Időállapot: közlönyállapot (2005.XI.18.)

2005. évi CXXIII. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény kapcsolódó módosításáról * 

1. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) preambulumának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés - elismerve a katonai szolgálattal járó legnagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonáinak jogállásáról a következő törvényt alkotja:”

2. § (1) A Hjt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit - a rájuk vonatkozó mértékben - az önkéntes tartalékos katonákra, az állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományúak hozzátartozóira is alkalmazni kell.”

(2) A Hjt. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - az állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.”

3. § (1) A Hjt. 2. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A külföldi szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.”

(2) A Hjt. 2. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Szövetséges fegyveres erők: a Hvt. 204. §-ának (1) bekezdése l) pontjában meghatározott szervezetek.”

(3) A Hjt. 2. §-ának (32) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen:]

a) a Hvt. 204. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás;”

(4) A Hjt. 2. §-a a következő (38)-(40) bekezdésekkel egészül ki:

„(38) Az önkéntes tartalékos állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli), tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki meghatározott ideig - szerződés alapján - önként vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.

(39) Készenléti jellegű beosztás: azok a külön jogszabályban meghatározott beosztások, ahol a beosztási feladat nem kíván állandó szolgálatteljesítést a szolgálat teljes időtartama alatt, hanem olyan igénybevétellel jár, amely részben lehetővé teszi az állomány tagjának pihentetését.

(40) Műveleti terület: a Hvt. 204. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott terület.”

4. § A Hjt. 4. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:

„A név és a rendfokozat között a Honvédségre és a képzettségére utaló jelző használható szóban és írásban.”

5. § A Hjt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, módosítására és megszüntetésére, az állomány tagjának kinevezésére, alacsonyabb beosztásba helyezésére, előléptetésére, elismerésére, illetménybesorolására, beiskolázására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a fegyelmi, a kártérítési határozat, továbbá a külön törvény szerinti vagyonnyilatkozatról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.”

6. § A Hjt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve - amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével - a lakóhelye szerinti települést csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el, illetve utazhat külföldre.”

7. § A Hjt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegység állományának tagja visszarendeléséhez a szolgálati elöljáró döntése is elégséges a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően.”

8. § A Hjt. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Műveleti területen a váltásonként 150 főt meghaladó létszámot elérő alegység szolgálatteljesítése esetén a vallásgyakorlást a Tábori Lelkészi Szolgálat a tevékenységben részt vevő tábori lelkésszel biztosítja.”

9. § A Hjt. 32. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép:

„A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a Honvédség és az érdek-képviseleti szerv a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni. A Honvédség biztosítja az érdek-képviseleti szerv működésének feltételeit.”

10. § A Hjt. 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A külföldi szolgálatot ellátó állomány esetében a 21. § (5) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglalt jogokat a szakszervezet az adott külföldi szolgálat ellátásának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja.”

11. § (1) A Hjt. 41. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szerződéses szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása mellett is csak olyan személlyel létesíthető, aki tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 3 év időtartamra vállalja a szolgálatot. Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, illetve együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező, de az utóbbiak esetében legfeljebb két év időtartamra is köthető szerződés. A szerződéses szolgálat időtartama közös megegyezés alapján - a 43. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével - alkalmanként, állománycsoporttól függetlenül legalább kettő, de legfeljebb öt év időtartammal meghosszabbítható.”

(2) A Hjt. 41. §-a a következő (11) és (12) bekezdésekkel egészül ki:

„(11) E törvény 61/A. §-ában meghatározott esetben a szerződéses jogviszony a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időtartamra is köthető.

(12) Önkéntes tartalékos szolgálati viszony - jogszabályban meghatározott feltételekkel - a 18. életévét betöltött, de 40 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető.”

12. § A Hjt. 42. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Hivatásos állományba vételre - e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek megléte esetén - kizárólag zászlósi vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor.

(3) Az állomány utánpótlása érdekében a Honvédség toborzó rendszert működtet.”

13. § (1) A Hjt. 43. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szolgálati viszony létesítéséről állományba vételi okmány (szerződés) készül, amelynek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a próbaidő tartamát, a rendfokozatot, az eskü letételének időpontját és szerződéses szolgálati viszony esetén a szolgálati viszony időtartamát. A szolgálati beosztásba történő kinevezésről kinevezési okmány készül, amelynek tartalmaznia kell az állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, a besorolási osztályon belüli besorolási kategóriáját, a beosztáshoz szükséges iskolai végzettség (szakképesítés), nyelvismeret szintjének megszerzését. Az állományba vételi okmány (szerződés) és a kinevezési okmány egy példányát az állomány tagjának át kell adni.”

(2) A Hjt. 43. §-ának (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(5) Az állományba vételi, illetve a kinevezési okmány átadásával egyidejűleg a Honvédség az állomány tagját tájékoztatja]

g) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről.”

(3) A Hjt. 43. §-a (7) bekezdése az első mondat után az alábbi mondattal egészül ki:

„Az állományilletékes parancsnoknak biztosítania kell, hogy a tanfolyami kötelezettség teljesítését az állomány tagja egy éven belül megkezdhesse.”

14. § (1) A Hjt. 45. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

„Próbaidő kikötése esetén a fizikai alkalmassági követelményeket a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.”

(2) A Hjt. 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, illetve együttműködésből eredő feladat végrehajtására kötött szerződés esetén próbaidő nem köthető ki.”

15. § A Hjt. 47. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

„Előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

16. § A Hjt. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

47/A. § (1) Önkéntes tartalékos szolgálat az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben teljesíthető.

(2) Az önkéntes tartalékos beosztásra történő felkészítésre első alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamon túl az önkéntes tartalékos 3 évente egyszer, legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható.

(4) A tényleges szolgálat időtartama az érintett beleegyezésével legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.”

17. § (1) A Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[48. § (1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]

b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül beleegyezésével, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, beleegyezésével legfeljebb egy évig;”

(2) A Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[48. § (1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]

j) akinek más szervhez történő vezénylését megszüntették, beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;”

18. § (1) A Hjt. 52. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állomány tagját az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után az egy évet meghaladó, a 2. § (32) bekezdés b) és f)-g) pontok szerinti esetekben külföldi szolgálatra a miniszter, ettől eltérő külföldi szolgálatra, illetve rövidebb időtartamra a jogszabályban meghatározott elöljáró vezényelheti.”

(2) A Hjt. 52. §-a (5) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 3 hónapot meghaladó külföldi szolgálatteljesítés esetén, valamint a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti esetben időtartamtól függetlenül az állomány tagját - a 43. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - a kiutazást megelőzően, írásban tájékoztatni kell”

19. § A Hjt. 52/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állomány kiképzett tagjának beleegyezése - a 2. § (32) bekezdése e)-h) pontjainak kivételével - nem szükséges a külföldi katonai szolgálathoz, ha annak időtartama az egy évet nem haladja meg. Az állomány tagja - a 2. § (32) bekezdés a) pontjának esetét kivéve - 24 hónapon belül külföldi katonai szolgálatra - több egymást követő vezénylés esetén is - legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie.”

20. § A Hjt. 55. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

„A szolgálati viszony meghosszabbítása az érintett egészségi alkalmasságának megállapítása és a 88. § szerinti minősítése után lehetséges.”

21. § A Hjt. 58. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[58. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyáról - az alábbi kivételekkel - lemondhat:]

c) a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően - az 1. § (4) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződésből eredő - kollektív védelmi feladatok ellátásának időszaka, és az azt követő 30 nap,”

22. § A Hjt. 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[59. § (1) Az állomány tagjának szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

d) a 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezési állományban nem tartható.”

23. § (1) A Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[62. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]

a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése, a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetése, a szolgálati viszony meghosszabbításának lejárta,

b) a jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése,”

[miatt.]

(2) A Hjt. 62. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[62. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]

j) tábori lelkész esetében, ha az illetékes egyház visszahívja.”

24. § A Hjt. 65. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza az állomány tagjának]

f) a figyelembe vett szolgálati évei számát, a kifizetésre került végkielégítés, illetve leszerelési segély, valamint a kifizetésre került vagy kerülő jubileumi jutalom összegét és az azok alapjául szolgáló időtartamot.”

25. § (1) A Hjt. 68. §-ának (1) bekezdés b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban tényleges eltöltött:]

b) 6-10 év után évenként 1,2 havi,

c) 11-20 év után évenként 1 havi távolléti díjjal azonos.”

(2) A Hjt. 68. §-ának (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses katonának,]

d) akinek szolgálati viszonya három évnél rövidebb szolgálati idő alatt szűnik meg, kivéve, ha szolgálati viszonyának megszüntetésére az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alapján került sor.”

(3) A Hjt. 68. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Nem jár leszerelési segély az után a szerződéses katona után, akinek a szolgálati viszonya az 56. § g) pontja alapján szűnt meg.

(8) Az önkéntes tartalékos katona végkielégítésre és leszerelési segélyre nem jogosult.”

26. § (1) A Hjt. 75. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[75. § (1) Az állomány tagja köteles]

f) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges külön rendelkezésekben meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni;”

(2) A Hjt. 75. §-a (1) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:

[75. § (1) Az állomány tagja köteles]

i) fertőző megbetegedés veszélye esetén, valamint ha a munkakörhöz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan a személyi állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázata mutatható ki, az 52/A. § (3) bekezdés szerinti egészségügyi intézkedések tűrésére.”

