Időállapot: közlönyállapot (2005.XII.20.)

2005. évi CXLVIII. törvény

az oktatást érintő egyes törvények módosításáról * 

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

1. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg]

e) a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggő feladatokat,”

(2) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg]

h) a szakmai és vizsgakövetelmény formai előírásait.”

(3) Az Szt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az oktatási miniszter]

c) összeállíttatja a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján az országos modultérképet (a továbbiakban: országos modultérkép), és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról.”

2. § (1) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]

b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit (moduljait), az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja és kiadja azok központi programjait (tanterveit),”

(2) Az Szt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi c)-h) pont jelölése d)-i) pontra változik:

[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]

c) elkészítteti és megküldi az oktatási miniszter részére az ágazatába tartozó szakképesítések modultérképét,”

(3) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének új jelölés szerinti d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]

d) kidolgoztatja a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit,”

3. § Az Szt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve a szakképzés tartalmi fejlesztésére, az állam által elismert szakképesítések folyamatos fejlesztésére, az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában való közreműködésre, a képesítési követelmények hazai és nemzetközi összehangolására, a nemzeti referencia és tájékoztatási központ, valamint a szakképzési információs központ működtetésére, a hátrányos helyzet leküzdését segítő, továbbá rehabilitációs képzési programok kifejlesztésére, az országos szaktanácsadásra, a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezésére, a tanulmányi versenyek rendezésére, az innováció támogatására központi kutató és koordináló fejlesztő-szolgáltató intézetként működteti a Nemzeti Szakképzési Intézetet (a továbbiakban: NSZI).”

4. § Az Szt. 8. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szakképző iskolában a szakmai érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, a szakképzésben érdekelt szervezetek együttműködésének ösztönzése, a munkáltatók igényei érvényesítésének biztosítása érdekében a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet, a fenntartó képviselői részvételével szakmai tanácsadó testületet kell létrehozni, amennyiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban a szakképző iskola valamennyi évfolyamára járó tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább ötszáz fő.

(4) A szakmai tanácsadó testület létszámát a szakképző iskola nagyságától, képzési kapcsolataitól, szakirányától, az oktatott szakképesítésektől függően kilenc-tizenöt fő között kell meghatározni. A szakmai tanácsadó testületnek hivatalból tagja a szakképző iskola igazgatója. A szakmai tanácsadó testületbe - a szakképző iskola igazgatójának megkeresésére - hároméves időtartamra egy-egy képviselőt delegál

a) a szakképző iskola fenntartója,

b) a szakképző iskola nevelőtestülete,

c) a szakképző iskolával képzési kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezet (egymás közötti megállapodás alapján legfeljebb öt),

d) a szakképző iskola székhelye szerint illetékes, a képzés szerint érdekelt területi gazdasági, illetve szakmai kamara,

e) a képzés szerint érdekelt munkaadói érdek-képviseleti szervezetek,

f) a képzés szerint érdekelt munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek.

(5) A szakmai tanácsadó testület döntési jogkörébe tartozik elnökének és tisztségviselőinek megválasztása, működési rendjének és munkaprogramjának meghatározása.

(6) A szakmai tanácsadó testület javaslattételi jogkörrel rendelkezik, és véleményt nyilváníthat a szakképző iskolában folyó szakképzéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szakmai tanácsadó testület véleményét

a) a szakképző iskola szakmai programjának elfogadása előtt,

b) a szakképző iskola munkatervének és költségvetésének tervezetéről,

c) a szakképző iskola pályakövetési tevékenységének értékeléséről,

d) a szakképző iskolában oktatott szakképesítések körének meghatározása tekintetében,

e) a szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet által a szakképző iskolának külön törvényben szabályozott fejlesztési megállapodás alapján nyújtott fejlesztési támogatás felhasználásáról.

(7) A szakmai tanácsadó testület részére jogszabály további feladatot állapíthat meg.

(8) A szakmai tanácsadó testület működéséhez szükséges feltételeket a szakképző iskola biztosítja. A szakmai tanácsadó testület feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja a szakképző iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a szakképző iskola működését. A testületi tagok tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik.

(9) Nem kell létrehozni a (3) bekezdés szerinti szakmai tanácsadó testületet a térségi integrált szakképző központ keretében működő szakképző iskolában.”

