Időállapot: közlönyállapot (2005.XI.30.)

2005. évi CXXXIII. törvény

a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól * 

E törvény célja, hogy - a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében - erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez. E cél elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás) keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre terjed ki.

(2) E törvény személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatóra, valamint a magánnyomozóra terjed ki.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely gazdasági társaság keretében is végezhetők.

(4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység egyidejűleg is folytatható.

2. § A 22-33. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet és a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet.

3. § (1) Vállalkozás személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint magánnyomozói tevékenységet akkor folytathat - amennyiben e törvény kivételt nem tesz -, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: kamara) nyilvántartásba vette.

(2) Vállalkozás keretében természetes személy ilyen tevékenységet - ha e törvény kivételt nem tesz - csak a kamara tagjaként folytathat.

(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a rendőrség - ideértve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát is - és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá - munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt - a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai

a) nem lehetnek vezető tisztségviselői, tagjai a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak,

b) egyéni vállalkozóként e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathatnak.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személyek - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet vállalkozás keretében nem végezhetnek.

(5) A rendőrség, a határőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - állományilletékes parancsnoka engedélyével - vállalkozás keretében csak a 74. § 1. pontjának a), c) és e) alpontjaiban meghatározott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végezhet.

4. § (1) Az e törvényben szabályozott, a rendőrség hatáskörébe tartozó eljárásokban első fokon a vállalkozás székhelye, illetve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el.

(2) Amennyiben a vállalkozás székhelye nem Magyarországon van, illetve a kérelmezőnek nincsen magyarországi lakóhelye, az ügyben a tevékenység gyakorlásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el első fokon. Ha a tevékenységet több helyszínen gyakorolják, az elsőfokú eljárás lefolytatására az a rendőrkapitányság illetékes, amelynél az eljárás előbb megindult (megelőzés).

A működési engedély és az igazolvány

5. § (1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység - ha e törvény kivételt nem tesz - a rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételről szóló igazolás birtokában végezhető.

(2) A rendőrség - a vállalkozás kérelmére - akkor ad ki engedélyt, ha a kérelmező igazolja, hogy

a) a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység végzésében személyesen közreműködő vagy közreműködni kívánó tagja, munkavállalója vagy - egyéni vállalkozás esetében - a segítő családtag, illetve a vállalkozással kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy - ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is - rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal;

b) - ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés);

c) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilvántartott adatokat törölni kell, ha a kérelmező kérelmét visszavonja.

(4) A rendőrség a működési engedély kiadását megtagadja, ha az egyéni vállalkozó, illetve a vállalkozás vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy a 6. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozó rendelkezés hatálya alá esik, illetve ha a jogi személy vállalkozást jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltotta.

6. § (1) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) - ha e törvény kivételt nem tesz - személyre szóló, a rendőrség által kiadott igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhető.

(2) Igazolványt kaphat írásbeli kérelmére

a) az a büntetlen előéletű, a 3. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá nem eső, nagykorú, cselekvőképes személy, aki valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállam (a továbbiakban: EGT-tagállam) állampolgára (a továbbiakban: EGT-állampolgár), külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és magánnyomozó esetében ezenkívül legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik;

b) nem folyik ellene kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás; és

c) nem tiltották el jogerős bírói ítélettel e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.

(3) Ha a kérelmezőt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam és emberiség elleni bűncselekmény (Btk. X-XI. fejezet), személy elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XII. fejezet, I. cím, II. cím 174-176. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet, II. cím 197. §, 198. §, 200. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, V. cím), terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), vagy visszaélés kábítószerrel bűncselekmény (Btk. 282-283. §), továbbá vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet) miatt elítélték vagy vele szemben intézkedést alkalmaztak, az igazolvány kiadása iránti kérelem a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig nem teljesíthető.

7. § A működési engedély és az igazolvány öt évig érvényes, érvényességük alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha a kiadás feltételei - azok ismételt vizsgálata alapján - fennállnak.

Rendőrségi nyilvántartás, a tevékenység ellenőrzése

8. § (1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről, igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló adatokról, az adatváltozásról, a működési engedély visszavonásáról, bevonásáról, az igazolvány bevonásáról, visszavonásáról, illetve a kamara által szolgáltatott adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a kamarai tagsági viszony, illetve a vállalkozás kamarai nyilvántartásának meglétére, a felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.

9. § (1) Ha a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozás tulajdonosa, vezető tisztségviselője nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, a szolgálati viszonya megszűnésétől számított két éven belül a vállalkozást nem ellenőrizheti a rendőrségnek az ellenőrzésre jogosult azon szerve, amelynek illetékességi területén az érintett - szolgálati viszonya megszűnéséig - szolgálatot teljesített.

(2) A rendőrségnek a magánnyomozói tevékenység ellenőrzésére jogosult szerve a magánnyomozó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

a) az érintett - szolgálati viszonya megszűnésekor - a rendőri szerv illetékességi területén működő nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot vagy - munkaviszonya megszűnésekor e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként - a rendőrhatósági feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott; és

b) szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.

