Időállapot: közlönyállapot (2005.XI.23.)

2005. évi CXXVII. törvény

egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények európai közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggő módosításáról * 

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek mindenki számára lehetővé teszik a környezet és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környezetkárosító tevékenységek és azok fontosságának megismerését.

(2) Mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekű adatokat - megismerni.

(3) Az állami szervek, az önkormányzatok - kivéve a bíróságok és a jogalkotó szervek e minőségükben -, a környezethez kapcsolódó kötelezettséget, feladatot teljesítő vagy közszolgáltatást nyújtó, illetve az egyéb közfeladatot ellátó szervek vagy személyek (a továbbiakban: környezeti információval rendelkező szerv) feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, igény esetén a rendelkezésére álló környezeti információt hozzáférhetővé tenni, rendelkezésre bocsátani, továbbá a környezeti információk külön jogszabályban meghatározott körét, illetve a birtokában levő vagy a számára tárolt információk jegyzékét elektronikusan vagy más módon közzétenni.

(4) A környezeti információval rendelkező szerv biztosítja a nyilvánosság, illetve a környezeti információt igénylő számára, hogy a környezeti információ megismerésére vonatkozó jogosultságairól tudomást szerezzen, továbbá elősegíti a környezeti információhoz való hozzájutást. E jogok előmozdítása érdekében a környezeti információval rendelkező szerv információs tisztviselőt nevezhet ki.

(5) A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat.

(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek megküldeni és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti.

(7) A környezeti információval rendelkező szerv az információ megismerésre vonatkozó igény beérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az igénylőt az igénye pontosítására, ha az túlzottan általános vagy tartalma alapján a megismerni kívánt környezeti információ nem állapítható meg.

(8) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó olyan jogerős határozatot, illetve környezetvédelmi közigazgatási szerződést közzé kell tenni, amelynek végrehajtása jelentős környezeti hatással jár.

(9) A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhető.”

2. § A Kvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők.”

3. § A Kvt. 66-72. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„66. § (1) A környezethasználat

a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély,

b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély,

c) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély,

d) egyéb, az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - esetekben a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat

jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható.

(2) A felügyelőség az (1) bekezdésben meghatározott hatósági határozatairól, illetőleg szakhatósági állásfoglalásairól hatósági nyilvántartást vezet.

(3) Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggő környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérő szabályokat állapíthat meg.

Előzetes vizsgálati eljárás

67. § (1) A környezethasználó kérelmére a felügyelőség előzetes vizsgálati eljárást folytat.

(2) A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.

(3) Az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(4) Ha a felügyelőség a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart, az eljárás megindításáról szóló hirdetményben, továbbá a közhírré tétel útján közölt közleményben a közmeghallgatás helyéről és idejéről is értesíti az érintetteket.

(5) Az előzetes vizsgálat alapján a felügyelőség határozatot hoz, amelynek közzétételéről hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján gondoskodik.

(6) A Felügyelőség az (5) bekezdés szerinti határozatot az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 45 napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, a határidő 60 nap. Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében.

(7) Az előzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás

68. § (1) A környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(2) A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében a felügyelőség - kormányrendeletben megállapított mérlegelési szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.

69. § (1) A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia.

(2) A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

70. § (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Határozatok

71. § (1) A felügyelőség - külön jogszabály szerinti eljárás lefolytatását követően - kiadja:

a) a 67. § (2) bekezdése szerinti határozatot,

b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedélyt,

c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedélyt,

d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati engedélyt.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadásának külön jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn, a felügyelőség a kérelmet elutasítja.

(3) A felügyelőség a jogerős határozatot nyilvánosságra hozza.

72. § A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.”

4. § A Kvt. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a 66. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet.”

5. § (1) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

c) szabályozza a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körét, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait;”

(2) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő r) és s) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

r) rendeletben szabályozza a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjét és a környezeti alapnyilvántartás rendjét;

s) rendeletben szabályozza az előzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait.”

6. § A Kvt. 111. §-a helyébe a következő szöveg lép:

„111. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács - a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított - 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról [a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és r) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt];

b) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvízkezelésről;

c) a Tanács 92/43/EGK irányelvének (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 6. cikk (3) bekezdése;

d) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról;

g) az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről;

h) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

7. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a következő új h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h)-p) pontok jelölése i)-q) pontokra módosul:

[E törvény alkalmazásában:]

h) Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület): külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület;”

8. § A Tvt. 41/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Natura 2000 területeket a Kormány rendeletben jelöli ki és teszi közzé, valamint határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat. A Natura 2000 területeken lévő földrészleteket a miniszter rendeletben hirdeti ki.”