5. § (1) Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:]

b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (a továbbiakban: kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettséget, a pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot,”

(2) Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:]

e) a szakképesítés, a rész-szakképesítés szakmai követelményeit és az elérhető kreditek mennyiségét, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket,”

(3) Az Szt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként - a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. § (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.”

6. § (1) Az Szt. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai, illetve a tananyagegységek (modulok) követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény.”

(2) Az Szt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez.”

7. § Az Szt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai modul vagy modulok követelményeinek a szakmai vizsgán történő teljesítésével rész-szakképesítés szerezhető. A rész-szakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

8. § Az Szt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint modulzáró vizsgát szervez. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele.”

9. § Az Szt. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát.”

10. § (1) Az Szt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenes.”

(2) Az Szt. 16. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulótól az (1) bekezdés alapján a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetve költségtérítést.”

11. § Az Szt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,

b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél,

c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére más gyakorlati képzést szervezőnél,

d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben,

e) a tanuló gyakorlati képzésére képző központ által működtetett tanműhelyben,

f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb.

(2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodást a szakképző iskola fenntartója hagyja jóvá. Az együttműködési megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a teljesítéséhez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet a szakképző iskola igazgatójának egyetértésével tanuló-előszerződést köthet az iskolai tanműhelyben gyakorlati szakmai alapképzésben részesülő tanulóval. A gazdálkodó szervezet és a tanuló a tanuló-előszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek.

(4) A gazdálkodó szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére vonatkozó szándékát a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be a szakképző iskola igazgatójának és a területi gazdasági kamarának.

(5) A tanuló-előszerződésre e törvény 27. § (2)-(3) bekezdésének, 30. § (2)-(4) bekezdésének, valamint 31. §-ának a tanulószerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol e §-ok tanulószerződésről rendelkeznek, azon tanuló-előszerződést is kell érteni.”

12. § Az Szt. 19/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azoknál a szakképesítéseknél, amelyekben a 7. § (1) bekezdése szerint a gazdasági kamara által kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban kiadta, a területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálhatja az alkalmazási feltételekre, a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását. Az iskolai tanműhely ellenőrzését a közoktatási törvény 107. §-ában meghatározott eljárási rend szerint kell végezni, az ellenőrzésben kizárólag a szakértői névjegyzékben szereplő szakértők működhetnek közre.”

13. § Az Szt. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki]

a) betöltötte a tizenhatodik életévét, továbbá”

14. § Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben járó pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.”

15. § Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a 29. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve - az oktatási szünet időtartama alatt is - megilleti.”

16. § Az Szt. 48. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként - havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés).

(3) A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján az oktatási miniszter - a szakképesítésért felelős miniszterek véleményének figyelembevételével - teszi közzé az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében.”

17. § Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A képző központ]

h) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.”

18. § (1) Az Szt. 54/B. §-a a következő 9. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 9-11. pontok számozása 10-12. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

„9. kredit: a tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervezhető időt, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulok teljesítéséhez szükséges;”

(2) Az Szt. 54/B. §-a a következő 13. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 12-24. pontok számozása 14-26. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

„13. modultérkép: az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum;”

19. § Az Szt. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A törvény 28-47. §-ainak a rendelkezéseit - a felsőfokú szakképzés sajátosságainak figyelembevételével - alkalmazni kell a 27. § (1) bekezdése alapján hallgatói szerződést kötött felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra is.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

20. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni.”

(2) A Kt. 27. §-a (8) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A szakiskolában - a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében - felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke - az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett - a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.”

21. § (1) A Kt. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolában nyújtott fejlesztés keretében, illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.”

(2) A Kt. 30. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]

a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett - a tevékenység folytatására jogosító - szakképzettség,”

22. § A Kt. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhető meg (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-ában, 8-9. §-ában, 25-29. §-ában, 31. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ában, 50. §-ában, 52-53. §-ában, 66-67. §-ában, 69-73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A fejlesztő iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.

(3) Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben.”

23. § A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél; ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyzőnél; alapfokú művészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél. A nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli.”

24. § A Kt. 48. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha az egységes iskola ellátja az általános iskola és a középiskola feladatait is, biztosítania kell a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként működik.”

25. § A Kt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

„(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(3) A többcélú intézmény keretében működő középiskola nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében működő általános iskolával állnak tanulói jogviszonyban, a felvételi kérelmeket a pedagógiai programban meghatározottak alapján kell elbírálni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni. Az előnyben részesítés feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni.”

26. § A Kt. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbségi, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét.”

27. § A Kt. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait.”

28. § A Kt. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jegyző, főjegyző a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.”

29. § A Kt. 84. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga, illetőleg a művészeti záróvizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését, valamint a 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.”

30. § A Kt. 87. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.”

31. § A Kt. 89/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok tekintetében megszűnik a feladatellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulásban közoktatási feladatot ellátó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a többcélú kistérségi társulás válik jogosulttá (a továbbiakban: átvett kistérségi feladat). A többcélú kistérségi társulás a megyei önkormányzat e törvény 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében és 87. §-ában meghatározott feladatait is elláthatja. A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében az e törvény 81. §-ában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet.”

32. § A Kt. 91. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A főjegyző, továbbá a jegyző”

33. § A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter]

a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;”

34. § (1) A Kt. 95. §-a (7) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az oktatási miniszter - az ágazati irányítás keretében, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogköre alapján - határozattal”

(2) A Kt. 95. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az oktatási miniszter - ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség - a (7) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben - eltérő intézkedést is hozhat. Az oktatási miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni és közzétenni. Az oktatási miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható. Az oktatási miniszter intézkedését távközlési eszközön is közzéteheti.

(9) Az oktatási miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - megvonhatja az iskolától az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát, továbbá megsemmisítheti az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. A határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítható. Az oktatási miniszter határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. Az oktatási miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter egyetértését.”

35. § (1) A Kt. 95/A. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § eredeti (7)-(10) bekezdésének számozása (8)-(11) bekezdésre változik:

„(4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére, és valódiságára, a maximális osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, az egyenlő bánásmód követelményeire, az állami vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a nem helyi önkormányzati intézményfenntartók költségvetési támogatása igénylésére vonatkozó rendelkezésekben és a minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.

(5) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében

a) felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját is,

b) indítványozza az oktatási miniszter részére, hogy kezdeményezzen eljárást

ba) a közigazgatási hivatal vezetőjénél, a helyi önkormányzati feladatellátással összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, ennek során a közigazgatási hivatal vezetője indokolt esetben indítson eljárást az Állami Számvevőszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve bíróságnál,

bb) a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, ennek során a jegyző, főjegyző törvényességi ellenőrzés alapján indokolt esetben kezdeményezzen bírósági eljárást, illetve függessze fel a nevelési-oktatási intézmény működését, intézkedjen a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére,

c) felügyeleti bírságot szabhat ki, melynek összege nem haladhatja meg a százezer forintot,

d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le.

(6) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont indokolt esetben kezdeményezi a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál a nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési támogatás felülvizsgálatát, folyósításának felfüggesztését, kezdeményezéséről értesítést küld a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző részére.

(7) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a hatósági ellenőrzési feladatait rendszeresen, az oktatási miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján végzi. A hatósági ellenőrzésre - beleértve a be nem fizetett felügyeleti bírság behajtását is - egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Kt. 95/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az általa szervezett érettségi vizsgák után - az e törvény 114. §-ának (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 116. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - vizsgáztatási díjat szedhet. A vizsgáztatási díjat az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az e törvény 117. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy a tanulmányi eredmények figyelembevételére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a vizsgáztatási díj mértékét a honlapján közzéteszi.”

36. § A Kt. 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(3) A (2) bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezeten, szülői szervezeten, diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amely - alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával - a Közoktatás-politikai Tanács titkárságán az adott év március 31-ig bejelentkezett.”

37. § A Kt. 115. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:]

a) a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak,”

38. § A Kt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának]

a) tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott esetben;”

39. § A Kt. 118. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének - az ellátottak létszámához és a költségekhez viszonyítva - el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének szintjét.”

40. § A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei - az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek;”

41. § A Kt. 122. §-ának (3) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

„A büntetés-végrehajtási intézményben folyó nevelő és oktató munka során - a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét, az állami vizsgák rendszerét meghatározó rendelkezések kivételével - e törvény rendelkezéseitől el lehet térni, a büntetés-végrehajtási szervezet működését meghatározó törvény rendelkezéseivel összhangban.”

