Időállapot: közlönyállapot (2006.II.16.)

2006. évi XIV. törvény

az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról * 

1. § Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezményt (Europol Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. Az Europol Egyezmény nemzetközi jogi hatálybalépésének napja 2004. szeptember 1.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról (Europol Egyezmény)

Az egyezményben részes Magas Szerződő Felek, az Európai Unió tagállamai,

hivatkozva a Tanács 1995. július 26-i jogi aktusára,

tudatában a terrorizmusból, a tiltott kábítószer-kereskedelemből és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáiból eredő sürgető problémáknak,

mivel előrelépésre van szükség az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás és együttműködés terén, különösen a tagállamok közötti rendőrségi együttműködés javítása révén,

mivel ezen előrelépésnek lehetővé kell tennie a közbiztonság és a közrend védelmének további javítását,

mivel az 1992. február 7-i, az Európai Unióról szóló szerződésben megállapodás született az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról,

tekintetbe véve az Európai Tanács 1993. október 29-i határozatát, amely szerint az Europolt Hollandiában, hágai székhellyel hozzák létre,

emlékeztetve a közös célra, hogy javítsák a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak terén az Europol és a tagállamok nemzeti egységei közötti folyamatos, megbízható és intenzív információcsere útján folytatott rendőrségi együttműködést,

egyetértve abban, hogy az ezen egyezményben előírt együttműködési formák nem érinthetik a két- és többoldalú együttműködés más formáit,

azzal a meggyőződéssel, hogy a rendőrségi együttműködés terén is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyének jogainak védelmére, különösen pedig a személyes adatok védelmére,

mivel az Europolnak az ezen egyezmény alapján kifejtett tevékenysége nem érinti az Európai Közösségek hatáskörét; mivel az Europol és az Európai Közösségek közös érdeke, hogy az Európai Unió keretében olyan együttműködési formákat hozzanak létre, amelyek feladataik lehető legeredményesebb végrehajtását teszik lehetővé számukra,

a következőkben állapodtak meg:

I. Cím

LÉTREHOZÁS ÉS FELADATOK

1. cikk

Létrehozás

(1) Az Európai Unió tagállamai (a továbbiakban: „tagállamok”) ezen egyezménnyel létrehozzák az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: „Europol”).

(2) Az Europol minden tagállamban egyetlen nemzeti egységgel áll kapcsolatban, amelyet a 4. cikkben foglaltak szerint kell létrehozni vagy kijelölni.

2. cikk

Cél

(1) Az Europol célja, hogy az Európai Unióról szóló szerződés K.1. cikkének 9. pontja szerint a tagállamok közötti együttműködés keretében, az ebben az egyezményben felsorolt intézkedések révén javítsa a tagállamok illetékes hatóságainak eredményességét és együttműködését a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak megelőzése és leküzdése terén, amennyiben konkrét jelek utalnak arra, hogy szervezett bűnözői struktúráról van szó, és az említett bűnözési formák két vagy több tagállamot érintenek úgy, hogy a bűncselekmények kiterjedése, súlya és következményei a tagállamok közös fellépését teszik szükségessé.

(2) Az (1) bekezdésben említett cél fokozatos megvalósítása érdekében az Europol feladata kezdetben a tiltott kábítószer-kereskedelemnek, a nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelmének, az embercsempészetnek, az emberkereskedelemnek és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeknek a megelőzése és leküzdése.

Az Europolnak legkésőbb ennek az egyezménynek a hatálybalépését követő két éven belül foglalkoznia kell az élet, a testi épség, a személyi szabadság és a vagyon elleni bűncselekményekkel is, amelyeket terrorista tevékenységek keretében követtek vagy követhetnek el. A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, még az említett határidő lejárta előtt hozott egyhangú határozatával utasíthatja az Europolt, hogy foglalkozzon az ilyen terrorista tevékenységekkel.

A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, egyhangú határozattal utasíthatja az Europolt arra, hogy az egyezmény mellékletében felsorolt egyéb bűnözési formákkal vagy azok speciális megjelenési formáival is foglalkozzon. A határozathozatal előtt a Tanács utasítja az igazgatótanácsot, hogy készítse elő határozatát, és hogy mutasson rá különösen a határozatnak az Europol költségvetésére és személyügyi helyzetére gyakorolt hatására.

(3) Az Europol hatásköre valamely bűnözési forma vagy annak speciális megjelenési formái tekintetében egyaránt kiterjed:

1. az ezekkel a bűnözési formákkal vagy speciális megjelenési formáikkal összefüggő pénzmosásra;

2. az ezekhez kapcsolódó bűncselekményekre.

Kapcsolódó bűncselekménynek minősülnek és a 8. és 10. cikk rendelkezései szerint figyelembe veendők:

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények,

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy befejezése érdekében elkövetett bűncselekmények,

- az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

(4) Ezen egyezmény alkalmazásában az „illetékes hatóságok” a tagállamoknak mindazokat az állami szerveit jelentik, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére hatáskörrel rendelkeznek.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a „tiltott kábítószer-kereskedelem” a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme ellen az Egyesült Nemzetek keretében 1988. december 20-án elfogadott egyezmény 3. cikkének (1) bekezdésében, valamint az egyezményt módosító vagy annak helyébe lépő rendelkezésekben felsorolt bűncselekményeket jelenti.

3. cikk

Feladatok

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok keretében az Europol fő feladatai a következők:

1. az információcsere megkönnyítése a tagállamok között;

2. információk és bűnüldözési operatív információk gyűjtése, rendszerezése és elemzése;

3. a tagállamok illetékes hatóságainak haladéktalan értesítése az őket érintő információkról és a bűncselekmények között feltárt bármilyen összefüggésekről a 4. cikkben említett nemzeti egységek útján;

4. a tagállamokban folyó nyomozás segítése minden jelentőséggel bíró információnak a nemzeti egységekhez történő továbbítása útján;

5. az összegyűjtött információk számítógépes rendszerének fenntartása, amely a 8., 10. és 11. cikknek megfelelően tartalmazza az adatokat.

(2) A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítását szem előtt tartva, s annak érdekében, hogy a nemzeti egységeken keresztül a tagállamok illetékes hatóságainak együttműködését és eredményességét javítsa, az Europol ellátja továbbá az alábbi feladatokat is:

1. a tagállamok illetékes hatóságainak a nyomozás során alkalmazott speciális ismeretek elmélyítése és nyomozási tanácsadás;

2. stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információk szolgáltatása az operatív tevékenységekhez nemzeti szinten rendelkezésre álló erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése és elősegítése céljából;

3. általános jelentések készítése az elvégzett munkáról.

(3) A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok keretében, a rendelkezésére álló személyi és költségvetési erőforrásoktól függően és az igazgatótanács által megszabott kereteken belül, az Europol tanácsadással és kutatással is támogathatja a tagállamokat az alábbi területeken:

1. az illetékes hatóságok tagjainak képzése;

2. az illetékes hatóságok szervezete és felszerelése;

3. bűnmegelőzési módszerek;

4. bűnügyi technikai és bűnügyi tudományos módszerek és nyomozati módszerek.

4. cikk

Nemzeti egységek

(1) Minden tagállam egy nemzeti egységet hoz létre vagy jelöl ki az e cikkben felsorolt feladatok ellátására.

(2) A nemzeti egység az egyetlen összekötő szerv az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai között. A nemzeti egység és az illetékes hatóságok között a kapcsolatot a nemzeti jog, különösen a nemzeti alkotmányos előírások szabályozzák.

(3) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a nemzeti egységek képesek legyenek teljesíteni feladataikat, különösen pedig hogy hozzáférjenek a megfelelő nemzeti adatokhoz.

(4) A nemzeti egységek feladatai a következők:

1. az Europolt - saját kezdeményezésükre - ellátják a feladatainak ellátásához szükséges információkkal és bűnüldözési operatív információkkal;

2. válaszolnak az Europol információk, bűnüldözési operatív információk és tanácsadás iránti kérelmeire;

3. az információkat és bűnüldözési operatív információkat naprakészen tartják;

4. a nemzeti jog betartásával értékelik és továbbítják az információkat és a bűnüldözési operatív információkat az illetékes hatóságok számára;

5. tanácsadás, információ, bűnüldözési operatív információ és elemzés iránti kérelemmel fordulnak az Europolhoz;

6. a számítógépes rendszerben tárolandó információt továbbítják az Europolnak;

7. biztosítják, hogy az Europol és saját maguk között minden információcsere jogszerűen történjék.

(5) A nemzeti egység, az Európai Unióról szóló szerződés K.2. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamokat terhelő kötelezettségek teljesítésének sérelme nélkül, konkrét ügyben nem köteles a (4) bekezdés 1., 2. és 6. pontjában és a 8. és 10. cikkben előírt információ és bűnüldözési operatív információ továbbítására, ha ez:

1. alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy

2. a folyamatban levő nyomozás sikerét vagy egy személy biztonságát veszélyeztetné;

3. az állambiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési tevékenységre vonatkozó információkat érintene.

(6) A nemzeti egységeknek az Europollal kapcsolatos kommunikációs költségeit a tagállamok fedezik, és azok - az összeköttetés költségeit kivéve - nem háríthatok át az Europolra.

(7) A nemzeti egységek vezetői szükség szerint találkoznak, hogy az Europolt tanácsaikkal támogassák.

5. cikk

Összekötő tisztviselők

(1) Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. A tagállamok Europolhoz küldhető összekötő tisztviselőinek számát az igazgatótanács egyhangú határozattal állapítja meg; e határozatát az igazgatótanács egyhangú határozattal bármikor módosíthatja. Amennyiben ezen egyezmény külön rendelkezésekben eltérően nem rendelkezik, az összekötő tisztviselőkre az őket küldő tagállam nemzeti joga vonatkozik.

(2) Az összekötő tisztviselőket nemzeti egységük azzal bízza meg, hogy - a küldő tagállam nemzeti jogának és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - képviseljék az egység érdekeit az Europolon belül.

(3) Az összekötő tisztviselők a 4. cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül, a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított célok keretein belül segítik az őket küldő nemzeti egység és az Europol közötti információcserét, különösen az alábbiak révén:

1. ellátják az Europolt a küldő nemzeti egységtől származó információkkal;

2. továbbítják az Europoltól származó információkat a küldő nemzeti egységnek; és

3. információ továbbítása és a küldő tagállamot érintő információk elemzésére irányuló tanácsadás révén együttműködnek az Europol tisztviselőivel.

(4) Az összekötő tisztviselők nemzeti joguknak megfelelően és a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított célok keretében ugyanakkor közreműködnek a nemzeti egységüktől érkező információk cseréjében és az ebből adódó intézkedések összehangolásában is.

