Időállapot: közlönyállapot (2007.VI.11.)

2007. évi LII. törvény

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed]

q) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott kockázati tőkealap-kezelési tevékenységre, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kockázati tőkealapok, illetve kockázati tőkealap-kezelők alapítására, létrehozatalára, működésére és felügyeletére;”

(2) A Tpt. 1. §-ának t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed]

t) a Magyar Köztársaság területén a befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”

2. § (1) A Tpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. tekintetében a 91-97. §, a 106-107. §, a 172. §, a 175-181. §, a 364. § (2) bekezdésének, valamint a 399-406. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

(2) A Tpt. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hatodik részt nem kell alkalmazni azokra az ügyletekre, amelyeket devizatartalék-kezelés, monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politikája következtében hajt végre az állam, az MNB, az ÁKK Zrt., a Központi Bankok Európai Rendszere vagy bármely más, erre feljogosított, szerv, illetve a képviseletükben eljáró bármely személy.”

3. § (1) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„55. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megszerezni szándékozó befektetőnek az értékpapír megszerzésére irányuló, feltétetlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére;”

(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„79. nyilvános ajánlattétel: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát;”

(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő;”

(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 119. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát is érteni kell;”

(5) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdése 132. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 132. ajánlattevő:]

b) e törvény VII. fejezete alkalmazásában az a személy, aki/amely a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozóan nyilvános vételi ajánlatot tesz;”

(6) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 151. ponttal egészül ki:

„151. kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú (legfeljebb 30 nap) újraértékesítés szándékával és/vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint az egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszon szándékával tartott pozíció. A pozíció fogalmába tartoznak a saját számlás pozíciók, valamint az ügyfélmegbízás teljesítéséből és az árjegyzésből származó pozíciók;”

(7) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 152. ponttal egészül ki:

„152. elismert tőzsde: az illetékes felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) rendszeresen működik,

b) a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák a tőzsde működését, a tőzsdéhez való hozzáférést, a tőzsdére lépést és a tőzsdei szerződéskötés feltételeit,

c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik, és ez a székhely szerinti ország felügyeleti hatóságának véleménye szerint kellő biztonságot nyújt;”

(8) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 153. ponttal egészül ki:

„153. tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne;”

(9) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 154. ponttal egészül ki:

„154. tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik;”

(10) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 155. ponttal egészül ki:

„155. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik;”

(11) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 156. ponttal egészül ki:

„156. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik;”

(12) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 157. ponttal egészül ki:

„157. mikro-, kis- és középvállalkozás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;”

(13) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 158. ponttal egészül ki:

„158. nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;”

(14) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 159. ponttal egészül ki:

„159. hitelegyenértékesítési tényező: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;”

(15) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 160. ponttal egészül ki:

„160. eszközátruházó (originator): olyan vállalkozás,

a) amelynek eszközei, mérlegen kívüli tételei értékpapírosítás tárgyát képezik és közvetlenül vagy közvetetten maga vagy hozzá kapcsolódó vállalkozásokon keresztül részese az adóssal kötött megállapodásnak (original agreement), amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, vagy

b) amely megvásárolja egy harmadik fél eszközeit, mérlegen kívüli tételeit, ezeket a mérlegében kimutatja, majd értékpapírosítja;”

(16) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 161. ponttal egészül ki:

„161. szponzor: olyan hitelintézet, amely

a) eszközfedezet mellett értékpapírt bocsát ki, vagy

b) az eszközátruházótól megvásárolt eszközökre, mérlegen kívüli tételekre értékpapírosítási sémát hoz létre és működtet.”

(17) A Tpt. 5. §-ának (2) bekezdése a következő 1. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„1. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,”

(18) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

2. ÁKK Zrt: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,”

4. § A Tpt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha valamely értékpapírt nem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályok szerint hoztak forgalomba, a Felügyelet a kibocsátótól vagy az ajánlattevőtől kért rendkívüli adatszolgáltatás keretében ellenőrizheti, hogy a forgalomba hozatal a 14. §-ban foglaltak szerint zártkörű forgalomba hozatalnak minősült-e.”

