Időállapot: közlönyállapot (2006.I.4.)

2006. évi VIII. törvény

a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról * 

1. § (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában:]

a) Belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.

b) Biztonsági elemzés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes ipari üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.

c) Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági, szakhatósági vélemények kialakításához.”

(2) A Kat. 3. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

m) Kockázat: egy adott területen adott időtartamon belül, meghatározott körülmények között jelentkező egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínűsége.”

(3) A Kat. 3. §-a a következő ö) ponttal egészül ki:

ö) Működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése: a veszélyes ipari üzemben jelen lévő veszélyes anyagok tervezett mennyisége a legutóbb beadott biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben meghatározott mennyiséget legalább 25%-kal meghaladja.”

(4) A Kat. 3. §-ának p)-s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában:]

p) Rendkívüli esemény: a veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerű működés során, illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségét.

q) Védendő adat: az üzemeltető által meghatározott üzleti titok, illetőleg az üzem külső támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat.

r) Súlyos káresemény: az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erőkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések bevezetését.

s) Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt működtet vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem működésére.”

(5) A Kat. 3. §-ának u)-x) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában:]

u) Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

ü) Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.

v) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes ipari üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe és amely az üzemen belül, illetőleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet.

w) Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).

x) Veszélyes létesítmény: olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai, illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb - felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges.”

(6) A Kat. 3. §-ának zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

zs) Dominóhatás: a veszélyes létesítményben bekövetkező olyan baleset, amely a közelben lévő más, veszélyes ipari üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja.”

2. § (1) A Kat. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvényt kell alkalmazni a katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelőzése érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar Köztársaság területén védekezés szükséges.

(2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén működő, veszélyes ipari üzemekre és veszélyes létesítményekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.”

(2) A Kat. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:

a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre,

b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, illetve a szállítás közbeni ideiglenes tárolására,

c) a veszélyes anyagoknak a veszélyes ipari üzemen kívüli vezetékes szállítására, beleértve a szivattyúállomásokat,

d) ásványi nyersanyagok feltárásával és kitermelésével kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van,

e) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő- és ülepítőmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt,

f) a katonai célból üzemeltetett veszélyes ipari üzemekre, veszélyes létesítményekre.”

3. § A Kat. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Veszélyes ipari üzemre, veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság), a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható. Az engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés egy-egy példányát.

(2) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendő adatot tartalmaz, az üzemeltető egyidejűleg a nyilvánosságra hozható, védendő adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság részére benyújtani.”

4. § A Kat. a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt. A szakhatósági eljárásban a szakhatóság a megkereséstől számított harminc napon belül értesíti a hatóságot a hiánypótlás szükségességéről.

(2) Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes ipari üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

(3) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés valóságtartalmát helyszíni szemle keretében is ellenőrizheti, ennek során a tényállás tisztázása érdekében személyes adatokat tartalmazó iratot, nyilvántartást vagy adatbázist lefoglalhat.”

5. § A Kat. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bővítését, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti területfejlesztési és településrendezési tervekben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni.

(2) Az üzemeltető a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni

a) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény bezárását,

b) a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését, valamint a veszélyes tevékenység újbóli megkezdését,

c) a működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítését vagy ha a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény, tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy az alkalmazott veszélyes anyagok jellege, vagy fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik.

(3) A (2) bekezdés c) pont szerinti bejelentéshez csatolni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést.

(4) A veszélyes tevékenység egészét, illetőleg a védekezés belső (létesítményi) rendszerét érintő jelentős változtatás esetén új biztonsági jelentést, illetőleg biztonsági elemzést kell készíteni vagy a meglévőt ki kell egészíteni, amelyet a veszélyes tevékenység megkezdése előtt a kérelemmel együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető meg.”

6. § (1) A Kat. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felső küszöbértéket, az üzemeltető a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági elemzést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja.”

(2) A Kat. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A biztonsági elemzést, működő veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott időszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági elemzést a hatóság részére megküldi. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről.”

7. § A Kat. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Amennyiben a veszélyes ipari üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felső küszöbértéket, az üzemeltető a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja.

(2) A biztonsági jelentést, működő veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott időszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről.”

8. § A Kat. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes ipari üzemek körét. A hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes ipari üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. A hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.”

9. § A Kat. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes ipari üzem építésével vagy a már működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítésével kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.

(2) A biztonsági jelentés nyilvános és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés védendő adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentésnek a védendő adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre.”

10. § A Kat. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A védendő adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az üzemeltető vagy írásban meghatalmazott képviselője, a hatóság és a szakhatóság eljárásban érintett képviselői (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett felek), valamint a külön jogszabály alapján arra jogosultak tekinthetnek be.

(2) A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésről, illetve biztonsági elemzésről a hatóság csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külső védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.”

11. § A Kat. 35-38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„35. § (1) A külső védelmi terveket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság saját költségvetése terhére biztosítja.

(2) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és elhárításával, valamint a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásával kapcsolatos műszaki, szervezési és vezetési információk gyűjtését, értékelését és készíti a nyilvános nemzeti jelentéseket.

36. § (1) A telepítés helye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes ipari üzem engedélyének vagy a már működő veszélyes ipari üzem tevékenységének jelentős változtatására, illetve módosítására vonatkozó engedély kiadása előtt.

(2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes ipari üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson.

37. § (1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereinek, az illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökének, valamint a fővárosban a főpolgármesternek megküldi.

(2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követően a veszélyes tevékenységet végzőkről tájékoztatja az illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságot a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes területi szervét, a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, valamint az Országos Mentőszolgálat területileg illetékes mentő szervezetét.

38. § (1) A hatóság az üzemeltetőt megfelelő határidő megjelölésével a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére kötelezi, illetőleg a 30. §-ban meghatározott engedélyt visszavonja, ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik. A hatóság az előírt intézkedés megtételéig elrendelheti a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését.

(2) Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, a veszélyes tevékenység folytatását a hatóság megtilthatja.

(3) A hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére:

a) a Rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes ipari üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes ipari üzem területére történő belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését,

b) a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény biztonsági őrzését,

c) a veszélyes ipari üzemben, veszélyes létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök

ca) elszállítását,

cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését,

cc) veszélyeztető jellegük megszüntetését.

(4) Amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a megelőző, az elhárító, illetve a környezeti károkat helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi.”

12. § A Kat. a következő 38/A. §-sal egészül ki:

„38/A. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart. A helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a hatóság az üzemeltető számára az ellenőrzés időpontjától számított harminc napon belül megküldi.”

13. § A Kat. 39-41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„39. § Az üzemeltető köteles:

a) gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő olyan belső védelmi tervek kidolgozásáról és a hatóságnak történő megküldéséről, amelyek tartalmazzák azoknak az eszközöknek és annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biztosított,

b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására,

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni, a hatóság azt a szakhatóság részére is eljuttatja,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről.

40. § Ha a veszélyes ipari üzemben vagy a védelmet ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő változtatás történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi terveket pontosítani kell. Az üzemeltető a belső védelmi terveket legalább háromévenként felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenőrzi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és a felvett jegyzőkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak.

41. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes ipari üzemen belüli feladatait az üzemeltetőnek a belső védelmi tervben, míg az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes ipari üzemen kívüli feladatait a külső védelmi tervben kell meghatározni.”

14. § A Kat. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § Az üzemeltető köteles az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá az illetékes védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, rendkívüli esemény körülményeiről,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, rendkívüli eseményben szereplő veszélyes anyagokról,

c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,

d) a megtett intézkedésekről.”

15. § A Kat. 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Az Európai Unió jogának való megfelelés

50. § Ez a törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

16. § A Kat. 53. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy rendeletben szabályozzák:]

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatban a tervezési, jelentési, adatközlési, együttműködési feladatokat, valamint a korai riasztási technikai rendszer létrehozásának és működésének szabályait.”

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépésének napján már üzemelő vagy építés alatt álló veszélyes ipari üzem üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság számára bejelentést tesz, illetve elkészíti a biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést és a hatósághoz benyújtja. A hatóság a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján határoz a veszélyes tevékenység végzésének feltételeiről.

(3) Az eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági eljárásokban a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtása elektronikus úton nem gyakorolható.

(4) E törvénynek a 17. § (1) bekezdése szerinti hatálybalépésével egyidejűleg a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XCVI. törvény 17. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a, valamint az egyes törvények környezetvédelmi célú módosításáról szóló 2001. évi LV. törvény 23. §-ának (1) és (3) bekezdése hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

18. § Ez a törvény

a) a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (2) bekezdés b) pont, 1. cikk (4) bekezdés, 1. cikk (7) és (8) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére