Időállapot: közlönyállapot (2006.VII.17.)

2006. évi LIX. törvény

az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról * 

A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, a különadó- és járadékfizetési kötelezettségről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

Általános rendelkezések

1. § (1) A 2-3. § rendelkezései szerint meghatározott személy az e törvényben előírt adóalap után különadó, a 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére kötelezett.

(2) A különadóból és a járadékból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett járadék adónak minősül. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései az irányadók.

A magánszemély adókötelezettsége

2. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után kell megfizetnie. Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia az egyszerűsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozónak is az eva-alapba nem tartozó, a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó-alap) után.

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató - az (1) bekezdésben nem említett - magánszemély a különadót

a) a személyi jövedelemadó adóbevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része, és

b) vállalkozói jövedelemadózás esetén a kapott támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap

együttes összege (különadó-alap) után fizeti.

(3) Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a különadó-alap (2) bekezdés b) pont szerinti részét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. § (15) bekezdésének vagy 55. §-ának értelemszerű alkalmazásával úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(4) Az e § szerint fizetendő különadó mértéke 4 százalék.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti különadóra adóelőleget (különadó-előleg) kell fizetni a következők szerint:

a) A kifizető a magánszemélynek fizetett (juttatott) bevétel különadó-előlegét a személyi jövedelemadó előleggel együtt állapítja meg, de elkülönítve igazolja az Szja tv. 46-48. §-ának rendelkezései szerint, ha

aa) olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeghatár túllépése, vagy

ab) ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeghatárt meghaladó bevételt juttat, vagy

ac) a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában, nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.

b) A magánszemély - a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott összeghatár túllépését követően, és/vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti különadó-fizetési kötelezettsége esetén az adóév elejétől számított különadó-alap azon része után, amely után nem történt különadó-előlegfizetés, az Szja tv. 49. §-a rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával fizet különadó-előleget.

(6) Az e § szerinti különadóval kapcsolatos egyéb kötelezettségeket, eljárási rendet (bevallás, adóhatósági adómegállapítás, befizetés, visszatérítés) a kifizető, a magánszemély, illetőleg az adóhatóság az Szja tv. és az Art. rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával teljesíti azzal, hogy az adóbevallási kötelezettségnek a személyi jövedelemadó bevallásban, a személyi jövedelemadótól elkülönítve kell eleget tenni.

(7) Az egyéni vállalkozó a különadót a jövedelem megállapításakor költségként nem veheti figyelembe.

A társas vállalkozás adókötelezettsége

3. § (1) A társas vállalkozás - az előtársaság kivételével - 4 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett - ha nemzetközi szerződés így rendelkezik - a külföldi fióktelep, telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek, fióktelepnek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege (különadó-alap) után.

(2) Növelő tételek:

a) a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó,

b) az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, és az ezzel összefüggésben elszámolt, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó,

c) az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,

d) az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

(3) Csökkentő tételek:

a) az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével,

b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke,

c) az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege,

d) az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege.

(4) Az (1) bekezdés szerint megállapított különadó bevallásával egyidejűleg az adófizetésre kötelezett az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra adóelőleget vall be az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

(5) Az adóelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(6) Átalakulás esetén az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő társas vállalkozás (ideértve a részlegesen átalakuló szövetkezetet is), ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

(7) Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

(8) A könyvvezetés pénznemének év közben történő változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.

(9) Az adóelőleg háromhavonta (negyedévente), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál a harmadik és negyedik negyedévben, egyenlő részletekben, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig, az utolsó negyedévi adóelőleg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes.

A hitelintézet adókötelezettsége

4. § (1) A hitelintézet az adóévben a külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5 százalékos mértékkel járadékot állapít meg és fizet.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításához elkülönített nyilvántartást vezet.

(3) A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után.

Vegyes rendelkezések

5. § (1) A 3. § szerinti kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

(2) A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére, a 3. § szerinti különadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni.

(3) A naptári évtől eltérő üzleti (adó) évet alkalmazó társas vállalkozás, illetve hitelintézet a különadó kötelezettséget az adóéve első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.

6. § (1) Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, a 3. § alapján megállapított különadóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.

(2) A fizetendő különadó a 3. § szerint megállapított különadó csökkentve az (1) bekezdés szerint beszámított összeggel.

