Időállapot: közlönyállapot (2006.VIII.2.)

2006. évi LXXII. törvény

a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról * 

1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (1) bekezdés felvezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a közigazgatási szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;”

(2) A Ktv. 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés];”

(3) A Ktv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.”

(4) A Ktv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”

(5) A Ktv. 19. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

(6) A Ktv. a következő új 34/B. §-sal egészül ki:

„34/B. § A köztisztviselőt soron kívül minősíteni kell, ha a 34. § (4) bekezdése szerinti teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy a köztisztviselő a teljesítménykövetelményeket nem vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.”

(7) A Ktv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével -, a Területpolitikai Kormányzati Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar Államkincstárnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Szerencsejáték Felügyeletnél, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

(8) A Ktv. 45. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A központi hivatal vezetőjének és helyettesének, testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.”

(9) A Ktv. 45. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója és főigazgató-helyettese főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató alapilletménye az illetményalap 11-szerese, a főigazgató-helyettesé 9,5-szerese, s egyéb juttatásaikat az Országgyűlés elnöke állapítja meg.”

2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1) bekezdés felvezető szövege, valamint b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha”

b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;

c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti vagy más munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség;”

(2) A Kjt. 37. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

(3) A Kjt. 37/A. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.”

3. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (1) bekezdés felvezető szövege, valamint a) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, az országos parancsnok vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;”

c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot;”

(2) A Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

c) a vezetői kinevezés visszavonását követően a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható.”

(3) A Hszt. 56. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

a) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs,

b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”

(4) A Hszt. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”

(5) A Hszt. 63. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

(6) A Hszt. 245/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E szervek országos parancsnokai és helyettesei illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.

(3) E szervek területi szerveinek vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - főosztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője osztályvezetői beosztási illetményre jogosult.”

4. § (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 59. § (1) bekezdés felvezető szövege, valamint c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állomány tagjának szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha”

c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot;”

(2) A Hjt. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthető fel, ha

a) állapotának megfelelő más betölthető beosztás a Honvédségnél számára nem biztosítható,

b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”

(3) A Hjt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.”

(4) A Hjt. 67. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

(5) A Hjt. a következő új 109/A. §-sal egészül ki:

„109/A. § A Honvéd Vezérkar főnöke és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, valamint helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.”

5. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/T. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Az e fejezet alapján foglalkoztatott munkavállalók esetében alkalmazni kell a Ktv. 14/A. §-ában foglaltakat.

(4) A munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a 97. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően:

a) a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletben jogosult,

b) a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(5) Ha a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmondási időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.”

6. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 18. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A főtitkár illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselői illetményalap 25,8-szorosa, a főtitkárhelyettes illetménye nyelvpótlék nélkül a köztisztviselői illetményalap 19,35-szöröse. A főtitkár és a főtitkárhelyettes illetményét az Akadémia elnöke legfeljebb 30%-kal megemelheti. A főtitkár és a főtitkárhelyettes egyéb juttatásait az Akadémia elnöke állapítja meg.”

7. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 1. § (1)-(6) bekezdése, 2. §-a, 3. § (1)-(5) bekezdése, 4. § (1)-(4) bekezdése és 5. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.

(3) A Ktv. e törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított 18. § (4) bekezdésének, 1. § (4) bekezdésével megállapított 19. § (7) bekezdésének, 1. § (5) bekezdésével megállapított 19. § (9) bekezdésének, a Kjt. e törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított 37. § (12) bekezdésének, 2. § (3) bekezdésével megállapított 37/A. § (2) bekezdésének, a Hszt. e törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított 63. § (5) bekezdésének, 3. § (5) bekezdésével megállapított 63. § (7) bekezdésének, a Hjt. e törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított 60. § (2) bekezdésének, 4. § (4) bekezdésével megállapított 67. § (8) bekezdésének, valamint az Mt. e törvény 5. §-ával megállapított 193/T. § (4)-(5) bekezdésének rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követően közölt felmentésekre, illetve felmondásokra kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ktv. 34. § (8)-(9) bekezdése, 61. § (2) bekezdése és 64. § (4) bekezdése.

(5) 2007. január 1-jén hatályát veszti a Ktv. 17. § (4) bekezdése, 20/A. § (1) bekezdésében a „- feltéve, hogy a 17. § (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre -” szövegrész, 20/A. § (5) bekezdés b) pontja, 31. § (6) és (8) bekezdésében a „végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában” szövegrészek, a Kjt. 30. § (3) bekezdése, 37. § (10) bekezdésében az „- eltérő megállapodás hiányában -” szövegrész, a Hszt. 56. § (3) bekezdése, 245/D. § (2) bekezdésében a „végzettségének, képzettségének és” szövegrész, valamint a Hjt. 59. § (3) bekezdése.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 11/A. § (4) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg, 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „a miniszterelnök kabinetfőnöke” szövegrész helyébe az „a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szöveg, 30/A. § (1) bekezdésében a „15%-át” szövegrész helyébe a „20%-át” szöveg, 30/A. § (2) bekezdésében a „legalább hároméves közigazgatási” szövegrész helyébe a „szakmai” szöveg, valamint a „legalább 10 éves közigazgatási” szövegrész helyébe a „szakmai” szöveg, 43. § (4) bekezdésében az „a 34. § (1) bekezdésben meghatározott teljesítmény értékeléstől függően” szövegrész helyébe a „szakmai munkája értékelése alapján” szöveg lép.

(7) 2007. január 1-jén a Ktv. 19. § (6) bekezdésében a „17. § (4)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „17. § (5) bekezdése” szöveg, a Kjt. 23. § (5) és (7) bekezdéseiben, valamint 30. § (6) bekezdésében az „a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő” szövegrészek helyébe a „más” szövegek, a Hszt. 63. § (4) bekezdésében a „(3) vagy (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés b) pontja” szöveg lép.

(8) E törvény hatálybalépésétől számított egy évig a Ktv. 30/A. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói cím közigazgatási vagy jogi szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőnek is adományozható, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát az adományozástól számított egy éven belül le kell tennie. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a szakmai tanácsadói vagy főtanácsadói cím a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a Ktv. 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.


  Vissza az oldal tetejére