Időállapot: közlönyállapot (2005.X.21.)

2005. évi CXII. törvény

a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról * 

I. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

1. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (5) bekezdése 1. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában

1. üzleti vagy cégérték:]

c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet;”

(2) Az Szt. 3. §-a (5) bekezdése 2. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában

2. negatív üzleti vagy cégérték:]

c) cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezen befektetésre jutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) - saját tőke értéke, a kettő közötti negatív különbözet;”

(3) Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) E törvény alkalmazásában

3. személyi jellegű egyéb kifizetések:]

„3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.”

2. § Az Szt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) a forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy

a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint

b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei

az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön legalább 75%-ban az adott konvertibilis devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.]”

3. § Az Szt. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,]

b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),”

4. § Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:]

b) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét;”

5. § Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.”

6. § Az Szt. 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.”

7. § Az Szt. 98. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során:]

d) a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3) bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni.”

8. § Az Szt. 133. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő vállalkozó köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló

a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) éves beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;

b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:

ba) az összevont (konszolidált) éves beszámoló részeit,

bb) az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás-tagolást, valamint a tételek tartalmát,

bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,

bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,

be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok feltételeit,

bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségek közül alkalmazott szabályokat,

bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.”

9. § Az Szt. 141. §-a (9) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni.”

10. § Az Szt. 145. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a vállalkozó a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti kötelezettség, illetve lehetőség figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti adatokat forint helyett a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza helyett forintban, illetve a létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza helyett más - a létesítő okirat módosításában szereplő - konvertibilis devizában adja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetve a devizáról más devizára való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.”

11. § (1) Az Szt. 151. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A nyilvántartásba vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”

(2) Az Szt. 151. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a Pénzügyminisztérium a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.”

12. § Az Szt. 166. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.

(4) A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.”

13. § Az Szt. 177. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Ha a - 2004. december 31-éig hatályos előírások szerint a 2005. évi üzleti évben éves beszámoló készítésére kötelezett - vállalkozó az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 49. §-ával módosított 9. § (2) bekezdés szerinti határértékek alapján (az előző üzleti évek adatainak a megemelt határértékek szerinti minősítésével) a 2005. évi üzleti évben egyszerűsített éves beszámolót készíthetne, akkor a 97. § (2) bekezdésében foglalt előírástól eltérően közvetlenül - már a 2005. évi üzleti évről készítendő beszámolóra vonatkozóan is - áttérhet az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.”

II. Fejezet

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény módosítása

14. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) a 3. § után a következő alcímmel és 3/A. §-sal egészül ki:

Közigazgatási hatósági ügyek intézése

3/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:

a) felvétel a kamarába, illetve a kamarai tagság megszüntetése, kivéve ha a kamarai tagság kizárás vagy a kamarai tag halála miatt szűnik meg;

b) felvétel a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartásába, illetve törlés ezen nyilvántartásból, kivéve ha a törlésre a cégbíróságnak a könyvvizsgálói társaságot a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor

[az a) és b) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás].

(2) A kamara a kamarai hatósági eljárás tekintetében az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.

(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. A kérelemre indult eljárásban az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus eszközök útján benyújtott kérelem.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a nyilvántartásból való törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.

(5) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.

(6) Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni, a hatósági eljárás során kiadásra kerülő hatósági igazolványt (könyvvizsgálói igazolvány, társasági igazolás) a kamara magyar nyelven állítja ki.

(7) A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való módosítására, illetve visszavonására nincs lehetőség.”

15. § A Kktv. 5. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

[5. § A kamara tagja lehet az a természetes személy, aki]

i) a tagfelvételi kérelem benyújtásáig a 24/A. § szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette és ezt hitelt érdemlően igazolja.”

16. § (1) A Kktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:

„(2) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a felvételi bizottság a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett - a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel.”

(2) A Kktv. 7. §-ának - e § (1) bekezdésével átszámozott - (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A fellebbezést a felvételi bizottsághoz kell benyújtani.”

17. § A Kktv. 10. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kamarai tagok nyilvántartása - az egyes kamarai tagokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:

a) nyilvántartási szám (tagsági igazolvány száma),

b) név (családi és utónév, leánykori név),

c) születési hely, idő,

d) anyja neve,

e) cím, telefon-, telefaxszám, elektronikus levélcím,

f) az iskolai végzettséget, valamint a szakképesítést igazoló oklevél száma, kelte, a kiállító intézmény neve,

g) intézményi minősítés,

h) tagsági jogállás (aktív vagy szünetelő),

i) tagfelvételt követő szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása,

j) fegyelmi büntetések, azok alóli mentesítések időpontja, továbbá

k) a szakmai továbbképzéssel, a minőség-ellenőrzéssel, valamint a tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatok.

(4) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói igazolvány tartalmazza:

a) a kamarai tag nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,

b) a kamarai tag fényképét,

c) a kamarai tag nyilvántartási számát (a tagsági igazolvány számát),

d) az igazolvány sorszámát, érvényességét,

e) a kamara elnökének aláírását.”

18. § A Kktv. 16. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[16. § A kamarai tagság megszűnik:]

f) a tag halálával.”

19. § (1) A Kktv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarai tagság megszűnését - a 16. § b), d) és f) pontjának kivételével - a kamarai tag köteles írásban közölni az elnökséggel. A kamarai tagság megszűnése esetén az elnökség gondoskodik a könyvvizsgálónak a kamara nyilvántartásából való törléséről és igazolványának visszavonásáról. A nyilvántartásból való törlést (a tagsági viszony megszűnését) kimondó elnökségi határozat ellen a kamarai tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.”

(2) A Kktv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett személy adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni.”

20. § A Kktv. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a) a könyvvizsgálói társaság nevét,

b) a könyvvizsgálói társaság nyilvántartási számát,

c) az igazolás sorszámát, érvényességét,

d) a kamara elnökének aláírását.”

21. § A Kktv. 20. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

„(3) Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a felvételi bizottság a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölésével és a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett - a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel.

(4) A bejegyzés elutasítását (megtagadását) - a 19. § szerinti feltételek hiányára, illetve a 24/A. § szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének elmulasztására hivatkozással - írásban meg kell indokolni.

(5) A határozat ellen a 7. § (4)-(6) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak.”

22. § A Kktv. a 21. § után a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § A könyvvizsgálói társaságok nyilvántartása - a bejegyzett társaságokra vonatkozóan - a következő adatokat tartalmazza:

a) nyilvántartási szám,

b) név,

c) cím (székhely),

d) telefon-, telefaxszám, elektronikus levélcím,

e) intézményi minősítés,

f) a társaság keretében könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag(ok) neve, címe,

g) a tulajdonosok, vezető tisztségviselők neve, címe, a tulajdonosok tulajdonrésze, szavazati jogának mértéke,

h) tevékenységi kör, továbbá

i) a minőség-ellenőrzéssel, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok.”

23. § A Kktv. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nyilvántartásból történő törlést követően az érintett társaság adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni.”

24. § A Kktv. a 24. § után a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárásért a kérelmezőnek - a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlaszámára - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj összege kamarai tagjelöltek esetén 15 000 forint, könyvvizsgálói társaságok esetén 30 000 forint.

(3) A nyilvántartásba vételi eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés díja a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak 50%-a.

(4) A nyilvántartásba vételi kérelem jogerős elutasítása esetén a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj nem jár vissza, míg a jogorvoslati eljárásban megfizetett (3) bekezdés szerinti díjat az ügyfélnek vissza kell fizetni, ha a felülvizsgált elsőfokú határozat jogszabálysértőnek bizonyult.”

25. § A Kktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A könyvvizsgálói nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult nyilvántartott természetes és jogi személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A nyilvántartásban szereplők közérdekből nyilvános adatainak, az azokban bekövetkező változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését, illetve az időszerű tájékoztatást szolgálja.

(2) A nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek nyilvántartási száma, neve, címe, továbbá a könyvvizsgálói társaság esetén a könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tagoknak, illetve a könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek neve és címe közérdekből nyilvános adat, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kamara a tárgyévben nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek nyilvántartási számát, nevét, címét, valamint a korábban nyilvántartásba vett természetes és jogi személyek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben évente közzéteszi, továbbá biztosítja, hogy a nyilvános adatok internetes honlapján folyamatosan megtekinthetők legyenek.”

26. § A Kktv. 42. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) és g) pontok jelölése g) és h) pontra változik:

[(2) Az elnökség kizárólagos feladata:]

f) határozathozatal a kamarai tagok, illetve a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartásából való törlés kérdésében,”

27. § A Kktv. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem járhat el az adott etikai ügyben az:

a) aki az eljárás alá vont tag közeli hozzátartozója vagy élettársa,

b) aki az eljárást kezdeményezte - ide nem értve, ha az eljárást a fegyelmi megbízott, vagy az etikai bizottság kezdeményezte -,

c) aki az eljárásban tanú, szakértő, vagy ilyenként való meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható,

e) aki az elsőfokú eljárásban, a határozathozatalban részt vett, ide nem értve, ha az eljárásra azért kerül sor, mert az etikai bizottságot a másodfokú határozat új eljárásra utasította.

(5) Az eljárási kizárási okot az érintettek az eljárás megindulásakor kötelesek az elsőfokú eljárásban az etikai bizottság elnökének, a másodfokú eljárásban a kamara elnökségének bejelenteni.

(6) Az eljárási kizárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a fegyelmi megbízottra is.

(7) Az eljárás alá vont kamarai tag az etikai bizottság egyes tagjai, a kamara elnökségének egyes tagjai, illetve a fegyelmi megbízott ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő. Az elfogultsággal érintett személy meghallgatása után az etikai bizottság, illetve a kamara elnöksége határozatot hoz arról, hogy helyt ad-e az eljárásból való kizárásnak. Az érintett tag az elfogultsági határozathozatalban nem vehet részt.

(8) Ha az etikai bizottság, illetve az elnökség az elfogultsági kifogásnak helyt ad, akkor az érintett az etikai eljárásban nem vehet részt.

(9) A fegyelmi megbízott kizárása esetén az eljáró fegyelmi megbízottat a kamara elnöksége jelöli ki az elnökség tagjai közül. A kamara elnökének jogkörét elfogultsági kizárása esetén az etikai eljárásban az erre kijelölt alelnök gyakorolja.”

28. § A Kktv. 60. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az értesítésben az eljárás alá vont kamarai tagot tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről, ha az etikai tárgyaláson ő vagy jogi képviselője nem vesz részt.”

29. § A Kktv. 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag védekezését írásban az etikai tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb az etikai tárgyaláson terjesztheti elő.

(3) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag az eljárás során a bizonyítékokat megismerheti, az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárási cselekményeken részt vehet, az etikai eljárásban eljáró személyekkel szemben kifogást terjeszthet elő, az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elő, az eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésére - költségtérítéssel - másolatot kaphat.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

30. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben, valamint a 31. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az Szt.-t módosító rendelkezéseket először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E törvény Szt.-t módosító 11. §-a - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével egyidejűleg - 2005. november 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény Szt.-t módosító 1-4., 6-10. és 12-13. §-aiban foglalt előírásokat a 2005. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 87. §-a (5) bekezdésének második mondata, az Szt. 98. §-ának c) pontja hatályát veszti.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 33. §-ának (2) és (3) bekezdése, az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének d) pontja, az Szt. 41. §-ának (4) és (5) bekezdése hatályát veszti. A 2005. december 31-én fennálló, halasztott ráfordításként kimutatott összeg tekintetében a 2005. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell eljárni, azzal, hogy az elhatárolt összeget az érintett devizakötelezettségek 2005. üzleti évre, illetve az azt követő üzleti év(ek)re elszámolt árfolyamnyereségének megfelelő összeggel is - azzal szemben - csökkenteni kell.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 43. §-ának (3) bekezdésében a „devizajogszabályok előírásai figyelembevételével” szövegrész, az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „ , illetve természetes személynek” szövegrész, az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében a „korábban” szövegrész hatályát veszti.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontjában „a reprezentáció” szövegrész helyébe „a természetben adott juttatások, a reprezentáció” szövegrész, az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében az „évben” szövegrész helyébe az „üzleti évben”, a „tárgyévben” szövegrész helyébe „az üzleti évben” szövegrész, az Szt. 20. §-ának (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3)-(4)” szövegrész, az Szt. 41. §-ának (6) bekezdésében az „(1)-(5)” szövegrész helyébe az „(1)-(3)” szövegrész, az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében és az Szt. 123. §-ának (11) bekezdésében a „20. § (3)” szövegrész helyébe a „20. § (3)-(4)” szövegrész, az Szt. 145. §-ának (1) bekezdésében a „20. § (2), illetve (3)” szövegrész helyébe a „20. § (2), illetve (3)-(4)” szövegrész, az Szt. 167. §-ának (7) bekezdésében a „pontjában” szövegrész helyébe a „pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében” szövegrész lép.

31. § (1) E törvény Kktv.-t módosító 14-29. §-ai és e törvény 33. §-a - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével egyidejűleg - 2005. november 1-jén lépnek hatályba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a Kktv. 24. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a Kktv. 5. §-ának g) pontjában a „valamint” szövegrész, a Kktv. 23. §-ának a) pontjában az „a nyilvántartásba vételéért és” szövegrész hatályát veszti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg a Kktv. 7. §-ának (1) bekezdésében a „benyújtásától” szövegrész helyébe a „beérkezésétől” szövegrész, a Kktv. 7. §-ának - e törvény 16. §-ával átszámozott - (4) bekezdésében „az elutasító” szövegrész helyébe az „a” szövegrész, a Kktv. 7. §-ának - e törvény 16. §-ával átszámozott - (6) bekezdésében az „elnökségnek a fellebbezést elutasító” szövegrész helyébe az „elnökség” szövegrész,' a 9. §-ának (3) bekezdésében az „elutasító” szövegrész helyébe az „erről szóló” szövegrész lép.

Átmeneti rendelkezések

32. § E törvény közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

Módosuló jogszabály

33. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény

a) 29. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át, 169. §-át és VIII. fejezetét a 128. § kivételével,

b) a kiskorú adózókra vonatkozó határidő számítási szabályait.

(3) Adóügyben elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter és a külügyminiszter együttes állásfoglalása az irányadó.”

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 1. §-a nem lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére