Időállapot: közlönyállapot (2006.VII.25.)

2006. évi LXV. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése céljából a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a, azzal hogy azok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatálybalépése előtt a Ptk. 74/G. §-a alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlására nem jelölhetők ki.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) működésére a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

b) A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki.

c) A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra.

d) A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető, a közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhető ki.

e) A közalapítvány alapító okiratban megjelölt kezelő szerve (szervezete) a közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

f) A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyben szokásos módon - közzé kell tenni.

(3) A közalapítványt - az alapítványra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően - a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.

(4) A közalapítvány megszűnése esetén az alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát - a hitelezők kielégítése után - a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszűnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további működésének folyamatosságát megfelelően biztosítják.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat az olyan alapítvány esetében is alkalmazni kell, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), az országos hatáskörű szerv (vezetője) vagy a helyi önkormányzat (képviselő-testülete) önállóan vagy a felsoroltak bármelyikével közösen 1994. január 1-je előtt alapított, és e törvény hatálybalépésekor még ebben a formában működik.

(6) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést az (5) bekezdésben felsorolt alapítóknak államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítványaira is alkalmazni kell, ha az ilyen alapítványok alapítói az alapítvány megszüntetését - az érintett alapítvány hozzájárulásával - közösen kérik. Ilyen kérelem hiányában az (5) bekezdésben felsorolt alapító az alapítói jogainak gyakorlására államháztartáson kívüli szervezetet is kijelölhet.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

2. § A koncesszióról szóló - módosított - 1991. évi XVI. törvény a következő alcímmel és 10/A. §-sal egészül ki:

Koncesszióköteles tevékenységet végző állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet magántulajdonos részére történő értékesítése (privatizációja) esetén irányadó szabályok

10/A. § (1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző, a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet értékesítik magántulajdonos részére - amelynek következtében már nem felel meg a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonra, illetve szavazati jogra vonatkozó előírásoknak - legkésőbb a privatizációs eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a koncesszióköteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra, az e §-ban foglalt eltérésekkel, e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárásban ajánlatot kell benyújtania.

(3) A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás lefolytatásához szükséges időtartammal meghosszabbodik.

(4) A koncessziós pályázatok elbírálása során a pályázat elbírálására jogosult csak azt vizsgálhatja, hogy a benyújtott pályázatok megfelelnek-e a törvényben és a kiírásban meghatározott feltételeknek, ugyanakkor nyertest nem hirdethet.

(5) A koncessziós pályázat, valamint az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója - a privatizációs pályázat kiírójával egyetértésben - kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. A koncessziós pályázat és a privatizációs eljárás nyertese az, aki a koncessziós és a privatizációs pályázat feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(6) A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy a privatizáció során megszerzett társaság minősül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

3. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését nem kell vizsgálni]

d) akkor, ha a magyarországi foglalkoztatási jogszabályok hatálya a foglalkoztatóra - Magyarországon történő foglalkoztatás hiányában - nem terjed ki.”

(2) Az Áht. 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha

a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megsértése,

b) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének l)-n) pontjai alapján, a nála működő szakszervezet, üzemi/közalkalmazotti tanács (üzemi megbízott/közalkalmazotti képviselő), illetve ezek tisztségviselőjének az Mt. Második Részében meghatározott jogai megsértése,

c) a Met. 3. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján, az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi megsértése

a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül meghozott jogerős és végrehajtható határozattal nem került megállapításra.”

(3) Az Áht. 15. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) E § alkalmazásában munkáltatón munkavégzés céljából természetes személyt foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet kell érteni. Amennyiben a támogatás igénylője helyi önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, illetve többcélú kistérségi társulás vagy annak költségvetési szerve, úgy a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének - a támogatás céljától függően -, amennyiben

a) a támogatást költségvetési szerv használja fel, vagy a támogatás felhasználása egyértelműen költségvetési szervet érint, a költségvetési szerv,

b) a támogatás felhasználása költségvetési szervet nem érint, az önkormányzat képviselő-testületének hivatala, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete

tekintetében kell teljesülnie.”