(5) Az összekötő tisztviselők a (3) bekezdésben felsorolt feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben jogosultak betekinteni a különböző fájlokba, az erre vonatkozó cikkek rendelkezései szerint.

(6) A 25. cikket értelemszerűen alkalmazni kell az összekötő tisztviselők tevékenységére is.

(7) Az összekötő tisztviselők Europollal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, ezen egyezmény egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az igazgatótanács egyhangúlag határozza meg.

(8) Az összekötő tisztviselőket a 41. cikk (2) bekezdése szerint megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.

(9) Az Europol a tagállamok számára térítésmentesen biztosítja az összekötő tisztviselők tevékenységéhez szükséges helyiségeket az Europol épületében. Az összekötő tisztviselők küldésével kapcsolatos minden egyéb költséget a küldő tagállam visel; ez az összekötő tisztviselők felszereléseinek költségére is vonatkozik, kivéve, ha egyedi esetben az igazgatótanács az Europol költségvetésének összeállítása során egyhangúlag más ajánlást tesz.

6. cikk

Az összegyűjtött információk számítógépes rendszere

(1) Az Europol az összegyűjtött információk tárolására az alábbi elemekből álló számítógépes rendszert tartja fenn:

1. a 7. cikkben említett, korlátozott és pontosan meghatározott tartalmú információs rendszer, amelynek segítségével gyorsan megállapítható, hogy mely információk állnak rendelkezésre a tagállamokban és az Europolnál;

2. a 10. cikkben említett, különböző időtartamra, elemzési célból összeállított, részletes információkat tartalmazó munkafájlok;

3. a 2. pontban említett elemzési fájlok egyes adatait tartalmazó tárgymutatórendszer a 11. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Az összegyűjtött adatok Europol által működtetett számítógépes rendszere - a nemzeti egységek automatizált adatfeldolgozó rendszerének kivételével - semmilyen körülmények között sem kapcsolható össze más automatizált adatfeldolgozó rendszerrel.

II. Cím

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER

7. cikk

Az információs rendszer létrehozása

(1) Az Europol feladatainak ellátása érdekében számítógépes információs rendszert hoz létre és tart fenn. A számítógépes információs rendszer, amelybe a nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők által képviselt tagállamok saját nemzeti eljárásaik szerint közvetlenül visznek be adatokat, és amelybe az Europol közvetlenül viszi be a harmadik államok és harmadik szervek által továbbított vagy az elemző tevékenységből származó adatokat, tájékozódási célból közvetlenül hozzáférhető a nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol megfelelően felhatalmazott tisztviselői számára. A nemzeti egységeknek az információs rendszerhez való közvetlen hozzáférése a 8. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában említett személyek tekintetében kizárólag a 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt személyazonosító adatokra korlátozódik. Amennyiben az egységnek egy meghatározott nyomozás érdekében az összes adatra szüksége van, ahhoz - kérelmére - az összekötő tisztviselőkön keresztül férhet hozzá.

(2) Az Europol

1. feladata, hogy biztosítsa az információs rendszerrel kapcsolatos együttműködésre és annak működtetésére vonatkozó rendelkezések betartását, és

2. felelős az információs rendszer megfelelő működéséért a technika és az üzemeltetés tekintetében. Az Europol különösen megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a 21. és 25. cikkben foglalt, az információs rendszerre vonatkozó intézkedéseket megfelelően végrehajtsák.

(3) A tagállamokban az információs rendszerrel történő kommunikációért a nemzeti egység felelős. Az egység felelős különösen a 25. cikkben említett, az adott tagállam területén használt adatfeldolgozó berendezésekre vonatkozó biztonsági intézkedésekért, a 21. cikkel összhangban történő felülvizsgálatért és - amennyiben ezt az adott tagállam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint eljárásai megkövetelik - ennek az egyezménynek minden egyéb tekintetben történő megfelelő végrehajtásáért.

8. cikk

Az információs rendszer tartalma

(1) Az információs rendszer kizárólag az Europol feladatainak teljesítéséhez szükséges adatok tárolására, módosítására és felhasználására vehető igénybe, kivéve a 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó adatokat. A bevitt adatok a következőkre vonatkoznak:

1. azokra a személyekre, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely a 2. cikk alapján az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;

2. azokra a személyekre, akik vonatkozásában komoly tények alapozzák meg a nemzeti jog szerint azt a feltételezést, hogy olyan bűncselekményt fognak elkövetni, amely a 2. cikk alapján az Europol hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyes adatok csak az alábbiakra terjedhetnek ki:

1. vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

2. születési idő és hely;

3. állampolgárság;

4. nem; és

5. szükség esetén más, a személyazonosítást elősegítő ismertetőjel, ideértve bármilyen különleges, objektív és nem változtatható testi ismertetőjeleket.

(3) A (2) bekezdésben említett és az Europolra vagy az adatbevivő nemzeti egységre vonatkozó adatokon kívül az információs rendszer az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó alábbi adatok tárolására, módosítására vagy felhasználására vehető igénybe:

1. bűncselekmények, a gyanúsítás alapját képező cselekmények és ezek elkövetésének ideje és helye;

2. a bűncselekmény elkövetésére használt vagy használható eszközök;

3. az üggyel foglalkozó hatóságok és az ügyiratszámuk;

4. a bűnszervezethez való tartozás gyanúja;

5. olyan bűncselekményekre vonatkozó büntető ítéletek, amelyek a 2. cikk értelmében az Europol hatáskörébe tartoznak.

Ezek az adatok akkor is bevihetők, amikor személyekre utaló elemet még nem tartalmaznak. Ha az Europol maga viszi be az adatokat, az ügyiratszám mellett azt is fel kell tüntetnie, hogy azok harmadik személytől származnak-e vagy saját elemzési tevékenységének az eredményei.

(4) Az Europol vagy a nemzeti egységek birtokában levő, az (1) bekezdésben említett személyek csoportjaira vonatkozó kiegészítő információ kérésre továbbítható bármelyik nemzeti egységnek vagy az Europolnak. A nemzeti egységek az adatokat nemzeti joguk szerint továbbítják.

Ha a kiegészítő információ a 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott egy vagy több kapcsolódó bűncselekményre vonatkozik, az információs rendszerben tárolt adatokat ennek megfelelő jelzéssel kell ellátni, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kapcsolódó bűncselekményeket érintő információk cseréje a nemzeti egységek és az Europol között.

(5) Ha az érintett személy ellen az eljárást végleg megszüntetik vagy őt jogerősen felmentik, az erről szóló határozattal érintett adatokat törölni kell.

9. cikk

Az információs rendszerhez való hozzáférési jog

(1) Kizárólag a nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az igazgatóhelyettesek vagy az Europol erre szabályosan felhatalmazott tisztviselői jogosultak az információs rendszerbe adatokat közvetlenül bevinni, illetve abból adatokat lekérdezni. Adatok akkor kérdezhetők le, ha egy adott feladat ellátásához szükségesek és az adatokat lekérdező egységre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket és eljárásokat betartják, figyelemmel az ezen egyezményben esetleg meghatározott kiegészítő rendelkezésekre is.

(2) Az adatokat kizárólag az azok bevitelét eszközlő egység módosíthatja, helyesbítheti vagy törölheti. Ha valamely egységnek oka van feltételezni, hogy a 8. cikk (2) bekezdésében említett adatok pontatlanok vagy ki szeretné azokat egészíteni, azonnal értesíti az adatokat bevivő egységet; ez utóbbi haladéktalanul megvizsgálja ezt a közlést, és szükség esetén azonnal módosítja, kiegészíti, helyesbíti vagy törli az adatokat. Ha a rendszer személyre vonatkozóan tartalmaz a 8. cikk (3) bekezdésében említett adatokat, a 8. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő adatokat bármely egység beviheti. A bevitt adatok közötti nyilvánvaló ellentmondás esetén az érintett egységek konzultálnak és megegyeznek egymással. Ha valamely egység teljes egészében törölni szándékozik a 8. cikk (2) bekezdésében említett, általa bevitt személyes adatokat, és más egységek a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ugyanerre a személyre vonatkozó adatokat vittek be a rendszerbe, a 15. cikk (1) bekezdésében említett adatvédelmi jogi felelősség és a 8. cikk (2) bekezdésében szereplő adatok módosításának, kiegészítésének, helyesbítésének és törlésének joga arra az egységre száll át, amelyik az adott személyről - a törölni szándékozó egységet követően - először vitt be a 8. cikk (3) bekezdésében említett adatot. Az adatokat törölni kívánó egység e szándékáról értesíti azt az egységet, amelyre az adatvédelmi felelősség átszáll.

(3) Az információs rendszerből való adatlekérdezés, a rendszerbe történő adatbevitel és az adatok rendszeren belüli módosításának jogszerűségéért az adatokat lekérdező, bevivő vagy módosító egység felel; az egységnek azonosíthatónak kell lennie. A nemzeti egységek és a tagállamok illetékes hatóságai közötti információtovábbítást a nemzeti jog szabályozza.

III. Cím

ELEMZÉSI CÉLÚ MUNKAFÁJLOK

10. cikk

A személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása

(1) Az Europol, amennyiben a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott cél megvalósításához szükséges, a nem személyes jellegű adatokon túl egyéb fájlokban olyan bűncselekményekre vonatkozó adatokat is tárolhat, módosíthat és felhasználhat, amelyek a 2. cikk (2) bekezdése értelmében az Európai hatáskörébe tartoznak, ideértve a 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében szereplő kapcsolódó bűncselekmények egyedi elemzésre szánt adatait is, ha azok az alábbiakra vonatkoznak:

1. a 8. cikk (1) bekezdésében említett személyek;

2. olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők;

3. olyan személyek, akik valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak, illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak;

4. kapcsolatok és társak, és

5. olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményről információval szolgálhatnak.

Az Európa Tanács az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-án kelt egyezménye 6. cikkének első mondatában felsorolt adatok gyűjtése, tárolása és feldolgozása nem engedélyezett, kivéve, ha azok az érintett fájl céljai tekintetében feltétlenül szükségesek, és ha ezek az adatok a fájlba korábban már bevitt egyéb személyes adatokat egészítik ki. Tilos személyek meghatározott csoportjának kizárólag az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt egyezménye 6. cikkének első mondatában felsorolt adatok alapján történő kiválasztása a fent említett, célt meghatározó rendelkezések megsértésével.

A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, egyhangúlag fogadja el az adatfájlokra vonatkozóan az igazgatótanács által kidolgozott végrehajtási szabályokat, amelyekben különösen az e cikkben említett személyesadat-kategóriákat, valamint az érintett adatok biztonságára és felhasználásuk belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket részletezik.

