Időállapot: közlönyállapot (2007.IV.5.)

2007. évi XXV. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról * 

1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„326. § (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.

(2) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), a bíróság illetékességét - a (3) és (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg; jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi székhelye található.

(3) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat tárgya valamely ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve valamely ingatlanra vonatkozó jogviszony, a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani.

(4) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat valamely bejelentéshez vagy engedélyhez kötött, illetve azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik, az a bíróság illetékes, ahol e tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják.

(5) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, és az illetékes bíróság a (3) és (4) bekezdés alapján sem állapítható meg, a perben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

(6) A Magyar Köztársaság területére történő beutazásra és az ott való tartózkodásra vonatkozó ügyekben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az illetékességet az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapozza meg. Ha az eljárt hatóság székhelye alapján az illetékesség nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(8) Ha ugyanazon közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt több bíróság előtt indítanak pert, az az illetékes bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként továbbították. A közigazgatási szerv az utóbb továbbított keresetlevélre a 330. § (2) bekezdése szerint megtett nyilatkozatában felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy korábban az adott határozat ellen másik keresetlevelet nyújtottak be, és azt az abban megjelölt másik illetékes bírósághoz továbbították. Az a bíróság, amelynek a közigazgatási szerv utóbb továbbított keresetlevelet, a 129. § szerint jár el.

(9) Közigazgatási perekben a megyei bíróság által első fokon hozott határozatok tekintetében - ha törvény a fellebbezést megengedi - a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.

(10) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki.

(11) E fejezet alkalmazásában:

a) a fővárosi székhelyű, de kizárólag Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szervet, valamint

b) a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperes szervezetet

a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne.”

2. § A Pp. a 335/A. §-át követően a következő alcímmel és 335/B. §-sal egészül ki:

„Egyesítés

335/B. § A közigazgatási perekben az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.”

3. § A Pp. 341. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § az alábbi e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) pont számozása f) pontra változik:

[341. § A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

d) illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye - található,

e) ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a perre a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes,”

4. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 118. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az étkezési hozzájárulás havi értéke legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás mértéke.”

5. § A Bjt. 139. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az egészségügyért felelős miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével -,

b) a bírák igazolványára vonatkozó szabályokat

rendelettel állapítsa meg.”

6. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya alá tartozó igazságügyi szakértő, valamint szakértőjelölt szolgálati viszonyára az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvénynek és az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit, a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint a végrehajtási ügyintéző szolgálati viszonyára a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

7. § Az Iasz. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bírósági fogalmazónak az az egyetemi állam- és jogtudományi diplomával rendelkező személy nevezhető ki, aki az OIT Hivatala által lebonyolított felvételi versenyvizsgát sikeresen letette. Bírósági titkárnak jogi szakvizsgával rendelkező személy nevezhető ki. A titkári kinevezés előtt bírói pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A katonai tanácsoknál működő bírósági fogalmazókat elsősorban a Magyar Honvédség ösztöndíjasai közül kell kinevezni.”

8. § (1) Az Iasz. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Igazságügyi szolgálati viszony létesítésére - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kinevező pályázatot írhat ki. A pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni.”

(2) Az Iasz. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pályázókat meg kell hallgatni, a pályázatokat - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a pályázati határidő lejárta után 1 hónapon belül kell elbírálni.”

(3) Az Iasz. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a pályázat eredménytelen, - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kinevező új pályázatot írhat ki, vagy a feltételeknek megfelelő személyt az állásra kinevezi.

(6) A bírósági fogalmazói állásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. A fogalmazói álláspályázatokat a pályázati határidő lejárta után 3 hónapon belül kell elbírálni.

(7) Az OIT Hivatala a felvételi versenyvizsga letételétől számított egy évig kezeli és nyilvántartja a fogalmazói állásra pályázók

a) nevét,

b) lakcímét,

c) születési helyét és idejét,

d) az állam- és jogtudományi végzettségét igazoló okiratokat,

e) a felvételi versenyvizsga iratait és eredményét.

(8) A munkáltatói jogok gyakorlója a (7) bekezdés szerinti nyilvántartásból a fogalmazói állásra pályázó adataihoz hozzáférhet, ha arra a pályázónak a hozzá benyújtott pályázata elbírálásához szükséges.

(9) Az a pályázó, aki a pályázati feltételeknek megfelel és sikeres felvételi versenyvizsgát tett, a versenyvizsga letételétől számított egy éven belül kiírt pályázat elbírálása során nem köteles újabb versenyvizsgát tenni.

(10) A bírósági fogalmazók felvételi versenyvizsgájával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OIT határozza meg.”

9. § Az Iasz. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Pályázat bármely vezetői állásra kiírható, a magasabb vezetői állást pályázat útján kell betölteni. Magasabb vezetői állásnak minősül az OIT Hivatalának vezetőhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának az igazgatója.”

10. § Az Iasz. 135. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés ezzel egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

c) a bírósági fogalmazók felvételi rendjére és joggyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat az OIT egyetértésével,

d) az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a bíróságok által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák alkalmazottainak igazolványára vonatkozó szabályokat”

[rendeletben állapítsa meg.]

11. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az étkezési hozzájárulás havi értéke legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás mértéke.”

12. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében „az elsőfokú közigazgatási hatóság székhelye szerint illetékes megyei bíróság” szövegrész helyébe „a megyei bíróság” szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Iasz. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bjt. 118. §-ának (3) bekezdése.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Iasz. 3. §-a (3) bekezdésében a „ , részletes szabályait az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg” szövegrész.

(6) A 2006. december 31. után indult, de folyamatban levő ügyeket - ha az elsőfokú tárgyalást még nem kezdték meg - e törvény hatálybalépést követő 30 napon belül át kell tenni az e törvény 1. és 3. §-a által megállapított Pp. 326. §-a és 341. §-ának d) és e) pontja szerint illetékes bírósághoz.


  Vissza az oldal tetejére