(4) Az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Kincstárban pénzforgalmi számlát vezet]

d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) a hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék pénzeszközeinek kezelésére,”

(5) Az Áht. 18/F. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) Az ÁKK Rt. felügyelőbizottságának hatásköre nem terjed ki az államadósság-kezelési stratégia, az ezzel kapcsolatos teljesítménymutatók és a finanszírozási tervek véleményezésére.”

(6) Az Áht. a következő új 24/A. §-sal egészül ki, és az eredeti 24/A. § számozása 24/B. §-ra változik:

„24/A. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a költségvetési törvényben meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntések előkészítéséhez szükséges szakértői munkára társadalmi jellegű, jelentős közéleti személyekből, illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat.

(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által felkért testületi tagok tevékenységüket díjazás nélkül végzik, részükre a (3) bekezdés szerinti végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon költségtérítés adható.

(3) Az előirányzat (1) bekezdés szerinti előirányzatrésze felhasználásának részletes szabályait - így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét - kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben (jogalkotási jog hiányában közösen kiadott nyilvános szabályzatban) határozza meg.”

(7) Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor]

f) javaslatot tesz a minisztériumi fejezetekben azokra az előirányzatokra, amelyek felhasználását a Kormány csak akkor engedélyezi, ha az adott minisztériumi fejezet negyedéves jelentése alapján költségvetésének várható alakulása ezt lehetővé teszi.”

(8) Az Áht. 49. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

[A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -]

q) negyedévenként jelentést nyújt be a Kormánynak a hatáskörébe tartozó fejezeti bevételek és kiadások teljesüléséről és várható éves alakulásáról.”

(9) Az Áht. 95. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez

a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén külön törvény egyedi rendelkezése,

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve esetén a többcélú kistérségi társulás egyedi előzetes engedélye,

c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye,

d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye

szükséges.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a törvényben meg kell határozni a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét, valamint a szervezet működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.

(4) A központi költségvetési szerv a Kormány előzetes engedélyét köteles kérni a részvételével működő gazdálkodó szervezetben való, a jegyzett tőke huszonöt százalékát meghaladó - de legalább százmillió forintot elérő - tőkeemeléshez, továbbá az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi befolyása megszűnik. A Kormány meghatározza azt is, hogy az így létrejövő kisebbségi részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig tartandó vagy tartható fenn. Külön törvény rendelkezése (annak módosítása) szükséges a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.”

(10) Az Áht. 109/G. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő kincstári vagyonnak minősülő erdő használatából, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok esedékességével és megfizetésével egyidejűleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen bevételére a 109/C. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”

(11) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő zsa)-zsc) pontokkal egészül ki:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

zsa) a támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának részletes szabályait, így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét;

zsb) azon szerv vagy személy szakmai tevékenységére, annak jellemzőire, eredményességére és hatékonyságára, ezek értékelésére vonatkozó, közzé-, illetve hozzáférhetővé teendő adatok körét, amely vagy aki állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott, egyéb közfeladatot lát el;

zsc) a költségvetési szervek számvitele egységes kezelésének elősegítése céljából a megfelelő standardizált rendszerek kidolgozására, bevezetésére, alkalmazására vonatkozó szabályokat.”

(12) Az Áht. 124. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételei igazolásának módját és általános eljárási szabályait.”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

4. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi - módosított - XXXIX. törvény (a továbbiakban: Privtv.) 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Az ÁPV Rt. saját vagyonának valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói lakásépítési kölcsönök visszafizetéséből származó, továbbá a külföldi kiküldetések valutakeretének fedezetét biztosító pénzeszközöket - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírt nem vásárolhat.”

(2) A Privtv. 24/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának és a privatizációs tartalék valamennyi pénzeszközét a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a privatizációval és a vagyonkezeléssel összefüggésben vásárolhat.”

