Időállapot: közlönyállapot (2006.XI.10.)

2006. évi LXXXVII. törvény

egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról * 

1. § A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A legfőbb ügyész mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmijog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3) Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg.”

2. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Az alkotmánybírákat az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.”

(2) Az Abtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

(Az Alkotmánybíróság elnöke)

d) az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést,”

(3) Az Abtv. 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:)

g) az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztése;”

3. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.”

4. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az országgyűlési biztost az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.”

5. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3) A hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.”

6. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § (1) A Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az e megbízatásával összefüggésben elkövetett cselekmények tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.

(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(3) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli állapot idején - függetlenül attól, hogy az őket e törvény vagy külön törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést a köztársasági elnök teszi meg.”

7. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.”

8. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 551. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„551. § (1) A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztségük fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyek gyanúsítottkénti kihallgatására csak a mentelmi jog felfüggesztése után kerülhet sor, és ezt megelőzően az ilyen személlyel szemben - a tettenérés esetét kivéve - e törvény szerinti kényszerintézkedés nem alkalmazható.”

9. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a következő 137/A. §-sal és az azt megelőző következő alcímmel egészül ki:

„Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség

137/A. § A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz - az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez vagy szervhez.”

10. § (1) Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Epjtv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.”

(2) Az Epjtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne.”

(3) Az Epjtv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Európai Parlament teheti meg.”

11. § E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

12. § (1) E törvénynek az Abtv.-t, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvényt, az Obtv.-t, a Bsz.-t, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt és a Kjtv.-t módosító rendelkezései az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontban hatályát veszti

a) a Kjtv. 8. § (3) bekezdésének első mondatában az „1993. évi CX.” szövegrész, 14. § a) pontjában az „1995. évi XL.” szövegrész, 23. § c) pontjában az „1996. évi LVII.” szövegrész,

b) az Obtv. 12-14. §-a, valamint

c) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 31. § (1) bekezdése.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontban a Kjtv. 3. § (1) bekezdésének második mondatában a „1996. évi LXXXVIII.” szövegrész helyébe „az egészségügyi hozzájárulásról szóló”, 8. § (4) bekezdésében a „a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek” szöveg, valamint a Bsz. 17. § (2) bekezdésében „az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT)” szövegrész helyébe az „OIT” szöveg lép.

13. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXX. törvény 6. §-a,

b) a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdése,

c) a Be. 552. § (3) bekezdésének első mondatában az „ , illetőleg a hozzájárulás megadását” szövegrész, valamint e bekezdés második mondata,

d) az Epjtv. 10. § (3) bekezdése, valamint 12. § (2), (3) és (6) bekezdése és 23. §-a.

(2) A Be. 552. § (1) bekezdés első mondatában és (2) bekezdés első mondatában az „ , illetőleg a hozzájárulás megadására” szövegrész helyébe a „vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz - az arra való javaslat megtételére” szöveg lép.


  Vissza az oldal tetejére