Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.11.)

2005. évi LXXXIII. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról * 

ELSŐ FEJEZET

Belügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények

1. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, a névváltoztatásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Anyt.) 27/A. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az anyakönyvi kivonaton két utónevet lehet feltüntetni. Annak a személynek, akinek születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállításánál írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben az utónevét ki kell javítani. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonatra az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni.

(5) Elhalt személy esetén, amennyiben születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt házassági anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában még életében tett személyes nyilatkozatát kell alapul venni a viselt utónevek tekintetében, és a halotti anyakönyvbe a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell utónevét (utóneveit) bejegyezni.

(6) Ha az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házasságot, a halotti anyakönyvbe a házassági bejegyzésben szereplő utónevet (utóneveket) kell feltüntetni. 1953. január 1-je után kötött házassági bejegyzés hiányában az elhalt utolsó személyazonosító igazolványában, ennek hiányában egyéb, személyazonosításra alkalmas okmányában szereplő utónevet (utóneveket) kell feltüntetni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1-je előtti házassági bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének javítását a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell elvégezni.”

2. § Az Anyt. 28/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 60 nap.

(9) Amennyiben a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kibocsátani.”

3. § Az Anyt. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:

a) a gyermek, illetőleg a szülő születési családi és utónevének megváltozását,

b) a gyermek, illetőleg a szülő kettőnél több utónevének a 27/A. § (4) és (7) bekezdésében szabályozott kijavítását,

c) a gyermek, illetőleg a szülő személyi azonosítójának megváltozását,

d) a gyermek nemének megváltozását,

e) a gyermek családi jogállásának megváltozását,

f) a szülők, illetve a gyermek magyar állampolgárságának megszűnését, a magyar állampolgárság megszerzését; valamint az ismertté vált állampolgárságát, a tévesen bejegyzett külföldi állampolgárság törlését,

g) a bejegyzett személy halálát.”

4. § Az Anyt. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ügyfél olyan adat igazolását kéri, amely nem adattartalma az anyakönyvi kivonatnak, hatósági bizonyítvány kiadásának van helye.”

5. § Az Anyt. a következő alcímmel és 41/A-41/D. §-okkal egészül ki:

Elektronikus ügyintézés az anyakönyvi, házasságkötési és névváltoztatási eljárásban

41/A. § (1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és a névváltoztatási eljárásokban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - nincs helye elektronikus ügyintézésnek.

(2) Az ügyfél anyakönyvi kivonatának, hatósági bizonyítványának és névváltoztatási okirat-másolatának kiállítását elektronikus úton is kérelmezheti.

41/B. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések céljára, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítására szolgáló biztonsági okmányokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából központi nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) az okmány

aa) felhasználására jogosult település megnevezését és azonosítóját,

ab) egyedi azonosítóját,

ac) bevételezésének helyét és idejét,

ad) tényleges tárolási helyét,

ae) kiállítására, felhasználására, érvényességére és selejtezésére vonatkozó adatokat (állapot-adatok),

b) a kiállított anyakönyvi kivonatban szereplő személyes és okmányazonosító adatokat,

c) az anyakönyvi kivonat kiállítását kérő ügyfél személyazonosító adatait,

d) az anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető azonosításához szükséges adatokat.

(3) A nyilvántartásban tárolt adatok megismerésére, illetőleg igénylésére közvetlen (online) hozzáféréssel jogosult:

a) a település megbízott anyakönyvvezetője,

b) a helyettesítő anyakönyvvezető a kirendelés időtartama alatt, továbbá

c) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője, illetőleg az útlevélhatóság személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban, valamint

d) törvényben meghatározott felügyeleti feladatai ellátásához a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal és a Belügyminisztérium anyakönyvi feladatok ellátására kijelölt szerve (a továbbiakban: központi anyakönyvi szerv).

(4) A (3) bekezdés szerinti betekintéseket, illetőleg adatigényléseket naplózni kell, a naplóállományokat az okiratok kiállításától számított 5 évig kell megőrizni.

(5) A nyilvántartásból és a (4) bekezdés szerinti naplóállományokból adatszolgáltatás a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységének ellátásához teljesíthető.

(6) A (2) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követő öt év elteltével törölni kell.

41/C. § (1) A 41/B. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartást a belügyminiszter által kijelölt szerv vezeti, amely a 41/B. § (5) bekezdés szerinti adattovábbítás tekintetében adatkezelőként, a nyilvántartásban szereplő egyéb személyes adatok tekintetében adatfeldolgozóként tartozik felelősséggel.

(2) A nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - a belügyminiszter rendeletében meghatározott rend szerint adatkezelőként adatszolgáltatásra kötelezett:

a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője,

b) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője, valamint

c) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője.

41/D. § (1) A 41/B. § (3) bekezdésében meghatározott, közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezőkről a 41/C. § (1) bekezdése szerinti szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetői feladatokkal megbízott köztisztviselője, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal és a központi anyakönyvi szerv hozzáférésre jogosult köztisztviselője személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét),

b) az anyakönyvvezető megbízása szerinti települések nevét, a körjegyzőségi székhely önkormányzat megnevezését, helyettesítés esetén a megbízás időtartamát,

c) a jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal, továbbá a központi anyakönyvi szerv megnevezését, a jogosultság időtartamát,

d) az a) pontban meghatározott személyek hozzáférési jogosultságot biztosító felhasználói kártya azonosítóját, felhasználói nevét, a hozzáférési jogokat,

e) az a)-c) pontokban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - a belügyminiszter rendeletében meghatározott rend szerint adatkezelőként adatszolgáltatásra kötelezett:

a) a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője,

b) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, valamint

c) a központi anyakönyvi szerv vezetője.

(3) Az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartás a jogosultság megszűnésétől számított öt évig tartalmazza.”

6. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha valamely hatósági engedély megadásához külön jogszabály az egyéni vállalkozói jogviszony igazolását írja elő, a körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolványt kiállítja, egyidejűleg megfelelő határidő kitűzése mellett felhívja a kérelmezőt az érintett hatósági engedély utólagos bemutatására.”

7. § Az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha)

e) a vállalkozó a 8. § (3) bekezdésében foglalt felhívás ellenére az érintett hatósági engedélyt a megadott határidőn belül nem mutatja be.”

8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)

b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT tartózkodási engedélyes jogállását;”

9. § Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatási eljárás elektronikus ügyintézés útján is folyhat.”

10. § (1) Az Nytv. 29. §-át megelőző „Személyazonosító igazolvány” alcím helyébe a következő alcím lép:

„Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok”

(2) Az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben a hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak személyesen terjeszthető elő.”

(3) Az Nytv. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és g)-i) pontjaiban meghatározott adatokat. Ilyen adattartalmú hatósági igazolványnak tekintendő különösen az érvényes útlevél és az új típusú kártyaformátumú vezetői engedély. A felsorolt, illetve az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolványok bemutatása esetében személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.”

11. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 49. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bűnügyi nyilvántartó az érintettnek a róla nyilvántartott bűnügyi személyes adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12-13. §-ában foglaltak szerint ad tájékoztatást.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás során az érintett a tájékoztatás iránti kérelmét elektronikus úton is előterjesztheti.”

12. § (1) A Bnyt. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kizárólag az érintett személy kérheti.”

(2) A Bnyt. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.”

13. § (1) A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pontrendszerre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni”

(2) A Kpt. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) Nincs helye a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat méltányossági eljárásban történő módosításának vagy visszavonásának.”

14. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget]

e) a közigazgatási hatósági ügyben döntésre jogosult köztisztviselő kétévente,”

(2) A Ktv. 22/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 22/A. § (11) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a Belügyminisztérium folytatja le. A vagyonnyilatkozat tételére, az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a kormány állapítja meg.”

15. § A Ktv. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény alkalmazásában hozzátartozó:

a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa,

b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő,

c) az örökbe fogadott és a nevelt gyermek,

d) a testvér, a házastárs, az élettárs,

e) a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.”

MÁSODIK FEJEZET

Egészségügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények

16. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A másodfokú eljárás)

c) amennyiben első fokon a Tisztifőorvosi Hivatal, az országos tisztifőorvos vagy az országos tisztifőgyógyszerész járt el, a külön jogszabály szerinti jogorvoslati hatóság hatáskörébe tartozik.”

17. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár állítja ki és juttatja el az érintett részére.”

18. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Az e törvény szerinti cselekmények - az igazolási kérelem előterjesztése és - az adatvédelmi követelmények biztosítása esetén - az egészségbiztosítás igazgatási szerveinek hatáskörébe tartozó jogorvoslatok iránti kérelem előterjesztése kivételével - elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.”

19. § Az Ebtv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igényt határozatban kell elbírálni. Az e törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik.”

20. § Az Ebtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § Ha az illetékes egészségbiztosítási szerv a pénzbeli ellátási igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.”

21. § Az Ebtv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizetőhelynek, továbbá az igazgatóságnak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez lehet fellebbezni.”

HARMADIK FEJEZET

Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények

22. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ döntése ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.”

23. § Az Fktv. 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A munkaügyi központ ellenőrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.”

24. § Az Fktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről annak az NFI-hez történő megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni.”

25. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti eljárási rendben - a VII. Fejezetben meghatározottak szerint -

a) elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását,

b) ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást.”

26. § Az Mvt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az illetékes bányakapitánysághoz kérelemmel fordulhat.

(2) Ha a sérült meghalt vagy egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, az (1) bekezdésben meghatározott jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja. A kérelemben a hozzátartozói minőséget valószínűsíteni kell.”

27. § Az Mvt. a következő alcímmel és 82/B. §-sal egészül ki:

Az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei jogkörére vonatkozó külön szabályok

82/B. § Az OMMF és területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei munkabiztonsági hatósági tevékenységére a Ket. szabályait e törvény eltérő rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.”

28. § Az Mvt. a következő 82/C. §-sal egészül ki:

„82/C. § (1) A munkabiztonsági hatósági eljárások során az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

(2) Méltányossági eljárást pénzfizetésre kötelezett természetes személy a jogerős döntést hozó szervnél kezdeményezhet. Az eljárást a kötelezett azon hozzátartozója is kezdeményezheti, aki a pénzösszeget a polgári jog szabályai szerint megfizetni köteles.

(3) Felügyeleti eljárás keretében a hatósági eljárás során hozott döntés nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a teljesítési határidő ezt meghaladja, akkor a teljesítési határidő utolsó napjától számított egy év eltelt.

(4) A hatósági eljárás során hozott döntés végrehajtását az OMMF első fokon eljáró szerve foganatosítja. E szervet a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(5) A hatósági eljárás során hozott - önálló fellebbezéssel megtámadható - végzések bírósági felülvizsgálata nem peres eljárásban történik.”

29. § Az Mvt. a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § (1) Az OMMF a munkabiztonsági hatósági ellenőrzés során hivatalból vagy a sérült, illetőleg hozzátartozója által a 68. § alapján kezdeményezett eljárásban jár el.

(2) Az OMMF felügyelője illetékességi területén kívül, valamint az OMMF köztisztviselője Magyarország egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha a kizárási ok miatt másik felügyelőség került kijelölésre.”

30. § (1) Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú hatóságként jogosult

a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről;

b) illetékességi területén valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül, ellenőrzési jogosultságát az erre jogosító igazolványával igazolva - ellenőrzést tartani. Az igazolvány a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és az illetékes felügyelőség megnevezését tartalmazza. Az illetékességi területen kívüli ellenőrzés feltételeire a 83/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni;

c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;

d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére;

e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni;

f) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;

g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén - annak elhárításáig - a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni;

h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést;

i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek;

j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal;

k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó - a határozatban megjelölt egyéb - információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse;

l) a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.”

(2) Az Mvt. 84. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyelő az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban foglalt határozatának fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.”

31. § Az Mvt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § Hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek minősül

a) a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő eljárása tekintetében az OMMF;

b) a területi felügyelőség vezetője vonatkozásában az OMMF elnöke;

c) az OMMF és elnöke tekintetében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.”

32. § Az Mvt. 86/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzést a felügyelet kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A felügyelet a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.”

33. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Metv.) 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ágazati miniszter eltérő szabályokat állapíthat meg a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál e törvény 3. §-ának alkalmazására, és a feladatok ellátására önálló szervezetet hozhat létre.”

34. § A Metv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi ellenőrzést - az e törvényben foglalt kivételekkel - első fokon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői (a továbbiakban együtt: felügyelő) látják el.”

35. § A Metv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, az (1) bekezdés d), l)-n) és p) pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek a kollektív szerződésben rögzített mértéke tekintetében annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti.”

36. § A Metv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.

(2) A munkaügyi felügyelő a területi felügyelőség illetékességi területén kívül, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) felügyelője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelőség kerül kijelölésre.

(3) Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult

a) belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,

b) az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,

c) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,

d) a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,

e) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.”

37. § A Metv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát, és annak a területi felügyelőségnek a megnevezését, amelynek illetékességi területén jogosult eljárni.”

38. § (1) A Metv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szervek hatósági tevékenységük során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai szerint járnak el.”

(2) A Metv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára első fokon annak a területi felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek területén az ellenőrzött munkahely található.”

39. § A Metv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Az e törvény alapján lefolytatott eljárással kapcsolatos kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

(2) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a Ket. jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

b) a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,

c) felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye.

(3) A munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja. A hatóságot a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(4) A végrehajtást foganatosító elsőfokú hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a Ket. 135. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény mellett vagy helyett a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.”

40. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:

a) a szerződést kötő közigazgatási szerv nevét, székhelyét, az ügy számát,

b) a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, TAJ számát, adószámát, adóazonosító jelét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,

c) a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet számlaszámát és a számláját vezető pénzintézet megnevezését,

d) a közigazgatási szerv által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,

e) az EK-szerződés 87-88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén

ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,

eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g) a szerződésszegés jogkövetkezményeit,

h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,

i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.

(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

(4) Ha a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 138. §-a (3) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.

(5) A támogatást nyújtó szerv vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(7) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.”

41. § Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:)

h) meghalt.”

42. § Az Flt. 30. §-ának (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Meg kell szüntetni a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását, ha a munkanélküli)

c) meghalt.”

43. § Az Flt. 34. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az álláskeresést ösztönző juttatás folyósítását meg kell szüntetni)

a) a 28. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában, valamint h) pontjában meghatározott esetekben,”

44. § (1) Az Flt. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:

„(4) Az, aki a munkanélküli halálát követően a munkanélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.”

(2) Az Flt. 37. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(8) A munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.”

45. § Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkaerőpiaci Alap bevétele:)

h) egyéb bevételek: a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, bírság, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel.”

46. § Az Flt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi központnak az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott, hatósági ellenőrzési tevékenységére a Ket. 87-94. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a munkaügyi központ a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.”

47. § (1) Az Flt. 54. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott

a) foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha e törvény eltérően nem rendelkezik,

b) az a) pontban nem említett közigazgatási ügyekben a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy attól e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály csak annyiban térhet el, amennyiben a Ket. megengedi.

(2) A 43. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb kilencven napban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.”

(2) Az Flt. 54. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (9) és (10) bekezdésre változik:

„(3) Ha a munkaügyi központ nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot 60 napon belül kell meghozni.

(5) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott

a) kérelemre indult közigazgatási eljárásban a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható,

b) hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró szerv felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait.

(6) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási ügyben

a) a Ket. 37. §-a (3) bekezdésében, valamint 130. §-a (2) bekezdésében meghatározott határidőként tizenöt napot kell figyelembe venni, továbbá

b) a 135. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény az engedélyezésétől számított legfeljebb két évig tarthat.

(7) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.

(8) A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.”

48. § Az Flt. 54/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkanélküli ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.”

49. § Az Flt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A munkaügyi központ kirendeltsége a saját nevében dönt

a) a munkanélküliek nyilvántartásba vételével és a nyilvántartásból való törléssel,

b) a munkanélküli ellátás, vállalkozói járadék megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével,

c) az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.

(2) A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a munkaügyi központ nevében dönt a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, a rendbírsággal kapcsolatos, valamint hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ,

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(4) Ha első fokon

a) a munkaügyi központ kirendeltsége hozott döntést, a fellebbezést a munkaügyi központ igazgatója,

b) a munkaügyi központ központi szervezeti egysége hozott döntést, a fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal

bírálja el.

(5) Ha jogszabály alapján a foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos feladatokat a munkaügyi központ központi szervezeti egysége vagy kirendeltsége látja el, a központi szervezeti egység, illetőleg a kirendeltség a támogatásban részesülővel a hatósági szerződést a munkaügyi központ nevében köti meg, módosítja, illetőleg szünteti meg.”

50. § Az Flt. 56/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Rendbírságot köteles fizetni:)

a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;”

51. § Az Flt. 58. §-ának (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

g) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alapján folytatott egyes közigazgatási eljárásért (szolgáltatásért) fizetendő díj”

(szabályait.)

NEGYEDIK FEJEZET

Földművelésügyi ágazati feladatokkal összefüggő törvények

52. § A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földkiadó bizottságnak

a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére;

b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;

c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására;

d) a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására vonatkozó határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatnak minősül.”

53. § Az Fkbt. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a határozatot a földművelésügyi hivatal hirdetőtábláján kívül a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.”

54. § Az Fkbt. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § A megyei földművelésügyi hivatalnak az e törvény rendelkezései szerint első fokon hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a fővárosi földművelésügyi hivatal bírálja el. Ha a fővárosi FM hivatal jár el első fokon, akkor a fellebbezést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bírálja el.”

55. § (1) Az Fkbt. 11/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határozatát előkészítő eljárásban kirendelt szakértő működik közre.”

(2) Az Fkbt. 11/B. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakértő feladata, hogy szakmai és technikai segítséget nyújtson a földkiadó bizottságnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatok meghozatalában és a keletkezett adatok feldolgozásában.”

56. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha a földhivatal - indokolt esetben - a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatásához szükséges a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata.”

(2) A Tft. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.”

57. § A Tft. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a földhivatal a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.”

58. § (1) A Tft. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Engedély nélküli hasznosítás esetén a földvédelmi járulék megállapításáról az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.”

