Időállapot: közlönyállapot (2007.IV.4.)

2007. évi XXIV. törvény

egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról * 

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedélyekre”

(2) Az Szt. IV. fejezete a következő alcímmel és 33/A. §-sal egészül ki:

Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére

33/A. § (1) A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Magyar Szabadalmi Hivatal a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad.

(2) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély alapján hasznosítási engedélyt nem adhat.

(3) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor lemondhat. Az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély - a lemondás és a visszavonás esetét kivéve - a Magyar Szabadalmi Hivatal által megszabott időtartamig, illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn.”

2. § Az Szt. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A-83/H. §-ok) is.”

3. § Az Szt. 46. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A-83/H. §-ok).”

4. § Az Szt. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja.”

5. § Az Szt. 49. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazolás ki van zárva)

e) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem előterjesztésére megszabott két hónapos határidő elmulasztása esetén [69/A. § (3) bek.];”

6. § (1) Az Szt. 53/A. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, és a jelenlegi e) pont jelölése f) pontra változik:

(A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:)

e) a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedély megadása, módosítása és felülvizsgálata, valamint a kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés (83/A-83/G. §-ok);”

(2) Az Szt. 53/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

7. § Az Szt. 54. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen)

l) a hasznosítási és a kényszerengedélyeket.”

8. § Az Szt. a következő alcímmel és 57/A. §-sal egészül ki:

A szabadalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása

57/A. § (1) A szabadalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a szabadalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.

(7) A szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

9. § Az Szt. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nincs helye származtatásnak, ha a használati mintaoltalmi bejelentést európai szabadalmi bejelentésből vagy európai szabadalomból származtatták.”

10. § Az Szt. 69/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert bejelentési naptól számított két hónapon belül kell benyújtani.”

11. § Az Szt. 80. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas és - szolgálati találmányra adott szabadalom esetén - ahány feltaláló van.”

12. § Az Szt. a következő 80/A. §-sal egészül ki:

„80/A. § Szolgálati találmányra adott szabadalom esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a feltalálónak, hogy a megsemmisítési eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.”

13. § Az Szt. 81. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast és - szolgálati találmányra adott szabadalom esetén - a feltalálót, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.”

14. § Az Szt. a következő alcímmel és 83/A-83/H. §-okkal egészül ki:

A 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások

83/A. § (1) A 83/B-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban a 48. §-tól eltérően hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre harminc naposnál rövidebb, de legalább tizenöt napos határidő is kitűzhető, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a 83/B-83/H. §-okban szabályozott eljárásokban soron kívül jár el.

(3) E törvény 81. §-ának (4)-(6) bekezdéseit a 83/B-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban is alkalmazni kell.

83/B. § (1) A 816/2006/EK rendelet 6. cikke szerinti, kényszerengedély iránti kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van.

(2) A kényszerengedély iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3) A kényszerengedély iránti kérelemnek - a 816/2006/EK rendeletben meghatározott nyilatkozatokon és adatokon felül - tartalmaznia kell

a) a kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott szabadalom lajstromszámát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől (pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében említett honlap címét.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy

a) a kérelem tartalmazza-e a (3) bekezdésben, valamint a 816/2006/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat;

b) teljesülnek-e a 816/2006/EK rendelet 8. cikkében előírt feltételek;

c) a kérelmező bizonyította-e, hogy a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal;

d) a kényszerengedély alapján előállítani kívánt mennyiség megfelel-e a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételnek.

(5) Ha a kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

83/C. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kényszerengedély iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2) A kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) a kényszerengedély időtartamát;

b) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében azokat a jellemzőket, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől (pl. egyedi csomagolás, színek vagy formák);

c) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést;

d) a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (6) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést és a kényszerengedélyes által megadott honlap címét;

e) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes könyveinek és nyilvántartásainak tartalmazniuk kell a 816/2006/EK rendelet 10. cikke (8) bekezdésének második mondatában meghatározott adatokat, illetve okiratokat;

f) a szabadalmasnak fizetendő díjat.

(3) A kényszerengedély megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

83/D. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kényszerengedély megadásáról - a 816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott adatok közlésével - értesíti az Európai Bizottságot, a határozat másolatát pedig megküldi a vámhatóság és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.

(2) A kényszerengedély megadása esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a honlapján közzéteszi a 816/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott, valamint az azokra a jellemzőkre vonatkozó adatokat, amelyek a kényszerengedély alapján gyártani kívánt gyógyszeripari terméket megkülönböztetik a szabadalmas vagy az ő engedélyével más által gyártott ilyen terméktől.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal rendszeresen tájékoztatja a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet az Európai Unió más tagállamaiban megadott kényszerengedélyeknek a Kereskedelmi Világszervezet honlapján közölt adatairól, illetve azok változásairól.

83/E. § (1) A kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés iránt - a 816/2006/EK rendelet 10. cikkének (8) bekezdése alapján - előterjesztett kérelmet két példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a kényszerengedélyt megadó határozat számát és a megismerni kívánt adatok megjelölését.

(2) A betekintés iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3) Ha a betekintés iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a betekintés iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a kényszerengedélyest, és írásbeli előkészítés után határoz a betekintés elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról. A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kényszerengedélyes könyveibe és nyilvántartásaiba történő betekintés eredményéről - az (1) bekezdés szerinti kérelem keretei között - értesíti a szabadalmast. A betekintés eredményéről szóló értesítés a kényszerengedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban (83/F. §) bizonyítékként felhasználható.

83/F. § (1) A kényszerengedély felülvizsgálata iránt - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján - előterjesztett kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint - a kérelmező személyétől függően - ahány szabadalmas, illetve ahány kényszerengedélyes van. A kérelemben meg kell jelölni a kényszerengedélyt megadó határozat számát, a felülvizsgálat alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A kérelemhez az importáló országban készített értékelés is csatolható.

(2) A kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(3) Ha a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelem nem felel meg a 816/2006/EK rendeletben és az e törvényben előírt feltételeknek, vagy a kérelem díját a kérelmező a (2) bekezdés szerint nem fizette meg, hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell őt felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kényszerengedély felülvizsgálata iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel - a kérelmező személyétől függően - a kényszerengedélyest, illetve a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a kényszerengedély visszavonásáról, módosításáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal nem rendeli el - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (3) bekezdése értelmében - a kényszerengedélyes rendelkezése alatt álló, a kényszerengedély alapján előállított gyógyszeripari termék kényszerengedélyes költségén való megsemmisítését, a kényszerengedély visszavonásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a kényszerengedélyes számára az ilyen gyógyszeripari terméknek a 816/2006/EK rendelet 4. cikke szerinti, arra rászoruló országba történő átirányítására megszabott határidőt.

(6) A kényszerengedély visszavonását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kényszerengedély visszavonásáról

a) értesíti az Európai Bizottságot;

b) a határozat megküldésével értesíti a vámhatóságot és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet;

c) a honlapján tájékoztatást ad.

83/G. § (1) A kényszerengedély módosítása iránt - a 816/2006/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján - előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell a kényszerengedély számát, a módosítás alapjául szolgáló okokat, valamint bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kényszerengedélyes a 816/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előzetes tárgyalásokat folytatott a szabadalmassal, feltéve, hogy a kérelmezett további mennyiség meghaladja az eredetileg engedélyezett mennyiség 25%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány szabadalmas van, és ahhoz mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a kényszerengedélynek az (1) bekezdés szerinti módosítására egyebekben a 83/F. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) a Magyar Szabadalmi Hivatal a kényszerengedély módosításáról vagy a kérelem elutasításáról határoz;

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal az írásbeli előkészítést követően csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

83/H. § (1) Ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megállapítja, hogy a gyógyszeripari termék behozatala a 816/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésébe ütközik, megtiltja a gyógyszeripari termék hazai forgalmazását.

(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogerős határozatának másolatát megküldi a Magyar Szabadalmi Hivatalnak.

(3) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv (1) bekezdés alapján hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatának felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hazai forgalmazást megtiltó határozatának jogerőre emelkedését követően a vámhatóság intézkedik a gyógyszeripari termék lefoglalása és az importőr költségén történő megsemmisítése iránt, és erről értesíti a Magyar Szabadalmi Hivatalt.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti az Európai Bizottságot az (1) bekezdés szerinti határozatról és a (4) bekezdésben említett intézkedésekről.”

