Időállapot: közlönyállapot (2005.XII.25.)

2005. évi CLXVI. törvény

a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivő,

a) aki a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi, vagy

b) akinek a szabadalmi ügyvivői tevékenységen kívüli vétkes magatartása a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét csorbítja.”

(2) A Szüt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi szabályzat szerint kell elbírálni. Ha a fegyelmi vétség elbírálásakor hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi szabályzat enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, akkor azokat kell alkalmazni.”

2. § A Szüt. 23. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a terhére rótt cselekményben vagy mulasztásban vétkességét elismerte, és a tárgyalás mellőzéséhez hozzájárult, a fegyelmi tanács [23/B. § (1) bek.] - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - tárgyalás nélkül határozhat.

(4) Tárgyalás mellőzésével a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetést nem lehet kiszabni.

(5) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.”

3. § A Szüt. - a 23. §-t követően - a következő 23/A-23/B. §-okkal egészül ki:

„23/A. § (1) A Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás megindításakor a Kamara szabadalmi ügyvivő tagja.

(2) A kamarai tagság megszűnése - a halál esetét kivéve - a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

23/B. § (1) Fegyelmi ügyekben a Kamara fegyelmi bizottsága [31. § (1) bek. c) pont] háromtagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,

a) aki az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviselője és volt képviselője, valamint hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.];

b) aki a panaszt előterjesztette, valamint annak képviselője és volt képviselője, továbbá hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.];

c) a Kamara elnöke;

d) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;

e) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;

f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt a Kamara fegyelmi bizottsága elnökének haladéktalanul bejelenteni.

(4) Ha olyan körülmény merül fel, amely a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(5) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.

(6) Ha a fegyelmi bizottság elnöke kizárási ok vagy akadályoztatás miatt nem tud eljárni, helyette a fegyelmi bizottság korban legidősebb tagja jár el.

(7) A fegyelmi tanács elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás intézése során függetlenek, kizárólag a törvénynek vannak alárendelve, és döntéseikkel kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(8) A (2)-(4) bekezdéseket és a (7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a vizsgálóbiztosra, azzal, hogy a kizáró okot, illetve az elfogultsági kifogást a Kamara elnökénél kell bejelenteni, illetve előterjeszteni, aki dönt a kizáró okról, illetve az elfogultsági kifogásról, illetve szükség esetén új vizsgálóbiztost rendel ki. A (2)-(5) bekezdéseket a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell.”

4. § A Szüt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai közül vizsgálóbiztost rendel ki.

(2) Ha a Kamara elnöke kizárási ok [23/B. § (2) bek. a)-b) és d)-f) pontok] vagy akadályoztatás miatt nem tud eljárni, helyette a Kamara alelnöke jár el.

(3) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, és közli vele az eljárás okát.

(4) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni és az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, meghallgathatja a panasz előterjesztőjét és a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait a szabadalmi ügyvivőtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A vizsgálóbiztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erre a szabadalmi ügyvivőt figyelmeztetni kell.

(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat eredményéről jelentést készít a Kamara elnöke részére, amelyhez csatolni kell az iratokat.

(7) Az előzetes vizsgálatot három hónap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt a Kamara elnöke indokolt esetben, egy ízben további három hónappal meghosszabbíthatja.

(8) Az előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint a fegyelmi eljárásban.”

5. § A Szüt. - a 24. §-t követően - a következő 24/A-24/H. §-okkal egészül ki:

„24/A. § (1) Ha a Kamara elnöke a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a fegyelmi bizottság elnökének, és haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és a panasz előterjesztőjét. Ügyészi indítványra a fegyelmi eljárást meg kell indítani.

(2) A Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi eljárás megindítását, és erről értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, ha

a) a panasz nyilvánvalóan alaptalan;

b) fegyelmi vétség alapos gyanúja nem állapítható meg;

c) a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt; vagy

d) a panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.

(3) A Kamara elnökének a fegyelmi eljárást megtagadó határozatával szemben a panasz előterjesztője a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

24/B. § (1) A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. Az ügyben eljáró vizsgálóbiztos nem lehet a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja.

(2) A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezését követően a következő intézkedéseket teheti:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak;

b) határozat hozatalát kezdeményezi tárgyalás mellőzésével [23. § (3) bek.]; vagy

c) kitűzi a tárgyalást.

