Időállapot: közlönyállapot (2007.V.18.)

2007. évi XXXVI. törvény

a szabálysértési jogsegélyről * 

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § (1) E törvény a szabálysértési jogsegély ügyekben nemzetközi szerződés, illetőleg európai közösségi jogi aktus alapján alkalmazható.

(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén a nemzetközi szerződés irányadó.

(3) E törvény csak olyan cselekmény esetében alkalmazható, amely a magyar jog szerint szabálysértés, és a külföldi állam joga szerint is büntetendő.

2. § (1) A szabálysértési jogsegély formái:

a) az eljárási jogsegély,

b) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele, illetve átadása.

(2) Eljárási jogsegély valamennyi szabálysértési eljárásban előterjeszthető, illetve teljesíthető.

(3) Pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására a mellékletben meghatározott szabálysértések miatt hozott határozatok esetén kerülhet sor.

3. § (1) A szabálysértési jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét.

(2) A szabálysértési jogsegély iránti megkeresésben foglaltak teljesítését meg kell tagadni, ha az a Magyar Köztársaságnak az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásával, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezménnyel, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteivel ellentétes.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata a központi hatóság hatáskörébe tartozik.

(4) E törvény alkalmazásában központi hatóság:

a) az eljárási jogsegély külföldi hatóság részére történő nyújtásával, valamint a külföldi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresésével kapcsolatban a legfőbb ügyész,

b) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével, illetve átadásával kapcsolatban a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI ÉS KÖLTSÉGVISELÉSI SZABÁLYOK

A jogsegély iránti megkeresések

4. § (1) A szabálysértési jogsegély iránti megkeresést írásban kell előterjeszteni. Indokolt esetben a megkereső azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer útján - is elő lehet terjeszteni.

(2) A megkeresésnek tartalmaznia kell:

a) a megkereső hatóság megnevezését, címét, telefonszámát,

b) a megkeresés tárgyát,

c) a kézbesítés iránti megkeresés kivételével az eljárás tárgyát képező cselekmény leírását, jogi minősítését, a rendelkezésre álló bizonyítékokat,

d) a tanúnak, a szakértőnek és az eljárás alá vont személynek a szabálysértési jogsegély teljesítéséhez szükséges személyes adatait,

e) a megkereső hatóság képviselőjének nevét, beosztását, aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(3) A szabálysértési hatóság, illetve bíróság a szabálysértési jogsegély iránti megkeresést és mellékleteit a megkeresett külföldi hatóság államának hivatalos nyelvén, vagy nyelveinek egyikén, illetve olyan más nyelven terjeszti elő, amelyen a megkeresést a megkeresett állam elfogadja.

(4) Ha valamely állam központi hatósága elfogadja a magyar nyelvű megkereséseket, akkor a magyar központi hatóság is elfogadja az adott állam hivatalos nyelvén előterjesztett valamennyi megkeresést.

5. § (1) A külföldi hatóságtól érkezett szabálysértési jogsegély iránti megkeresést a központi hatóság fogadja, és - ha a jogsegély teljesítésének törvényben meghatározott előfeltételei fennállnak - továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak, vagy a bíróságnak, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.

(2) A külföldi hatósághoz intézett szabálysértési jogsegély iránti megkeresést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a központi hatósághoz küldi meg továbbítás végett.

6. § (1) Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés olyan mértékben hiányos vagy pontatlan, hogy emiatt a teljesíthetősége kérdésében nem lehet állást foglalni, vagy szakszerűen nem lehet teljesíteni, a központi hatóság a megkereső külföldi hatóságot felhívja a hiány pótlására, illetve kiegészítő adat közlésére. Ha a felhívás alapján a hiányt nem pótolják, illetve nem közlik a kért kiegészítő adatot, a központi hatóság megtagadja a megkeresés teljesítését.