(3) A rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzésére egyébként jogosult szerve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

a) az érintett - szolgálati viszonya megszűnésekor - a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás működésére vonatkozó rendőrhatósági feladatokat ellátó szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, vagy - munkaviszonya megszűnésekor, e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként - a rendőrhatósági feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott; és

b) szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a magánnyomozást, illetve személy- és vagyonvédelmi tevékenységet a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt más szerve ellenőrzi.

10. § (1) A kamara és a rendőrség - e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - adatkezelést folytat a (2)-(3) bekezdésekben megjelölt adatokat illetően.

(2) A kamara nyolc napon belül írásban értesíti a rendőrséget

a) a kamarai tagság létesítésének, megszűnésének, szüneteltetésének, szünetelésének, valamint - etikai vétség esetén - tagság meghatározott időre szóló felfüggesztésének, illetve a kamarából való kizárásnak a tényéről;

b) a vállalkozás nyilvántartásba vételéről, a kamarai nyilvántartásból való törlés tényéről.

(3) A rendőrség nyolc napon belül írásban értesíti a kamarát

a) a működési engedély, az igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, bevonásáról;

b) a 67. § (2) bekezdése és a 70. § (2) bekezdése alapján hozott határozatról.

A működési engedély és az igazolvány visszavonása, bevonása, elvétele

11. § (1) A rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

a) kiadásának feltételei megszűntek;

b) a vállalkozást a kamarai nyilvántartásból törölték.

(2) A rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha a vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(3) Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

a) kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn;

b) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagsága megszűnt.

(4) Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha

a) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagságát felfüggesztették;

b) az igazolvány tulajdonosa e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;

c) az igazolvány tulajdonosa ellen vagyon elleni, illetve más, kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.

(5) Ha a (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az eljárás az igazolvány tulajdonosának büntetőjogi felelőssége megállapítása nélkül zárul, a rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

(6) E törvény szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése esetén az engedély, illetve az igazolvány meghatározott időre, de legfeljebb két évre vonható be. A meghatározott idő elteltével a rendőrség az engedélyt, illetve az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

(7) A kamarai tagság felfüggesztéséről szóló határozatban meghatározott idő elteltével a rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

12. § Az engedély, illetve az igazolvány visszavonása, illetve bevonása esetén, illetve, ha a jogosult az engedélyt, illetve az igazolványt a rendőrségnek visszaadja, a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható.

13. § (1) Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetőleg a magánnyomozót szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályai megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni. Az elvett igazolványt a rendőr köteles - az elvétel okának megjelölésével - az igazolványt kiállító rendőri szervnek haladéktalanul megküldeni.

(2) Az igazolványt kiállító rendőri szerv az igazolványnak a beérkezésétől számított nyolc napon belül határozatot hoz az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról vagy arról, hogy az igazolványt a tulajdonosa visszakapja.

(3) Az elvétel után a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható, kivéve, ha az igazolványt a tulajdonosa visszakapta.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató kötelezettségei

14. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás - ide nem értve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére, üzemeltetésére, felügyeletére, javítására, karbantartására irányuló tevékenységet folytató vállalkozást - a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerződésnek

a) rögzítenie kell a megbízó hozzájárulását további vállalkozások közreműködéséhez;

b) nevesítenie kell a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás által a szerződés teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás tárgyát.

(4) Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közreműködését veszi igénybe, köteles a megrendelőt tájékoztatni az általa foglalkoztatni kívánt vállalkozóról, továbbá köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát a naplóba bejegyezni, és azt az ellenőrzést folytató rendőr rendelkezésére bocsátani.

15. § (1) A vállalkozás a szerződésekről a naplóban nyilvántartást vezet, és e naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig megőrzi.

(2) A naplóban - vagy más alkalmas módon - kell nyilvántartani a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét, a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét, a 20. § alapján a fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát.

(3) A naplóban, az ahhoz kapcsolódó egyéb nyilvántartásban kiegészítés, javítás csak úgy végezhető, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon.

(4) A vállalkozás köteles biztosítani, hogy - a szerződéses felek érdekeinek sérelme nélkül - a rendőrség és a jogszabály alapján erre feljogosított más hatóság, illetve - a róla vezetett adatokat illetően - az érintett személy a naplót, a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartási okmányokat megtekinthesse.

16. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat.

(3) A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőr elnevezést. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő esetében - formaruha hiányában - a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő elnevezést a kitűzőn kell megjeleníteni.

17. § (1) A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást - ideértve a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személyekre vonatkozó és e személyek adataiban bekövetkezett változásokat is - a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a működési engedély kiadására illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni.

(2) A szolgáltatott adatoknak - a (2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl - tartalmazniuk kell a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy

a) nevét;

b) lakcímét (vállalkozó esetén a székhelyét, ennek hiányában a telephelyét);

c) igazolványának számát;

d) kamarai tagságának keltét és kamarai tagnyilvántartásának számát;

e) foglalkoztatásának kezdő-, illetőleg zárónapját.

(3) Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a rendőrség az igazolvány kiadására jogosult szervének.

II. Fejezet

A VÁLLALKOZÁS ÁLTAL FOGLALKOZTATOTT EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás folytatásával megbízott vállalkozás (a továbbiakban: fővállalkozó) e tevékenységet egyéni vállalkozó (a továbbiakban: alvállalkozó) megbízása útján kívánja ellátni, a szerződésben vállalt kötelezettségeit e fejezetben foglaltak szerint teljesítheti.

(2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen gyakorló alvállalkozó között megkötött, a személyvédelemről, a vagyonvédelemről, illetve a magánnyomozásról szóló szerződésben (a továbbiakban: szerződés)

a) rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, illetve az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély, valamint igazolvány adatait (az engedély, az igazolvány számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, a kamarai nyilvántartási azonosítási számát);

b) rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól.

19. § (1) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy ilyen szolgáltatást - egybefüggően - legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat.

(2) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott fővállalkozó az általa e tevékenység tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munka végrehajtásával bízza meg, köteles az alvállalkozó számára huszonnégy órai egybefüggő szolgáltatási idő után legalább huszonnégy óra, naptári hetenként pedig negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt biztosítani.

20. § (1) Ha a fővállalkozó az alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, úgy az alvállalkozót - feltéve hogy a keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja - évi tizenkét nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen kilencvenhat munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint járó egészségügyi szabadság időtartamára a szerződésben megállapított alapóradíjat a fővállalkozó fizeti.

(3) Az alvállalkozó köteles biztosítani, hogy naplójában a fővállalkozó ellenőrizze a harminc napot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munkával kapcsolatos szerződés adatait, és bejegyezhesse a részére biztosított fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, a kifizetett óraszámot, valamint az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát.

21. § (1) A fővállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles balesetbiztosítást kötni. A kötelező felelősségbiztosítási szerződést azonban mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozó köteles a maga javára megkötni. Az alvállalkozó ez utóbbi kötelezettsége alól akkor mentesülhet, ha a fővállalkozó által megkötött felelősségbiztosítási szerződés rá is kiterjed.

(2) Az e fejezetben írt szabályokat kell alkalmazni a fővállalkozó és az alvállalkozó között e fejezet rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően létesült és a fejezet rendelkezéseinek hatálybalépésekor még fennálló jogviszonyt érintően is.

III. Fejezet

A TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI

22. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.

(2) Törvény, valamint - saját adatait érintően - a megbízó és az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

(3) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató a harmadik személyről a szerződés teljesítése során e törvény alapján jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettségre - bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.

23. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat - a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel -

a) a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,

b) ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul,

c) legkésőbb a szerződés megszűnésekor

köteles megsemmisíteni.

(3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa megismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.

24. § (1) Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított három év már eltelt.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, illetve a magánnyomozó a tevékenysége végzésekor az igazolványt és a kamarai tagsági igazolványt köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azokat bemutatni.

(3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személy, illetve a magánnyomozó az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdemlően igazolni.

25. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy e törvényben meghatározott jogosultságait a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.

(2) Az e fejezetben meghatározott jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.

26. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:

a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén - a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában - az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;

b) a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni;

c) a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt - a 28. § rendelkezései szerint - csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni;

d) a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;

e) vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni;

f) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.

(2) A vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot - a szerződés keretei között - az őrzött területen (létesítményen) kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg, kivéve, hogy elektronikus megfigyelőrendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.

(3) A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult:

a) zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt - a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja - különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja tartalmának bemutatására felszólítani, rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek visszautasítása esetén a rendezvényen való részvételét megtiltani;

b) a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani, amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni.

(4) Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végző személy- és vagyonőr jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felhívni.

27. § (1) A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.

(2) A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

(3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;

c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.

(4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

(5) Közterületen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak a belügyminiszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható el.

28. § (1) A vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége;

b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és

c) az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.

(2) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési feladatot ellátó személy - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről;

b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

c) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés);

d) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről;

e) a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

29. § (1) A 26-28. §-okban szabályozott intézkedések végrehajtása során a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(2) Ha a megbízó meghatározott dolgoknak a közterületnek nem minősülő létesítményébe, területére, illetve zárt területen vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja, biztosítani kell ezen dolgok biztonságos és harmadik személytől elzárt tárolását.

30. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

(2) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik.

(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.

(4) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok kezelésére egyebekben a 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

31. § (1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

(2) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre

a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,

b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása

érdekében kerül sor.

(4) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított hatvan nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítés célja

a) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

b) jelzálog-hitelintézeti tevékenységet,

c) befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet,

d) értékpapírok letéti őrzését, értékpapír letétkezelését,

e) elszámolóházi tevékenységet,

f) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet,

g) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést

folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.

(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határidő még nem járt le.

(7) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

32. § (1) Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.

(2) A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)

a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul,

b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.

(3) Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés időpontja)

a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével,

b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével

meg kell semmisíteni.

(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át.

(5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

33. § (1) Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert kizárólag a kamara által kidolgozott szakmai követelményeknek megfelelő, a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet.

(2) A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhető. A hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személynek jelen kell lennie.

A magánnyomozóra vonatkozó szabályok

34. § A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;

b) az igazolvány bemutatását követően - külön jogszabályokban foglaltak szerint - az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény másként nem rendelkezik;

c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az Avtv. adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel;

d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

35. § A magánnyomozás nem irányulhat

a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére;

b) a hivatalos személy (Btk. 137. § 1. pont) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 137. § 3. pont) jogszabályban meghatározott hivatalos tevékenységére;

c) természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul.

IV. Fejezet

A SZEMÉLY-, VAGYONVÉDELMI ÉS MAGÁNNYOMOZÓI SZAKMAI KAMARA

36. § (1) A kamara a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete, amely - a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint - kiemelkedően közhasznú szervezetté minősíthető.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) Területi szervezetet több megye közösen is létrehozhat. Ez esetben az érintett megyékben külön megyei szervezetek nem hozhatók létre.

(4) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

37. § (1) A kamara tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolják.

(2) A kamara alapszabályában meg kell határozni

a) a kamara nevét és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

A kamara feladatai

38. § (1) A kamara

a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;

b) megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit, ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire;

c) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;

d) kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;

e) megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;

f) etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;

g) a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat;

h) tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;

i) hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;

j) kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;

k) kezdeményezi szabványok kiadását;

l) kiadja a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezői engedélyt, évenként közzéteszi a tervezői névjegyzéket, ellenőrzi az általa kiadott tervezői engedélyekben foglaltak és a szakmai előírások betartását;

m) tagjai támogatására - a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint - segélyalapot hoz létre és használ fel;

n) választott bíróságot működtet, mediációs szolgáltatást nyújt;

o) meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai rendszer telepítése során szükséges, ahhoz kapcsolódó segédmunka és más, kisegítő jellegű tevékenység azon formáit, amelyek működési engedély és kamarai tagság hiányában is végezhetők.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékben fel kell tüntetni a kamarai tag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyazonosító igazolványa számát, lakcímét, levelezési címét, ideiglenes lakcímét, kamarai nyilvántartási számát, kamarai tagságának keltét, a rendőrség által kiállított igazolvány számát, a kiadás időpontját és a kiállító rendőrkapitányságot.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni a vállalkozást képviselő természetes személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, levelezési címét, személyazonosító igazolványa számát, a vállalkozás nevét, rövidített nevét, székhelyét, ennek hiányában a telephelyét, kamarai nyilvántartási számát, a vállalkozás működési engedélyének számát, az engedély kiadásának időpontját és az engedélyt kiállító rendőrkapitányságot.

A kamarai tagsági viszony

39. § (1) Az igazolvánnyal rendelkező személyek a tagfelvételükről szóló kamarai határozat keltének napjától a lakóhelyük szerint illetékes területi szervezetnek a tagjai.

(2) A kamarában minden természetes személy - igazolványai számától függetlenül - csak egy tagsággal rendelkezhet.

(3) A több igazolvánnyal rendelkező természetes személy az igazolványa bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy melyik igazolványa alapján kívánja a kamarai tagsággal járó jogait gyakorolni, illetve kötelességeit teljesíteni. Ez a nyilatkozat a kamara alapszabályában meghatározott időszakonként megváltoztatható.

(4) A kamara tagja a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti, illetve szünetelteti, de más igazolványa valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosult marad.

(5) A többes tagság elkerülésének, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételének részletes szabályait az e törvényben írtak figyelembevételével a kamara alapszabálya határozza meg.

40. § (1) A kamarának az a tagja, aki az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti - igazolványának a rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett - írásban kérheti kamarai tagságának szüneteltetését.

(2) A kamarai tagság szüneteltetésének időtartama legfeljebb két év lehet, amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható.

41. § (1) A kamarai tagság szünetel a természetes személy valamennyi igazolványának bevonása esetén.

(2) A kamarai tagság szünetelése annak indokoltsága fennállásáig tart, amely a két évet is meghaladhatja.

42. § (1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése, illetőleg szünetelése alatt a tag a tagsági viszonyból eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik, továbbá személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem folytathat.

(2) A kamarai tagság szüneteltetésének, illetve szünetelésének részletes szabályait a kamara alapszabálya határozza meg.

43. § A kamarai tagság megszűnik, ha

a) a kamara tagja meghal;

b) a rendőrség a kamara tagjának valamennyi igazolványát visszavonja;

c) a kamara tagja valamennyi igazolványának visszaadása mellett a kamarai tagságáról lemond;

d) a kamara a tagját etikai eljárás lefolytatása során kizárja;

e) a kamarai tagság szüneteltetésének időtartama a két évet elérte és a tag - felszólítás ellenére - nem intézkedett kamarai tagságának folytatásáról vagy megszüntetéséről;

f) a kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére nem teljesítette, és ezért a kamara tagnyilvántartásából törölte, és erről a tagot értesítette.