27. § A Hjt. 78. §-ának (4) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

[(4) Az előmenetel feltételei:]

e) őrnagyi rendfokozattal rendszeresített általános előmenetelű beosztás esetén az alacsonyabb rendfokozatokban parancsnoki (vezetői) és törzsbeosztásban egyaránt eltöltött legalább egy-egy év;

f) ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén parancsnoki (vezetői) és törzsbeosztásban az őrnagyi-alezredesi rendfokozatokkal rendszeresített beosztásokban eltöltött kettő-kettő év.”

28. § A Hjt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tiszti, valamint főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.”

29. § (1) A Hjt. 83. §-ának (6) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A speciális beosztásokat jogszabályban kijelölt szakmai testület javaslatára a miniszter határozza meg.

(7) A parancsnoki (vezetői) beosztásra meghatározott rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesi beosztásokra, tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén ez kettővel alacsonyabb lehet.”

(2) A Hjt. 83. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A miniszter egy alkalommal az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagját a minimális várakozási idő letelte előtt, speciális előmenetelű beosztást betöltő tagját a várakozási idő letelte előtt a következő rendfokozatba előléptetheti, illetve kinevezheti, amennyiben az állomány tagja az előléptetéshez szükséges valamennyi egyéb feltétellel rendelkezik.”

30. § A Hjt. 84. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

[(2) Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:]

„- ezredesi rendfokozatban -,
- dandártábornoki rendfokozatban -,
- vezérőrnagyi rendfokozatban -,
- altábornagyi rendfokozatban -.”

31. § A Hjt. 85. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép:

„A várakozási időbe az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít bele, azzal, hogy a minimális várakozási időbe, illetve speciális beosztás esetén a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát be kell számítani.”

32. § A Hjt. 88. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az e törvény szerinti minősítést, teljesítményértékelést és vezetői értékelést nem kell elkészíteni a Tábori Lelkészi Szolgálat, a katonai ügyészségek és a bíróságok katonai tanácsainak szakállományáról. Az állomány e körbe tartozó tagjairól a személyi értékelést a rájuk vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani.”

33. § A Hjt. 89. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltésére és az előléptetésre. Az előmeneteli bizottságot évente egy alkalommal kell összehívni, indokolt esetben legfeljebb negyedévenként összehívható.

(4) Az előmeneteli bizottság elnökét és tagjait - eredeti beosztásuk ellátása mellett - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 3 év időtartamra jelöli ki.

(5) A bizottság elnöke és tagjai, ezen időtartam lejártát követő 3 éven belül az előmeneteli bizottságok munkájában nem vehetnek részt.”

34. § (1) A Hjt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külön jogszabályban meghatározott készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben megállapított időtartamnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.”

(2) A Hjt. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szolgálati viszonyt első alkalommal létesítők 14 hetet meg nem haladó alapkiképzésének időszakában, valamint az önkéntes tartalékos katonák esetében a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, azonban ebben az esetben is legfeljebb heti 60 óra lehet. Ezalatt az időszak alatt azonban a pihenőidő nem lehet kevesebb nyolc óra időtartamnál és hetente legalább egy pihenőnapot ki kell adni.”

35. § A Hjt. 98. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.”

36. § A Hjt. 99. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tartós - legalább 14 napig tartó - igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 nap szolgálatmentességi idő engedélyezhető. A kiképzendő állomány tagja az alapkiképzés befejezése után közvetlenül 5 nap szolgálatmentességi időre jogosult.”

37. § A Hjt. a következő 99/A. §-sal egészül ki:

„99/A. § Az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában - különös méltánylást érdemlő esetben, így különösen a 77. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben - legfeljebb kettő nap szolgálatmentességi idő adható.”

38. § A Hjt. 101. §-ának felvezető szövege helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Az állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:”

39. § A Hjt. 104. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szolgálati helyváltozással járó kinevezés, áthelyezés, valamint más szervhez történő vezénylés esetén az állomány tagja részére a szabadságot időarányosan ki kell adni. A vezénylés megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot a Honvédségnél lévő új szolgálati helyen kell kiadni.”

40. § (1) A Hjt. 108. §-a (1) bekezdésének gondolatjelben lévő szövege a következők szerint módosul:

„- a (2) és (4) bekezdések szerinti kivétellel -”

(2) A Hjt. 108. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állomány rendfokozattal nem rendelkező tagját a II. besorolási osztály I. besorolási kategória szerint kell besorolni.”