42. § A Kt. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„125. § (1) 2006. szeptember 1-jétől

a) szervezhető felzárkóztató oktatás e törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján,

b) indítható fejlesztő iskolai oktatás azoknak, akik az adott évben töltik be a hatodik-tizedik életévüket, ezt követően növekvő életkor szerint.

(2) A fejlesztő iskolai oktatás e törvény 30/A. §-ának (1) bekezdése szerinti megszervezése 2010. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő felkészítés egyéni fejlesztő felkészítés keretében is megszervezhető.

(3) Azokban a helyi önkormányzat, illetve állami szerv által fenntartott fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában és fogyatékosok rehabilitációs intézményében, amelyek ellátják a fejlesztő felkészítés feladatait is, 2010. augusztus 31-éig meg kell szervezni a fejlesztő iskolai feladatot ellátó intézményegységet.

(4) Az e törvény 95/A. §-ának (4)-(6) bekezdésében foglalt az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) Az e törvény 27. §-ának (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket a 2006-2007. tanév első évfolyamára felvettek tekintetében, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(6) A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékének összeállítására a regionális fejlesztési és képzési bizottság első alkalommal 2006. szeptember 30-ig tesz javaslatot, azt követően a jegyzéket legalább háromévenként kell felülvizsgálni.”

43. § A Kt. 129. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, akinek a tankötelezettsége az (1) bekezdésben meghatározott időpontig tart, az általános iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanítási év végén, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait.”

44. § (1) A Kt. 1. számú melléklete Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” főcím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” cím 1. pont g)-h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]

g) azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a középiskolában, a szakiskolában, a kollégiumban az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, kettővel elosztva kell figyelembe venni, azt a tanulót pedig, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;

h) az a)-g) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.”

(2) A Kt. 1. számú melléklete Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” főcím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Ha az önkormányzati feladatellátásban e törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál - fenntartótól függetlenül - a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a 117. § (1) bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben a normatív hozzájárulás megállapításakor a tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.”

45. § A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész „B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK” cím II. pontja a következő 8. alponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi 8-19. alpont számozása 9-20. alpontra változik:

„8. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, az óvodában és az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához három halmozottan hátrányos gyermekenként, tanulónként heti egy óra időkeretet biztosítani kell. E rendelkezést gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.”

46. § A Kt. 3. számú melléklet „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” főcím, „II. Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első-negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható.”

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

47. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tprt.) 8. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki]

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).”

48. § A tprt. a következő alcímmel és 31/A. §-sal egészül ki:

Elektronikus ügyintézés és tájékoztató szolgáltatás

31/A. § (1) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásához jogszabály által előírt közokiratok, illetve azok hiteles másolata elektronikus úton nem terjeszthető elő.

(3) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

49. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-a (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-d) pontok jelölése c)-e) pontokra változik:

[A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja]

b) a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó, OKJ-ben nem szereplő, munkába állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő, illetve rész-szakképesítés elsajátítását biztosító gyakorlati képzés,”

[támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.]

50. § Az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig]

d) a tanulószerződés, illetve a felsőfokú szakképzésben hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként, illetve hallgatónként és évenként - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő összeggel, azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány-szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) negyven százalékának megfelelő összeggel”

[csökkentheti.]

51. § (1) Az Szht. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre változik:

„(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célra a szakképző iskola szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény az általa szervezett, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) fajlagos összege háromszorosával azonos mértékű fejlesztési támogatás fogadására jogosult.”

(2) Az Szht. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközöket - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéken az azonos gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytató hozzájárulásra kötelezettnek térítésmentesen átadja. Az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.”

52. § Az Szht. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” elnevezésű eredeti bevételi előirányzat (a továbbiakban: bevételi előirányzat) a visszatérítési igények kielégítésére biztosított keretösszeggel, valamint a határon túli magyarok szakképzését és felsőoktatását támogató közalapítványnak nyújtható támogatás összegével történő csökkentése után fennmaradó része egyharmadának a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által felügyelt intézkedésekre biztosított összegével csökkentett részét kell átcsoportosítani a „Szakképzési célú kifizetések” kiadási előirányzatából az Flt. 39. §-ának (3) bekezdés c) pontjában szabályozott Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret) javára.