(2) Ezeket a fájlokat elemzés céljából hozzák létre, ami alatt a bűnügyi nyomozás elősegítését szolgáló adatok gyűjtését, feldolgozását és felhasználását kell érteni. Minden elemzési projekthez egy elemző csoportot kell létrehozni, amelyben az alábbi résztvevők működnek szorosan együtt a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében és az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatoknak és megbízásnak megfelelően:

1. az Europol igazgatósága által kijelölt elemzők és más Europol tisztviselők: az érintett fájlba adatokat bevinni és onnan adatokat lekérdezni csak az elemzők jogosultak;

2. az információt nyújtó vagy a (6) bekezdés értelmében az elemzésben érintett tagállam összekötő tisztviselői és/vagy szakértői.

(3) A nemzeti egységek, az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésükre, a 4. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel megadják az Europolnak mindazt a tájékoztatást, amely a 3. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt feladatainak ellátásához szükséges. A tagállamok csak akkor továbbítják ezeket az adatokat, ha azoknak a bűncselekmények megelőzése, elemzése vagy a leküzdése érdekében történő feldolgozását nemzeti joguk megengedi.

A nemzeti egységektől érkező adatokat - azok érzékenységének függvényében - közvetlenül bármilyen alkalmas módon el lehet juttatni az elemző csoportokhoz, akár az érintett összekötő tisztviselőkön keresztül, akár másként.

(4) Ha indokoltnak látszik, hogy az Europolnak a 3. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt feladatai ellátásához a (3) bekezdésben említett adatokon kívül más információkra is szüksége van, az Europol kérheti, hogy:

1. az Európai Közösségek és a Közösségeket létrehozó szerződés alapján létrehozott közjogi szervek;

2. az Európai Unió keretében létrehozott egyéb közjogi szervek;

3. az Európai Unió két vagy több tagállama közötti megállapodás alapján létező szervek;

4. harmadik államok;

5. nemzetközi szervezetek és a hozzájuk rendelt közjogi szervek;

6. két vagy több állam megállapodásán alapuló egyéb közjogi szervek; és

7. a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete bármilyen megfelelő módon megadja számára a vonatkozó információkat. Az Europol ugyanilyen feltételekkel és módon fogadhatja a különböző szervek részéről saját kezdeményezésükre szolgáltatott információt is. A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően és az igazgatótanáccsal történő egyeztetést követően egyhangúlag állapítja meg az Europol által e tekintetben követendő szabályokat.

(5) Amennyiben az Europolt más egyezmények feljogosítják egyéb információs rendszerek adataihoz történő számítógépes hozzáférésre, ily módon is lekérdezhet személyes adatokat, ha ez a 3. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában előírt feladatainak ellátásához szükséges.

(6) Ha az elemzés általános és stratégiai jellegű, annak megállapításait az összekötő tisztviselőin és/vagy szakértőin keresztül - különösen az Europol által készített jelentések továbbítása útján - minden tagállamnak teljes egészében rendelkezésére bocsátják.

Ha az elemzés nem minden tagállamot érintő, egyedi esetekkel foglalkozik és közvetlen operatív célja van, úgy az alábbi tagállamok képviselői vesznek részt benne:

1. azok a tagállamok, amelyek az elemzési fájl létrehozására vonatkozó határozatra okot adó információt szolgáltatták, illetve azok, amelyeket az információ közvetlenül érint, valamint azok a tagállamok, amelyeket az elemző csoport később kér fel az elemzésben való részvételre, mert időközben szintén érintetté váltak;

2. azok a tagállamok, amelyek a tárgymutatórendszerből történt lekérdezés alapján arra a következtetésre jutnak, hogy nekik is ismerniük kell az információkat, és ezt az igényüket a (7) bekezdésben előírt feltételek szerint érvényesítik.

(7) A tájékoztatás iránti igényt a felhatalmazott összekötő tisztviselők jelentik be. E célból minden tagállam korlátozott számú összekötő tisztviselőt jelöl ki és hatalmaz fel. A tagállamok megküldik az ilyen összekötő tisztviselők névsorát az igazgatótanácsnak.

Az összekötő tisztviselő a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti igényt indoklást is tartalmazó írásbeli nyilatkozatban, annak a hatóságnak a jóváhagyásával igényelheti, amelynek a saját tagállamában alá van rendelve, és a nyilatkozatot az elemzés minden résztvevőjének meg kell küldeni. Az összekötő tisztviselő ekkor automatikusan a folyamatban lévő elemzés teljes jogú résztvevőjévé válik.

Ha az elemző csoportban kifogást emelnek, a teljes jogú részvételt el kell halasztani az alábbi három szakaszból álló egyeztető eljárás befejeztéig:

1. az elemzés résztvevői megpróbálnak megállapodásra jutni a tájékoztatás iránti igényt érvényesítő összekötő tisztviselővel; erre legfeljebb nyolc nap áll rendelkezésükre;

2. ha nem jutnak megállapodásra, az érintett nemzeti egységek vezetői és az Europol igazgatósága három napon belül összeülnek;

3. ha a nézeteltérés továbbra is fennáll, az érintett felek igazgatótanácsi képviselői nyolc napon belül összeülnek. Ha az érintett tagállam nem mond le a tájékoztatás iránti igényéről, a tagállam teljes jogú részvételéről konszenzussal meghozott határozat útján döntenek.

(8) Az Europolnak adatot továbbító tagállam egyedül határoz az adat érzékenységi fokozatáról és annak megváltoztatásáról. Az elemzési adatok terjesztéséről és operatív felhasználásáról az elemzés résztvevőivel egyeztetve kell dönteni. Különösen az a tagállam nem terjesztheti és nem használhatja fel az adatokat az eredetileg érintett tagállamok előzetes hozzájárulása nélkül, amely később kapcsolódik be valamely folyamatban levő elemzésbe.

11. cikk

Tárgymutatórendszer

(1) Az Europol létrehozza a 10. cikk (1) bekezdésében említett fájlokban tárolt adatok tárgymutatórendszerét.

(2) A tárgymutatórendszerbe az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az Europol arra felhatalmazott tisztviselői és az összekötő tisztviselők jogosultak betekinteni. A tárgymutatórendszert úgy kell megalkotni, hogy az abba betekintő összekötő tisztviselő számára a vizsgált adatokból világosan kiderüljön, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában és a 10. cikk (1) bekezdésében említett fájlok tartalmaznak-e az őt küldő tagállamot érintő adatokat.

Az összekötő tisztviselők hozzáférését olyan módon kell meghatározni, hogy megállapítható legyen, az információ tárolva van-e vagy sem, ne legyen viszont lehetséges a fájlok tartalmát érintő kapcsolatok megteremtése vagy azok tartalmára vonatkozó további következtetések levonása.

(3) A tárgymutatórendszer kialakításának részletes szabályait az igazgatótanács egyhangúlag határozza meg.

12. cikk

Utasítás adatfájl létrehozására

(1) Minden egyes olyan, személyes adatokat tartalmazó számítógépes adatfájl tekintetében, amelyet az Europol a 10. cikkben említett feladatainak teljesítése céljából kezel, egy - az igazgatótanács által jóváhagyott - létrehozó utasítás határozza meg a következőket:

1. a fájl neve;

2. a fájl célja;

3. a személyi kör, amelyre a tárolt adatok vonatkoznak;

4. a tárolandó adatok jellege, és adott esetben az Európa Tanács 1981. január 28-i egyezménye 6. cikkének első mondatában felsorolt bármely adat, amely feltétlenül szükséges;

5. a fájlhoz történő hozzáférésre szolgáló személyes adatok típusa;

6. a tárolandó adatok szolgáltatása vagy bevitele;

7. azok a feltételek, amelyek szerint a fájlban tárolt adatok továbbíthatók, s hogy mely címzettnek és milyen eljárás útján;

8. a vizsgálati határidők és a tárolás időtartama;

9. a naplózás módja.

Az Europol igazgatója haladéktalanul tájékoztatja a 24. cikkben előírt közös ellenőrző hatóságot az adatfájl létrehozásáról szóló utasítás tervezetéről, eljuttatva hozzá a vonatkozó iratokat annak érdekében, hogy esetleges észrevételeit, amelyeket szükségesnek ítél, megtehesse az igazgatótanács számára.

(2) Ha az ügy sürgőssége nem teszi lehetővé az igazgatótanács (1) bekezdés szerinti jóváhagyásának megszerzését, az igazgató saját kezdeményezésére vagy az érintett tagállamok kérésére indoklással ellátott határozat útján dönthet a fájl létrehozásáról. Az igazgató határozatáról egyidejűleg tájékoztatja az igazgatótanács tagjait. Az (1) bekezdés szerinti eljárást ezután haladéktalanul meg kell indítani, és a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni.

IV. Cím

AZ INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Értesítési kötelezettség

Az Europol azonnal értesíti a nemzeti egységeket, és kérésükre összekötő tisztviselőiket is, minden, a tagállamukat érintő információról és a 2. cikk értelmében az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények között feltárt összefüggésekről. Továbbítható egyéb súlyos bűntettekre vonatkozó olyan információ és bűnüldözési operatív információ is, amely feladatainak ellátása során jutott az Europol tudomására.

14. cikk

Az adatvédelem szintje

(1) Legkésőbb ennek az egyezménynek a hatálybalépéséig minden tagállam megteszi a nemzeti jogában szükséges intézkedéseket az ezen egyezmény alkalmazásának keretében létrehozott adatfájlokban tárolt személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az adatvédelem olyan szintjének biztosítására, amely megfelel legalább az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt egyezménye elveinek végrehajtásából adódó szintnek, figyelembe véve a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználásáról szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlását is.

(2) Az ezen egyezmény szerinti személyes adatok továbbítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg az (1) bekezdésben előírt adatvédelmi szabályok a továbbításban érintett minden tagállam területén hatályba nem léptek.

(3) A személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során az Europol betartja az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt egyezményének és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlásának elveit.

Az Europol a nem számítógépes, papíralapú nyilvántartásokban tárolt adatok, azaz a meghatározott kritériumok szerint hozzáférhető személyes adatok bármely strukturált állománya esetében is betartja a fenti elveket.

15. cikk

Adatvédelmi jogi felelősség

(1) Ezen egyezmény egyéb rendelkezéseire is figyelemmel az Europolnál tárolt adatokért az adatvédelmi jogi felelősség, különösen az adatok gyűjtésének, az Europolnak történő továbbításnak és a bevitelnek a jogszerűsége, valamint az adatok pontossága, naprakészsége és a tárolási határidők ellenőrzése tekintetében, az alábbiakat terheli:

1. azt a tagállamot, amely az adatokat bevitte vagy továbbította;

2. az Europolt a harmadik felek által az Europolnak továbbított, illetve az Europol által végzett elemző tevékenységből nyert adatok esetében.