(2) A Tft. 53. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járulék teljes összegének megfizetése)

b) a véglegesen más célra engedélyezett, illetőleg engedély nélküli hasznosítás esetén az engedélyező vagy az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül,”

(esedékes.)

59. § A Tft. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A földvédelmi bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét kivéve - ismételten is kiszabható.”

60. § A Tft. 60. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A talajvédelemmel összefüggő hatósági feladatok ellátására az állam talajvédelmi hatóságot működtet.

(7) A talajvédelemmel kapcsolatos állami feladatokat a minisztérium - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével - a növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) útján látja el.”

61. § A Tft. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Talajtani szakvéleményt kell készíteni és az abban foglaltak szerint eljárni)

a) a szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági felhasználásához, valamint”

62. § A Tft. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A talajvédelmi hatóság a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezéséhez megkéri a területileg illetékes közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzőjének hozzájárulását.”

63. § A Tft. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) E törvényben meghatározott talajvédelmi hatósági feladatokat első fokon a növény- és talajvédelmi szolgálat látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti talajvédelmi hatósági ügyekben másodfokon a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat jár el. Külön jogszabály alapján a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat talajvédelmi szakhatósági jogkörébe tartozó ügyben felügyeleti szervként a minisztérium jár el.”

64. § A Tft. 72. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A talajvédelmi hatóság a földhasználó, illetve beruházó kérelmére az általuk csatolt talajtani szakvélemény, illetve kiviteli terv alapján a 69. §-ban meghatározott esetekben engedélyt, továbbá a 63. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott esetekben szakhatósági hozzájárulást ad ki. A talajtani szakvélemények és kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabály tartalmazza.”

65. § A Tft. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása.”

66. § A Tft. 90. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy)

c) a talajtani szakvélemény készítés részletes szabályait”

(rendelettel megállapítsa.)

67. § A Tft. 2. számú mellékletének 3. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a bírság összege]

b) ha az engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld más célú hasznosítása folytatásához a földhivatal hozzájárult, a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.”

68. § Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állatgyógyászati készítmény üzemi méretű előállításának engedélyezéséről, illetve forgalmazásáról szóló határozatot 90 napon belül, törzskönyvezéséről, forgalomba hozataláról szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni.”

69. § Az Áeü. 25. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hatósági állatorvos, valamint a kerületi főállatorvos által hozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést az állomás vezetője bírálja el.

(2) Az állomás vezetője által hozott elsőfokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a minisztérium bírálja el.”

70. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 93. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami erdészeti szolgálat hatáskörébe tartozó ügyben felügyeleti szervként az országos erdészeti hatóság jár el.”

71. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása kivételével - másodfokon a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása, továbbá a vadászjegy és a vadászati engedély visszavonása esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el.”

72. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben - a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások kivételével - másodfokon a minisztérium jár el. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg. A halászati felügyelő a vízminőség, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében hivatalból vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy időlegesen megtilthatja.”

ÖTÖDIK FEJEZET

Gazdasági és közlekedési ágazati feladatokkal összefüggő törvények

73. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt álló Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.”

(2) A Krt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell)

c) a közraktári - tárolási, raktározási - tevékenységhez használt raktárak működéséhez szükséges telepengedélyt;”

74. § A Krt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:

„(3) Ha az ügyfél a kérelmét hiányosan nyújtotta be, a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.”

75. § (1) A Krt. 9. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktári piac felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja el. A feladata e körben a piac szabályozása és a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.

(2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A felügyelet évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve - a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzéseken kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - egyéb célvizsgálatot is elrendelhet.”

(2) A Krt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az általános ellenőrzések és célvizsgálatok megállapításairól a felügyelet vizsgálati jelentést készít. A vizsgálati jelentés tartalmazza a zálogkölcsönnyújtás gyakorlatára vonatkozó megállapításokat is, amennyiben arra a vizsgálat kiterjedt. A vizsgálati jelentés jogszabálysértésre vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvvel vagy egyéb bizonyítékkal kell alátámasztani. A vizsgálati jelentést a közraktár részére át kell adni, amelyre az tizenöt napon belül észrevételt tehet. A felügyelet szükség esetén, illetve az ügyfél kérésére a határozathozatal előtt zárótárgyalást tarthat.”

76. § A Krt. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az e törvény szerinti eljárási cselekmények - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.

(2) A hatóság biztosítja az ügyfél részére az elektronikus úton történő időpontfoglalást, illetve időpont-egyeztetést, továbbá a Ket. 164. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti általános tájékoztató szolgáltatást nyújt.

(3) A felügyelet az eljárását szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.

(4) A felügyelet hivatalból indított eljárása az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.

