Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.8.)

2005. évi LXXXI. törvény

a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról * 

1. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.

(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő 30 napon belülre tűzi ki.”

2. § A Ve. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti.”

3. § A Ve. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg.

(2) A külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.

(3) A külképviseleti megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál - nevének és személyi azonosítójának közlésével - a magyarországi szavazást megelőző 9. napig kell bejelenteni. Az Országos Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelő választójogát ellenőrzi, és a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. Az Országos Választási Iroda a külképviseletre megbízott megfigyelő nevét és személyi azonosítóját megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(4) Az Országos Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

a) figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét,

b) a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

c) kifogást nyújthat be,

d) a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással nem befolyásolhatja, és nem zavarhatja,

e) a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja,

f) a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni.

(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik.”

4. § A Ve. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A helyi választási iroda vezetője minden év januárjában felülvizsgálja a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását. A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője egyébként folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi.”

5. § A Ve. a következő 20/A-20/E. §-sal és alcímekkel egészül ki:

A külképviseleti névjegyzék

20/A. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakcíme szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a magyarországi szavazás napját megelőző 16. napig megérkezzen a helyi választási irodába.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

a) családi és utónevét,

b) személyi azonosítóját,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét,

e) magyarországi lakcímét, továbbá

f) annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, valamint

g) a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.

(3) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár az (1) bekezdésben megjelölt határidőig módosíthatja a (2) bekezdés f) pontja szerinti adatot, illetőleg kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből és visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe.

20/B. § (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakcíme szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.

(2) A kérelmet el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 20/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

20/C. § A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 20/A. § (2) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza.

20/D. § (1) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait a magyarországi szavazást megelőző 8. napig megküldi az Országos Választási Irodának, amely külképviseletenkénti bontásban elkészíti a külképviseleti névjegyzéket.

(2) Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg. A külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti. A külképviseleti névjegyzék nem módosítható. A külképviseleti névjegyzék lezárását követően az Országos Választási Iroda haladéktalanul tájékoztatja a jelölő szervezeteket - külképviseletenkénti bontásban - a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok számáról.

A névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat

20/E. § (1) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani.

(2) Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek, vagy akinek külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást.

(3) A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogást, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel vagy annak elutasítása miatti kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

(4) Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket, illetőleg a külképviseleti névjegyzéket módosítja.

(5) Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak nem ad helyt, a kifogást legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság egyesbíróként jár el. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt.

(6) Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék, illetőleg a külképviseleti névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(7) A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell.”

6. § A Ve. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 9. napig a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.”

7. § A Ve. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is - indokaival együtt - rögzíteni kell. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság - kérésükre, ingyenesen - átadja a jelöltek képviselőinek.”

8. § A Ve. a következő 29/A-29/C. §-sal és alcímekkel egészül ki:

A tényállás megállapítása

29/A. § (1) A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani.

(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték (különösen az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

A határozat

29/B. § (1) A választási bizottság határozattal dönt. A határozatot - meghozatala napján - írásba kell foglalni.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,

b) a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,

e) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.

(3) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. A számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére.

A határozat közlése

29/C. § (1) A határozatot - ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelen lévők részére a határozat átadásával,

b) telefaxon,

c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy

d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon

történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.

(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.

(3) A határozatot - ha arra az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor - kézbesíteni kell az érintettnek.

(4) A határozatot - ingyenesen - át kell adni a választási bizottság megbízott tagjai részére.

(5) A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.”

9. § A Ve. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.”

10. § A Ve. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi választási bizottság az egy szavazókörrel rendelkező településen ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is.”

11. § A Ve. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legalább három tagból áll.”

12. § A Ve. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A területi választási bizottság legalább három tagból áll.”

13. § A Ve. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.”

14. § A Ve. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A külképviseleti választási iroda vezetőjét az Országos Választási Iroda vezetője határozatlan időre bízza meg.”

