Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.5.)

2005. évi LXXII. törvény

a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) preambuluma a következőkre változik:

„Az Országgyűlés a közszférában töltött életpálya elismerésének és méltó lezárásának lehetővé tétele, valamint a feladatalapú közigazgatás megteremtéséhez való rugalmas alkalmazkodás biztosítása érdekében, továbbá a közszférán kívül a munka világából történő fokozatos távozás lehetőségének biztosítására a következő törvényt alkotja.”

(2) A Péptv. 1. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi § szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 2. § 4. c) pontjában, a 4/A. §-ban, illetve a 6/A. §-ban foglaltak hatálya kiterjed valamennyi, költségvetési fenntartási körbe nem tartozó munkavállalóra és munkáltatójukra.”

(3) A Péptv. 3. §-át megelőző alcím a következőre változik:

„A prémiumévek program a közszférában”

(4) A Péptv. 4. §-át követően a következő új alcímmel, valamint 4/A. §-sal egészül ki:

„A prémiumévek program a költségvetési fenntartási körbe nem tartozó munkáltatóknál

4/A. § (1) A prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy

a) a programban részt vevő legfeljebb három éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra, vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, feltéve, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül, valamint további, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal nem rendelkezik,

b) a programban részt vevő összesen legalább huszonöt év munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati, ügyészségi, bírósági, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idővel rendelkezik,

c) a programban részt vevő további foglalkoztatására az Mt. 89. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató működésével összefüggő okból nincs lehetőség,

d) a határozatlan idejű munkaviszonyban álló programban részt vevő hozzájárul:

da) a határozatlan idejű munkaviszony helyett határozott időre szóló munkaviszony, továbbá

db) teljes munkaidő helyett legalább napi 4, illetve heti 20 órát kitevő részmunkaidő, valamint - a programban részt vevőnek a munkaszerződés módosítása időpontjában érvényes munkabére alapulvételével - ennek megfelelő mértékű munkabér,

dc) a munkáltató által mérlegelési jogkörében felajánlott, a programban részt vevő iskolai végzettségének és képzettségének megfelelő munkakör kikötéséhez, és

e) elfogadja munkaviszonya tekintetében a prémiumévek programban történő részvétellel összefüggésben e törvényben meghatározott, az Mt.-ben foglaltaktól eltérő szabályokat.

(2) A prémiumévek programban való részvételt a munkáltató mérlegelési jogkörében ajánlja fel a munkavállaló részére. A munkaviszony megszűnésére a 4. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A programban részt vevőt a munkáltató eredeti munkakörében, vagy az (1) bekezdés dc) pontja szerinti munkaszerződés-módosításkor megállapított munkakörben foglalkoztatja. Amennyiben a munkáltató a programban részt vevő számára munkát nem tud biztosítani, az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(5) A Péptv. a következő új 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A 4/A. §-ban szabályozott prémiumévek programhoz, illetve a munka világából való fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosítási járulék-, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés mértéke a programban részt vevőnek a munkaszerződés módosítását közvetlenül megelőzően érvényes havi bruttó munkabére utáni, valamint a Péptv. 4/A. § (1) bekezdés db) pontjában meghatározott munkabére után számított nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj különbözete, de személyenként legfeljebb az igényléskor érvényes, teljes munkaidőre járó kötelező legkisebb munkabér kétszerese után számított nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj fele, megtérítésének forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze.

(2) Ha a munkáltató neki felróható okból nem felel meg a prémiumévek programhoz, illetve a munka világából való fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosítási járulék-, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés külön jogszabályban meghatározott feltételeinek, az ok bekövetkezésétől számított időre megállapított járulék-, illetve tagdíj-kiegészítést a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének köteles megtéríteni.

(3) A prémiumévek programhoz, illetve a munka világából való fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosítási járulék-, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés megállapítása érdekében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 41. §-a (5) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott adatok kezelhetők.”

(6) A Péptv. 7. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, hogy rendeletben állapítsa meg a 4/A. §-ban szabályozott prémiumévek programhoz, illetve a munka világából történő fokozatos kivonuláshoz kapcsolódó nyugdíjjárulék-, nyugdíjbiztosítási járulék-, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés feltételeit, a támogatás nyújtásával és felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat.”

2. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény a következő új 9/A-9/C. §-okkal egészül ki:

„9/A. § (1) Az alapok forrásainak - a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett, illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek - hatékony felhasználását az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület, a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület (a továbbiakban együtt: Testület) az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi.

(2) A Testület a feladatköre által érintett biztosítási ág tekintetében

a) véleményezi az alapok zárszámadására vonatkozó törvény tervezetét;

b) évente értékeli a biztosítási ág helyzetét, működési feltételeinek alakulását;

c) vizsgálatot, illetve ellenőrzést kezdeményezhet az alapok kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben.

(3) A Testület tagjai számára - feladatuk ellátásához, a Testület elnökének megkeresésére - a központi hivatali szervek vezetői az igazgatási szerv kezelésében levő iratokba betekintést biztosítanak. Az igazgatási szerv kezelésében levő iratban található személyes adatokat a Testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.