(5) A felügyelet ellenőrzési tevékenysége tekintetében az ügyintézési határidő kilencven nap.

(6) A törvény hatálya alá tartozó ügyekben természetes személy ügyfél kérelmet kizárólag a felügyelethez terjeszthet be.

(7) A felügyelet előtt hivatalból folytatott eljárásban a felügyelet erre irányuló felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a felügyelet a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, illetve az eljárást megszüntetheti.

(8) A felügyelet döntését a felügyeleti szerv nem változtathatja meg.”

77. § A gazdasági reklámok és az üzleti feliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvű szövegfordítás nyelvhelyességét illetően kétség merül fel, az eljáró hatóság beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület szakvéleményét, melyhez kötve van.”

78. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elő a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását, illetőleg ellátja a 20/A. §-ban meghatározott állami feladatokat.”

(2) A Bt. a 43. §-t követően a következő 43/A-43/C. §-sal egészül ki:

„43/A. § (1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapításra indított eljárásban, valamint a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, illetőleg mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban, továbbá a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásokban a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója ügyfélnek minősül.

(2) A bányafelügyelet a hivatalból történt eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet 10 napon belül értesíti.

(3) A bányakapitányság köztisztviselője illetékességi területén kívül, a Magyar Bányászati Hivatal köztisztviselője az ország egész területén az MBH elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a bányakapitányság jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve, ha kizárási ok miatt másik felügyelőség kerül kijelölésre.

(4) Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 35. § (2) bekezdésében meghatározott, súlyos balesetet és súlyos üzemzavart kivizsgáló eljárásában szakértőt rendel ki, eljárását a szakvélemény beérkezéséig felfüggesztheti.

43/B. § (1) A bányatelek megállapítására indított eljárás során az ügyintézés határideje 90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20 nap.

(2) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a bányafelügyelet a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(3) Abban az esetben, ha az eljárás több mint 20 ingatlan-tulajdonost és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót érint, a bányafelügyelet hatósági közvetítőt vehet igénybe.

(4) A műszaki üzemi tervek jóváhagyására indított eljárásban e törvény alapján iratbetekintésre jogosult a műszaki üzemi tervben körülhatárolt terület 500 méteres környezetében lévő ingatlan tulajdonosa, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója.

(5) Hivatalból indított eljárásban a bányafelügyelet felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség vétkes megszegése (elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén) a bányafelügyelet az ügyfelet eljárási bírsággal sújthatja.

(6) A bányafelügyelet

a) a műszaki üzemi terv jóváhagyására,

b) a 41. § (1)-(5) és (7) bekezdése alapján tevékenység eltiltására,

c) a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére irányuló határozatát munkabiztonsági, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében,

d) vezetékjog, használati jog alapítására irányuló határozatát közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, továbbá az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében

fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

43/C. § (1) A bányatelek megállapítási, a kutatási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási, mezőfelhagyási, műszaki üzemi tervek engedélyezési eljárásaiban, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban hozott határozatok fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében, szolgalomalapítási eljárásban a jogorvoslattal nem érintett ingatlanra - ezen belül önállóan a szolgalomalapításra és a kártalanításra - a határozat kézbesítését követő 15. nap elteltével beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

(2) A bányatelket megállapító jogerős határozattal szemben az első műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb a bányatelket megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül lehet újrafelvételi eljárást kezdeményezni. A bányászati jog átruházások tárgyában hozott jogerős határozattal szemben újrafelvételi eljárás nem kezdeményezhető.

(3) A bányafelügyelet döntésének végrehajtását az e törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott elsőfokú hatóság foganatosítja.”

79. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.”

80. § A Kkt. 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben foglalt eljárásával kapcsolatban külföldi hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet a hatósági feladatai eredményes ellátásának előmozdítása érdekében.”

81. § A Kkt. a következő 29/B. §-sal egészül ki:

„29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetők. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe.

(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott

a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához csatlakozik,

b) engedélyezési eljárásokban, az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül vagy helyszíni szemle esetén annak meghívójával értesíti a terület igénybevételével érintett ügyfelet, a többi érintett ügyfél értesítése hirdetményi úton történik,

c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerős,

d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.

(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az első fokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezési első fokú határozata - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”

82. § (1) A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.”

(2) A Kkt. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közlekedési hatóság önálló közúti ellenőrzési tevékenységet végezhet más közlekedési hatóság illetékességi területén is.”

83. § A Kkt. 46/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)-(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.

(4) A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenőrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenőrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítő lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenőrzés alapján indult eljárás lezárását követő öt évig jogosult.”

84. § A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

h) a belügyminiszter, hogy a diplomáciai mentességet élvező képviseletek és személyek gépjárműveinek különleges rendszámmal való ellátásának, a rendszámok kiadásának és visszavonásának rendjét és feltételeit, továbbá a külföldön kiállított vezetői engedélyek használatának rendjét a külügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”

85. § A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § A hajózási hatóság, továbbá külön jogszabályban meghatározott szerv az üzemben tartott úszólétesítmény hajózásra alkalmasságát ellenőrizheti. A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemeltetését - annak hajózásra alkalmatlansága esetén - korlátozza vagy megtiltja. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”

86. § A Vkt. a következő alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki:

Személyes adatok kezelése a hatósági ellenőrzéssel összefüggésben

48/A. § (1) Az úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója és vezetője a hivatalból indított vagy folytatott eljárás esetében köteles az illetékes hajózási és rendőrhatóság részére kérésükre a hatáskörükbe tartozó ügy eljárásában, továbbá ellenőrzéskor az adott ügyben a döntéshez szükséges személyes adatokat átadni.

(2) Az úszólétesítmény nemzetközi szerződés és az Európai Unió jogi aktusai alapján végzett biztonsági ellenőrzése során a hajózási hatóság az Európai Unió jogi aktusaiban felsorolt adatbázisokból személyes adatokat kérdezhet le és az ellenőrzés eredményeiről ezeknek az adatbázisoknak adatokat szolgáltathat.”

87. § A Vkt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hajózási hatóság a felszabadításra határidőt állapíthat meg, és meghatározhatja annak módját. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. Szükség esetén a hajózási hatóság jogosult a hajóút felszabadításának elvégeztetésére, a károkért felelős úszólétesítmény üzemben tartójának terhére.”

88. § A Vkt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

„78/A. § Építmény jellegű közforgalmú hajózási létesítménnyel kapcsolatos ügyben első fokon hozott határozat a hajózás biztonsága érdekében a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”

HATODIK FEJEZET

Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi ágazati feladatokkal összefüggő törvények

89. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni.”

90. § A Tny. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e törvény szerinti hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160-162. §-a szerinti elektronikus formában a következő eljárási cselekmények gyakorolhatók:

a) az ügyfél nyilatkozatának, bejelentésének, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez intézett egyéb beadványának (fizetéskönnyítési, tartozás-mérséklési-, elengedési kérelmek, panaszok, közérdekű bejelentések) előterjesztése;

b) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása;

c) az ellátások megállapításával, folyósításával, a jogalap nélküli ellátások visszafizetésével, illetve a megtérítésre kötelezéssel összefüggő kérelmek benyújtása, ideértve a fellebbezési, az újrafelvételi és az igazolási kérelmet is;

d) az idézés;

e) a 97. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.”

91. § (1) A Tny. 5. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 6. §-ában foglalt nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekre,”

(2) A Tny. 5. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed:)

d) a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságra és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.-re (a továbbiakban: GYSEV Rt.).”

92. § A Tny. 64. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés és cím lép:

Igényérvényesítés és eljárási szabályok

64. § (1) A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni.

(2) Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3) Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének a napja.

(4) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek az azonosításához és - a Ket. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az igénye elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elő kell terjesztenie. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eltekinthet a nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles fordításától, ha az eljárásba bevont dolgozója az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

(5) A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél, illetve - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell érvényesíteni.

(6) A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek illetékessége az adott megye - a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékessége Budapest és Pest megye - közigazgatási területére terjed ki. A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a hatáskörébe utalt nemzetközi nyugdíjügyekben, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.

(7) A vasutas biztosítottak körébe tartozó munkavállalók a szolgálati főnökségnél, a munkaviszony megszűnése után a legutóbbi szolgálati főnökségnél, a vasutak által megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő halála esetén a hozzátartozók a lakóhely szerint illetékes nyilvántartási állomáson, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnál, a GYSEV Rt.-nél érvényesítik igényüket. Az igényt a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság, illetőleg a GYSEV Rt. bírálja el.

(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rokkantságon alapuló ellátási igény elbírálása esetén az igénylőt az adatok igazolásán kívül orvosi felülvizsgálat céljából személyes megjelenésre kötelezheti. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívásra az előírt orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást végzésével megszüntetheti.

(9) Amennyiben a nyugellátásban részesülő az esedékes orvosi felülvizsgálaton a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívásra nem jelent meg, az ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával.”

93. § A Tny. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyszerűsített határozatot hoz a rokkantságon, munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátás folyósítása alatt végzett orvosi felülvizsgálat eredményéről, ha a rokkantság foka, illetve a munkaképesség-csökkenés mértéke a felülvizsgálat eredményeként nem változott.

