Időállapot: közlönyállapot (2007.VI.11.)

2007. évi L. törvény

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. § (1) bekezdése 36. pontjának bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol]

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén a forgalmi engedélyt kibocsátó tagállam, illetve a jármű tulajdonosváltásával összefüggő, tagállamok közötti szállítása esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően a jelen törvényben meghatározott esetekben a rendeltetés helye szerinti tagállam,”

(2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek:

a) azok a termékek, amelyek ugyanazon egy biztosítási ágazatba vagy ugyanazon egy biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;

b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos;

c) az egyetlen biztosítási ágazatba, vagy egyetlen biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával.”

(3) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 84. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„84. jellemző kockázat: az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termékek ágazati, illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. Az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termékek abba az egy biztosítási ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartoznak, amely megfelel az adott termék díjkalkulációja szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve alágazati besorolásának.”

(4) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 85. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„85. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítási kockázatok biztosítási ágazaton belüli csoportja.”

(5) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 86. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„86. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonának átruházása esetén az egyik tagállamból egy másik tagállamba szállítandó jármű vonatkozásában a leszállítás kezdetétől, azaz a tulajdont szerző részére történő rendelkezésre bocsátás céljából a közúti forgalomban való részvétel kezdetétől számított harmincnapos időtartam folyamán az a tagállam, ahol

a) a természetes személy tulajdonszerzése esetén annak állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található;

b) az a) alpont által nem szabályozott esetekben az a tagállam, amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található.”

(6) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 87. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„87. levelező: biztosító, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával más tagállamban működő biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott - gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett - károk kezelésére és rendezésére.”

(7) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 88. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„88. kárképviselő: e törvény 3. § 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet.”

(8) A Bit. 3. §-ának (1) bekezdése a következő 89. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„89. kártörténetre vonatkozó adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított jármű vagy járművek vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző biztosítási időszak alatt okozott és a biztosító által elismert, vagy a vele szemben jogerősen megítélt kártérítés alapjául szolgáló káresetek száma és időpontja, ezen és bármely előző biztosítási időszak alatt okozott káresetek alapján első alkalommal teljesített kárkifizetések dátuma (ideértve a biztosító részteljesítését is), a kifizetett kárösszeg külön jogszabályban meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat, továbbá az üzemben tartó által okozott azon káresetek száma és időpontja, amelyeket a biztosító még nem ismert el, illetve a biztosítót azokkal kapcsolatos kártérítésre jogerős ítélet még nem kötelezi.”

(9) A Bit. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell (a továbbiakban: EGT-állam), kivéve a 227. § (1) bekezdését. A nem-életbiztosítási ág tekintetében Svájcra az EGT-államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

2. § A Bit. a 9. §-t követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása

9/A. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon annak az év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.”

3. § A Bit. 10. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az egyes szervezeti formákra]

a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),

b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.),”

[vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.]

4. § (1) A Bit. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység (a továbbiakban: biztosításközvetítői tevékenység) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre. Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosításközvetítői tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.”

(2) A Bit. 33. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek]

d) a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha azt olyan személy végzi, aki a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső ügyfelek igényének szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt.”

(3) A Bit. 33. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti. Független biztosításközvetítő - az (5) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - minden egyéb biztosításközvetítő.”

(4) A Bit. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő is, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át.”

5. § (1) A Bit. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jelen törvény biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a) a biztosítási szerződés kizárólag ezen szerződés feltételeinek ismeretét teszi szükségessé,

b) a biztosítási szerződés nem életbiztosítási szerződés,

c) a biztosítási szerződés nem tartalmaz felelősségi kockázatot,

d) a személy fő szakmai tevékenysége nem biztosításközvetítés,

e) a biztosítási szerződés kizárólag kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

ea) ezen szolgáltató által kínált termék törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy

eb) ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz, illetőleg utazási, üdülési szolgáltatáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a biztosítás életbiztosítási vagy felelősségi kockázatokat fedez, feltéve, hogy a fedezet az utazással kapcsolatos kockázatok fő fedezetének kiegészítője,

f) a biztosítási szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a biztosítási szerződés teljes tartama, beleértve a megújításokat is, nem haladja meg az 5 évet.”

(2) A Bit. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet

a) a biztosító,

b) munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója, illetve

c) gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe nem tartozó természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez,

d) a Hpt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézettel vagy a postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi,

e) a Vám- és Pénzügyőrséggel, illetve a vámhatósággal szolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag a külön jogszabályban meghatározott külföldi telephelyű gépjármű üzembentartója (vezetője) részére történő kötelező felelősségbiztosítási szerződés értékesítésével kapcsolatban - végzi.”

6. § (1) A Bit. 36. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközvetítői tevékenységre meghatározott szakképesítéssel rendelkezni.”

(2) A Bit. 36. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nyilvántartásból a képzettségi feltételek hiányára tekintettel törölt természetes személy a törlést követően csak a számára előírt szakképesítés vagy felsőfokú végzettség meglétének igazolásával kérheti biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosultként a felügyeleti nyilvántartásba vételét.”

7. § A Bit. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:

a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) arról, hogy rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel az adott biztosítóban,

d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel a biztosításközvetítőben,

e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,

f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,

g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,

h) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el.”

8. § A Bit. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Független biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet - alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységre vonatkozó - engedélye alapján

a) részvénytársaság,

b) legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,

c) legalább 5 millió forint részjegytőkével rendelkező szövetkezet,

d) harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe

végezhet.

A független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot is adhat. A független biztosításközvetítői fióktelep esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

9. § A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet engedélye szükséges]

c) a független biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez, illetve a vezérügynök foglalkoztatásához,”

10. § A Bit. 106. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet]

c) a nyilvántartás teljes adattartalma tekintetében - feladatainak teljesítése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a Zöldkártya Levelező, az Információs Központ, a Felügyelet és a rendőrség;”

11. § A Bit. 109/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító az adott járművet vagy járműveket illetően az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése céljából köteles igazolást kiadni a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve az igazolt biztosítási időszakra vonatkozó bonus-malus besorolásról:

a) a biztosított jármű üzembentartója részére a szerződés megszűnését követő 15 napon belül, illetve az üzembentartónak a szerződés megszűnését követő kérése esetén, az igénylés dátumát követő 15 napon belül,

b) az adott járműre vagy járművekre vonatkozó új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötő biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylést követő 15 napon belül,

c) az adott járműre vagy járművekre vonatkozó új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötő biztosító részére az igazolt biztosítási időszakot követő év szeptember 30-ig, az igazolt biztosítási időszakot érintő azon kártörténetre vonatkozó adatokról - ide nem értve a bonus-malus besorolást -, amelyek vonatkozásában a b) pont alapján kiadott igazolást követően került sor első alkalommal teljesített kárkifizetésre.”

12. § (1) A Bit. 126. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:]

a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 200 000 euró,”

(2) A Bit. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:]

b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 200 000 euró, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 200 000 euró.”

(3) A Bit. 126. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés helyett a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azon egyesületnél, amelynek alapszabálya pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatás csökkentésére hívja fel az egyesület tagjait, és]

a) az éves díjbevétel és egyéb bevételek együttes összege az utóbbi 3 évben egyszer sem érte el az 1 milliárd 500 millió forintot, és”

(4) A Bit. 126. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege:]

a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével - ha az egyesület éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege az utolsó 3 üzleti évben:

aa) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd 200 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 60 százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd 200 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 900 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 40 százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el a 900 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 600 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 20 százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el a 600 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 300 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a 300 millió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a 150 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 5 százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a 150 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg 2,5 százaléka;”

13. § A Bit. 132. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió vagyonkezelése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait - a Tpt. 126. § (2) bekezdése, a 127. §-a, a 128. §-a, a 133. §-ának (2) bekezdése és a 130. §-ának (3)-(4) bekezdései kivételével - a következő eltérésekkel kell alkalmazni:]

e) a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozás [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja] által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett részvénynek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 287. §-ának (2) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a részvényhez fűződő szavazati jogot nem gyakorol.”

14. § A Bit. 151. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A könyvvizsgáló az (5), valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezésével, de legkésőbb május 31-éig megküldi.”

15. § A Bit. 157. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.”

16. § A Bit. a 157. §-t követően a következő 157/A. §-sal egészül ki:

„157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.”

17. § A Bit. 169. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli]

h) a Kártalanítási Számla kezelőjének, a Kártalanítási Szervezetnek, az Információs Központnak és a kárrendezési megbízottja vonatkozásában a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult biztosítónak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tevékenységét.”

18. § A Bit. 169/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (Psztv. 11/Q. §) során feladatának ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó

a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhelye, tartózkodási helye)

megismerésére és kezelésére.”

19. § A Bit. 189/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) E fejezet alkalmazásában

a) a hitelintézet tőkekövetelménye a Hpt. 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelménynek és a Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tőkekövetelményének az összege;

b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott tőkeszükséglet;

c) a biztosító tőkekövetelménye a 121. § (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet és a 126. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;

d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.”

20. § A Bit. a 197. §-t követően a következő 198. §-sal egészül ki:

„198. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege kettőmillió forinttól húszmillió forintig terjedhet.

(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 200%-a, ha bevétel megállapítható.”

21. § A Bit. 199. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„199. § (1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyeleti Tanács elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.

(2) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

(3) A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.

(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre, egyesületekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a biztosítóval szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a biztosítót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(6) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat (tagokat) - írásbeli kérésükre - 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

(7) A Felügyeleti Tanács elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel a 83. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek.

(8) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosításközvetítőnél, szaktanácsadói tevékenységet folytató társaságnál milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.”

22. § A Bit. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„207. § (1) A biztosító; a független biztosításközvetítő; a biztosítási szaktanácsadó; a függő biztosításközvetítő vállalkozás; a külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)-(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)-(7) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4)-(5) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám

a) biztosító részvénytársaság és harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven,

b) biztosító szövetkezet esetén: négy,

c) biztosító egyesület esetén: kettő,

d) a 126. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti biztosító egyesület esetén, ha éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes összege nem éri el a 126. § (4) bekezdésének bf) alpontjában meghatározott összeget: fél,

e) független biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó, függő biztosításközvetítő vállalkozás, illetve külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete esetén: egy.

(5) A szorzószám

a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe esetén: negyven,

b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő magyarországi fióktelepe esetén: egy.

(6) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a 8. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet 3,8 ezrelékének,

b) a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének, és

c) a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az 5. § (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztosító egyesületek részére történő vagyonkezelési tevékenység; a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének

összege.

(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke

a) a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének,

b) a Tpt. 81. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve az 5. § (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztosító egyesületek részére történő vagyonkezelési tevékenység; a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének

összege.”

23. § A Bit. a 207. §-t követően a következő 207/A. §-sal egészül ki:

„207/A. § A biztosító; a független biztosításközvetítő; a vezérügynök; a biztosítási szaktanácsadó; biztosítóban, független biztosításközvetítőben a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat köteles fizetni. A fizetendő díjak körét és mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.”

24. § A Bit. 208. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra fordítható:]

e) a békéltető testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére.”

25. § A Bit. 220. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven, vagy saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven kell feltüntetni.”

26. § A Bit. 235. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

h) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díját;”

[rendeletben állapítsa meg.]

27. § (1) A Bit. 8. számú melléklete A) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meg nem haladó része;”

(2) A Bit. 8. számú melléklete A) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meghaladó része;”

(3) A Bit. 8. számú melléklete A) részének 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meg nem haladó része;”

(4) A Bit. 8. számú melléklete A) részének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meghaladó része;”

(5) A Bit. 8. számú melléklete C) részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meg nem haladó része;”

(6) A Bit. 8. számú melléklete C) részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 53 100 000 eurót meghaladó része;”

(7) A Bit. 8. számú melléklete C) részének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meg nem haladó része;”

(8) A Bit. 8. számú melléklete C) részének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 37 200 000 eurót meghaladó része;”

28. § A Bit. 12. számú melléklete a következő 29-32. ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„29. A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.

30. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.

31. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről.

32. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.”

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

29. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) A Bit. e törvény 22. §-ával módosított és 23. §-ával megállapított 207. §-a és 207/A. §-a 2007. október 1-jén lép hatályba.

(3) A Bit. e törvény 6. §-ával megállapított 36. §-ának (5) bekezdése 2008. július 1-jén lép hatályba.

Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések

30. § (1) 2007. július 1-jén a Bit. 147. §-ának (1) bekezdésében „a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB)” szövegrész helyébe „az MNB” szövegrész lép.

(2) 2007. július 1-jén hatályát veszti:

a) a Bit. 38. §-ának (2) és (4) bekezdése, 128. §-a, 206. §-ának (3) bekezdése, 235. §-ának o) pontja;

b) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-4. és 8-11. pontja.

(3) 2007. október 1-jén hatályát veszti a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 128. §-a.

(4) 2008. július 1-jén hatályát veszti a Bit. 36. §-ának (6)-(8) bekezdése.

Átmeneti rendelkezések

31. § A biztosító; a független biztosításközvetítő; a biztosítási szaktanácsadó; a függő biztosításközvetítő vállalkozás; a külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete által fizetendő 2007. évi felügyeleti díj összegét az a)-d) pontban meghatározottak szerint kell kiszámítani:

a) a 2007. évben alapdíjat nem kell fizetni,

b) a 2007. január 1-jétől 2007. június 30-ig tartó időszak esetén a 2007. június 30-án hatályos előírások szerint kell megállapítani a felügyeleti díj összegét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesített, 2007. június 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok figyelembevételével,

c) a 2007. július 1-jétől 2007. december 31-ig tartó időszak esetén a 2007. július 1-jén hatályos előírások szerint kell megállapítani a változó díj összegét a 2007. évi éves beszámolóban szereplő adatok és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesített, 2007. június 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok különbözetének figyelembevételével,

d) a 2007. évi felügyeleti díj nem lehet több a 2006. évi felügyeleti díj 120 százalékánál.

32. § (1) A 2008. június 30-án már nyilvántartásba vett, biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy - amennyiben nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy a számára előírt biztosításközvetítői szakképesítéssel - a nyilvántartásba vételétől számított 24 hónapon belül köteles a felsőfokú végzettséget vagy a számára előírt biztosításközvetítői szakképesítést megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.

(2) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 15 napon belül a Felügyelet által meghatározott módon bejelenteni, hogy az általa foglalkoztatott, biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a felsőfokú végzettséget vagy a szakképesítést a számára meghatározott határidőn belül megszerezte.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, a Felügyelet által nyilvántartásba vett, felsőfokú végzettséggel vagy a számára előírt biztosításközvetítői szakképesítéssel nem rendelkező, biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyt illetően a nyilvántartásba vételétől számított 24 hónapot követő 30 napon belül a felsőfokú végzettség vagy a szakképesítés megszerzéséről a Felügyelet az általa meghatározott módon bejelentést nem kap, a Felügyelet e személyt törli a nyilvántartásból.

(4) 2007. július 1-jén tevékenységi engedéllyel rendelkező vagy engedélyezési eljárás alatt álló biztosító az e törvény 12. §-a által módosított Bit. 126. §-a szerinti minimális biztonsági tőke, illetve az e törvény 27. §-a által módosított 8. számú melléklete szerinti minimális szavatoló tőke követelményeknek 2008. január 1-jéig köteles megfelelni.

33. § Az e törvénnyel megállapított bírságösszegek kizárólag a 2007. június 30-át követően elkövetett jogsértő cselekmények tekintetében alkalmazhatók.

34. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. A Tanács 1991. június 20-i 91/371/EGK irányelve az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről.

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.


  Vissza az oldal tetejére