15. § Az Szt. 104. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyek (83/A-83/H. §-ok) kivételével a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perekben, az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perekben, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”

16. § Az Szt. a következő hatodik résszel (115/D-115/L. §-okkal) egészül ki, és az Szt. jelenlegi hatodik részének megjelölése hetedik részre, valamint a jelenlegi 115/D-115/E. §-ok számozása 115/M-115/N. §-okra változik:

HATODIK RÉSZ

A MAGYAR SZABADALMI HIVATALRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

XIV/C. fejezet

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL

A Magyar Szabadalmi Hivatal jogállása

115/D. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban e fejezeten belül: Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal.

(2) A Hivatal elnökét a miniszterelnök, két elnökhelyettesét - az elnök javaslatára - a felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.

(3) A Hivatal elnökhelyettesei felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Hivatal elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A Hivatal székhelye: Budapest.

A Hivatal gazdálkodása

115/E. § (1) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi.

(2) A Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ilyen díjat kell fizetni a Hivatal által készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért, kivonatért, valamint fordításért, továbbá a Hivatal által végzett hitelesítésért is.

(3) A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj, illetve részesedés, a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek. E bevételeknek a Hivatal folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell.

(4) A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel és azok - az államháztartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - más célra nem vonhatók el.

(5) A Hivatal bevételeiből - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel tíz százalékának megfelelő mértékig - tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.

(6) A Hivatal évente - hivatalos lapjában - közzéteszi a befolyt bevételekről és a felhasználásukról készített kimutatást.

A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács

115/F. § (1) A Hivatal elnökét a 115/J-115/L. §-okban szabályozott feladatok ellátásában - szakmai tanácsadó, véleményező szervként - segíti a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács). A Tanács a Hivatal elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, hazai és közösségi jogszabályok, nemzetközi szerződések) tervezetét.

(2) A Tanács legfeljebb tizenöt tagú - iparjogvédelmi és szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyekből álló - testület. A központi államigazgatási szervek képviselőinek száma nem érheti el a Tanács taglétszámának a felét.

(3) A Tanács tagjainak kinevezésére a Hivatal elnöke tesz javaslatot. A Hivatal elnöke a javaslat összeállításához véleményt kér a szellemi tulajdont érintő feladat- és hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szervek vezetőitől, valamint a szellemi tulajdon területén működő szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől.

(4) A Tanács tagjait a miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezés további öt-öt évre meghosszabbítható.

(5) A tagság megszűnik:

a) a határozott idő elteltével;

b) lemondással;

c) visszahívással;

d) a képviselet ellátására jogosító tisztség megszűnésével;

e) a tag halálával.

(6) A Tanács a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

A Hivatal feladat- és hatásköre

115/G. § A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása;

b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása;

c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén;

d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel;

e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;

f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása.

115/H. § (1) A Hivatal a következő - e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott - iparjogvédelmi hatósági feladatokat látja el:

a) szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, topográfiaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi, védjegy- és földrajzi árujelző-oltalmi, valamint kiegészítő oltalmi bejelentések vizsgálata, e bejelentések alapján az oltalom megadása és nyilvántartása, valamint a megadott jogokkal összefüggő eljárások lefolytatása;

b) nemzetközi szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy- és eredetmegjelölési bejelentések vizsgálata és továbbítása, valamint a nemzetközi szerződésen alapuló regionális iparjogvédelmi együttműködésből, egyéb nemzetközi szerződésből, továbbá európai közösségi jogszabályból a nemzeti iparjogvédelmi hatóságra tartozó kutatási, vizsgálati, továbbítási, nyilvántartás-vezetési és egyéb eljárási cselekmények elvégzése.

(2) A vámhatóság megkeresésére a Hivatal tájékoztatást ad az iparjogvédelmi jogosult személyéről a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indult vámigazgatási eljárásban, továbbá eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben érkező egyéb hatósági megkereséseknek is.

(3) A Hivatal gondoskodik - külön jogszabály alapján - az Iparjogvédelmi Szakértői Testület működtetéséről.

(4) A Hivatal a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben - külön jogszabályok alapján - különösen a következő feladatokat látja el:

a) önkéntes műnyilvántartást vezet;

b) véleményezi a közös jogkezelő szervezetek által megállapított jogdíjközleményeket a miniszteri jóváhagyásukat megelőzően;

c) gondoskodik a Szerzői Jogi Szakértő Testület, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül létrehozott Egyeztető Testület működtetéséről.

(5) A Hivatal elnöke külön törvény alapján ellátja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara törvényességi felügyeletét.

115/I. § A Hivatal a szellemi tulajdonnal kapcsolatos állami dokumentációs és információs tevékenység körében különösen a következő feladatokat látja el:

a) iparjogvédelmi tárgyú hivatalos lapot ad ki;

b) megjelenteti a magyar, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott szabadalmi, mintaoltalmi és topográfiaoltalmi leírásokat;

c) gyűjti, informatikai eszközökkel feldolgozza és nyilvános szakkönyvtárában közreadja az iparjogvédelmi dokumentumokat;

d) a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos dokumentációs és tájékoztató szolgáltatásokat nyújt.

115/J. § (1) A szellemi tulajdon védelmét érintő kérdésekben törvény vagy kormányrendelet alkotására az igazságügyért felelős miniszter tesz előterjesztést, és képviseli e kérdésekben a Hivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

(2) A szellemi tulajdon védelmét érintő jogszabály tervezetének előkészítésébe és véleményezésébe be kell vonni a Hivatalt.

(3) A Hivatal vizsgálja és elemzi a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok hatályosulását, felméri és értékeli e jogszabályok alkalmazásának hatásait, tapasztalatait.

(4) A szellemi tulajdon védelmének erősítése érdekében a Hivatal - összhangban a nemzetközi és az európai közösségi kötelezettségekkel, valamint a Kormány gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innováció- és technológiapolitikai, illetve kulturális politikai célkitűzéseivel - kezdeményezi új iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok megalkotását, illetve a szabályozás módosítását, és részt vesz e jogszabályok előkészítésében.

115/K. § A Hivatal a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, valamint az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében különösen a következő feladatokat látja el:

a) a szellemi tulajdon védelmével összefüggő hazai, külföldi és nemzetközi folyamatok elemzésével, a szellemi alkotói, innovációs és iparjogvédelmi tevékenység alakulásának vizsgálatával, a szellemivagyon-értékelés módszertanának kidolgozásával, valamint a hatósági tapasztalatok rendelkezésre bocsátásával hozzájárul a Kormány gazdasági stratégiájának, kutatási-fejlesztési, innovációs, technológiai és kulturális politikájának kidolgozásához, fejlesztéséhez és végrehajtásához;

b) a szellemi alkotó és az innovációs tevékenységet támogató és népszerűsítő programokat kezdeményez, alakít ki és hajt végre, illetve részt vesz ilyen programokban;

c) közreműködik a szellemi alkotások és az innovációs eredmények társadalmi elismerését szolgáló rendszer fejlesztésében, a szellemi alkotó tevékenységgel és a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat;

d) terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;

e) közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében;

f) szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos - iskolarendszeren kívüli - képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről;

g) működteti a Magyar Formatervezési Tanácsot, továbbá közreműködik a nemzeti formatervezési díjak és ösztöndíjak adományozásának lebonyolításában.

115/L. § A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben a Hivatal - együttműködve az érintett központi államigazgatási szervekkel - különösen a következő képviseleti és egyéb szakmai feladatokat látja el:

a) részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Szabadalmi Szervezet, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal, a Közösségi Növényfajta-hivatal vezető és egyéb testületeinek, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsának, valamint - a tárgykör szerint felelős miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján - más nemzetközi szervezetek tevékenységében;

b) gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről, és ellátja az európai szabadalmi rendszer működtetéséből a nemzeti szabadalmi hatóságra háruló feladatokat;

c) a szellemi tulajdon védelme terén ellátja az Európai Unió tagállamaként való működésből eredő feladatokat, közreműködik az Európai Unió döntéshozatali eljárásaiban képviselendő kormányzati álláspont kialakításában, valamint az Európai Unió Tanácsának és Bizottságának szellemi tulajdonért felelős szakértői testületeiben történő képviseletében, ellátja az ezzel járó szakmai koordinációs feladatokat, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival;

d) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések létrehozására;

e) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi hatóságaival.”

17. § Az Szt. 119. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:

a) a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet;

b) a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

18. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 46/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Védjegybejelentést és megújítási kérelmet - az 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel, illetve a 65/A. § szerint - elektronikus úton is be lehet nyújtani.”

19. § A Vt. 50/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.”

20. § A Vt. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

„65/A. § (1) A megújítási kérelmet - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Elektronikus úton benyújtott megújítási kérelem esetén az 50/A. § (2)-(5) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a megújítási eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.