(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről - ideértve a 62. § (5) bekezdése szerinti kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést is -, továbbá a tizenharmadik havi nyugdíjról.”

94. § A Tny. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A biztosított (volt biztosított) az igényelbíráló szervtől kérheti

a) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül a figyelembe vehető szolgálati idejének, valamint

b) életkortól függetlenül a korkedvezményre jogosító idejének

megállapítását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, az igényelbíráló szerv nyilvántartásában nem vagy eltérő tartalommal szereplő szolgálati időre, illetve a korkedvezményre jogosító idő megállapításánál a korkedvezményre vonatkozó, az igénylő rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.

(3) Az igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti esetekben határozatban állapítja meg az elismert szolgálati időt, illetve a korkedvezményre jogosító időt, valamint - megfelelő indokolással - a szolgálati időként, illetve korkedvezményre jogosító időként el nem ismerhető időtartamot.”

95. § A Tny. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az igénylő részére a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján munkanélküli-ellátásként munkanélküli járadékot, vállalkozói járadékot, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, álláskeresést ösztönző juttatást vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban a felsorolt ellátások folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.”

96. § A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg munkaképesség-csökkenés mértékéről az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai szakvéleményt adnak. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét veheti figyelembe.”

97. § A Tny. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § Ha az igénylő a nyugellátás iránti kérelmét a Ket. 34. §-ának (4) bekezdése szerint visszavonja, a felvett nyugellátást 30 napon belül köteles visszafizetni.”

98. § A Tny. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § Ha a rokkantságon alapuló nyugellátásra irányuló igényt a 72. §-ban meghatározott orvosi bizottság szakvéleményére tekintettel utasították el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha a háziorvos (szakorvos) igazolja, hogy az igénylő egészségi állapota az igény elutasítását követően rosszabbodott.”

99. § (1) A Tny. 79. §-a (2) bekezdésének első mondata a következők szerint módosul:

„(2) A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül

a) postai úton vagy a jogosult által megjelölt belföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára),

b) az Európai Gazdasági Térség tagállamainak területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely tagállamban vezetett átutalási betétszámlára (bankszámlára),

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám (hivatalos gyám), eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy folyószámlára történő utalással

teljesíti.”

(2) A Tny. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyugdíjfolyósító szerv a Ket. 134. §-ának (1) bekezdésében előírt értesítési és intézkedési kötelezettségét a letiltás átvételét követő 15 napon belül teljesíti.”

100. § A Tny. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”

101. § A Tny. 93. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

102. § A Tny. 94. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése

94. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) kérelme alapján a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és annak késedelmi pótléka címén megállapított követelést, valamint a mulasztási bírságtartozást méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti, illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezhet, ha

a) a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, vagy

b) azok megfizetése a fizetésre kötelezett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetés, fizetési halasztás (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

(4) A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát, gyakoriságát. Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos magatartásának a következménye.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt eljárásokban a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője jár el, ha a határozatot a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. Igazgatósága hozta.”

103. § (1) A Tny. 95. §-a (2)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben az ügyfél a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követő három éven belül nyújthatja be.

(3) A nyugellátásokkal kapcsolatos ügyekben a Ket. 113. §-a szerinti méltányossági eljárás nem gyakorolható.

(4) A méltányossági jogkörben - a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezése, valamint a 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában - hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezéssel vagy a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését

a) az ügyfél javára korlátozás nélkül,

b) az ügyfél terhére egy ízben, a határozat közlésétől számított öt éven belül

ba) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség nem terheli, - a Ket. 114. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel - a módosítást vagy visszavonást elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától,

bb) ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért a nyugellátásban részesülőt felelősség terheli, az ellátás megállapításának kezdő időpontjáig visszamenőlegesen

módosítja vagy visszavonja.”

(2) A Tny. 95. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A határozat módosításának vagy visszavonásának az (5) bekezdés ba) pontja szerinti kezdő időpontja nem érinti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - 84-89. §-ban foglalt rendelkezéseken alapuló, külön eljárásban érvényesítésre kerülő - követelésének jogalapját, valamint annak a felelősségét és visszafizetési, illetve megtérítési kötelezettségét, akinek a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása felróható.

(7) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárását, illetve döntéseit érintően a Ket. 115. § szerinti felügyeleti eljárásban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság gyakorolja a felügyeleti jogkört.”

104. § A Tny. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok a Tbj. 42. §-ának (4) bekezdése, egyéb szervek pedig a Tbj. 43. §-ának (1) bekezdése szerint jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére.”

105. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A családtámogatási kifizetőhely vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók.”

  Vissza az oldal tetejére