A kamara tagjának jogai és kötelességei

44. § (1) A kamara tagjának joga van arra, hogy

a) szavazati joggal részt vegyen a területi szervezet küldöttválasztó gyűlésén, illetőleg közgyűlésén;

b) részt vegyen a területi szervezet küldötteinek megválasztásában, továbbá arra, hogy - feltéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - tisztségviselőnek vagy küldöttnek megválasszák;

c) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait;

d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;

e) az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezze a felügyelőbizottságnál.

(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa a kamara alapszabályában foglalt rendelkezéseket;

b) megfizesse a kamarai tagdíjat;

c) az előírt továbbképzéseken részt vegyen, a szükséges vizsgákat letegye;

d) tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályoknak megfelelően járjon el.

A vállalkozások nyilvántartása; a vállalkozás jogai és kötelezettségei

45. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet vagy magánnyomozást folytatni kívánó vállalkozást a kamara nyilvántartásba veszi és arról igazolást ad a vállalkozás számára.

(2) A vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.

(3) A vállalkozás jogosult

a) tanácskozási, illetve javaslat- és indítványtételi joggal részt venni a kamara döntéseinek meghozatalában;

b) a kamara által szervezett konferenciákon, kiállításokon, vásárokon és más rendezvényeken részt venni;

c) a kamara által ismert hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkról tájékoztatást kérni;

d) az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezni a felügyelőbizottságnál.

(4) Az a vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti - engedélyének a rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett - írásban kérheti, hogy a kamarai nyilvántartásból ideiglenesen töröljék. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.

(5) A működési engedély bevonásának időtartama alatt a vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt jogait nem gyakorolhatja, és nyilvántartásidíj-fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és erről a vállalkozást értesíti, ha

a) a nyilvántartási díjat az írásbeli figyelmeztetés ellenére sem fizeti meg;

b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból megszűnt, kivéve, ha a vállalkozás működési engedélyét bevonták és a (4) bekezdésben foglalt esetet.

A kamara szervezete és működése

46. § (1) Az országos szervezet a küldöttgyűlésből, az elnökségből, a felügyelőbizottságból, valamint az etikai bizottságból áll.

(2) A kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek küldötteiből álló országos küldöttgyűlés.

(3) A küldöttek számát az alapszabály határozza meg.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül az alapszabályban meghatározott más szerv is létrehozható.

47. § (1) Nem választható küldötté, illetve a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztviselő, valamint a 3. § (2) bekezdésében megjelölt más személy.

(2) A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként folytat.

(3) Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy mely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak tagja, vezető tisztségviselője vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.

48. § (1) Választásra a kamara tagja jogosult.

(2) A területi szervezet megválasztott elnöke küldöttként vesz részt az országos küldöttgyűlésen.

(3) Az országos szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény szerint megválasztandó bizottság elnökének csak országos küldött választható.

(4) A területi szervezetben elnöknek, alelnöknek, elnökségi tagnak és az e törvény szerint megválasztandó bizottság elnökének csak területi küldött választható.

49. § (1) A felügyelőbizottság, az etikai bizottságok és a pénzügyi ellenőrző bizottságok tagjainak azok a kamarai tagok választhatók, akik országos, illetve területi küldöttnek is megválaszthatók. A felügyelőbizottság, az etikai és a pénzügyi ellenőrző bizottságok tagjai megbízatásuk ideje alatt más tisztségeket nem tölthetnek be.

(2) Tisztségviselő egyszerre legfeljebb egy országos és egy területi tisztséget tölthet be.

50. § (1) Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a kamara alapszabályának, etikai szabályzatának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;

b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;

c) titkos szavazással a kamara elnökének (alelnökének vagy alelnökeinek), az elnökség, az etikai és a felügyelőbizottság tagjainak (a továbbiakban együtt: tisztségviselők) továbbá más, az alapszabály alapján titkos szavazással létrehozható bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;

d) a tagdíjfizetés elveinek, a kamarai tagsági díj, továbbá a vállalkozás által fizetendő nyilvántartási díj mértékének megállapítása az alapszabályban meghatározott módon és keretek között;

e) a területi szervezetek tagjai által fizetett tagsági díjból és a nyilvántartási díjból az országos szervezetnek járó rész meghatározása.

(2) Az országos küldöttgyűlést az elnök évenként legalább egy alkalommal, továbbá akkor köteles összehívni, ha a küldöttek legalább egyötöde vagy a felügyelőbizottság - az ok és cél megjelölésével - írásban kéri.

(3) Az alapszabály az országos küldöttgyűlés összehívásának más eseteit is előírhatja, illetve az elnökön kívül más személyt is feljogosíthat annak összehívására.

(4) Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint egynegyede jelen van.

(5) Az országos küldöttgyűlés határozatait a jelen lévő küldöttek szavazattöbbségével hozza. Az alapszabály elfogadásához vagy módosításához, a kamara éves költségvetésének meghatározásához, az éves beszámoló (mérleg) elfogadásához a jelen lévő küldöttek kétharmados szavazattöbbségével meghozott határozata szükséges.