15. § A Ve. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter, a külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője határozatlan időre bízza meg.”

16. § A Ve. 37. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.”

17. § A Ve. a következő 44/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat

44/A. § (1) A sajtó választási kampányban történő részvételével (így különösen a választási eljárás alapelveinek megsértésével, a politikai hirdetések közzétételével) kapcsolatos kifogást

a) nem országos terjesztésű időszaki lap, illetőleg helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetőleg a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes helyi választási bizottság,

b) körzeti műsorszolgáltatás esetében a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes területi választási bizottság,

c) országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében az Országos Választási Bizottság

bírálja el.

(2) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 78. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót, illetőleg a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét

a) napilap, hírügynökség esetében három napon belül,

b) folyóirat esetében a legközelebbi számban azonos módon,

c) műsorszolgáltató esetében három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és azonos számú alkalommal

tegye közzé.

(3) A kifogásban elegendő megjelölni, de ahhoz nem kell csatolni a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot, a megjelölt bizonyítékot a választási bizottság hivatalból szerzi be.”

18. § A Ve. 51. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:

„Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint:”

19. § (1) A Ve. 62. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.

(3) A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani.”

(2) A Ve. 62. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben - megfelelő módon rögzítve - tollat kell elhelyezni. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.

(5) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt - a hivatalos választási iratok és a (4) bekezdés szerinti toll kivételével - nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.”

20. § A Ve. a következő 71/A-71/C. §-sal és alcímekkel egészül ki:

Szavazás a külképviseleten

71/A. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi. Nem kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen választópolgár sem szerepel.

(2) A külképviseleti választási iroda ellátja a 61-71. §-ban a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat, valamint dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben. A 61. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható.

(3) A szavazólap képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő a szavazólapokat. A külképviseleti választási iroda kétszer annyi szavazólapot nyomtat ki, mint amennyi a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A külképviseleti választási iroda a kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást vezet.

(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A szavazóhelyiségben legalább egy szavazófülkét kell kialakítani, és legalább egy urnát kell felállítani.

(5) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(6) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani, vagy - rendkívüli esemény kivételével - szüneteltetni. Ha a szavazás napján a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné vált, a szavazást a jelen lévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről az Országos Választási Bizottságot a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni.

71/B. § (1) A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.

(2) A szavazólap és a boríték választópolgár részére történő átadásakor a választási iroda tagja szavazásról szóló nyilatkozatot tölt ki, amely tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírásával látja el, és a választási iroda tagja hitelesíti.

(3) A választópolgár a szavazólapot - kitöltését követően - az e célra szolgáló borítékba helyezi, és azt lezárja. A zárt borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azokat a választópolgár jelenlétében egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a külső borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.

(4) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.

(5) A szavazást le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.

A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása

71/C. § (1) A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában - annak felnyitása nélkül - elhelyezi a névjegyzéket, a visszautasítottak jegyzékét, a rendkívüli eseményekről kiállított jegyzőkönyvet, a kinyomtatott szavazólapokról készített nyilvántartást, a fel nem használt és a rontott szavazólapokat külön kötegelve, valamint a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.

(2) A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda a magyarországi szavazást követő 4. nap 24.00 óráig az Országos Választási Irodához szállítja.

(3) Ha az urna nem az (1) bekezdésben meghatározott módon lezárt állapotban vagy nem a (2) bekezdésben meghatározott határidőben érkezik meg az Országos Választási Irodához, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az urnát felbontás nélkül kell tárolni, és - tartalmával együtt - a választást követő 90 nap után meg kell semmisíteni. Arról, hogy az urna nem az (1) bekezdésben meghatározott módon lezárt állapotban van, az Országos Választási Bizottság dönt.”

21. § A Ve. 72. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni.”

22. § A Ve. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

(2) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

(3) Az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb a szavazást követő napon összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.

(4) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetőleg a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetőleg a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

(6) Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak az (5) bekezdés alapján van lehetőség.”

