Időállapot: közlönyállapot (2006.III.3.)

2006. évi LIII. törvény

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről * 

Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya az egyes,

a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, vagy

b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 1000 új munkahely megteremtését biztosító,

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.

(2) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárások e törvényben nem szabályozott elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A hatósági eljárás szabályai

2. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon

a) a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon eljáró közigazgatási szerv,

b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el.

(2) Kiemelt jelentőségű ügyben másodfokon

a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szervet felügyelő miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv,

b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóságot felügyelő miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv jár el.

3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb hatvan nap lehet.

(2) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

4. § A kiemelt jelentőségű ügyben a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az eljárásnak a Ket. 29. § (1) bekezdése szerinti megindulása előtt a hatóság, valamint a szakhatóságok - amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja - az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a beruházóval szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb követelményekről.

5. § (1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. Erről a szakhatóság a kérelmező ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot haladéktalanul értesíti.

(2) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

6. § (1) A hiánypótlásra történő felhívás, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető.

(2) Ha a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett - hatóságként jogerősen vagy szakhatóságként jogerősen lezárt ügyben - már állást foglalt, úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tárgyában, ha az állásfoglalás kialakítása óta az annak kialakításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemére kiható változás állt be. Egyéb esetben a megkereső hatóságot a korábbi állásfoglalás megküldésével tájékoztatja.

A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata

7. § A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8-10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

8. § (1) A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelező.

(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(3) Ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon belül határoz.

(4) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbehívás elfogadása tárgyában.

(5) Az ellenérdekű felet a bíróság az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon belül értesíti a beavatkozás lehetőségéről. Az ellenérdekű fél a beavatkozását az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül jelentheti be a bíróságnak.

(6) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetőleg kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

9. § (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható, melyet egyszer, indokolt esetben, további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.

(2) A perben szünetelésnek nincs helye.

(3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, illetve a pert e határidőn belül kell tárgyaláson kívül elbírálni. Tárgyalás tartása esetén a pert az első tárgyalást követő 30 napon belül kell elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.

(5) A bíróság határozatának írásba foglalására, valamint a határozat felek részére történő kézbesítése tekintetében a Pp. 333. §-ának (5) bekezdésében foglalt határidők alkalmazandók.

10. § (1) A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg.

(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezését követő kilencven napon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a Legfelsőbb Bíróság az eljárást a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése alapján felfüggeszti, a felfüggesztés időtartama e határidő számítása során nem vehető figyelembe.

A hivatalos iratok kézbesítése

11. § A kiemelt jelentőségű ügyekben a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló külön jogszabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy minden küldeményt elsőbbségi kézbesítés útján kell a címzetthez eljuttatni.

Záró rendelkezések

12. § (1) E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdés kivételével - a hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pp. 339/A. §-ának „a közigazgatási eljárás megindításakor” szövegrésze.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ket. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény e törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:

a) a hiánypótlásra,

b) a kézbesítésre,

c) az ügyfél tájékoztatására,

d) a hatáskörre, az illetékességre,

e) a szakhatóság közreműködésére.”

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete a következő XI. címmel és rendelkezéssel egészül ki:

XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke

A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.”

(5) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét;

b) a 2. §-ban meghatározott esetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságot és szakhatóságot.


  Vissza az oldal tetejére