(4) A központi hivatali szervek vezetői az adott biztosítási ágra vonatkozó éves beszámolókat, könyvvizsgálói jelentéseket, továbbá külön jogszabály alapján a feladatkörrel rendelkező miniszter és a pénzügyminiszter számára készítendő szakmai tartalmú beszámolókat megküldik az adott Testületnek.

(5) A Testület a feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok, információk tekintetében az adatvédelmi törvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel jár el.

(6) A Testület tevékenységéről évente tájékoztatást ad az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (a továbbiakban: OÉT), beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának.

9/B. § (1) Az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testületnek 9, a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testületnek 11 tagja van.

(2) Az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület három tagjára az OÉT munkáltatói oldala együttesen, három tagjára az OÉT munkavállalói oldala együttesen, további három tagjára a Kormány tesz javaslatot.

(3) A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület három tagjára az OÉT munkáltatói oldala együttesen, három tagjára az OÉT munkavállalói oldala együttesen, három tagjára a Kormány, további két tagjára az Idősügyi Tanács tesz javaslatot.

(4) A Testület tagjait az Országgyűlés elnöke kéri és menti fel. A megbízatás a felkérés elfogadásával keletkezik, és három évre szól. A tagok egy alkalommal ismételten felkérhetők.

(5) A Testület tagjává olyan, büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választójoggal rendelkező, felsőfokú végzettségű személy kérhető fel, aki az adott testület feladatköre által érintett biztosítási ág tekintetében kiemelkedő szakismerettel rendelkezik és széles körű szakmai tapasztalatokat szerzett.

(6) Nem kérhető fel a Testület tagjává az, aki

a) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,

b) Kormány tagja vagy politikai államtitkár,

c) polgármester vagy helyi önkormányzati képviselő,

d) párt alkalmazottja vagy tisztségviselője,

e) az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület esetében

ea) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezet tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója,

eb) az Egészségbiztosítási Alapból támogatott gyógyszerkészítmény, gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz, illetve különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer gyártását, forgalmazását végző gazdasági társaság, szervezet tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója,

f) a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület esetében pénzügyi intézmény, biztosító tagja vagy részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója.

(7) A testületi tagság megszűnik

a) a megbízási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a tag halálával,

e) az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, amennyiben a tag az összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg.

(8) Az Országgyűlés elnöke felmenti azt a tagot,

a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak;

b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak;

c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította;

d) aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg az (5)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(9) Az Országgyűlés elnöke a tagot a jelölő kezdeményezésére a (7) bekezdésben foglalt eseteken kívül is felmentheti.

(10) Az összeférhetetlenséget, valamint a (7) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét az Országgyűlés elnöke állapítja meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(11) A Testület elnöke havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap nyolcszorosával megegyező, a Testület többi tagja havonta a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszörösével megegyező tiszteletdíjra jogosult.

9/C. § (1) A Testület saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A Testület elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.

(2) Az elnök hívja össze és vezeti a Testület üléseit, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok többsége vagy a feladatkörrel rendelkező miniszter kezdeményezi.

(3) A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz a Testület feladatkörével érintett központi hivatali szerv vezetője, illetve az általa kijelölt személy.

(4) A Testület döntéseit az összes tag többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) Az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület határozatképességéhez legalább 6, a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület határozatképességéhez legalább 7 tag jelenléte szükséges.

(6) A Testület ülését az elnök köteles összehívni, ha azt

a) az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület esetén legalább 4, a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület esetén legalább 5 tag,

b) az Országgyűlés illetékes bizottságának elnöke,

c) a Kormány, vagy

d) a miniszter

kezdeményezi.

(7) A Testület tevékenységéről a feladatköre által érintett alap központi hivatali szervének honlapján tájékoztatást ad.

(8) A Testület működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Testület elnökének irányításával működő titkárság látja el.

(9) A Testület szükség szerint szakértőket bízhat meg.

(10) A Testület működése részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(11) A Testület és a titkárságok működéséhez szükséges előirányzatot az Országgyűlés a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében elkülönítetten biztosítja, amely felett - az ügyrendben meghatározott módon - az adott Testület elnöke rendelkezik. A Testület és a titkárság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”

3. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2005. október 1-jén lép hatályba. A Péptv. 4/A. §-ában szabályozott prémiumévek programba történő belépésre az e törvény hatálybalépésétől 2006. december 31-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

(2) E törvény 2. §-a 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Péptv. 4. § (5)-(6) bekezdésében a „(3)” szövegrész „(4)” szövegrészre változik.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4/A. §-a szerinti prémiumévek programhoz kötődően a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, illetve nyugdíjbiztosítási járulék különbözetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti. A megtérítésre évente utólag, azon prémiumévek programban részt vevő munkavállalók járuléka vonatkozásában kerül sor, akiknek a külön jogszabály szerinti járulékkiegészítésre való jogosultsága a tárgyévben megszűnt, ide nem értve az elhalálozás miatti megszűnés esetét.”;

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

„(2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb,

a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3-4. és 5. §-a szerint prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,

b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét

kell keresetként figyelembe venni.”

c) a Tny. 22. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Péptv. 4/A. §-a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Ha a prémiumévek programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított prémiumévek programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arány veendő alapul. A 39. §-ban szereplő rendelkezéseket ebben az esetben nem kell alkalmazni.”


  Vissza az oldal tetejére