41. § A Hjt. a következő új 114/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Önkéntes tartalékosokra vonatkozó szabályok

114/A. § (1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, továbbá - iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítés helyétől függően - illetménykiegészítésre jogosult.

(2) Az önkéntes tartalékos katonák illetményét - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani.

(3) Az önkéntes tartalékos katona - az illetményen túlmenően - rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a szerződés

a) 1-2 évében évente 1 havi alapilletmény,

b) 3-5 évében évente 2 havi alapilletmény,

c) 5 év felett évente 3 havi alapilletmény összegével egyenlő.

(4) Ha az önkéntes tartalékos katonai szolgálat vállalásáról szóló szerződés megszüntetése a katona kezdeményezésére történik, részére a szerződés felmondásának napja előtti időre eső járandóságokat, továbbá a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.

(5) Ha a szerződés közös megegyezéssel vagy a Honvédség kezdeményezésére szűnik meg, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat az önkéntes tartalékos katona részére teljes összegben ki kell fizetni.

(6) Az önkéntes tartalékos katona részéről, amennyiben szerződéses szolgálati viszonyt létesít, visszafizetési kötelezettség sem a (4) bekezdésben, sem az (5) bekezdésben említett esetekben nem áll fenn.”

42. § A Hjt. 120. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszony megszűnésekor ki kell fizetni:

a) a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra;

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra;

d) a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.”

43. § A Hjt. 124. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi tömegközlekedési költség részben vagy egészben megtéríthető.”

44. § (1) A Hjt. 125. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állomány tagja étkezési hozzájárulásra jogosult, kivéve azokat, akik - jogszabály alapján - térítésmentes étkezésben részesülnek.”

(2) A Hjt. 125. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A miniszter külön jogszabályban határozhatja meg a választható illetményen kívüli juttatások rendszerét.”

45. § A Hjt. a következő 125/A. §-sal egészül ki:

„125/A. § Az állomány tagja a 2. § (32) bekezdésének a)-d), f), valamint a h)-j) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára - az 52. §-ban foglaltak alapján - devizaellátmányra jogosult. A devizaellátmánynak a szolgálatteljesítés körülményeitől - a fizikai és pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól és a biztonsági helyzettől (a veszélyesség mértékétől) - függő összegét külön jogszabály állapítja meg. A 2. § (32) bekezdésének e) pontja alá tartozók részére - egyes missziókban - külön jogszabály napidíj-kiegészítést állapíthat meg.”

46. § A Hjt. 126. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(4) A szerződéses állomány]

b) honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja térítésmentes laktanyai elhelyezésre”

[jogosult.]

47. § A Hjt. a következő 126/B. §-sal egészül ki:

„126/B. § (1) Az állomány e törvény alapján hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a honvédelmi miniszter kérelemre elengedheti.

(2) A kérelmet az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának túlélő házastársa, élettársa, örököse a külön jogszabályban meghatározott eljárási rendben, a hősi halottá nyilvánítástól számított egy éves jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.”

48. § A Hjt. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, fegyelemsértést követ el.”

49. § A Hjt. 132. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által]

c) nemzetközi műveletre vonatkozóan kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett megsértését.”

50. § A Hjt. 134. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérően a (2) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) A fegyelemsértés (2) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség - a hazatérés napja.”

51. § A Hjt. 135. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Pénzbírság fenyítés csak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén, valamint a 132. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer forint lehet.”

52. § A Hjt. 150. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen az állomány tagja - a kézbesítéstől számított 8 napon belül - az azt elrendelő parancsnok szolgálati elöljárójához, annak hiányában a honvédelmi miniszterhez címzett, de a felfüggesztést elrendelő, illetve meghosszabbító parancsnoknál benyújtott halasztó hatállyal nem bíró fellebbezést nyújthat be. A felfüggesztést, illetve a meghosszabbítást elrendelő parancsnok a fellebbezést a kézhezvételtől számított 3 napon belül a rendelkezésre álló anyagok másolatának megküldésével terjeszti fel. A fellebbezésről az elöljáró (honvédelmi miniszter) a felterjesztés kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolt határozatot hoz, amely ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”

53. § A Hjt. 160. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen annak kézbesítését követő 8 napon belül az állomány fenyített tagja - illetve az ő beleegyezésével a képviselője - az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.”

54. § A Hjt. 169. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A károkozó 3 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha]

a) a Honvédség gazdálkodására, az illetménybesorolásra, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,”

55. § A Hjt. a következő 175/A. §-sal egészül ki:

„175/A. § (1) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősséget megállapítani nem lehet, a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye.