(2) E mellett, ennek az egyezménynek egyéb rendelkezéseire is tekintettel, az Europol felelős minden általa átvett és feldolgozott adatért, tekintet nélkül arra, hogy az a 8. cikkben említett információs rendszerben, a 10. cikkben említett, elemzési célra létrehozott adatfájlokban, a 11. cikkben említett tárgymutatórendszerben vagy a 14. cikk (3) bekezdésében említett papíralapú nyilvántartásokban található-e.

(3) Az Europolnak olyan módon kell tárolnia az adatokat, hogy megállapítható legyen, mely tagállam vagy harmadik fél továbbította azokat, illetve az Europol által végzett elemző tevékenységből származnak-e.

16. cikk

Az adatlekérdezések rögzítésére vonatkozó rendelkezések

Az Europol átlagosan legalább minden tizedik személyesadat-lekérdezést - és a 7. cikkben említett információs rendszerből történő minden adatlekérdezést - rögzít annak ellenőrzésére, hogy ezek jogszerűek-e. A rögzített adatokat az Europol és a 23. és 24. cikkben említett ellenőrző hatóságok kizárólag erre a célra használhatják, és hat hónap elteltével törölni kell azokat, kivéve, ha az adatokra a folyamatban levő ellenőrzéshez továbbra is szükség van. A részletekről a közös ellenőrző hatósággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács határoz.

17. cikk

Az adatok felhasználásának szabályai

(1) Az információs rendszerből, a tárgymutatórendszerből, és az elemzési célra létrehozott adatfájlokból lekérdezett személyes adatok, valamint az egyéb megfelelő módon közölt adatok kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által továbbíthatók és használhatók fel az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és leküzdése, valamint az egyéb súlyos bűncselekményformák elleni fellépés érdekében.

Az első albekezdésben említett adatok azon tagállam jogának betartásával használhatók fel, amelyik alá az adatot felhasználó hatóság tartozik.

Az Europol kizárólag a 3. cikkben említett feladatainak ellátása érdekében használhatja fel az (1) bekezdésben említett adatokat.

(2) Ha egyes adatok esetében a továbbító tagállam vagy a 10. cikk (4) bekezdésében említett harmadik állam vagy harmadik szerv az adatok ezen államban vagy harmadik feleknél történő felhasználására vonatkozó különleges korlátozásokat köt ki, ezeket a korlátozásokat az adatok felhasználójának is be kell tartania, kivéve azt az egyedi esetet, ha a nemzeti jog szerint a felhasználási korlátozás alól mentesülnek az igazságügyi hatóságok, a törvényhozó testületek és az olyan, törvény által létrehozott független szervek, amelyek a 2. cikk (4) bekezdése értelmében vett illetékes nemzeti hatóságok felügyeletéért felelősek. Ilyen esetekben az adatok csak az azokat továbbító tagállammal folytatott előzetes konzultációt követően használhatók fel, és a tagállam érdekeit és véleményét, amennyire csak lehetséges, figyelembe kell venni.

(3) Az adatok felhasználása más célra vagy az ezen egyezmény 2. cikkében nem említett hatóságok által kizárólag az adatokat továbbító tagállam előzetes engedélyével lehetséges, amennyire ezt az érintett tagállam nemzeti joga lehetővé teszi.

18. cikk

Adattovábbítás harmadik államok és harmadik szervek számára

(1) A 10. cikk (4) bekezdésének értelmében az Europol a (4) bekezdésben megállapított feltételek szerint akkor továbbíthatja a birtokában levő személyes adatokat harmadik államok és harmadik szervek számára, ha:

1. ez egyedi esetekben, a 2. cikk értelmében az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy leküzdése céljából szükséges;

2. az érintett államban vagy szervnél biztosítják az adatvédelem megfelelő szintjét; és

3. ez a (2) bekezdés értelmében az általános szabályok szerint megengedhető.

(2) A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően és a (3) bekezdésben említett körülmények figyelembevételével, egyhangúlag határozza meg a személyes adatok Europol részéről történő továbbításának általános szabályait a 10. cikk (4) bekezdése értelmében vett harmadik államok és harmadik szervek számára. Az igazgatótanács előkészíti a Tanács határozatát, és konzultál a 24. cikkben említett közös ellenőrző hatósággal.

(3) A 10. cikk (4) bekezdésének értelmében vett harmadik országok és harmadik szervek által biztosított adatvédelmi szint megfelelőségének megítélése során a személyes adatok továbbításában szerepet játszó minden körülményt figyelembe kell venni, különösen pedig az alábbiakat:

1. az adatok fajtáját;

2. az adattovábbítás meghatározott célját;

3. a tervezett feldolgozás időtartamát; valamint

4. a 10. cikk (4) bekezdése értelmében vett harmadik államokra és harmadik szervekre alkalmazandó általános és egyedi rendelkezéseket.

(4) Ha az említett adatokat valamely tagállam továbbította az Europolnak, úgy az Europol kizárólag annak hozzájárulásával közölheti azokat harmadik államokkal és harmadik szervekkel. A tagállam általános vagy korlátozott előzetes hozzájárulását adhatja a továbbításhoz; hozzájárulása bármikor visszavonható.

Ha az adatokat nem valamely tagállam továbbította, az Europolnak meg kell győződnie arról, hogy azok továbbítása

1. nem veszélyezteti-e a tagállam hatáskörébe tartozó feladatok megfelelő ellátását;

2. nem veszélyezteti-e bármely tagállam közbiztonságát és közrendjét, és nem okozhat-e neki egyéb módon hátrányt.

(5) Az Europol felelős az adattovábbítás jogszerűségéért. Az Europol nyilvántartást vezet az adattovábbításról és annak indokáról. Az adattovábbítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat továbbították. Ez nem vonatkozik a személyes adatok olyan továbbítására, amelyet az Europol vizsgálata tesz szükségessé.

(6) Ha az (1) bekezdésben említett adattovábbítás titkosnak minősített információt érint, a továbbítás csak akkor engedélyezhető, ha az Europol és a címzett között titokvédelmi megállapodás van hatályban.

19. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

(1) Bármely magánszemély, aki a tájékoztatáshoz való jogát kívánja gyakorolni az Europolnál tárolt, saját személyére vonatkozó adatok tekintetében, vagy ellenőriztetni akarja ezeket az adatokat, ez irányú kérését illetékmentesen terjesztheti elő bármely tagállam illetékes nemzeti hatóságánál, amelyet azután az érintett hatóság haladéktalanul továbbít az Europolnak, és tájékoztatja a kérelmezőt, hogy közvetlenül az Europoltól fog választ kapni.

(2) Az Europol a tagállam illetékes nemzeti hatóságához történt beérkezését követő három hónapon belül köteles elintézni a kérelmet.

(3) Magánszemélyek a rájuk vonatkozó adatokról történő tájékoztatáshoz való jogot vagy az adatok ellenőriztetésének jogát annak a tagállamnak a joga szerint gyakorolhatják, amelyben ezt a jogot érvényesítik, figyelembe véve az alábbi rendelkezéseket:

Ha az érintett tagállam joga rendelkezik az adatok közléséről, a közlést meg kell tagadni, ha erre annak érdekében van szükség, hogy:

1. az Europol megfelelően teljesíthesse feladatait;

2. a tagállamok biztonságát és a közrendjét védelmezzék, illetve bűncselekményeket előzzenek meg;

3. megvédjék harmadik felek jogait és szabadságait; és következésképpen e szempontok elsőbbséget élveznek az információközléssel érintett személy érdekeivel szemben.

(4) Az információközléshez való jog a (3) bekezdésben foglaltak betartásával gyakorolható az alábbi eljárások szerint:

1. a 8. cikkben meghatározott információs rendszerbe bevitt adatok közléséről csak akkor lehet határozni, ha az adatokat bevivő tagállam és az adatok által közvetlenül érintett tagállamok előzetesen kifejthették álláspontjukat, ami az adatközlés megtagadását is tartalmazhatja. A közölhető adatokat és a közlésükre vonatkozó rendelkezéseket az a tagállam állapítja meg, amely az adatokat bevitte;

2. az információs rendszerbe az Europol által bevitt adatok tekintetében lehetővé kell tenni, hogy az azok közlése által közvetlenül érintett tagállamok előzetesen kifejthessék álláspontjukat, amely az adatközlés megtagadását is tartalmazhatja;

3. a 10. cikkben meghatározott, elemzési célú munkafájlokba bevitt adatok tekintetében az adatközlés feltétele az Europol és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti, az elemzésben részt vevő tagállamok, valamint az adatok közlése által közvetlenül érintett tagállam(ok) egyetértése.

Amennyiben egy vagy több tagállam, illetve az Europol az adatok közlése ellen kifogást emel, az Europol értesíti az érintett személyt a lefolytatott ellenőrzésről anélkül, hogy olyan utalást tenne, amelyből a kérelmező megtudhatná, hogy személye ismert-e vagy sem.

(5) Az információ ellenőrzésének joga az alábbi eljárások szerint gyakorolható:

Amennyiben az alkalmazandó nemzeti jog nem tartalmaz rendelkezést az adatközlésről, illetve egyszerű ellenőrzésre vonatkozó kérelem esetében az Europol, az érintett nemzeti hatóságokkal szorosan együttműködve lefolytatja az ellenőrzést, és a kérelmezőt értesíti az ellenőrzés megtörténtéről anélkül, hogy olyan utalást tenne, amelyből az megtudhatná, hogy személye ismert-e vagy sem.

(6) Az Europol az ellenőrzésre vagy tájékoztatásra irányuló kérelemre adott válaszában tájékoztatja a kérelmezőt, hogy amennyiben a határozat nem elégíti ki, panasszal élhet a közös ellenőrző hatóságnál. A kérelmező akkor is a közös ellenőrző hatósághoz fordulhat, ha kérelmére az e cikkben megállapított határidőn belül nem kapott választ.

(7) Ha a kérelmező panasszal fordul a 24. cikkben említett közös ellenőrző hatósághoz, a panaszt ez a hatóság vizsgálja meg.

Ha a panasz az információs rendszerbe valamely tagállam által bevitt adatok közlésére vonatkozik, a közös ellenőrző hatóság annak a tagállamnak a nemzeti joga szerint határoz, amelyben a kérelmet benyújtották. A közös ellenőrző hatóság először az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti ellenőrző hatóságával vagy illetékes bíróságával konzultál. A nemzeti ellenőrző hatóság vagy az illetékes bíróság elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, különösen annak tisztázására, hogy az elutasító határozatot e cikk (3) bekezdésének vagy (4) bekezdése 1. pontjának megfelelően hozták-e meg. Miután erről meggyőződött, a közös ellenőrző hatóság, szorosan együttműködve a nemzeti ellenőrző hatósággal vagy az illetékes bírói testülettel, meghozza határozatát, amely az információközlés megtagadását is tartalmazhatja.