(2) Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott aránytól az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntésével el lehet térni.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, illetve az oktatási miniszter által felügyelt intézkedések forrásául a bevételi előirányzat és az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű előirányzat szolgál.

(4) A bevételi előirányzat többletbevételének egyharmada az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kerül átcsoportosításra a felnőttképzési célú keret javára.”

53. § Az Szht. 12. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az OSZT a döntés-előkészítés keretében]

c) állást foglal a központi keretből nyújtott támogatások felhasználásáról készített beszámolókról.”

54. § Az Szht. 13. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A Bizottság a döntés-előkészítés keretében]

e) javaslatot tesz szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe történő sorolására.”

55. § (1) Az Szht. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az alaprész pénzeszközeiből támogatni kell a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány által létrehozott országos közalapítvány szakképzést támogató tevékenységét, valamint a határon túli magyarok szakképzését és felsőoktatását támogató, a Kormány által létrehozott közalapítványt.”

(2) Az Szht. 14. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az alaprészből hozzájárulás biztosítható az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, így különösen az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz (AVOP), az Európai Strukturális Alapok és az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT/norvég alap) társfinanszírozásával megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz.

(9) A munkaerőpiac által elismerten eredményes szakmai képzést folytató szakképző iskolák, a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények pályázat keretében nívódíjban részesülhetnek. A nívódíj elnyerésére a Bizottság tesz javaslatot, és az oktatási miniszter - az OSZT állásfoglalásának kikérésével - dönt. A nívódíj céljára az alaprész eredeti előirányzata alapján megállapított decentralizált keret legfeljebb öt százaléka használható föl.”

(3) Az Szht. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

„(10) Az alaprész

a) bevételi előirányzata alapján számított - 11. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott - központi keretének legfeljebb

aa) négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére,

ab) kettő százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány támogatására,

b) bevételi előirányzatának legfeljebb kettő és fél százaléka a határon túli magyarok szakképzése és felsőoktatása feltételeinek fejlesztésére

használható fel.”

56. § Az Szht. 28. §-ának (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Az oktatási miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - a szakképesítésért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:]

d) a határon túli magyarok szakképzését és felsőoktatását támogató közalapítványnak nyújtható támogatások körét,

e) a nívódíjban részesülők körét, a nívódíj mértékét és felhasználásának szabályait.”

57. § (1) Az Szht. mellékletének 1. pont a)-b), alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elszámolható]

„1. a) a tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás, illetve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. 48. §-ának (1) bekezdése alapján kifizetett díjazás, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százalékáig, valamint az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá

b) az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százalékát,”

(2) Az Szht. mellékletének 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elszámolható]

d) a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség szállítási naponként 1000 Ft/fő, abban az esetben, ha az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el, valamint a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig,”

(3) Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A melléklet 1-3. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést az Szt. 27. §-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja

a) a tanulónak, illetve a hallgatónak a melléklet 1. pont a) alpontja szerinti pénzbeli juttatást, továbbá azokat a járulékokat, amelyek a tanulónak, illetve a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatást terhelik, valamint

b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) százötven százalékának megfelelő összeget.”

Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) a) Az e törvény 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított, az Szt. 11. §-ának (5) bekezdése,

b) az e törvény 16. §-ával megállapított, az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése, valamint

