Időállapot: közlönyállapot (2006.XII.15.)

2006. évi CXII. törvény

a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.”

(2) A Jht. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) pénzkölcsön nyújtása Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);”

(3) A Jht. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti. Az ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását névjegyzékben szereplő, felsőfokú végzettségű és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítő ingatlanértékelők végezhetik.”

2. § A Jht. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A jelzálog-hitelintézet EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett akkor nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg, előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghitelt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel-vásárlás), ha a fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog terheli, amely a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Az EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha

a) a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerül, és

b) a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a bírósági végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén más követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.

(2) Az EGT-jelzáloghitel nyújtásának, illetőleg vásárlásának további feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet

a) írásos elemzése hitelt érdemlően alátámassza, hogy az érintett EGT-állam jelzálogjogra, bírósági végrehajtásra, valamint a felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó szabályozása az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, és

b) módszertani és leíró szabályzatot készítsen az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett történő EGT-jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás feltételeiről, továbbá

c) benyújtsa a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT-jelzáloghitel-nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szabályzat tartalmazza a jelzálog-hitelintézet által az EGT-jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás során alkalmazni kívánt szerződéses feltételek részletes bemutatását, a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értéke megállapításának módját, a hitelezési folyamat bemutatását, továbbá a fedezetül kikötött jelzálogjog rendelkezésre állása ellenőrzésének, valamint a jelzálogjog érvényesítésének módját.

(4) A jelzálog-hitelintézet az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett történő jelzáloghitel-nyújtást, illetve -vásárlást a (2) bekezdés szerinti dokumentumok Felügyelethez történő beérkezésétől számított egy hónap elteltével kezdheti meg, ha a Felügyelet nem emel kifogást.

(5) A jelzálog-hitelintézet köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az érintett EGT-állam jogrendjének változását. A hitelezést érintő lényeges változásról a jelzálog-hitelintézet a Felügyeletet és a vagyonellenőrt haladéktalanul köteles tájékoztatni.

(6) Ha az EGT-állam jogrendjének változása miatt a módszertani és leíró szabályzatot módosítani kell, a szabályzat módosítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók.

(7) A teljes hitelállományban az EGT-jelzáloghitelek aránya nem lehet több 15%-nál.”

3. § A Jht. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ugyanazon ingatlanra, illetőleg ingatlanokra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott egyes jelzáloghitelek és a bankári kötelezettségek együttes összege nem haladhatja meg a fedezetül lekötött valamennyi ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének összegét (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték).”

4. § (1) A Jht. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, valamint az önálló zálogjogvásárlások időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.”

(2) A Jht. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jelzáloghitelekből, valamint önálló zálogjog visszavásárlásából eredő tőkekövetelések állományának mértéke - ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket, továbbá a visszavásárlási vételár kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét - nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.”

(3) A Jht. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.”

5. § A Jht. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitelszerződést - a kölcsönszerződés és a zálogszerződés külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni. Elegendő azonban csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a kölcsönszerződést, illetve zálogszerződést,

a) amellyel a jelzálog-hitelintézet javára kizárólag keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak, vagy

b) amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról és a jelzálog-hitelintézet követelései e szerződések alapján történő kielégítésének tűréséről.”

6. § (1) A Jht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,

a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és a jogosult javára elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a jelzálogjogot alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog-hitelintézet az eredeti jogosult helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, és a kapcsolódó kölcsönrész esetében a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kötöttek,

b) amely az eladó pénzügyi intézmény vagy biztosító részvénytársaság könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű,

c) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki értéket, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és

d) amely szerződéseket tartalmazó okiratok megfelelnek a 6. §-ban foglalt követelményeknek függetlenül attól, hogy a 6. § b) pontja szerinti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kölcsön folyósítása előtt vagy azt követően tették.”

