Időállapot: közlönyállapot (2005.XII.20.)

2005. évi CXLVII. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról * 

1. § A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után az oktatási miniszter adja ki. A kerettantervnek és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.”

2. § (1) A Kt. 9. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények), az alapműveltségi vizsgát, a művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát az iskola által kidolgozott követelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

(2) Az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”

(2) A Kt. 9. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szakiskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában alapműveltségi vizsga szervezhető. Az alapfokú művészetoktatási intézményben alapvizsgát kell szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján kell vizsgát tenni.”

3. § A Kt. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe.”

4. § A Kt. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait - helyi tanterve alapján - az alapfokú művészetoktatási intézmény határozza meg, ennek során figyelembe veszi az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában foglaltakat.”

5. § A Kt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit - az évente összeállított és a fenntartó által megállapított - költségvetésben kell előirányozni.”

6. § A Kt. 40. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását évente értékeli a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség). A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartónak az értékelést a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”

7. § A Kt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.”

8. § (1) A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép;

[Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

- az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

- moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,

- az alapműveltségi vizsga követelményeit és témaköreit, ha ennek megszervezését a középiskolai és szakiskolai pedagógiai program előírja, továbbá a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,

- a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

- a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,”

(2) A Kt. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni]

b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjait.”

(3) A Kt. 48. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza:]

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az előírt tananyagot,

- az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját,

- a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.”

9. § A Kt. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.”

10. § A Kt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.

(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.

(3) Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyző dönt. Alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.

(4) A jegyző, illetve a főjegyző az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény

a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak;

b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.

(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.

(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.

(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a jegyző, főjegyző azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a jegyző, főjegyző jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(8) Ha a jegyző, főjegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a jegyző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”

11. § A Kt. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől, főjegyzőtől. A jegyzőnek, főjegyzőnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző intézkedik.”

12. § A Kt. 81. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (14) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (14) bekezdés számozása (15) bekezdésre változik:

„(13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja, köteles az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell - ha nem az kezdeményezi - a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni.

(14) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy az átvett épületben működő nevelési-oktatási intézményt újraalapítja. E rendelkezés alkalmazásában a nevelési-oktatási intézményt akkor alapítják újra, ha a megszüntetés és a megalapítás között kevesebb, mint négy hónap telt el, és a megszüntetett, illetve megalapított nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, illetve a felvett gyermekek, tanulók több, mint ötven százaléka azonos.”

13. § A Kt. 84. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenőrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a közigazgatási hivatal vezetőjének eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság előtt. A közigazgatási hivatal vezetője kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.”

14. § A Kt. 99. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatási miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára.

(6) Az országos mérés, értékelés eredményét az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni.”

15. § (1) A Kt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben vehetnek részt.”

(2) A Kt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott tanári, érettségi vizsga esetén egyetemi szintű tanári - mérnöktanári, műszaki tanári, közgazdász-tanári -, illetve pedagógia szakos előadói végzettséggel és szakképesítéssel, szakképzettséggel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év pedagógus-munkakörben, érettségi vizsga esetén középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.”

16. § A Kt. 104. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.”

17. § A Kt. 107. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.”

18. § (1) A Kt. 114. § (1) bekezdése b) pontjának második gondolatjele helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:]

[b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában]

„- a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és - a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;”

(2) A Kt. 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik gondolatjele helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:]

[b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában]

„- a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga;”

(3) A Kt. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Minden esetben ingyenes a sajátos nevelési igényű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás. A hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése.”

19. § A Kt. 115. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:]

c) az alapfokú művészetoktatási intézményben

- heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén,

- továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata;”

20. § A Kt. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:]

a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a huszonkettedik életévét;”

21. § A Kt. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezés a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazható, tőlük térítési díj nem szedhető.”

22. § A Kt. 118. §-ának (6) bekezdése negyedik gondolatjele helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény]

„- az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.”

23. § A Kt. 119. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fővárosban a fővárosi önkormányzat közalapítványt hozhat létre a közoktatás - fejlesztési tervben jóváhagyott - körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.

(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben, illetve az Egészségbiztosítási Alap a költségvetését meghatározó törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”

24. § A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„21. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - jogszabályban meghatározott körben - szerezhető szakképesítés.”

25. § A Kt. 129. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A közoktatási intézmény vezetőjére vonatkozó teljesítménypótlék bevezetésére a 2006/2007. tanévtől van lehetőség fokozatosan, oly módon, hogy a 2006/2007. tanévben a megállapítható összeg ötven százalékát, ezt követően tanévenként további tíz-tíz százalékkal emelt összeggel lehet kifizetni.”

