Időállapot: közlönyállapot (2005.XII.29.)

2005. évi CLXXXII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról * 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a következő új, 5/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Fogalommeghatározások

5/B. § E törvény alkalmazásában

a) biztosított:

aa) az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

ab) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

ac) a baleseti táppénz és baleseti járadék tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és a Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy,

ad) a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy,

b) egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,

c) gyógyszertár: a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár,

d) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,

e) gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási technikai eszköze,

f) gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója: a gyógyászati segédeszközt gyártó, az azt importáló és azzal nagykereskedelmi tevékenységet végző,

g) gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás,

h) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér,

i) közös háztartás: a Tbj. 4. §-ának x) pontjában foglaltak szerinti szállás-, lakó- és tartózkodási hely,

j) várólista: a betegellátás sorrendjét előzetes betegbesorolás útján meghatározó jegyzék.”

2. § Az Ebtv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet.”

3. § (1) Az Ebtv. 20. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére olyan külön jogszabályban nevesített vizsgálatot vagy beavatkozást rendel, amely várólista szerinti ellátási sorrendben vehető igénybe, a biztosított az ellátásra a várólista szerinti sorrendben jogosult.

(3) A várólistát - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csak szakmai szempontok szerint lehet összeállítani.”

(2) Az Ebtv. 20. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A szerv- vagy szövetátültetésre jogosító, szerv- vagy szövettípusonként vezetett várólistára való felvételre jogosult:

a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

b) a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

c) az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek biztosítója a magyarországi szerv- vagy szövetátültetését a Közösségi rendelet 22. cikke 1. bekezdésének c) pontja, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen engedélyezte.

(5) A biztosított az általa vélelmezett állapotrosszabbodás esetén térítésmentesen jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és a kezelőorvos javaslata szerinti elvégeztetésére, amely a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükséges.

(6) A biztosított részleges vagy teljes térítési díj megfizetése mellett sem jogosult a várólista szerinti sorrendet megelőzően az ellátás igénybevételére.”

4. § Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben]

d) az adott gyógyászati segédeszköz árához, illetve kölcsönzési díjához a külön jogszabályban meghatározott hatóság a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint támogatást állapít meg, továbbá javítási díjához, illetőleg a gyógyászati ellátás árához külön jogszabály támogatást rendel, és”

5. § Az Ebtv. 21/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 21. § (1) bekezdésének aa) pontja és d) pontja szerinti hatóság az elsőfokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.”

6. § Az Ebtv. 27. §-a a következő (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:

„(11) A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra - a Közösségi rendelet szerint - jogosító, a MEP által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az illetékes MEP a biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére.

(12) Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.”

7. § Az Ebtv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a biztosított a kezelőorvos kérelmére nyilatkozik arról, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos által rendelt gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára.”

8. § Az Ebtv. 30. §-a a következő új, (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A MEP külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján társadalombiztosítási támogatással történő gyártására, illetve ezen eszközök társadalombiztosítási támogatással történő javítására.”

9. § (1) Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére a 32. § alapján jogosult orvos az ellenőrzést végző személy rendelkezésére bocsátja az érintett biztosítottra vonatkozó, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.”

(2) Az Ebtv. 36. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben az OEP, illetve a MEP az (1)-(7) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet.”

(3) Az Ebtv. 36. §-a a következő új, (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az OEP, illetve a MEP az (1)-(7) bekezdésekben foglalt ellenőrzések során a 30. § és a 31-33/A. §-ok szerinti szerződések alapján, mint szerződő fél jár el.”

10. § Az Ebtv. 38. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(4) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat

a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és

b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,

a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést a MEP felmondja. Az érintett kiszolgáltatóval, forgalmazóval és az ellátás nyújtójával, illetve ezek jogutódjával új szerződés a felmondástól számított egy évig nem köthető.”

11. § Az Ebtv. a következő 38/C-38/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Irányított betegellátási rendszer

38/C. § (1) Az irányított betegellátási rendszer működése az érintett biztosítottak egészségi állapotának, az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának, minőségének és az ellátások szervezettségének javítása, valamint a felszabaduló források célszerű felhasználása érdekében biztosítja

a) az érintett biztosítottak kötelező egészségbiztosítás keretében térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátásának a progresszív ellátás adott szinten történő megszervezését, megfelelőségének és minőségének - az igénybevételi adatok alapján történő - nyomon követését,

b) az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók munkájának koordinálását,

c) az ellátásokról történő folyamatos visszacsatolást, valamint

d) az egészségfejlesztési és prevenciós programok koordinálását.

(2) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) meghatározottak figyelembevételével az OEP az egészségügyi szolgáltatások irányított betegellátás keretében történő nyújtásának megszervezésére a külön jogszabály szerinti pályázaton kiválasztott és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő, irányított betegellátás szervezésére vállalkozó egészségügyi szolgáltatóval (a továbbiakban: ellátásszervező) köthet szerződést.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az ellátásszervező feladata:

a) az ellátásszervezés és koordinálás, a betegút követése,

b) a vállalt prevenciós terv megvalósításának megszervezése, koordinálása, ellenőrzése és értékelése, valamint módosítása a jogszabályok által kötelezően előírt vagy egyéb forrásból támogatott programok változása miatt, továbbá a módosított terv jóváhagyásra való megküldése az OEP részére,

c) a minőségbiztosítás követelményrendszerének teljesítése az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 120. §-ában foglaltak szerint, különösen minőségpolitikai nyilatkozat, szakmai protokollok alkalmazása,

d) a g) pontban foglaltakra figyelemmel a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, az OEP-től kapott tételes betegforgalmi adatok elemzése, monitoringrendszer működtetése,

e) az érintett biztosítottak részére nyújtott egészségügyi ellátások betegforgalmi adatainak elemzése,

f) az OEP által megküldött keresőképtelenségi napok összehasonlító statisztikai adatainak elemzése,

g) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 22/B. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok kezelése,

h) amit külön jogszabály ekként határoz meg.

(4) Az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett biztosítottak kora, neme szerinti és külön jogszabályban meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része (a továbbiakban: fejkvóta) szolgál. A fejkvóta szerinti összeget mint bevételt, valamint az érintett biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díját mint kiadást tartalmazó kimutatást (a továbbiakban: elvi számla) az OEP vezeti. Az elvi számla pozitív egyenlege a bevételi többlet. A bevételi többlet felosztására és felhasználására a költségvetési törvényt és az e törvény felhatalmazásán alapuló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az ellátásszervezővel a (2) bekezdés alapján kötött szerződésben (a továbbiakban: ellátásszervezési szerződés) a szerződés hatályára, módosítására, felmondására vonatkozó rendelkezéseken kívül rendelkezni kell

a) arról, hogy az ellátásszervező mely egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja saját maga, illetve más egészségügyi szolgáltató igénybevételével,

b) a teljes körű minőségi, definitív ellátásokra ösztönző, hatékony egészségügyi szolgáltatás biztosításáról, valamint a betegségek időben történő megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló prevenciós program megvalósítására vonatkozó kötelezettség vállalásáról,

c) az OEP által vezetett elvi számlán jelentkező megtakarítás elszámolásáról,

d) az adatszolgáltatási kötelezettségről,

e) az ellenőrzésről,

f) a szerződésszegés esetén az igény érvényesítéséről,

g) arról, amit külön jogszabály előír.

(6) Az ellátásszervezési szerződéshez csatolni kell

a) a 38/D. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatási szerződést,

b) a 38/D. § (2) bekezdése szerinti megállapodást,

c) a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.

(7) Az irányított betegellátási rendszerben érintett biztosítottnak az ellátásszervezővel a 38/D. § (1) bekezdése alapján szerződött háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak közül azok minősülnek, akik a (8) bekezdés szerinti értesítést követően egy hónapon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerint az egészségügyi és személyes adataik ellátásszervező általi kezelését nem tiltották meg.

(8) A hozzá bejelentkezett biztosítottakat a háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató írásban tájékoztatja az ellátásszervezőhöz történő csatlakozása szándékáról, illetőleg az irányított betegellátási rendszerben már részt vevő háziorvos ennek tényéről és - a biztosítottakat érintő - következményeiről, így különösen: az irányított betegellátási rendszer céljairól, működéséről, tartalmi elemeiről (az elérhető prevenciós programokról, az emelt szintű gondozás lehetőségeiről), valamint az ellátásszervező és kapcsolattartója nevéről, címéről és elérhetőségéről. Tájékoztatni kell továbbá a biztosítottakat arról is, hogy az irányított betegellátási rendszerben érintett biztosítottként való részvétel feltétele az, hogy az egészségügyi és személyazonosító adataiknak az ellátásszervező általi - az Eüak.-ban foglaltak szerinti - kezelését ne tiltsák meg.

(9) A (4) bekezdés szerinti elvi számla tekintetében az irányított betegellátási rendszerben részt vevő háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz bejelentkezett biztosítottak közül azokat is érintett biztosítottnak kell tekinteni, akik megtiltották adataik ellátásszervező általi kezelését.

38/D. § (1) Az irányított betegellátási rendszerben való részvétel érdekében a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltató szolgáltatási szerződést köthet az ellátásszervezővel.

(2) Az ellátásszervező a vele szolgáltatási szerződésben nem álló finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet az érintett biztosítottak egészségügyi ellátásában való közreműködésre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási szerződések megkötése során az ellátásszervezőnek a működés földrajzi határain belül - Budapest kivételével - zárt terület kialakítására kell törekednie a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérségi határok figyelembevételével. A 38/C. § (4) bekezdése szerinti elvi számla tekintetében az adott kistérség az ellátásszervező területének minősül, ha a kistérségben működő háziorvosi praxisok több mint 70%-a csatlakozik a szervezőhöz.

(4) Az irányított betegellátási rendszerben részt vevő egészségügyi szolgáltatók által teljesített ellátások finanszírozása a szerződés időtartama alatt is érvényes finanszírozási szerződések alapján történik.”

12. § Az Ebtv. 66. §-a a következő új, (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint a közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6-7. §-ok és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.”

13. § Az Ebtv. 68/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után a Ptk.-ban meghatározott kamatfizetési kötelezettség terheli.

(4) Az ügyben eljáró egészségbiztosítási szerv jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az ügyben eljáró egészségbiztosítási szerv részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az eljáró egészségbiztosítási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon belül megküldi a megkereső részére.”

14. § Az Ebtv. 72. §-a a következő mondattal egészül ki:

„A MEP vezetője méltányos esetben a kirótt kamatot, illetve mulasztási bírságot is mérsékelheti vagy elengedheti.”

15. § (1) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

p) a minőségi és hatékony gyógyszerrendelést ösztönző szabályok,”

[meghatározására.]

(2) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

q) az irányított betegellátási rendszer keretében az ellátásszervező kiválasztására irányuló pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó szabályok, az ellátásszervezővel szemben támasztott követelmények, az ellátásszervezési szerződés tartalmi elemeinek és mellékleteinek, az egészségügyi szolgáltatóknak az irányított betegellátási rendszerben történő részvétele szabályainak, a fejkvóta megállapításának, az elvi számla vezetésének és egyenlegszámítási módjának, a bevételi többlet kiutalására, felhasználására, ellenőrzésére és visszavonására vonatkozó szabályok, a pénzeszköz-áramlás szabályainak és ellenőrzése módjának, az ellátásszervező megszűnésére és az irányított betegellátási rendszerből való kilépésére alkalmazandó szabályok,”

[meghatározására.]

(3) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

u) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó szabályok,”

[meghatározására.]

(4) Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő új, z) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

z) az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak”

[meghatározására.]

(5) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

c) az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,”

Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosítása

16. § (1) Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Eszt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével engedélyezheti, hogy az OEP - az egészségügyi miniszter által meghatározott és az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett szakmai prioritások figyelembevételével - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további kapacitások befogadására - külön jogszabályban foglaltak szerint - pályázatot írjon ki.”

(2) Az Eszt. 3. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (9) bekezdésre módosul:

„(3) A pályázat külön jogszabály szerinti elbírálásánál - a (6) bekezdésben foglaltakon túl - figyelembe kell venni, hogy a pályázat eredményeként az egészségügyi szolgáltató

a) országos, illetve regionális ellátási területtel működjön, vagy

b) progresszív egészségügyi ellátást nyújtson, vagy

c) a korábban finanszírozott szolgáltatásokhoz képest költséghatékony megoldást nyújtson, vagy

d) az ellátott terület népegészségügyi mutatóihoz szakmai összetételében, a meglévőnél jobban igazodó szolgáltatást végezzen, vagy

e) segítse az egészségügyi rendszerhez való hozzáférési esélyek kiegyenlítését.

(4) A külön jogszabályban foglaltak szerint előzetes befogadás szükséges, amennyiben

a) a címzett támogatás szakmai programja,

b) a központi költségvetésből támogatott egyéb beruházás,

c) az európai uniós pályázat,

d) a Nemzeti Fejlesztési Tervben foglaltak,

e) a regionális fejlesztések,

f) a nemzeti hosszú távú egészségügyi programok

megvalósítása többletkapacitások befogadását igényli.

(5) A pályázat kiírásánál és a kapacitások befogadásánál - ideértve a (4) bekezdésben foglaltakat is - a (6) bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni, hogy a befogadásra kerülő kapacitás várható éves teljesítményének finanszírozott összege nem haladhatja meg

a) a költségvetési törvényben rendelkezésre álló források, és

b) a befogadást megelőzően megszűnő szerződés következtében felszabaduló finanszírozás

együttes összegét.

(6) Az illetékes regionális egészségügyi tanács rangsorolja a (2) és a (4) bekezdésen alapuló, a működési területéről benyújtott többletkapacitás iránti igényeket. Ez a jog azonban az országos ellátási területtel működő egészségügyi szolgáltatók többletkapacitás iránti igényeire nem terjed ki. A rangsort a többletkapacitások befogadásáról szóló döntés meghozatala során figyelembe kell venni.

(7) Váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet jelentkezése esetén kérhető többletkapacitás rendkívüli befogadására a külön jogszabályban foglaltak az irányadóak. A befogadás a váratlan esemény vagy az előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet fennállásának időtartamára történhet.

(8) A MEP a (2), (4) és (7) bekezdés szerint befogadott kapacitás felhasználásával ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval külön jogszabályban foglaltak szerint finanszírozási szerződést köt.”

17. § Az Eszt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § Megszűnik a kapacitáslekötés, ha

a) a fenntartó/tulajdonos által lekötött normatíván belüli kapacitásra a lekötéstől számított egy éven belül alapos indok nélkül nem jön létre finanszírozási szerződéskötés, és

b) a megszűnés az illetékes tisztifőorvos véleménye szerint az ellátás biztonságát nem veszélyezteti.”

18. § Az Eszt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a lekötött kapacitások módosításának, az új szolgáltatók és a kapacitások befogadásának, illetve a kapacitáslekötés megszűnésének részletes szabályait, eljárási rendjét, továbbá az OEP által kiírandó pályázatoknak és a regionális egészségügyi tanácsok részvételének szabályait, valamint a rendkívüli esemény miatti és az előzetes befogadások részletes eljárási rendjét rendeletben határozza meg.”

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a törvény nem érinti az e törvény hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát. Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, attól függetlenül fel kell venni a várólistára, hogy az érintett személy e törvény hatálybalépését követően jogosult-e rá.

(3) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 78. §-a alapján működő irányított betegellátási modellkísérlet e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Az irányított betegellátási modellkísérletben részt vett ellátásszervező kezelésében álló, az érintett biztosítottal kapcsolatos, az ellátásszervező feladatának ellátásához szükséges - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22/B. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti - adatokat az e törvény hatálybalépését követően létrejövő irányított betegellátási rendszerben résztvevő ellátásszervező csak akkor használhatja fel, ha a biztosított az irányított betegellátási rendszerben való részvételről kapott tájékoztatását és a szolgáltatónak a rendelkezésre álló adatok ellátásszervezés keretében történő további felhasználására vonatkozó szándéknyilatkozatát követő egy hónapon belül ezt írásban nem tiltotta meg. Az adatainak kezelését megtiltó biztosítottra az Ebtv. 38/C. §-ának a 11. §-sal megállapított (9) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) A 17. §-ban foglaltakat az e törvény hatálybalépése előtt lekötött kapacitásokra is alkalmazni kell, ha e törvény hatálybalépéséig nem jött létre finanszírozási szerződés. Ez esetben a kapacitáslekötés megszűnésének legkorábbi időpontja 2006. április 1. lehet.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Ebtv.

aa) 21. §-a (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában és 21/A. §-ának (6) bekezdésében az „és galenusi” szövegrész,

ab) 68/A. §-ának (2) bekezdésében az „és a 67-68. §” szövegrész,

ac) 76. §-a (3) bekezdésének második mondata,

b) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 121. §-ának a) pontja

hatályát veszti.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Ebtv.

aa) 6. §-ának (3) és (4) bekezdésében a „biztosítottal” szövegrész helyébe a „Tbj. szerinti biztosítottal” szövegrész,

ab) 11. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 13. §-ának felvezető mondatában a „gyógyszert” szövegrész helyébe a „gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert)” szövegrész,

ac) 21. §-a (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában a „törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer” szövegrész,

ad) 21/A. §-ának (1) bekezdésében a „törzskönyvezett gyógyszer, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer (a továbbiakban együtt: gyógyszer)” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer” szövegrész,

ae) 21/A. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „A 21. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „A 21. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja” szövegrész,

af) 72. §-ában a „jogalap nélkül felvett ellátás visszatérítése címen” szövegrész helyébe a Jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen” szövegrész,

b) az Eszt.

ba) 2. §-ának (1) bekezdésében a „2001. évben történt” szövegrész helyébe a „2001. évben és azt követően történt” szövegrész,

bb) 3. §-ának (1) bekezdésében az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész

lép.


  Vissza az oldal tetejére