasználható]

f) az Fktv. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célra.”

(4) Az Flt. 43. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:

„(7) A (6) bekezdésben meghatározott célokon kívül a felnőttképzési keret legfeljebb 2 százaléka

a) a munkaügyi központoknak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányada felhasználásával, ellenőrzésével összefüggő, továbbá a nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmények jogszerű tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására, valamint

b) a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek a felnőttképzési intézmények intézményi és programakkreditációt követően fennálló kötelezettségei teljesítésének, illetve az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására

használható fel.

(8) A képzési keretet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a foglalkoztatási alaprész (ideértve a felnőttképzési keretet is) pénzeszközeinek felhasználási célok szerinti felosztása előtt hozza létre a foglalkoztatási alaprészen belül. A képzési keret a regionális képző központok - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott - képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására használható fel.”

14. § (1) Az Flt. 46/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az álláskereső álláskeresési járadékra és vállalkozói járadékra egyaránt jogosult, mindkét ellátást meg kell állapítani, és az álláskeresési járadék folyósításának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a vállalkozói járadék folyósítási idejének kimerítését követő nap.”

(2) Az Flt. 46/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az álláskeresési járadékra való jogosultság, illetőleg a vállalkozói járadékra való jogosultság időtartamát akkor kell összeszámítani, ha az álláskereső legalább az egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartamnak több mint a felét megszerezte, és a két időtartam összege eléri legalább az egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartam mértékét. Ebben az esetben azt az ellátást kell megállapítani, amely jogosultsági időtartamának több mint a felével az álláskereső rendelkezik. Ha az álláskereső mindkét ellátás jogosultsági időtartamának több mint a felét megszerezte, azt az ellátást kell megállapítani, amelynek jogosultsági időtartama az álláskeresővé válást megelőzte.”

15. § Az Flt. 52. §-át követően „Munkaerőfejlesztő és képző központ” alcím helyébe a „Regionális képző központ” alcím lép, és az Flt. a következő új 53. §-sal egészül ki:

„53. § (1) Az emberi erőforrás fejlesztése országos és regionális feladatainak ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter regionális képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesít és működtet. A képző központ szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

(2) A képző központ központi költségvetési szerv.

(3) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben meghatározza a képző központ feladatait, a képző központ irányítását ellátó szervet, a képző központ vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, a képző központ irányításának rendjét és szabályait, a képző központ és a munkaügyi központ - a Munkaerőpiaci Alapból támogatott - munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, a képző központ feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait.”

16. § Az Flt. 57/A. §-ának (3) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:

[57/A. § (3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

,,c) a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)-d) és f)-h) pontjai,”

[szerinti adatok igénylésére jogosultak]

17. § Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában:]

d) álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének,

6. maga is aktívan keres munkahelyet, és

7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és

8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és

9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.

Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során az EGT állampolgár álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát. A 7. pontban meghatározott álláskeresési megállapodás az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza.”

18. § Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

b) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek, továbbá az álláskeresési megállapodás,”

[szabályait].

19. § (1) A törvény - a 13. § és 15-16. § kivételével - 2005. november 1-jén lép hatályba. A törvény 13. §-ának (3) bekezdése, valamint 16. §-a a kihirdetést követő 8. napon, a törvény 13. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint (4) bekezdése és 15. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt. 14. §-ának (9) bekezdéséből a „munkanélküli járadék, illetve” kifejezés, az Flt. 14. §-ának (10) bekezdéséből a „munkanélküli járadék, illetve” kifejezés, az Flt. 32. §-át megelőzően az „Álláskeresést ösztönző juttatás” alcím, az Flt. 32-34. §-a, 46. §-a (1) bekezdésének f) pontjából a „a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka” kifejezés, továbbá 58. §-a (6) bekezdésének d) pontja, valamint a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 11. §-a és a 10. §-át követően „A regionális képző központ” alcím.

(3) Az Flt. 45. §-a (5) bekezdésében a „munkanélküli járadék” kifejezés helyébe „vállalkozói járadék” kifejezés, 51/A. §-a (4) bekezdésében a „28. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „28. § (2) bekezdésében” szövegrész, az 54. §-a (3) bekezdésében az „58. § (6) bekezdése d) pontjának 2., valamint 6. alpontjában” szövegrész helyébe az „58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában” szövegrész, az 58. §-a (6) bekezdésének b) pontjában az „és 59. §-ának c) pontjában” szövegrész helyébe az „és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában” szövegrész lép.

(4) Az Flt. 8. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, 14. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 14. §-ának (8) bekezdésében, 14/A. §-ában, 16. §-a (1) bekezdésében, 16/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 16/A. §-ának (4) bekezdésében, a 16/B. §-át megelőző alcímben, 16/B. §-ának b) és d) pontjában, 17. §-ának c) pontjában, 18/A. §-ának (2) bekezdésében, a 19/A. §-át megelőző alcímben, 19/A. §-ában, 19/B. §-ának (2) bekezdésében, 21. §-ának (4) bekezdésében, 39. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 39. §-a (3) bekezdésének b) és h) pontjában, 39. §-ának (6) bekezdésében, 39/A. §-a (3) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában, 50/A. §-ának a) pontjában, 51/A. §-ának (1)-(2) és (9) bekezdésében, 54. §-ának (3) bekezdésében, 55. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 58. §-a (5) bekezdésének k) és l) pontjában a „munkanélküli(ek)” kifejezés helyébe „álláskereső(k)” kifejezés lép.

(5) Az Flt. 39. §-át megelőző címben, 39/A. §-a (2) bekezdése e) pontjának 3. alpontjában, 39/A. §-a (4) bekezdése b) pontjának 2. alpontjában, 48. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontjában, 50. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, 50. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, 50/A. §-ának c) pontjában, 54/A. §-ának (1) bekezdésében, 55. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában, 57/A. §-ának (1) bekezdésében, 57/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, 57/C. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjában a „munkanélküli ellátás(ok)” kifejezés alatt az „álláskeresők támogatása” kifejezést is érteni kell.

(6) Az Flt. Preambulumában, a 2. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-a (5) bekezdésének c) pontjában, 8. §-a (6) bekezdésének c) pontjában, 39. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „munkanélküliek ellátása” szövegrész „álláskeresők támogatása” szövegrészre változik.

(7) Az Flt. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 51/A. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában, 58. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 59. §-ának (2) bekezdésében a „a munkanélküli járadék” kifejezésen „álláskeresési járadék, álláskeresési segély” kifejezést is érteni kell.

(8) Ahol más jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(9) Ahol más jogszabály

a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is

érteni kell.

(10) A 2005. november 1-jét megelőzően munkanélküliként nyilvántartásba vett, és ez időpontot megelőzően munkanélküli ellátásban, azt követően pedig álláskeresési támogatásban nem részesülő személyt a munkaügyi központ kirendeltségénél történő legközelebbi jelentkezésekor álláskeresőként kell nyilvántartásba venni, ha megfelel az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek. A feltételek fennállásának hiánya esetén törölni kell a nyilvántartásból.

(11) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(12) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.

(13) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

(14) Az az álláskereső, aki

a) e törvény kihirdetése napján az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) áll, és

b) e törvény kihirdetését megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és

c) e törvény hatálybalépése napján vagy azt követően az a) pont szerinti munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy álláskeresési járadékra nem szerez jogosultságot,

álláskeresővé válása esetén munkanélküli járadékra jogosult, feltéve, ha az erre irányuló kérelmet a munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtotta.


  Vissza az oldal tetejére