(2) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősségre vonásra irányuló eljárásban a kártérítésre kötelező határozatot utólag hatályon kívül helyezik, de a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye, a hatályon kívül helyezés jogerőssé válását megállapító irat kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indítani az e felelősség szerinti káreljárást.”

56. § (1) A Hjt. 177. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kártérítési eljárás a káreljárást elrendelő határozattal indul meg. A határozatot az (1) bekezdésben meghatározott személy adja ki. A határozatban meg kell jelölni a káreljárás alapjául szolgáló tényeket, ki kell jelölni a vizsgálót és rögzíteni kell minden egyéb lényeges körülményt.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas és elfogulatlan személyt kell határozatban kijelölni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására legalább háromtagú bizottságot kell kijelölni.”

(2) A Hjt. 177. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben a személyes meghallgatásra nincs lehetőség, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését más módon részletesen előadhassa.”

57. § (1) A Hjt. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor kezdődik.”

(2) A Hjt. 178. §-ának (4) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Ha a károkozó e határidőn belül nem fordul bírósághoz, a másodfokú határozat végrehajtható.”

(3) A Hjt. 178. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Honvéd Vezérkar főnökének határozata elleni fellebbezést a miniszter bírálja el.”

58. § A Hjt. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„179. § Ha az állomány tagja a kár okozását és annak mértékét elismeri - az illetményalap összegének háromszorosát meg nem haladó kár esetén -, a megtérítési kötelezettség kötelezvényben is rögzíthető.”

59. § A Hjt. 203. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát

- az 52. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel,

- az 51. § szerinti kinevezés, beosztásba, illetve állományba helyezés alapos indok nélküli elutasítása, a képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai vagy minősítés szerinti alkalmatlanság - ideértve a felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetét is - miatt szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 52. életéve betöltéséig, illetve munkaképessége csökkenése 50%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.”

60. § A Hjt. 217. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgálati panaszt a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon, de legfeljebb a döntés meghozatalától számított egy éven belül lehet benyújtani.”

61. § A Hjt. 223. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő jogvesztő.”

62. § A Hjt. 225. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyi állományról személyügyi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások).

(2) A hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személyekről személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, az összesített nyilvántartást az elöljáró parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást a miniszter által kijelölt központi szervnél kell vezetni.

(3) A lakóhely szerint illetékes katonai igazgatás területi szervénél érdekvédelmi nyilvántartást és a miniszter által kijelölt központi szervnél központi nyilvántartást kell vezetni:

a) a nyugállományba helyezettekről,

b) a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatteljesítés alapján ellátásra jogosultakról, illetve ellátásra jogosult hozzátartozóikról.”

63. § A Hjt. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„226. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében az állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat tartalmazza.

(2) A személyügyi alapnyilvántartást vezető katonai szervezetek az általuk nyilvántartott adatokról külön rendelkezésekben meghatározott rend szerint adatot szolgáltatnak az elöljáró katonai szervezeteknél vezetett összesített nyilvántartás és a központi nyilvántartás részére.

(3) A személyügyi alapnyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.”

64. § A Hjt. 227. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„227. § A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatóak. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a Honvédségen belül az egyéb nyilvántartásokkal (adatrendszerekkel) csak külön jogszabályban meghatározott módon, míg egyéb Honvédségen kívüli adatrendszerrel csak törvényi felhatalmazás alapján kapcsolható össze.”

65. § (1) A Hjt. 228. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[228. § (1) A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]

e) az állomány munkaügyi ellenőrzését végző szerv vezetője, feljogosított ügyintézője;

f) a miniszter, az államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető;

g) a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint az összesített és központi személyügyi nyilvántartás kezelői;”

(2) A Hjt. 228. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[228. § (1) A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]

i) az illetmény számfejtését végző szervek, illetve személyek, a feladat elvégzéséhez feltétlen szükséges mértékben;”

(3) A Hjt. 228. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra felhasználhatók, és e célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatállományok átadásához minden esetben a központi személyügyi nyilvántartás vezetését felügyelő személyügyi vezető írásbeli engedélye szükséges.”

66. § (1) A Hjt. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapnyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változásról az érintett személy (saját adataira vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül az illetékes személyügyi szervet tájékoztatni.”

(2) A Hjt. 229. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül az állomány tagja nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét, beosztását, továbbá az elismerésére, kitüntetésére vonatkozó adatokat az állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.”

67. § (1) A Hjt. 230. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett, valamint a szerződéses állományból rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezett személy (a továbbiakban együtt: a nyugállomány tagja) egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja. Erre jogosultságát a „Katonai nyugdíjas igazolvány”-nyal igazolja. Egyenruha viselése esetén köteles betartani a katonai magatartási, alaki és viselkedési szabályokat.