23. § A Ve. a következő 73/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése

73/A. § (1) Az Országos Választási Bizottság megvizsgálja a külképviseletről beérkezett urnában lévő iratokat, ennek során a külképviseletről beérkezett külső borítékot és a szavazásról szóló nyilatkozatot - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le - a külképviseleti névjegyzék adatai alapján ellenőrzi.

(2) Érvénytelen a szavazási irat, ha

a) a polgár nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben,

b) a választópolgár nem írta alá a külső borítékot, továbbá ha az nincs lezárva vagy sérült,

c) a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot tartalmazó belső boríték,

d) a belső boríték nincs lezárva,

e) a nyilatkozat nem tartalmazza a választópolgár adatait vagy aláírását,

f) a választópolgárnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a külképviseleti névjegyzéken szereplő adataitól,

g) a nyilatkozat nem tartalmazza a választási iroda hitelesítését.

(3) Ha a szavazási irat a (2) bekezdés szerint érvénytelen, ennek indokát a külső borítékon fel kell tüntetni, s a külső boríték tartalmát - a szavazólapot tartalmazó belső boríték felnyitása nélkül - vissza kell helyezni a külső borítékba. Ezeket a borítékokat külön kell kötegelni, és megsemmisítésükig a választási irodában biztonságos helyen kell őrizni.

(4) Ha a szavazási irat a (2) bekezdés szerint nem érvénytelen, a szavazólapot tartalmazó belső borítékot - annak felnyitása nélkül - a választási bizottság mindaddig külön tárolja, ameddig valamennyi külső boríték felbontásra nem kerül. A szavazásról szóló nyilatkozatokat külön kell kötegelni.”

24. § (1) A Ve. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyzőkönyveket két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.”

(2) A Ve. 74. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a hozzá tartozó határozatokkal együtt az illetékes választási bizottság - kérésükre, ingyenesen - átadja a jelöltek jelen levő képviselőinek. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.”

25. § A Ve. X. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

X. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

Kifogás

77. § (1) Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított három napon belül dönt.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

(3) Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem az a választási bizottság jogosult, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - átteszi az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, amely köteles az ügyben eljárni.

(4) A választási bizottság a (3) bekezdés szerinti hatáskörét a bizottság elnökére átruházhatja. Ha a választási bizottság, illetőleg a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át más választási bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni.

(5) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.

(6) A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.

(7) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.

78. § (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.

(2) A szavazás megsemmisítését és megismételtetését nem zárja ki, ha a 73. § alapján a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelenül eltelt, vagy a jogorvoslati eljárás már lezárult.

(3) Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

Fellebbezés

79. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be.

(2) Fellebbezést lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

(3) Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.

80. § (1) A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálására jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni.

(2) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésőbb a fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.

(4) A fellebbezésnek tartalmaznia kell

a) a fellebbezés 79. § (2) bekezdés szerinti alapját,

b) a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c) a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

(5) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

(6) A fellebbezés a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.

(7) A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés során az első fokon eljáró választási bizottság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.

A fellebbezési eljárás

81. § (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság a beérkezésétől számított három napon belül dönt.

(2) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az elkésett, nem a 80. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. A fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál - határidőben - terjeszti elő.

(3) A fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

(4) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezéssel megtámadott határozatot

a) helybenhagyja, vagy

b) megváltoztatja.

(5) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték.

(6) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat meghozatalát - bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása esetén az annak elbírálását - követően öt napon belül visszaküldi a határozattal együtt az első fokon eljáró választási bizottsághoz.

Bírósági felülvizsgálat

82. § (1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.

(2) Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

(3) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

(4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem visszavonható.

83. § (1) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

(2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság legkésőbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követő napon dönt.

(4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelem 82. § (2) bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

(5) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

(6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz. A felterjesztés során a megtámadott határozatot hozó választási bizottság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.

(7) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.

A bírósági felülvizsgálati eljárás

84. § (1) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

(2) A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

(3) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság a felterjesztésétől számított három napon belül dönt.

