Időállapot: közlönyállapot (2005.VII.12.)

2005. évi LXXXV. törvény

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról * 

1. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény

a) 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)-(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át, 169. §-át és VIII. fejezetét, valamint

b) a kiskorú adózókra vonatkozó határidő számítási szabályait.

(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit e törvényben, illetőleg a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter és a külügyminiszter együttes állásfoglalása az irányadó.”

2. § Az Art. 7. § (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Magánszemélyt az adóhatóság előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja képviselheti.”

3. § Az Art. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt.

(3) Nem tekinthet be az adózó

a) az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe,

b) a határozat (végzés) tervezetébe,

c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

d) betekintési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba,

e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.”

4. § Az Art. 17. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami adóhatósághoz az alábbi feltételek bármelyikének bekövetkezése napjától számított 30 napon belül bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemélyt,

a) aki az adóévben 183 napot meghaladó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodott belföldön, illetőleg, ha a kirendelés alapján a belföldi tartózkodás időtartama a 183 napot várhatóan meghaladja, vagy

b) akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését nem a külföldi illetőségű munkáltató, illetőleg nem a külföldi illetőségű munkáltató nevében fizetik, vagy

c) akinek díjazását, fizetését, bérét, és más hasonló térítését a munkáltatónak a belföldön fekvő telephelye vagy állandó bázisa viseli.”

5. § Az Art. 25. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

(4) A törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó a helyi adó összegét közli a magánszeméllyel és az adót átveszi.”

6. § Az Art. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításból, továbbá nem kívánja adóját önadózással megállapítani, az adóévet követő év február 15. napjáig az illetékes adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adóhatósági adómegállapítás útján kívánja teljesíteni adókötelezettségét. Az adózó bejelentésével egyidejűleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz

a) átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásához szükséges adatokról,

b) a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulék visszaigényléséről - kivéve, ha az adóévben a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt -, feltéve, hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el,

c) az adóévben bekövetkezett munkáltatóváltással összefüggő adatokról,

d) az adóalap csökkentésére, illetve az adókedvezményre jogosító adatokról,

e) az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő olyan adatokról, tényekről, körülményekről, melyek az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításához szükségesek.”

7. § Az Art. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.”

8. § (1) Az Art. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról és az alábbi adatokról:

1. a Tbj. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatairól (neve, székhelye, adóazonosító száma),

2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számáról,

3. a magánszemély személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), neméről, állampolgárságáról,

4. a magánszemély adóazonosító jeléről,

5. a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról,

6. a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni egészségbiztosítási és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról, összegéről,

7. a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemről, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegéről, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék összegéről,

8. a magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapjáról, a levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összegéről,

9. az egészségbiztosítási és/vagy nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okáról,

10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék, a levont (megfizetett) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről,

11. gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,

12. a biztosítás szüneteléséről, vagy munkabérrel ellátatlanság idejéről, ennek jogcímkódjáról,

13. a foglalkozás FEOR számáról, a heti munkaidő tartamáról, a korkedvezményre jogosító munkakör tartamáról,

14. az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejéről (munkaórában),

15. a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság tényéről, a magánnyugdíjpénztár kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről,

16. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről, a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről,

17. az általa kifizetett (juttatott) az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről (külön a bérről, a jogosultsági hónapok számának feltüntetésével),

18. a bevételből a jövedelem megállapítása során levonható tételekről,

19. a számított adóról,

20. a jövedelemadó-kedvezményekről jogcímenként,

21. az összevont adóalap utáni adóról,

22. egyes külön adózó jövedelmek címén - figyelemmel a személyi jövedelemadó törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségekre is - a magánszemélynek kifizetett (juttatott) bevételről, az adó alapjáról, a levont adóról, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

b) amelynek adója nulla százalék,

c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

d) amelyet ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a magánszemély,

e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,

23. az adóév során megállapított adóelőlegről, adóról,

24. a magánszeméllyel elszámolandó adókülönbözetről,

25. a külön jogszabály szerint Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék, a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási) járulékok, és a bruttó munkabér alapján számított 15 vagy 25%-os mértékű kötelezettség alapjáról és összegéről,

26. a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapjáról és összegéről.”

(2) Az Art. 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.”

9. § Az Art. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság által nyilvántartott adót az adózó

a) az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetéseket, juttatásokat terhelő adók, járulékok,

b) az általános forgalmi adó,

c) az a)-b) pontokba nem tartozó egyéb adók, járulékok,

d) a bírságok és az önellenőrzési pótlék,

e) a késedelmi pótlék, illetőleg

f) a végrehajtás során teljesített befizetések

megfizetésére rendszeresített számlára fizeti meg. Az egyes számlákra teljesítendő adók és járulékok köréről (kötelezettségcsoportokról), ezek elnevezéséről és számlaszámáról az állami adóhatóság közleményt ad ki. Az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként a megfelelő számláról kell visszaigényelnie.”

10. § (1) Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra, az állami adóhatóság más kötelezettségcsoportra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.”

(2) Az Art. 43. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(8) bekezdések számozása (7)-(9) bekezdésekre változik:

„(6) Ha az egyes számlákhoz tartozó kötelezettségcsoportonként teljesített befizetés az adózó adott kötelezettségcsoportba tartozó valamennyi kötelezettségére nem nyújt fedezetet, a befizetést az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű tartozások (kötelezettségek) esetén a tartozások (kötelezettségek) arányában kell elszámolni. Ha az adott befizetés összege az adott kötelezettségcsoporton belül a tartozás (kötelezettség) összegét meghaladja, az adózó rendelkezhet a túlfizetés összegéről. Rendelkezés hiányában az állami adóhatóság a túlfizetés összegét az adott kötelezettségcsoporton belül meghatározott, később esedékes kötelezettségek (tartozások) kiegyenlítésére számolja el. Az adózó rendelkezéséig, illetőleg a kötelezettségcsoporton belül később keletkező adótartozásra történő elszámolásig az állami adóhatóság a túlfizetés összegét külön tartja nyilván.”

11. § Az Art. 46. § (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magánszemély a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt adóbevallásában, önellenőrzéssel, az adóhatósági adómegállapítás során tett nyilatkozatában, illetőleg az adómegállapításra tett észrevételében veheti igénybe.”

12. § Az Art. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltató (kifizető) az általa megállapított adóelőleg (adó) alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.”

13. § (1) Az Art. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot az adóhatóság csak az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi az adóhatóságok vagy az állami adóhatóság és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.”

(2) Az Art. 52. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő p)-t) pontokkal egészül ki:

„(4) A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:”

p) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó,

r) a Magyarországon bejegyzett egyház,

s) a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó,

t) a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott.”

(3) Az Art. 52. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) igazgatási szervei, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF), továbbá a menekültügyi hatóság (a továbbiakban: igazgatási szervek) részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges. Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek által nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításához - a 31. § (2) bekezdése 1-26. pontjai szerinti részletezettségnek megfelelően - bevallott adatok közül a bevallásra előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig hivatalból átadja

a) az 1-7., 9-15. és 25-26. pontok adatait az ONYF, a magán-nyugdíjpénztári tagok tekintetében a PSZÁF részére, illetőleg

b) az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzése céljára az 1-6., 8-10., 12-14., 16. és 25. pontokban meghatározott adatokat az OEP részére.

Az igazgatási szerv az adóhatóság megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad, ha az ellenőrzéshez vagy az adóigazgatási eljáráshoz szükséges.”

14. § Az Art. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Adó-, jövedelem- és illetőségigazolás ügyben az adózó kérelmére - az Észak-budapesti Igazgatóság kizárólagos illetékessége alá tartozó adózók kivételével - az állami adóhatóság bármelyik elsőfokú területi szerve eljárhat.”

15. § Az Art. 90. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az ellenőrzési irányelv tartalmazza]

b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait,”

16. § (1) Az Art. 107. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha az adóbevallásban közölt adatok, illetőleg az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az adóhatóság az adózót felhívja.”

(2) Az Art. 107. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről a jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet, amelyhez csatolnia kell az abban foglaltak bizonyításához szükséges iratokat.”

17. § Az Art. 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és az adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni.”

18. § Az Art. 120. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az adózó kérelmére nincs helye.

(6) Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása a hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya.”

19. § Az Art. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § Az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásban - ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem elbírálását is -, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem teljesíti. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás is.”

20. § Az Art. 124/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelmet a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság végzéssel bírálja el. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.”

21. § Az Art. 131. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a magánszemély és a kifizető, illetve a munkáltató között vita van.”

22. § Az Art. a következő címmel és 132/A-132/B. §-okkal egészül ki:

A szokásos piaci ár megállapítása

132/A. § (1) A Pénzügyminisztérium kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok által egymás között megkötendő, jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár). A határozat érvényességéhez minden, a jogügylet megkötésében érintett kapcsolt vállalkozás, illetőleg két- vagy többoldalú eljárás esetén az eljárás lefolytatására illetékes külföldi hatóságok egyetértése szükséges. A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhet, melyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Az előzetes egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságokat a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti.

(2) Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozások a kérelmet egyidejűleg a külföldi állam illetékes adóhatóságának is megküldik (kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelem). Kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelem esetén a Pénzügyminisztérium az egyetértési nyilatkozat és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján.

(3) A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A határozat érvényességének időtartama a szokásos piaci ármegállapítással érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat érvényessége nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni. A határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet legalább a határozat érvényességének lejártát megelőzően hat hónappal kell előterjeszteni. A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet alapján készítendő nyilvántartással megegyező tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével, három példányban kell a Pénzügyminisztériumhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.

(5) Az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Meghosszabbítási eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása esetén a díj összegének 75%-át vissza kell téríteni.

(6) A kérelmet el kell utasítani, ha

a) a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;

b) a kérelmező által közölt tényállás hiányos, valamint a hiánypótlásra megállapított határidő eredménytelenül eltelt, amely miatt az adatok a szokásos piaci ár meghatározásához nem elegendőek;

c) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez;

d) a kérelmező a díjat az arra vonatkozó felhívástól számított 30 napon belül sem fizette meg hiánytalanul;

e) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;

f) a kérelem elbírálása külföldi jog értelmezését igényli, kivéve, ha kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem elintézéséhez szükséges adatokat, tájékoztatást megadja;

g) az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra;

h) a kitűzött határidőben az egyetértési nyilatkozat nem érkezik meg;

i) a Magyar Köztársaságnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménye, illetőleg az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;

j) az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség.

(7) A külföldi állam illetékes hatóságának egyetértése hiányában a kétoldalú, illetőleg a többoldalú eljárást a Pénzügyminisztérium és az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan folytatja le.

(8) A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat jogerőre emelkedését követően megállapítható, hogy

a) a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;

b) a kapcsolt vállalkozások a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítják meg a szokásos piaci árat;

c) a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények a határozatban foglalt tényállástól olyan mértékben eltérnek, amely a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bír;

d) a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot ennek megfelelően módosítják;

e) a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek és az eljárásban részt vevő kapcsolt vállalkozások a határozat módosítását nem kezdeményezték;

f) a kapcsolt vállalkozások az éves jelentéstételi kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

(9) A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem alkalmazható. Erről a szokásos piaci ármegállapítással érintett kapcsolt vállalkozás haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.

132/B. § (1) A Pénzügyminisztérium a határozatot az abban meghatározott érvényességi időn belül az eljárásban résztvevő felek kérelmére, velük egyetértésben határozatban módosítja. A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem az eljárásban résztvevő kapcsolt vállalkozások rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen, továbbá a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak.

(2) Az adóhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja (valódiságvizsgálat).

(3) Önálló fellebbezésnek van helye a szokásos piaci ár megállapítására, a határozat módosítására, illetőleg a határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában hozott első fokú végzés ellen.

(4) Az eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni, a határidő két alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az elintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, illetőleg az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama nem számít bele.”

23. § Az Art. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„136. § (1) Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

(2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi.

(3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,

a) az eljárást felfüggesztő,

b) az eljárást megszüntető,

c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,

f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,

g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,

h) a végrehajtási kifogást elbíráló,

i) az eljárási bírságot kiszabó,

j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint

k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító

végzés ellen.

(4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.

(5) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza.”

24. § Az Art. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.

(2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját.”

25. § Az Art. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adómegállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.”

26. § Az Art. 141. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdések számozása (3)-(4) bekezdésekre változik:

„(2) Az adóhatóság a felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter erre irányuló felhívásától számított 15 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezésének napjától számított 60 nap, kivéve, ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.”

27. § Az Art. 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát - a fizetési könnyítés, adómérséklés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.”

28. § Az Art. 155. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő földhivatali intézkedésre halasztó hatálya nincs.

(4) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő földhivatali intézkedésre halasztó hatálya nincs.”

29. § Az Art. 156. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ingóságok nyilvános pályázat útján történő értékesítése esetén a Vht. 156/A-156/G. §-ait kell megfelelő módon alkalmazni azzal, hogy

a) a nyilvános pályázat meghirdetésére akkor van lehetőség, ha a pályázati úton értékesíteni kívánt ingóság nagy értékű, és az adóhatóság, az önálló bírósági végrehajtó, illetőleg az általuk kijelölt zárgondnok őrizetében található,

b) a pályázati hirdetménynek tételesen tartalmaznia kell a pályázatra kiírt ingóság megnevezését, becsértékét, valamint - amennyiben a pályázati úton értékesíteni kívánt ingóságok technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotnak - a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni annak tartozékait, jellemző sajátosságait,

c) a pályázat közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények a pályázati hirdetménynek a pályázat helye szerint illetékes adóhatóság hirdetőtábláján legalább 15 napon át történő kifüggesztésével állnak be,

d) az ajánlatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni,

e) a pályázó az ingóság becsértékének 10%-át előlegként a pályázati ajánlatának megtételével egyidejűleg befizeti a pályázatot meghirdető adóhatóság vagy bírósági végrehajtó letéti számlájára, illetőleg a pályázati ajánlattétel felbontása előtt készpénzben átadja a végrehajtónak,

f) a befizetett pályázati előleg nem kamatozik, azt a pályázati eredményhirdetést követően a nem nyertes pályázó részére haladéktalanul vissza kell utalni az átutalás költségével csökkentett összegben, a készpénzben megfizetett előleget pedig a pályázónak ki kell fizetni,

g) ha az ajánlattevő a felbontási eljáráson személyesen nem jelenik meg vagy meghatalmazottja útján nem képviselteti magát, ajánlata érvénytelen,

h) a pályázat nyertese a vételár összegét az eredményhirdetést követően készpénzben azonnal köteles megfizetni,

i) ha a pályázat nyertese a vételárat nem fizette ki, a pályázatot a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg,

j) a fizetést elmulasztó pályázó az eljárás további szakaszában nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli,

k) ha a ki nem fizetett ingóságot a tovább folytatott eljárás során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, a fizetést elmulasztó pályázó a két ár közötti különbözetet azonnal köteles megtéríteni, illetőleg az adóhatóság e személyt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi,

l) a vételár megfizetését követően a pályázat nyertesének az eladott ingóságot az adóhatóság, illetőleg az önálló bírósági végrehajtó adja át, a pályázat nyertese az ingóságon a vételár megfizetésével és birtokba adással szerez tulajdonjogot,

m) a pályázati eljárás megsemmisítése a jóhiszemű vevő tulajdonjog szerzését nem érinti.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a Vht. ingóárverésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

30. § Az Art. 159. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el.”

31. § (1) Az Art. 161. § (2) bekezdésének harmadik és negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A behajtást kérő szerv ingó-, illetőleg ingatlan-végrehajtás esetén a törvényben meghatározott költségminimumot az adóhatóság részére megelőlegezi, és annak megfizetését igazolja.”

(2) Az Art. 161. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben az adóhatóság az ingó-, illetőleg ingatlan-végrehajtás foganatosítása során a végrehajtás költségét az adózóra nem tudta áthárítani, a behajtást kérő által megelőlegezett költségminimumot a felmerült költségekre számolja el.”

32. § Az Art. 162. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésekre változik:

„(2) Az állami kezességvállalás beváltása esetén az állammal szemben fennálló tartozásra az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

33. § (1) Az Art. 172. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés l) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, vagy tevékenységét a felfüggesztés ellenére folytatja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás, tevékenységfelfüggesztés határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.”

(2) Az Art. 172. §-a a következő (15)-(16) bekezdésekkel egészül ki:

„(15) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(16) Ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.”

34. § (1) Az Art. 174. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggeszti, ha az adózó]

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,”

(2) Az Art. 174. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A határozatban rendelkezni kell a lezárás, illetőleg a felfüggesztés időtartamáról, egyidejűleg az adóhatóság értesíti az adózót a határozatban foglaltak végrehajtásának kezdő időpontjáról.”

35. § Az Art. 175. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat - ideértve az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes programokat - a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni. A térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”

36. § (1) Az Art. 178. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. jövőbeni ügylet: az adó feltételes, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet,”

(2) Az Art. 178. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:

„31. minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki (amely) legalább a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az adóhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, illetőleg az adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet nem terjesztett elő. Az állami adóhatóság a minősített adózót kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett külön nyilvántartásában tünteti fel. Amennyiben a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli.”

(3) Az Art. 178. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

„32. kritikus feltételek: a szokásos piaci árat megállapító határozatban rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a jövőre vonatkozó - pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési - előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a határozat nem alkalmazható. A kritikus feltételeket a határozat a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten állapítja meg.”

37. § Az Art. 182. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, a díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait.”

38. § Az Art. 1., 3. és 4. számú melléklete e törvény 1-3. számú melléklete szerint, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 4. számú mellékletével megállapított, az Art. 7. számú mellékletének 3. pontja, illetőleg 14. pontja e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

39. § Ez a törvény - a 41-45. §-okban foglaltak figyelembevételével - 2006. január 1-jén lép hatályba.

40. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 7. §-ának (7) bekezdése, 14. § (1) bekezdésének b) pontjában az „(önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása)” szövegrész, a 17. § (11) bekezdés b) pontjából az „és adóéven belüli időtartamát” szövegrész, a 26. § (3) bekezdésének c) pontjában „a munkáltatója (kifizető), illetőleg” szövegrész, a 27. §-a, a 28. § (2) bekezdés első mondatában a „továbbá munkáltatói elszámolást sem kér,” szövegrész, a 31. § (3) bekezdése, a 33. § (1) bekezdésében a „vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója,” szövegrész, a 41. §-a, a 46. § (5) bekezdésében az „- ideértve a társadalombiztosítási szerv által az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is - ” szövegrész, a 49. § (6) bekezdése, az 52. § (4) bekezdésének h) pontja, a 61. § (1) bekezdésében a „60. §-ban meghatározott adóval összefüggő” szövegrész, a 75. § (1) bekezdésében az „ , illetve az adómegállapítással” szövegrész, a 85/A. § (4) bekezdés második mondatában a „nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást,” szövegrész, a 77. § (1) bekezdés d) pontjában „a külföldön tevékenységet végző társasági adóalany, valamint” szövegrész, a 161. § (1) bekezdés utolsó mondatában az „illetékhivatal vagy az önkormányzati” szövegrész, a 170. § (6) bekezdése, valamint a 178. § 23. pontjában az „illetve ha a törvény szerint a magánszemély jövedelemadóját megállapította,” szövegrész, 1. számú mellékletének I/B)/3./f) pontja, valamint a 3. számú melléklet A)/I. pontja, illetőleg F) pontja hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 75. pontjában „az adóbevallást helyettesítő elszámolásban,” szövegrész, 11. § (7) bekezdésében „az adó elszámolására kötelezett munkáltató (kifizető) vagy” szövegrész, a 12. §, a 14. § (3) bekezdése, a 33. § (1) bekezdésében, a 36/A. § (5) bekezdésében, illetőleg a 38. § (4) és (6) bekezdésében „az adóbevallást helyettesítő elszámolásban,” szövegrész, a 40. § (8) bekezdésében „(a munkáltatói elszámolásban)” szövegrész, a 40. § (9) bekezdésében „(a munkáltatói elszámolásukban)” szövegrész, valamint az 1. számú melléklete 9.5.1. alpontjában „az adóbevallást helyettesítő elszámolásban,” szövegrész hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 14. § (1) bekezdés d) pontja hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 27. §-át megelőző „A kifizető, a munkáltató, az adóbeszedésre kötelezett és az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása” cím helyébe „Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása” cím, a 38. § (1) bekezdésében a „belföldi postautalvánnyal” szövegrész helyébe a „postai készpénz-átutalási megbízással” szövegrész, a 43. § (1) bekezdés második mondatában „az adóhatóság határozata,” szövegrész helyébe „az adóhatóság vagy más hatóság határozata,” szövegrész, a 46. § (1) bekezdés negyedik mondatában „az önadózó magánszemélynek” szövegrész helyébe „a magánszemélynek” szövegrész, az 52. § (4) bekezdés g) pontjában a „vámhivatal” szövegrész helyébe „vámhatóság” szövegrész, a 72. § (3) bekezdésében a „vám- és jövedéki követelések” szövegrész helyébe „a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések” szövegrész, a 90. § (2) bekezdésében a „(legalább kétévente)” szövegrész helyébe a „(legalább háromévente)” szövegrész, a 103. § (2) bekezdés negyedik mondatában az „adószakértői, adótanácsadói, illetve” szövegrész helyébe az „adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói, illetve” szövegrész, a 107. § (1) bekezdésében a „munkáltatói adómegállapítás” szövegrész helyébe az „önadózás” szövegrész, a 161. § (1) bekezdés első mondatában az „1000” szövegrész helyébe az „5000” szövegrész, a 162. § - e törvénnyel átszámozott - (5) bekezdésében „az 1000 forintot” szövegrész helyébe „a 10 000 forintot” szövegrész, a 163. § (2) bekezdésében a „2000 forintnál” szövegrész helyébe „5000 forintnál” szövegrész, a 165. § (4) bekezdésében „A (3) bekezdés” szövegrész helyébe „A késedelmi pótlék mérséklése” szövegrész, a 172. § (1) bekezdés l) pontjában „az ellenőrzést vagy” szövegrész helyébe „az ellenőrzést, az üzletlezárást, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének alkalmazását vagy” szövegrész, az 1. számú melléklet I/B)/3. aa) pontjában a „negyedévenként” szövegrész helyébe „negyedévenként, elektronikus úton” szövegrész, ab) pontjában a „havonként” szövegrész helyébe „havonként, elektronikus úton” szövegrész, illetőleg ac) pontjában az „évente” szövegrész helyébe „évente, elektronikus úton vagy gépi adathordozón” szövegrész, a 2. számú melléklet I. Határidők/5./C)/b) pontjában a „negyedévenként” szövegrész helyébe „évente” szövegrész, „a negyedévet követő” szövegrész helyébe „az adóévet követő” szövegrész, illetőleg 6. pontjának első mondatában a „fizeti meg” szövegrész helyébe „vallja be és fizeti meg” szövegrész, valamint a 6. számú melléklet 2/b) pontjának első mondatában az „egészíti ki.” szövegrész helyébe „egészíti ki és erről bevallást tesz.” szövegrész lép.

(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(6) Az adózónak - a társasági adóbevallás és megfizetés kivételével - az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2005. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(7) Az Art. - e törvény 1. számú mellékletével megállapított - 1. számú melléklete I/B)/2. pontjának utolsó mondata 2007. december 31-én hatályát veszti.

(8) E törvény 8. § (1) bekezdésében, illetőleg 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott adóbevallások adattartalmát és fájlformátumát az állami adóhatóság az e törvény kihirdetésétől számított 120 napon belül közzéteszi.

41. § (1) E törvénynek az Art. 5. §-át, 12. § (2) bekezdését, 123. §-át, 124/A. § (4) bekezdését, 136. §-át, 137. §-át, 138. § (1) bekezdését, 141. §-át, 143. § (1) bekezdését, 155. § (3)-(4) bekezdését módosító, illetőleg a 12. § (3) bekezdését, a 120. § (5)-(6) bekezdését megállapító rendelkezése 2005. november 1-jén lép hatályba azzal, hogy azt az ezen időpontot követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(2) 2005. november 1-jével az Art. 6. § (3) bekezdésének első mondatában az „átalakulás esetén” szövegrész, a 12. § (1) bekezdésének második mondatából a „kivéve az iratnak azt a részét, amely más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik” szövegrész, a 150. § (1) bekezdésének második mondatában a „- a (2) bekezdésben megjelölt esetek kivételével - az adóhatóság külön határozata nélkül,” szövegrész, a 150. § (2) bekezdése, a 159. § (3) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

(3) 2005. november 1-jétől az Art. 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „határozatát” szövegrész helyébe „határozatát (végzését)” szövegrész, illetve „a határozathozatal” szövegrész helyébe „a határozat, illetőleg végzés meghozatalának” szövegrész, az 52. § (6) bekezdésében „a határozat” szövegrész helyébe „a határozat (végzés)” szövegrész, az 53. § (1) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe „határozat, végzés” szövegrész, a 64. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a 66. § (1) bekezdés utolsó mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a 68. § harmadik mondatában a „határozat” szövegrész helyébe „végzés” szövegrész, a 89. § (1) bekezdés d) pontjában a „határozata” szövegrész helyébe „végzése” szövegrész, a 92. § (8) bekezdésében „az adózót írásban értesíti” szövegrész helyébe „végzésben dönt” szövegrész, a 100. § (5) bekezdésében a „figyelembevételével dönt” szövegrész helyébe „figyelembevételével végzésben dönt” szövegrész, a 103. § (2) bekezdésének első mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, harmadik mondatában a „határozat” szövegrész helyébe „végzés” szövegrész, utolsó mondatában a „határozatban” szövegrész helyébe „végzésben” szövegrész, a (3) bekezdésének első mondatában a „határozatot” szövegrész helyébe „végzést” szövegrész, a (4) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe „végzésével” szövegrész, a (11) bekezdésének első mondatában a „határozatok” szövegrész helyébe „végzések” szövegrész, illetőleg a „határozat” szövegrészek helyébe „végzés” szövegrész, a 115. § (2) bekezdés utolsó mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a 116. § (1) bekezdés a) pontjában a „határozata” szövegrész helyébe „végzése” szövegrész, a 132. § (6) bekezdésében „a kérelem jogerős elutasításával” szövegrész helyébe „a kérelem jogerős határozattal történő elutasításával” szövegrész, a 135. § előtti alcímben a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, illetőleg a 135. § (1) bekezdés első mondatában a „határozata” szövegrész helyébe „határozata (végzése)” szövegrész, a „határozatát” szövegrész helyébe „határozatát (végzését)” szövegrész, a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a második mondatában a „határozatát” szövegrész helyébe „határozatát (végzését)” szövegrész, a (2) bekezdés b) pontjában a „határozatot” szövegrész helyébe „határozatot (végzést)” szövegrész, illetve a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a (4) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe „határozata (végzése)” szövegrész, a 138. § (2) bekezdésében „az érdemi határozat” szövegrész helyébe „a határozat (végzés)”, illetőleg a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a 139. §-ában a „határozatot” szövegrész helyébe „határozatot (végzést)” szövegrész, illetve „az első fokú határozatot” szövegrész helyébe „az első fokú határozatot (végzést)” szövegrész, a 141. § (1) bekezdésében a „határozata (intézkedése)” szövegrész helyébe „határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése)” szövegrész, a „határozathozatalra (intézkedésre)” szövegrész helyébe az „a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre)” szövegrész, a 141. § - e törvénnyel átszámozott - (3) bekezdés első mondatában a „határozatot (intézkedést)” szövegrész helyébe „határozatot, önálló fellebbezéssel megtámadható végzést (intézkedést)” szövegrész, a második mondatában a „határozatot” szövegrész helyébe „határozatot (végzést)” szövegrész, a harmadik mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat (végzés)” szövegrész, a 141. § - e törvénnyel átszámozott - (4) bekezdésében a „határozat (intézkedés)” szövegrész helyébe a „határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés (intézkedés)” szövegrész, a 142. § (2) bekezdés c) pontjában a „határozata” szövegrész helyébe „végzése” szövegrész, a 145. § (1) bekezdés a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a 147. § (3) bekezdésében „a nem belföldi illetőségű személy adóját megállapító határozatát” szövegrész helyébe „a nem belföldi illetőségű személy fizetési kötelezettségét megállapító határozatát (végzését)” szövegrész, a 149. § (1) bekezdésében a „biztosítási intézkedésként elrendeli” szövegrész helyébe „biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli”, a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a b) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a (3) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe „határozatot (végzést)” szövegrész, a (6) bekezdés második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a 151. § (3) bekezdés első mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe „végzés” szövegrész, az (5) bekezdésében „a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül” szövegrész helyébe „a végzés jogerőre emelkedését követően 15 napon belül” szövegrész, a 155. § (1) bekezdésében az „ingatlan-végrehajtás elrendelésének” szövegrész helyébe az „ingatlan-végrehajtásnak” szövegrész, a 156. § (1) bekezdésében az „ingófoglalást foganatosított és ingatlan-végrehajtást rendelt el,” szövegrész helyébe „ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást foganatosított,” szövegrész, a 159. § (1) bekezdés első mondatában a „határozatok” szövegrész helyébe „végzések” szövegrész, a 160. § (1) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, illetve „az adótartozást előíró határozat” szövegrész helyébe „a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés)” szövegrész, a 161. § (2) bekezdés első mondatában a „határozat” szövegrész helyébe „határozat (végzés)” szövegrész, a 162. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a (3) bekezdés első mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe „végzés” szövegrész, a 163. § (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe „végzést” szövegrész, a (3) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe „végzést” szövegrész, a 164. § (9) bekezdésében „a végrehajtás során hozott határozat” szövegrész helyébe „a végrehajtás során hozott végzés” szövegrész, illetve a „kérelemnek helyt adó határozat” szövegrész helyébe a „kérelemnek helyt adó végzés” szövegrész, a 167. § (3) bekezdés utolsó mondatában „a felettes adóhatóság dönt” szövegrész helyébe „a felettes adóhatóság határozatban dönt” szövegrész, a 178. § 14. pontjában a „határozatok” szövegrész helyébe „határozatok (végzések)” szövegrész, a 179. § (4) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe „határozatában (végzésében)” szövegrész lép.

42. § E törvény 9. §-a, illetőleg 10. § (2) bekezdése 2006. április 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Art. 43. § (1) bekezdés negyedik mondatában a „számlákon” szövegrész hatályát veszti, valamint a 43. § - e törvénnyel átszámozott - (7) bekezdés első mondatában a „Ha az adózónak adótartozása nincs,” szövegrész helyébe „Ha az adózónak az adóhatóságnál adótartozása nincs,” szövegrész lép.

43. § E törvénynek az Art. 172. § új (16) bekezdését megállapító rendelkezése 2006. július 1-jén lép hatályba.

44. § E törvénynek az Art. 178. §-ának 16. pontját és a 182. § (9) bekezdését módosító, illetőleg a 132/A. §-át, 132/B. §-át és 178. §-ának új 32. pontját megállapító rendelkezése 2007. január 1-jén lép hatályba.

45. § E törvény 50. §-a, illetőleg 4. számú melléklete e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

46. § E törvény kihirdetését követő 5. napon az Art. 1. számú melléklet I/B)/3./f) pontjában az „augusztus” szövegrész helyébe „szeptember” szövegrész lép.

47. § E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Art. 182. § (9) bekezdése hatályát veszti.

48. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja 2006. június 30-án hatályát veszti.

49. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszámoló a külön jogszabályban meghatározott módon bevallást teljesít a biztosítottak - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott - adatairól az illetékes állami adóhatóság részére. A gazdálkodó szervezet bevallási kötelezettségének teljesítéséről kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.”

50. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 2002. évi LXV. törvény 2. § (8) bekezdése a következő ötödik mondattal egészül ki:

„Nem engedményezhet olyan követelést, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.”

51. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja és a negyedévet követő hó 12. napjáig bevallja, valamint az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az adóévére benyújtott éves eva bevallásában tünteti fel.”

52. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a rendelkezésére álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.”

53. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.”

(2) Az Flt. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaadó a munkaadói és a levont munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig köteles befizetni.”

(3) Az Flt. 42/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.”

54. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szakhoz. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem a 4. §-ban meghatározott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett számlára befizetni.”

(2) A Szakhoz. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az Art.-ben a rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi bevallásban. Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.”

55. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után, negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-ig az állami adóhatóság által vezetett számla javára. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság negyedévenként a negyedévet követő második hó 20. napjáig a befolyt kulturális járulék összegét átutalja az Alapprogram számlája javára.”

56. § (1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: a környezetterhelési díjról szóló törvény) 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az állami adóhatóság által vezetett számla javára fizeti be.”

(2) A környezetterhelési díjról szóló törvény a 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátó negyedévenként a nettó díjelőleget megállapítja és bevallja.”

57. § A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló 2004. évi CII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adóalany a megfizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kiegészíti, és erről elektronikus úton adóbevallást tesz.”

58. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves nettó összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.”

59. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

r) Igazgatási szerv:

1. a járulékfizetési kötelezettség bejelentésével, a biztosítási kötelezettség megállapításával, a járulék bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járuléktartozás beszedésével, behajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyben - az e törvény 34-35. §-aiban, a 41. §-a (4)-(5) bekezdésében, 42-43. §-aiban, a 44. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és területi szervei,

2. a 34. § (1), (5), (8) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-ának (2) bekezdése és a 42-43. §-ainak alkalmazásánál az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és területi igazgatási szervei,

3. a 34. § (3), (10) és (12) bekezdésének, a 35. §-ának, 40. §-ának, a 41. §-a (2) és (4)-(5) bekezdésének, a 42-43. §-ainak, a 44. § (3) bekezdésének alkalmazásánál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) és területi igazgatási szervei,

4. a magánnyugdíjpénztárak vonatkozásában és az 51. §-ának alkalmazásánál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF).”

60. § A Tbj. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A társadalombiztosítási rendszerek és a magánnyugdíjrendszer hatékony működésének biztosítása céljából az a)-c) pont szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat

a) a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,

b) az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelője az Országos Egészségbiztosítási Pénztár,

c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.”

61. § (1) A Tbj. 41. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 40. §-ban említett nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, illetőleg a tőle levont egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék (tagdíj) összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat.

(2) Az APEH a jogosulatlan társadalombiztosítási ellátások igénybevételének megakadályozása, az ellátások összegének megállapítása érdekében az e törvényben és az Art.-ben meghatározott adatokat a biztosítottak adóazonosító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A társadalombiztosítási igazgatási szerv az átadott nyilvántartás adatait a saját nyilvántartásának adataival az 1996. évi XX. törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombiztosítási igazgatási szerv a jogosulatlan ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az APEH területi igazgatási szervét.

(3) Az APEH elektronikus úton a havi adó- és járulékbevallás beadására előírt hónapot követő harmadik hónap utolsó napjáig a következő adatok közül az ONYF és a magán-nyugdíjpénztári tagok tekintetében a PSZÁF részére az a)-g), i)-o) és r) pontokban, az OEP részére az a)-f), h)-j) és l)-n) és p) pontokban meghatározott adatokat szolgáltatja:

a) a 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatai (adóazonosító száma, neve, székhelye),

b) a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító száma,

c) a biztosított személyi adatai (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), neme, állampolgársága,

d) a biztosított adóazonosító jele,

e) a biztosításban töltött idő tartama, az alkalmazás minőségének kódja,

f) a társadalombiztosítási (a nyugdíj-biztosítási, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapja, összege,

g) a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összege, illetőleg a levont (befizetett) nyugdíjjárulék összege,

h) a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapja, a levont (befizetett) egészségbiztosítási járulék összege,

i) az egészségbiztosítási- és/vagy nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának oka,

j) a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékok alapja, a levont (megfizetett) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, összege,

k) a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozási segély (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, az ellátás összege, és az abból levont (megfizetett) nyugdíjjárulék összege, illetőleg a levonás elmaradásának oka,

l) a biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, ennek jogcímkódja,

m) a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő tartama, a korkedvezményre jogosító munkakör tartama,

n) az egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje (munkaórában),

o) a hónap utolsó napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság ténye, a magánnyugdíjpénztár kódja, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésének időpontja,

p) a külön törvény szerint Start-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított munkaadói járulék alapja és összege, a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási) járulékok alapja és összege, a Pftv. 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti bruttó munkabér alapján számított 15 százalékos mértékű fizetési kötelezettség alapja és összege,

r) a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulék alapja, összege.”

(2) A Tbj. 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az APEH a (3) bekezdésben foglaltakon túl az Art. 16. §-ának (3) bekezdése a)-i) pontjában meghatározott adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja. Amennyiben a felhasználás során a felhasználó igazgatási szervnek eltérő tény, adat jut tudomására, erről köteles az állami adóhatóságot értesíteni.”

62. § A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés új b) ponttal egészül ki, a jelenlegi b)-f) pontok jelölése c)-g) pontokra változik:

[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

a) az illetékhivatal, valamint a vámhivatal az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre vonatkozó,

b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pontja szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára vonatkozó,”

[adatok igénylésére jogosultak.]

63. § A Tbj. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A 4. § szerinti foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, valamint az 56/A. § szerinti munkavállaló, foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és bevallásukban adatszolgáltatás teljesítésére.

(2) A nyilvántartásra kötelezettek a 41. § (3) bekezdése szerinti adatokról bevallásukban - az Art. 31. §-ában, illetőleg 1. számú mellékletében meghatározott határidőig - teljesítenek adatszolgáltatást az állami adóhatósághoz.

(3) A foglalkoztató - adóazonosító számának közlésével - az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, TAJ számát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést az illetékes MEP-hez legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.

(4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt. Nem esik az előző korlátozás hatálya alá, ha a társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az illetékes adóhatóságtól kérik. A társadalombiztosítás igazgatási szervei és a PSZÁF az Art. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az ellátásokra való jogosultság megállapításával, a járulékok (tagdíj) alapjául szolgáló jövedelem és a fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggő adótitok megismerésére jogosultak.”

64. § A Tbj. 47. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja és arról az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít.”

„(4) Amennyiben a 47. § (1) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség teljesítése, vagy a már teljesített adatszolgáltatás módosítása a 2006. évet megelőző időszakra, illetőleg az Art.-ben meghatározott elévülési időn túli év(ek)re vonatkozik, az adatszolgáltatást az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni.”

65. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

„(3) A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból

a) az illetékhivatal, valamint a vámhivatal az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre vonatkozó,

b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pontja szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára vonatkozó,

c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából az a)-d) és f) pontjai, a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében az a) pont, továbbá - a családi állapot kivételével - a b) pontja,

d) az egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek) az egészségügyi szolgáltatói feladataik ellátása érdekében az a)-e) pontjai,

e) az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzői és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak,

f) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pont,

g) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából az a)-e) pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosultak.”

66. § A Tny. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(2) A foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a Tbj. 47. §-ának (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét:

a) a nyugdíjazás évéről,

b) a 2006. január 1. napját megelőző időtartamra vonatkozó visszamenőleges adatokról, vagy az adatmódosításról, illetőleg

c) az Art. szerinti elévülési időn túli időszakról közvetlenül a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez köteles teljesíteni.

(3) Amennyiben a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás visszamenőleges időszakra történik, az adatszolgáltatáskor vagy a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzéssel megbízott személynek az adatszolgáltató köteles bemutatni az adatszolgáltatást alátámasztó egykori könyvelési, munkaügyi és egyéb bizonylatokat, dokumentumokat. A nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás akkor visszamenőleges, ha azt az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt határidőig nem teljesítette.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában előírt adatszolgáltatás nem érinti az Art. 31. §-ában előírt kötelezettséget.

(5) A nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. A 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját 15 napon belül kötelesek bejelenteni az illetékes nyugdíjfolyósító szervnek.

(6) Ha a nyilvántartásra kötelezett az e törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését elmulasztja, akkor az adatok utólagos beszerzésével, feldolgozásával kapcsolatos költségeket köteles a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek megtéríteni. E követelés érvényesítésére a 93. §, a jogorvoslatra a 95. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(7) A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek, megyei egészségbiztosítási pénztárak a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátásokkal kapcsolatos adatokat havonként az adóhatóság részére kötelesek átadni.

(8) A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága az ápolási díjban, az általa folyósított gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyről havonként adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság részére.

(9) A Tbj. 34. §-ában foglaltak alapján nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra irányuló megállapodást kötő igazgatási szerv adatszolgáltatási kötelezettsége nem tartozik az Art. hatálya alá.”

67. § (1) E törvénynek a Tbj. és a Tny. szabályait módosító rendelkezései - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 2006. január 1. napján lépnek hatályba; egyidejűleg

a) a Tbj. 30. §-a (1) bekezdésében „- az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint - negyedévenként” szövegrész helyébe „- az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint - havonta” szövegrész, 50. §-a (1) bekezdésében „Art.-ban (1-2. számú melléklet)” szövegrész helyébe az „Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 1-2. számú mellékletében” szövegrész lép;

b) a Tny. 96. §-a (2) bekezdésének f) pontja a „jövedelem” szövegrész után „ , valamint a levont és befizetett járulékokra” szövegrésszel egészül ki, a 96. § (6) bekezdésében a hivatkozás „(4)” bekezdésre változik.

(2) Az e törvény által megállapított Tbj. 47. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallást első alkalommal a 2006. január hónapra vonatkozóan kell az állami adóhatósághoz az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig teljesíteni. A 2005. évi adatokra vonatkozó adatszolgáltatást a Tbj. 47. §-a (1) bekezdésének, valamint a Tny. 97-99. §-ainak 2005. december 31-éig hatályos rendelkezései szerint - 2006. április 30-áig - a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekhez kell teljesíteni.

(3) A Tbj. e törvénnyel megállapított 44. §-ának (3) bekezdése 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 44. § (5) bekezdése hatályát veszti.

68. § E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. § (1) bekezdésében az „ , illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás” szövegrész, továbbá „a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás vagy” szövegrész, (2) bekezdésében a „munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás, illetőleg a” szövegrész, valamint (5) bekezdésében az „ , illetőleg munkaszerződés nélkül” szövegrész hatályát veszti.

69. § Az Art. 2. számú melléklet I/Határidők/2. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.”

70. § (1) E törvény 69. §-a a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2005. június 30-a után teljesítendő bevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.

(2) Azok az adózók, akik (amelyek) az adóhatóság engedélye alapján 2005. július 1-jét megelőzően az Art.-ben meghatározott általános forgalmi adó bevallási gyakoriságtól eltérő gyakorisággal teljesítették bevallási kötelezettségüket, - a 15 naponként elszámoló adózók kivételével - az adóév végéig folytathatják a gyakorított elszámolást. A negyedévesről 15 napos bevallási gyakoriságra jogosító adóhatósági engedélyek 2005. július 1-jétől havi bevallási gyakoriságra változnak.

1. számú melléklet a 2005. évi LXXXV. törvényhez

1. Az Art. 1. számú mellékletének I/A)/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az adózónak a bevallás adatait - a 31. § (2) bekezdésben meghatározott bevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, az egészségügyi hozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallását kivéve - 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban 1000 forintra kerekítve, 1000 forintban kell feltüntetni. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a jövedelemadójáról, az egészségügyi hozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.”

2. Az Art. 1. számú mellékletének I/A)/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az adózónak valamennyi adóról - az általános forgalmi adó, a társasági adó (adóelőleg) és a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás kivételével -, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított fogyasztási adója és jövedéki adója vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege,

- a 10 millió forintot elérte

havonta,

- ha a 4 millió forintot elérte

negyedévenként

elektronikus úton bevallást tesz.”

3. Az Art. 1. számú mellékletének I/B)/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az éves adóbevallás határidői

a) A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak - a b)-d) pontban meghatározott kivétellel -

az adóévet követő év február 15-éig,

b) a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett

az adóévet követő év május 20-áig,

c) a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről

a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig

d) a társasági adóról, az osztalékadóról

az adóévet követő év május 31-éig

kell bevallást tennie. Az adózó bevallási kötelezettségét - a b) pont kivételével - elektronikus úton vagy gépi adathordozón teljesíti. Az a) pontban meghatározott adózó - feltéve, hogy év közben adófizetési kötelezettsége nem keletkezett - 2006. december 31-ig bejelenti az állami adóhatóságnak, ha éves adóbevallási kötelezettségét nyomtatványon kívánja teljesíteni.”

4. Az Art. 1. számú mellékletének I/B)/3. pontja a következő h) ponttal egészül ki:

h) A baleseti járulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti járulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.”

2. számú melléklet a 2005. évi LXXXV. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet J) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„J) Adókedvezményre jogosító igazolásokról adatszolgáltatás

Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv, ha olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás tartalmának közlésével adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-éig elektronikus úton vagy gépi adathordozón az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv illetékes állami adóhatóságához kell teljesíteni.”

3. számú melléklet a 2005. évi LXXXV. törvényhez

Az Art. 4. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

„14. A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat.”

4. számú melléklet a 2005. évi LXXXV. törvényhez

1. Az Art. - az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Ptj.) 4. számú mellékletével megállapított - 7. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Adatszolgáltatásra kötelezett továbbá az a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely bármely más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezet útján a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjainak juttat kamatjövedelmet. Az adatszolgáltatásra kötelezett az adóévet követő év március 20-ig elektronikus úton vagy gépi adathordozón közli az állami adóhatósággal a szervezet nevét, címét és a részére kifizetett kamat összegét, kivéve, ha az hitelesen magyarra fordított okiratban igazolja, hogy jogi személy, vagy az illetősége szerinti tagállamban a társasági adó alanya vagy európai befektetési alapként működik, illetve az illetősége szerinti tagállam hatósága által kiállított igazolás alapján ilyen alapnak minősül. E pont alkalmazásában nem minősül jogi személynek

a) Finnországban: avion yhtiö (Ay) és kommandiittiyhtiö (Ky), valamint öppet bolag és kommanditbolag, illetőleg

b) Svédországban: handelsbolag (HB) és kommanditbolag (KB).”

2. Az Art. - a Ptj. 4. számú mellékletével megállapított - 7. számú mellékletének 14. pontja a következő mondattal egészül ki:

„Az adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal 2006. március 20. napjáig kell teljesíteni a 2005. június 30-át követően keletkezett kamatjövedelmekről. Ha a 2005. június 30. napját követő kamatkifizetés, jóváírás 2005. július 1-jét megelőzően keletkezett kamatjövedelmet is tartalmaz, az adatszolgáltatásban csak a 2005. június 30-át követően keletkezett kamat-jövedelemrészt kell feltüntetni.”


  Vissza az oldal tetejére