(2) A Jht. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a felek a jelzáloghitel-vásárlásról szóló szerződésben másként nem állapodnak meg, úgy a jelzáloghitel-vásárlással az ennek tárgyát képező, illetve az ezt biztosító szerződéses jogviszonyból származó és az eladó pénzügyi intézményt vagy biztosító részvénytársaságot megillető valamennyi jog átszáll a jelzálog-hitelintézetre.”

(3) A Jht. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jelzálog-hitelintézet olyan Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot vásárolhat meg,

a) amelyet az eladó hitelintézet jelzáloghitel biztosítékaként a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi egyéb feltételnek megfelelően alapított, és

b) amelyet az eladó hitelintézet - az eladással egyidejűleg - részletvétel keretében vagy halasztott fizetés mellett azzal a feltétellel vásárol vissza, hogy a jelzálogjog a visszavásárló hitelintézetre a teljes vételár megfizetése napján száll át.”

(4) A Jht. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a visszavásárló hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási szerződésből, illetőleg szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi, továbbá, ha a Felügyelet a visszavásárló hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával [Ptk. 328. § (4) bek.] tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető hitel, illetve az abból még fennálló, a hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített.”

7. § A Jht. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely kizárólag a 10. § (2) bekezdése alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.”

8. § (1) A Jht. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Jht. 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:]

d) a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;”

9. § A Jht. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket - a dematerializált formában kibocsátott jelzáloglevelek kivételével - folyamatos sorszámozással kell ellátni, és azonos formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is kibocsáthatók.”

10. § A Jht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a Tpt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint ismertető kerül közzétételre, annak a Tpt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.”

11. § (1) A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető.”

(2) A Jht. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét - a (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett - a jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles.”

(3) A Jht. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetőleg azok fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív) ügyletet jogosult a derivatív partner szerződésben megadott előzetes hozzájárulása esetén - az erre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint - a jelzáloglevelek rendes fedezeteként figyelembe venni. A derivatív partner a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet tekintetében felmondási jogát a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén nem gyakorolhatja. Rendes fedezetként a származtatott (derivatív) ügyletből származó követelésnek vagy kötelezettségnek az ezek fedezetéül szolgáló biztosítékkal korrigált összegét kell nyilvántartásba venni. Ha a korrigált összeg a jelzálog-hitelintézet számára kötelezettség, akkor azt negatív előjellel kell a fedezetek között számba venni. A rendes fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések és kötelezettségek jelenértéken számított egyenlege nem haladhatja meg a forgalomban lévő jelzáloglevelekből származó kötelezettségek jelenértékének 12%-át.”

(4) A Jht. 14. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb 60% mértékéig vehető figyelembe. Amennyiben a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja], akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe.”

(5) A Jht. 14. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (8) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik naptári évétől kell elérnie.”

(6) A Jht. 14. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:

a) a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz,

b) a Magyar Állam által kibocsátott értékpapír,

c) az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térség és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,

d) az Európai Befektetési Bank (EIB), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kibocsátott azon értékpapírok, melyek kötelezettje a kibocsátó,

e) a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett kibocsátott értékpapír,

f) azon értékpapírok, amelyek tőke- és kamattörlesztéséért a c) és d) pontban felsorolt kibocsátók valamelyike kezességet vállalt,

g) a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésében szabályozott körbe nem tartozó - hitel.”

(7) A Jht. 14. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (12)-(14) bekezdés jelölése (13)-(15) bekezdésre változik:

„(12) A (11) bekezdés c), d) és f) pontjaiban felsorolt egyazon kötelezettel szembeni összes követelés mértéke nem haladhatja meg az adott időpontban fennálló összes pótfedezet 2%-át.”

12. § A Jht. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) EGT-jelzáloghitel akkor vonható rendes fedezetbe, ha a jelzálog-hitelintézet

a) a megelőző két naptári évben az adott tagállamban jelzáloghitelt nyújtott, vásárolt, előlegezett meg, számítolt le;

b) a fedezethez kapcsolódó kockázatokról kellőképpen meggyőződött; és

c) fedezet-nyilvántartási szabályzata lehetővé teszi az adott tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel fedezetbe vonását.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő fedezet-nyilvántartási szabályzatot a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételek az adott tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel esetében teljesülnek.”

13. § (1) A Jht. 15. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a Felügyelet engedélyével a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettségét egészben vagy részben más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.”

(2) A Jht. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jelzáloglevélből és származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség átruházása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél-tulajdonos és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnerének hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli.”

(3) A Jht. 15. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:]

c) az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, ezen belül a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekre vonatkozó részletes információkat, valamint a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetését;”

(4) A Jht. 15. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:]

f) részleges átruházás esetén annak igazolását, hogy az átruházás a jelzálog-hitelintézet fizetőképességének folyamatos fenntartása és a jelzáloglevél-tulajdonosok kielégítése érdekében szükséges, illetve a vagyonellenőr írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az átruházással nem érintett jelzáloglevelek tulajdonosai az átruházást követően nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe.”

(5) A Jht. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését. A Felügyelet részleges átruházás esetén az átruházás engedélyezését akkor is megtagadhatja, ha az az átruházással nem érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését veszélyezteti.”

14. § A Jht. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza]

b) a 14. § (11) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.”

15. § A Jht. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítése érdekében a bíróság - a felszámolást elrendelő végzésében - a felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel, a fedezeti gondnok pedig e feladat ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog-hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámolóbiztossal.

(3) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).

(4) A jelzáloglevelekből eredő követeléseket a fedezeti gondnok - a felszámolónak történő bejelentésükre tekintet nélkül - a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai terhére, a felszámolási eljáráson kívül, a jelzáloglevélben foglalt kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokban elégíti ki. A rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereit a fedezetbe vont ügyletből eredő követeléseik erejéig a jelzáloglevél-tulajdonosokkal azonos jogok illetik, ezen követeléseik kielégítésére a jelzáloglevelekből eredő követelések kielégítésére irányadó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a fedezeti gondnok díjának, és a jelen bekezdésben meghatározott egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel

a) a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet,

b) a rendes fedezeteknek a 14. § (7) bekezdésében meghatározott mértékét meghaladó, fedezetbe nem vonható hányada, valamint a jelzálog-hitelintézetnek a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, de fedezetbe nem vont likvid eszközeinek az a része, amely megfelel a jelen törvény pótfedezetekkel szemben támasztott követelményeinek.

Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti és likvid eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(6) Ha a jelzáloglevelekből, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések kielégítésére a követelések megnyíltakor a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai nem elegendőek, a jelzáloglevelek tulajdonosainak, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereinek követelései a fedezetből követelésük arányában kerülnek kielégítésre. Ha a követelés lejáratakor arányos kielégítés történt, úgy az (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból származó későbbi bevételek terhére és erejéig a fedezeti gondnok köteles a ki nem elégített követeléseket - a lejáratok sorrendjében, azonos lejáratú követelések tekintetében követelésarányosan - kifizetni. Késedelmes teljesítés esetén a jelzáloglevél-tulajdonos az érintett jelzáloglevélre vonatkozó kibocsátási feltételekben meghatározott mértékben késedelmi kamatra is jogosult. Az eredeti lejárati időtől kezdődően járó késedelmi kamatot a jelzáloglevelekből eredő tőke- és kamatkövetelések kielégítését követően kell kiegyenlíteni.”

16. § A Jht. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A fedezeti gondnokra a pénzügyi intézmény felszámolójára, a fedezeti gondnoki feladatok ellátására kinevezett természetes személyre pedig a felszámolóbiztosra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A fedezeti gondnok a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően kizárólagosan jogosult a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak tekintetében - a vagyonellenőri jogosultságok változatlan fennállása mellett - a jelzálog-hitelintézet nevében eljárni.

(3) A fedezeti gondnok jogosult a 15. § szerinti jelzáloglevél-átruházást vagy a forgalomban lévő jelzáloglevelek visszavásárlását kezdeményezni, továbbá köteles a fedezetül szolgáló követeléseket a jelzálog-hitelintézet nevében érvényesíteni. A fedezeti gondnok jogosult továbbá fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletet kötni, az ilyen ügylet fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletnek minősül. A felszámolás kezdő időpontjától a 14. § (8) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a fedezeti gondnok a 20. § (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyat értékesíti, úgy a vagyontárgy helyébe lépő érték kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel. A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyainak a felszámolási vagyontól elkülönült nyilvántartásáért a fedezeti gondnok a felelős.

(4) A fedezeti gondnok köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból mindenkor biztosított legyen a követelések esedékességkor történő teljes körű kielégítése (fizetőképesség folyamatos fenntartása). Ha ez maradéktalanul nem biztosítható, úgy a fedezeti gondnok úgy köteles eljárni, hogy - a jelzáloglevelek lejárati időpontjától függetlenül - a jelzáloglevél-tulajdonosok kielégítése tőkekövetelésük arányában történjen.

(5) A felszámolás kezdő időpontját követően a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakkal kizárólag a fedezeti gondnok rendelkezhet, ezen vagyontárgyak tekintetében a felszámoló rendelkezése semmis. A jelzáloglevél-tulajdonosok, valamint a rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnerei valamennyi követelésének kielégítését vagy más jelzálog-hitelintézetre történő átruházását követően a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak a felszámolási vagyonba kerülnek.

(6) A fedezeti gondnok a 3. § (2) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult.

(7) A fedezeti gondnok vagy bármely jelzáloglevél-tulajdonos a felszámolás kezdő időpontját követő két éven belül követelheti, hogy a bíróság a felszámolási vagyon terhére rendelje el a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kiegészítését, ha bizonyítja, hogy e vagyontárgyak a jelzáloglevél-tulajdonosok követeléseinek kielégítését nem fedezik. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a bíróság a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból álló vagyon kiegészítéséről határoz, úgy e határozat jogerőre emelkedését követően az érintett vagyon feletti rendelkezési jog kizárólag a fedezeti gondnokot illeti meg.

(8) A bíróság - ide nem értve a felszámolási zárómérleg elfogadását - azt követően jogosult a felszámolás befejezéséről, és a jelzálog-hitelintézet megszüntetéséről dönteni, hogy a jelzáloglevelekből, valamint a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő valamennyi követelést kielégítették, más jelzálog-hitelintézetre átruházták, vagy az ezek fedezetére szolgáló vagyon teljes mértékben felhasználásra került.”

17. § (1) A Jht. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyaira - követeléseik erejéig - kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosok, valamint a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések tekintetében ezen ügyletek szerződött partnerei vezethetnek végrehajtást.”

(2) A Jht. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jelzáloglevél-tulajdonosokkal, illetve a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereivel szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.”

18. § A Jht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél évenként helyszíni ellenőrzést végez.”

19. § A Jht. 24. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben alkalmazhat bírságot:]

a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (13) bekezdésében foglalt jelentési, illetve a 18. és 19. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget;”

e) a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (8) bekezdése szerinti arányt.”

20. § A Jht. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK (1985. december 20.) tanácsi irányelvet módosító 88/220/EGK (1988. március 22.) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

21. § A Jht. 27. §-ának (2) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

[(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy:]

c) az ingatlanértékelőkre vonatkozó személyi feltételeket”

[rendeletben állapítsa meg.]

22. § (1) E törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Jht. e törvény 5. §-ával módosított 6. §-át a törvény hatálybalépését megelőzően megkötött jelzáloghitel szerződések módosítása esetén is alkalmazni kell.

(3) A Jht. e törvény 6. §-ának (4) bekezdésével módosított 8. §-ának (6) bekezdését a törvény hatálybalépését követően indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jht. 2. §-ának (4) bekezdése, 3. §-ának (4) bekezdése, 5. §-ának (6) bekezdése, 11. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint a 23. §-a b) pontjának utolsó mondata.


  Vissza az oldal tetejére