Időállapot: közlönyállapot (2005.XII.29.)

2005. évi CLXXX. törvény

a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről * 

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása, továbbá a rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő térnyerése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) a külön törvényben meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásra, civil szervezetre, valamint az általa alkalmazni kívánt, illetve alkalmazott személyre;

b) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra.

2. § (1) Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, e törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott, legalább 6 hónapja működő munkáltatót, ha legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartama alatt megtartja.

(2) Legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül:

a) a tételes egészségügyi hozzájárulás,

b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint

c) a munkaadói járulék

megfizetése alól.

(3) A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

(4) E kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg - ideértve a kedvezmény nyújtását követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamát is - nem vehető igénybe.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatásának minősül a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szóló munkaszerződés kötése és ez alapján legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás;

b) négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő.

(6) A munkaügyi központ igazolja, hogy az álláskereső a nyilvántartásban legalább három hónapja szerepel.

(7) E támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) alapján nyújtható.

(8) A támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket.

(9) A kedvezményezettnek 25 százalékban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, és a munkahelyet a támogatásra jogosult régióban kell fenntartani.

(10) A támogatás nem nyújtható a bizottsági rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szénbányászati, hajóépítési és szállítási ágazatokban.

(11) Az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, valamint 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

3. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig, az államháztartás alrendszerei közötti elszámolás céljából, havi bontásban adatot szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak számáról. A Munkaerőpiaci Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak után - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által szolgáltatott adatok alapján - személyenként és havonta számított 4800 forint összeget utal át, melynek forrása a „Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcím előirányzata.

(2) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint munkaadói járulék megállapítására, megfizetésére, bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art.-ben meghatározottak szerint kerül sor.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az (1) bekezdésben meghatározott összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a Munkaerőpiaci Alap kezelője részére visszatérítik.

(4) A legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény érvényesítése céljából a munkáltató a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyel érintett munkavállalónként, havi bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak

a) a munkavállaló részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegéről, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegéről,

b) a kedvezmény érvényesítése alapján ténylegesen befizetett társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegéről, valamint

c) a részmunkaidős foglalkoztatásról.

A rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő térnyerése érdekében szükséges intézkedések

4. § Az Mt. 193/T. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e fejezet alapján foglalkoztatott munkavállalók esetében alkalmazni kell a Ktv. 14/A. §-ában, valamint - a munkáltató működésével összefüggő okból történő rendes felmondás esetén - megfelelően a 17. § (4) bekezdésében foglaltakat.”

5. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) A közigazgatási szerv évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.

(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a köztisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél - köztisztviselői kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.”

6. § A Ktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A köztisztviselő az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a hivatali szervezetben a 14/A. § szerinti részmunkaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség. A közigazgatási szerv irányítása alatt álló másik közigazgatási szervnél lévő betöltetlen munkakör csak a másik közigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével ajánlható fel.”

7. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A munkáltató évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.

(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, amelyeknél - közalkalmazotti kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.”

8. § A Kjt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a 23/A. § szerinti részmunkaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség.”

9. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogy]

a) a programban részt vevő legfeljebb 5 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, feltéve, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül,”

10. § A Péptv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A programban részt vevő havonta a korábbi illetménye hetven százalékának megfelelő mértékű juttatásban részesül.”

11. § A Péptv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a munkáltató saját forrása terhére vállalja, hogy a prémiumévek program költségeihez legalább 15 százalékban hozzájárul, a (2) bekezdésben említett határidő 12 hónap.”

12. § A Péptv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott programban részt vevők vonatkozásában - a közoktatási törvény rendelkezéseire is tekintettel - megállapítsa a 4. § (2) bekezdésében szereplő munka elrendelése és a munkaidőből a kötelező órára fordítható időtartam részletes szabályait.”

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1-3. §-ait a 2006. január 1. és december 31. között megkezdett foglalkoztatásra kell alkalmazni.

(3) Az e törvény szerinti közszférában való részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségének felülvizsgálatát a munkáltató első ízben legkésőbb 2006. május 31-ig köteles elvégezni.

(4) A 9. §-ban foglalt szabályok azok esetében alkalmazandók, akik e törvény hatálybalépését követően lépnek be a prémiumévek programba.

(5) E törvény 10. §-ában foglaltakat azok esetében is alkalmazni kell, akik a törvény hatálybalépésekor már a prémiumévek program résztvevői.

14. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek a 19. § (1) bekezdés szerinti társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően fizetik meg.”

15. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást]

j) a mikro-, kis- és középvállalkozásnak, valamint civil szervezetnek, ha a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően a hozzájárulás megfizetése alól mentességet élvez.”

16. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben említett járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet meg kell téríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A különbözet fedezetét a Munkaerőpiaci Alap 2006. évi költségvetésének „Járulékkedvezmény-visszatérítés” cím, „Normatív járulékkedvezmény-visszatérítés” alcíme tartalmazza.”

17. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy

a) a legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet által történő foglalkoztatásának részletes feltételeit és az ahhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait,

b) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait

együttes rendeletben megállapítsa.


  Vissza az oldal tetejére