(6) Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.

51. § (1) A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közti időszakban.

(2) Az elnökség összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat a kamara alapszabálya állapítja meg.

52. § (1) A bizottságok testületi szervként, a maguk által összeállított ügyrend szerint működnek.

(2) A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.

(3) A bizottságok évenként kötelesek tevékenységükről beszámolni a küldöttgyűlésnek.

53. § (1) A felügyelőbizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és a kamara más önkormányzati szabályzatainak.

(2) A felügyelőbizottság a kamara tisztségviselőitől, tagjaitól és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet és minden olyan iratot megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges. A felügyelőbizottság tevékenységét a kamara tagjai támogatni kötelesek.

(3) A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetéséről (pénzügyi tervéről) és éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság véleményének ismeretében dönthet.

(4) Ha a felügyelőbizottság megállapítja, hogy a kamara valamely szervének vagy tisztségviselőjének tevékenysége, működése, továbbá az általuk elkészített jelentés, pénzügyi terv, éves beszámoló nem felel meg a jogszabályoknak, a kamarai alapszabálynak vagy a kamara egyéb önkormányzati szabályzatainak, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.

(5) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, a felügyelőbizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását.

(6) A felügyelőbizottság tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

(7) Nem választható a felügyelőbizottság tagjának:

a) az elnökség tagja;

b) a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban álló személy;

c) az a) vagy b) pontban említett személy közeli hozzátartozója és élettársa.

54. § (1) A kamara tisztségviselői a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai, a felügyelő-, valamint az etikai bizottság elnökei és tagjai, akiket az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választanak.

(2) A területi szervezet tisztségviselői a területi szervezet elnöke, az elnökség tagjai, az etikai és a pénzügyi ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai, akiket a területi küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választ.

(3) A kamara tisztségviselőire vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály határozza meg.

A területi szervezet

55. § (1) A területi szervezet illetékességi területén ellátja a jogszabályban és az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

(2) A területi szervezet képviseleti, ügyintéző szervekkel, továbbá etikai bizottsággal, pénzügyi ellenőrző bizottsággal, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.

(3) A területi szervezet képviseleti szerve a tagok által választott küldöttekből álló területi küldöttgyűlés. Amennyiben a tagok száma a kétszáz főt nem éri el, a küldöttgyűlés feladatait a közgyűlés látja el, a küldöttek jogai és kötelességei értelemszerűen a tagokra vonatkoznak.

(4) A területi küldöttgyűlés

a) meghatározza a területi szervezet önkormányzati és működési szabályait e törvény és az alapszabály keretei között;

b) dönt a területi szervezet éves költségvetéséről és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról;

c) titkos szavazással megválasztja a területi szervezet elnökét, alelnökét, az elnökség alapszabályban meghatározott számú tagját, az etikai, a pénzügyi ellenőrző és a felvételi bizottság elnökét és tagjait, illetve dönt a velük szemben benyújtott visszahívási indítványról;

d) megválasztja az országos küldöttgyűlés küldötteit.

(5) A területi küldöttgyűlés összehívására, a határozathozatalra és a választásra az országos küldöttgyűlés szabályai irányadók.

56. § (1) Az alapszabály a kamarán belül a képviselt szakmáknak megfelelően tagozatokat hozhat létre.

(2) A tagozatok feladatait és működését az alapszabály határozza meg.

Etikai szabályok

57. § (1) Etikai vétséget követ el az a tag, aki

a) az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít;

b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra, hogy a szakma jó hírnevét, továbbá munkáltatója vagy az általa folytatott tevékenység végzésére megbízó, illetve harmadik személy személyhez fűződő jogait sértse.

(2) Az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.

58. § (1) Etikai eljárás indítását bárki kezdeményezheti. Az eljárás megindításáról a kamara elnöke dönt, és erről az eljárás alá vont személyt haladéktalanul értesíti.

(2) Az etikai eljárás megindítására csak etikai vétség gyanúja esetén kerülhet sor. Nem indítható etikai eljárás, ha azt a kamara elnöke az etikai vétség tudomására jutásától számított három hónapon, vagy a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül nem indította meg.

(3) Az eljárás alá vont személy az eljárás során képviselőt vehet igénybe, a bizonyítékokat megismerheti, nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, az eljárási cselekményeknél jelen lehet.

(4) Az etikai bizottság által kitűzött tárgyalásra az eljárás alá vont személyt meg kell idézni, és egyben tájékoztatni kell a meg nem jelenés következményeiről.

(5) Az etikai bizottság tagjaként az eljárásban és a döntéshozatalban nem vehet részt az eljárás alá vont személy hozzátartozója és aki az eljárásban mint tanú, szakértő vagy tolmács vesz részt, valamint akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(6) Az etikai bizottság tagja a kizárási ok fennállását köteles haladéktalanul bejelenteni. Ezt követően az eljárásban nem vehet részt.

(7) A kamara bármely tagja bejelenthet olyan okot, amely az etikai bizottság tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi. A bejelentés alapján a kizárás kérdésében az etikai bizottság dönt, a bizottság döntéséig a kizárási okkal érintett személy az eljárásban részt vehet, kivéve a kizárásáról való döntés meghozatalát.