c) az e törvény 50. §-ával megállapított, az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Az e törvény 25. §-ával megállapított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. §-ának (2) és (3) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 23. §-ában a „köztes” kifejezés helyébe „modulzáró” kifejezés lép, az Szt. 34. §-a (2) és (3) bekezdésében a d) pont e) pontra változik, valamint az Szt. 52. §-a (5) bekezdésében a „székhelye szerint illetékes” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kt. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „képzési kötelezettségének” szövegrész helyébe a „fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének” szövegrész, a Kt. 30. §-ának (10) bekezdésében és a Kt. 87. §-ának (1) bekezdés f) pontjában, valamint a Kt. 91. §-a (7) bekezdésének b) pontjában, továbbá a Kt. 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „képzési kötelezettség” szövegrész helyébe a „fejlesztő felkészítés” szövegrész, a Kt. 57. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „foglalkozási” szövegrész helyébe a „nevelési program” szövegrész, a Kt. 89. §-ának c) pontjában és a Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 28. pontjában a „képzési kötelezettséghez” szövegrész helyébe a „fejlesztő felkészítéshez” szövegrész, a Kt. 95/A. §-a (8) bekezdésének utolsó mondatában „Az engedélyhez” szövegrész helyébe „A kérelemhez” szövegrész, a Kt. 102. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a maximális osztály, csoportlétszámtól” szövegrész helyébe „az osztály, csoport átlaglétszámtól” szövegrész, a Kt. 118. §-a (4) bekezdésében az „Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő.” szövegrész helyébe „Az igénylés benyújtásának elmulasztása - kivéve, ha az igazolási kérelmet elfogadják - jogvesztő.” szövegrész, a Kt. 119. §-t követő címben a „képzési kötelezettséget” szövegrész helyébe a „fejlesztő felkészítést” szövegrész, a Kt. 120. §-ának (1) bekezdésében a „képzési kötelezettségének” szövegrész helyébe a „fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének”, a Kt. 121. §-ának (7) bekezdésében a „képzési kötelezettséget” szövegrész helyébe a „fejlesztő felkészítést” szövegrész lép.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Kt. 3. §-ának (2) bekezdésében, 37. §-ának (10) bekezdésében, 60. §-a (3) bekezdés c) pontjában, 88. §-ának (1) bekezdésében, 102. §-ának (4) bekezdésében a „helyi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési, területi kisebbségi önkormányzat” szövegrész,

b) a Kt. 85. §-ának (4) bekezdésében, 107. §-a (8) bekezdésének c) pontjában a „helyi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési kisebbségi önkormányzat” szövegrész,

c) a Kt. 88. §-ának (12) bekezdésében, „helyi kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „- fenntartótól függően települési, vagy területi - kisebbségi önkormányzat” szövegrész,

d) a Kt. 90. §-ának (4) bekezdésében „az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat,” szövegrész helyébe „fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat,” szövegrész,

e) a Kt. 102. §-ának (3) bekezdésében „a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában” szövegrész helyébe „a fenntartótól függően települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat hiányában” szövegrész,

f) a Kt. 102. §-ának (11) bekezdésében „az érintett helyi kisebbségi önkormányzat,” szövegrész helyébe „fenntartótól függően az érintett települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat,” szövegrész,

g) a Kt. 107. §-ának (4) bekezdésében a „az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak,” szövegrész helyébe a „a fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi kisebbségi önkormányzatnak,” szövegrész

lép.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Szt. 10. §-ának (1) bekezdése f) pontjának negyedik gondolatjelében található szövegrész („- a köztes vizsga beszámíthatóságát”), az Szt. 11. § (2) bekezdésének második mondata,

b) a Kt. 8. §-ának (12) bekezdése, a Kt. 29. §-t követő címből a „képzési kötelezettség” szövegrész, a Kt. 97. §-a (2) bekezdése h) pontjának második mondata, a Kt. 121. §-a (7) bekezdéséből a „- a tankötelezettsége fennállása idején -” szövegrész, a Kt. 123. §-ának (2)-(3) bekezdése, a Kt. 124. §-ának (4), (7), (8) és (10) bekezdése, valamint (18), (20), (22) bekezdése, a Kt. 126. §-a, a Kt. 128. §-ának (16) bekezdése, a Kt. 129. §-ának (4)-(5) bekezdése, (8) bekezdése és (17) bekezdése, a Kt. 132. §-ának (6)-(8) bekezdése, továbbá (10)-(12) bekezdése, a Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” főcímén belül az 1. pont a) alpont harmadik gondolatjelében található („- taneszköz-fejlesztést.”), valamint 2. pont a) alpont hetedik gondolatjelében található („- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését, azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,”) szövegrész,

továbbá

c) az Szht. 17. §-ának (2) bekezdésében a „nagy értékű ingó(k)ra” szövegrész.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes oktatási tárgyú, az oktatási jogok érvényesítésének elősegítését, valamint a felsőoktatási intézmény- és képzési rendszer fejlesztését szolgáló törvények módosításáról szóló 2004. évi LX. törvény 2. §-ának (3) bekezdése nem lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére