Időállapot: közlönyállapot (2005.V.12.)

38/2005. (V. 12.) OGY határozat

„Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” elnevezéssel parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról * 

Az „Élet és irodalom” című hetilapban „Tokaji borcsaták II” címmel cikk jelent meg, mely azt a látszatot kelti, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki tisztségének betöltése idején, a felesége és baráti társasága által létrehozott gazdasági társaságnak adott olyan tanácsot, melynek révén az rövid időn belüli Tokaj környékén, áron alul nagyobb birtokhoz és állami pénzekhez jutott.

A közélet tisztasága, továbbá a köztisztség betöltése iránti bizalom megőrzése miatt szükséges a cikkben foglaltak valódiságtartalmának kivizsgálása. A felmerült aggályok tisztázása érdekében:

I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre „az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” elnevezéssel (a továbbiakban: vizsgálóbizottság).

II. A vizsgálóbizottság feladata a következő kérdések megválaszolása:

1. Felhasználta-e, s ha igen, milyen módon Orbán Viktor volt miniszterelnök a közjogi funkcióját a családi vállalkozásának vagyongyarapításához?

2. Hitelesek-e az összeférhetetlenség gyanúját felvető, a sajtóban megjelent információk a volt miniszterelnök szerepvállalásáról a családi cégben?

3. Részt vett-e a felesége és baráti társasága által létrehozott gazdasági társaság ülésén, továbbá befolyásolhatta-e a társaság tagjainak döntését?

4. Volt-e szerepe a volt miniszterelnök közjogi funkciójának abban, hogy a családi vállalkozása több jogcímen, több tízmilliós támogatást kapott az adófizetők pénzéből? Pontosan milyen jogcímen és mennyi állami pénzhez jutottak 1998-2002 között?

5. Volt-e szerepe a volt miniszterelnök politikai befolyásának abban, hogy családi érdekeltségei és a Tokaj Kereskedőház Rt. többmilliárdos állami támogatást kapott?

6. Felhasználta-e a volt miniszterelnök politikai funkcióját és kapcsolatait annak érdekében, hogy családja tulajdonában álló cégek és az állam, illetőleg az állami tulajdonú társaságok között üzleti kapcsolatok létesüljenek?

7. Került-e a volt miniszterelnök politikai befolyásának következtében állami vagy önkormányzati ingatlan is a társaság, illetve a társaság tagjainak tulajdonába 1998-2002 között?

8. Van-e összefüggés a volt miniszterelnök és Kékessy Dezső személyes kapcsolatának Kékessy Dezső párizsi nagyköveti kinevezése között?

9. Felhasználta-e a volt miniszterelnök politikai befolyását arra, hogy feleségének cégtársai állami megbízásokat kaptak az előző kormányzati ciklusban?

10. Szerepet játszott-e az önkormányzati földek megszerzésében az, hogy Orbán Viktor a Sárazsadány XXI. Század Alapítvány létrehozója, a kuratórium elnöke pedig Sárazsadány polgármestere?

III. A bizottság eljárása során köteles tiszteletben tartani az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban számba vett alkotmányossági szempontokat, így például a bizottság vizsgálatának (meghallgatások, adatkezelések stb.) az érintett személyek önkéntes együttműködésén kell alapulnia. Meghallgatás vagy adatkérés szükségessége esetén a bizottság elnöke köteles felhívni az érintett személy figyelmét együttműködésének önkéntes jellegére, a bizottság vallomástételre vagy adatszolgáltatásra senkit nem kötelezhet. Ezen túlmenően, a vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot a szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 10 főből áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP 4
SZDSZ 1
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 3
MDF 1
Függetlenek 1

VI. A vizsgálóbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A vizsgálóbizottság elnökét a kormánypárti képviselőcsoportok együttesen, alelnökét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

VII. A vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

VIII. A vizsgálóbizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a tagjainak megválasztásától számított 180 napig tart.


  Vissza az oldal tetejére