(2) A nyugállomány tagja politikai rendezvényen egyenruhát nem viselhet, egyenruhában külföldre csak a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának engedélyével utazhat.

(3) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 56. § b), e) és f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatt szűnt meg, illetve, ha a bíróság jogerősen lefokozás vagy közügyektől eltiltás büntetéssel sújtotta.”

(2) A Hjt. 230. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható. A méltatlanná válás tényét vizsgálat keretében kell megállapítani és az eltiltást határozatba kell foglalni. A vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság folytatja le és tesz javaslatot döntésre. A határozatot a nyugállomány tagjának lefokozására jogosult parancsnok (vezető) hozza meg. A vizsgálat - amennyiben az érintett a tényfeltáró meghallgatáson nem kíván részt venni - távollétében is lefolytatható.”

(3) A Hjt. 230. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A miniszter a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a nyugállomány tagját egy alkalommal, egy rendfokozattal előléptetheti. Előléptetésre az a nyugállományú katona javasolható, aki a honvédelem és a nyugállományú katonák érdekében, illetve a honvédség társadalmi kapcsolatainak erősítése terén kiemelkedő tevékenységet folytatott, vagy arra életpályája elismeréseként érdemes.”

68. § A Hjt. 231. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„231. § A nyugállomány tagja, házastársa (élettársa, özvegye) és az általa eltartott gyermeke, külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel igénybe veheti a Honvédség által nyújtott, illetve támogatott egészségügyi, szociális és jóléti szolgáltatásokat.

Ezek különösen az alábbiak:

a) eseti szociális segély,

b) üdülési támogatás,

c) étkeztetés,

d) kiegészítő egyenruha-ellátás.”

69. § A Hjt. 232. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A Honvédelmi Minisztérium támogathatja a civil nyugdíjasotthonban történő elhelyezést is, amelynek mértéke az erre vonatkozó külön jogszabályban kerül meghatározásra.”

70. § A Hjt. 236. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szociális gondoskodás - a X. fejezetben foglaltak mellett - kiterjedhet családtámogató, speciális családsegítő szolgáltatások és életminőség javító programok megvalósítására, különféle kockázati biztosítások megkötésére, az önkéntes biztosító pénztárak támogatására, valamint az állomány rekreációs ellátásának biztosítására.”

71. § A Hjt. 243. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szolgálatok fedőintézményben végzett feladataikat befejező tagjaira - amennyiben számukra rendfokozatuknak megfelelő más beosztás nem biztosítható - a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazhatók.”

72. § A Hjt. a következő 247/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Az állomány utánpótlása

247/A. § A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a 42. § (2) bekezdés szerinti rendfokozattól eltérhetnek.”

73. § A Hjt. a következő 249/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Pályázati rendszer

249/A. § A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok beosztásaira kiírt zárt meghívásos pályázatot elnyerőt, szolgálati érdekből, a katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által kezdeményezett időpontban kell átirányítani, a személyügyi eljárásra jogszabályban előírt időtartam figyelembevételével.”

74. § A Hjt. 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„271. § Az e törvény 6. számú mellékletében foglaltaktól a rendszeresített rendfokozatok 2010. december 31-ig eltérhetnek.”

75. § A Hjt. 272. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az állomány tagja 2002. év január 1-je után került olyan beosztásba, amelynek rendszeresített rendfokozata magasabb a viselt rendfokozatnál, a magasabb rendfokozatba az előmeneteli szabályok szerint akkor léptethető elő, ha a személyi értékelés során legalább magasabb beosztásra alkalmas minősítést kapott.”

76. § A Hjt. 273. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„273. § Az állomány tagját, aki a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges tanulmányokat megkezdte, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a beosztásához szükséges követelményeket teljesítette.”

77. § A Hjt. a következő 286/A. §-sal egészül ki:

„286/A. § (1) Az állomány 2006. január 1-je előtt legalább 10 éve szerződéses szolgálati jogviszonyt létesített tagja hivatásos állományba vehető a Hjt. 42. § (2) bekezdésében meghatározott zászlós rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozattal is.

(2) A 2006. január 1-jén a Hjt. korábbi 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján már rendelkezési állományban lévőkre az új szabályozás szerinti egy éves időtartam hatálya nem terjed ki.

(3) A Hjt. 79. § (1) bekezdés szerinti és a főtörzszászlósi rendfokozatra vonatkozó főiskolai végzettségi követelményeket a 2006. január 1-jét követően ilyen beosztásba kerülők esetén kell alkalmazni.

(4) Ha az állomány főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztást betöltő, 45 évnél nem idősebb tagja nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, biztosítani kell számára annak megszerzését.

