Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.11.)

2005. évi LXXXIV. törvény

a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról * 

1. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.”

(2) Az Szjtv. 1. §-a a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Szerencsejátékban - a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével - 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt, valamint a szerencsejátékokhoz kapcsolódó reklám- vagy propagandatevékenység nem szólíthat fel 18 éven aluliak szerencsejátékokban való részvételére. A szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám nem tehető közzé olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.

(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését - a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján - az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) végzi.”

2. § (1) Az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem adható meg az engedély, ha]

b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja büntetett előéletű vagy a kérelem benyújtását megelőző három éven belül közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, továbbá tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejátékban való részvétel szabálysértését követte el,”

(2) Az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 500 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt.”

(3) Az Szjtv. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Nem folytatható külföldön szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, valamint külföldi szerencsejátékhoz kapcsolódó reklám vagy propagandatevékenység. A reklámtilalom megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.”

3. § Az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését]

a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,”

4. § Az Szjtv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésének egyetértése is szükséges.”

5. § Az Szjtv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncesszióköteles tevékenység folytatására a koncessziós szerződést aláírónak e törvény különös rendelkezéseiben meghatározott olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek, illetőleg a szavazatok többségével rendelkezik és kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a gazdasági társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.”

6. § Az Szjtv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az SZF a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték piac folyamatos felügyelete.

(2) Az SZF feladata a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó kérelem alapján engedélyek kiadása, nyilvántartása, az engedélyben foglaltak és a törvény, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásának ellenőrzése.

(3) Az SZF a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek költségvetése a Pénzügyminisztérium fejezeten belül elkülönítetten szerepel.

(4) Az SZF élén elnök áll, akinek munkáját 2 elnökhelyettes segíti.

(5) Az elnök és a két elnökhelyettes kinevezési és felmentési jogát a pénzügyminiszter gyakorolja. Az elnökhelyettesek kinevezésére az elnök javaslatot tehet.

(6) A pénzügyminiszter SZF feletti felügyeleti jogköre a következőkre terjed ki:

a) kinevezi és felmenti az SZF elnökét, felette munkáltatói jogokat gyakorol,

b) kinevezi és felmenti az elnökhelyetteseket,

c) jóváhagyja az SZF szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát,

d) az SZF elnökének negyedévenként elkészített beszámolója alapján értékeli az SZF tevékenységét, ellenőrizheti az SZF rendeltetésszerű működését,

e) előzetesen jóváhagyja az SZF éves költségvetésének tervezetét.”

7. § Az Szjtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Az SZF a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi és méltányossági eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Az SZF hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárásaiban a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézés nem gyakorolható, a szakhatósági állásfoglalások beszerzése és a hatóságoktól adatigazolás megkérése esetén azonban az SZF alkalmazza az elektronikus ügyintézést.

(2) Az SZF határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - fellebbezésnek helye nincs. A bírságot kiszabó határozat ellen irányuló fellebbezéseket az SZF közvetlen felettes szerve bírálja el.

(3) Az SZF a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 15 napon belül az SZF intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.

(4) Az SZF a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról a kérelemnek az SZF-hez történt beérkezésétől számított 60 napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.

(5) Az SZF az ügyfél külön kérelmére a játékterem és a pénznyerő automata engedélyezését soron kívüli eljárásban, a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül bírálja el. A soron kívüli eljárás megindítására irányuló kérelmet az ügyfél postai úton vagy az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán terjesztheti elő. Ha a soron kívüli eljárás keretében hiánypótlásra kerül sor, az SZF a hiánypótlás beérkezésétől számított 3 munkanapon belül dönt.

(6) Az SZF a 7. § (1)-(2) bekezdéseiben megjelölt feladatok ellátása érdekében jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. Az SZF az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. Az SZF a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.”

8. § Az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető. A szerencsejáték-szervezőnek biztosítania kell a szerencsejátékkal összefüggő valamennyi tudnivaló (különösen a szerencsejáték lebonyolításának módja, a nyerési esélyek, a nyeremények felosztásának módja, feltételei, át nem vett nyeremények kezelése) játékosok számára való nyilvánosságát. A szerencsejáték-szervezőnek fel kell hívnia a figyelmet a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyére. A szerencsejáték-szervező az értékesítőhelyen köteles ilyen tartalmú tájékoztató hirdetmények elhelyezésére.”

9. § Az Szjtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, az SZF által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély iránti, a játékterv felülvizsgálatára, továbbá a játékterv módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg - külön felhívás nélkül - kell az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással megfizetni.