9. § A Tvt. 85. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a]

b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (7) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 41/A. § (1) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében és (5) bekezdésének első fordulatában, 48. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésének első fordulatában, 57. § (2) bekezdésének második fordulatában, 59. § (4) bekezdésének második mondatában, 66. § (3) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 78. § (3) bekezdésében,”

[foglaltakat.]

10. § A Tvt. a következő 86. §-sal egészül ki:

„86. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről (több más jogszabállyal együtt);

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (több más jogszabállyal együtt).”

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

11. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény a következő 101. §-sal egészül ki:

„101. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről (több más jogszabállyal együtt);

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 15. cikk és VI. számú melléklet.”

A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

12. § A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény a következő 57. §-sal egészül ki:

„57. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.”

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

13. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

d) a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának”

[részletes szabályait rendeletben meghatározza.]

(2) A Kbtv. 34. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közösségi jegyzéket és annak változásait az egészségügyi miniszter rendeletben teszi közzé.”

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

14. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

e) gyártó: a termék előállítója, nem a Magyar Köztársaság területén történő előállítás esetén az, aki a terméket gazdasági tevékenysége keretében a Magyar Köztársaság területére behozza;”

15. § A Hgt. 54. §-t követően a következő alcímmel és 54/A. §-sal egészül ki:

„Jelentéstétel az Európai Bizottság felé

54/A. § Az 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti jelentési kötelezettséget a környezetvédelemért felelős miniszter teljesíti.”

16. § A Hgt. 60. §-a helyébe a következő szöveg lép:

„60. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 75/442/EGK irányelve (1975. július 15.) a hulladékokról;

b) a Tanács 91/156/EGK irányelve (1991. március 18.) a 75/442/EGK irányelv módosításáról;

c) a Bizottság 96/350/EK határozata (1996. május 24.) a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv II.A és II.B mellékleteinek kiigazításáról;

d) a Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról;

e) a Tanács állásfoglalása (1997. február 24.) a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról.”

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

17. § (1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes vizsgálati eljáráshoz - külön jogszabály szerint - szükséges dokumentációt (a továbbiakban: vizsgálati dokumentáció) és a területrendezési tervtanulmány dokumentációját.”

(2) Az Aptv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 9. § (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárásban a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart.”

18. § Az Aptv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban első fokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban a külön jogszabályban szakhatóságként másodfokon eljáró szervek vesznek részt.

(2) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni.

(3) A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást a KKF-fel együtt, az építtető bevonásával teljesíti.

(4) Egyszámjegyű országos közút gyorsforgalmi úttá, valamint autóútnak autópályává fejlesztésekor előzetes vizsgálati eljárást nem kell lefolytatni.”

19. § Az Aptv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A környezetvédelmi hatóság határozata ellen a környezetvédelmi hatóság vezetőjéhez lehet fellebbezni.”

20. § Az Aptv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az építtető köteles - az előzetes vizsgálat, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.

(2) Az építtető köteles a közművek üzemeltetői számára, az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az útépítési engedélyezési terv készítésének fázisában, új nyomvonalas létesítmények elhelyezése és fenntartása céljából a megépítendő nyomvonalnak - a közút kezelőjével összehangolt - igénybevételét lehetővé tenni. Ennek érdekében a közművek üzemeltetőitől és a közutak kezelőjétől nyilatkozatot és előzetes adatszolgáltatást kérhet.”

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása

21. § Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben az üzemeltető határidőre nem nyújtott be hitelesítői jelentést, vagy nem a külön jogszabályoknak megfelelő hitelesítői jelentést nyújt be, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a létesítmény teljes kibocsátását a rendelkezésre álló adatok alapján, az üzemeltető költségére bejegyzett hitelesítővel állapíttatja meg.”

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 3-4. §-ok, a Kvt. 110. § (7) bekezdés c) pontjának az 5. § (1) bekezdésével, a Kvt. 110. § (7) bekezdésének az 5. § (2) bekezdésével megállapított új s) pontja, valamint a Kvt. 111. §-ának a 6. §-sal megállapított a) pontja, továbbá a 17-20. §-ok 2006. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Kvt. 64/A. §-ának (5) bekezdése és

b) a Kbtv. 5. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata

hatályát veszti.

(4) A Kvt. 72/A. §-a, 93. §-a, 94. §-a és 96. §-ának (2) bekezdése, az Aptv. 6. §-a (3) és (4) bekezdéseinek „részletes” szövegrésze 2005. december 31. napján veszti hatályát.

(5) 2006. január 1. napjával az Aptv. 6. §-a (1) bekezdésének „az előzetes környezeti tanulmány” szövegrésze helyébe „a vizsgálati dokumentáció” szövegrész lép.

23. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács - a Tanács 97/11/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelvével módosított - 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról [a törvény végrehajtására a 110. § (7) bekezdése c) és s) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt];

b) a Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) 15. cikk a hulladéklerakókról;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (több más jogszabállyal együtt).


  Vissza az oldal tetejére