Ha a panasz az információs rendszerbe az Europol által bevitt adatok vagy az elemzési célú munkafájlokban tárolt adatok közlésére vonatkozik, a közös ellenőrző hatóság, amennyiben az Europol vagy valamely tagállam továbbra is fenntartja a kifogását, csak az Europol vagy az érintett tagállam meghallgatását követően, tagjainak kétharmados többségével utasíthatja el a kifogást. Ilyen többség hiányában a közös ellenőrző hatóság értesíti a kérelmezőt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte anélkül, hogy olyan utalást tenne, amelyből az megtudhatná, hogy a személye ismert-e vagy sem.

Ha a panasz az információs rendszerbe valamely tagállam által bevitt adatok ellenőrzésére vonatkozik, a közös ellenőrző hatóság az adatokat bevivő tagállam nemzeti ellenőrző hatóságával szorosan együttműködve megbizonyosodik arról, hogy a szükséges ellenőrzést szabályszerűen elvégezték-e. A közös ellenőrző hatóság értesíti a kérelmezőt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül, hogy olyan utalást tenne, amelyből az megtudhatná, hogy személye ismert-e vagy sem.

Ha a panasz az információs rendszerbe az Europol által bevitt adatok vagy az elemzési célú munkafájlokban tárolt adatok ellenőrzésére vonatkozik, a közös ellenőrző hatóság megbizonyosodik arról, hogy a szükséges ellenőrzést az Europol szabályszerűen elvégezte-e. A közös ellenőrző hatóság értesíti a kérelmezőt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte anélkül, hogy olyan utalást tenne, amelyből az megtudhatná, hogy személye ismert-e vagy sem.

(8) A fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni az Europolnál nem számítógépes, papíralapú nyilvántartásokban levő adatokra, azaz a meghatározott kritériumok szerint hozzáférhető személyes adatok bármely strukturált állományára.

20. cikk

Adatok helyesbítése és törlése

(1) Ha kiderül, hogy az Europol által tárolt, harmadik államok vagy harmadik szervek által továbbított, illetve saját elemző tevékenységéből származó adatok pontatlanok, illetve bevitelük vagy tárolásuk ellentétes ezzel az egyezménnyel, az Europol köteles helyesbíteni vagy törölni ezeket az adatokat.

(2) Ha a pontatlan, illetve az ezen egyezmény rendelkezéseivel ellentétes adatokat a tagállamok közvetlenül vitték be az Europolnál, a tagállamok az Europollal együttműködve kötelesek helyesbíteni vagy törölni azokat. Ha a pontatlan adatokat más alkalmas módon továbbították vagy ha a tagállamok által szolgáltatott adatok hibája helytelen továbbítás következménye, vagy az adatokat ezen egyezmény rendelkezéseinek megszegésével továbbították, illetve a hiba annak eredménye, hogy az adatokat az Europol tévesen vagy ezen egyezmény rendelkezéseinek megszegésével vitte be, vette figyelembe vagy tárolta, akkor az Europol az érintett tagállamokkal együttműködve köteles helyesbíteni vagy törölni azokat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben az adatokat átvevő tagállamokat azonnal értesíteni kell. Az átvevő tagállamok szintén kötelesek helyesbíteni vagy törölni ezeket az adatokat.

(4) Minden személy jogosult a rá vonatkozó téves adatok helyesbítését vagy törlését kérni az Europoltól.

Az Europol tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a rá vonatkozó adatok helyesbítése vagy törlése megtörtént. Ha a kérelmező nem elégedett az Europol válaszával, vagy három hónapon belül nem kapott választ, akkor a közös ellenőrző hatósághoz fordulhat.

21. cikk

Az adatfájlok tárolására és törlésére vonatkozó határidők

(1) Az adatfájlokban lévő adatok az Europolnál csak addig tárolhatók, amíg az feladatainak ellátásához szükséges. A további tárolás szükségességét az adatbevitelt követően legkésőbb három év múlva felül kell vizsgálni. Az információs rendszerben tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az adatokat bevivő egység végzi. Az Europol más adatállományaiban tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az Europol végzi. Az adattárolás felülvizsgálatára előírt határidő lejárta előtt három hónappal az Europol automatikusan értesíti a tagállamokat.

(2) A felülvizsgálat során a fenti (1) bekezdés harmadik és negyedik mondatában említett egységek dönthetnek az adatok - következő felülvizsgálatig tartó - további tárolásáról, ha azokra az Europol feladatainak ellátásához még szükség van. Ha nem döntenek az adatok további tárolásáról, akkor azokat automatikusan törölni kell.

(3) A 10. cikk (1) bekezdés első albekezdésének 1. pontjában említett magánszemélyekre vonatkozó személyes adatok tárolási ideje összességében sem haladhatja meg a három évet. A határidő minden esetben újra kezdődik azon a napon, amelyen az adott magánszeméllyel kapcsolatos adatok tárolására okot adó esemény történik. A további tárolás szükségességét évente felül kell vizsgálni és a felülvizsgálatot dokumentálni kell.

(4) Ha valamely tagállam az Europolnak továbbított és más Europol adatfájlokban tárolt adatokat töröl a nemzeti adatfájljából, erről az Europolt értesítenie kell. Ilyen esetekben az Europol is törli az adatokat, kivéve, ha - olyan operatív információ alapján, ami bővebb, mint amivel az adatközlő tagállam rendelkezik - további érdeke fűződik az adatokhoz. Az ilyen adatok további tárolásáról az Europol tájékoztatja az érintett tagállamot.

(5) Az adatok törlésére nem kerülhet sor, ha az sértené az adatalany védelmet igénylő érdekeit. Ilyen esetekben az adatok kizárólag az adatalany egyetértésével használhatók fel.

22. cikk

Az aktákban található adatok helyesbítése és tárolása

(1) Ha kiderül, hogy egy az Europol által kezelt teljes akta vagy az abban szereplő adatok már nem szükségesek az Europol feladatainak ellátásához vagy ha ezek az információk összességükben ellentétesek ezzel az egyezménnyel, az aktát vagy az érintett adatokat meg kell semmisíteni. A szóban forgó aktát vagy adatokat tényleges megsemmisítésükig „felhasználni tilos” jelzéssel kell ellátni.

A megsemmisítésre nem kerülhet sor, ha okkal feltételezhető, hogy ezáltal az adatalany jogos érdekei sérelmet szenvednének. Az aktát ilyen esetekben is a „felhasználni tilos” jelzéssel kell ellátni.

(2) Ha kiderül, hogy az Europol aktáiban található adatok tévesek, az Europol köteles helyesbíteni azokat.

(3) Bármely személy, akiről Europol-akta készült, jogosult az akta helyesbítését vagy megsemmisítését, illetve ahhoz jelzés csatolását kérni az Europoltól. A 20. cikk (4) bekezdését és a 24. cikk (2) és (7) bekezdését alkalmazni kell.

23. cikk

A nemzeti ellenőrző hatóság

(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti ellenőrző hatóságot, amelynek - a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban - annak független ellenőrzése a feladata, hogy megengedett-e a személyes adatoknak az adott tagállam által történő bevitele, lekérdezése és az Europolnak való továbbítása, továbbá annak vizsgálata, hogy ez nem sérti-e az adatalanyok jogait. Ebből a célból az ellenőrző hatóság - a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően - a nemzeti egységen vagy az összekötő tisztviselőkön keresztül hozzáférhet a tagállam által az információs rendszerbe és a tárgymutatórendszerbe bevitt adatokhoz.

Ellenőrzési céljaik érdekében a nemzeti ellenőrző hatóságok az Europolhoz kiküldött saját Összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeibe beléphetnek és aktáihoz hozzáférhetnek.

Ezen kívül - a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően - a nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrzik a nemzeti egységek 4. cikk (4) bekezdése szerint tevékenységét, valamint ellenőrzik az összekötő tisztviselők 5. cikk (3) bekezdésének 1., 2. és 3. pontja és az 5. cikk (4) és (5) bekezdése szerint tevékenységét, amennyiben ezek a tevékenységek érintik a személyes adatok védelmét.

(2) Bármely magánszemélynek joga van ahhoz, hogy annak vizsgálatára kérje a nemzeti ellenőrző hatóságot, hogy személyes adatainak bevitele vagy azoknak az Europolhoz bármilyen formában történő továbbítása, valamint az érintett tagállam adatlekérdezése jogszerű-e.

Ez a jog annak a tagállamnak a nemzeti jogával összhangban gyakorolható, amelynek nemzeti ellenőrző hatóságánál a kérést előterjesztették.

24. cikk

A közös ellenőrző hatóság

(1) Független közös ellenőrző hatóságot hoznak létre, amelynek az a feladata, hogy ezzel az egyezménnyel összhangban ellenőrizze az Europol tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy az Europol birtokában levő adatok tárolása, feldolgozása és felhasználása ne sértse a magánszemélyek jogait. A közös ellenőrző hatóság ezen kívül az Europoltól származó adatok továbbításának jogszerűségét is ellenőrzi. A közös ellenőrző hatóság minden nemzeti ellenőrző hatóság legfeljebb két tagjából vagy képviselőjéből áll (adott esetben póttagok közreműködésével), akiket a tagállamok ötéves időtartamra neveznek ki. Függetlenségükhöz nem férhet kétség és rendelkeznek a szükséges alkalmassággal. Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik.

A közös ellenőrző hatóság tagjai közül elnököt választ.

A közös ellenőrző hatóság tagjai feladataik teljesítése során egyetlen más hatóságtól sem fogadhatnak el utasítást.

(2) Az Europol köteles támogatni a közös ellenőrző hatóságot feladatainak ellátásában. Ennek során különösen:

1. megadja a kért információt, hozzáférést biztosít minden dokumentumhoz és aktához, valamint a rendszerben tárolt adatokhoz; és

2. bármikor szabad bejárást biztosít minden hivatali helyiségébe;

3. végrehajtja a közös ellenőrző hatóságnak a 19. cikk (7) bekezdése és a 20. cikk (4) bekezdése szerinti panaszok tárgyában hozott határozatait.

(3) A közös ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozik az Europol személyes adatok feldolgozásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységeinek végrehajtását és értelmezését érintő kérdések vizsgálata, a tagállamok nemzeti ellenőrző hatóságai által végzett független ellenőrzésekre vagy az információhoz való jog gyakorlására vonatkozó kérdések vizsgálata, valamint a meglévő problémák közös megoldására irányuló összehangolt javaslatok kidolgozása.

(4) Minden magánszemélynek joga van kérelmezni a közös ellenőrző hatóságtól annak vizsgálatát, hogy személyes adatainak Europol általi tárolása, gyűjtése, feldolgozása és felhasználása jogszerűen és pontosan történik-e.

