Időállapot: közlönyállapot (2005.XI.11.)

2005. évi CXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló - módosított - 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) végrehajtásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 33/2004. (IV. 19.) OGY határozatban, az országos népszavazás elrendeléséről szóló 46/2004. (V. 18.) OGY határozatban, a közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakításának támogatásáról szóló 62/2004. (VI. 14.) OGY határozatban és az országos népszavazás elrendeléséről szóló 82/2004. (IX. 15.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésének végrehajtását - a 3. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások, valamint a hitelfelvételek nélkül -

a) 5 333 097,5 millió forint, azaz ötmillió-háromszázharmincháromezer-kilencvenhét egész öttized millió forint bevétellel,

b) 6 237 618,4 millió forint, azaz hatmillió-kétszázharminchétezer-hatszáztizennyolc egész négytized millió forint kiadással, és

c) 904 520,9 millió forint, azaz kilencszáznégyezer-ötszázhúsz egész kilenctized millió forint hiánnyal

hagyja jóvá.

2. § A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. számú melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként tartalmazza.

A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések

3. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 7. §-a (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2004-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére

a) 71 223,8 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank javára,

b) 57 286,2 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára,

c) 82 004,5 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti Bank javára,

d) 124 117,4 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi hitelezők javára,

e) 740 983,0 millió forint összegben fizetett vissza forint-államkötvényeket a belföldi és külföldi hitelezőknek,

f) 2154,7 millió forint összegű kincstári takarékkötvény-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők javára,

g) 127 014,8 millió forint összegben fizetett vissza devizakötvényeket a külföldi hitelezőknek.

4. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány finanszírozására a Költségvetési Törvény 7. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter 2004-ben

a) 770 782,1 millió forint összegben forint-államkötvényeket értékesített,

b) 87 630,8 millió forint összegben növelte a devizahitelek állományát.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 124. §-ának (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a költségvetési hiány terhére a pénzügyminiszter 2004-ben

a) 15 262,5 millió forint összegben forinthiteleket vállalt át belföldi hitelezőktől,

b) 16 364,4 millió forint összegben devizahiteleket vállalt át belföldi hitelezőktől.

5. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2004-ben az e törvény 3. §-ában megállapított visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

a) 391 291,4 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített,

b) 813 492,9 forint összegű deviza-államkötvényt értékesített.

6. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter - a Költségvetési Törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditása és a társadalombiztosítási alapokból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének megteremtése érdekében 353 044,7 millió forinttal növelte az államkötvények állományát és 18 943,5 millió forinttal növelte a kincstárjegyek állományát.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések

7. § (1) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami hozzájárulások és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó (e kettő a továbbiakban: normatív hozzájárulások), valamint a normatív, kötött felhasználású támogatások, továbbá a megyei önkormányzatokat az általuk fenntartott intézményekben ellátottak után megillető személyi jövedelemadó részesedés, illetve a helyi önkormányzatok jövedelemdifferenciálódását mérséklő kiegészítések és beszámítások önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben (a továbbiakban: PM-BM. R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül. A normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzatai és pénzforgalmi teljesítése országosan összesített alakulásának jogcímenkénti összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a helyi önkormányzatok - a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai javaslataira is figyelemmel - év közben együttesen 6982,1 millió forint összegben mondtak le normatív hozzájárulásokról és normatív, kötött felhasználású támogatásokról, valamint intézményátadás következtében 595,4 millió forint összegben nem jogosultak e támogatásokra, továbbá megállapítja, hogy intézményátvétel miatt 0,9 millió forinttal ugyanezen előirányzatok megnövekednek. A módosított előirányzatokat a PM-BM. R. tartalmazza.

(3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a megyei önkormányzatokat az általuk fenntartott intézményekben ellátottak után megillető személyi jövedelemadó-részesedés előirányzatainak a helyi önkormányzatokat a ténylegesen teljesített mutatószámok alapján megillető és a részükre a költségvetési évben folyósított összegek különbözetei az Áht. 64. §-ának (7) bekezdése szerint történt elszámolás alapján a következők:

a) visszafizetési kötelezettség 4025,9 millió forint,

b) a központi költségvetést terhelő kiegészítés 2010,8 millió forint,

c) amelyek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 2004. év után előírt tartozása 2015,1 millió forint.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a feladatmutatókhoz kapcsolódóan normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatás előirányzatokat saját számításaik alapján az őket ténylegesen megilletőnél 5%-kal magasabb mértékben vették igénybe, az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint, 101,7 millió forint igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi önkormányzatonként részletezett összegét a PM-BM. R. tartalmazza.

(5) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok jövedelemdifferenciálódását mérséklő kiegészítések és beszámítások ténylegesen teljesített mutatószámok alapján járó, és a költségvetési évben az önkormányzatok részére folyósított összegek különbözetei - az Áht. 64/A. §-a (8) bekezdésének megfelelően, az Áht. 64. §-a (7) bekezdésének szerinti elszámolás alapján - a következők:

a) visszafizetési kötelezettség 8255,6 millió forint,

b) központi költségvetést terhelő pótlólagos támogatás 1423,5 millió forint.

(6) A helyi önkormányzatokat az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése alapján

a) a központosított előirányzat jogcímen egyenlegében 1325,5 millió forint,

b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen egyenlegében 52,2 millió forint,

c) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása jogcímen 1147,2 millió forint,

d) a 2003. december 31-én feladattal terhelt központosított és normatív, kötött felhasználású támogatásokból fel nem használt 209,6 millió forint

visszafizetése terheli, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM-BM. R. tartalmazza.

(7) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzések megállapítása szerint a helyi önkormányzatokat a (3) bekezdés c) pontjában, valamint az (6) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettségekből

a) normatív hozzájárulások és támogatások jogcímen egyenlegében 563,2 millió forint,

b) központosított előirányzat jogcímen egyenlegében 877,7 millió forint, melyből 792,3 millió forint a jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás,

c) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás támogatása jogcímen egyenlegében 34,7 millió forint,

d) színházi támogatások jogcímen 1,7 millió forint,

e) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás jogcímen 15,1 millió forint,

f) a megyei önkormányzatok által fenntartott intézményekben ellátottak után járó szja kiegészítés elszámolása alapján egyenlegében 25,2 millió forint, valamint

g) a 2003. december 31-én feladattal terhelt központosított és normatív, kötött felhasználású támogatásokból fel nem használt 42,8 millió forint

visszafizetése terheli, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM-BM. R. tartalmazza.

(8) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok jövedelemdifferenciálódását mérséklő kiegészítések és beszámítások ténylegesen teljesített mutatószámok alapján járó, és a költségvetési évben az önkormányzatok részére folyósított összegének (5) bekezdés szerinti különbözeteiből az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján

a) a visszafizetési kötelezettség 891,9 millió forint,

b) a központi költségvetést terhelő pótlólagos támogatás 18,9 millió forint,

amelynek önkormányzatok szerinti részletezését a PM-BM. R. tartalmazza.

(9) Az önkormányzatok jövedelemdifferenciálódás-mérséklés elszámolásában megállapított eltérések következményeként a beruházások után jogtalanul visszaigényelt 2172 ezer forint állami támogatás visszafizetése, illetve a még jogszerűen járó 221 544 ezer forint elszámolásának az Állami Számvevőszék által megállapított részletezését a PM-BM. R. tartalmazza.

(10) A 2004. évi területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás megyék közti felosztásáról szóló 63/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján - a kötelező lemondásoknak az Állami Számvevőszék által megállapított elmaradása miatt - 4,8 millió forint előirányzat visszavonásáról a belügyminiszter rendelkezik.

(11) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 126. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az éves beszámoló szerinti visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje 2005. március 25. A visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség 2005. március 26. napjától keletkezik.

(12) Az Állami Számvevőszék megállapításához kapcsolódó, helyi önkormányzatokat érintő pótlólagos állami támogatások, illetve visszafizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a PM-BM. R. hatálybalépését követő 15. nap.

(13) Amennyiben a (11)-(12) bekezdésekben meghatározott határidőt követő 90 napon belül a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) 10032000-01031496-00000000 „Önkormányzatok előző évről származó befizetései”, valamint a 10032000-01034004-00000000 „Különleges bevételek” bevételi számlájára, a Kincstár az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése alapján intézkedik a központi költségvetést megillető követelés érvényesítéséről.

(14) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy azon önkormányzatok részére, amelyek saját elszámolásuk alapján a (3) bekezdés b) pontja, és az (5) bekezdés b) pontja, valamint a (6) bekezdés a) pontja szerint pótlólagos támogatásra jogosultak, a Kormány 3508,4 millió forint átutalásáról rendelkezett.

(15) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a települési önkormányzatokat a Költségvetési Törvény 4. sz. mellékletének III./2.4. pont első mondatában rögzített elszámolási kötelezettség alapján 5868,6 millió forint visszatérítés illeti meg.

(16) Az (5) bekezdés a)-b) pontjának - a Költségvetési Törvény 4. sz. melléklete III./2.4. pontjában szereplő módszer szerinti - egyenlegéből a kiegészítéssel érintett önkormányzatoknak előlegként 3972,7 millió forint került átutalásra. A különbözetből a beszámítással érintett önkormányzatok visszakapják az Áht. 64. § (7) bekezdésének megfelelő elszámolás során keletkezett - beszámítást növelő - visszafizetési kötelezettség Költségvetési Törvény 4. sz. melléklete III/5. pontja alapján maximálisan visszaigényelhető összeggel csökkentett részét. Az ezután fennmaradó összeget - a Költségvetési Törvény 4. sz. melléklete III./2.4. pontjában szereplő módszer szerint - a kiegészítésben részesülő önkormányzatok kapják. Az önkormányzatokat megillető forrásokat a PM-BM. R. részletezi.

(17) Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg a központi költségvetés által 2005. év végéig az önkormányzatokhoz út- és szennyvízcsatorna-építés címén átutalt közműfejlesztési támogatás igénylésének és felhasználásának jogszerűségét, különös tekintettel az ÖKOTÁM és hasonló rendszerben megvalósuló beruházásokra.

(18) A 2002. május 22-ét követően megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után a Kincstár csak abban az esetben folyósíthat közműfejlesztési támogatást, ha az önkormányzat jegyzője nyilatkozik arról, hogy e támogatás ténylegesen a jogosult magánszemélynek kerül kifizetésre.

(19) A Kincstár - az Áht. 64/D. § szerinti eljárás mellett - a 2002. május 22-ét követően megállapított közműfejlesztési hozzájárulásokhoz kapcsolódó közműfejlesztési támogatás önkormányzatnak való átutalását követő egy hónapon belül szabályszerűségi felülvizsgálat keretében - szükség szerint helyszínen - ellenőrzi a támogatás magánszemélyek részére történő kifizetését. E felülvizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. Szabálytalanság esetén a jogtalanul igénybe vett összeg elvonásra kerül a határozat jogerőre emelkedését követő hónap nettó finanszírozása során.

(20) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (7) bekezdés b) pontjában szereplő közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről - az érintett önkormányzat kérése alapján - külön rendelkezzen. Az önkormányzatok ezirányú igényüket a PM-BM. R. kihirdetését követő 30 napon belül a belügyminiszternek jelezhetik. A Kormány az önkormányzatok pénzügyi helyzetét figyelembe véve - a belügyminiszter és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján - az igénybejelentések határidejét követő 30 napon belül dönt a támogatás visszafizetésének ütemezéséről, amelynek végső határideje 2015. december 31. lehet.

(21) A helyi önkormányzatokat a Kormány döntéséig az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség, ezt követően - a visszafizetés végéig terjedő időszakra - a mindenkori jegybanki alapkamat terheli.

8. § (1) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a 4. számú melléklet részletezi.

(2) A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat önkormányzatonkénti bontásban az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A helyi önkormányzatok 2004. évi címzett és céltámogatási előirányzatának, teljesítésének és maradványának alakulását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) A helyi önkormányzatoknak nyújtott területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás előirányzatának, teljesítésének és maradványának alakulását a 7. számú melléklet tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzatok céljellegű decentralizált támogatási előirányzatának felhasználását a 8. számú melléklet részletezi.

(6) A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása előirányzatának felhasználását a 9. számú melléklet részletezi.

(7) A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza építésének támogatására nyújtott előirányzat felhasználását a 10. számú melléklet részletezi.

(8) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben rendelkezésre álló maradványa 46 493,9 millió forint, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás maradványa 7276,0 millió forint, a céljellegű decentralizált támogatás maradványa 3403,2 millió forint.

9. § (1) Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Költségvetési Törvény 67. §-ának (2) bekezdése alapján a közcélú munkavégzés kiadásaira, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére 41 754,2 millió forint került a helyi önkormányzatok útján kifizetésre. A Költségvetési Törvény 67. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a Munkaerőpiaci Alapot 34 914,5 millió forint terheli. A Munkaerőpiaci Alap 35 282,5 millió forint központi költségvetési befizetését tekintve 368,0 millió forint különbözet keletkezett, amely a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Munkaerőpiaci Alap 5430,4 millió forintot adott át a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára.

10. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításait, tartalékfeltöltési előirányzatainak teljesítését a 15. számú melléklet szerint.

(2) Az ÁPV Rt. 2004-ben a Költségvetési Törvény 9. §-ának (1) bekezdése alapján 166 537,2 millió forintot fizetett be a központi költségvetésbe.

11. § (1) Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat 912,0 millió forint egyszeri közoktatási kiegészítő támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 1. számú melléklet, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcímének előirányzata terhére 2005 decemberében.

(2) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján az érintett egyházak a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 1. számú melléklet, XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím, 6. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport előirányzatának emelésével 2005. évben 127,1 millió forint pótlólagos támogatásra jogosultak. A többlettámogatás egyházankénti elosztásáról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Kapcsolatok Címzetes Államtitkársága gondoskodik.

12. § Az Országgyűlés az Operatív Programok támogatási döntéseit a 16. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

13. § Az Európai Bizottság által 2004-ben elfogadott Kohéziós Alap projektek kötelezettségvállalási keretösszegeit a 17. számú melléklet tartalmazza.

14. § Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 11. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

15. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG, AZ ÁLLAMI KÖVETELÉSEK KÖRE, KEZELÉSE ÉS VÁLTOZÁSA

16. § (1) A Kincstár által kezelt, állami kölcsönből, valamint állami alapjuttatás járadékából fennálló követelések állománya 2004. december 31-én 7835,4 millió forint, amelyből 663,5 millió forint a kölcsön típusú, 7171,9 millió forint a járadék címén előírt követelés.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2004. évi C. törvény 14. §-ának (1) bekezdése szerint 2003. december 31-én ilyen címen fennállt 11 129,5 millió forint összegű követelésállomány 2004. év során a következők szerint változott:

a) a 2004. évben befolyt törlesztések 1753,2 millió forinttal csökkentették az állományt, ezen belül a kölcsön típusú törlesztések összege 1,8 millió forint volt, a járadékjellegű befizetések 1751,4 millió forintot tettek ki,

b) a jogerős bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteségek 1540,9 millió forinttal csökkentették az állományt.

(3) Az Országgyűlés elfogadja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában részletezett befizetésen felül e követelésekhez kapcsolódva 2004. évben bevételt jelentett a központi költségvetésnek 35,9 millió forint szerződéses és késedelmi kamat befizetése.

17. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közreműködésével a központi költségvetés terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként 2005. december 31-éig

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) a központi költségvetésnek a pénzbeli kárpótlás alapján megállapított életjáradék-visszatérítése jogcímén 0,3 millió forintot utaljon vissza a 10032000-01034004-00000000 „Különleges bevételek” számlára,

b) a központi költségvetés

ba) a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások jogcímén 44,6 millió forintot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) 10032000-01301108-00000000 „NYUFIG Ellátási számla” javára,

bb) közgyógyellátás finanszírozása jogcímén 52,0 millió forintot az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) a 10032000-00280161-00000000 „OEP Lebonyolítási számla” javára

térítsen meg.

18. § Az Országgyűlés

a) az Ny. Alapnak az e törvény 21. § c) pontjában megállapított 80 249,7 millió forint, valamint

b) az E. Alapnak az e törvény 23. § c) pontjában megállapított 343 652,7 millió forint összegű hiányát

a KESZ hitelállományából 2005. december 31-éig elengedi.

19. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2005. december 31-ig

a) a Munkaerőpiaci Alap a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-ának (3) bekezdése alapján 802,0 millió forintot a NYUFIG „Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj” 10032000-00284770-00000000 számú (technikai) számla javára térítsen meg,

b) az Ny. Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. törvény 21. §-ának b) pontjában előírt befizetési kötelezettség alapján a központi költségvetésnek a régi korengedményes nyugdíj tartozásállományából 2004. évben a NYUFIG által beszedett bevételek jogcímén, 4,9 millió forintot utaljon át a 10032000-01034004-00000000 számú „Különleges bevételek” számlára.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Első fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2004. évi kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke

20. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás társadalombiztosítás alrendszerének az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó 2004. évi költségvetése végrehajtását

a) 2 726 928,3 millió forint, azaz kettőmillió-hétszázhuszonhatezer-kilencszázhuszonnyolc egész háromtized millió forint bevételi főösszeggel,

b) 3 150 830,7 millió forint, azaz hárommillió-százötvenezer-nyolcszázharminc egész héttized millió forint kiadási főösszeggel,

c) 423 902,4 millió forint, azaz négyszázhuszonháromezer-kilencszázkettő egész négytized millió forint hiánnyal

jóváhagyja.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi összevont költségvetése végrehajtásának mérlegét e törvény 14. számú melléklete tartalmazza.

Második fejezet

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása

21. § Az Országgyűlés az Ny. Alap 2004. évi költségvetésének végrehajtását

a) 1 626 788,1 millió forint, azaz egymillió-hatszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvannyolc egész egytized millió forint bevételi főösszeggel,

b) 1 707 037,8 millió forint, azaz egymillió-hétszázhétezer-harminchét egész nyolctized millió forint kiadási főösszeggel,

c) 80 249,7 millió forint, azaz nyolcvanezer-kettőszáznegyvenkilenc egész héttized millió forint hiánnyal

jóváhagyja.

22. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap működési előirányzat-maradványát 2167,1 millió forint összegben jóváhagyja.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Ny. Alap működési kiadásai 1956,0 millió forint előző évi előirányzat-maradványnak a felhasználását tartalmazzák.

Harmadik fejezet

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása

23. § Az Országgyűlés az E. Alap 2004. évi költségvetésének végrehajtását

a) 1 100 140,2 millió forint, azaz egymillió-egyszázezer-egyszáznegyven egész kettőtized millió forint bevételi főösszeggel,

b) 1 443 792,9 millió forint, azaz egymillió-négyszáznegyvenháromezer-hétszázkilencvenkettő egész kilenctized millió forint kiadási főösszeggel,

c) 343 652,7 millió forint, azaz háromszáznegyvenháromezer-hatszázötvenkettő egész héttized millió forint hiánnyal

jóváhagyja.

24. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap működési előirányzat-maradványát 1515,9 millió forint összegben jóváhagyja, amelyből az előző évi előirányzat-maradvány összege 169,6 millió forint.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az E. Alap működési kiadásai 1892,0 millió forint előző évek előirányzat-maradványának a felhasználását tartalmazzák.

Negyedik fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

25. § Az Országgyűlés jóváhagyja a Költségvetési Törvény 78. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra a 2. cím, 2. alcím, 2. Táppénz jogcímcsoportnál 117,8 millió forint felhasználását.

26. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény

a) 72. §-a (3) bekezdésére és 80. §-ára figyelemmel a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra

aa) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím előirányzatnál 554,0 millió forint,

ab) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím előirányzatnál 801,3 millió forint,

b) 72. §-ának (4) bekezdése alapján az évközi nyugellátás-emeléssel összefüggésben a működési kiadások fedezetére a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél összesen 398,8 millió forint,

c) 72. §-ának (5) bekezdése, illetve 78. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján

ca) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 191,7 millió forint, nyugdíjemelésre 696,0 millió forint,

cb) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra a 2. cím, 2. alcím, 1. Terhességi-gyermekágyi segély jogcímcsoport előirányzatnál 5,1 millió forint, a 6. Gyermekgondozási díj jogcímcsoport előirányzatnál 16,0 millió forint, a 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoportnál 35,4 millió forint, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoportnál 4677,8 millió forint és az 5. Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoportnál 907,0 millió forint,

d) 72. §-ának (6) bekezdése szerint és figyelemmel a 71. § c) pontjára a létszámcsökkentések egyszeri többletkiadásainak részbeni, illetve teljes fedezetére

da) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél 344,6 millió forint,

db) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél 356,9 millió forint,

e) 79. §-a alapján a világbanki informatikai fejlesztés bankgarancia lehívásával összefüggő kötelezettségre a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél az 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatnál 749,3 millió forint,

f) 81. §-a alapján a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzatából a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatásával összefüggésben 50,0 millió forint

felhasználása történt meg.

27. § Az Országgyűlés tudomásul veszi a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2004. évi C. törvény 15. §-ában előírt megtérítési, visszautalási kötelezettségek teljesítését.

28. § Az Országgyűlés elrendeli az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság könyveiben szereplő régi korengedményes nyugdíjtartozás fejében átvett vagyonelemek kivezetését és egyidejűleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál (a továbbiakban: KVI) történő állományba vételét 2005. december 31-i határidővel. A KVI e vagyonelemekből származó bevételeket és kiadásokat 2006. január 1-jétől a központi költségvetéssel számolja el.

29. § Az Országgyűlés az Ny. Alap mérlegét a 12. számú melléklet és az E. Alap mérlegét a 13. számú melléklet szerint jóváhagyja.

A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGRÓL SZÓLÓ 2001. ÉVI XX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

30. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló - módosított - 2001. évi XX. törvény melléklete a következő gazdasági társaságokkal egészül ki:

[Az MFB Rt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján 100%-ot elérő tulajdonrészt szerezhet, illetőleg birtokolhat a következő gazdasági társaságokban:]

„Tőkepartner Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság

Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság”

NEGYEDIK RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2005. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL SZÓLÓ 2004. ÉVI CXXXV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

31. § (1) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló - módosított - 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Országgyűlés a 2005. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 6 696 365,2 millió forintban, azaz hatmillió-hatszázkilencvenhatezer-háromszázhatvanöt egész kéttized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 5 883 157,8 millió forintban, azaz ötmillió-nyolcszáznyolcvanháromezer-egyszázötvenhét egész nyolctized millió forintban,

c) hiányát 813 207,4 millió forintban, azaz nyolcszáztizenháromezer-kettőszázhét egész négytized millió forintban

állapítja meg.”

(2) A Költségvetési tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2005. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 35 000,0 millió forint lehet.”

(3) A Költségvetési tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, valamint a g)-h) pontja szerinti befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra, valamint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, kulturális, oktatási, jóléti, szociális vagy rekreációs célt szolgáló létesítmények korszerűsítésének kiadásaira fordítható.”

(4) A Költségvetési tv. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2005. december 31-én a 250 000,0 millió forintot.”

(5) A Költségvetési tv. 46. §-a (1) bekezdésének 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:)

„25. a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásánál és a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím, 1-2. alcím),”

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

(6) A Költségvetési tv. 46. § (1) bekezdése a következő új 34. ponttal egészül ki és az eddigi 34-37. pontok számozása 35-38. pontokra változik:

(Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül):

„34. hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 18. alcím, 7. jogcímcsoport)”

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

(7) A Költségvetési tv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 11 200,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 3584,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 1. cím, 6. Egyszerűsített vállalkozói adó alcím előirányzata, a 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata és a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata együttesen legalább 2 861 938,7 millió forintban teljesül.”

(8) A Költségvetési tv. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani.”

(9) A Költségvetési tv. 47. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

„(4) A jutalom összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.”

(10) A Költségvetési tv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4843,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1549,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a

a) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó és 3. Regisztrációs adó alcímek előirányzata legalább 728 543,8 millió forintban, továbbá

b) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 7. cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzata legalább 8976,0 millió forintban, vagy

c) az a)-b) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 738 186,2 millió forintban teljesülnek.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés a) és b) pontjában vagy a c) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdés a) és b) vagy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatnak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.

(4) A jutalom összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.”

(11) A Költségvetési tv. 50. §-a kiegészül a következő (25) bekezdéssel:

„(25) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy a XX. Oktatási Minisztérium fejezeten belül a 11. cím, 5. alcím, 34. Felsőoktatási intézmények irányító testületeinek működtetése jogcímcsoport előirányzatát - a fejezet számára az 51. §-ban előírt kötelezettséget nem érintve - a 2. Egyetemek, főiskolák cím javára átcsoportosítsa.”

(12) A Költségvetési tv. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a 2. és 3. jogcímről az 1. jogcímre, illetve a termékek évközi átsorolása esetén a 1. és 2. jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.”

(13) A Költségvetési tv. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 160,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 24,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 5830,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1200,0 millió forint használható fel.”

(14) A Költségvetési tv. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„125. § (1) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Rt.-nek (a továbbiakban: NA Rt.) kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, együttesen legfeljebb 177 800,0 millió forint összegű hiteltartozásait - azok járulékaival együtt - legkésőbb 2005. december 31-ei hatállyal átvállalja. Az NA Rt. legalább 177 800,0 millió forint értékben kész és félkész útszakaszokat átad, illetve azokkal elszámol a Magyar Államnak. Az átadás, illetve elszámolás általános forgalmi adó- és illetékmentes.

(2) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy az E. Alap és az Ny. Alap kezelői lemondjanak a járuléktartozás fejében átvett CARBON Szolgáltató Kft. végelszámolásáról hozott határozat alapján az E. Alap és az Ny. Alap ellátási vagyonába került ingatlanról, illetve az abból származó bevételről az E. Alap működési vagyona javára.

(3) Az Országgyűlés 2005. december 31-i hatállyal lemond a Magyar Államot megillető, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által kezelt, következő biztosítási kötvények alapján fennálló követeléseiről:

a) Konsumex Kereskedelmi Rt. „v.a.”-val szemben fennálló 40650 és 40651 számú, 75 287,18 amerikai dollár összegű biztosítási kötvényekről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 15,2 millió forint),

b) Az Ussuri Vostock céggel szemben fennálló C 400123 számú, 18 900,0 amerikai dollár összegű kötvényekről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 3,8 millió forint),

c) a ZAO Apteka céggel szemben fennálló C 400135 számú, 1395,0 amerikai dollár összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 0,3 millió forint),

d) az Invacorp céggel szemben fennálló C 400135 számú, 14 962,50 amerikai dollár összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 3,0 millió forint),

e) a GMV Corporation céggel szemben fennálló KC 450038 számú, 9707,21 euró összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 2,4 millió forint),

f) a Vesta Nuova céggel szemben fennálló KC 450037 számú, 21 250,0 euró összegű kötvényről (2005. július 29-i árfolyamon számítva 5,2 millió forint),

(együttesen 29,9 millió forint).

(4) A (3) bekezdés szerinti követeléselengedés kiadásának elszámolása az árfolyamváltozás következtében eltérhet az előirányzattól.

(5) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Budai Várgondnokság Kht.-nek a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel szemben fennálló 2500,0 millió forint összegű hiteltartozását - annak járulékaival együtt - legkésőbb 2005. november 29-ei hatállyal átvállalja.

(6) Az Országgyűlés 2005. december 31-ei hatállyal mentesíti a „100 Tagú Budapest Cigányzenekar” Országos Kulturális Egyesületet 19,7 millió forint összegű adótartozás és ennek az ezen időpontig felszámított, az adózót terhelő 6,2 millió forint összegű késedelmi pótlékának megfizetése alól.

(7) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht., az APEH által az 1999-2004 közötti időszakra vonatkozó, az általános forgalmi adó adónemre kiterjedő vizsgálata tárgyában folytatott ellenőrzés eredményeként határozatban előírt 570,0 millió forint összegű adóhiány, 78,0 millió forint összegű adóbírság, valamint a pénzügyi rendezésig előírt késedelmi pótlék megfizetése alól mentesüljön.”

(15) A Költségvetési tv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„136. § Az Operatív Programok támogatási előirányzataiból feladataik ellátása érdekében mindösszesen legfeljebb 1000,0 millió forint használható fel az európai uniós támogatások felhasználásának lebonyolításában közreműködő szervezetként részt vevő Regionális Fejlesztési Ügynökségek keretében a 2004 és 2006 közötti, majd a 2007-2013 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását támogató térségi tanácsadói rendszer kiépítésére. A rendszer kialakításában - az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter irányítása mellett, ugyanezen pénzügyi keret felhasználásával - a PROMEI Kht. működik közre.”

(16) A Költségvetési tv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § Az Audiovizuális archívum kialakítása elnevezésű előirányzatot (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 37. alcím) a Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Rt.) archívumában található műsorszámoknak az előirányzatból megszerezhető részén fennálló felhasználási jogoknak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 80. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti a Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) általi hozzáférhetővé tétel céljára való megszerzésére kell fordítani. Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy az erről szóló megállapodást az MTV Rt.-vel megkösse. Az ily módon megszerzett felhasználási jogok a kincstári vagyonba kerülnek, és azok kezeléséről a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a NAVA működtetőjével megállapodást köt.”

(17) A Költségvetési tv. 1. sz. mellékletének adatai a következők szerint változnak:

„A X. Miniszterelnökség fejezet, 7. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Célelőirányzatok alcím, 15. Kormányzati informatikai fejlesztési kötelezettségek jogcímcsoport támogatási előirányzata 3250,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 2750,0 millió forintra, az 1-7. cím összesen kiadási előirányzata 22 813,9 millió forintra, támogatási előirányzata 21 439,5 millió forintra, a X. fejezet összesen kiadási előirányzata 155 161,0 millió forintra, támogatási előirányzata 74 117,6 millió forintra változik.

A XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím támogatási előirányzata 15 400,0 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 15 400,0 millió forintra változik.

A XX. Oktatási Minisztérium fejezet kiadási főösszege 460 280,0 millió forintra, támogatási előirányzata 284 826,9 millió forintra változik.

A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 32. Adósságátvállalás és tartozás-elengedés cím 1. A Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása alcím előirányzata 177 800,0 millió forintra változik, továbbá kiegészül a 2. Külföldi követelések elengedése alcímmel, melynek kiadási előirányzata 29,9 millió forint, a 3. A Budai Várgondnokság Kht. tartozásának elengedése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 2500,0 millió forint, a 4. A „100 Tagú Budapest Cigányzenekar” Országos Kulturális Egyesület adótartozásának elengedése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 25,9 millió forint, az 5. A Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. adótartozásának elengedése alcímmel, amelynek kiadási előirányzata 648,0 millió forint.

A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet kiadási főösszege 1 189 636,7 millió forintra változik.

A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 30. Beruházás alcím, 2. Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom) jogcímcsoport támogatási előirányzata 850,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 4. Kormányzati beruházás kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 850,0 millió forintra, 3. Kulturális tevékenységek beruházásai jogcímcsoport támogatási előirányzata 818,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 4. Kormányzati beruházás kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 818,0 millió forintra, 31. Kulturális feladatok és szervezetek támogatása alcím, 16. Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány támogatása jogcímcsoport támogatási előirányzata 375,0 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 375,0 millió forintra, 32. Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés alcím, 2. Közkincs program - „A köz műveltségéért” jogcímcsoport támogatási előirányzata 177,0 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 104,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 52,0 millió forintra, 3. A jövő könyvtára: a könyvtár a jövő jogcímcsoport támogatási előirányzata 290,0 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 208,0 millió forintra, 33. Magyar kultúra külföldön, kultúránk az EU-ban és a nagyvilág alcím, 2. Nemzetközi művészeti együttműködés és munkatervből adódó feladatok jogcímcsoport támogatási előirányzata 280,0 millió forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 198,0 millió forintra változik.

A XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet kiegészül a 9. Alapok támogatása cím, 1. Munkaerőpiaci Alap támogatása alcím, 1. Visszatérítés a 2004. évi befizetésből jogcímcsoporttal, amelynek kiadási előirányzata 368,0 millió forint.

A XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet kiadási főösszege 45 766,7 millió forintra változik.”

(18) A Költségvetési tv. 3. sz. melléklete 23. Kollégiumok közoktatási feladatai jogcímű normatív hozzájárulás aa) pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban nappali oktatásban még nem részesülő gyermek után veheti igénybe abban az esetben, ha a kollégium az alapító okirata szerint többcélú intézményként működik, és az óvodai nevelés keretében legalább a hét munkanapjain - szükség szerint hétvégén is - folyamatosan, megszakítás nélkül biztosítja a fenntartó az óvodás gyermekek felügyeletét, ellátását.”

(19) A Költségvetési tv. 3. sz. melléklete 26. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő juttatások, szolgáltatások címének aa)-ac) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

aa) A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre.

ab) A kiegészítő hozzájárulás másfélszerese igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő és a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott, továbbá az óvodában ellátott és a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének c)-d) pontjában meghatározott jogcímen 50%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít. Az ac) pont szerinti kedvezményre jogosult óvodások létszámát itt figyelmen kívül kell hagyni.

ac) A kiegészítő hozzájárulás háromszorosa jár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában ellátott és a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott 100%-os normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít. Azoknak az óvodai ellátottaknak a létszámát, akik után a fenntartó a Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének c) és d) pontja alapján igényelhet hozzájárulást, csak az ab) pont szerinti jogcímen lehet figyelembe venni.”

(20) A Költségvetési tv. 3. sz. melléklete kiegészítő szabályok címének 2. c) pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 26. a) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosultak 2005. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető.”

(21) A Költségvetési tv. 3. sz. melléklete kiegészítő szabályok címének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. A 11. ab)-11. ad), 11. ae), 11. ba)-11. bg), 17. b) pontban szereplő feladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásra jogosult a fenntartó abban az esetben is, ha a szolgáltatást a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-ában foglalt ellátási szerződés alapján biztosítja.”

(22) A Költségvetési tv. 9. sz. mellékletének adatai a következők szerint változnak:

„A LXIII. Munkaerőpiaci Alap fejezet, 1. Aktív foglalkoztatási eszközök cím, 1. Foglalkoztatási és képzési támogatások alcím kiadási előirányzata 49 840,0 millió forintra változik, a fejezet kiegészül a 16. Kincstári szolgáltatási díjak címmel, amelynek kiadási előirányzata 160,0 millió forint.

A LXIII. Munkaerőpiaci Alap fejezet kiegészül egy új, 32. Költségvetési támogatás címmel, 1. Visszatérítés a 2004. évi befizetésből alcímmel, amelynek bevételi előirányzata 368,0 millió forint, ezáltal az Alap bevételi főösszege 279 071,8 millió forintra módosul. A 3. Munkanélküli ellátások cím kiadási előirányzata 80 672,1 millió forintra változik, a kiadási főösszeg 279 071,8 millió forintra módosul.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § Ez a törvény - a 36. §-ban meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

33. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 38. § (4) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki: „A 2006. évben kezdeményezni kell azon alapítványok közalapítvánnyá történő átalakítását, közalapítvánnyal egyesítését vagy jogutód nélküli megszüntetését, amelyeknél 2003. december 31-ig közalapítvánnyá történő átalakításra, közalapítvánnyal egyesítésre, vagy jogutód nélküli megszüntetésre nem került sor.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-ának (16) bekezdése, és az annak szövegét megállapító, a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 30. §-ának (6) bekezdése,

b) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 3. sz. melléklete 23. Kollégiumok közoktatási feladatai jogcímű normatív hozzájárulás aa) pontjának második mondata.

34. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 193/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„193/V. § (1) A munkavállaló tizenharmadik havi munkabérre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közigazgatási szervnél fennálló munkaviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi munkabér a munkavállalót időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi munkaviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a munkaviszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint

d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a munkavállaló átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi munkabér mértéke a tárgyév december havi személyi alapbérének összegével egyezik meg.

(5) A tizenharmadik havi munkabér kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.

(6) Ha a munkaviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi munkabért az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - a (4) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi munkabér mértékét a kifizetés időpontjában megállapított személyi alapbér összege alapján kell meghatározni.”

(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A köztisztviselő tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a köztisztviselőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közszolgálati jogviszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint

d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a köztisztviselő átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a köztisztviselő tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg.

(5) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.

(6) Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a köztisztviselő részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - a (4) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni.”

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint

d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg.

(5) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.

(6) Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - a (4) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni.”

(4) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üszt.) 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Az ügyész tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény az ügyészt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe az ügyészségi szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint

d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az ügyész átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege.

(5) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.

(6) Ha az ügyészségi szolgálati viszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon az ügyész részére ki kell fizetni.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tizenharmadik havi illetmény, illetve időarányos része nem illeti meg az ügyészt, ha

a) ellene fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás folyik,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,

d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(8) A tizenharmadik havi illetmény, illetve az időarányos része az ügyészt visszamenőleg illeti meg, ha fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”

(5) Az Üszt. 81/J. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/J. § (1) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó minden naptári évben egyhavi illetményére jogosult (tizenharmadik havi illetmény).

(2) A tizenharmadik havi illetményre egyebekben a 48. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(6) Az Üszt. 90/K. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„90/K. § (1) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott minden naptári évben egyhavi illetményére jogosult (tizenharmadik havi illetmény).

(2) A tizenharmadik havi illetményre egyebekben a 48. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(7) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) A hivatásos állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a hivatásos állomány tagját időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a hivatásos állomány tagja átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a tárgyév december hónapra megállapított távolléti díj összegével egyezik meg.

(5) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.

(6) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - a (4) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított távolléti díj alapján kell meghatározni.”

(8) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 116-117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § (1) Az igazságügyi alkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény az igazságügyi alkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint

d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az igazságügyi alkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege.

(5) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.

(6) Ha a szolgálati viszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon az igazságügyi alkalmazott részére ki kell fizetni.

117. § (1) A 116. §-ban foglaltaktól eltérően a tizenharmadik havi illetmény, illetve időarányos része nem illeti meg az igazságügyi alkalmazottat, ha

a) ellene fegyelmi eljárás, illetőleg büntetőeljárás folyik,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,

d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A tizenharmadik havi illetmény, illetve időarányos része az igazságügyi alkalmazottat visszamenőleg illeti meg, ha fegyelmi, illetőleg büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”

(9) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § (1) Az állomány tagja egyhavi távolléti díjra (tizenharmadik havi illetmény) jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap szolgálati viszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény az állomány tagját időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

a) a keresőképtelenséget okozó betegség,

b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt az állomány tagja átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a tárgyév december hónapra megállapított távolléti díj összegével egyezik meg.

(5) A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni.

(6) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni. Ebben az esetben - a (4) bekezdéstől eltérően - a tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított távolléti díj alapján kell meghatározni.”

35. § (1) A 2001. évi tiszai árvíz során károsodott, majd kárenyhítésként újjáépítésre, megvásárlásra és nagy értékben helyreállításra került lakóépületek elidegenítése esetére a károsodást megelőző érték és a helyreállított építmény értékének különbözetére kikötött megtérítési kötelezettségről és az erről szóló szerződések biztosítékaként a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjogról, valamint elidegenítési és terhelési tilalomról a Magyar Állam lemond.

(2) E törvény hatálybalépését követő 30 napon belül az érintett közigazgatási hivatalok értesítik a lakóingatlan fekvése szerint területileg illetékes körzeti földhivatalt, amely hivatalból - az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - intézkedik a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlésének ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.

(3) A jelzálogjogok, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlésének napja az e törvény hatálybalépését követő 45. nap.

(4) A folyamatban levő ügyek esetében a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről a Magyar Állam lemond.

(5) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy az E. Alap és az Ny. Alap kezelői lemondjanak a járuléktartozás fejében átvett, e törvény 18. számú mellékletében meghatározott ingatlanokról, illetve az azokból származó bevételről Ózd Város Önkormányzata javára.

36. § (1) E törvény 34. §-a 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az Mt. 193/V. §-ának, a Ktv. 49. §-ának, a Kjt. 68. §-ának, az Üszt. 48. §-ának, 81/J. §-ának, valamint 90/K. §-ának, a Hszt. 109. §-ának, az Iasz. 116-117. §-ának és a Hjt. 119. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az Mt. 193/V. § (1) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, a Ktv. 49. § (1) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, a Kjt. 68. § (1) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, az Üszt. 48. § (1) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, a Hszt. 109. § (1) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, az Iasz. 116. § (1) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, továbbá a Hjt. 119. § (1) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése kivételével - a 2005. év tekintetében is alkalmazni kell.

(2) 2005. január 1-jére visszamenőleges hatállyal hatályát veszti az Üszt. 48. § (1) bekezdésének, 81/J. § (1) bekezdésének és 90/K. § (1) bekezdésének „ , amennyiben január 1-jén ügyészségi szolgálati viszonyban áll” szövegrészei, valamint 48. § (2) bekezdésének e)-g) pontjai, továbbá az Iasz. 116. §-ának „ , amennyiben január 1-jén igazságügyi szolgálati viszonyban áll” szövegrésze, 117. § e)-g) pontjai és a Hjt. 119. §-ának „ , amennyiben január 1-jén szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha - 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van, - gyermekgondozási segélyben, illetve - gyermekgondozási díjban részesül” szövegrésze.

37. § Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2005. évi bírságból származó bevételei mentesülnek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 92. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása alól, amelyeket a 2005. évre vonatkozó kötelezettségvállalásai teljesítéséhez használhat fel.

38. § (1) Azon személyek részére, akiknek közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonya, a Hszt. és a Hjt. szerinti szolgálati viszonya, igazságügyi szolgálati, az Üszt. szerinti ügyészségi szolgálati viszonya, illetve az Mt. 193/V. § szerinti munkaviszonya (a továbbiakban együtt: jogviszonya) 2005. január 1-jét követően keletkezett, és egyhavi külön juttatásra jogosító jogviszony 2005. január 1-jei fennállásának hiányában 2005. január 17-én az akkor hatályos törvényi rendelkezések szerint egyhavi külön juttatásban nem részesültek, a munkáltató 2006. január 16-án köteles intézkedni az Mt. 193/V. §-ának, a Ktv. 49. §-ának, a Kjt. 68. §-ának, a Hszt. 109. §-ának e törvény kihirdetésekor hatályos, illetve az Üszt. 48. § (1) bekezdésének, 81/J. § (1) bekezdésének és 90/K. § (1) bekezdésének, az Iasz. 116-117. §-ának és a Hjt. 119. §-ának e törvény 36. § (2) bekezdésével módosított rendelkezései szerinti egyhavi külön juttatás kifizetése iránt.

(2) Azon személyek részére, akiknek egyhavi külön juttatásra jogosító jogviszonya 2005. január 1-jén fennállt, azonban az egyhavi külön juttatás kifizetésére 2005. január 17-én nem került sor, mert a jogviszony e napon 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság folytán szünetelt, illetőleg az érintett személy gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes), gyermekgondozási díjban (a továbbiakban: gyed) részesült, a munkáltató - a 36. §-ban meghatározott kifizetéstől függetlenül - 2006. január 16-án köteles intézkedni az Mt. 193/V. §-ának, a Ktv. 49. §-ának, a Kjt. 68. §-ának, a Hszt. 109. §-ának e törvény kihirdetésekor hatályos, illetve az Üszt. 48. § (1) bekezdésének, 81/J. § (1) bekezdésének és 90/K. § (1) bekezdésének, az Iasz. 116-117. §-ának és a Hjt. 119. §-ának e törvény 36. § (2) bekezdésével módosított rendelkezései szerinti egyhavi külön juttatás kifizetése iránt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti juttatás összege megegyezik a jogviszony keletkezése időpontjában irányadó munkabérrel, illetve illetménnyel. A (2) bekezdés szerinti juttatás összege megegyezik a gyes, illetve a gyed folyósításának megkezdését, illetve a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó munkában töltött teljes naptári hónapra kifizetett illetménnyel. Ha az érintett a 2005. év folyamán a fizetés nélküli szabadságról, gyesről, illetve gyedről visszatért, a (2) bekezdés szerinti juttatás összege a visszatéréskor megállapított illetménnyel megegyezik.

(4) Azon személyeket, akiknek jogviszonya 2004. február 1-je és 2004. december 31-e között szűnt meg, a 34. § által megállapított törvényi rendelkezések megfelelő alkalmazásával - e törvényi rendelkezés alapján - egyhavi illetmény, munkabér vagy távolléti díj (a továbbiakban együtt: illetmény), illetve annak időarányos része illeti meg, amelynek kifizetése iránt a munkáltató - az érintett személynek legkésőbb 2006. március 31. napjáig a munkáltatóhoz írásban benyújtott kérelme alapján - a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb harminc napon belül, de legkorábban 2006. január 16-án köteles intézkedni. A kifizetés alapja az illetménynek a jogviszony megszűnésének időpontjában irányadó összege.

(5) A (4) bekezdés alapján nem illeti meg az érintett személyt a külön juttatás, ha 2005. január 1-jén egyhavi külön juttatásra jogosító jogviszonyban állt, vagy részére a 2004. évben jogviszonyban töltött időre tekintettel egyhavi juttatás egytizenketted részénél nagyobb összegű külön juttatást kifizettek vagy kifizetnek. Az érintett személy a munkáltatóhoz címzett, a (4) bekezdésben meghatározott kérelmében nyilatkozik arról, hogy megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket a (4)-(5) bekezdés a juttatásra való jogosultsággal kapcsolatban meghatároz.

39. § A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 45. §-ában hivatkozott vagyonkezelőt elővásárlási jog illeti meg a vagyonkezelésében lévő, az Lt. 36/A. § hatálya alá nem tartozó és ingatlannak nem minősülő kincstári vagyonra.

40. § Az Országgyűlés 2005. december 31-ei hatállyal elengedi a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásnak (Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés, Balatonalmádi) a Programban meghatározott beruházáshoz kapcsolódó, 2005 novemberében esedékes 109 960 561 forintos kölcsöntartozás 50%-át, továbbá a 2006 májusában esedékes 113 446 817 forintos kölcsöntartozás 50%-át. Az elengedett összegek 2005 novemberében: Várpalota: 29 551 784 forint, Berhida: 4 210 397 forint, Pétfürdő: 5 176 623 forint, Öskü: 2 618 186 forint, Ősi: 4 177 387 forint, Tés: 1 340 889 forint, Balatonalmádi: 7 905 016 forint, illetve 2006 májusában: Várpalota: 30 586 096 forint, Berhida: 4 357 761 forint, Pétfürdő: 5 176 623 forint, Öskü: 2 709 822 forint, Ősi: 4 323 596 forint, Tés: 1 387 820 forint, Balatonalmádi: 8 181 692 forint.

41. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (TIG Kht.) készletében lévő 8 810 020 ezer forint értékű vegyvédelmi készletből (védőruha, gázálarc, tartalékszűrő) 4 405 010 ezer forint értékű készlet a Honvédelmi Minisztérium részére, valamint 4 405 010 ezer forint értékű készlet a Belügyminisztérium részére - a Gazdaságbiztonsági Tartalékolási Tárcaközi Bizottság felhatalmazása alapján - térítésmentesen átadásra került, és elengedi az ellenérték nélkül átadással összefüggő általános forgalmi adó kötelezettséget.

1. számú melléklet a 2005. évi CXVIII. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Millió forintban
Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám
Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név
Fejezet 2004. évi
törvényi módosított előirányzat
2004. évi teljesítés
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 13 254,0 13 712,0
1 Működési költségvetés 250,0 759,4
1 Személyi juttatások 7 260,9 7 285,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 820,8 1 819,3
3 Dologi kiadások 2 699,0 2 849,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,4
2 Felhalmozási költségvetés 37,3
1 Intézményi beruházási kiadások 451,5 405,6
2 Felújítás 1 271,8 1 677,3
3 Kölcsönök 17,2 17,2
2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 702,8 703,3
1 Működési költségvetés 3,0 2,5
1 Személyi juttatások 285,3 289,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,1 91,5
3 Dologi kiadások 118,4 118,5
2 Felhalmozási költségvetés 0,8
1 Intézményi beruházási kiadások 178,0 175,3
2 Felújítás 25,0 14,1
3 Kölcsönök 4,0 4,3 6,3
1-2. cím összesen: 14 209,8 253,0 13 956,8 14 761,2 823,5 14 415,3
5 Közbeszerzések Tanácsa 208,5 208,8
1 Működési költségvetés 730,9 1 098,3
1 Személyi juttatások 351,8 399,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 115,8 129,5
3 Dologi kiadások 431,0 699,8
2 Felhalmozási költségvetés 1,1
1 Intézményi beruházási kiadások 30,0 41,8
2 Felújítás 10,8 17,0
3 Kölcsönök 23,8 3,8
5. cím összesen: 939,4 730,9 208,5 1 311,0 1 103,2 208,8
6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 110,0 110,0
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 Magyar Szocialista Párt 969,2 969,2
2 FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség 817,4 817,4
3 Szabad Demokraták Szövetsége 282,0 282,0
4 Magyar Demokrata Fórum 284,1 284,1
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Munkáspárt 39,8 39,8
3 Magyar Igazság és Élet Pártja 87,0 87,0
7 Centrum Párt 69,4 69,4
8 Pártalapítványok támogatása 1 017,2
1 Táncsics Mihály Alapítvány 418,9
2 Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 390,6
3 Antall József Alapítvány 107,9
4 Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány 99,8
6-8. cím összesen: 3 676,1 3 676,1
10 Magyar Rádió támogatása
1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 4 586,4 4 340,5
2 Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására 660,0 660,0
11 Magyar Televízió támogatása
1 Magyar Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire 7 265,7 6 349,8
12 Duna Televízió támogatása
1 Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire 1 279,0 1 278,0
13 Média közalapítványok támogatása
1 Közszolgálati média-részvénytársaságok struktúraátalakítására 10 000,0 6 800,0
14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 607,2 2 227,2
15 Üzemben tartási díj pótlása 21 520,0 21 520,0
10-15. cím összesen: 46 918,3 43 175,5
Összesen: 65 743,6 983,9 14 165,3 62 923,8 1 926,7 14 624,1

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Millió forintban
Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám
Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név
Fejezet 2004. évi
törvényi módosított előirányzat
2004. évi teljesítés
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal 789,1 964,7
1 Működési költségvetés 0,8
1 Személyi juttatások 295,9 497,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 94,9 95,8
3 Dologi kiadások 275,0 300,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1
2 Felhalmozási költségvetés 1,9
1 Intézményi beruházási kiadások 117,3 80,6
2 Felújítás 2,0 3,7
3 Kölcsönök 4,0 3,0 3,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 144,0 41,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 102,0
3 Dologi kiadások 42,0
Összesen: 933,1 933,1 980,5 5,7 1 006,5

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Millió forintban
Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám
Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név
Fejezet 2004. évi
törvényi módosított előirányzat
2004. évi teljesítés
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás
1 Alkotmánybíróság 1 286,6 1 287,3
1 Működési költségvetés 7,9
1 Személyi juttatások 718,4 718,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 234,4 239,6
3 Dologi kiadások 273,8 267,8
2 Felhalmozási költségvetés 6,4
1 Intézményi beruházási kiadások 40,0 43,6
2 Felújítás 20,0 29,2
3 Kölcsönök 0,6 0,6
Összesen: 1 286,6 1 286,6 1 299,1 14,9 1 287, 3

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Millió forintban
Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám
Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név
Fejezet 2004. évi
törvényi módosított előirányzat
2004. évi teljesítés
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás
1 Országgyűlési Biztos Hivatala 1 154,0 1 234,8
1 Működési költségvetés 2,2
1 Személyi juttatások 641,6 693,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 207,1 221,9
3 Dologi kiadások 285,6 294,4
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 19,7 64,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,6
3 Kölcsönök 1,5 1,5
Összesen: 1 154,0 1 154,0 1 278,2 3,7 1 234,8

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Millió forintban
Cím-
szám
Al-
cím-
szám
Jog-
cím-
csop.-
szám
Jog-
cím-
szám
Elő-
ir.-
csop.-
szám
Ki-
emelt
előir.-
szám
Cím-
név
Al-
cím-
név
Jog-
cím-
csop.-
név
Jog-
cím-
név
Elő-
ir.-
csop.-
név
Fejezet 2004. évi
törvényi módosított előirányzat
2004. évi teljesítés
Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás
1 Állami Számvevőszék 7 263,5 7 416,5
1 Működési költségvetés 19,0 18,5
1 Személyi juttatások 4 063,2 4 083,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 278,2 1 220,5
3 Dologi kiadások 1 269,4 1 273,8
2 Felhalmozási költségvetés 1,0 8,7
1 Intézményi beruházási kiadások 293,8 453,5
2 Felújítás 378,9 324,8
3 Kölcsönök 4,5 4,5
  Vissza az oldal tetejére