Időállapot: közlönyállapot (2006.X.20.)

2006. évi LXXIX. törvény

a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2006. május 12-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2006. május 12-én aláírt Egyezmény kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény a szociális biztonságról a Koreai Köztársaság és a Magyar Köztársaság között

A Koreai Köztársaság és Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek), mivel szabályozni kívánják a két ország viszonyát a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) A jelen Egyezményben a következő kifejezések az alábbi jelentéstartalommal szerepelnek:

a) „állampolgár”:

(i) a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) vonatkozásában, a módosított állampolgársági törvény által meghatározott koreai állampolgár,

(ii) a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) vonatkozásában azok a természetes személyek, akik az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendők;

b) „jogszabályok”: a szociális biztonságnak a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek;

c) „illetékes hatóság”: a 2. cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott szociális biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok;

d) „teherviselő”: az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtása;

e) „biztosítási időszak”: a Szerződő Fél joga szerint járulékfizetési időszakként elismert és teljesített időszak, illetőleg az említett jog szerinti járulékfizetési időszaknak megfelelő időtartam;

f) „ellátás”: a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályokban rögzített pénzbeli ellátások;

g) „lakóhely”: az a hely, ahol az illető személy állandó jelleggel lakik a Szerződő Felek bármelyikének jogszabályai szerint;

h) „tartózkodás helye”: az a hely, ahol az illető személy ideiglenes jelleggel tartózkodik, amely esetben a tartózkodás hosszúsága rendszerint kapcsolódik az előzetesen meghatározott tartózkodási célkitűzés megvalósulásához.

(2) A jelen cikkben nem definiált kifejezések a hatályos, vonatkozó jogban használt jelentéstartalommal értendők.

2. cikk

Tárgyi hatály

(1) A jelen Egyezmény az alábbi jogszabályokra vonatkozik:

a) Korea vonatkozásában,

(i) a nemzeti nyugdíjtörvény és

(ii) csak a II. rész vonatkozásában a foglalkoztatásbiztosítási törvény;

b) Magyarország vonatkozásában,

(i) a társadalombiztosítási járulékok fizetésére vonatkozó jogszabályok,

(ii) a társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozó jogszabályok,

(iii) csak a II. rész tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénynek a munkanélküliek ellátásához kapcsolódó fizetési kötelezettséget szabályozó rendelkezései.

(2) Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a jelen cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok nem foglalják magukban az egyik Szerződő Fél és egy harmadik fél által a szociális biztonságról megkötött egyezményeket vagy más nemzetközi megállapodásokat, illetve azokat a jogszabályokat, amelyeket ezek hatályba léptetése céljából hoznak létre.

(3) A jelen Egyezmény alkalmazandó azokra a jövőbeni jogszabályokra is, amelyek a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat módosítják, kiegészítik, egységesítik vagy ezeket hatályon kívül helyezik.

(4) A jelen Egyezmény alkalmazható azokra a jogszabályokra, amelyek az egyik Szerződő Fél meglévő jogszabályainak hatályát terjesztik ki egy új kedvezményezetti körre, ha arról az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága írásban értesíti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, és ez utóbbi az értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül nyilatkozik a kiterjesztés elfogadásáról.

3. cikk

Személyi hatály

A jelen Egyezmény mindazon személyekre alkalmazandó, akik korábban vagy jelenleg is valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint e személyek azon hozzátartozóira és hátramaradottaira, akik az adott Szerződő Fél hatályos jogszabályai szerint annak minősülnek.

4. cikk

Egyenlő bánásmód elve

(1) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, bármelyik Szerződő Félnek az igényjogosultságra és az ellátások fizetésére vonatkozó jogszabályainak alkalmazása során a 3. cikkben meghatározott bármely személyt, akiknek lakó- vagy tartózkodási helye a Szerződő Felek területén található, ugyanolyan bánásmódban kell részesíteni, mint amilyenben e Szerződő Fél állampolgárai részesülnek. A fentiek - a jelen bekezdésben meghatározott személyektől származó jogosultságaik tekintetében - azokra a hozzátartozókra és hátramaradottakra is alkalmazandók, akiknek lakó- vagy tartózkodási helye bármelyik Szerződő Fél területén található.

(2) Az első bekezdés nem alkalmazandó azon egyösszegű járulék-visszafizetésekre, amit Korea a saját jogszabályai szerint eszközöl.

(3) Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Fél jogszabályai alapján szerzett ellátás nem képezheti csökkentés, módosítás, felfüggesztés, visszavonás vagy elkobzás tárgyát annak alapján, hogy a jogosult a másik Szerződő Fél területén tartózkodik vagy lakik, és az ellátás a másik Fél területén is kifizetendő.

(4) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján fizetendő ellátások a másik Szerződő Fél azon állampolgárait is megilletik, akiknek tartózkodási helye nem a Szerződő Felek területein található, ugyanolyan feltételekkel, mint amilyeneknek az első Szerződő Fél azon állampolgárainak kell megfelelniük, akiknek tartózkodási helye a Szerződő Felek területén kívül található.

(5) Az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének eleget téve Magyarország a jelen Egyezmény alkalmazása során az Európai Unió azon állampolgárait, akik valamilyen gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakorolják a szabad mozgáshoz való jogukat, a magyar állampolgárokkal egyenlő bánásmódban részesíti. A Szerződő Felek e célból együttműködnek. Az igazgatási költségeket kivéve, ez a rendelkezés nem jelent semmilyen többletköltséget a koreai Fél számára.

5. cikk

Ellátások egybeesése

(1) Az egyik Szerződő Fél azon jogszabályai, amelyek más igényjogosultságok, ellátások vagy jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az igényjogosultságot vagy az ellátást, a másik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásából adódó esetekre is megfelelően alkalmazandók.

(2) Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra vagy jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem megszerezni, sem fenntartani nem lehet. Ez azonban nem érvényes a rokkantság, az öregség vagy a halál esetén járó ellátásokra.

II. RÉSZ

A BIZTOSÍTOTTI JOGVISZONYRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Általános rendelkezések

(1) Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, az egyik Fél területén munkavállalóként alkalmazott személy - alkalmazása vonatkozásában - kizárólag e Szerződő Fél joghatósága alá tartozik.

(2) Az a személy, akinek lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén található, de önálló vállalkozóként a másik Szerződő Fél vagy mindkét Szerződő Fél területén dolgozik, önálló vállalkozása vonatkozásában csak az első Szerződő Fél joghatósága alá tartozik.

(3) Az a személy, akit munkavállalóként mindkét Szerződő Fél területén alkalmaznak, vagy önálló vállalkozó az egyik Szerződő Fél területén és alkalmazottként dolgozik a másik Szerződő Fél területén, csak azon Szerződő Fél joghatósága alá tartozik, amelynek területén lakóhelye található.

7. cikk

Kiküldött munkavállalók

(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett telephellyel rendelkező munkáltató alkalmazásában álló személyt munkáltatója ennek képviseletében történő munkavégzés céljából a másik Szerződő Fél területére küldi, az első harminchat hónap alatt e munka vonatkozásában az első Szerződő Fél kötelező biztosításról szóló jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is az első Szerződő Fél területén állna alkalmazásban. A jelen bekezdést azon munkavállalónál is alkalmazni kell, akit az egyik Szerződő Fél területén működő munkáltatója kiküld a másik Szerződő Fél területén működő leány- vagy fiókvállalatához.

(2) Amennyiben a kiküldetés meghaladja a jelen cikk (1) bekezdésében megjelölt időtartamot, az (1) bekezdésben említett Szerződő Fél joghatósága további harminchat hónappal meghosszabbodik, feltéve, ha mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt teherviselők vagy egyéb szervek helyt adnak a munkavállaló és a munkáltató ez irányú közös kérelmének.

8. cikk

Tengerészek és a repülőgépek hajózó személyzete

(1) Az Egyezmény rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek a tengerjáró hajón szolgálatot teljesítő személyek kötelező biztosításáról szóló jogszabályait.

(2) Az a személy, aki egy repülőgépen tisztként vagy a repülőgép személyzetének tagjaként áll alkalmazásban, e munka tekintetében annak a Szerződő Félnek a joghatósága alá tartozik, amelynek területén az őt alkalmazó vállalkozás központi irodája található. Ha azonban a vállalkozás fiókirodával vagy képviselettel rendelkezik a másik Szerződő Fél területén, és a személy e fiókiroda vagy képviselet alkalmazásában áll, és nem tartozik a 7. cikk hatálya alá, annak a Szerződő Félnek a joghatósága alá tartozik, amelynek területén a fiókiroda vagy képviselet működik.