26. § (1) A Kt. 1. számú melléklet Első rész „A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma” cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Első rész

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott, létszáma (a kötelező létszám *-gal van jelölve)

Vezetők

1. igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben 1*
2. igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes
- önálló intézményben,
ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri 1
iskolában, ha a tanulók létszáma a négyszázat eléri további 1
- tagintézményenként - a kollégium kivételével - tagintézmény-vezetőnek 1*
- intézményegységenként - a kollégium kivételével - intézmény-egységvezetőnek 1
- nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek 1*
- tagozatonként,
ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetőnek 1
3. gyakorlati oktatásvezető szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként 1*
4. gyakorlati oktatásvezető-helyettes
szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húszosztályonként 1
vagy eltérő szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban legalább öt osztály van 1
5. gazdasági vezető
önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben 1*
6. A 2. pontban meghatározott kötelező létszámoktól az e melléklet Negyedik részében meghatározottak szerint el lehet térni.

Pedagógusok

Óvodában

1. A pedagógusok*, gyógypedagógusok* létszámát

- az óvodai csoportok,

- a kötelező órák száma,

- a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,

- az óvoda nyitvatartási ideje

alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel;

2. logopédus
a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként 1*
3. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és műszakonként 3*
4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolcgyermekenként 1*

Iskolában és kollégiumban

1. Az iskolában a pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát

- az iskolai osztálylétszám,

- az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret,

- a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret,

- a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret,

- a pedagógusok kötelező óraszáma

alapján kell megállapítani.

Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is ajánlott figyelembe venni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, ha több, mint négyszáz tanuló befogadására létesítették további egy könyvtáros tanárt ajánlott alkalmazni.

2. A kollégiumban pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát

- az 53. § (7) bekezdése szerinti kollégiumi heti kötelező foglalkozások száma és

- a pedagógusok kötelező óraszáma

alapján kell megállapítani.

Kollégiumban, ha azt legalább kettőszáz és legfeljebb négyszáz tanuló befogadására létesítették egy, négyszáznál több tanuló befogadására létesítették, további egy könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása ajánlott.

3. fejlesztő pedagógus
az integrációs felkészítésben részt vevő iskolában
az integrációs oktatásban 1*
részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma alapján számítva,
háromszáz tanulóig a szabadidő-szervező feladatainak az ellátására is
háromszáz-négyszázötven tanulóig 1*
négyszázötven tanuló felett 2
4. konduktor
a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és műszakonként 3*
5. logopédus
beszédjavító iskolában tizenöt tanulónként 1*
6. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolctanulónként 1*

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Óvodában

1. szakorvos
kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően 0,5*
2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban 1*
3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt
- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével - csoportonként 1*

Iskolában és kollégiumban

1. pedagógiai felügyelő kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább 1*
2. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
- általános iskolában,
- középiskolában,
- szakiskolában 1
3. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelően 1*
4. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens
- általános iskolai kollégiumban 1
- fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként 1*
- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1
- a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hattanulónként 1*
5. szabadidő-szervező
- az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat 1
- ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus feladatainak ellátására is 1
6. műszaki vezető
szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel rendelkezik, illetve, ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van 1*
7. ápoló
kollégiumban ötszáz tanulóig 1
ötszáz tanuló felett 2
kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára 5*
8. hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú művészetoktatási intézményben
négyszáz tanulóig 1
négyszáz tanuló felett 2
látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további 0,5
9. úszómester
tanuszodával rendelkező iskolában 1*

Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében - a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók - a fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva ajánlott meghatározni. Az osztással - a kerekítés szabályai szerint kialakított - csoportra ajánlott tervezni egy-egy - egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő pótszabadságának, valamint juttatásainak meghatározására a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben

1. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást.

2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függően - az 1. részben ajánlott foglalkoztatásokon túl

a) további vezetői megbízások adhatók,

b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,

c) speciális végzettségű szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteli-gépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó] foglalkoztathatók,

d) rendszergazda, ha a tanulói létszám eléri a háromszázat.*

3. A fenntartó biztosítja az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A technikai létszám számításánál a következő eljárás ajánlott: A létszám ne legyen kevesebb, mint a pedagógusok teljes munkaidejére - beleértve az óraadó tanárok foglalkoztatási idejét is - számított létszámának

a) tíz százaléka, de legalább egy létszám az alapfokú művészetoktatási intézményben,

b) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában, speciális szakiskolában, előkészítő szakiskolában,

c) tizenöt százaléka, de legalább kettő létszám az óvodában,

d) húsz százaléka, de legalább kettő létszám az általános iskolában, gimnáziumban,

e) harminc százaléka, de legalább négy létszám a szakközépiskolában,

f) hatvan százaléka, de legalább kettő létszám a kollégiumban.