(8) Az etikai bizottság az eljárás során írásbeli, indoklással ellátott határozatot hoz, amelyet a meghozataltól számított három napon belül az eljárás alá vont személy és a bejelentő részére megküld, a határozattal érintett más személy részére pedig kérésére megküldhet.

(9) Az etikai bizottság tagjai eljárásuk során nem utasíthatók és döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók felelősségre.

59. § (1) A tag etikai vétsége esetében alkalmazható intézkedések:

a) írásbeli figyelmeztetés;

b) tisztségből való visszahívás kezdeményezése;

c) pénzbírság;

d) a tagság 1-6 hónapig terjedő időre szóló felfüggesztése;

e) a kamarából való kizárás.

(2) A kamarából kizárt tag a kizárástól számított két éven belül nem létesíthet új kamarai tagsági jogviszonyt.

(3) A kamara tagjával szemben legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének ötszöröséig terjedő pénzbírság szabható ki. A pénzbírság összege a kamarát illeti meg.

60. § (1) A kamara etikai szabályait, az etikai vétségeket és az etikai eljárás részletes szabályait a kamara etikai szabályzata rögzíti.

(2) Az etikai bizottság által lefolytatott eljárásban hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bejelentő, az etikai eljárás alá vont, valamint más, a határozattal érintett személy - az etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően - halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

(3) A másodfokú etikai eljárásban hozott határozat ellen a bejelentő, az etikai eljárás alá vont, vagy más, a határozattal érintett személy a kézbesítéstől számított harminc napon belül - a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint - bírósághoz fordulhat.

Törvényességi felügyelet

61. § (1) A kamara felett a belügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(3) A belügyminiszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy

a) az alapszabály és a kamara egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,

b) a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályzatokat,

c) a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az egyéb önkormányzati szabályzatoknak.

(4) Ha a belügyminiszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség helyreállítására - határidő megjelölése mellett - felhívja a kamara elnökét. Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a belügyminiszter a határidő leteltétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat.

62. § (1) Ha a bíróság a belügyminiszter a 61. § (4) bekezdése szerint előterjesztett keresete alapján jogsértést állapít meg,

a) hatályon kívül helyezheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát és új határozat hozatalát rendelheti el;

b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelőbiztost rendelhet ki.

(2) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.

(3) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként a köztisztviselő, szolgálati viszonya fennállása alatt a rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Szolgálata és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja, továbbá - munkaviszonya, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya tartama alatt - a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársa.

(4) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.

(5) A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.

V. Fejezet

FELÜGYELETI BÍRSÁG

63. § (1) A rendőrség a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt

a) működési engedély hiányában folytatja;

b) a működési engedély kiadásához szükséges feltételek hiányában folytatja;

c) működési engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy igazolvánnyal nem rendelkező személlyel végezteti, illetve az ilyen tevékenységet végzőt a rendőrségen nem jelenti be;

d) kamarai nyilvántartás hiányában folytatja.

(3) A felügyeleti bírság összege a rendőrséget illeti meg. A felügyeleti bírságot a rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni.

(4) Ha az egyéni vállalkozóval szemben mind a felügyeleti bírság, mind az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység szabálysértése miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.

64. § (1) A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese.

(2) Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt.

(3) Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat, illetőleg a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.

(4) Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.

(5) Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

65. § Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül

a) a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 18-32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint

b) a 14-15. §-ban, a 16. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.

VI. Fejezet

A MÁS EGT-TAGÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉRE, ILLETVE AZ EGT-ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A más EGT-tagállamban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös szabályok

66. § A más EGT-tagállamban alapított, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás (e cím alkalmazásában továbbiakban: EGT-vállalkozás) magyarországi működésére e törvény rendelkezéseit a 67-68. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

67. § (1) Az EGT-vállalkozás Magyarország területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a rendőrség működési engedély kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további feltétele annak igazolása, hogy az EGT-vállalkozást a kamara nyilvántartásba vette.

(2) A rendőrség az EGT-vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy az EGT-vállalkozás rendelkezik olyan, más EGT-tagállamban kiadott, valódi és érvényes okirattal, amely a vállalkozást e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosítja.

(3) Az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét a rendőrség határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.

(4) A rendőrség nyilvántartást vezet azon EGT-vállalkozásokról, amelyek számára a magyarországi tevékenységet engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és érvényességének idejéről, a határozat visszavonásáról és az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

68. § (1) A rendőrség a 67. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét meghatározott időre megtiltja, ha az EGT-vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(3) A 63. § (1) bekezdésének alkalmazásában az EGT-vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi tevékenységét, ha

a) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat hiányában folytatja;

b) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadásához szükséges valamely feltétel hiányában folytatja;

c) azt olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.

