Időállapot: közlönyállapot (2006.VII.17.)

2006. évi LXI. törvény

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

ELSŐ RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, VALAMINT AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„24. Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).”

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„32. Értéknövelő beruházás:

a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás, amely

a) az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt;

b) ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.”

(3) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

[Adóterhet nem viselő járandóság:]

a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék;

b) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;”

(4) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő s) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

[Adóterhet nem viselő járandóság:]

s) a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott - Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj.”

(5) Az Szja tv. 3. §-ának 76. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„76. Nyugdíj-előtakarékossági számla: a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlavezető által vezetett, az említett törvény szerinti számlák együttese, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákon, továbbá a velük kapcsolatos, e törvény rendelkezéseinek alkalmazásához előírt bizonylatokon „NYESZ-R” megkülönböztető jelzést alkalmaz.”

2. § Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:]

k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg, valamint amelyet a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet, továbbá a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizetett összeget, és/vagy önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladóan fizetett összeget;”

3. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély - a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek, valamint az általa megfizetett adóelőleg bevallására vonatkozó rendelkezés figyelembevételével - az adózás rendjéről szóló törvény szerint, adóévenként adóbevallás adására köteles, kivéve, ha nyilatkozatot ad az adóhatósági adómegállapításra. Az adóévről adott bevallásban a magánszemély - eltérő rendelkezés hiányában - bevallja az adóévben megszerzett összes jövedelmét, megállapítja annak adóját, valamint a kifizető(k) és az általa megállapított, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával annak befizetendő vagy visszajáró különbözetét.

(2) Figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is, az egyes külön adózó jövedelmek közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy amely adójának megállapítására maga köteles - ha az nem tartozik az adóelőlegre irányadó szabályok hatálya alá - a magánszemély az éves adóbevallásában az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban vallja be, azzal, hogy a negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a kötelezettséget a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani.”

(2) Az Szja tv. 11. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles bevallani:]

e) a kamatjövedelmet, ha abból a kifizető az adót levonta;”

4. § Az Szja tv. a következő 12. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:

Adóhatósági adómegállapítás

12. § (1) A magánszemély által az adóévre - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett bejelentés és nyilatkozatok (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján az állami adóhatóság a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja. Az adóhatóság az adómegállapítás során figyelembe veszi a magánszemély által az adóévben megszerzett összes olyan bevételt, amelyet a magánszemély e nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani.

(2) A magánszemély az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha

a) az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól, a helyi önkormányzat nettó finanszírozási körébe tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemély munkáltatója fizette be, feltéve, hogy valamennyi munkáltató, illetve számfejtő, valamint az említett adományt igazoló pénztár adószámát a nyilatkozatban feltünteti;

b) társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagja, és az adóévben kizárólag a társas vállalkozástól, a polgári jogi társaságtól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a bevételt juttató kifizető(k) adószámát az adómegállapítást kérő nyilatkozatban feltünteti.

(3) Nem zárja ki az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét, ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a nyilatkozat kiegészítéseként e törvény rendelkezései szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz.

(4) A magánszemély - a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet az (1) bekezdés szerint nyilatkozatot, ha az adóévben

a) egyéni vállalkozó volt;

b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből származó bevétele az adómentesség értékhatárát (23. §) meghaladta, kivéve, ha a nyilatkozat kiegészítéseként e törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;

c) megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) levonására vonatkozó nyilatkozatot;

d) tőzsdei ügyletből származó jövedelmet szerzett, valamint olyan árfolyamnyereségből származó jövedelmet vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban e törvény szerint bevallási kötelezettség terheli;

e) az adóévben termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevételt szerzett;

f) a kifizetőtől (a munkáltatótól) olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben adó- vagy adóelőleg-fizetési kötelezettség terheli;

g) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;

h) alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása révén bevételt szerzett;

i) nem belföldi illetőségű magánszemély;

valamint, ha az adóévre

j) adókedvezményt kíván érvényesíteni

ja) felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye,

jb) felnőttképzés díjának kedvezménye, halasztott kedvezménye,

jc) számítógép kedvezménye,

jd) alkalmi foglalkoztatás kedvezménye

címén;

k) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;

l) lakás önkormányzatnak történő bérbeadásával összefüggésben a szerződés megszűnése miatt adófizetési kötelezettsége van;

m) fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;

n) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles;

o) tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő visszafizetési kötelezettsége keletkezett;

p) a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

q) a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

r) az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg adókedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére kötelezett;

továbbá

s) az adóév első napján e törvény külön rendelkezése alapján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírt tart nyilván;

t) az a)-s) pontban nem említett esetekben is, akkor, ha törvény előírása alapján személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett.

(5) Az adóhatósági adómegállapítás során a jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásnak, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembevételét, nincs helye.

(6) Az adóhatóság adómegállapítása során a magánszemélyt megillető adókedvezményeket a magánszemély nyilatkozatában megjelölt sorrendben érvényesíti.”

5. § (1) Az Szja tv. 28. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéb jövedelem különösen:]

d) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás,

e) a d) pontban nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), kivéve, ha az törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott, e törvény szerint adómentes szolgáltatás,”

(2) Az Szja tv. 28. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés (a továbbiakban együtt: nem-nyugdíj szolgáltatás) esetén egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül, szokásos piaci értéken számított követelés (a továbbiakban: számított követelés) azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes összegét, azzal, hogy

a) e jövedelem szerzési időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a számlatulajdonos nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezik;

b) e jövedelem után adóelőleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos magánszemély az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg;

c) e jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemélynek igazolást ad;

d) adózott követelésállomány alatt a számított követelésből a nem-nyugdíj szolgáltatással csökkentett értékrészt kell érteni, amelyet a számlavezetőnek a továbbiakban ekként kell nyilvántartania és minden újabb nem-nyugdíj szolgáltatás alkalmával újra meg kell állapítania.”