(2) Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés teljesítése akadályba ütközik, vagy eredménytelen, illetve ha a megkeresést részben teljesítették, a megkeresés teljesítésére illetékes szabálysértési hatóság, vagy a bíróság, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv az iratokat - az akadály, az eredménytelenség, illetve a részleges teljesítés okának megjelölésével - a központi hatósághoz terjeszti fel. A központi hatóság a megkeresés teljesítésének akadályáról, eredménytelenségéről, a részleges teljesítés okáról értesíti a megkeresést előterjesztő külföldi hatóságot.

(3) Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresést a szabálysértési hatóság vagy a bíróság, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv teljesítette, az iratokat a központi hatósághoz felterjeszti, amely azokat továbbítja a megkereső külföldi hatósághoz.

(4) Ha a megkeresés teljesítésében a központi hatóság hiányosságot vagy hibát észlel, annak pótlására, kijavítására vagy kiegészítésére a továbbítást megelőzően felhívja a megkeresést teljesítő szabálysértési hatóságot, vagy a bíróságot, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet.

7. § (1) Ha a külföldi hatóság azt a tájékoztatást adja a központi hatóságnak, hogy a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés hiányos vagy pontatlan, és egyidejűleg a hiány pótlását, illetve kiegészítő adat közlését kéri, a megkeresést előterjesztő szabálysértési hatóság, illetve bíróság a központi hatóság felhívásának megfelelően a hiányt pótolja, a kért kiegészítő adatot közli.

(2) Ha a külföldi hatóság azt a tájékoztatást adja a központi hatóságnak, hogy a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítése akadályba ütközik, illetve, hogy a megkeresésben megjelölt feltételek szerint nem vagy csak részben teljesíthető - ha a megkeresés indokai továbbra is fennállnak -, a központi hatóság felhívására a megkeresést előterjesztő szabálysértési hatóság, illetve bíróság megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, melyeket a külföldi hatóság a teljesítés érdekében megjelölt. A megtett intézkedésekről a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a vonatkozó iratok felterjesztésével tájékoztatja a központi hatóságot, amely a felterjesztett iratok továbbításával értesíti a külföldi hatóságot.

(3) Ha a megtett intézkedésekben a központi hatóság hiányosságot vagy hibát észlel, annak pótlására, kijavítására vagy kiegészítésére a továbbítást megelőzően felhívja a megkeresést előterjesztő szabálysértési hatóságot, illetve bíróságot.

8. § Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő szabálysértési jogsegély iránt megkeresést, amely államának joga szerint szabálysértés, de a magyar jog szerint bűncselekmény, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a külföldi hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a központi hatóság a megkeresést teljesítés végett átteszi a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint illetékes hatósághoz.

A személyes adatok kezelése

9. § (1) A központi hatóság a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor, illetve a szabálysértési jogsegély iránti megkeresés előterjesztésekor a külföldi hatóság részére személyes adatot akkor továbbíthat, ha az a szabálysértésért való felelősség kérdésében megalapozott döntés meghozatala, illetve a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés céljából a következő személyes adatok továbbíthatóak:

a) családi és utónév,

b) születési név,

c) születési hely,

d) születési idő,

e) anyja születési családi és utóneve,

f) lakóhely és tartózkodási hely,

g) állampolgárság,

h) az érintett neme.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokkal együtt az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor, illetve előterjesztésekor a következő adatok is továbbíthatóak:

a) a szabálysértés jellege és jogi minősítése,

b) a szabálysértés elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és a körülmények leírása, beleértve az elkövetés helyét és idejét,

c) annak a gépjárműnek a rendszáma és gyártmánya, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez használtak.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt adatokkal együtt a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele, illetve átadása során a következő adatok is továbbíthatóak:

a) a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok,

b) a határozatban kiszabott pénzbírság és az eljárási költség összege,

c) az érintett vagyona és jövedelemforrása, valamint az azok fellelhetőségével kapcsolatos adatok,

d) a határozat hivatkozási száma és kelte.