(5) Az állomány főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztást betöltő, öt év szolgálatot már eltöltött, szerződéses jogviszonyban álló tagja, összesen legalább tíz év szolgálat vállalása esetén köteles az iskolai végzettség megszerzésére. Amennyiben az érintett a végzettség megszerzését nem vállalja, vagy a vállalt kötelezettséget önhibájából nem teljesítette, szolgálati viszonya megszűnik.

(6) A 78. § (4) bekezdés e)-f) pontjainak rendelkezéseit 2012. január 1-jét követően kell alkalmazni.”

78. § (1) A Hjt. 287. §-ának (2) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:

a) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:]

ag) az önkéntes tartalékosokra vonatkozó részletes szabályokat;”

(2) A Hjt. 287. §-ának (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriákba történő részletes besorolását és a szolgálati beosztásokban rendszeresített, illetve elérhető rendfokozatokat, továbbá a speciális, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó, valamint az egészségkárosítás veszélyének kitett beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál betölthető beosztásokat, az azokhoz tartozó besorolási kategóriákat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat;”

(3) A Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a hosszabb betegséget követő - lábadozási időszak alatti - csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat;”

(4) A Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének fc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

fc) a lakhatási támogatások egyéb feltételeit, a végleges letelepedés támogatásának eltérő szabályait, a végrehajtás részletes szabályozását, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozás elengedésének részletes szabályait,”

(5) A Hjt. 287. §-a (2) bekezdésének i) és j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben szabályozza:]

i) a külföldi szolgálattal, ezen belül különösen a műveleti területen ellátott szolgálattal, a külföldi szolgálatot teljesítők ellátásával, valamint a külföldi munkavégzéssel, a fegyelmi kérdésekkel, illetve az eljárás rendjével kapcsolatos különös szabályokat;

j) a kártérítési eljárás részletes szabályait, a kártérítés megállapításának módját, összeghatárait, mérséklésének és elengedésének részletes szabályait, továbbá a külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályokat;”

79. § A Hjt. 3. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

80. § (1) A Hjt. 5. számú melléklete I. pontjának első francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[I. Személyi adatok:]

„- név (születéskori név),”

(2) A Hjt. 5. számú melléklete VI. pontjának negyedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[VI. A szolgálat teljesítésének adatai:]

„- a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma, szakmai számok, MAK szám,”

(3) A Hjt. 5. számú mellékletének VI. pontja a következő huszonegyedik francia bekezdéssel egészül ki:

[VI. A szolgálat teljesítésének adatai:]

„- az önkéntes tartalékos szolgálatra, a korábbi nem hivatásos, vagy szerződéses szolgálatra vonatkozó adatok.”

(4) A Hjt. 5. számú melléklete az alábbi XIV. ponttal egészül ki:

„XIV. Egyéb, bejelentési kötelezettség alá tartozó adatok:

- lőfegyver-megszerzési és -tartási engedély megszerzésének ténye és a megszerzés időpontja.”

81. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § (1) E törvény alapján biztosított]

a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség és a Határőrség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona, az önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”

82. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a potenciális hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig, a potenciális hadköteles korban lévőkről, azokról, akik a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján szerezték meg a magyar állampolgárságot, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról lakóhelyük bejelentését követően, a katonai nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan - a személyi azonosító alkalmazásával - szolgáltatja a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének.”

83. § (1) A Hvt. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[9. § (1) A hadkiegészítő parancsnokság számára adatot szolgáltat a hadköteles]

b) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéséről: a bíróság, ideiglenes gondnokság alá helyezése esetében a gyámhivatal.”

(2) A Hvt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Belügyminisztérium központi nyilvántartó szerve a potenciális hadkötelesek és a hadkötelesek adatváltozásairól, a hadköteles előzetes letartóztatása, lakhelyelhagyási tilalma és házi őrizete elrendeléséről, a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, továbbá azokról a Magyarországon élőkről, akiknek van magyarországi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), de bejelentették három hónapon túli külföldi tartózkodásukat, illetőleg onnan történt visszatérésüket a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére - a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító adatokkal - szolgáltat adatot.”

84. § A Hvt. 206. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény hatálybalépése előtt a sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő balesetekkel, illetve a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai szolgálat teljesítése alatt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Záró rendelkezések

85. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Hjt. 63. § (3) bekezdésében az „azonban azt csak kérelmére kell folyósítani” szövegrész, 130. § (1) bekezdésének a) és c) pontja, a 205. § felvezető szövegében az „(1) bekezdése” szövegrész, 253. §-a, 254. §-a, 269. § (1) bekezdése, valamint a 4. számú mellékletének III/1. pontja.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hjt. 2. §-ának (30) bekezdésében a „megbízott” kifejezés helyébe a „kijelölt” kifejezés, 87. § (1) bekezdésében a „főtörzsőrmesteri” szövegrész helyébe a „zászlósi” szövegrész, 93. § (7) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésében” szövegrész, 110. § (1) bekezdése b) pontjában a „középirányító szervnél” szövegrész helyébe a „középszintű irányító szervnél” szövegrész, 160. § (1) bekezdésében a „kihirdetését” szövegrész helyébe a „kézbesítését” szövegrész lép.