(3) A 3. § szerint fizetendő különadó várható összegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét, valamint a 4. § szerinti járadék várható összegének a már megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni.

(4) A fizetendő különadót és a 4. § szerinti járadékot az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére előírt határidőig - beszámolókészítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig, illetve az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet a 4. § szerinti járadékot a kikerülést követő 90. napig - kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Fogalmak

7. § E törvény alkalmazásában

1. összevont adóalap: az Szja tv. VI. fejezete szerint megállapított adóalap;

2. járulékfizetés felső határa: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg teljes naptári évre számított összege;

3. társas vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) hatálya alá tartozó adózó, kivéve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét, a közhasznú társaságot, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságot, a vízitársulatot, az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat és a felsőoktatási intézményt (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthont;

4. hitelintézet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézet;

5. beszámoló: a számvitelről szóló törvény szabályai szerint készített beszámoló, ide nem értve a konszolidált beszámolót; az adóévről beszámoló készítésére nem kötelezett esetében a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó előírásai szerint készített nyilvántartást;

6. telephely: az adóalany tevékenysége gyakorlásának a székhelytől különböző helyen lévő, a cégjegyzékben feltüntetett helye, a külföldön lévő telephely, illetve külföldi székhelyű adóalany esetében a nemzetközi szerződésben meghatározott belföldön lévő telephely;

7. ellenőrzött külföldi társaság: a Tao. tv. 4. § 11. pontjában meghatározott fogalom;

8. közvetlenül érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a kölcsönügylet adósa részére a külön jogszabályban meghatározott kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesíti és ezen ügyletek tekintetében az állami kamattámogatást a hitelintézet közvetlen módon - az erre vonatkozó külön szabályok szerint - a Magyar Állammal elszámolja;

9. közvetetten érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a finanszírozó forrást jelzálog-hitelintézettől önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosítja, és erre tekintettel a kölcsönügylet adósa részére a külön jogszabályban meghatározott kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesíti.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

8. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdés figyelembevételével - 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 2. §-a (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja, továbbá (5) bekezdése, 4. §-a, 7. §-ának 1-2., 4. és 7-8. pontja, valamint az 5. §-a (2)-(3) bekezdésének, a 6. §-a (3)-(4) bekezdésének a 4. §-a szerinti járadékot érintő rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) Az egyéni vállalkozó a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához a különadó-alapot, választása szerint

a) a 2006. év egészére a 2. § b) pontja szerint megállapított összeg harmadrésze, a tevékenységét 2006-ban megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az így meghatározott különadó-alapnak a tevékenység 2006. augusztus 31-ét követő naptári napjainak a 2006. évben folytatott tevékenység naptári napjaihoz viszonyított arányával számítva, vagy

b) 2006. szeptember 1-je és december 31-e között megszerzett vállalkozói bevétel, vállalkozói költséggel csökkentett összegeként, átalányadózás esetén, az ugyanezen időszakban megszerzett bevételből számított átalányadó alapként

határozza meg.

(4) Ha az egyéni vállalkozó 2006. évi adókötelezettség megállapításához a (3) bekezdés b) pontja szerinti módszert választja, akkor nyilvántartási kötelezettségét úgy köteles teljesíteni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és az ellenőrzéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak.

(5) A társas vállalkozás a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához a különadó-alapot, választása szerint

a) a 2006. adóév egészére megállapított különadó-alapnak a szeptember 1-jétől az adóéve utolsó napjáig számított napoknak a működése naptári napjai arányával számítva, vagy

b) a 2006. adóévéről készített beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. augusztus 31-ére készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza meg.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti különadó-alap választása esetén a társas vállalkozás 2006. augusztus 31-ére köteles közbenső mérleget készíteni, és azt a különadó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. E közbenső mérlegre nem vonatkozik a társas vállalkozásra külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség.

(7) A társas vállalkozás a 2006. adóévében várható különadó összegét az adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig köteles megfizetni.

(8) A társas vállalkozás a 2006. adóévi adóbevallásában a különadó-előleget - a 3. §-ban foglaltaktól eltérően - a 2006. adóévi kötelezettsége évesített összege alapján vallja be.


  Vissza az oldal tetejére