(4) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, ha az elkésett, nem a 83. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 83. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat.

(5) A kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál - határidőben - terjeszti elő. A bíróság ebben az esetben a területi választási iroda vezetőjének rövid úton történő megkeresésével haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről, és biztosítja a választási bizottság számára, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított álláspontját felterjessze.

(6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére - annak kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

(7) A bíróság a megtámadott határozatot

a) helybenhagyja, vagy

b) megváltoztatja.

(8) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli.

(9) A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.

(10) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

85. § A jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a névjegyzék összeállításával, a médiakampánnyal, valamint az eredmény megállapításával kapcsolatos jogorvoslatokra is, a 20/E. §-ban, a 44/A. §-ban, illetőleg a 73. §-ban foglalt eltérésekkel.”

26. § A Ve. a következő 86/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A választás kitűzése

86/A. § (1) Az országgyűlési képviselők választásának második fordulóját - az első forduló kitűzésével egyidejűleg - az első fordulót követő 14. napra kell kitűzni.

(2) Az időközi választást az Országos Választási Bizottság tűzi ki.

(3) Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni. Ha az időközi választás érvénytelen vagy eredménytelen, a következő időközi választást az érvénytelen vagy eredménytelen választás napjától számított négy hónapon belülre kell kitűzni.

(4) Nem lehet időközi választást tartani az általános választások évében január 1-je és augusztus 31-e között.”

27. § A Ve. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külképviseleti megfigyelőt a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 16. napig kell bejelenteni.”

28. § A Ve. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol tartózkodik.”

29. § A Ve. a következő 89/A. §-sal egészül ki:

„89/A. § A választás első fordulóját megelőző napot követően a névjegyzéket lakcímváltozás miatt nem lehet módosítani.”

30. § A Ve. a következő 89/B. §-sal egészül ki:

„89/B. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 23. napig lehet kérni.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemben a választópolgár köteles megjelölni, hogy a választás első, második vagy mindkét fordulójára kéri felvételét a külképviseleti névjegyzékbe.

(3) A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha nem tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatot.

(4) A külképviseleti névjegyzék a választókerület, valamint a választási forduló megjelölését is tartalmazza.

(5) A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait a magyarországi szavazást megelőző 15. napig küldi meg az Országos Választási Irodának.

(6) Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait megküldi az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak is.”

31. § A Ve. 90. §-ának (2) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a b)-d) pont számozása c)-e) pontra változik:

b) külképviseleti választási iroda,”

32. § A Ve. a következő 90/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A választási bizottságok hatásköre

90/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság

a) dönt az egyéni választókerületi jelöltek, valamint a csak egy egyéni választókerületben jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

b) jóváhagyja az egyéni választókerület szavazólapjának adattartalmát,

c) dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról,

d) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozata elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről,

e) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

f) megállapítja és közzéteszi az egyéni választókerületben a választás eredményét,

g) kiadja az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőnek a megbízólevelet,

h) kezdeményezi az Országos Választási Bizottságnál időközi választás kitűzését,

i) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(3) A területi választási bizottság

a) dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

b) kisorsolja a területi listák sorszámát,

c) jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát,

d) dönt a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról,

e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozata elleni, kizárólag a területi listás választást érintő fellebbezésről,

f) dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

g) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

h) megállapítja és közzéteszi a területi választókerületben a választási eredményt,

i) kiadja a területi listán mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(4) Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a több megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

c) kisorsolja az országos listák sorszámát,

d) dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,

e) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

g) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,

h) megállapítja, hogy az országgyűlési képviselő-választásokon az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,

i) kiadja az országos listán mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét,

k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselő-választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,

l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,

m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők általános választásáról.”

33. § A Ve. a következő 96/A. és 96/B. §-sal és alcímekkel egészül ki:

Szavazás a külképviseleten

96/A. § (1) Az első fordulóban a külképviseleten a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző 8. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(2) A külképviseleti választási iroda a külső borítékon feltünteti annak az országgyűlési egyéni választókerületnek a megjelölését, amelynek szavazólapján a választópolgár szavaz.

A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása

96/B. § (1) Az országgyűlési választás első fordulója esetén a magyarországi szavazás előtti 3. nap 24.00 óráig kell az urnának az Országos Választási Irodához érkeznie.

(2) Az Országos Választási Bizottság a határidőben beérkezett urnákat felbontja, és a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó szavazási iratokat - a külső borítékok felbontása nélkül - az Országos Választási Bizottság elnöke vagy az általa megbízott tagja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének vagy az általa megbízott tagjának adja át.

(3) Ha a külképviseleti szavazatokat tartalmazó borítékon nincs feltüntetve az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése, a borítékot az Országos Választási Bizottság - annak felbontása nélkül - mint le nem adott szavazási iratot külön kötegeli, és e tényt külön jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) Az országgyűlési választáson az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság végzi a 73/A. § szerinti feladatot

a) a választás első fordulóján a magyarországi szavazás napján,

b) a választás második fordulóján a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul.”

34. § A Ve. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

„97/A. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a 73/A. § (4) bekezdése szerinti, a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat - azok felbontása nélkül - szállítóborítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett belső borítékok számát. A szállítóborítékot az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik, továbbá elnöke bélyegzőlenyomattal is ellátja. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szállítóborítékban elhelyezett belső borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke a szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén lévő, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága elnökének adja át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó borítékokat - azok felbontása nélkül - összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.

(3) A szavazás második fordulójában az (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át, amely gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(4) A szavazás második fordulójában az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon az urnát és a 73/A. § (4) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat átadja az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottságnak, amely a jelen §-ban és - a 76. § kivételével - a IX. fejezetben foglalt feladatokat haladéktalanul ellátja.”

35. § A Ve. 98. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés megjelölése (4) és (5) bekezdésre változik:

„(3) A területi választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat, és megállapítja a listákra leadott érvényes szavazatok számát, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet az Országos Választási Bizottsághoz kell továbbítani.”

36. § A Ve. a következő 98/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

,,A megüresedett mandátum betöltése

98/A. § Ha a területi listán vagy az országos listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet az illetékes választási bizottságnál.”

37. § A Ve. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése [90/A. § (2) bekezdés f) pont, 90/A. § (3) bekezdés h) pont] elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. A választási bizottság határozata elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bíróság a kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt.

(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő hetedik napra tűzi ki.”

38. § A Ve. 99/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99/K. § (1) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság,

d) Országos Választási Bizottság.

(2) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) külképviseleti választási iroda,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

d) területi választási iroda,

e) Országos Választási Iroda.

(3) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

(4) A területi választási bizottság

a) dönt a választással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról,

b) dönt a szavazatszámláló bizottságnak a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

c) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(5) Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, valamint a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

c) kisorsolja a listák sorszámát,

d) jóváhagyja az Európai Parlament tagjai választása szavazólapjának adattartalmát,

e) megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat, és megállapítja a külképviseleti szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

f) dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe,

g) dönt a szavazatszámláló bizottságnak a (3) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

h) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

i) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

j) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek listái érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,

k) megállapítja, hogy a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,

l) megállapítja és közzéteszi a választás eredményét,

m) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

n) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,

o) beszámol az Országgyűlésnek az Európai Parlament tagjainak választásáról.”

39. § A Ve. 99/O. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99/O. § (1) A külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálását az Országos Választási Bizottság végzi. A külképviseleti szavazás eredményét az Országos Választási Bizottság egy összesített jegyzőkönyvben állapítja meg.

(2) Az Országos Választási Bizottság a választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv alapján, legkésőbb a szavazást követő 6. napon állapítja meg.

(3) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet az Országos Választási Bizottság - a választás eredményének megállapítását megelőzően - bírál el.

(4) Az Országos Választási Bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazóköri eredmények összesítésére, a külképviseleti szavazás eredményének megállapítására, illetőleg a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani.”

40. § A Ve. 99/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99/P. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a 99/D. § (3) és (4) bekezdése, a 99/G. § (1) bekezdésének b) pontja, illetőleg (2) bekezdése szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani.

(2) Az Országos Választási Bizottságnak a 99/L. § (6) bekezdés szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani.”

41. § A Ve. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„100. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

42. § (1) A Ve. 102. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A helyi választási iroda vezetője minden év januárjában felülvizsgálja az egyéni választókerületek számát, sorszámát és területi beosztását, és e döntését a helyben szokásos módon február 15-ig közzéteszi. Az egyéni választókerületek kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője egyébként folyamatosan figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket megteszi, és e döntését a helyben szokásos módon közzéteszi.”

(2) A Ve. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit csak az általános önkormányzati választásokon és a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása miatt kitűzött időközi választásokon kell alkalmazni.”

43. § A Ve. 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság megbízott tagja más településen, a fővárosban más kerületben, a területi választási bizottság megbízott tagja más megyében induló jelölt is lehet.”

44. § A Ve. a következő 105/A. §-sal és 105/B. §-sal, valamint az azokat megelőző alcímmel egészül ki:

A választási bizottságok hatásköre

105/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

(2) A helyi választási bizottság

a) kitűzi a helyi kisebbségi önkormányzati választást,

b) dönt a polgármester-, a kislistás, illetőleg az egyéni választókerületi jelöltek, a kisebbségi önkormányzati jelöltek, a kompenzációs listák, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

c) kisorsolja a kompenzációs listák, a kisebbségek sorszámát,

d) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,

e) dönt a polgármester-, a képviselő-, a kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos kifogásról,

f) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott, kizárólag a települési (polgármester-, képviselő-, kisebbségi önkormányzati) választást érintő, valamint a települési és a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást egyaránt érintő határozata elleni fellebbezésről,

g) megsemmisíti a polgármester-, a képviselő-, a kisebbségi önkormányzati választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

h) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy a kislistás, illetőleg kisebbségi önkormányzati választáson melyik jelölt szerez mandátumot,

i) megállapítja és közzéteszi a polgármester-, a képviselő-, a kisebbségi önkormányzati választás eredményét.

j) kiadja a polgármesternek, a települési és a kisebbségi önkormányzati képviselőknek a megbízólevelet,

k) kitűzi az időközi polgármester-, képviselő-, kisebbségi önkormányzati választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,

l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(3) A területi választási bizottság

a) dönt a megyei/fővárosi listák és az azon levő jelöltek, a főpolgármester-jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

b) kisorsolja a megyei/fővárosi listák sorszámát,

c) jóváhagyja a megyei/fővárosi listás szavazólap, valamint a főpolgármester-választás szavazólapjának adattartalmát,

d) dönt a megyei/fővárosi listás választással és a főpolgármester-választással kapcsolatos kifogásról,

e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott, kizárólag a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást érintő fellebbezésről,

f) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

g) megsemmisíti megyei/fővárosi listás választás, illetőleg a főpolgármester-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

h) megállapítja és közzéteszi a megyei/fővárosi listás választás, valamint a főpolgármester-választás eredményét,

i) kiadja a megyei/fővárosi listán mandátumot szerzett képviselőknek és a főpolgármesternek a megbízólevelet,

j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(4) Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a helyi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,

c) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

d) közzéteszi a választás helyi választási bizottságok, illetőleg területi választási bizottságok által megállapított, országosan összesített eredményét,

e) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,

f) beszámol az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról.

105/B. § (1) Új község alakítása és településegyesítés megszüntetése esetén a képviselő-testület a területszervezési döntésnek megfelelően kialakított szavazókörök figyelembevételével választja meg a szavazatszámláló bizottságokat. Az új község képviselő-testülete a megalakulását követő 30 napon belül helyi választási bizottságot, legkésőbb a következő választás kitűzését követően új szavazatszámláló bizottságokat választ.

(2) Lakott területrész átadása, átvétele, cseréje esetén az érintett területrészen a fogadó település képviselő-testülete által választott szavazatszámláló bizottság, valamint a fogadó település helyi választási bizottsága jár el.

(3) Településegyesítés esetén mindkét településen annak a településnek a helyi választási bizottsága jár el, amelynek a választás évében január 1-jén több lakosa volt.

(4) Település másik megyéhez történő átcsatolása esetén a választási eljárás során e törvény rendelkezéseit annak figyelembevételével kell alkalmazni, hogy a település másik megyéhez történő átcsatolásáról rendelkező területszervezési döntés a választás kitűzésének napján hatályba lép.”

45. § A Ve. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az időközi választást az ok felmerülésétől számított 30 napon belül az illetékes választási bizottság tűzi ki. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre, a képviselő-testület feloszlatása vagy feloszlása esetén három hónapon belülre kell kitűzni. Nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1-je és az általános választás napja között. Az időközi választásra az általános választás szabályait kell alkalmazni.”

46. § A Ve. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. §, a 99/O. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

47. § A Ve. 118. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.”

48. § A Ve. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„122. § (1) A népszavazás időpontját a köztársasági elnök a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki.

(2) A népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt, az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.

(3) A népszavazást a (2) bekezdés szerinti 43 napos időközön belülre is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást tűzött ki, annak idejéig legalább 20 nap van hátra, és az újabb kérdésben történő népszavazás egyidejű megtartása a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.

(4) Nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül. Ha a népszavazást emiatt nem lehet a (2) bekezdés szerint kitűzni, a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni.

(5) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”

49. § A Ve. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A népszavazáson az alábbi választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) külképviseleti választási iroda,

c) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

d) területi választási iroda,

e) Országos Választási Iroda.”

50. § A Ve. a következő 124/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A választási bizottságok hatásköre

124/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

(2) A területi választási bizottság

a) dönt a népszavazással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról,

b) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

c) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(3) Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) dönt az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítéséről,

c) elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,

d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát,

e) megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat, és megállapítja a külképviseleti szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

f) dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe,

g) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

h) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

i) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

j) megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét,

k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,

l) beszámol az Országgyűlésnek az országos népszavazásról.”

51. § A Ve. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külképviseletekre az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával lehet megfigyelőt megbízni.”

52. § A Ve. 126. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy szavazólapon csak egy kérdés szerepelhet.”

53. § A Ve. a következő 131/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

,,A választási bizottságok hatásköre

131/A. § Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) dönt a kérdés és az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről,

c) elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,

d) dönt a benyújtott kifogásról,

e) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.”

54. § A Ve. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § Az I-X. fejezet rendelkezéseit - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések kivételével -, valamint a 118. § (2)-(5) bekezdése, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123. §, a 126. és a 127. § rendelkezéseit a helyi népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

55. § A Ve. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § A népszavazás időpontját a képviselő-testület, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés (e fejezetben együtt: képviselő-testület) a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki, az attól számított négy hónapon belüli időpontra.”

56. § A Ve. a következő 143/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A választási bizottságok hatásköre

143/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

(2) A helyi választási bizottság

a) elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,

b) dönt a népszavazással kapcsolatos kifogásról,

c) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

d) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

e) megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét,

f) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(3) A területi választási bizottság

a) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

b) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(4) Az Országos Választási Bizottság állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) Területi szintű helyi népszavazás esetén a (2) bekezdésben foglalt feladatokat a területi választási bizottság, a (3) bekezdésben foglalt feladatokat az Országos Választási Bizottság látja el.”

57. § A Ve. a következő 148/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A választási bizottságok hatásköre

148/A. § (1) A helyi választási bizottság

a) elvégzi a benyújtott aláírások ellenőrzését,

b) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

  Vissza az oldal tetejére