(5) Ha a közös ellenőrző hatóság ezen egyezmény rendelkezéseinek a megsértését tapasztalja a személyes adatok tárolása, feldolgozása vagy felhasználása terén, úgy a megfelelő, általa szükségesnek tartott észrevételeket megteszi az Europol igazgatójánál, és felszólítja őt, hogy az általa meghatározott határidőn belül válaszoljon. Az igazgató az eljárás minden szakaszáról tájékoztatja az igazgatótanácsot. Ha bármilyen nehézség merül fel, a közös ellenőrző hatóság az igazgatótanács elé terjeszti az ügyet.

(6) A közös ellenőrző hatóság rendszeres időközönként jelentést készít tevékenységéről. Ezeket a jelentéseket az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, meg kell küldeni a Tanácsnak; az igazgatótanácsnak ezt megelőzően lehetősége van vélemény adására, amelyet a jelentéshez kell csatolni.

A közös ellenőrző hatóság dönti el, hogy nyilvánosságra hozza-e a tevékenységéről szóló jelentést, és adott esetben határoz annak mikéntjéről is.

(7) A közös ellenőrző hatóság egyhangúlag fogadja el eljárási szabályzatát, amelyet egyhangú jóváhagyásra benyújt a Tanácshoz. A közös ellenőrző hatóság egy belső bizottságot hoz létre, amelyben minden küldöttséget egy-egy, a szavazásnál egy szavazattal rendelkező tag képvisel. A bizottság feladata, hogy minden alkalmas módon kivizsgálja a 19. cikk (7) bekezdése és a 20. cikk (4) bekezdése szerinti panaszokat. Kérelmükre a feleket - amennyiben kívánják, tanácsadóikkal együtt - a bizottságnak meg kell hallgatnia. Az ilyen keretek között hozott határozat minden érintett fél tekintetében jogerős.

(8) A közös ellenőrző hatóság egy vagy több egyéb bizottságot is létrehozhat.

(9) A közös ellenőrző hatósággal konzultálni kell a költségvetés tervezetének rá vonatkozó részéről. Véleményét csatolni kell a mindenkori költségvetési tervezethez.

(10) A közös ellenőrző hatóság munkáját titkárság segíti, amelynek feladatait az eljárási szabályzat határozza meg.

25. cikk

Adatbiztonság

(1) Az Europol megteszi az egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges technikai és szervezési intézkedéseket. Az intézkedések csak akkor tekinthetők szükségesnek, ha azok költségei arányban állnak a védelem tekintetében elérendő célokkal.

(2) Az Europolnál folyó számítógépes adatfeldolgozás tekintetében minden tagállam és az Europol meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy:

1. megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek hozzáférhessenek a személyes adatok feldolgozására használt adatfeldolgozó berendezésekhez (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);

2. megakadályozzák az adathordozók jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

3. megakadályozzák az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintést és az adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);

4. megakadályozzák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszereket adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése);

5. biztosítsák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszer használatára jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férjenek hozzá, amelyekre hozzáférési jogosultságuk vonatkozik (adathozzáférés ellenőrzése);

6. biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (adattovábbítás ellenőrzése);

7. biztosítsák, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a számítógépes adatfeldolgozó rendszerekbe, s az is, hogy ki és mikor vitte be azokat (adatbevitel ellenőrzése);

8. megakadályozzák a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során (szállítás ellenőrzése);

9. biztosítsák, hogy a számítástechnikai rendszerek üzemzavar esetén azonnal helyreállíthatók legyenek (helyreállítás);

10. biztosítsák, hogy a rendszer funkciói hibátlanul működjenek, s a működés közben észlelt hibákat azonnal jelentsék (megbízhatóság), valamint azt, hogy a tárolt adatok valamely rendszerhiba esetén ne torzuljanak (sértetlenség).

V. Cím

JOGÁLLÁS, SZERVEZET ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Jogképesség

(1) Az Europol jogi személy.

(2) Az Europol minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az Europol különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet és elidegeníthet, valamint bíróság előtt eljárhat.

(3) Az Europol felhatalmazást kap székhely-megállapodás kötésére a Holland Királysággal, valamint arra, hogy a 10. cikk (4) bekezdésének értelmében vett harmadik államokkal és harmadik szervekkel a 18. cikk (6) bekezdése értelmében szükséges titokvédelmi megállapodásokat megkösse, és a Tanács által egyhangúlag megállapított szabályok keretében ezen egyezmény, valamint az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján további megállapodásokat kössön.

27. cikk

Az Europol szervei

Az Europol szervei a következők:

1. az igazgatótanács;

2. az igazgató;

3. a pénzügyi ellenőr;

4. a pénzügyi bizottság.

28. cikk

Az igazgatótanács

(1) Az Europol igazgatótanáccsal rendelkezik. Az igazgatótanács:

1. részt vesz az Europol céljainak kibővítésében [2. cikk (2) bekezdése];

2. egyhangúlag meghatározza az összekötő tisztviselők Europollal szembeni jogait és kötelezettségeit (5. cikk);

3. egyhangúlag határoz a tagállamok által az Europolhoz küldhető összekötő tisztviselők létszámáról (5. cikk);

4. gondoskodik az adatfájlokra irányadó végrehajtási szabályok kidolgozásáról (10. cikk);

5. részt vesz az Europolnak a 10. cikk (4) bekezdése szerinti harmadik államokkal és harmadik szervekkel fenntartott kapcsolataira vonatkozó szabályok elfogadásában [10., 18. és 42. cikk];

6. egyhangúlag határoz a tárgymutatórendszer kialakításának részleteiről (11. cikk);

7. kétharmados többséggel jóváhagyja az adatfájlok létrehozására irányuló utasításokat (12. cikk);

8. véleményt adhat a közös ellenőrző hatóság észrevételeiről és jelentéseiről (24. cikk);

9. megvizsgálja a közös ellenőrző hatóság által figyelmébe ajánlott problémákat [24. cikk (5) bekezdése];

10. meghatározza az információs rendszerből történő adatlekérdezés jogszerűségének ellenőrzésére irányuló eljárás részleteit (16. cikk);

11. részt vesz az igazgató és az igazgatóhelyettesek kinevezésében és felmentésében (29. cikk);

12. felügyeli az igazgató feladatainak szabályszerű teljesítését (7. és 29. cikk);

13. részt vesz a személyzeti szabályzat elfogadásában (30. cikk);

14. részt vesz a titokvédelmi megállapodások előkészítésében és a titokvédelmi rendelkezések elfogadásában (18. és 31. cikk);

15. részt vesz a költségvetés - ideértve a létszámtervet is - összeállításában, a pénzügyi ellenőrzésben és az igazgató felelősség alóli felmentésében (35. és 36. cikk);

16. egyhangúlag elfogadja az ötéves pénzügyi tervet (35. cikk);

17. egyhangúlag kinevezi a pénzügyi ellenőrt és felügyeli feladatainak teljesítését (35. cikk);

18. részt vesz a pénzügyi szabályzat elfogadásában (35. cikk);

19. egyhangúlag jóváhagyja a székhely-megállapodás megkötését (37. cikk);

20. egyhangúlag elfogadja az Europol-alkalmazottak meghatalmazására vonatkozó szabályokat;

21. kétharmados többséggel határoz az egyes tagállamok és az Europol, illetve a tagállamok között a jogosulatlan vagy téves adatfeldolgozásért fennálló felelősség folytán fizetendő kártalanítással kapcsolatos vitákban (38. cikk);

22. részt vesz ennek az egyezménynek az esetleges módosításában (43. cikk);

23. felelős a Tanács által, különösen ezen egyezmény végrehajtási rendelkezéseinek keretében ráruházott további feladatok ellátásáért.

(2) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(3) Az igazgatótanács minden tagját egy póttag képviselheti; a teljes jogú tag távollétében a póttag gyakorolhatja annak szavazati jogát.

(4) Az Európai Közösségek Bizottságát meghívják, hogy szavazati jog nélkül vegyen részt az igazgatótanács ülésein. Az igazgatótanács azonban határozhat úgy, hogy a Bizottság képviselője nélkül tartja ülését.

(5) A tagok vagy póttagok jogosultak arra, hogy az igazgatótanács ülésein tagállami szakértők kísérjék őket és adjanak tanácsot számukra.

(6) Az igazgatótanács elnöke annak a tagállamnak a képviselője, amely a Tanács elnökségét tölti be.

(7) Az igazgatótanács eljárási szabályzatát egyhangúlag fogadja el.

(8) A tartózkodások nem képezik akadályát annak, hogy az igazgatótanács határozatot hozzon olyan kérdésekben, amelyek egyhangú döntést igényelnek.

(9) Az igazgatótanács évente legalább kétszer ülésezik.

(10) Az igazgatótanács minden évben egyhangúlag fogadja el az alábbiakat:

1. az Europol előző évi tevékenységéről szóló általános jelentést;

2. az Europol jövőbeli tevékenységéről szóló jelentést, figyelembe véve a tagállamok operatív szükségleteit és ezeknek az Europolt érintő költségvetési és személyi kihatásait.

Ezeket a jelentéseket az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint kell benyújtani a Tanácsnak.

29. cikk

Az igazgató

(1) Az Europol élén az igazgató áll, akit az igazgatótanács véleményének kézhezvételét követően a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, egyhangú határozattal, négyéves időszakra nevez ki; az igazgató egy alkalommal újra kinevezhető.

(2) Az igazgatót a Tanács által meghatározott számú igazgatóhelyettes segíti, akiket az (1) bekezdésben megállapított eljárás szerint négyéves időszakra neveznek ki; az igazgatóhelyettesek egy alkalommal újra kinevezhetők. Feladataikat részleteiben az igazgató határozza meg.

(3) Az igazgató a következőkért felelős:

1. az Europolra bízott feladatok ellátása;

2. az igazgatás folyó ügyeinek intézése;

3. személyügyi igazgatás;

4. az igazgatótanács határozatainak szakszerű előkészítése és végrehajtása;

5. a költségvetés, a létszámterv és az ötéves pénzügyi terv tervezeteinek előkészítése és az Europol költségvetésének végrehajtása;

6. az ebben az egyezményben számára előírt vagy az igazgatótanács által ráruházott minden egyéb feladat ellátása.

(4) Az igazgató kötelezettségeinek teljesítéséért az igazgatótanácsnak felelős. Részt vesz az igazgatótanács ülésein.

(5) Az Europol törvényes képviselője az igazgató.

(6) Az igazgató és az igazgatóhelyettesek az igazgatótanács véleményének kikérését követően, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, a Tanácsnak a tagállamok kétharmados többségével hozott határozatával menthetők fel.

(7) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, az egyezmény hatálybalépését követő első hivatali időszak az igazgató esetében öt év, első helyettese esetében négy év, második helyettese esetében pedig három év.