4. Többcélú intézmény esetén a technikai létszámot a következők szerint ajánlott meghatározni: az ellátott feladatoknak megfelelő intézményre meghatározott pedagógus létszámok összegét el kell osztani az ellátott feladatok számával. Az így számított létszám nem lehet kevesebb, mint az egyes intézményekhez meghatározott tényleges létszámok összegének a 70%-a. A számításoknál a 3. pontban felsorolt nevelési és oktatási intézményeket kell figyelembe venni. Emellett biztosítani ajánlott a 3. pontban fel nem sorolt feladathoz jogszabályban biztosított létszámot. Ha jogszabály az adott feladatra nem határoz meg létszámot, akkor a technikai létszámot feladatonként egy-egy létszámmal meg kell növelni.

5. A technikai létszámot a székhelyen és a telephelyen foglalkoztatott valamennyi pedagógus foglalkoztatási idejére vetítve ajánlott számítani.

6. A technikai létszámhoz egy létszámot indokolt hozzá számítani, ha a nevelési-oktatási intézményben a gyermekek, tanulók legalább húsz százaléka hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, illetve, ha a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat a többiekkel egy csoportban, osztályban nevelik, tanítják. A különböző csoportba tartozó gyermekek, tanulók létszámát együttesen is figyelembe lehet venni a húsz százalék megállapításához. A technikai létszámhoz tagintézményenként további egy-egy létszámot indokolt hozzá számítani.

7. A nevelési-oktatási intézmény vezetője dönti el, hogy a technikai létszám terhére milyen, a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő technikai feladatokat (ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás) old meg, illetve - a kötelező foglalkozáson felül - milyen speciális végzettségű szakembert (pszichológust, családpedagógust, fejlesztő pedagógust, logopédust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, orvost stb.) alkalmaz. A legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező rendszergazda* alkalmazása kötelező az olyan középiskolában és szakiskolában, amelyben a tanulói létszám meghaladja a háromszázat, és az iskolában a tanítási órák legalább húsz százalékában alkalmazzák a számítógépet.

8. A technikai létszám keretén felül ajánlott megoldani a nevelési-oktatási intézményben működtetett főző és melegítő konyha üzemeltetését. A technikai létszámot meg kell emelni az olyan feladatok ellátásához szükséges létszámmal, amelyet a nevelési-oktatási intézmény jogszabály rendelkezései szerint köteles megszervezni (munkavédelem, tűzvédelem, gazdasági szervezet stb.).”

(2) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” főcím „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor]

c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után iskolába jár, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:

- egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,

- azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,

- az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;”

(3) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” főcím II/8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is elismerhető.”

27. § (1) A Kt. 2. számú melléklete „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” főcím „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók

- fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

- sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,

- az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

- a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

- a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

- a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,

- az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

- a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

- az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,

- a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.”

(2) A Kt. 2. számú melléklete „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” főcím „A közoktatás információs rendszere” alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak.”

(3) A Kt. 2. számú melléklete „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” főcím „A közoktatás információs rendszere” alcím 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. A Közoktatási Információs Iroda azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyt létesített.”

28. § A Kt. 3. számú melléklet „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” főcím, II. „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát,”

29. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) hatályát veszti: a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 91. §-a a (20), valamint a (25)-(26) bekezdése kivételével, továbbá a 119. §-ának (1) bekezdése m)-o) pontja, 120. §-ának (10)-(17) bekezdése;

b) hatályát veszti a Kt. 48. §-ának (9) bekezdése;

c) a Kt. 2. számú melléklet „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” főcím

ca) „A pedagógusigazolvány” alcímű rész második mondata helyébe. „A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére.” szövegrész lép,

cb) „A diákigazolvány” alcímű rész

- második mondata helyébe „A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére.” szövegrész lép,

- kilencedik mondata helyébe „Az adatkezelés a Közoktatási Információs Irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában.” szövegrész lép.

(3) Az e törvénnyel megállapított

a) Kt. 115. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat azoknál kell alkalmazni, akik e törvény hatálybalépésének napján az alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy az első alapfokú évfolyamán folytatják tanulmányaikat, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.

b) Kt. 117. §-a (2) bekezdésében foglaltakat azoknál kell alkalmazni, akik e törvény hatálybalépésének napján olyan oktatás kezdő évfolyamra járnak, amelyben térítési díjat kell fizetni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.

c) A Kt. 80. §-ának (2) bekezdésében foglaltak meglétét a jegyző, főjegyző a Kt. 79. §-ában és a 80. § (5) bekezdésében meghatározottak esetében az engedély kiadásától, a korábban kiadott engedély alapján működő közoktatási intézmények esetén e törvény hatálybalépését követően vizsgálja meg, hogy rendelkezésre állnak-e, illetve az előírt feltételek 2006. szeptember 1-jéig megteremthetők-e. Indokolt esetben a Kt. 80. § (6) bekezdése szerint függeszti fel a normatív költségvetési támogatás folyósítását.

d) A Kt. 114. §-a (1) bekezdése b) pontjának második és hetedik gondolatjelében és a 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontjában foglaltakat azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik az e törvény hatálybalépésének napján az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok kezdő évfolyamára járnak, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál.


  Vissza az oldal tetejére