10. § (1) Az e törvény alapján a külföldi hatóságtól átvett vagy e törvény rendelkezéseinek alkalmazása során ismertté vált további személyes adatokat kizárólag a 9. § (1) bekezdésében meghatározott cél érdekében lehet felhasználni.

(2) A külföldi hatóság által továbbított személyes adatokat a központi hatóság, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a külföldi hatóság által alkalmazott büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig, de legfeljebb a külföldi határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig kezelheti.

Költségviselési szabályok

11. § (1) Az eljárási jogsegély nyújtásával kapcsolatos költségek a Magyar Köztársaságot terhelik.

(2) A külföldi hatóság vagy bíróság szabálysértési ügyben hozott pénzbírságot kiszabó jogerős határozatának (a továbbiakban: külföldi határozat) végrehajtásával kapcsolatban felmerült költség az elkövetőt terheli.

III. Fejezet

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY

1. Cím

ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY NYÚJTÁSA KÜLFÖLDI HATÓSÁG RÉSZÉRE

12. § (1) Külföldi hatóság megkeresésére a szabálysértési hatóság vagy a bíróság, illetve a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv eljárási jogsegélyt nyújt.

(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet a tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatására, okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a külföldi hatóság részére történő megküldésére, a szabálysértési eljárás iratainak a kézbesítésére, és a szabálysértési eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatairól történő adatszolgáltatásra.

(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási cselekményekre a szabálysértésekről szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.

(4) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárási cselekmény lefolytatása során a megkereső külföldi hatóság kérelmére más eljárásmódot is alkalmazhat, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

A határidők

13. § (1) A megkeresést a megkereső külföldi hatóság által megjelölt határidőn belül kell teljesíteni.

(2) Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresésnek, a megkeresés teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, illetve a bírósághoz történt megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, és a határidő indokolásából kitűnik, hogy a késedelem a külföldi hatóság eljárásának sikerességét veszélyeztetné, haladéktalanul tájékoztatni kell a külföldi hatóságot a megkeresés teljesítéshez szükséges határidőről. A külföldi hatóságtól a legfőbb ügyészen keresztül nyilatkozatot kell kérni arról, hogy megkeresését a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által megjelölt határidős feltétellel is fenntartja-e.

A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatása

14. § (1) A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatására az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság az illetékes, amelynek működési területén a meghallgatni kívánt személy lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye van.

(2) A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy személyes meghallgatásakor a magyar jognak, és - erre vonatkozó kérelem esetén - a megkereső állam jogának a meghallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

15. § (1) Ha a külföldi hatóság tanú, szakértő vagy az eljárás alá vont személy szabálysértési hatóság, illetve bíróság általi személyes meghallgatása iránt terjeszt elő megkeresést, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a meghallgatásra határnapot tűz ki, és arra a meghallgatandó személyt megidézi.

(2) A meghallgatás alapját a megkereső külföldi hatóság által megküldött azon iratok képezik, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek, illetve azok a kérdések, amelyeket a meghallgatás során tisztázni kell.

(3) A személyes meghallgatásról a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság jegyzőkönyvet készít, amelyben röviden le kell írni a személyes meghallgatás menetét, a meghallgatás során történteket. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

(4) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a jegyzőkönyvet nyolc napon belül az iratokkal együtt megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.

A tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő meghallgatása iránti megkeresés teljesítése