Az EGT-állampolgárok magyarországi tevékenységére vonatkozó különös szabályok

69. § A más EGT-tagállamban kiadott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkező EGT-állampolgárnak e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon folytatott tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70-72. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

70. § (1) A más EGT-tagállamban kiadott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkező EGT-állampolgár Magyarország területén e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a rendőrség igazolvány kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további feltétele annak igazolása, hogy a kérelmező a kamara tagja.

(2) A rendőrség az EGT-állampolgár kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosító, a más EGT-tagállamban kiadott okirat valódi és érvényes.

(3) Más EGT-tagállamban kiadott okirat alapján az EGT-állampolgár magyarországi tevékenységét a rendőrség határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.

(4) A rendőrség nyilvántartást vezet azon EGT-állampolgárokról, akik számára a magyarországi tevékenységet a (2) bekezdés szerint engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és érvényességének idejéről, a határozat visszavonásáról és a magyarországi tevékenység határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

71. § (1) A rendőrség a 70. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT-állampolgár magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT-állampolgár magyarországi tevékenységét meghatározott időre megtiltja, ha

a) e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;

b) ellene vagyon elleni vagy más, két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.

72. § (1) Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetve magánnyomozót, aki a 70. § (2) bekezdése alapján jogosult Magyarországon folytatni tevékenységét, szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályainak megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult a helyszínen számára a további tevékenységet megtiltani. A rendőr köteles a tiltásról - a tiltás okának megjelölésével - a 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rendőrkapitányságot értesíteni.

(2) A 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rendőrkapitányság a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozatot hoz a határozat visszavonásáról vagy a tevékenység határozott időre való megtiltásáról.

VII. Fejezet

VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

73. § Az e törvényben meghatározott hatósági eljárásra és ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

74. § E törvény alkalmazásában:

1. személy- és vagyonvédelmi tevékenység:

a) ingatlan, illetve ingóság őrzése;

b) rendezvény biztosítása;

c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;

d) természetes személyek életének és testi épségének védelme;

e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy - törvény felhatalmazása alapján - a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is;

f) az a)-d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása;

2. vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

3. vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja;

6. vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a gépjárművédelem során alkalmazott elektronikus biztonságtechnikai rendszert, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszert (térfigyelés), az elektronikus beléptető rendszert, a betörésjelző rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény-, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást;

7. távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely - a szerződés keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton - az érintett területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez;

8. betörésjelző rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen behatolást elektronikusan vagy más módon (jellel, fénnyel, illetve hangjelzéssel) jelző műszaki megoldás;

9. mechanikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy egyéb műszaki megoldás;

10. közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is;

11. magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve, ha

a) a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja, vagy

b) a megbízó (megrendelő), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál;

12. tettenérés: jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ideértve a jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az eseménnyel egyidejű észlelését is;

13. csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől - részben vagy egészben - elfedve maradjanak;

14. csomag tartalmának, a járműben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak bemutatása: annak lehetővé tétele, hogy a személy- és vagyonőr megbizonyosodjon arról, hogy a csomagban, a járműben, a szállítmányban elhelyezett, a külső szemlélő elől egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó jogsértő cselekményből származik vagy amelynek a területre történő bevitele tilos;

15. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

16. vállalkozó: egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja.

Hatályba léptető, felhatalmazó rendelkezések

75. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) E törvény

a) 14-16. §-ai és 18-21. §-ai 2006. március 1. napján;

b) 3-13. §-ai, 17. §-a, 33. §-a, 37-72. §-ai és 77. §-ának (1) bekezdése 2006. június 1. napján

lépnek hatályba.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok 2006. december 31-ig érvényesek.

76. § (1) A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vszvmt.)

a) 13-20. §-ai, 46-47. §-ai és 49. §-a e törvény hatálybalépésével egyidejűleg,

b) 10-12. §-ai 2006. március 1. napján

hatályukat vesztik.

(2) A Vszvmt. 2006. június 1. napján hatályát veszti.

(3) A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény 7. §-a 2006. június 1. napján hatályát veszti.

(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény, továbbá a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozó tevékenység szabályairól, a Személy, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIII. törvény

a) 2. §-a és 4. §-ának b) pontja 2006. június 1. napján,

b) 3. §-a e törvény hatálybalépésével egyidejűleg

hatályát veszti.

(5) A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 21. §-ának (4) bekezdése 2006. június 1. napján hatályát veszti.

77. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a sportról szóló 2004. évi I. törvény 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő, és sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkező személy bízható meg.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, illetve többségi tulajdonában lévő szervezettel köteles létrehozni, működtetni, fenntartani vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani és viselni annak költségeit.”

78. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy

a) a működési engedélyre és igazolványra, a kiadásuk iránti kérelemre,

b) - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - e törvény hatálya alá eső tevékenység engedélyezésével és az igazolvány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjra,

c) a felelősségbiztosítási szerződésre,

d) az e törvény hatálya alá eső tevékenységet folytatók rendőrhatósági ellenőrzésére, a jogsértés esetén alkalmazható intézkedésekre,

e) a 31. § (7) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvre,

f) a pályaalkalmassági vizsgálatra

vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.


  Vissza az oldal tetejére