(3) A szerencsejátékot és ajándéksorsolást szervező működésének felügyeleti ellenőrzéséért folyamatos sorsolásos játék és totalizatőri rendszerű fogadás, bukmékeri rendszerű fogadás, pénznyerő automata üzemeltetése, játékkaszinó üzemeltetése esetén negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, nem folyamatos sorsolásos játék és nem folyamatos fogadás, valamint ajándéksorsolás esetén pedig a sorsolást, illetve a fogadás alapjául szolgáló eseményt megelőző 10 napon belül kell a díjat megfizetni.

(4) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díjat a koncessziós pályázat benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj és a (3) bekezdésben foglaltak közül a nem folyamatos sorsolásos játék, illetve a nem folyamatos fogadás esetén fizetendő felügyeleti ellenőrzési díjfizetési kötelezettség - erre irányuló felhívás ellenére történő - elmulasztása esetén az SZF az eljárást megszünteti.

(6) A szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, megfizetésének rendjével kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg.

(7) Az SZF díjbevételéből kell fedezni a koncessziós pályázatok kiírásának és elbírálásának költségeit is.

(8) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig játékadó címén bevallani és a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kisorsolt, de át nem vett nyeremények újbóli felhasználását jogszabály meghatározott határidőn belül lehetővé teszi. Ebben az esetben a (8) bekezdés szerinti adókötelezettségeket a felhasználásra nyitva álló határidőt követő, de legkésőbb a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

(10) A játékosok részére meghirdetett, de a (8)-(9) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, bármely okból részükre át nem adott, vagy nyeremények céljára fel nem használt nyeremények értékét vagy összegét a nyereményalap felhasználására vonatkozó határidő lejártát, illetve a játék megszűnését követő hónap 20. napjáig a szervezőnek játékadó címén be kell vallania és be kell fizetnie.”

10. § (1) Az Szjtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az SZF a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.”

(2) Az Szjtv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bírság

a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet a 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1)-(2) bekezdéseibe, a 18. § (1) bekezdésébe, az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és a 36. § (3) bekezdésébe,

b) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a szerencsejáték-szervezővel szemben az 1. § (6) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe, a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe, a 26. § (2), (7), (12) bekezdéseibe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet rendelkezéseibe,

c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 11. § (1) bekezdésébe, a 13. § (1) bekezdésének b)-d) és j) pontjaiba, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 26. § (15) bekezdésébe, a 28. § (1)-(2) bekezdéseibe és a 30. § (4) bekezdésébe,

d) 500 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (4) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdéseibe, a 26. § (3) bekezdésébe és a 30. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.”

(3) Az Szjtv. 12. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bírság együttesen, illetve a 13. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt intézkedés mellett is kiszabható. Több bírság együttes kiszabása esetén a bírságok együttes összege meghaladhatja a (3) bekezdés pontjaiban meghatározott egyes bírságösszegek felső határát.”

11. § (1) Az Szjtv. 13. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szerencsejáték-szervező engedélyét az SZF legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező

a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,

b) a szerencsejáték lebonyolításának tisztaságát veszélyezteti,

c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,

d) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel,

e) a jogszabályban foglaltakat ismételten vagy súlyosan megszegi,

f) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely az engedély kiadásakor létezett és emiatt az engedély megtagadásának lett volna helye.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén az SZF a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen el is tilthatja, ha a szerencsejáték-szervező az SZF felhívásában foglaltakat nem teljesíti, súlyos vagy 2 éven belül ismételten azonos tartalmú jogsértést követ el. Az eltiltás pénznyerő automaták üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.”

(2) Az Szjtv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban az SZF felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a Ket. 61. §-ában foglalt bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.”

12. § Az Szjtv. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A szerencsejátékok fajtái:

a) sorsolásos játék,

b) nem sorsolásos játék,

c) pénznyerő automata üzemeltetése,

d) kaszinójáték,

e) fogadás.”

13. § Az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során a 11. § (8)-(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség.”

14. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A játéktermet az SZF az engedélyben I. vagy II. kategóriába sorolja be. A II. kategóriába tartozó játékteremben legfeljebb 2 db II. kategóriába tartozó pénznyerő automata üzemeltethető.”

(2) Az Szjtv. 26. §-a (9) bekezdésének b) pontja és a bekezdés utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[Pénznyerő automata üzemeltetésére csak olyan gazdasági társaságnak adható engedély, amely]

b) az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazolta.

A b) pontban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat a játékkaszinók nem kötelesek megfizetni.”