(3) Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás mellőzésével hozott, fegyelmi büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

24/C. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a Kamara elnökét értesíteni kell.

(2) Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erre az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt az idézésben figyelmeztetni kell.

(3) Az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő, a képviselője és a Kamara elnöke az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és bizonyítási indítványt terjeszthet elő.

(4) A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vagy képviselője kérelmére a tárgyalás bármely szakában kizárhatja. A fegyelmi tanács hivatalból kizárja a nyilvánosságot, ha szabadalmi ügyvivői titok vagy a személyiségi jogok védelme érdekében szükséges.

24/D. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Elsőként az előadó tanácstag, utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.

(3) A fegyelmi tanács a határozatában

a) az eljárást megszünteti;

b) a szabadalmi ügyvivő vétkességének megállapítása mellett mellőzi a fegyelmi büntetés kiszabását a 23. § (2) bekezdése szerinti esetben; vagy

c) megállapítja az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vétkességét, és büntetést szab ki.

(4) Az eljárás megszüntetésének van helye, ha

a) a 24/A. § (2) bekezdése c) vagy d) pontjában meghatározott körülmények valamelyike fennáll;

b) a fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő nem követte el a terhére rótt cselekményt vagy mulasztást, illetve az nem képez kötelezettségszegést vagy kifogásolható magatartást; vagy

c) az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő vétkessége nem állapítható meg.

(5) A határozatban rendelkezni kell az eljárási költség viseléséről.

(6) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

(7) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, kivéve a tárgyalás mellőzésének esetét, és harminc napon belül az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő, a képviselője, valamint a Kamara elnöke részére kézbesíteni kell.

(8) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

24/E. § (1) Ha a fegyelmi vétség - súlyára és természetére tekintettel - a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetését vonhatja maga után, a fegyelmi tanács az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő tevékenységének gyakorlását határozattal felfüggesztheti.

(2) A felfüggesztés időtartama három hónap, amely egy ízben, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A felfüggesztés alatt a kamarai tagságból és tisztségből származó jogok nem gyakorolhatók. A szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 14. § (1) bekezdésébe.

24/F. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő cselekménye miatt büntetőeljárás is indult, a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.

(2) A büntetőügyben eljáró hatóság a szabadalmi ügyvivő ellen indított büntetőeljárásról és annak befejezéséről értesíti a Kamarát.

(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.

24/G. § (1) A fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik, és arra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. fejezet) kell alkalmazni.

(2) A kereset a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(3) A bíróság a fegyelmi tanács határozatát megsemmisítheti vagy megváltoztathatja, szükség esetén a fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviseletét szabadalmi ügyvivő is elláthatja. A jogorvoslati eljárásokban a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőt jogi képviselőnek kell tekinteni.

(5) A fegyelmi tanács keresettel meg nem támadott határozata a kézbesítéstől számított harminc nap elteltével emelkedik jogerőre.

24/H. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a Kamara elnöke vagy a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, illetve nem vett figyelembe, feltéve, hogy az elbírálása, illetve figyelembevétele esetén a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

(2) Új eljárás kezdeményezésének a szabadalmi ügyvivő terhére csak a szabadalmi ügyvivő életében, az elévülési időn [25. § (1) és (3) bek.] belül van helye.

(3) Új eljárás elrendeléséről az ügyben korábban eljáró fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács elutasító határozata elleni jogorvoslatra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

6. § A Szüt. 27/F. §-ának (7) bekezdése a második mondatot követően a következő mondattal egészül ki:

„A Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás megindításakor a közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi képviselő, vagy olyan közösségi képviselő, aki korábban eseti szolgáltatást nyújtott.”

7. § A Szüt. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kamara közgyűlése és az elnökség ülése nem nyilvános.”

8. § A Szüt. - a 33. §-t követően - a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § A Kamara törvénysértő határozata ellen - a fegyelmi ügyekben (22-25. §-ok) és a Ket. hatálya alá tartozó ügyekben (30. §) hozott határozatai, illetve döntései kivételével - a Kamara tagja a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége alá tartoznak, és azokra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.”

9. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után indult fegyelmi eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Szüt. 25. §-ának (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „hat” szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény 13. §-a és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 173. §-a.


  Vissza az oldal tetejére