(3) A Privtv. melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

5. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló - módosított - 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8/C. § (1) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,

c) a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, továbbá

d) az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét.

(2) A hatósági nyilvántartás adatait az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által, illetve területi szervei útján történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.

(3) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli.

(4) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján az öt éven belül munkaügyi jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

6. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló - módosított - 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-ának c)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá kiegészül a következő h) ponttal:

[Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások - beruházásainak, kísérleti fejlesztéseinek fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásában, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók beruházásainak fejlesztési hitelfinanszírozásában;

d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint - külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint - az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában;

e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában;”

h) a külön jogszabályban meghatározott „Pályamódosító hitelprogram” refinanszírozásában.”

(2) Az MFB tv. 3. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - külön jogszabály, illetőleg az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból, illetőleg európai közösségi forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó - elsődlegesen a közreműködő szervezetként végzett tevékenység eredményességét növelő - feladatokat láthat el, így különösen:

a) támogatott pályázatok kezelését;

b) döntés-előkészítést;

c) pénzügyi lebonyolítást;

d) monitoring végzését;

e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;

f) európai közösségi források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;

g) tanácsadást; valamint

h) egyéb, az a)-g) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat.”

(3) Az MFB tv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MFB Rt. a külön törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet esetében a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol.”

(4) Az MFB tv. 8. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MFB Rt. kizárólag]

c) az e törvény mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben, vagy”

[szerezhet tulajdonrészt.]

(5) Az MFB tv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban - a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott társaságok kivételével - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50% - 1 szavazat mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.”

(6) Az MFB tv. melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

7. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló - a 2005. évi XXVI. és a 2005. évi LXXXIII. törvénnyel módosított - 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebt.) a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a hatóság jogerős és végrehajtható határozata az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. § (9) bekezdés aa) pontjában meghatározott jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza

a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,

c) a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, valamint

d) az alkalmazott jogkövetkezmény megjelölését.

(2) A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa vezetett informatikai rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítését a hatóság végzi a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.

(3) A hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli.

(4) A hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben a foglalkoztatás területén öt éven belül jogsértést elkövető, bírsággal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

8. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kht.) 63. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az ajánlatkérő a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni:]

a) a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) és h) pontja és a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;”

(2) A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a Magyar Bányászati Hivatal adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes.”

(3) A Kbt. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 125. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

(4) A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

(5) A Kbt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 147. § (5) bekezdése esetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

(6) A Kbt. 228. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 225. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő harminc napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

9. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Feotv.) 27. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) A szenátus az a)-m) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet]

b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, feltéve, ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja,”

(2) A Feotv. 121. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„121. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával - korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része kincstári vagyon.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény olyan korlátolt felelősségű társaságot hozhat létre, amelyben - kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik azzal, hogy a befolyás (részesedés) mértékénél az osztalékból való részesedése nem lehet kisebb arányú. Több költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közös társasága esetén elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást. A korlátolt felelősségű társaság további gazdálkodó szervezetet nem hozhat létre, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.”

(3) A Feotv. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„124. § Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról szóló törvény 95. §-át - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kell alkalmazni. Az államháztartásról szóló törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontját az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

10. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 27. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve]

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű - ápolási díjat,”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

11. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 58/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § szerinti személyes gondoskodást.”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

12. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Szociális szövetkezet nem nyújthat személyes gondoskodást.”

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 15. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata, 95. §-ának (7) bekezdése, 104/A. §-ának (1) bekezdésében a „Közalapítvány és” szövegrész, 104/A. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 38. § (4) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az Áht. - e törvény 3. §-ának (9) bekezdésével megállapított - 95. § (2) bekezdésének a) pontját és (3) bekezdését a hatálybalépést követően történő gazdálkodó szervezet alapításkor, illetve abban való részesedés szerzéskor kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekben központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv részesedéssel rendelkezik, és amelyek 2007. október 31-ig nem felelnek meg az Áht. 95. § új (2) bekezdés a) pontja szerinti törvényi feltételeknek, 2007. december 31-ig kezdeményezni kell a jogutód nélküli megszüntetést, vagy azokban a központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv tagsági (részvényesi) jogviszonyának megszüntetését.

(4) A Feotv. - e törvény 9. §-ával megállapított - 121. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit a hatálybalépést követően történő korlátolt felelősségű társaság alapításkor, illetve az abban történő részesedés szerzéskor kell alkalmazni.

(5) Az e törvény 2. §-ával megállapított, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezései e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Feotv. 121. §-ának (3)-(6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet”, „gazdálkodó szervezetben”, „gazdálkodó szervezet” szövegrészek helyébe megfelelően „korlátolt felelősségű társaságot”, „korlátolt felelősségű társaságban”, „korlátolt felelősségű társaság” szövegrészek lépnek.

(7) A Cst. 27. § (1) bekezdése a) pontjának - e törvény 10. §-ával megállapított - aa) alpontjában foglalt rendelkezéseket 2005. szeptember 1-jétől alkalmazni kell.

(8) A gyermekgondozási támogatás visszafizetésére 2005. augusztus 31-ét követően - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/A. §-a szerinti ápolási díjra tekintettel - kötelezett személy esetében a visszafizetést elrendelő határozatot vissza kell vonni és ezzel egyidejűleg intézkedni kell a már visszafizetett ellátás egy összegben történő kifizetéséről.

14. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVI. törvény 8. §-ának (1) bekezdése;

b) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. §-ának (5) bekezdése.

15. § Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a 2005. augusztus 4-ét követően elkövetett, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított jogsértésekre vonatkozó, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény - e törvénnyel beiktatott - 8/C. §-ának (4) bekezdése szerinti adatokat első alkalommal e törvény hatálybalépését követő harmincadik napon hozza nyilvánosságra.

16. § Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző országos hatáskörű szerv a 2006. január 1-jét követően elkövetett, jogerős és végrehajtható határozattal bírsággal sújtott jogsértésekre vonatkozó, az Ebt. - e törvénnyel beiktatott - 17/A. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilvántartási adatokat első alkalommal e törvény hatálybalépését követő harmincadik napon hozza nyilvánosságra.

17. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy

a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. megvásárolhatja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság és az IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Közhasznú Társaság 100%-os tulajdoni részesedését az e társaságok könyvvizsgálói záradékot tartalmazó 2005. évi éves beszámolójában kimutatott saját tőke összegével megegyező értéken,

b) a Miniszterelnöki Hivatal megvásárolhatja a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-től a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Közhasznú Társaság tulajdoni részesedését a társaság könyvvizsgálói záradékot tartalmazó 2005. évi éves beszámolójában kimutatott saját tőke összegével megegyező értéken.

1. számú melléklet a 2006. évi LXV. törvényhez

Melléklet az 1995. évi XXXIX. törvényhez

A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok - az állami tulajdon arányának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló miniszter, illetőleg szerv megjelölésével - a következők:

Társaság neve Tartós állami részesedés
legalacsonyabb mértéke
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 25% + 1 szavazat
Magyar Villamosművek Rt. 99%
Budapest Airport Rt. 25% + 1 szavazat
CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Rt. 100%
Délalföldi Erdészeti Rt. 100%
Észak-magyarországi Erdőgazdasági Rt. 100%
Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. 100%
„Gyulaj” Erdészeti és Vadászati Rt. 100%
Ipoly Erdő Rt. 100%
Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. 100%
Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. 100%
Mátra-Nyugatbükki Erdő és Fafeldolgozó Rt. 100%
Mecseki Erdészeti Rt. 100%
Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. 100%
Nyírségi Erdészeti Rt. 100%
Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. 100%
Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. 100%
Szombathelyi Erdészeti Rt. 100%
Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. 100%
VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Rt. 100%
Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. 100%
Zalai Erdészeti és Faipari Rt. 100%
TISZAVÍZ Kft. 100%
Hungaropharma Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
PICK Szeged Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
HERZ Szalámigyár Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
KAGE Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 25% + 1 szavazat
Szerencsejáték Rt. 100%
Eximbank Rt. 25% + 1 szavazat
MEHIB Rt. 25% + 1 szavazat
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Magyar Posta Rt. 100%
Tokaj Kereskedőház Rt. 99%
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter
Magyar Államvasutak Rt. 100%
Állami Autópálya Kezelő Rt. 25% + 1 szavazat
Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. 50% + 1 szavazat
Közlekedéstudományi Intézet Rt. (KTI Rt.) 50% + 1 szavazat
Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Rt. 50% + 1 szavazat
ExVÁ Robbanásbiztos Villamos Berendezéseket Vizsgáló Kht. 100%
Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%
Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Dél-alföldi Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Paksi Atomerőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Dunamenti Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Vértesi Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Bakonyi Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
PANNONPOWER Energiatermelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Mátrai Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Tiszai Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Budapesti Erőmű Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Dunántúli Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Budapesti Elektromos Művek Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Országos Villamostávvezeték Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 50% + 1 szavazat
MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Magyar Távközlési Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. 75%
Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100%
Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100%
Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100%
Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. 100%
Konzervipari Kutató és Fejlesztő és Minőségvizsgáló Kft. 100%
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. 100%
Országos Húsipari Kutatóintézet Kft. 100%
Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt. 100%
Agroster Besugárzó Rt. 25% + 1 szavazat
Concordia Közraktár Rt. 100%
ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. 25% + 1 szavazat
Geodéziai és Térképészeti Rt. 25% + 1 szavazat
Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. 25% + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Hortobágyi Génmegőrző Kht. 100%
Hortobágyi Halgazdasági Rt. 100%
Dunamenti Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat
Dunántúli Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat
Észak-dunántúli Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat
Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat
Tiszamenti Regionális Vízmű Rt. 50% + 1 szavazat
Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Kht. (VITUKI) 50% + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
Agora Ipari Kft. 100%
Erfo Ipari Kht. 100%
Kézmű Kht. 100%
Főkefe Kht. 100%
Savaria Nett-Pack Kft. 100%
Szegedi SZEFO Rt. 100%
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: egészségügyi miniszter
Gyógynövénykutató Intézet Rt. 25% + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: oktatási és kulurális miniszter
Nemzeti Színház Rt. 100%
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: honvédelmi miniszter
HM ARCOM Kommunikációtechnikai Rt. 50% + 1 szavazat
HM ARZENÁL Elektromechanikai Rt. 50% + 1 szavazat
HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnika Rt. 50% + 1 szavazat
HM Elektronikai Igazgatóság Rt. 100%
HM Budapesti Erdőgazdasági Rt. 100%
HM Kaszói Erdőgazdasági Rt. 100%
HM VERGA Veszprémi Erdőgazdasági Rt. 100%
Dunai Repülőgépgyár Rt. 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 100%
KOPINT DATORG Szervezési és Adatfeldolgozási Rt. 50% + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter
Államadósság Kezelő Központ Rt. 100%
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: igazságügyi és rendészeti miniszter
Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. 50% + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: önkormányzati és területfejlesztési miniszter
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 100%
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. 50% + 1 szavazat
Sportlétesítmények Vállalat Rt. 75%
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Magyar Fejlesztési Bank Rt.
Hitelgarancia Rt. 50% + 1 szavazat
Regionális Fejlesztési Holding Rt. 100%
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 50% + 1 szavazat

2. számú melléklet a 2006. évi LXV. törvényhez

Melléklet a 2001. évi XX. törvényhez

Az MFB Rt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján 100%-ot elérő tulajdoni részesedéssel rendelkezhet a következő gazdálkodó szervezetekben:

Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.

Magyar Követeléskezelő Rt.

Magyar Közmű Kft.

Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Kft.

Magyar Export-Import Bank Rt.

Magyar Exporthitel Biztosító Rt.

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.

Beszállítói Befektetői Rt.

Tőkepartner Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.

Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.

IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht.

E törvény 2. §-ának d) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében alapított gazdasági társaság”


  Vissza az oldal tetejére