(3) Az Szjtv. 26. §-a a következő (13)-(19) bekezdésekkel egészül ki:

„(13) Az SZF a pénznyerő automata működését - az évenkénti igazgatási-szolgáltatási díj megfizetése mellett - legfeljebb 2 éves időtartamra engedélyezi. A szerencsejáték-szervező azon időtartam 11. hónap végéig, amelyre az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette, köteles a következő évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedélyleadási szándékáról nyilatkozni. Ha a szervező ezen kötelezettségét elmulasztja, az engedély a 12. hónap utolsó napján érvényét veszti.

(14) Az SZF az általa kiállított pénznyerőautomata- és játékterem-engedélyeket az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán, területi felügyelőségeken és az SZF hivatalos honlapján közzétett hirdetmény útján köteles közölni. A 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az SZF által kiállított pénznyerőautomata-engedélyeket azok közlésétől számított 6 hónapon belül, a játékterem-engedélyeket pedig 30 napon belül köteles a szerencsejáték-szervező az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodán átvenni. A határidők elteltével át nem vett engedélyek érvénytelenségét az SZF hivatalból megállapítja.

(15) Ha a pénznyerő automata működtetése nem felel meg a játéktervnek, az engedélynek, valamint a hiteles állapotnak, az SZF a pénznyerő automata működtetését felfüggeszti. Az SZF akkor is köteles a pénznyerő automata, illetve a játékterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a játékteremben a szerencsejáték-szervező engedély nélkül üzemeltet pénznyerő automatát, az SZF a játékterem engedélyét felfüggeszti, vagy az engedélyt visszavonhatja.

(16) A játékterem működése - indoklás nélküli kérelemre - megszakítás nélkül legfeljebb 270 nap időtartamra szüneteltethető. A szüneteltetést az SZF nyilvántartásba veszi. A szüneteltetés nyilvántartásba vételének részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg azzal, hogy szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha annak kezdő időpontját megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem-engedély első felvételét követő 60 napot. A külön pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott szezonális üzemeltetés nem minősül a játékterem szüneteltetésének.

(17) Az üzembe helyezett pénznyerő automata és a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását az SZF a szerencsejáték-szervezőtől a pénznyerő automata és a játékterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF az engedélyt visszavonhatja.

(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, annak meglétét az SZF köteles ellenőrizni. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését.

(19) A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.”

15. § Az Szjtv. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Az SZF a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.

(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.

(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.

(4) Az SZF az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.

(5) A koncessziós díj egységenként

a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 600 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 350 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 500 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében évente legalább 50 millió forint.

(6) Az (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott koncessziós díjat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam évközben kezdődik meg, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.

(7) A koncesszió időtartama I. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 20 év, II. kategóriájú játékkaszinó esetében legfeljebb 10 év.

(8) A pénzügyminiszter a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.

(9) A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag - az e törvényben előírtaknak megfelelően - a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult cég nevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire. Abban a kérdésben, hogy egy gazdasági társaság e bekezdés alapján jogosult-e az itt megjelölt elnevezés használatára, az SZF határoz.

(10) Az SZF köteles a játékkaszinó működéséhez a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását beszerezni.

(11) A játékkaszinót 18 éven aluliak nem látogathatják.”

16. § (1) Az Szjtv. 28/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lóversenyfogadás kivételével totalizatőri rendszerű fogadást kizárólag az az állami játékszervező szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.”

(2) Az Szjtv. 28/A. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Bukmékeri rendszerű fogadást az a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet, amely legalább 1 milliárd forint alap-(törzs-)tőkével rendelkezik és a fogadás szervezését megelőzően legalább 5 évig az e törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték(ok) szervezésével foglalkozott.

(6) Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncesszió időtartama legfeljebb 20 év, a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint, amely koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell. A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.”

17. § (1) Az Szjtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lóversenyfogadást kizárólag e célból létrehozott, legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, a 3. § (1) bekezdése szerinti jogi személy szervezhet. A koncesszió időtartama legfeljebb 20 év.”

(2) Az Szjtv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiadott koncessziók száma egyidejűleg legfeljebb 2 lehet.”

18. § Az Szjtv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében az SZF engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.”

19. § Az Szjtv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20%-a.”

20. § (1) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 100 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”

(2) Az Szjtv. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szerencsejáték-szervező játékadó-fizetési kötelezettsége a pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedély átvételét követő naptól keletkezik.”

21. § (1) Az Szjtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A játékkaszinó játékadója - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatát is - ha az adóévben elért tiszta játékbevétel összege:

0-5 milliárd forint 30 százalék,
5 milliárd 1 forint-10 milliárd forint
1 milliárd 500 millió forint
és az 5 milliárd forinton felüli rész


25 százaléka,
10 milliárd 1 forinttól
2 milliárd 750 millió forint
és a 10 milliárd forinton felüli rész


10 százaléka.”

