Időállapot: közlönyállapot (2006.I.4.)

2006. évi VII. törvény

a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 3. § (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség]

„j) teljesíti a Magyar Köztársaságnak a Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat.”

(2) Az Ütv. 18. § (1) bekezdés c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Magyar Köztársaság ügyészi szervei)

c) a főügyészségek;

d) a helyi ügyészségek;”

(3) Az Ütv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló helyi ügyészség vagy önálló főügyészség létesíthető.

(3) Az ügyészség tudományos, kutató és képzési szerve az Országos Kriminológiai Intézet.”

2. § Az Ütv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A fellebbviteli főügyészségek felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A főügyészségek felsorolását e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A területi katonai ügyészségek felsorolását e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A legfőbb ügyész javaslatot tehet az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény 1-3. számú mellékleteinek módosítására.

(5) Az ügyészség illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amely mellett működik.

(6) Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét, valamint a helyi ügyészségek felsorolását a legfőbb ügyész utasítással szabályozza. Az utasítást a Magyar Közlönyben közleményként közzé kell tenni.”

3. § Az Ütv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fellebbviteli főügyészség élén fellebbviteli főügyész, a főügyészség élén főügyész, az ügyészség élén vezető ügyész, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség élén fellebbviteli vezető ügyész, a területi katonai ügyészség élén vezető ügyész áll.”

4. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik:]

c) a főügyészségeken, az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;”

5. § Az Üsztv. 8. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét)

c) a főügyész,”

(hívja össze.)

6. § (1) Az Üsztv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Katonai Főügyészség a Legfőbb Ügyészségen működő szakmai kollégiumokban, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség a budapesti székhelyű fellebbviteli főügyészségen működő szakmai kollégiumokban, a katonai ügyészségek a székhelyükön működő főügyészségek szakmai kollégiumaiban, a budapesti székhelyű katonai ügyészség ügyészei pedig a fővárosi illetékességű főügyészség szakmai kollégiumaiban vesznek részt. A főügyészségen működő szakmai kollégiumoknak tagjai az alárendelt helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészek is. A katonai ügyészséget vezető ügyész tanácskozási joggal részt vehet az illetékességi területén működő főügyészségek szakmai kollégiumainak ülésein.”

(2) Az Üsztv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogkört a budapesti székhelyű fellebbviteli főügyészség esetében a fellebbviteli főügyész a fellebbviteli vezető ügyésszel, a katonai ügyészség székhelyén működő főügyészség esetében pedig a főügyész a katonai ügyészséget vezető ügyésszel, a fővárosi illetékességű főügyészség főügyésze pedig a budapesti székhelyű katonai ügyészség vezető ügyészével egyetértésben gyakorolja.”

7. § (1) Az Üsztv. 16. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép;

(Magasabb vezető állású ügyész:)

j) a főügyészhelyettes;”

(2) Az Üsztv. 16. § (3) bekezdés d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Vezető állású ügyész:)

d) a főügyészségi osztályvezető ügyész;

f) a főügyészségi csoportvezető ügyész;”

8. § (1) Az Üsztv. 20. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

(A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik:)

j) választójogának elvesztésével.”

(2) Az Üsztv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2), a (4) és a (6) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést az újonnan megválasztott legfőbb ügyész, ennek hiányában a legfőbb ügyész helyettes teszi meg. A volt legfőbb ügyészt a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más - lehetőleg vezető - ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt legfőbb ügyészt áthelyezése esetén „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsos” cím és a beosztási pótlékon kívül - választása szerint - a legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész vezetői pótlékával azonos összegű címpótlék vagy az új munkakörére megállapított vezetői pótlék illeti meg. A volt legfőbb ügyész fizetési fokozatba sorolását az áthelyezés nem érinti.”

(3) Az Üsztv. 20. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a legfőbb ügyész megbízatása az (1) bekezdés j) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.”

9. § (1) Az Üsztv. 21. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)

j) választójogának elvesztésével.”

(2) Az Üsztv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) és (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg. A volt legfőbb ügyész helyettest a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más - lehetőleg vezető - ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt legfőbb ügyész helyettest áthelyezése esetén „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsos” cím és a beosztási pótlékon kívül - választása szerint - a legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyész vezetői pótlékával azonos összegű címpótlék vagy az új munkakörére megállapított vezetői pótlék illeti meg. A volt legfőbb ügyész helyettes fizetési fokozatba sorolását az áthelyezés nem érinti.”

(3) Az Üsztv. 21. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a legfőbb ügyész helyettes megbízatása az (1) bekezdés i)-j) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.”

10. § Az Üsztv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A legfőbb ügyész, illetőleg a katonai főügyész kinevezési jogkörébe tartozó vezetői kinevezés határozatlan időre szól, és az indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői kinevezés visszavonása előtt ki kell kérni az ügyészi tanács véleményét.”

11. § (1) Az Üsztv. 25. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

(A legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)

j) választójogának elvesztésével.”

(2) Az Üsztv. 25. § (2) bekezdése a következő új i)-j) pontokkal egészül ki:

(A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)

i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja;

j) választójogának elvesztésével.”

12. § Az Üsztv. 26. §-a a következő új o) ponttal egészül ki:

(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)

o) választójogának elvesztésével.”

13. § Az Üsztv. a következő új 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § Ha a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész szolgálati viszonya a 26. § o) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a legfőbb ügyész állapítja meg.”

14. § (1) Az Üsztv. 46/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ügyészt ügyészségi érdekből alacsonyabb szintű ügyészséghez helyezik át, korábbi beosztási pótlékára, illetőleg címére és a címmel járó pótlékra továbbra is jogosult, valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a továbbiakban is használhatja. Ügyészségi érdeknek minősül, ha az ügyészt alacsonyabb szintű ügyészségen vezetőnek nevezik ki, valamint ha a 22. § (2) vagy (4) bekezdésében, illetve 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett okból alacsonyabb szintű ügyészségre helyezik át.”

(2) Az Üsztv. 46/H. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Alacsonyabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetén az ügyész beosztási pótléka nem változik, illetőleg címét és a címmel járó pótlékát megtartja, valamint a korábbi szolgálati helye szintjének megfelelő munkaköri elnevezést a továbbiakban is használhatja.”

15. § Az Üsztv. a következő új 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A külön törvényben meghatározottakon kívül az ügyészségi alkalmazottak számára munkaszüneti napnak minősül az Ügyészség Napjaként minden év június 10-e, amely megemlékezés az első magyar ügyészi törvény, az 1871. évi XXXIII. törvénycikk kihirdetéséről.”

16. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Üsztv. 20. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 21. § (3) és (5) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, valamint a 94/A. § (2) bekezdésében a „korábbi” szövegrész helyébe a „volt” szöveg, 20. § (10) bekezdésének „d)-i) pontjaiban” szövegrésze helyébe a „d)-j) pontjaiban” szöveg, 21. § (9) bekezdésének „c)-h) pontjaiban” szövegrésze helyébe a „c)-j) pontjaiban” szöveg, 46/I. § (3) bekezdésében a „nagyobb helyi ügyészségnek minősül a megyei főügyészség székhelyén működő helyi ügyészség, továbbá az a helyi ügyészség,” szövegrész helyébe „az az ügyészség minősül nagyobb helyi ügyészségnek” szöveg, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 18. § d) pontjában a „megyei főügyészség, a Fővárosi Főügyészség” szövegrész helyébe a „főügyészség” szöveg lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 64. § (1) bekezdésének „megyei (fővárosi)” szövegrésze;

b) az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 59. § (1) és (4) bekezdése;

c) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) módosításáról szóló 1989. évi XLVI. törvény 1. §-a, 8. §-a, 10. §-a, 16. §-a, 18. § (3) bekezdése, valamint melléklete;

d) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése;

e) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 31. § d) pontja;

f) az Üsztv. 50/A. § (4) bekezdésének második mondata, 101. § (2) bekezdése, 104. § (1)-(2) bekezdése, 106. §-a, 109. §-a, 111. § (1)-(2) bekezdése, továbbá az 50/E. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint 2. számú mellékletének 4., 7. és 9. pontjaiban a „megyei”, 10. pontjában, továbbá a 7. számú melléklet 4-6. pontjaiban a „megyei, fővárosi” szövegrész;

g) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 81. §-a;

h) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 41. § (7) bekezdése;

i) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXX. törvény 2. §-a, 3. § (2) bekezdése, 5. §-a, 8. § (3) bekezdés a) pontja;

j) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXI. törvény 6. § (2) bekezdése, 7. § (2) bekezdése, 24. §-a, 27-29. §-a, 43. §-a, 50. §-a, 59. §-a, 62. §-a, 74. §-a, valamint 5. számú melléklete;

k) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 30. § (3) bekezdésének, 176. § (1) bekezdésének és 475. § (1) bekezdésének „megyei” szövegrésze, valamint 601. § (1) bekezdésének első mondata;

l) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 42. §-ának „megyei (fővárosi)” szövegrésze;

m) az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 157. §-a;

n) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIII. törvény 20. §-a;

o) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI. törvény 28. § (7) bekezdése;

p) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXI. törvény 6. § (4) bekezdése, 10. §-a, 17. §-a, 19. §-a és 30. § (3) bekezdése;

q) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 91. § (3) bekezdése;

r) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 308. § (1) bekezdés c) pontja;

s) az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény 5. § (2) bekezdése;

t) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 34. § (1) bekezdése;

u) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 148. § (2) bekezdés b) pontja;

v) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 209. §-a.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ütv. az e törvény 1-3. számú melléklete szerinti 1-3. számú melléklettel egészül ki.

17. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 117. § (1) bekezdésének második mondata.

1. számú melléklet a 2006. évi VII. törvényhez

1. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez

A Magyar Köztársaság fellebbviteli főügyészségei:

1. Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség,

2. Debreceni Fellebbviteli Főügyészség,

3. Győri Fellebbviteli Főügyészség,

4. Pécsi Fellebbviteli Főügyészség,

5. Szegedi Fellebbviteli Főügyészség.”

2. számú melléklet a 2006. évi VII. törvényhez

2. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez

A Magyar Köztársaság főügyészségei:

1. Baranya Megyei Főügyészség,

2. Bács-Kiskun Megyei Főügyészség,

3. Békés Megyei Főügyészség,

4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség,

5. Csongrád Megyei Főügyészség,

6. Fejér Megyei Főügyészség,

7. Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség,

8. Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség,

9. Heves Megyei Főügyészség,

10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség,

11. Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség,

12. Nógrád Megyei Főügyészség,

13. Pest Megyei Főügyészség,

14. Somogy Megyei Főügyészség,

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség,

16. Tolna Megyei Főügyészség,

17. Vas Megyei Főügyészség,

18. Veszprém Megyei Főügyészség,

19. Zala Megyei Főügyészség,

20. Fővárosi Főügyészség,

21. Központi Nyomozó Főügyészség.”

3. számú melléklet a 2006. évi VII. törvényhez

3. számú melléklet az 1972. évi V. törvényhez

A Magyar Köztársaság területi katonai ügyészségei:

1. Budapesti Katonai Ügyészség,

2. Debreceni Katonai Ügyészség,

3. Győri Katonai Ügyészség,

4. Kaposvári Katonai Ügyészség,

5. Szegedi Katonai Ügyészség.”


  Vissza az oldal tetejére