6. § Az Szja tv. 36. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a (3) bekezdésben említett magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százaléka, de legfeljebb évi 60 ezer forint a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás alapján.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolást a felsőoktatási intézmény a befizetés évét követő év január 31-éig adja ki a hallgatónak, feltéve, hogy a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylaton, számlán az igazolás kiadásának tényét feltüntette.

(3) Az (1) bekezdésben említett levonási lehetőség ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján a hallgatót vagy a hallgató szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője, házastársa, testvére egyikét, közülük azt a személyt illeti meg, akit a hallgató kérésére az (1) bekezdésben említett igazoláson befizetőként feltüntettek.”

7. § Az Szja tv. 44. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Amennyiben a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg, a 35. §, a 36. §, a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forint - összegben érvényesíthet. Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja, a 35. §, a 36. §, a 41-42. §-ok alapján adókedvezményt az ezen §-okban meghatározottak szerint kiszámított - de összesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak a 3 400 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő - összegben érvényesíthet. A 3 900 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a 35. §, a 36. §, a 41-42. §-ok alapján kedvezmény nem érvényesíthető.

(3) Ha a magánszemély a 39. § alapján adókedvezményt érvényesít és adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot nem haladja meg, az érvényesíthető kedvezmény az említett §-ban meghatározottak szerint kiszámított összeg. Ha azonban a magánszemély éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, a 39. § alapján érvényesíthető kedvezmény az említett §-ban meghatározottak szerint kiszámított összegnek a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része. A magánszemély a 39. § alapján adókedvezményt nem érvényesíthet, ha adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 6 500 000 forintot eléri vagy meghaladja.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott kedvezmények együttes összege a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

(5) A 35-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek - figyelemmel az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésekre is - együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.”

8. § (1) Az Szja tv. 44/A. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg(ek) átutalását az adóhatóság - ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül - a (6) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlája javára teljesíti, amelyre (amelyen) a pénztár igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve, amelynek terhére történt rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele. Több ilyen számla esetén is csak egy számla jelölhető meg. Amennyiben a megjelölt számlát vezető pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár a magánszemély

a) más pénztárba történő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja;

b) tagsági jogviszonyának nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja;

c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában - azzal, hogy az összeg a pénztárra száll - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szabályai szerint a tagok egyéni számlái javára felosztja;

d) az a)-c) pontban nem említett esetben az adóhatóságnak visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg.

(3) Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói és más támogatói adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint - kiadott igazolás alapján teheti meg, amely - jogcímek szerint megbontva - tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget és a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható százalékos mértéket is. Ezen igazolás alapján veszi figyelembe adóbevallásában a magánszemély, illetve ezen igazolásról szóló adatszolgáltatás alapján az adóhatósági adómegállapítás során az adóhatóság az adóköteles jóváírások összegét. A munkáltató, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az (1) bekezdés ca) pontjában említett lekötött összegnek a lekötéstől számított 24 hónap eltelte előtti feltöréséről - az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig - adatot szolgáltat az adóhatóságnak.”

(2) Az Szja tv. 44/A. §-a a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint jogosult - feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja. Az e nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság - ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján fizetendő adóját megfizette - az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül - a magánszemély által megjelölt címre (számlára) utalja.

(6) Az (5) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja.”

9. § (1) Az Szja tv. 44/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeg átutalását az adóhatóság - ha a magánszemélynek az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül - a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája javára teljesíti.”

(2) Az Szja tv. 44/B. §-a a következő új (4)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezett,

a) az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem teheti meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint

b) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat(ok) alapján már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összege(ke)t köteles húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

(5) A nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője a magánszemélynek igazolást ad a (4) bekezdés b) pontja szerinti befizetési kötelezettségről.

(6) Nem kell a (4)-(5) bekezdés rendelkezését alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésekor a számlán nyilvántartott követelését hiánytalanul más számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára helyezi át.

(7) A (6) bekezdés rendelkezésében foglaltak feltétele, hogy a megszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára

a) az adózott követelésállomány (amennyiben az a nyilvántartásában szerepel),

b) a magánszemély által teljesített befizetések,

c) az osztalék jóváírások,

d) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírások

halmozott összegét, azzal, hogy adózott követelésállomány feltüntetése esetén csak annak nyilvántartásba vételét követően jóváírt tételeket kell szerepeltetni a b)-d) pont szerinti halmozott összegekben.

(8) A számlavezető az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak

a) a magánszemély „NYESZ-R” megkülönböztető jelzésre vonatkozó nyilatkozatáról a nyilatkozat keltének feltüntetésével;

b) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozathoz a (3) bekezdés szerint kiadott igazolás tartalmáról;

c) nem-nyugdíj szolgáltatás esetén annak tényéről, a magánszemély számára igazolt megállapított egyéb jövedelemről és a (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési kötelezettségről;

d) a (6) bekezdés szerint megszüntetett számláról és a (7) bekezdés szerint kiadott igazolás tartalmáról.

(9) A számlavezetőnek a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozóan olyan nyilvántartási rendszert kell kialakítania és működtetnie, hogy abból az e §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásához, valamint nem-nyugdíj szolgáltatás esetén az egyéb jövedelem megállapításához szükséges adatok rendelkezésre álljanak.

(10) Ha a magánszemély egyidejűleg több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére, e törvény alkalmazásában csak egy - az elsőként adott - nyilatkozat alapján jelzett nyugdíj-előtakarékossági számlák minősülnek nyugdíj-előtakarékossági számlának mindaddig, amíg az így jelzett számla vezetésére kötött megállapodás fennáll. Az azonos keltezéssel adott több nyilatkozat esetében egyik sem érvényes.

(11) Ha a „NYESZ-R” jelzéssel ellátott számláról az adóhatóság a (8) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás, valamint a (9) bekezdés alapján megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie.”

10. § (1) Az Szja tv. 48. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Ha a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem tett írásban nyilatkozatot a munkáltatónak a megosztás mellőzéséről, az említett végkielégítés összegéből - az (1)-(16) bekezdésben foglaltaktól eltérően - 18 százalék adóelőleget kell levonni.”