16. § (1) Ha a külföldi hatóságtól érkezett megkeresés értelmében a külföldi hatóság a tanút vagy a szakértőt távbeszélő-készülék útján kívánja meghallgatni, a megkeresést teljesítő szabálysértési hatóság, illetve bíróság:

a) a megkeresésben megnevezett tanút vagy szakértőt a távbeszélő-készülék útján történő meghallgatásra megidézi, szükség esetén - egyidejűleg - tolmácsot rendel ki,

b) a meghallgatásra kitűzött határnapról a legfőbb ügyész útján értesíti a megkereső külföldi hatóságot,

c) biztosítja a meghallgatás céljából megjelent tanú vagy szakértő személyazonosságának a megállapítását,

d) a meghallgatást megelőzően tisztázza, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya,

e) figyelmezteti a meghallgatni kívánt személyt a jogaira és a kötelességeire,

f) felhívja a megkereső külföldi hatóságot, hogy az idézésre a meghallgatni kívánt személy megjelent, s ezt követően biztosítja, hogy a megkereső külföldi hatóság tagja a meghallgatni kívánt személynek a kérdéseit feltehesse,

g) meggyőződik arról, hogy a külföldi hatóság a meghallgatást a maga részéről befejezte.

(2) A távbeszélő-készülék útján történő meghallgatásról a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíteni kell az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményeket és röviden le kell írni a távbeszélő-készülék útján történő meghallgatás menetét, a meghallgatás során történteket. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

(3) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a jegyzőkönyvet nyolc napon belül az iratokkal együtt megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.

Okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a külföldi hatóság részére történő megküldése

17. § (1) Ha a külföldi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésében az eljárt szabálysértési hatóságtól, illetve bíróságtól eredeti okirat, illetve a szabálysértési eljárás iratainak megküldését kéri, a megkeresést teljesítő szabálysértési hatóság, illetve bíróság feltételül szabja, hogy a megküldött iratokat abban az állapotban szolgáltassák vissza, amilyenben azokat megküldték.

(2) A folyamatban lévő ügyekben eredeti okiratot és a szabálysértési eljárás iratait nem lehet megküldeni.

A szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése

18. § (1) Ha a külföldi hatóság az eljárási jogsegély keretében hivatalos iratának kézbesítését kéri, a kézbesítésre a címzett lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője az illetékes.

(2) A külföldi hatóság áltál megküldött irat a Magyarországon tartózkodó címzett részére akkor kézbesíthető, ha a kézbesítendő irat legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) annak a hatóságnak a megjelölését, amelytől a címzett a kézbesített irattal, illetve az üggyel kapcsolatban további felvilágosítást kérhet,

b) az iratban foglaltakkal kapcsolatban felmerülő mulasztás jogkövetkezményét,

c) ha a kézbesített irat olyan rendelkezést tartalmaz, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye, akkor annak módját és határidejét,

d) ha az iratban foglaltak teljesítése költséggel jár, a költségtérítés lehetőségét és módját.

(3) A kézbesítés megtörténtét igazoló tértivevényt a jegyző nyolc napon belül megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.

A szabálysértési eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatairól történő adatszolgáltatás

19. § (1) Ha a szabálysértési ügyben eljáró külföldi hatóság, amely előtt olyan cselekmény miatt van eljárás folyamatban, amelynek az elkövetéséhez gépjárművet használtak, és megkeresésében a gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével, annak a személynek a nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint lakcímét kéri, aki a cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt, a legfőbb ügyész a megkeresést válaszadás céljából továbbítja a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek.

(2) A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a gépjármű üzembentartójának a nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint lakcímét a megkeresés hozzá való megérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a legfőbb ügyésznek, aki azt továbbítja a megkeresést előterjesztő külföldi hatósághoz.

2. Cím

KÜLFÖLDI HATÓSÁG MEGKERESÉSE ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY IRÁNT

20. § (1) Az eljárási jogsegély iránti kérelem kiterjedhet a tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatására, okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a kérelmező részére történő megküldésére, a szabálysértési eljárás iratainak a kézbesítésére, és a szabálysértési eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatairól történő adatszolgáltatás kérésére.

(2) A külföldi hatósághoz intézett szabálysértési jogsegély iránti megkeresésben kérhető, hogy a külföldi hatóság a magyar megkeresés teljesítéséhez szükséges eljárási cselekményeket a kérelemben rögzített szempontok szerint teljesítse.

A határidők

21. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a megkeresésében a teljesítésre legfeljebb hat hónapos határidőt állapíthat meg, amelyet megfelelően indokolni kell.

(2) A megkeresés teljesítésére megjelölt időtartamra a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárást felfüggeszti. A felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

(3) Ha a külföldi hatóság a legfőbb ügyészen keresztül arról tájékoztatja a szabálysértési hatóságot, illetve a bíróságot, hogy megkeresése a kért határidőn belül nem teljesíthető, nyilatkozni kell, hogy a megkeresést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság továbbra is fenntartja-e.

A tanú, a szakértő és az eljárás alá vont személy meghallgatása

22. § Ha a magyar szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás alá vont személyt külföldi hatóság útján kívánja meghallgatni, a megkeresett külföldi hatósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat, amelyek a megkeresés elintézéséhez szükségesek, és azokat a kérdéseket, amelyeket a meghallgatás során tisztázni kell.

A tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő meghallgatása iránti megkeresés

23. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megkeresésében kezdeményezheti, hogy a külföldi hatóság nyújtson segítséget ahhoz, hogy a tanút vagy a szakértőt távbeszélő-készülék útján meghallgathassa.

(2) A megkeresésnek tartalmaznia kell annak a szabálysértési hatósági, illetve bírósági alkalmazottnak a nevét, aki az érintettet meg kívánja hallgatni. Tanú meghallgatása esetén a megkeresésnek tartalmaznia kell a tanú nevét, egyéb természetes személyazonosító adatát, illetve lakcímét.

Okirat vagy a szabálysértési eljárás iratainak a kérelmező részére történő megküldése

24. § A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárási jogsegély iránti kérelmében kezdeményezheti a külföldi hatóságnál eredeti okiratoknak, valamint a lefolytatott szabálysértési eljárás iratainak részére való megküldését.

A szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése

25. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság eljárási jogsegély iránti kérelmet terjeszthet elő a külföldi állam hatóságához a szabálysértési eljárás iratainak kézbesítése céljából.

(2) Az eljárási iratokat abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti állam hatóságainak eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen vagy nem egyértelmű,

b) az irat postai úton történő kézbesítése nem volt lehetséges, vagy

c) a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság megítélése szerint a postai úton való kézbesítés nem megfelelő vagy eredménytelen lenne.

A szabálysértési eljárás alá vont személy hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatairól történő adatszolgáltatás kérése

26. § A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértés elkövetése során használt gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével jogsegély iránti kérelmet terjeszthet elő annak érdekében, hogy megállapítsa annak a személynek a nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, valamint lakcímét, aki a szabálysértési eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzembentartója volt.

IV. Fejezet

PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE, ILLETVE ÁTADÁSA

1. Cím

PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE

27. § (1) A külföldi határozat végrehajtását a külföldi hatóság vagy bíróság megkeresésére a központi hatóság átveszi, ha az elkövető Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik.

(2) A külföldi határozat végrehajtásának átvétele esetén a pénzbírság megfizetésének elengedése érdekében méltányossági kérelem nem nyújtható be.

(3) Az Európai Unió tagállamaitól érkező külföldi határozat végrehajtásra akkor vehető át, ha a megkeresést a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt küldik meg.

28. § (1) A központi hatóság a külföldi határozat végrehajtása átvételének feltételeit hivatalból vizsgálja.

(2) A külföldi ítélet vagy határozat végrehajtását haladéktalanul fel kell függeszteni, illetve a végrehajtási eljárást meg kell szüntetni, ha a megkereső külföldi hatóság a végrehajtás akadályát képező döntésről, intézkedésről vagy egyéb körülményről tájékoztatja a központi hatóságot. A központi hatóság erről értesíti a 30. § (1) bekezdése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

29. § (1) A külföldi határozat végrehajtásának átvételét meg kell tagadni, ha

a) a magyar törvény szerint a büntetés elévült,

b) a külföldi határozat alapjául szolgáló cselekményt a magyar szabálysértési hatóság vagy a bíróság már jogerősen elbírálta,

c) a külföldi határozat alapjául szolgáló cselekményt külföldi hatóság már jogerősen elbírálta, és az erről szóló határozat végrehajtását a Magyar Köztársaság már átvette,

d) a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem az ahhoz mellékelt határozatra vonatkozik,

e) a külföldi határozatban meghatározott összeg a határozat meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva nem haladja meg a 70 eurót.

(2) Nincs helye a külföldi határozat végrehajtásának, ha annak jogerőre emelkedése óta egy év eltelt.

(3) Az elévülési időn belül megkezdett végrehajtás folytatásának nem akadálya, ha az elévülési idő már eltelt.

30. § (1) A külföldi határozatban megjelölt összeg beszedését az elkövető lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján a végrehajtásra illetékes jegyző nem állapítható meg, a külföldi határozatban megjelölt összeg beszedését annak a települési önkormányzatnak a jegyzője hajtja végre, amelynek működési területén az elkövetőnek fellelhető jövedelme, illetve vagyona van.

(3) A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, közérdekű munkára, illetve elzárásra történő átváltoztatásnak nincs helye.

31. § (1) Ha az azonos típusú közúti közlekedési szabályok megsértése esetén a külföldön kiszabott pénzbírság összege a Magyarországon kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét meghaladja, a végrehajtás a magyar jogszabályok szerint kiszabható legmagasabb összegre terjed ki.

(2) Ha az elkövető igazolja, hogy a külföldi határozatban megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a jegyző értesítése alapján a központi hatóság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a határozatot kibocsátó külföldi hatóságot, hogy a megfizetés tényéről harminc napon belül nyilatkozzon. Ha a megadott határidőn belül a külföldi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni.

32. § A külföldi pénznemben kiszabott pénzbírság és az eljárási költség végrehajtását magyar forintban kell teljesíteni. Az átváltásnál a pénzbírságot kiszabó határozat meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni.

33. § Az illetékbélyegben lerótt pénzbírság és eljárási költség összege a központi költségvetés közvetlen bevétele, míg a közvetlen letiltás útján, vagy adók módjára behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg.

2. Cím

PÉNZBÍRSÁGOT KISZABÓ JOGERŐS SZABÁLYSÉRTÉSI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA

34. § (1) A szabálysértési hatóság pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozatának, illetve a bíróság pénzbírságot kiszabó jogerős végzésének, vagy határozatának (a továbbiakban: határozat) végrehajtása, valamint ezekben a határozatokban megállapított eljárási költség végrehajtása átadható, ha célszerű, hogy azt egy másik állam hatósága hajtsa végre.

(2) A végrehajtás átadása különösen akkor célszerű, ha az elkövető külföldi, vagy magyar állampolgár ugyan, de lakóhelye, tartózkodási helye külföldön van, vagy külföldön vagyonnal, illetve jövedelemmel rendelkezik.

(3) A határozat végrehajtása átadásának további feltétele, hogy

a) az elkövető a pénzbírságot nem fizette meg,

b) a pénzbírság összege a határozat meghozatala napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva meghaladja a 70 eurót.

35. § (1) A végrehajtás átadására irányuló megkereséseket a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt megküldi a központi hatóságnak.

(2) A megkereséshez egyéb - személyes adatot nem tartalmazó - tájékoztatás is csatolható az átadásra kerülő határozattal kapcsolatban, különösen a határozat indokaira vonatkozóan. Az alkalmazott magyar jogszabályi rendelkezések szövegét a megkereséshez csatolni kell.

36. § Ha a végrehajtást a külföldi hatóság átvette, az elkövetővel szemben Magyarországon további végrehajtási cselekményt csak akkor lehet foganatosítani, ha a végrehajtást átvevő államban az elkövető kivonta magát a végrehajtás alól, vagy a határozat egyéb okból nem volt végrehajtható, s erről a végrehajtást átvevő külföldi hatóság értesítette a központi hatóságot.

37. § (1) Ha a végrehajtás átengedését követően, perújítás folytán a bíróság a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezte, és új határozatot hozott, erről a központi hatóságot - az új határozat megküldésével - értesíti.

(2) A központi hatóság az új határozatot haladéktalanul továbbítja a végrehajtást átvevő külföldi hatósághoz, s egyidejűleg kéri a végrehajtás megszüntetését.

V. Fejezet

A VÉGREHAJTÁSRA ÁTVETT KÜLFÖLDI HATÁROZATOK NYILVÁNTARTÁSA

38. § (1) A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételére, illetve átadására jogosult központi hatóság központi nyilvántartást vezet azokról a külföldi határozatokról, amelyeket végrehajtásra átvett.

(2) A központi nyilvántartás célja annak megakadályozása, hogy a központi hatóság egy külföldi határozatot végrehajtásra több alkalommal átvegyen.

(3) A központi hatóság a központi nyilvántartásból adat szolgáltatására nem jogosult.

(4) A központi nyilvántartás a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti személyes és további adatokat, továbbá a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti, a külföldi megkeresés teljesítésre vonatkozó értesítéseket is tartalmazza.

(5) A központi hatóság által vezetett központi nyilvántartásban a (4) bekezdés szerinti adatokat a 10. § (2) bekezdése szerinti időpontig lehet kezelni. Ezt követően gondoskodni kell a tárolt adatok törléséről.

(6) A központi hatóság adattovábbításra vonatkozó nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megőrzési ideje az adattovábbítástól számított öt év.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

39. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor már jogerősen befejezett ügyekben nem lehet alkalmazni.

Felhatalmazó rendelkezések

40. § (1) Felhatalmazást kap a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozatok végrehajtásának átadására, illetve átvételére jogosult központi hatóságot.

(2) Felhatalmazást kap a szabálysértés szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az Európai Unió tanácsának a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB kerethatározatának melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítványt és annak kitöltési szabályait.

Módosuló rendelkezések

41. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha egy külföldi hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő bűnügyi jogsegély iránti megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a központi hatóság erről értesíti a megkereső külföldi hatóságot. Ha a külföldi hatóság az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a kérelem teljesítésekor a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényt kell alkalmazni.”

Az Európai Unió jogának való megfelelés

42. § (1) Ez a törvény az Európai Unió 2000. május 29-én elfogadott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményének való megfelelést biztosítja.

(2) E törvény 19. § és 26. §-a a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-án kelt, a közúti közlekedési szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban folytatandó együttműködésről szóló megállapodásról szóló határozatának való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény IV. fejezete az Európai Unió tanácsának a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB kerethatározatának, valamint a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-án kelt, a közúti közlekedési szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban folytatandó együttműködésről szóló megállapodásról szóló határozatának való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására az alábbi szabálysértések esetén kerülhet sor:

Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések:

1. Polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés (Sztv. 140. §),

2. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés (Sztv. 141. §),

3. Rendzavarás (Sztv. 142. §),

4. Garázdaság (Sztv. 142/A. §),

5. Tiltott kéjelgés (Sztv. 143. §),

6. Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 144. §),

7. A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma (Sztv. 145. §),

8. Természetvédelmi szabálysértés (Sztv. 147. §),

9. Környezetvédelmi szabálysértés (Sztv. 148. §),

10. Jogosulatlan vadászat (Sztv. 149. §),

11. Veszélyes fenyegetés (Sztv. 151. §),

12. Járművezetés az eltiltás tartama alatt (Sztv. 156/A. §),

Tulajdon elleni szabálysértések:

13. Lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Sztv. 157. § (1) bekezdés a) és b) pont],

14. Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletben meghatározott egyes szabálysértési tényállások esetében.


  Vissza az oldal tetejére