Időállapot: közlönyállapot (2005.XII.29.)

2005. évi CLXXVII. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról * 

1. § Az Áht. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból a 13/A. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeken túlmenően akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott követelményének.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését nem kell vizsgálni

a) a külön jogszabály alapján alanyi jogon járó támogatásokra,

b) azokra a támogatásokra, amelyeket állami, önkormányzati feladat ellátására tekintettel normatív támogatásként fizetnek ki, továbbá

c) abban az esetben, ha a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye a támogatás iránti kérelem benyújtója vonatkozásában - munkavállaló foglalkoztatásának hiányában - nem értelmezhető.

(3) A (7) bekezdés b)-c), valamint a (9) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi tanács, európai üzemi tanács, illetve különleges tárgyaló testület nem működik, feltéve, hogy ezek működésének hiánya nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatónak a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező, jogerős bírósági vagy hatósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő.

(4) A rendezett munkaügyi kapcsolatoknak a (7) bekezdésben meghatározott általános feltételeinek való megfelelés hiánya esetén támogatás nem nyújtható.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható, ha

a) a támogatás iránti kérelem benyújtója a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmények közül a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 75/A. §-ában foglaltak megsértése miatt nem felel meg a támogatásra való jogosultság feltételeinek; és

b) a jogsértéssel érintett munkavállalók száma a munkaügyi ellenőrzés időpontjában nem haladja meg

ba) - harmincnégy főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén - az egy főt,

bb) - harmincnégy és háromszázharminchárom fő közötti munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltató esetén - az általa foglalkoztatott munkavállalók számának 3 százalékát,

bc) - háromszázharminchárom főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén - a tíz főt; és

c) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül a jogsértő állapotot megszünteti; valamint

d) a c) pontban foglalt feltétel teljesülését jogerős hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(6) Az (5) bekezdés alapján folyósított támogatás esetében, ha a támogatás folyósítását követő két éven belül lefolytatott munkaügyi ellenőrzés során jogerős és végrehajtható határozattal megállapításra kerül, hogy a támogatás igénylője a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmény közül az Mt. 75/A. §-ában foglalt szabályt ismét megsértette, köteles a támogatást az ellenőrzés során eljáró hatóság határozatának végrehajthatóvá válását követő 30 napon belül a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben a támogatás nyújtója részére visszafizetni. A munkaügyi ellenőrzés során eljáró hatóság jogerős határozatát a támogatást nyújtó jogosultnak is meg kell küldeni.

(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha

a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértése,

b) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének l)-n) pontjai alapján, a nála működő szakszervezet, üzemi/közalkalmazotti tanács (üzemi megbízott/közalkalmazotti képviselő), illetve ezek tisztségviselőjének az Mt. Második Részében meghatározott jogai megsértése,

c) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján, az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi megsértése

a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül elvégzett munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozatával nem került megállapításra.

(8) Amennyiben a támogatás igénylője nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok (9) bekezdésben meghatározott valamely különös feltételének

a) nem nyújtható támogatás, ha támogatás kizárólag a támogatás feltételeit meghatározó jogszabályban előírt valamennyi feltétel teljesülése esetében állapítható meg,

b) olyan támogatás esetén, amelynek megállapítása a támogatást igénylők között kialakult sorrend alapján történik, támogatás csak azt követően állapítható meg, ha a támogatási kérelmet elbíráló szerv minden, a támogatás nyújtásának valamennyi feltételét teljesítő igénylő támogatás iránti igényét kielégítette. Ebben az esetben a támogatást igénylők közötti sorrendet úgy kell megállapítani, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok több feltételének megfelelő igénylőt előrébb kell sorolni, azonos számú feltételnek való megfelelés esetén pedig azt az igénylőt kell előrébb sorolni, aki a támogatás iránti kérelmét korábban nyújtotta be.

(9) A (8) bekezdés alkalmazásában a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha

a) a munkáltatóval szemben

aa) a Met. 3. §-a (1) bekezdése d) pontjának vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményének betartásáról rendelkező szabályok megsértése,

ab) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó jogszabályban és/vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések megsértése,

ac) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése,

ad) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésre vonatkozó szabályok megsértése

miatt a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül meghozott jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki munkaügyi, más közigazgatási vagy szabálysértési bírságot vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést, továbbá

b) a támogatást igénylő munkáltató a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző két éves időszakon belül

ba) eleget tett az Mt. 21. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetének véleményeztetésére vonatkozó kötelezettségének,

bb) teljesítette az Mt. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti, a szakszervezet részére adandó tájékoztatási kötelezettségét,

bc) eleget tett az Mt. 23. §-a (4) bekezdésében meghatározott egyeztetési kötelezettségének,

bd) nem utasított vissza az Mt. 37. §-ában meghatározott, kollektív szerződés megkötésére, illetve módosítására a szakszervezet által tett tárgyalási ajánlatot, valamint

c) az üzemi tanáccsal (üzemi megbízottal) összefüggésben teljesítette

ca) az Mt. 65. §-ának (1) bekezdésében az üzemi tanács (üzemi megbízott) együttdöntési,

cb) az Mt. 65. §-ának (3) bekezdésében az üzemi tanács (üzemi megbízott) előzetes véleményezési,

cc) az Mt. 68. §-ának (4)-(5) bekezdésében az üzemi tanács (üzemi megbízott) számára biztosított tájékoztatási,

cd) az Mt. 68. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott, a munkáltatónál vezetett nyilvántartásokba való betekintésre, valamint munkavállalóknak a munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos tájékoztatás megadásával kapcsolatos

kötelezettségét.

(10) A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha a támogatás igénybevételét követően a támogatást nyújtó szerv tudomására jut, hogy a központi költségvetési támogatás kedvezményezettje a támogatás igénylésének időpontjában nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételeinek. Ebben az esetben a támogatást nyújtó szerv a támogatásra vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a támogatás visszafizetése érdekében.”

2. § Az Áht. 124. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételeinek igazolására alkalmas iratok körét.”

3. § A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló - az 1999. évi CVII. törvény és a 2005. évi XXVI. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Tir. tv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés és a 22. § (2) bekezdése alapján tulajdonba adott ingatlanok kivételével - a szerződés megkötésétől számított 15 éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba a KVI javára be kell jegyezni.”

4. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az Áht. - e törvénnyel beiktatott - 15. §-ának (5)-(6) bekezdése 2008. január 1-jén hatályát veszti.

(3) E törvény 1. §-ában foglaltakat a hatálybalépést követően meghirdetett támogatási programok, illetve a hatálybalépést követően bejelentett támogatási igények alapján nyújtott támogatásokra kell alkalmazni, azzal, hogy az Áht. 15. §-ának (7) és (9) bekezdése szerinti feltételek meglétének igazolása az e törvény hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre vonatkozik.

(4) A Tir. tv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján tulajdonba adott ingatlanokon fennálló elidegenítési és terhelési tilalom e törvény hatálybalépése napján megszűnik. Az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan tulajdoni lapjáról az illetékes körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos kérelme alapján törli.


  Vissza az oldal tetejére