(2) Az Szjtv. 35. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A szerencsejáték-szervező a tárgyhavi adó összegét úgy állapítja meg, hogy az adóév első napjától a tárgyhó utolsó napjáig a tiszta játékbevételt összesíti, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapítja a tárgyhavi adó összegét és levonja belőle az adóéven belül a tárgyhónapot megelőző időszakokra megfizetett adó összegét.

(4) A szerencsejáték-szervező a (3) bekezdés szerint megállapított adót a tárgyhónapot követő hónap 20-áig vallja be és fizeti meg.”

22. § (1) Az Szjtv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az SZF törvényességi felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.”

(2) Az Szjtv. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az SZF jogosult a szerencsejáték-szervezést, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét.”

23. § Az Szjtv. 36/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény 1. § (6) bekezdésében és 2. § (7) bekezdésében foglalt reklámtilalmak megsértése tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény szabályai szerint.”

24. § Az Szjtv. 37. §-a a következő 18. ponttal egészül ki:

„18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.”

25. § (1) Az Szjtv. 38. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]

e) a pénznyerő automaták, játékautomaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével, a játéktermek szüneteltetésével, valamint”

(2) Az Szjtv. 38. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]

g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az SZF által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal”

Záró rendelkezések

26. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2005. november 1-jén lép hatályba. E törvény eljárási rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépésekor már működő játékkaszinók e törvény szerinti kategóriába sorolás nélkül, az e törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott II. kategóriájú játékkaszinókra vonatkozó szabályok alapján folytathatják tevékenységüket.

(2) E törvény 20. §-ának (1) bekezdése 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. §-ának (8) bekezdése és e törvény 22. §-ának (1) bekezdésével megállapított Szjtv. 36. §-ának (1) bekezdése 2005. szeptember 30-án lép hatályba.

(4) E törvény 10. §-a - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, 18-19. §-ai, 20. §-ának (2) bekezdése és 21. §-a 2006. január 1-jével lépnek hatályba.

(5) E törvény 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „(9) és” szövegrész és az e törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. §-ának (9) bekezdése 2006. május 1-jével lépnek hatályba. Ezen időpontot követően kizárólag az e törvény 15. §-ával megállapított Szjtv. 27. § (9) bekezdésében meghatározott szerencsejáték-szervezők, valamint azok szakmai érdek-képviseleti szervezetei jogosultak a kaszinó elnevezés használatára.

(6) E törvény (1) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 6. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely külföldön szervezett szerencsejátékhoz vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódik.”

27. § (1) E törvénynek a 26. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg

- az Szjtv. 2. §-a (1) bekezdésének második mondata,

- az Szjtv. melléklete,

- a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 13. §-a, 15. §-ának (3) bekezdése és 27. §-a (4) bekezdésének e) pontja,

- a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi XCIX. törvény 9. §-a,

- a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 75. §-ának (2) bekezdése,

- a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 84. §-ának (4) bekezdése, 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában „a 27. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata és a 27. § (8) bekezdése,” szövegrész,

- a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 27. §-ának (5) bekezdése

hatályát veszti.

(2) E törvénynek a 26. § (4) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg

- a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 23. §-a,

- a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 75. §-ának (4)-(5), (8), (11) bekezdései, valamint a (12) bekezdéséből az Szjtv. 35. §-ának (1) bekezdését módosító szövegrész,

- a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 27. §-ának (8) bekezdése,

- a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.

(3) E törvénynek a 26. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg

- az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „tiltott szerencsejátékban való részvétel” szövegrész helyébe a „tiltott szerencsejáték” szövegrész lép,

- az Szjtv. 26/A. §-a után a „3. cím” szövegrészt követően „A játékkaszinó” szövegrész helyébe a „Kaszinójáték” szövegrész lép,

- az Szjtv. 28/A. §-a (4) bekezdésében a „11. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. §-ának (8) bekezdése” szövegrész lép.

(4) E törvénynek a 26. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg az Szjtv. 1. §-a (4) bekezdésében a „távközlési eszközök és rendszerek” kifejezés helyébe a „hírközlő eszköz és rendszer” kifejezés lép, az Szjtv. 21. §-ában a „távközlési eszközök és rendszerek” kifejezés helyébe a „hírközlő eszköz és rendszer” kifejezés lép, az Szjtv. 37. §-a 17. pontjában a „távközlési eszköz és rendszer” kifejezés helyébe a „hírközlő eszköz és rendszer” kifejezés lép.

(5) Az Szjtv. 7/A. §-a (1) bekezdésének második mondata 2006. június 30-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére