Időállapot: közlönyállapot (2005.XI.15.)

2005. évi CXXI. törvény

a luxusadóról * 

Az Országgyűlés a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelménye fokozottabb érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:

Az adó tárgya

1. § (1) Adóköteles a Magyar Köztársaság területén lévő, lakásnak, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület, ha az épület épületrészekre osztható, akkor az épületrész (a továbbiakban együttesen: lakóingatlan), feltéve, ha annak e törvény szerinti számított értéke a 100 000 000 forintot eléri.

(2) A lakóingatlanhoz tartozik a lakóépület által a telekből elfoglalt földrészlet, továbbá a lakóingatlan hasznos alapterületének megfelelő telekrész.

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése

2. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását, továbbá kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlanon magánszemély által tulajdonjog, a vagyoni értékű jog szerzését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség a félév utolsó napján megszűnik, ha a lakóingatlan a félévben megsemmisül vagy lebontják, illetve az kizárólag nem magánszemély tulajdonába kerül, továbbá a kizárólag nem magánszemély tulajdonában álló lakóingatlant terhelő, magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű jogot az ingatlan-nyilvántartásból törlik.

(4) A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alanya

3. § (1) Az adó alanya az, aki az év (adóév) első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal nem terhelt lakóingatlan magánszemély tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult magánszemély az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)

(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az adó alapja

4. § Az adó alapja a lakóingatlan számított értéke.

A számított érték

5. § (1) A lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) az 1. számú mellékletben meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között - a helyben kialakult ingatlanforgalomra és értékviszonyokra figyelemmel - rendeletben megállapítja lakóingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó települési átlagértékeket. Típusingatlannak minősül az adott ingatlanfajtába tartozó olyan ingatlan, amelyet a 2. számú melléklet szerinti korrekciós tényezők 1,00 szorzóihoz tartozó jellemzők határoznak meg.

(2) Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket jelöl ki és az így elkülönített értékövezetekben településrészi átlagértékeket állapít meg ingatlanfajtánként. Ha a településen kialakult értékviszonyok lakásonként, üdülőnként eltérő értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkormányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket, ilyenkor az értékövezetekre állapítja meg a településrészi átlagértéket.

(3) A települési, településrészi átlagértékeket és az értékövezeteket az önkormányzat a rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyokra figyelemmel két adóévre határozza meg. A települési átlagértékek meghatározásához és az értékövezetek kialakításához az önkormányzat megkeresheti a visszterhes vagyonszerzési illetékügyekben eljáró adóhatóságot. A megkeresett adóhatóság - a településen vagy a hasonló adottságú településen kialakult értékviszonyokra tekintettel - közli a lakóingatlan fajtájára vonatkozó települési értékhatárokat.

(4) Az önkormányzati adóhatóság a lakóingatlanra irányadó települési vagy településrészi átlagérték alkalmazásával kiszámítja a lakóingatlan adóköteles hasznos alapterületére vetített alapértéket.

(5) A lakóingatlan fajtájának (egylakásos lakóépületben lévő lakás; többlakásos lakóépületben, illetve egyéb épületben lévő lakás; üdülőépület) meghatározásakor az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot az irányadó. Amennyiben az épület megnevezését az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza, akkor a használatbavételi, fennmaradási engedély alapján, használatbavételi, fennmaradási engedély nélkül használatba vett épület esetén az építési engedély alapján kell megállapítani az ingatlan fajtáját. Engedély nélkül épített épület, illetve engedély nélkül kialakított épületrész esetében a használati mód, illetve használat hiányában a rendeltetési cél az irányadó.

(6) A számított érték a lakóingatlan alapértéke és a lakóingatlanra vonatkozó, a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós együtthatók szorzata. Az önkormányzati adóhatóság a számított érték meghatározásakor köteles figyelembe venni a lakóingatlannak mindazokat a jellemzőit, amelyekhez a 2. számú melléklet korrekciós tényezőt rendel.

Az adó mértéke, összege

6. § Az adó évi mértéke a lakóingatlan számított értékének 100 000 000 forint feletti része után 0,5 százalék.

A kétszeres adóztatás kizárása

7. § A 6. § alapján fizetett adóból levonható a lakóingatlan után az adóévre, az adóalany terhére megállapított és az adóévben az adóalany által megfizetett építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve magánszemély kommunális adója.

Eljárási és vegyes rendelkezések

8. § (1) Az adóhatósági feladatokat a lakóingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóság) látja el.

(2) Az adóalany az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről az arra okot adó körülmény bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni.

(3) Az adót az önkormányzati adóhatóság határozattal (kivetéssel) állapítja meg.

(4) Az adóévi adót két részletben, az önkormányzati adóhatóság határozatának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, legkorábban az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. Ameddig az adóhatóság új határozatot nem ad ki, addig az adóévben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig a korábban kiadott határozat szerinti adót kell két részletben megfizetni.

(5) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § Az adóból származó bevétel - a 10. §-ban foglaltak kivételével - a települési önkormányzat bevétele.

10. § A fővárosban az adóból származó bevétel a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan, a fővárosi és kerületi forrásmegosztásra vonatkozó jogszabályok alapján illeti meg.

11. § (1) Felhatalmazást kap az önkormányzat, hogy illetékességi területén e törvény alapján - az adóévet megelőző év december 15-ig kihirdetett - rendeletben megállapítsa a lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeit az 1. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével, továbbá, hogy illetékességi területén értékövezeteket állapítson meg.

(2) Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés, illetve a 13. § (2) bekezdés szerinti határidőig nem alkot rendeletet, akkor a település egészére az 1. számú mellékletben foglalt, a település besorolásának és a lakóingatlan fajtájának megfelelő értékhatár középértékét kell települési átlagértéknek tekinteni.

Értelmező rendelkezések

12. § E törvény alkalmazásában:

a) épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része, amely a c), illetve d) pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak vagy üdülőnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;

b) lakóépület: túlnyomórészt (a hasznos alapterület 50%-át meghaladó mértékben) lakást tartalmazó épület;

c) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, továbbá minden, az ingatlan-nyilvántartásban más megnevezéssel nyilvántartott, de használatbavételi, fennmaradási engedélye szerint lakásnak minősülő ingatlan;

d) üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, vadászház stb.) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró, ennek hiányában hatósági engedély alapján üdülőnek épült épület;

e) lakóépületrész: a lakóépületnek a lakástól végleges falsíkokkal elkülönített, önálló bejárattal ellátott, lakásnak, üdülőnek nem minősülő helyisége vagy helyiségcsoportja;

f) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

g) vagyoni értékű jog: lakóingatlanra vonatkozó kezelői jog, vagyonkezelői jog, haszonélvezet, használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is;

h) hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a kiegészítő helyiségek alapterülete. Nem tartozik a hasznos alapterületbe a lakóépületrész hasznos alapterülete;

i) kiegészítő helyiség: az, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, pince);

j) forgalmi értékhatárok: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben településtípusonként [megyei jogú város, város, község (nagyközség)], illetve a fővárosi kerületekben a különböző lakóingatlan-fajtákra jellemző négyzetméterenkénti alsó és felső érték;

k) lakóingatlan-fajta: a lakóingatlanok csoportosítása, amelyet az 1. számú mellékletben szereplő táblázat oszlopainak fejrovata sorol fel (egylakásos lakóépületben lévő lakás; többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben lévő lakás; üdülő);

l) települési, településrészi átlagértékek: az önkormányzat által - az 1. számú melléklet szerinti forgalmi értékhatárok között - megállapított, az önkormányzati rendeletben a településen, illetve településrészeken fekvő ingatlanfajták típusingatlanaira meghatározott négyzetméterenkénti értékek;