(3) A 79. §-ban meghatározott feladatokat az e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül kell végrehajtani.

Melléklet a 2005. évi CXXIII. törvényhez

[3. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez]

Táblázat a miniszter, a HM közigazgatási államtitkár, a HM Honvéd Vezérkar főnöke és az országos parancsnokok kiemelt munkáltatói jogköréről

A hatáskör területe A munkáltatói jogkör megnevezése Minisz-
ter
HM KÁT *  HM HVKF *  Orszá-
gos pa-
rancsnok
1. Szolgálati viszony létesítése, állományba vétel 1.1. Szolgálati viszony létesítése
- tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz (a továbbiakban: KE) X
- tiszt X
1.2. Szolgálati viszony megszüntetése
- tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a
KE-höz
X
- tiszt X
1.3. Hivatásos állományba való visszavétel
- tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a
KE-höz
X
- tiszt X
1.4. A hivatásos szolgálat meghosszabbítása X
2. Rendfokozatra vonatkozó döntések X
2.1. Első tiszti rendfokozatba való kinevezés
2.2. Kinevezés magasabb rendfokozatba
- tábornoki rendfokozatba történő kinevezés előterjesztése a KE-höz X
2.3. Előléptetés magasabb rendfokozatba
- ezredessé X
- tisztté (alezredes-hadnagy) X X X
- főtörzszászlóssá X X X
2.4. Várakozási idő módosítása a 83. § (9) bek. szerint X
3. Rendfokozatot és szolgálati viszonyt érintő fegyelmi döntések 3.1. Minimális várakozási idő meghosszabbítása
- tiszt
X X X
3.2. Lefokozás
- tábornok esetében előterjesztés a KE-höz X
- ezredest X
- tisztet X
- főtörzszászlóst X
3.3. Szolgálati viszony megszüntetése
- tábornok esetében előterjesztés a KE-höz X
- ezredes esetében X
- tiszt esetében X
- főtörzszászlós esetén X
3.4. Illetménycsökkentés
- tábornok X
- tiszt (ezredes-hadnagy) X X X
4. Szolgálati beosztásra vonatkozó döntések 4.1. Szolgálati beosztásból felfüggesztés
- tábornok, ezredes X
- tiszt (alezredes-hadnagy) X X X
4.2. Magasabb beosztásba kinevezés
- magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések a miniszterelnökhöz X
- tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba X
- tiszti (alezredes-hadnagy) rendfokozattal rendszeresített beosztásba X X X
- főtörzszászlós rendfokozattal rendszeresített beosztásba X X X
- katonai attasé X
- katonai attaséhelyettes X
5. Vezénylés 5.1. 3 hónapot meghaladó külföldi szolgálatra
- tábornok X
- 2. § (32) bekezdés b), f)-g) pontjai szerinti esetekben 1 évet meghaladó időtartamra X
- 2. § (32) bekezdés b), g) pontjai szerinti esetekben 1 évet meg nem haladó időtartamra X X
6. Egyéb döntések 6.1. Más szervhez történő vezénylés, vezénylés megszüntetése
- tábornok, ezredes X
- tiszt (alezredes-hadnagy) tiszthelyettes, X X X
tisztes
6.2. Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba
- tábornok X
- tiszt X X X
6.3. Egyenruha-viselési jog engedélyezése és megvonása (nyugállományúak)
- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz X
- tiszt X
6.4. Illetmény nélküli szabadság engedélyezése
- tábornok X
- tiszt X X X
6.5. Hősi halottá, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) halottjává nyilvánítás
- hősi halottá X
- MH halottjává X X
6.6. Kitüntetések, elismerések
- kitüntetésre történő felterjesztés a KE-höz X
- kitüntető díjak, címek, szolgálati jel adományozása X
6.7. Szervezeti egységen belüli alá- fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása X X
6.8. Rendelkezési állományba helyezés
- tábornok X
- tiszt X X
6.9. Áthelyezés, szolgálati viszony szüneteltetés
- tábornok X
- tiszt (ezredes-hadnagy) X X X
6.10. Szolgálati idő módosítása
- tábornok X
- tiszt X X

  Vissza az oldal tetejére