9. cikk

Diplomáciai képviseletek tagjai és köztisztviselők

(1) A jelen Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény (1961. április 18.), valamint a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény (1963. április 24.) rendelkezéseit nem érinti.

(2) Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá tartozó személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében - családtagjaikkal együtt - az egyik Szerződő Fél hatóságai vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.

10. cikk

Módosító rendelkezés

A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt teherviselők vagy más szervek közös megegyezéssel kivételeket tehetnek a II. rész rendelkezései alól:

a) a munkavállaló és munkáltatója közös kérelmére, vagy az önálló vállalkozó kérelmére, az érintett személy tekintetében, vagy

b) a személyek bármely kategóriája tekintetében.

III. RÉSZ

AZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A jóváírható időtartamok összesítése és a nyugdíjszámítás

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a Szerződő Félnek a teherviselője - ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra - szükség szerint figyelembe veszi a másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik, vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni, ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők egybeszámítása nem alapozza meg az igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás általános rendszerében kell egybeszámítani.

(3) A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére a másik Szerződő Fél azon jogszabályai mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.

(4) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a III. rész alkalmazása nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő Félnek a teherviselője kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok előírásai szerint figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.

12. cikk

Különleges rendelkezések Korea tekintetében

(1) A koreai jog azon követelménye, amely szerint a rokkantsági nyugdíj és a hátramaradotti ellátás elnyeréséhez az szükséges, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakában a szóban forgó személy jóváírható időtartammal rendelkezzék, teljesültnek tekintendő, ha a személy a biztosítási esemény bekövetkezésének a koreai jog alapján meghatározott időszakában, Magyarország joga alapján szerez ellátásra jogosultságot.

Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésével és a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban a koreai jogszabályok szerinti ellátásokra való jogosultság meghatározásakor figyelembe veszik a Magyarország joghatósága szerint jóváírható időtartamokat, a fizetendő ellátást az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) A koreai hivatal először köteles azt a nyugdíjösszeget kiszámítani, amelyet akkor kellene fizetni az adott személynek, ha valamennyi figyelembe vett - a két Szerződő Fél joghatósága alatt keletkezett - időtartam koreai joghatóság alatt keletkezett volna. A nyugdíj összegének meghatározásához a koreai hivatalnak figyelembe kell vennie az adott személy szokásos átlagos havi jövedelmét abban az időszakban, amely alatt a koreai jog alapján szerzett jogosultságot.

b) A koreai hivatal ezt követően az a) pont szerint kiszámított nyugdíjösszeg alapulvételével, saját joga alapján figyelembe vett biztosítási időszakok időtartama, és a két Szerződő Fél joghatósága alatt keletkezett biztosítási időszakok összes időtartamának arányosítása útján számítja ki a koreai jogszabályok szerint fizetendő részleges ellátást.

(2) A másik Szerződő Fél állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett kaphatnak egyösszegű visszatérítést, mint a koreai állampolgárok.

(3) A koreai joghatály alá tartozó biztosítási időszakra alkalmazni kell a koreai jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek járulékfizetés elmulasztása miatt korlátozzák a rokkantsági nyugdíjra és hátramaradotti ellátásra egyébként jogosult személyek jogosultságát.

13. cikk

Különleges rendelkezések Magyarország tekintetében

(1) Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.

(2) Az (1) bekezdés értelmében kiszámított ellátás összege vonatkozásában csak a magyar jogszabályok szerint szerzett jövedelmet, valamint fizetett járulékokat kell figyelembe venni.

14. cikk

Az összeszámítás szempontjából figyelembe vehető legrövidebb időszak

Az Egyezmény 11-13. cikke nem alkalmazható az egyik Szerződő Fél esetében a személy öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásra való jogosultságának megállapítására, kivéve ha az illető személy e Szerződő Fél jogszabályai szerint legalább 12 hónap biztosítási időszakot szerzett. E biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél a teljesítés és az elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe, mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.

IV. RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Igazgatási megállapodás

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések rögzítésére igazgatási megállapodást kötnek.

(2) A Szerződő Felek kapcsolattartásért felelős hivatalaikat az igazgatási megállapodásban nevezik meg.

16. cikk

Információcsere és kölcsönös segítségnyújtás

(1) A Szerződő Felek illetékes hatóságai és hivatalai hatáskörüknek megfelelően kötelesek:

a) a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges információkat az általuk alkalmazott jogszabályok által megengedett mértékben egymással közölni;

b) a jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény alapján alkalmazott jogszabályok értelmében járó ellátásokra való jogosultság meghatározásával, illetőleg ezek folyósításával kapcsolatban egymásnak segítséget nyújtani; és

c) a lehető legrövidebb időn belül közölni egymással a jelen Egyezmény alkalmazása érdekében hozott intézkedéseket, valamint azokat a saját jogszabályaikban bekövetkező változásokat, amelyek a jelen Egyezmény alkalmazását érinthetik.

(2) A jelen cikk (1) bekezdés b) pontjában említett segítségnyújtás ingyenes, kivéve a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott igazgatási megállapodásban meghatározandó eseteket.

17. cikk

Adatvédelem

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott jogszabályok szerint személyes jellegű adatok közlésére kerül sor, úgy a Szerződő Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek:

a) A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtása szempontjából az egyik Szerződő Fél adatokat közölhet a másik Szerződő Fél teherviselőinek. A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az átadó teherviselő előzetes beleegyezésével, valamint az erre a teherviselőre vonatkozó hazai jogszabályoknak megfelelően adhatók át.

b) A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal elért eredményekről.

c) Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából való szükségességére. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó teherviselőt. A fogadó teherviselő, amennyiben az helyénvaló, köteles az adatokat helyesbíteni vagy törölni.

d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, kérelmére tájékoztatni kell. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelynek valamely szervétől a tájékoztatást kérik.

e) Ha az egyik Szerződő Fél valamely teherviselője a jelen Egyezmény alapján személyes adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó szerve a rá vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az érintett személlyel szemben arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga az irányadó.

f) Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.

g) A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő köteles rögzíteni.

h) Az átadó és a fogadó teherviselő köteles gondoskodni az átadott személyes adatok hatékony védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.

i) Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles - az érintett kérelmére - az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik Felet haladéktalanul értesíteni kell.

j) A Szerződő Felék biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén az érintett személyek a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga alapján jogorvoslatra jogosultak legyenek.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti titkokra is.

18. cikk

A dokumentumok díjmentessége és hitelesítési kötelezettség alól való mentesítése

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján a Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy hivatalához benyújtott valamely okirat teljesen vagy részben mentesül a díjak és illetékek - ideértve a konzuli és ügyintézési díjakat is - megfizetése alól, e mentesség azokra a hasonló jellegű okiratokra is vonatkozik, amelyeket a jelen Egyezmény alkalmazása során a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy hivatalához nyújtanak be.

(2) A jelen Egyezménnyel kapcsolatban bármelyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy hivatala által benyújtott okiratokat és tanúsítványokat diplomáciai és konzuli hatóságokkal hitelesíttetni nem szükséges.

(3) Az egyik Szerződő Fél hatósága vagy teherviselője által hiteles és pontos másolatként tanúsított dokumentummásolatokat a másik Szerződő Fél hatóságának vagy teherviselőjének minden további hitelesítés nélkül is ekként kell elfogadnia.

19. cikk

A kapcsolattartás nyelve

(1) Ha a jelen Egyezmény vagy az Egyezmény által érintett jogszabályok végrehajtása szükségessé teszi, a Szerződő Felek illetékes hatóságai és teherviselői közvetlenül levelezhetnek mind egymással, mind a világ bármely pontján tartózkodó, bármely személyekkel is. A levelezés nyelve a Szerződő Felek bármelyik hivatalos nyelve vagy az angol is lehet.

(2) Egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy hivatala sem utasíthat vissza semmilyen kérelmet vagy okiratot kizárólag azért, mert az a másik Szerződő Fél egyik hivatalos nyelvén íródott.

20. cikk

Kérelmek, nyilatkozatok vagy fellebbezések benyújtása

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a másik Szerződő Félnek egy olyan teherviselőjénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére, akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha azt az első Szerződő Fél teherviselőjénél ugyanazon a napon nyújtották volna be. Ez a rendelkezés, amennyiben helyénvaló, az egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően alkalmazandó.

(2) Az egyik Szerződő Fél azon illetékes hatóságának vagy teherviselőjének, amelynél a kérelmet, nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, rögzítenie kell, hogy a dokumentumot mikor kapta kézhez, és haladéktalanul továbbítania kell azt a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy teherviselőjéhez.

(3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül, feltéve, ha a kérelmező olyan információt bocsát rendelkezésre, amely bizonyítja, hogy az illető személy biztosítási időszakot szerzett a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.

21. cikk

Az ellátások kifizetése

(1) A Szerződő Fél hivatala a jelen Egyezmény szerinti ellátásokat e Szerződő Fél hivatalos fizetőeszközében fizeti ki.

(2) Ha a Szerződő Fél területén kívül tartózkodó személyek részére történő kifizetéseket, illetve a pénzeszközök átutalását valamelyik Szerződő Fél részéről devizakontroll vagy egyéb, a kifizetést korlátozó intézkedésnek vetik alá, az adott Szerződő Fél köteles késedelem nélkül megfelelő intézkedéseket foganatosítani az Egyezmény 3. cikkében meghatározott, a másik Szerződő Fél területén lakó vagy tartózkodó személyeknek a jelen Egyezmény alapján folyósítandó bármely összeg kifizetésének biztosítására.

22. cikk

Jogviták rendezése

A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő jogvitákat a Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti tárgyalások útján kell rendezni.

V. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A jelen Egyezmény az ellátásra való jogosultságot legkorábban az Egyezmény hatálybalépésének napjától biztosítja.

(2) Az (1) bekezdéstől függően, az ellátásra való jogosultságnak a jelen Egyezmény alapján történő meghatározása során mind a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt fennálló biztosítási időtartamot, mind pedig a hatálybalépés időpontja előtt történt bármely más lényeges eseményt figyelembe kell venni. Azonban egyik Szerződő Fél hivatalának sem kell figyelembe vennie azokat a biztosítási időtartamokat, amelyek korábban keletkeztek, mint a saját jogszabályaik alapján jóváírható időtartamok tekintetében meghatározott legkorábbi időpont.

(3) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott, igényjogosultságokra vonatkozó döntések/megállapítások nem korlátozhatják a jelen Egyezmény alapján keletkező jogokat.

(4) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt meghatározott ellátások kérelemre újból meghatározhatók, ha kizárólag az Egyezmény rendelkezései alapján következik be változás. Ha a jelen bekezdés előző mondata alapján elvégzett új meghatározás eredményeként megszűnik a nyugdíjjogosultság, vagy a nyugdíj összege kevesebb lesz, mint a jelen Egyezmény hatálybalépése előtti utolsó időszakra kifizetett összeg, a nyugdíj korábban fizetett összegét kell továbbra is folyósítani.

(5) A 7. cikk alkalmazásakor olyan személyek esetében, akiket a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt küldtek az egyik Szerződő Fél területére, a cikkben említett foglalkoztatási időtartamok kezdetének az Egyezmény hatálybalépésének napját kell tekinteni.

(6) A III. rész rendelkezéseit csak azokra az ellátásokra kell alkalmazni, amelyekre vonatkozóan a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján, vagy ezt követően nyújtottak be kérelmet.

24. cikk

Hatálybalépés

A jelen Egyezmény azon hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges összes követelménynek eleget tettek.

25. cikk

Az Egyezmény időtartama és felmondása

(1) A jelen Egyezmény azon hónapot követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig marad hatályban, amikor valamelyik Szerződő Fél a jelen Egyezmény felmondásáról a másik Felet írásban értesítette.

(2) Az Egyezmény felmondása esetén a jelen Egyezmény alapján szerzett ellátásra való jogosultság, vagy az ellátások kifizetése érvényben marad. A Szerződő Felek kötelesek megállapodni a folyamatban lévő jogszerzési ügyekről.

A fentiek hiteléül, a megfelelően felhatalmazott alulírott személyek aláírták a jelen Egyezményt.

Készült két példányban Budapesten, 2006. május 12-én, magyar, koreai és angol nyelven; amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó.

(Aláírások)”

4. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 24. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló megállapodást rendeletben hirdesse ki.


  Vissza az oldal tetejére