m) az ingatlan alapértéke: az adó tárgyát képező lakóingatlan adóköteles hasznos alapterülete és a lakóingatlan fajtája szerint irányadó települési, településrészi átlagérték szorzata;

n) számított érték: a lakóingatlan alapértékének és a 2. számú mellékletben az ingatlanfajtára meghatározott, az ingatlan tényleges adottságai alapján figyelembe vehető korrekciós tényezők szorzata;

o) teljes felújítás: a lakóingatlan egészén, illetve több főszerkezetén végzett olyan általános javítás, amely teljesen vagy megközelítőleg visszaállítja az épület eredeti műszaki állapotát, illetőleg növeli az épület eredeti használhatóságát.

Hatályba léptető, átmeneti rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az önkormányzatnak a 11. § szerinti rendeletet a 2006. és 2007. adóévekre vonatkozóan - a 2005. évi értékviszonyokra figyelemmel - 2006. március 31-ig kell kihirdetnie.

(3) Az adókötelezettségről szóló bevallást első ízben 2006. április 30-ig kell benyújtani.

1. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez

Az egyes lakóingatlan-fajták forgalmi értékhatárai (ezer forint/m2-ben)

1. Főváros

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
I. kerület 350-800 300-700 100-700
II. kerület 350-700 300-700
III. kerület 300-600 175-400
IV. kerület 200-300 150-250
V. kerület 250-500
VI. kerület 250-500
VII. kerület 200-300
VIII. kerület 200-250 150-320
IX. kerület 200-300 170-350
X. kerület 200-300 150-225
XI. kerület 300-600 170-400
XII. kerület 350-700 200-500
XIII. kerület 200-300 150-500
XIV. kerület 250-400 175-350
XV. kerület 200-280 130-250
XVI. kerület 250-300 200-280
XVII. kerület 210-270 180-225
XVIII. kerület 200-230 150-220
XIX. kerület 200-240 150-220
XX. kerület 200-280 130-250
XXI. kerület 200-250 130-180
XXII. kerület 200-280 170-220
XXIII. kerület 200-260 170-250

2. Baranya megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 110-350 100-300 75-180
Város 75-240 75-200 50-200
Község 50-210 50-200 50-200

3. Bács-Kiskun megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 150-250 150-230 125-175
Város 100-200 100-180 100-175
Község 60-125 60-115 60-115

4. Békés megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 110-180 100-150 75-125
Város 80-180 80-180 65-180
Község 50-115 50-110 50-175

5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 90-300 90-250 75-225
Város 75-225 75-200 75-200
Község 50-125 50-100 50-100

6. Csongrád megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 125-250 115-225 100-200
Város 80-190 80-180 80-150
Község 50-100 50-90 50-90

7. Fejér megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 100-300 100-250 80-150
Város 100-200 100-175 100-175
Község 60-200 60-180 60-180

8. Győr-Moson-Sopron megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 150-350 140-320 120-220
Város 80-300 80-250 80-250
Község 80-150 80-150 75-150

9. Hajdú-Bihar megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 100-300 100-265 75-220
Város 85-250 75-230 75-230
Község 50-150 50-130 50-120

10. Heves megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 150-250 140-230 100-200
Város 130-250 120-230 90-150
Község 50-180 50-170 50-150

11. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 115-225 110-220 80-180
Város 85-185 85-175 80-150
Község 50-125 50-115 50-110

12. Komárom-Esztergom megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 100-150 100-140 80-120
Város 100-220 100-200 80-180
Község 50-150 50-140 50-160

13. Nógrád megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 90-180 85-140 80-110
Város 75-150 75-140 75-125
Község 50-125 50-110 50-100

14. Pest megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város - - -
Város 100-350 100-300 100-250
Község 80-250 80-220 80-220

15. Somogy megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 100-200 100-190 100-180
Város 75-350 75-280 75-260
Község 50-300 50-280 50-220

16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 110-250 110-220 100-200
Város 75-150 75-135 70-130
Község 50-100 50-100 50-80

17. Tolna megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 100-200 100-190 100-180
Város 80-180 80-170 80-150
Község 50-150 50-140 50-140

18. Vas megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 150-280 150-260 150-260
Város 125-200 125-200 115-180
Község 60-160 60-150 60-150

19. Veszprém megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 180-250 180-230 170-200
Város 100-350 100-280 100-250
Község 70-300 70-280 70-280

20. Zala megye

Megnevezés Egylakásos
lakóépületben lévő lakás
Lakás többlakásos
épületben, egyéb épületben
Üdülő
Megyei jogú város 150-300 140-200 130-180
Város 75-350 75-280 75-350
Község 60-280 60-280 60-300

2. számú melléklet a 2005. évi CXXI. törvényhez

1. E törvény 5. §-ának (6) bekezdésében megjelölt, a lakóingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós tényezők:

1.1. A lakóépület, üdülő kora:
- 10 év alatti: 1,15
- 10-30 év közötti: 1,00
- 31-80 év közötti: 0,95
- 80 év fölötti: 0,85
1.2. A lakóépület, üdülő teljes felújítása az adóévet megelőző:
- 10 éven belül történt: 1,15
- 20 éven belül történt: 1,05
1.3. A lakóépület, üdülő falazata, illetve az alkalmazott építési technológia:
- tégla, kő falazatú, illetve monolit betonszerkezetű épület: 1,00
- házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem hagyományos építőanyagból készült, illetve könnyű szerkezetű épület: 0,85
- fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos építőanyagból épült épület: 0,80
1.4. A lakás, üdülő komfortfokozata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján: (Üdülő esetében a zárójelben közölt értéket kell figyelembe venni.)
- összkomfortos (egyedi központi vagy etage fűtéssel): 1,05 (1,10)
- összkomfortos (távfűtéssel) és a komfortos: 1,00 (1,05)
- félkomfortos: 0,90 (1,00)
1.5. A lakásban (üdülőegységben) lévő lakószobák (félszobát is beleértve) száma:
- 4-nél több: 1,05
- 4: 1,00
- 4-nél kevesebb: 0,95
1.6. Többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások lakószobáinak tájolása (üdülőnél nem vehető figyelembe):
- a lakás egyik szobájának ablaka sem nyílik udvari vagy északi irányba: 1,05
- minden egyéb megoldás: 1,00
- a lakás szobáinak legalább felében az ablakok udvarra vagy északi irányba nyílnak: 0,95
1.7. Többszintes és többlakásos lakóépületben vagy egyéb épületben levő lakások megközelíthetősége (üdülőnél nem vehető figyelembe):
- a lakás az épület első vagy második emeletén helyezkedik el és az épület felvonóval rendelkezik: 1,05
- minden más esetben: 1,00
- a lakás az épület harmadik vagy ennél magasabb emeletén helyezkedik el és felvonóval nem rendelkezik az épület: 0,95
- a lakás az alagsorban helyezkedik el: 0,75

2. A korrekciós tényezők értékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

2.1. Az 1.1. pontban szereplő korrekciós tényező értékének kiválasztásához a lakóépület, üdülő korát az épület használatbavételi engedélyének kiadását, ennek hiányában a tényleges használatbavételt követő év első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma alapján kell meghatározni. Az épületben utóbb kialakított lakás esetében az épület kora az irányadó.

2.2. Ha az értékelt lakóépülethez, üdülőhöz a falazata alapján az 1.3. pontban szereplő korrekciós tényező értékei közül több is rendelhető, akkor az alacsonyabb értéket kell alkalmazni.

2.3. Az 1.6. pontban meghatározott korrekciós tényező figyelembevételénél északi irány alatt a földrajzi északi iránytól legfeljebb 45°-kal való eltérést is érteni kell.


  Vissza az oldal tetejére