Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.5.)

2005. évi LXXV. törvény

a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy megteremtse a közforgalmú vasút felszín alatti létesítése és üzemeltetése feltételeit, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvényt a felszín alatti vasút létesítésére vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki:

1. § A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő IX/A. Fejezettel és 13/A-13/E. §-sal egészül ki:

„IX/A. Fejezet

FELSZÍN ALATTI VASÚT-LÉTESÍTÉSI JOG

13/A. § (1) Az országos és a helyi közforgalmú vasút létesítője jogerős létesítési engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín alatti vasút-létesítési jog).

(2) A felszín alatti vasút vasúti pályájának és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt.

(3) Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak tulajdonjoga önálló építményként a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítése egyebekben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.

(4) Nem illeti meg elővásárlási jog

a) az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tulajdonosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,

b) a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.

(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasút létesítőjén a közforgalmú vasút létesítési engedélyének jogosultját, illetve

a) helyi közforgalmú vasút üzemeltetése esetében annak tulajdonosát,

b) országos közforgalmú vasút üzemeltetése esetén a pályavasúti tevékenységet ellátó személyt

kell érteni.

(6) A felszín alatti vasút nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét

a) országos közforgalmú vasút esetén a miniszter,

b) helyi közforgalmú vasút esetén a települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat)

rendeletben teszi közzé.

13/B. § (1) A felszín alatti vasút létesítője a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről - a 13/A. § (6) bekezdésben foglalt rendelet hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább 30 nappal megelőzően - írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt kell értesíteni. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell.

(2) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdonosa (lakásszövetkezet esetén ideértve a tulajdoni különlapon feltüntetett tulajdonosokat is) a kártalanítási igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasút használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a felszín alatti vasút létesítőjével szemben.

(3) A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasút létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - pénzben kell megfizetni.

(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője határozatban állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.

(5) A közigazgatási hivatal vezetőjének eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezéseket - a 13/C. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kell alkalmazni.

13/C. § (1) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a felszín alatti vasút létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasút használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) A kisajátított ingatlan országos közforgalmú vasút esetén az állam, helyi közforgalmú vasút esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín alatti vasút létesült vagy létesülni fog.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

(5) A kisajátítási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania,

b) a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor,

c) a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését a felszín alatti vasút létesítője vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni,

d) a pert a felszín alatti vasút létesítőjének az ingatlan tulajdonosa ellen is, az ingatlan tulajdonosának pedig a felszín alatti vasút létesítője ellen is meg kell indítania.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.

13/D. § (1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti vasút létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasút létesítője a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 13/A. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasút létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.

(4) A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

13/E. § A felszín alatti vasút létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § A Vtv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az országos közforgalmú vasút felszín alatti nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét rendeletben közzétegye.”

3. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Törvény

a) a gyorsforgalmi utak,

b) a közforgalmú vasutak felszín alatti,

c) a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények

építésével összefüggő kisajátítási eljárásra a 18. § (3) bekezdésében és a 19. §-ban foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése előtt már jogerőssé vált olyan - létesítési engedély alapján létesülő - országos vagy helyi közforgalmú vasút esetében is alkalmazni kell, amelynek használatbavételi engedélye még nem vált végrehajthatóvá.


  Vissza az oldal tetejére