(4) A megújítási kérelmek elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

21. § A Vt. 95. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A védjegybitorlás miatt indított perekben, a 14. §, illetve a 19. § (5) bekezdése alapján a védjegynek a képviselő, illetve az ügynök általi használatától való eltiltás iránt, illetve a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházása iránt indított perekben, valamint a közösségi védjegyrendelet [76/A. § a) pont] 106. és 107. cikke, illetve 159a. cikkének (5) bekezdése alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránt indított perekben a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”

22. § A Vt. 116/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116/A. § (1) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 510/2006/EK rendelet) és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 14-i 1898/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1898/2006/EK rendelet) rendelkezései az irányadók. Az 510/2006/EK rendelet és az 1898/2006/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el.

(2) Az 510/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a külön jogszabály szerint megadott, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást arról, hogy a kérelmet az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében arra jogosult nyújtotta-e be, valamint, hogy az 510/2006/EK rendelet 4. cikke szerinti termékleírás - a 2. cikket, illetve a 3. cikk (1) bekezdését is figyelembe véve - megalapozott-e. A kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 510/2006/EK rendelet 2-3. cikkeiben, valamint az 1898/2006/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételeket. A Magyar Szabadalmi Hivatal által az 510/2006/EK rendelet 2. cikke szerint végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat fennáll-e.

(3) Az 510/2006/EK rendelet alapján benyújtott kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatal soron kívül vizsgálja meg. E vizsgálatra e törvénynek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőire vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető.

(4) Ha a kérelem megfelel a (2) bekezdés alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal erre vonatkozóan határozatot hoz, amelyet a kérelemmel együtt - elektronikus formában is - megküld a miniszternek. A miniszter a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát a termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata alapján a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott adatokat, illetve iratokat.

(6) A (4) bekezdés szerinti határozat meghozatalával - az 510/2006/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében szabályozott - átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének napjáról a miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is felléphet, akinek a földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.

(7) Az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal bevonásával - látja el.

(8) A (2) bekezdésben említett előzetes szakhatósági állásfoglalással szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

(9) Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 12. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében az (1)-(8) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(10) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek közösségi oltalmát, illetve a (6) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 510/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén a 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(11) Az (1)-(10) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. E külön jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését az 510/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek is végezhetik.”

23. § A Vt. 121. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

a) a védjegybejelentések és a megújítási kérelmek elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa;”

24. § A Vt. 122. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:

a) a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet;

b) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet;

c) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 14-i 1898/2006/EK bizottsági rendelet.”

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

25. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) a következő alcímmel és 36/A. §-sal egészül ki:

„A mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása

36/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén a mintaoltalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.

(7) A mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

26. § Az Fmtv. 57. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak és - szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén - ahány szerzője van a mintának.”

27. § Az Fmtv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § Szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a szerzőnek, hogy a megsemmisítési eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.”

28. § Az Fmtv. 58. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját és - szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén - a szerzőt, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a mintaoltalom megsemmisítéséről, változtatással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.”

29. § Az Fmtv. 69. §-át megelőző alcím és a 69. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

69. § (1) E törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13-i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény megállapítja a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.”

Záró rendelkezések

30. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2007. május 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) E törvény 8., 18., 20., 23. és 25. §-a, valamint a (4) bekezdés 2007. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében a „(115/C. §)” szövegrész helyébe a „(115/M. §)” szöveg lép;

b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-a (4) bekezdése második - az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 22. §-ának (12) bekezdésével megállapított - f) pontjának jelölése g) pontra változik.

(4) A Vt. 46/D. §-ának (1) bekezdésében az „eset” szövegrész helyébe az „esetek” szöveg lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt. 44. §-ának (1) bekezdése, továbbá - e törvény 16. §-a értelmében 115/N. §-ra változó számozású - 115/E. §-ának (6) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 244. §-a, a Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet és a Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 300/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

(6) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 201. és 250. §-a.

(7) Az Szt. e törvény 16. §-ával megállapított 115/E. §-a (4) bekezdésének rendelkezései nem érintik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 11. §-ának (1) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a Magyar Szabadalmi Hivatalra történő alkalmazását.

(8) A (4) bekezdés és e törvény 1-29. §-ai 2007. július 31-én hatályukat vesztik.

31. § Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:

a) a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet;

c) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 14-i 1898/2006/EK bizottsági rendelet.


  Vissza az oldal tetejére