30. cikk

Személyzet

(1) Az Europol igazgatóját, igazgatóhelyetteseit és alkalmazottait tevékenységük során az Europol céljai és feladatai vezérlik, és az egyezmény eltérő rendelkezéseitől eltekintve, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének sérelme nélkül, az Europolon kívül más kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől nem fogadhatnak el és nem kérhetnek utasítást.

(2) Az igazgató az igazgatóhelyettesek és az Europol alkalmazottak felettese. Az alkalmazottakat az igazgató veszi fel és bocsátja el. Az igazgató az alkalmazottak kiválasztása során a személyes alkalmasságon és a szakmai képesítéseken túl figyelembe veszi azt az igényt is, hogy a tagállamok állampolgárainak és az Európai Unió minden hivatalos nyelvének megfelelő képviseletét biztosítsa.

(3) A részletes szabályokat a személyzeti szabályzatban kell meghatározni, amelyet a Tanács az igazgatótanács véleményének kikérését követően, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, egyhangúlag fogad el.

31. cikk

Titoktartás

(1) Az Europol és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a titokban tartandó olyan információk védelmére, amelyeket ennek az egyezménynek az alapján gyűjtöttek vagy az Europollal cseréltek. E célból a Tanács egyhangú határozattal elfogadja a titokvédelmi szabályzatot, amelyet az igazgatótanács készít elő és amelyet az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint kell a Tanácshoz benyújtani.

(2) Ha az Europol biztonsági kockázattal járó tevékenységgel bíz meg személyeket, az Europol igazgatójának kérésére a tagállamok vállalják érintett állampolgáraik - nemzeti rendelkezéseiknek megfelelő - biztonsági átvilágítását, és e célból kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. A nemzeti rendelkezések értelmében illetékes hatóság az Europolt csak a biztonsági átvilágítás eredményéről tájékoztatja, s ez az Europolra nézve kötelező.

(3) A tagállamok és az Europol csak olyan személyeket bízhatnak meg az Europolnál végzendő adatfeldolgozással, akik különleges képzést kaptak és biztonsági átvilágításon estek át.

32. cikk

Diszkréciós és titoktartási kötelezettség

(1) Az Europol szervei, azok tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők tartózkodnak minden olyan cselekedettől és véleménynyilvánítástól, amely az Europol tekintélyének árthat vagy tevékenységét károsan befolyásolhatná.

(2) Az Europol szervei, azok tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők, valamint egyetlen más, különleges diszkréciós vagy titoktartási kötelezettség alá tartozó személy sem közölheti illetéktelen személlyel vagy a nyilvánossággal a feladataik ellátása vagy tevékenységük keretében tudomásukra jutó tényeket vagy információkat. Ez nem vonatkozik a titoktartást nem indokoló jelentéktelen tényekre vagy információkra. A diszkréciós és titoktartási kötelezettség a hivatalból vagy alkalmazásból történő kilépést, illetve a tevékenységek befejezését követően is fennáll. Az első mondatban említett kötelezettségről az Europol hivatalosan értesíti az érintetteket, és felhívja a figyelmüket e kötelezettség megszegésének büntetőjogi következményeire; az értesítésről írásos emlékeztetőt kell készíteni.

(3) Az Europol szervei, azok tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai vagy az összekötő tisztviselők, valamint a (2) bekezdésben előírt kötelezettség alá tartozó személyek nem tehetnek tanúvallomást bíróságon vagy bíróságon kívül, és nem nyilatkozhatnak a feladataik ellátása vagy tevékenységük gyakorlása során tudomásukra jutott tényekről vagy információról anélkül, hogy előzetesen az igazgatóhoz, illetve az igazgató esetében az igazgatótanácshoz fordulnának.

Amikor ezt az Europol vagy valamely tagállam létfontosságú érdekeinek védelme megköveteli, az igazgató, vagy az esettől függően az igazgatótanács megkeresi a bírói vagy más illetékes szervet annak érdekében, hogy az irányadó nemzeti jognak megfelelően tegye meg a szükséges intézkedéseket; az intézkedés vagy arra irányul, hogy a tanúvallomás módozatait úgy alakítsák, hogy biztosítva legyen az információk titokban tartása vagy - ha ezt az adott nemzeti jog megengedi - az adatközlés megtagadására.

Ha valamely tagállam jogszabályai biztosítják a jogot a tanúvallomás megtagadására, a tanúvallomás tételére felhívott személynek engedélyt kell beszereznie a vallomástételhez. Engedélyt az igazgató adhat, az igazgató tanúvallomását illetően pedig az igazgatótanács. Ha egy összekötő tisztviselőnek az Europoltól kapott információ kapcsán kell tanúvallomást tennie, az engedély a tisztviselőt küldő tagállam jóváhagyásának beszerzését követően adható meg.

Ha fennáll a lehetősége annak, hogy a tanúvallomás olyan információra vagy bűnüldözési operatív információra is kiterjedhet, amelyet valamely tagállam közölt az Europollal, vagy amely egyértelműen érint valamely tagállamot, az engedélyezés előtt ki kell kérni a tagállam vallomástételre vonatkozó véleményét.

A tanúvallomás engedélyezése csak akkor tagadható meg, ha ez az Europol vagy valamely érintett tagállam vagy tagállamok elsőrendű érdekeinek megvédéséhez szükséges.

Ez a kötelezettség a hivatalból vagy alkalmazásból való távozást, illetve a tevékenységek befejezését követően is érvényben marad.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett diszkréciós és titoktartási kötelezettség megszegését minden tagállam a nemzeti jogában előírt hivatali és szakmai titoktartási kötelezettség megszegésének vagy a minősített információk védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésének tekinti.

Szükség esetén legkésőbb az egyezmény hatálybalépésének napjáig minden tagállam elfogadja a (2) és (3) bekezdésben említett diszkréciós vagy titoktartási kötelezettség megszegése esetén követendő eljáráshoz szükséges nemzeti jogszabályokat vagy rendelkezéseket. A tagállamok biztosítják, hogy az adott jogszabályok és rendelkezések azokra a saját alkalmazottaikra is kiterjedjenek, akik tevékenységük keretében az Europollal kapcsolatban állnak.

33. cikk

Nyelvek

(1) Az igazgatótanács elé terjesztett jelentéseket és más hivatalos iratokat és dokumentumokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén kell benyújtani; az igazgatótanács munkanyelvei az Európai Unió hivatalos nyelvei.

(2) Az Europol munkájához szükséges fordításokat az Európai Unió intézményeinek fordítóközpontja biztosítja.

34. cikk

Az Európai Parlament tájékoztatása

(1) A Tanács elnöksége az Europol munkájáról minden évben külön jelentést küld az Európai Parlamentnek. Ennek az egyezménynek az esetleges módosításáról konzultálni kell az Európai Parlamenttel.

(2) A Tanács elnöksége vagy az elnökség által kijelölt képviselője az Európai Parlament tekintetében is figyelembe veszi a diszkréciós és titoktartási kötelezettséget.

(3) Az e cikkben előírt kötelezettségek nem sérthetik a nemzeti parlamentek jogait, az Európai Unióról szóló szerződés K.6. cikkét és az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó általános elveit.

35. cikk

Költségvetés

(1) Az Europol minden bevételét és kiadását minden pénzügyi évre vonatkozóan előirányzatban kell rögzíteni, ideértve a 24. cikk szerint létrehozott közös ellenőrző hatóságnak és titkárságának minden költségét, és e tételeknek a költségvetésben szerepelniük kell; a költségvetéshez létszámtervet kell mellékelni. A pénzügyi év január 1-jén kezdődik és december 31-én fejeződik be.

A költségvetésben kimutatott bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

A költségvetéssel együtt ötéves pénzügyi tervet is össze kell állítani.

(2) A költségvetést a tagállamok hozzájárulásaiból és egyéb eseti bevételekből finanszírozzák. Minden tagállam pénzügyi hozzájárulását az adott tagállam bruttó nemzeti termékének a tagállamok összesített bruttó nemzeti termékéhez viszonyított arányában kell meghatározni, a költségvetés készítésének évét megelőző évre vonatkozó adatok alapján. E bekezdés alkalmazásában „bruttó nemzeti termék” a bruttó nemzeti termék piaci árakon történő összeállításának összehangolásáról szóló, 1989. február 13-i 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelvnek megfelelően meghatározott bruttó nemzeti terméket jelenti.

(3) Az igazgató minden évben legkésőbb március 31-ig összeállítja a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetés és létszámterv tervezetét, majd - miután a pénzügyi bizottság megvizsgálta azokat - az ötéves pénzügyi terv tervezetével együtt benyújtja az igazgatótanácsnak.

(4) Az ötéves pénzügyi tervről az igazgatótanács határoz. Határozatát az igazgatótanács egyhangúlag hozza meg.

(5) A Tanács az igazgatótanács véleményének ismeretében, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, legkésőbb a pénzügyi évet megelőző év június 30-ig fogadja el az Europol költségvetését. A Tanács határozatát egyhangúlag hozza meg. Ugyanez vonatkozik értelemszerűen a költségvetés-módosításra és a pótköltségvetésre is. A költségvetésnek a Tanács általi elfogadása azt a kötelezettségét vonja maga után, hogy minden tagállam haladéktalanul rendelkezésre bocsássa az őt terhelő pénzügyi hozzájárulást.

(6) Az igazgató a (9) bekezdésben előírt pénzügyi szabályzattal összhangban hajtja végre a költségvetést.

(7) A pénzügyi kötelezettségvállalások és a kiadások kifizetésének ellenőrzését, valamint a bevételek megállapításának és beszedésének ellenőrzését az igazgatótanács által egyhangúlag kinevezett és neki felelős pénzügyi ellenőr végzi. A pénzügyi szabályzat előírhatja, hogy egyes bevételi és kiadási tételek ellenőrzését a pénzügyi ellenőr utólag végezze el.

(8) A pénzügyi bizottság a tagállamok egy-egy, költségvetési kérdésekben jártas képviselőjéből áll. A bizottság feladata a költségvetési és pénzügyi tárgyú tanácskozások előkészítése.

(9) A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, egyhangúlag fogadja el a pénzügyi szabályzatot, amely különösen a költségvetés összeállításának, módosításának és végrehajtásának, valamint a végrehajtás ellenőrzésének részletes szabályait és a tagállamokat terhelő pénzügyi hozzájárulás befizetésének módját határozza meg.

36. cikk

A pénzügyi ellenőrzés

(1) A költségvetésben szereplő minden bevétel és kiadás számlái, valamint az Europol követeléseit és tartozásait kimutató mérleg a pénzügyi szabályzatnak megfelelően éves vizsgálat tárgyát képezi. Ebből a célból az igazgató legkésőbb a következő év május 31-ig jelentést nyújt be a pénzügyi év lezárásáról.

(2) A pénzügyi ellenőrzést az Európai Közösségek Számvevőszéke által a Számvevőszék elnökének javaslata alapján kinevezett három tagból álló közös pénzügyi ellenőrző bizottság végzi. A tagok hivatali ideje három év; a tagok összetétele olyan módon váltakozik, hogy minden évben azt a tagot váltják fel, aki három évet már eltöltött a pénzügyi ellenőrző bizottságban. A második mondat rendelkezéseitől eltérően az Europol működésének kezdetekor a közös pénzügyi ellenőrző bizottság kezdeti összetételét alkotó tagok közül annak a hivatali ideje, aki sorsolás útján

- az első lett, két év;

- a második lett, három év;

- a harmadik lett, négy év.

A pénzügyi ellenőrzés esetleges költségei a 35. cikkben előírt költségvetést terhelik.

(3) A közös pénzügyi ellenőrző bizottság az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint pénzügyi ellenőrzési jelentést nyújt be a Tanácsnak a lezárt pénzügyi évről; ezt megelőzően az igazgató és a pénzügyi ellenőr lehetőséget kap a pénzügyi ellenőrzési jelentés véleményezésére, az igazgatótanács pedig megtárgyalja a jelentést.

(4) Az Europol igazgatója minden szükséges tájékoztatást és segítséget megad a közös pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak feladataik ellátásához.

(5) A Tanács a pénzügyi év lezárásáról szóló jelentés megvizsgálását követően határoz arról, hogy mentesíti az igazgatót az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáért fennálló felelőssége alól.

(6) A pénzügyi ellenőrzés lebonyolításának részletes szabályait a pénzügyi szabályzatban állapítják meg.

37. cikk

A székhely-megállapodás

Az Europolnak a székhely szerinti tagállamban történő elhelyezésére, a székhely szerinti ország részéről nyújtott szolgáltatásokra, valamint az Europol szerveinek tagjaira, az igazgatóhelyettesekre, az alkalmazottakra és családtagjaikra vonatkozó különös szabályokat tartalmazó rendelkezéseket az Europol és a Holland Királyság között kötendő székhely-megállapodásban kell meghatározni, amelyet az igazgatótanács egyhangú jóváhagyását követően lehet megkötni.

VI. Cím

FELELŐSSÉG ÉS JOGVÉDELEM

38. cikk

Felelősség a jogosulatlan vagy téves adatfeldolgozásért

(1) Minden tagállam saját nemzeti joga szerint felelős a magánszemélyeknek okozott károkért, amelyek az Europolnál tárolt vagy feldolgozott adatok jogi vagy ténybeli hibáiból erednek. A károsult csak a kárt előidéző esemény helye szerinti tagállam ellen nyújthat be kártérítési keresetet, és azt annál a bíróságnál kell előterjesztenie, amely az adott tagállam joga szerint illetékes. A tagállamok a károsulttal szemben nemzeti joguk szerint fennálló felelősségük elhárítása végett nem hivatkozhatnak arra, hogy egy másik tagállam vagy az Europol pontatlan adatokat közölt.

(2) Ha a jogi vagy ténybeli hibák tévesen továbbított adatokból, egy vagy több tagállam részéről az ezen egyezményben előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából, illetve az adatoknak az Europolnál történt jogosulatlan vagy téves tárolásából vagy feldolgozásából erednek, az Europol vagy az érintett tagállam(ok) kérésre köteles(ek) megtéríteni a kártérítésként kifizetett összeget, kivéve, ha az a tagállam, amelynek területén a károkozás történt, az adatokat ennek az egyezménynek a megszegésével használta fel.

(3) A megtérítés elve vagy összege fölötti, az adott tagállam és az Europol vagy egy másik tagállam közötti vitát az igazgatótanács elé kell utalni, amely kétharmados többséggel határoz az ügyben.

39. cikk

Egyéb felelősség

(1) Az Europol szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

(2) A szerződésen kívüli felelősség terén az Europol a 38. cikk szerinti felelősségétől függetlenül köteles megtéríteni a szervei, igazgatóhelyettesei vagy alkalmazottai által feladatuk teljesítése során okozott károkat, amennyiben a kár azoknak felróható. Az előző rendelkezés nem zárja ki a tagállamok nemzeti jogszabályain alapuló egyéb kártérítési igényeket.

(3) A károsult követelheti, hogy az Europol hagyja abba vagy vonja vissza az intézkedést.

(4) A tagállamok nemzeti bíróságait, amelyek eljárni illetékesek az Europol e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban a csatlakozási megállapodásokkal utólag módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i brüsszeli egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint kell meghatározni.

40. cikk

A viták rendezése

(1) A tagállamoknak az egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitáit egyezség elérése céljából először a Tanács tárgyalja meg az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően.

(2) Ha a vita ilyen módon hat hónapon belül nem rendeződik, a vitában érintett tagállamok közösen megegyeznek a kérdés rendezésének módozatairól.

(3) Az Európai Közösségek ideiglenes és kisegítő alkalmazottaira irányadó foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos szabályokban rögzített jogorvoslati rendelkezéseket értelemszerűen az Europol alkalmazottaira is alkalmazni kell.

41. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) Az Europolt, szerveinek tagjait, illetve igazgatóhelyetteseit és az Europol alkalmazottait - a valamennyi tagállamban alkalmazandó szabályokat megállapító jegyzőkönyvnek megfelelően - megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.

(2) A Holland Királyság és a többi tagállam azonos feltételekkel állapodik meg abban, hogy a többi tagállamból kiküldött összekötő tisztviselőket és családtagjaikat az Europol keretében történő összekötő tisztviselői feladatok ellátásához szükséges megfelelő kiváltságok és mentességek illetik meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyvet a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, egyhangúlag fogadja el, a tagállamok pedig saját alkotmányos követelményeik szerint hagyják jóvá.

VII. Cím

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Kapcsolatok harmadik államokkal és harmadik szervekkel

(1) Az Europol a 3. cikkben meghatározott feladatok ellátásához szükséges mértékben, a 10. cikk (4) bekezdése 1-3. pontjának értelmében együttműködési kapcsolatot hoz létre és tart fenn harmadik szervekkel. Az igazgatótanács egyhangúlag határozza meg az ilyen kapcsolatokra irányadó szabályokat. Ez a rendelkezés nem érinti a 10. cikk (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2) bekezdését; személyes adatok cseréjére csak az egyezmény II-IV. címében foglalt rendelkezések betartásával kerülhet sor.

(2) Az Europol a 3. cikkben meghatározott feladatok ellátásához szükséges mértékben, a 10. cikk (4) bekezdés 4., 5., 6. és 7. pontjának értelmében is hozhat létre és tarthat fenn együttműködési kapcsolatot harmadik államokkal és harmadik szervekkel. A Tanács az igazgatótanács véleményének ismeretében, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, egyhangúlag állapítja meg az első mondatban említett kapcsolatokra irányadó szabályokat. Az (1) bekezdés harmadik mondatát értelemszerűen alkalmazni kell.

43. cikk

Az egyezmény módosítása

(1) A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, valamely tagállam kezdeményezésére és az igazgatótanáccsal folytatott egyeztetést követően egyhangúlag határoz az Európai Unióról szóló szerződés K.1. cikke 9. pontjának keretében ezen egyezmény bármilyen módosítása tárgyában, javasolva azt a tagállamoknak saját alkotmányos követelményeik szerinti elfogadásra.

(2) A módosítások az egyezmény 45. cikke (2) bekezdésének megfelelően lépnek hatályba.

(3) A Tanács azonban valamely tagállam kezdeményezésére és azt követően, hogy az igazgatótanács megtárgyalta azt, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, egyhangúlag határozhat a mellékletben szereplő bűncselekményformák meghatározásának kiterjesztéséről, módosításáról vagy kiegészítéséről. Határozhat továbbá a mellékletben felsorolt bűncselekmény-formák új meghatározásának bevezetéséről.

(4) Az Európai Unió Tanácsának főtitkára minden tagállamot értesít a módosítások hatálybalépésének időpontjáról.

44. cikk

Fenntartások

Ehhez az egyezményhez fenntartások nem tehetők.

45. cikk

Az egyezmény hatálybalépése

(1) Ezt az egyezményt alkotmányos követelményeiknek megfelelően a tagállamoknak el kell fogadniuk.

(2) A tagállamok értesítik a letéteményest az egyezmény elfogadásához szükséges alkotmányos követelmények teljesítéséről.

(3) Ez az egyezmény az azt követő három hónapos időszak letelte utáni hónap első napján lép hatályba, hogy az alakiságokat teljesítve megküldi a (2) bekezdésben említett értesítést az utolsó tagállam is, amely az egyezmény létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadásának napján az Európai Unió tagállama.

(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül az Europol nem kezdi meg az egyezmény szerinti tevékenységét mindaddig, amíg az 5. cikk (7) bekezdésében, 10. cikk (1) bekezdésében, 24. cikk (7) bekezdésében, 30. cikk (3) bekezdésében, 31. cikk (1) bekezdésében, 35. cikk (9) bekezdésében, 37. cikkében és 41. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt jogi aktusok közül a legutolsó hatályba nem lép.

(5) Az Europol tevékenységének megkezdésével az Europol Kábítószeregységéről szóló, 1995. március 10-i együttes fellépéssel összhangban az Europol Kábítószeregység tevékenysége megszűnik. Ezzel egyidejűleg az Europol tulajdonába kerül az összes felszerelési tárgy, amelyet az Europol Kábítószeregységének közös költségvetéséből finanszíroztak, amelyet az Europol Kábítószeregysége fejlesztett ki vagy állított elő, vagy amelyet a székhely szerinti állam bocsátott rendelkezésre tartós, térítésmentes használat céljából, valamint az egység teljes irattára és összes önállóan kezelt adatfájlja.

(6) Miután a Tanács elfogadta az ennek az egyezménynek a létrehozásáról szóló határozatot, a tagállamok - külön vagy együttesen - megteszik a nemzeti joguk szerint az Europol tevékenységének megkezdéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

46. cikk

Új tagállamok csatlakozása

(1) Ehhez az egyezményhez minden olyan állam csatlakozhat, amely az Európai Unió tagjává válik.

(2) Az egyezménynek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.

(3) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

(4) A csatlakozó állam tekintetében ez az egyezmény a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, illetve az egyezmény hatálybalépésének napján, amennyiben az az említett időszak lejártakor még nem lépett hatályba.

47. cikk

Letéteményes

(1) Ennek az egyezménynek a letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az erre az egyezményre vonatkozó értesítéseket, okiratokat és közléseket.

Készült Brüsszelben, 1995. július 26-án, egy eredeti példányban, dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, ír, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles; az Európai Unió Tanácsának főtitkárságánál kell letétbe helyezni, amely valamennyi tagállamnak másolatot küld.

Melléklet

A 2. cikkben említett melléklet

  Vissza az oldal tetejére