(2) Az Szja tv. 48. §-a a következő új (21) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az e § rendelkezései szerint megállapított adóelőleget az adózás rendjéről szóló törvénynek a személyi jövedelemadó-előleg munkáltatóra vonatkozó rendelkezése szerint kell megfizetni, azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe.”

11. § Az Szja tv. 49. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A magánszemély az adóbevallásában negyedéves bontásban - a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként - vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (15)-(16) bekezdés rendelkezései szerint a negyedévben maga köteles.”

12. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vállalkozói adóalap

a) az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, de legalább

b) az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett, az (1) bekezdésben említett vállalkozói bevétel 2 százaléka.

Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a vállalkozói adóalapot - figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére - úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.”

(2) Az Szja tv. 49/B. §-a a következő új (20) bekezdéssel egészül ki:

„(20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására

a) a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott;

b) abban az adóévben, amikor az egyéni vállalkozó évesített vállalkozói bevétele a megelőző adóév évesített vállalkozói bevételéhez viszonyítva nem éri el a 75 százalékot;

c) az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően az adóévben és/vagy a megelőző adóévben elemi kár következett be.”

13. § Az Szja tv. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következők:

üzletköri jelzőszám
a) élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1111-1114.
b) zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.
c) hús, húskészítmény, baromfiüzlet 1220.
d) hal és halkészítmény üzlet 1230.
e) kenyér- és pékáruüzlet 1240.
f) gyógyhatású készítmények szaküzlete 1290.
g) festékek és lakkok üzlete 1362.
h) vegyi áruk üzlete 1410.
i) mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.”

14. § Az Szja tv. 65. §-a és a § előtti cím helyébe a következő rendelkezés lép:

Kamatjövedelem

65. § (1) Kamatjövedelemnek minősül - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is -

a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat;

b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is -

ba) a magánszemély tulajdonosnak kamat és/vagy hozam címén fizetett - a bb) pontban nem említett - bevétel,

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;

c) az a)-b) pont rendelkezéseitől eltérően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az az összeg, amelyből a (2) bekezdés szerinti adó levonása utáni rész a vagyoni érték szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg;

d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült.

(2) A kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a vagyoni érték szokásos piaci értékének (nyereménybetét esetében a nyereményalap) egynegyede. Az adót - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be;

b) nem kifizetőtől származik - a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg és fizeti meg, továbbá az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint vallja be

a (3)-(4) bekezdések rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai figyelembevételével.

(3) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni.

(4) A kamatjövedelem megszerzésének időpontja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett kamat esetében az a nap, amikor a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljesülése alapján a jóváírás és/vagy a tőkésítés megtörtént,

b) nyereménybetét esetében a nyereménybetét-számlán történő jóváírás napja,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára, javára történő birtokba adás napja.

(5) Nem kell figyelembe venni

a) kamatjövedelemként az egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített, egyébként az (1) bekezdés a) pontjában említett, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot,

továbbá

b) jövedelemként azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő,

c) azt - a nyereményalapot meg nem haladó - összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet,

azzal, hogy a b)-c) pont szerinti kifizetéssel, jóváírással összefüggésben sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt további adókötelezettség (adómegállapítási, -bevallási, megfizetési kötelezettség) nem terheli.

(6) Az (1) bekezdés ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe.

(7) Az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés nyilvántartási rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból a (6) bekezdés rendelkezésének végrehajtásához szükséges minden adat - a dematerializált értékpapír kifizetők közötti áthelyezése esetében kötelezően közlendő adatként - rendelkezésre álljon.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg és a magánszemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését követően

a) kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy

b) az elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam címén szerzett bevételéből a (6) bekezdés szerint milyen összegű levonás történt,

a kifizető a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésre fordított értékeként annak névértékét veszi figyelembe.”

15. § Az Szja tv. a 67. §-t követően új 67/A. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:

Tőzsdei ügyletből származó jövedelem

67/A. § (1) Tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben

a) átruházott értékpapír árfolyamnyeresége, ha az nem minősül kamatnak;

b) összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyeresége.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül - az értékpapírnak az (1) bekezdésben említett ügyletben történő átruházása esetén - az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint - az (5) bekezdésében említett esetek kivételével - c) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.

(3) A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti az (1) bekezdésben említett tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött - az (1) bekezdésben említett - ügyletben az adóévben

a) átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az átruházás ellenében kapott bevételt (árfolyamveszteség),

b) összetett ügyleten vagy származtatott ügyleten elszámolt veszteség,

c) az adóévet (első ízben a 2007. évet) megelőző évben vagy az adóévet (első ízben a 2008. évet) megelőző két évben az a)-b) pont szerinti összegnek az adott évben a tőzsdei ügyletből származó jövedelmet meghaladó - az adott évi bevallásban feltüntetett - része (elhatárolt tőzsdei ügyletből származó veszteség) a magánszemély döntése szerinti megosztásban

(a továbbiakban együtt: tőzsdei ügyletből származó adóalap).

(4) A tőzsdei ügyletből származó adóalap után az adó mértéke 20 százalék.

(5) Az adóévben az (1) bekezdésben említett ügyletben bevételt szerző magánszemély köteles az adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. A nyilvántartásnak az e törvény szerint az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra előírt rendelkezései értelemszerű alkalmazásával ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott értékpapírok megszerzésre fordított értékét, az elszámolt ügyleti nyereséget (veszteséget).

(6) A tőzsdei ügyletről kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. A kifizető a forintra átszámított adatokat a bizonylaton feltünteti.

(7) E § alkalmazásában

a) összetett ügylet: olyan - a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött - tőzsdei ügylet, amelyet több tőzsdei ügylet (a részügyletek) összesített eredményére kötnek;

b) származtatott ügylet: olyan tőzsdei termékre - a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként - kötött tőzsdei ügylet, amelynek értéke valamely más tőzsdei termék (így különösen áru, részvény, kötvény, részvényindex, deviza) árfolyamától függ;

c) ügyleten elszámolt nyereség: tőzsdei összetett ügylet esetében az ügylet egésze vagy az ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján, tőzsdei származtatott ügylet esetében az ügylet alapján a magánszemélyt a megállapítás időpontjában megillető bevételek (a továbbiakban: ügyleti bevételek) együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az ügylet, az ügyletet alkotó egyes részügyletek alapján vagy az ügylet teljesítése érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadások - (ideértve az ügylettel, az ügyletet alkotó egyes részügyletekkel összefüggésben nyújtott befektetési szolgáltatás ellenértékét is) - (a továbbiakban: ügyleti költségek) együttes összegét;

d) ügyleten elszámolt veszteség: az ügyleti költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a magánszemélyt a megállapítás időpontjában megillető ügyleti bevételek együttes összegét;

e) az ügyleten elszámolt nyereség (veszteség) megállapításának időpontja: az ügylet megszűnésének (lezárásának) a napja, azzal, hogy ha a tőzsdei összetett ügyletet alkotó valamely részügylet úgy szűnik meg (zárul le), hogy ennek következtében a tőzsdei összetett ügylet is megszűnik (lezárul), akkor a tőzsdei összetett ügylet tekintetében a jövedelemszerzés időpontja a részügylet megszűnésének (lezárásának) a napja, és a le nem zárt részügyletet ettől az időponttól kezdve önálló ügyletnek kell tekinteni.

(8) Az árfolyamnyereség, az értékpapír megszerzésére fordított érték, az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség és egyebek tekintetében értelemszerűen az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések, valamint a tőzsde működési rendjét meghatározó szabályozások az irányadóak.

(9) A kifizető (befektetési szolgáltató) az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a tőzsdei ügyletekről a magánszemély részére kiállított bizonylat tartalmáról. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét, adóazonosító számát, valamint a magánszemély részére az adóévben általa kiállított bizonylatban feltüntetett összesített adatokat.

(10) E § rendelkezései helyett az árut átruházó magánszemély által a tőzsdei ügylet révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a tőzsdei ügylet (részügylet) áruval történő teljesítéssel szűnik meg.”

16. § (1) Az Szja tv. 69. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Természetbeni juttatás:]

„m) a kifizetőt

ma) úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatás,

mb) helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás)

magáncélú használata miatt - figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is - keletkező adóköteles bevétel;”

(2) Az Szja tv. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóköteles természetbeni juttatás adója a (2) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.”

(3) Az Szja tv. 69. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az (1) bekezdés m) pontjában említett adóköteles bevétel a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke a kifizetőt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásból úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében a díjköteles útszakaszon megtett út hosszából a magáncélú utazás arányával, telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg; az előbbiek helyett választható, hogy a számlaértékből úthasználatra jogosító bérlet, jegy esetében 50 százalék, telefonszolgáltatás esetében 20 százalék számít adóköteles bevételnek.”

17. § Az Szja tv. 71. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója az (1) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.

(5) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár túllépését követően az említett juttatás napjára - a munkaviszony év közben történő megszűnésekor az (1) bekezdés szerinti arányosított értékhatár túllépése esetén a munkaviszony megszűnése napjára - állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.”

18. § Az Szja tv. 77/C. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Ha a magánszemély által az elismert program keretében összesen megszerzett

a) az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára és/vagy

b) az (1) bekezdés c) pontja szerint vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír(ok) esetében a jog gyakorlásának napjára

megállapított - ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, akkor az értékpapír megszerzésére fordított értékkel csökkentett - együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 500 ezer forintot, az adózó az (1)-(17) bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza, amelyeknek - a letétbe helyezés, illetőleg a joggyakorlás sorrendjében - összesített együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az említett összeget. A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra a 77/A. § rendelkezései az irányadók. Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.”

19. § Az Szja tv. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg az 1. számú melléklet 8.3. pontjában említett, az üdülés céljából igénybe vett szálláshoz kapcsolódó, üdülési csekk felhasználásával adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körét.”

20. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

21. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek - a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel - e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.”

22. § A Tao. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).”

23. § A Tao. 4. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett részesedés, feltéve, hogy összege eléri legalább a jegyzett tőke 30 százalékát és az adózó a részesedés megszerzését - a szerzésre vonatkozó szerződés csatolásával - a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye;”

24. § (1) A Tao. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) és a részleges átalakulással létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak és a részlegesen átalakuló szövetkezetnek is alkalmaznia kell.”

(2) A Tao. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a közhasznú társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni.”

25. § A Tao. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a célszervezet, az MRP, a közhasznú társaság, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza.

(5) Ha az adózó (1) bekezdés szerinti adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi összeg.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmazni az adózónak

a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy

b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja, vagy a (3) bekezdése alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

c) ha az adóévben az évesített árbevétele a megelőző adóév évesített árbevételének a 75 százalékát nem éri el, vagy

d) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.”

26. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

„gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedésnek - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - a (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha

a) a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent,

b) a bejelentett részesedés kivezetése értékesítés miatt következett be, feltéve, hogy a részesedést az adózó az értékesítést megelőzően legalább két éven át folyamatosan birtokolta,”

(2) A Tao. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:]

c) az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátvétel (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében, a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegével, valamint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összegével;”

(3) A Tao. 7. §-ának (10) bekezdése a következő c) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke]

c) a részesedés könyv szerinti értéke, ha a bejelentett részesedés kivezetése értékesítés miatt következett be.”

(4) A Tao. 7. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adózó választása szerint

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy

b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak

minősül.”

27. § (1) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózás előtti eredményt növeli:]

m) az adózónál

a) az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, vagy

b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része,”

(2) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontjának felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózás előtti eredményt növeli:]

n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha”

28. § (1) A Tao. 9. §-ának címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása”

(2) A Tao. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt]

b) a közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek és felsőoktatási intézménynek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;”

(3) A Tao. 9. §-a (3) bekezdése c) pontjának felvezető rendelkezése és ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Növelni kell az adózás előtti eredményt]

c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek az általa kiállított - az adózó részére az adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre - jogosító igazolásban feltüntetett kapott adománynak a

ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,”

29. § A Tao. 10. §-a előtti cím és a 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az iskolaszövetkezet adóalapja

10. § (1) Az iskolaszövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva a (2)-(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. §-okban, valamint - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésre - a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték.

(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j), m) és n) pontja és a 8. § (4)-(5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés.

(4) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapja a 6. § (1) bekezdése szerint meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

(5) Az iskolaszövetkezet átalakulása esetén a jogutódnak - ha nem minősül iskolaszövetkezetnek - meg kell növelnie az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

(6) Az iskolaszövetkezetnek az adózottan és az adómentesen képződött eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képződött eredménytartaléknak kell tekinteni a 2004. évi nyitómérlegben szereplő eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az adóévben képződött, amelyben az adózó nem minősült iskolaszövetkezetnek. Az eredménytartalék állományának csökkenését a megelőző évi nyilvántartás alapján számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között. Tőkeleszállításkor, a tagi jogviszony megszűnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni.

(7) Iskolaszövetkezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott eredménytartalékot - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést először az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a fennmaradó rész az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti.

(8) E § alkalmazásában az eredménytartalékkal esik egy tekintet alá a jegyzett tőkének az a része is, amely az eredménytartalék terhére történő felemeléséből származik, valamint a tőketartaléknak a pozitív összevont átértékelési különbözetből származó része. Ha az adózó a jegyzett tőkét leszállítja, azt kell feltételezni, hogy a tőkeleszállítás - az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés összegéig - jegyzett tőkének az eredménytartalékból származó részéből történt.”

30. § A Tao. 13. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a közhasznú társaság célszervezetnek minősülő adózó jogutódja, akkor az adómentesen képződött saját tőke javára számolja el az átalakulást megelőző adóév utolsó napján a célszervezetnél adómentesen nyilvántartott eredménytartalék összegét.

(7) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.”

31. § A Tao. a következő címmel és 13/A. §-sal egészül ki:

A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet adóalapja

13/A. § (1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), cs), d), g), gy), i), j), l), ly), m), n), o), p), r), t), u) és v) pontjaiban és a 7. § (3), (8), (10), (18) bekezdésében foglaltakkal, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), n), o), p) és r) pontjaiban, valamint a 8. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(2) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét

a) jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,

c) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállásának megszűnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha nem rendelkezik közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással, első adóévében a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzett saját tőke összegével,

d) az adózó részére adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásához a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záró állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak az átalakulást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a gazdasági társaság közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként folytatja tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megelőző napon kimutatott saját tőkét - az összevont átértékelési különbözet kivételével - az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni, kivéve az e törvény valamely rendelkezése alapján adómentesen képzett eredménytartalékot, vagy adómentesen képzett saját tőkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott saját tőkeként kell kimutatni.

(4) Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket

a) növelni kell az átalakulással egyidejűleg belépő új (külső) tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,

b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.

(5) Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (4) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.

(6) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.”

32. § (1) A Tao. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő ci)-ck) pontokkal egészül ki:

[Az adózó

c) jogutód nélküli megszűnésekor]

ci) az adózás előtti eredményt módosítja a 7. § (1) bekezdés dzs) és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja szerint még el nem számolt adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tétel,

cj) az adózás előtti eredményt módosítja a (11) és (14) bekezdés alapján vállalt kötelezettség azon részével, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe,

ck) az adózás előtti eredményt módosítja a 18. § előírása alapján megállapított összegnek az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás előtti eredményének módosításakor.”

(2) A Tao. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózó átalakulásakor]

a) a jogelődnél - ha az átalakulás nem minősül kedvezményezett átalakulásnak - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;”

33. § A Tao. 17. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózó az (1)-(3) bekezdésben, illetve a VII. fejezetben foglaltakat alkalmazza a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített elhatárolt veszteségre, azzal, hogy a felszámolási időszak egy adóévnek minősül.”

34. § (1) A Tao. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell az adót megfizetnie]

b) a közhasznú társaságnak és a szociális szövetkezetnek az (5) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,”

(2) A Tao. 20. §-a (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Nem kell az adót megfizetnie]

d) a vízitársulatnak az (5) bekezdésben - 2009. július 1-jétől a (6) bekezdésben - foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül,

e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.”

(3) A Tao. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közhasznú társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett adó arányában érvényesítheti.”

(4) A Tao. 20. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés e) pontja és - 2009. július 1-jétől - a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdés n) pontja és a 13/A. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.”

35. § A Tao. 22/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adózó választása szerint

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy

b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak

minősül.”

36. § (1) A Tao. 22/B. §-a (1) bekezdésének h) pontját követő rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózó adókedvezményt vehet igénybe a]

„üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi;”

(2) A Tao. 22/B. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírása alapján maga állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó - kormányrendeletben meghatározott - elszámolható költség esetén az adózó az adókedvezményt a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe.”

(3) A Tao. 22/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt]

b) az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja a Pénzügyminisztériumhoz, ha az adókedvezmény a Pénzügyminisztérium határozata alapján vehető igénybe.”

(4) A Tao. 22/B. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó), a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, engedély esetén a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.”

(5) A Tao. 22/B. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben]

a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 150 fővel - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy”

(6) A Tao. 22/B. §-a (12) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben]

b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, ha

ba) az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 150 fővel, középvállalkozásnál 75 fővel, kisvállalkozásnál 15 fővel,

bb) az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb 48 kistérség települési önkormányzatának közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 20 fővel, kis- és középvállalkozásnál 5 fővel,

bc) a ba)-bb) pontban megnevezetten kívüli települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 300 fővel, középvállalkozásnál 150 fővel, kisvállalkozásnál 30 fővel,

haladja meg, azzal, hogy a rendelkezések alkalmazásában a vállalkozás méretét a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes besorolás szerint kell figyelembe venni.”

(7) A Tao. 22/B. §-a (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-c), valamint h) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltételeit a kormányrendelet tartalmazza.”

(8) A Tao. 22/B. §-a (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.”

(9) A Tao. 22/B. §-a (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Ha a Pénzügyminisztérium határozatban engedélyezi az adókedvezményt, azt az illetékes minisztérium véleményét figyelembe véve hozza meg. Az engedély kiadása előtt - ha szükséges - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását. A határozatot a benyújtását, hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlást követő 60 napon belül kell meghozni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.”

37. § A Tao. 26. §-ának (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.”

38. § A Tao. 1., 3., 5. és 6. számú melléklete e törvény 2-5. számú melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

39. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére és az e) pontban meghatározott bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra a magánszemély egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, vagy szolgálatát közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.”

40. § Az Eva tv. 6. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) bekezdés szerinti bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.”

41. § Az Eva tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Az eva a pozitív adóalap 25 százaléka.”

42. § Az Eva tv. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja. Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.”

43. § (1) Az Eva tv. 12. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

(5) Az adóalany az adóévre megállapított evát - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.”

(2) Az Eva tv. 12. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. Az (5) bekezdés szerint visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza.”

44. § Az Eva tv. 16/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja.”

45. § Az Eva tv. 17. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.”

46. § Az Eva tv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 25 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.”

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

IV. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

47. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 13. § (1) bekezdésének 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő 41. ponttal egészül ki:

„23. folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás: a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a külön törvényben meghatározott feljogosított fogyasztók, engedélyesek, illetve földgáztermelők közötti földgáz-, illetve villamosenergia termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, továbbá a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás, ahol a jogviszony jellegéből következik a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó állandó rendelkezésre állása.”

„41. adóbiztosíték: a 31/A. § szerinti adómentes termékimport feltételeinek teljesítése hiányában termékimport jogcímén keletkező adófizetési kötelezettség biztosítására szolgáló, az importált termékre vonatkozó adómértékkel kiszámított adó összegének megfelelő összeg, mely a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben a vámbiztosíték nyújtására irányadó szabályok szerint nyújtható.”

48. § Az áfa-törvény 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §-ban a számozás (1) bekezdésre változik:

„(2) Amennyiben az importáló, illetve az import adójogi megbízott

a) nem tesz eleget a 31/A. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek, az adófizetési kötelezettség termékimport után a másik tagállamba történő elfuvarozásra, eljuttatásra meghatározott határidő utolsó napját követő napon keletkezik;

b) nem tesz eleget a 31/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, az adófizetési kötelezettség termékimport után azon a napon keletkezik, amikor az adóhatóság a feltétel fennállásának hiányáról a vámhatóságot értesítette.”

49. § Az áfa-törvény a következő címmel és új 31/A. §-sal egészül ki:

Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódó adómentes termékimport

31/A. § (1) Mentes az adó alól azon termék importja, amely rendeltetési helye a Közösség másik tagállama, feltéve, hogy

a) az importáló az importált terméket a 29/A. § a)-d) pontja szerint adómentesen értékesíti, valamint

b) az importált terméket a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napját követő 30 napon belül belföldről másik tagállamba igazoltan elfuvarozza, eljuttatja, továbbá

c) az importáló - az (5)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - adóbiztosítékot nyújt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a vámhatóság indokolt esetben, egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, melyről határozatot hoz. A határidő meghosszabbítását a vámhatóság feltételekhez - így különösen ismételt árubemutatási kötelezettséghez - kötheti.

(3) A 46. § (3) bekezdés szerinti engedéllyel nem rendelkező adóalany esetén a vámhatóság határozattal megállapítja az adót, ha

a) az importáló, illetve az import adójogi megbízott a termék kivitelére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül nem igazolja a vámhatóságnak, hogy az importált terméket a meghatározott határidőn belül másik tagállamba elfuvarozta, egyéb módon eljuttatta;

b) az adóhatóság értesíti a vámhatóságot, hogy az importáló, illetve az import adójogi megbízott nem tett eleget a 31/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket az importálónak, illetve az import adójogi megbízottnak a vámjogi szabadforgalomba bocsátásra irányuló árunyilatkozat megtételekor

a) kereskedelemi okmányok - így például az importált termék értékesítésére vonatkozó szerződés - bemutatásával, továbbá

b) belföldi közösségi adószámának, valamint a vevő nevének, címének, a vevőnek a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfa azonosító számának), illetve a 29/A. § d) pontja szerinti adómentes értékesítés esetén az importálónak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli közösségi adószámának (áfa azonosító számának) a közlésével

valószínűsítenie kell.

(5) Mentesül az (1) bekezdés c) pontja szerinti adóbiztosíték nyújtása alól az az adóalany,

a) aki (amely) rendelkezik a 46. § (3) bekezdés szerinti engedéllyel, vagy

ba) akinek (amelynek) folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző két egymást követő naptári éven belül és a tárgyévben nem keletkezett, és nem állt fenn az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen, valamint a vámhatóságnál lejárt esedékességű köztartozása, és

bb) aki (amely) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a ba) pontban említett, adótitoknak minősülő adatot a vámhatóságnak átadja, valamint nem áll csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt.

(6) Az adóbiztosíték az adó összegének 50 százaléka azon adóalany részére, aki (amely) folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre és a tárgyévre teljesíti az (5) bekezdés ba) és bb) pontokban foglalt feltételeket.

(7) Amennyiben az importáló helyett import adójogi megbízott jár el, az adóbiztosíték alóli mentesítés feltételeit az import adójogi megbízottnak kell teljesítenie.

(8) Az adóbiztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint az importált termék belföldről másik tagállamba történő kiszállítását a vámhatóság felé igazolták, vagy

b) a termékimport után fizetendő adót a vámhatóság határozata alapján megfizették.

(9) Amennyiben az importálónak kizárólag az e § alapján fennálló termékimport alóli adómentességet megalapozó 29/A. § a)-d) pontja szerinti adómentes termékértékesítése belföldön teljesített, más adóalanyiságot megalapozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, e tényt - illetve ennek megváltozását - az adóhatósághoz be kell jelenteni.”

50. § Az áfa-törvény 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó 30 százaléka nem vonható le. Mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább.”

51. § Az áfa-törvény 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az az adóalany, akinek (amelynek) adószámát az adóhatóság jogerősen törölte, nem gyakorolhatja adólevonási jogát az adószám felfüggesztéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének napja és az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja közötti időszakban teljesített termékbeszerzésre és szolgáltatás igénybevételre.”

52. § Az áfa-törvény 35. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az adólevonási jog - ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik - kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló]

f) az import adójogi megbízottnak az adókötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozata és a termék szabadforgalomba bocsátásáról szóló határozat.”

53. § (1) Az áfa-törvény 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Mentesül a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása alól:

aa) az alapításkor nem pénzbeli betét, hozzájárulás formájában szerzett vagyon tekintetében a gazdasági társaságként működő adóalany,

ab) az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban 36 hónappal korábban (egész hónapként beleszámítva a bejelentkezés hónapját is) beszerzett termék tekintetében a természetes személy adóalany, ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el,

feltéve, hogy birtokolja a nevére szóló, az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumot [35. § (1) bekezdésének a) és ba)-bb) pontja],

b) az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját megelőzően, legfeljebb azonban hat hónappal korábban importált termék tekintetében (egész hónapként beszámítva a bejelentkezés hónapját is) az import adójogi megbízottat igénybevevő importáló, feltéve, hogy birtokolja az import adójogi megbízott 66/K. § (6) bekezdése szerinti, részére kiadott nyilatkozatát, valamint az adott termék szabadforgalomba bocsátásáról szóló határozatot.”

(2) Az áfa-törvény 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben az adóalany adószámát az adóhatóság jogerősen felfüggesztette, az adóalany a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját követően - az adószám felfüggesztésének időtartama alatt - megnyílt levonási jogát, az adószám felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő naptól kezdődően, a levonási jog megnyílásakor hatályos szabályok alapján gyakorolhatja.”

54. § Az áfa-törvény 41. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az importáló helyett import adójogi megbízott jár el, és nem teljesülnek az adómentes termékimport 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei, az adót az import adójogi megbízott fizeti. Amennyiben az import adójogi megbízott rendelkezik a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel, az adót önadózással rendezi.”

55. § (1) Az áfa-törvény 48. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(3) Ha az elszámolandó adó előjele az (1) bekezdés szerinti számítás eredményeként negatív, az elszámolandó adót az adóalany]

c) amennyiben adószámát az adóhatóság jogerősen törölte, az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakra vonatkozóan nem igényelheti vissza.”

(2) Az áfa-törvény 48. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az az adóalany, akinek (amelynek) adószámát az adóhatóság jogerősen felfüggesztette, a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az adószám felfüggesztésének időtartama alatt a felfüggesztéssel érintett adó-megállapítási időszakában, illetve időszakaiban a negatív elszámolandó adóját a (3) bekezdés a) pontja szerint köteles figyelembe venni.”

56. § Az áfa-törvény a következő új XVI/E. fejezettel és 66/K. §-sal egészül ki:

XVI/E. Fejezet

IMPORT ADÓJOGI MEGBÍZOTTRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

66/K. § (1) Import adójogi megbízott az a megbízás elfogadásának évét megelőzően legalább két éve belföldön nyilvántartásba vett adóalany lehet, aki (amely) nem választott alanyi adómentességet és nem kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez.

(2) Import adójogi megbízott igénybevételére a belföldön nyilvántartásba nem vett külföldi adóalany jogosult.

(3) Az import adójogi megbízott erre vonatkozó írásbeli megbízás alapján saját nevében az importáló helyett bemutatja, illetve közli a 31/A. § szerinti adómentes termékimport fennállása feltételeinek valószínűsítéséhez a 31/A. § (4) bekezdésben meghatározott okmányokat, adatokat, valamint eleget tesz a 29/A. § a)-d) pontja szerinti termékértékesítéshez kapcsolódó bevallási, összesítő nyilatkozat tételi és számlaadási kötelezettségnek, és adóbiztosítékot nyújt.

(4) Az import adójogi megbízott az importáló helyett saját nevében teljesített adókötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az adóbevallásában elkülönítetten tünteti fel az importáló által teljesített 29/A. § a)-d) pontja szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre és a termékimportra vonatkozó adatokat, továbbá az összesítő nyilatkozatában az importáló által teljesített 29/A. § a)-d) pontja szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó adatokat.

(5) Az import adójogi megbízott a 43. § (6) bekezdés alapján átvállalja az importálótól a 29/A. § a)-d) pontja szerinti Közösségi adómentes termékértékesítésről történő számlakiállítást azzal, hogy a kiállított számlában, egyszerűsített számlában az importáló adatai (neve, címe, az import rendeltetési tagállamában érvényes, illetve illetősége szerinti adószáma, közösségi adószáma) mellett az import adójogi megbízott nevét, címét, valamint belföldi adószámát és közösségi adószámát is szerepeltetni kell.

(6) Amennyiben az adót a 41. § (3) bekezdése szerint az import adójogi megbízott fizeti meg, nyilatkozik az importáló részére, hogy adókötelezettségét teljesítette. A nyilatkozat tartalmazza a megbízó és a megbízott nevét, az (5) bekezdésben meghatározott adószámokat, a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról hozott határozat számát, valamint a megfizetett adó összegét. A megfizetett adó összegét nem kell feltüntetni a nyilatkozatban, ha az import áfa összegét a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat tartalmazza.

(7) A megbízott a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásáról szóló árunyilatkozattal egyidejűleg bemutatja az import adójogi megbízásra vonatkozó szerződését. A szerződésnek tartalmaznia kell az importáló és az import adójogi megbízott nevét, címét, az import adójogi megbízott belföldi közösségi adószámát, az importáló rendeltetési tagállam szerinti, illetve illetősége szerinti közösségi adószámát. A megbízásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az mely termék importjára vonatkozik. Az import adójogi megbízottnak elkülönített nyilvántartást kell vezetnie az import adójogi megbízás keretében az importáló helyett teljesített kötelezettségekről.

(8) Az import adójogi megbízott és az importáló a termékimporttal kapcsolatos adókötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelős. Az import adójogi megbízásra vonatkozó szerződés megszűnése nem érinti a megbízás fennállása alatt keletkező adókötelezettségért való helytállást.

(9) Az import adójogi megbízottnál a 48. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti 4 millió forintos visszaigénylési értékhatár számításakor az importáló helyett a saját adóbevallásában szerepeltetett 29/A. § a)-d) pontja szerinti adómentes termékértékesítés adóalapját figyelmen kívül kell hagyni.”

HARMADIK RÉSZ

V. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

57. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a 1. pontjának j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a pont kiegészül a következő n) alponttal:

[E törvény alkalmazásában

1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]

j) a 2909 19 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) vagy a bioetanol [7. § 37. pont] előállításához beszerzett 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék kőolaj finomító adóraktárban, finomítói ásványolajraktárban vagy ásványolaj-tárolóban a külön jogszabály szerint, motorbenzinbe való bekeverés céljából történő denaturálását,”

n) a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermék adózott alkoholtermékből történő előállítását.”

(2) A Jöt. 7. §-ának 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„37. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, a Közösségben előállított alapanyagból gyártott, 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből a szeszüzemben, valamint kőolaj finomító adóraktárban, finomítói ásványolajraktárban vagy ásványolaj-tárolóban a külön jogszabály szerint denaturált 2207 20 00 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék;”

(3) A Jöt. 7. §-a kiegészül a következő 37/B. ponttal:

„37/B. E85: a legalább 70% bioetanolt tartalmazó, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célra előállított termék;”

58. § A Jöt. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő h) ponttal:

[A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható]

e) a szeszüzemből kőolaj-finomító adóraktárba, finomítói ásványolajraktárba vagy ásványolaj-tárolóba, amennyiben a szállított jövedéki termék bioetanol vagy a 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék;”

h) - amennyiben 2710 11 31, 2710 11 41, 2710 11 45 vagy 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzin a szállított termék - a kőolaj-finomító adóraktárból vagy finomítói ásványolajraktárból, illetve ásványolaj-tárolóból a 72. § (11) bekezdés szerinti szeszüzembe, E85 előállítása céljára.”

59. § A Jöt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre (-levonásra) jogosult személy a kiszállítást közösségi kereskedelmi tevékenység keretében, saját számlára végző jövedéki engedélyes kereskedő vagy az adóraktár-engedélyes, illetve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholterméket gazdasági tevékenység keretében más tagállamba értékesítő személy.”

60. § A Jöt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a biodízelre és az E85-re kell alkalmazni.”

61. § A Jöt. 37. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő d) ponttal:

[Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a)-g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal az eltéréssel, hogy]

a) a 3. § (2) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában megjelölt jövedéki termékek - kivéve szőlőbor - ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók,”

d) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és az E85 a 72. § (11) bekezdése szerinti esetben ugyanabban az adóraktárban is előállítható,”

[a 38. § (4) bekezdésének figyelembevételével.]

62. § A Jöt. 38. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 37. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál - a 37. § (6) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével - a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.”

63. § A Jöt. 47. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult]

c) az exportáló, ha az adóval növelt áron beszerzett, illetve az adó megfizetése mellett más tagállamból behozott jövedéki termékét a vámhatóság - a vámjogszabályok szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttesen igazolja;”

64. § A Jöt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolaj esetében az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően a hozzá legközelebb álló, az (1) bekezdés a)-d), f)-g) pontjában megjelölt ásványolaj adója, a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti alacsonyabb adómérték, az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pontja szerinti adómérték szorzataként meghatározott összeg, illetve az ásványolajnak a benzin adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése vagy felhasználása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése vagy felhasználása esetén az (1) bekezdés d) pontja szerinti alacsonyabb adómérték.”

65. § A Jöt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kőolaj-finomító adóraktár engedélyese, az ásványolaj-tároló adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló visszaigényelheti vagy fizetendő adójából levonhatja az 52. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt, szabadforgalomba bocsátott motorbenzinben lévő, kizárólag bioetanol alapon gyártott ETBE mennyiségére a (2) bekezdés szerint jutó adót.”

66. § A Jöt. 57/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kőolaj-finomító adóraktár engedélyese, az ásványolaj-tároló adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló visszaigényelheti vagy fizetendő adójából levonhatja az 52. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt, szabadforgalomba bocsátott gázolajban lévő, a Közösségben előállított alapanyagból gyártott biodízel mennyiségére a (2) bekezdés szerint jutó adót.”

67. § (1) A Jöt. 58. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ásványolaj-adóraktári engedély]

b) a kőolaj-finomító engedélyesének a kőolaj-finomító területén kívül található, ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolajtermék kiszerelése, a bioetanol benzinbe való közvetlen bekeverése, továbbá egyéb ellenőrzött ásványolajtermék, valamint megfigyelt termék (kivéve: biodízel) előállítása is végezhető külön engedély nélkül, adóraktári engedéllyel (a továbbiakban: finomítói ásványolajraktár);”

e) ásványolaj önálló tárolását végző tárolótelepre, ahol a bioetanol benzinbe való közvetlen bekeverése is végezhető (a továbbiakban: ásványolaj-tároló);”

[adható.]

(2) A Jöt. 58. §-a kiegészül a következő (13) bekezdéssel:

„(13) A kőolaj-finomítóban és a finomítói ásványolajraktárban az E85 előállítása is végezhető ezen adóraktárakra kiadott adóraktári engedély birtokában.”

68. § A Jöt. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt

  Vissza az oldal tetejére