5. § (1) A Tpt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetőleg az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy kibocsátási tájékoztatót (a továbbiakban: tájékoztató) és a Bizottság 809/2004/EK rendeletének 31. cikkében meghatározott hirdetményt (a továbbiakban: hirdetmény) köteles közzétenni.”

(2) A Tpt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni:

a) tizenkét hónapnál rövidebb eredeti lejáratú pénzpiaci eszköz forgalomba hozatala esetén;

b) nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy forgalomba hozatala esetén;

c) értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén, ha

ca) a szabályozott piacra bevezetendő értékpapír kibocsátási összértéke tizenkét hónapon belül nem haladja meg a két és fél millió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és

cb) az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;

d) a 22. §-ban meghatározott esetben.”

(3) A Tpt. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem kell hirdetményt közzétenni, ha a nyilvános forgalomba hozatalra az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett tájékoztató vagy alaptájékoztató alapján kerül sor, és a tagállamban hirdetmény közzétételét nem követelik meg.”

6. § (1) A Tpt. 22. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor”

(2) A Tpt. 22. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha]

f) az értékpapírt kibocsátó vagy annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, illetve volt munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak értékesíti, illetőleg juttatja, ha az ugyanazon sorozatba tartozó értékpapírt ugyanazon szabályozott piacra már bevezették;”

(3) A Tpt. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Felügyelet a (2) és (5) bekezdésben meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről külön eljárásban tizenöt napon belül dönt. Ha a Felügyelet tizenöt napon belül a kérelmet nem bírálja el vagy hiánypótlást nem rendel el, akkor a dokumentum által tartalmazott információkat úgy kell tekinteni, hogy azok a tájékoztatóban foglalt információkkal egyenértékűek.”

7. § A Tpt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illetőleg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.”

8. § A Tpt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a kérelmező az értékpapírt Magyarországon és az Európai Unió más tagállamában is nyilvánosan forgalomba kívánja hozni, illetve szabályozott piacra be kívánja vezetni, a tájékoztatót a Felügyelet által elfogadott nyelven kell elkészíteni, valamint - a kérelmező választása szerint - az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által elfogadott nyelven, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.”

9. § A Tpt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állampapír - ide nem értve a harmadik ország által kibocsátott állampapírt - vagy az Európai Unió tagállama által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetése esetén - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú ismertető és nyilvános ajánlattétel tehető közzé.”

10. § A Tpt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi intézmény, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez - ha a forgalomba hozatalra, illetőleg a szabályozott piacra történő bevezetésre kizárólag Magyarországon kerül sor - a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott módon.”

11. § A Tpt. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a nyilvános forgalomba hozatal esetén nem lehet rövidebb, mint három munkanap.”

12. § A Tpt. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § (1) Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában teljesíti. A helyi önkormányzatnak kizárólag éves jelentést kell készítenie.

(2) A kibocsátónak a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő hatvan napon belül, a könyvvizsgáló által felülvizsgált éves jelentést az üzleti év végét követő százhúsz napon belül kell elkészítenie és megküldenie a Felügyeletnek. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak.

(3) A jelentéseknek tartalmazniuk kell az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat.

(4) A konszolidált beszámoló készítésére kötelezett kibocsátónak a konszolidált beszámolón alapuló adatokat az Szmt. által előírt határidőben a (7) bekezdésnek megfelelően kell közzétenni és ezzel megküldeni egyidejűleg a Felügyeletnek.

(5) A kibocsátó biztosítja, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék.

(6) A kibocsátó a gyorsjelentést annak elkészültét követően haladéktalanul közzéteszi legalább a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen.

(7) A kibocsátó legkésőbb az üzleti év végét követő százhúsz napon belül a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen közleményben teszi közzé az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. Az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével lehetővé kell tenni. Az éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát a közlemény megjelenésétől számított hét napon belül közzé kell tenni legalább a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen.

(8) A Felügyelet a kibocsátót határidő meghatározásával a gyorsjelentés és az éves jelentés kiegészítésére vagy módosítására kötelezheti, ha az e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A kiegészített, módosított gyorsjelentés és éves jelentés nyilvánosságra hozatalára a (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatás keretében közzétett éves és féléves gyorsjelentés és jelentés valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre álljon.

(10) A rendszeres tájékoztató kötelező tartalmi elemeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(11) Eszközökkel fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a rendszeres tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eszköz vagy eszközcsoport értékének változását, az eszközzel vagy eszközcsoporttal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulását.

(12) A tőzsde a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóira vonatkozóan a Felügyelet által engedélyezett szabályzatában a (6)-(7) bekezdésben meghatározott közzétételi mód mellett más nyilvánosságra hozatali szabályokat is megállapíthat.”

13. § A Tpt. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó, valamint a 23. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény az 52. § (5)-(7) bekezdésében meghatározottak szerint közzéteszi a saját joga szerint elkészített éves jelentését.”

14. § (1) A Tpt. 69. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:]

l) a foglalkoztatásra vonatkozó, valószínűsíthető következményeket;”

(2) A Tpt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő új m) ponttal egészül ki és az eredeti m) pont jelölése n) pontra változik:

[A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:]

m) a részvényes és az ajánlattevő közötti, a vételi ajánlat elfogadásával létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó jog és az illetékes bíróság meghatározását, és”

(3) A Tpt. 69. §-a (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ajánlattevőnek és a 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:]

e) a vételi jog esetleges gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, ha a vételi ajánlat a céltársaságban kilencven százalékot elérő vagy meghaladó befolyás megszerzésére irányul.”

(4) A Tpt. 69. §-a (7) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A vételi ajánlat fedezete lehet:]

b) az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír,

c) az Európai Unió vagy az OECD tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.”

15. § A Tpt. 70. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ajánlattevő és az összehangoltan eljáró személyek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek) a vételi ajánlat felügyeleti jóváhagyásra történő benyújtásának napjától az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházási szerződés kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.”

16. § (1) A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]

ac) amennyiben rendelkezésre áll, a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző háromszázhatvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra,”

[közül a legmagasabb összeg;]

(2) A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]

ae) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,”

[közül a legmagasabb összeg;]

(3) A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]

af) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és”

[közül a legmagasabb összeg;]

(4) A Tpt. 72. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén]

ag) az egy részvényre jutó saját tőke értéke”

[közül a legmagasabb összeg;]

(5) A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén]

bd) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodásban foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződésben meghatározott lehívási ár és díj együttes összege,”

[közül a legmagasabb összeg.]

(6) A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén]

be) az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül megkötött megállapodás alapján a szavazati jog összehangolt gyakorlásáért kapott ellenérték, és”

[közül a legmagasabb összeg.]

(7) A Tpt. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

[(1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább:

b) szabályozott piacra be nem vezetett részvény esetén]

bf) az egy részvényre jutó saját tőke értéke”

[közül a legmagasabb összeg.]

(8) A Tpt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában, illetve b) pontjának ba) alpontjában meghatározott esetben, az ott meghatározott időszakban kevesebb, mint harminchat ügyletre került sor, akkor a forgalommal súlyozott átlagárat nem kell figyelembe venni. Az ellenérték meghatározásánál az (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti számított értéket akkor is figyelembe kell venni, ha az első kereskedési nap és a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtása között eltelt idő kevesebb, mint száznyolcvan nap, de a kilencven napot meghaladja.”

(9) A Tpt. 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Saját tőkeként

a) a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy

b) ha a céltársaság nem készített még könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolót, akkor a Felügyelet részére benyújtott éves vagy féléves gyorsjelentésben szereplő értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.”

17. § A Tpt. 76/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A céltársaság alapszabályában az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján előírt rendelkezéseket a céltársaság közgyűlésének erre vonatkozó felhatalmazása alapján nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a céltársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatot

a) olyan társaság tette, amely céltársaságként hasonló rendelkezéseket saját magára nézve nem alkalmaz, vagy

b) az a) pontban meghatározott társaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló társaság tette,

feltéve, hogy a felhatalmazásra a nyilvános vételi ajánlat közzétételét megelőző 18 hónapon belül került sor.”

18. § A Tpt. 76/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti közgyűlésen]

a) a 76/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti korlátozások, valamint az igazgatósági, igazgatótanácsi és felügyelő-bizottsági tag kinevezésére és visszahívására vonatkozó különleges jogok nem gyakorolhatók; és”

19. § A Tpt. 76/D. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az ajánlattevő]

b) a sikeres vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül kilencven százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a céltársaságban, és”

[a vételi ajánlat, illetve az önkéntes vételi ajánlat lezárását követő három hónapon belül vételi jogot gyakorolhat a céltársaságnak a tulajdonába nem került részvényei tekintetében.]

20. § A Tpt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat). Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 71. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 73/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető.”

21. § A Tpt. a 94. §-t követően a következő 94/A. §-sal egészül ki:

„94/A. § (1) Ha egy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai együttesen kérelmezik

a) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel történő számításának,

b) a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel-egyenértékesítési tényező becslések alkalmazásának,

c) a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számításának, vagy

d) a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számításának

engedélyezését, a kérelmet az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatnak vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.

(2) A kérelem elbírálásában a Felügyelet a 94/B. §-ban foglaltak szerint együttműködik más tagállam illetékes felügyeleti hatóságával.”

22. § A Tpt. a 94/A. §-t követően a következő 94/B. §-sal egészül ki:

„94/B. § (1) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeletét, akkor a 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelem hiánytalan beérkezését követően a Felügyelet

a) a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon tagállam illetékes felügyeleti hatósága részére, amelyben székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott tagállami felügyeleti hatóságot a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül kizárólag valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóság egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).

(3) Ha az eljárásban részt vevő tagállami felügyeleti hatóságok egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállami felügyeleti hatóságnak a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(4) A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak és a kérelmezőnek.

(5) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatát a Felügyelet felügyeli, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem rendelkezésére állását követően, az eljárásra jogosult tagállami felügyeleti hatóság által meghatározott időszakon belül megküldi a 94/A. § (1) bekezdés szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.

(6) Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti illetékes tagállami felügyeleti hatóság a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami felügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.”

23. § (1) A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]

c) ha a rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítését bejelentő befektetési vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak;”

(2) A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]

d) ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat vagy a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében és az a Felügyelet felszólítását követően nem szünteti meg a szabályellenes helyzetet;”

(3) A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]

e) és a tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak azt a pénzügyi holding társaság anyavállalatot, amely esetében az összevont alapú felügyeletet ellátja;”

(4) A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]

f) ha megállapodás alapján ellátja az összevont alapú felügyeletet azon magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és más tagállambeli befektetési vállalkozás ugyanazon pénzügyi holdingtársaság leányvállalata felett, amelyek egyikét sem abban a tagállamban engedélyezték, amelyben a pénzügyi holdingtársaságot bejegyezték;”

(5) A Tpt. 105. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak]

g) a felügyeleti hatóságok között létrejött megállapodást, ha az összevont alapú felügyeletet nem

ga) a befektetési vállalkozást engedélyező tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága látja el;

gb) azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holdingtársaságot bejegyezték.”

24. § A Tpt. a 108. §-t követően a következő 108/A. §-sal egészül ki:

„108/A. § (1) A befektetési vállalkozásnak irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely magába foglalja:

a) az áttekinthető szervezeti felépítést,

b) az egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket,

c) a felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat,

d) a belső ellenőrzési mechanizmusokat, beleértve az adminisztratív és számviteli eljárásokat.

(2) Az irányítási rendszernek átfogónak és arányosnak kell lennie a befektetési vállalkozás által végzett tevékenységek jellegével, méretével és összetettségével.

(3) A befektetési vállalkozás

a) igazgatósága hagyja jóvá a szervezeten belüli feladatok elkülönítésével és az összeférhetetlenség megelőzésével összefüggő szabályzatokat,

b) igazgatósága hagyja jóvá és vizsgálja felül rendszeresen a kockázat vállalására, kezelésére, ellenőrzésére és csökkentésére szolgáló stratégiákat és szabályzatokat, amelyeknek ki kell terjednie a befektetési vállalkozás működésével összefüggő, makrogazdasági környezetből származó kockázatokra is,

c) a hitelnyújtásának előre meghatározott feltételeken kell alapulnia,

d) hatékony rendszereket működtet a hitelezési kockázat folyamatos nyomon követése és ellenőrzése érdekében, beleértve a problémás hitelek azonosítását, kezelését és a szükséges mértékű értékvesztés elszámolását és a céltartalék képzését,

e) az ügyfélkörhöz és átfogó hitelstratégiához illeszkedően osztja meg (diverzifikáció) a hitelportfólióját,

f) a lejárat előtti visszaadás lehetőségét biztosító, rulírozó értékpapírosítási ügyletek esetén a terv szerinti és a lejárat előtti visszaadás hatásait figyelembe vevő likviditási tervekkel rendelkezik,

g) rendszereket működtet a nem kereskedési tevékenységhez kapcsolódó, kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére és kezelésére,

h) vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági terveket készít a folyamatos működés és a súlyos üzletviteli fennakadás esetén bekövetkező veszteség mérséklésére,

i) a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja,

j) rendelkezik a likviditási válság kezelésére szolgáló vészhelyzeti tervvel.

(4) A befektetési vállalkozás

a) szabályzatban állapítja meg a hitelek jóváhagyási, módosítási, megújítási és refinanszírozási eljárását,

b) szabályzatban kezeli és szabályozza annak kockázatát, ha az általa alkalmazott - e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott - elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak,

c) szabályzatban kezeli és szabályozza az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokból, a hitelkockázat mérséklési technikákból, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázatot,

d) szabályzatban kezeli és értékeli az értékpapírosítási ügyletekből származó kockázatokat, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás eszközátruházóként (originator) vagy szponzorként lép fel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben,

e) szabályzatot vezet be a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának, hatásának mérésére és kezelésére,

f) szabályzatot vezet be a működési kockázat értékelésére és kezelésére, amely tartalmazza a ritkán előforduló, de súlyos következményekkel járó eseményeket is,

g) szabályzatot vezet be a nettó finanszírozási pozíció és követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

(5) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak az irányítási rendszerre vonatkozó követelményeket együttesen is teljesítenie kell az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással.”

25. § A Tpt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131. § (1) A portfóliókezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a portfóliókezelő köteles bankgaranciával biztosítani.

(2) A portfóliókezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a portfóliókezelő köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a befektető részletes tájékoztatása mellett.”

26. § A Tpt. 168. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.”

27. § (1) A Tpt. 173. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás kereskedési könyve tartalmazza a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyv egyéb elemeinek fedezésére tartott, pénzügyi eszközökből és árukból álló összes pozíciót. A kereskedési könyv csak olyan eszközt tartalmazhat,

a) amelyre fedezeti ügyeletet lehet kötni, vagy

b) amelynek forgalmazhatósága nem áll korlátozás alatt.”

(2) A Tpt. 173. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési vállalkozásnak a kereskedési szándékot e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerinti stratégiák, szabályzatok és eljárások alapján kell igazolnia.”

(3) A Tpt. 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési vállalkozásnak e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott rendszereket és ellenőrzési mechanizmusokat kell kialakítania és fenntartania, amelyek alapján a kereskedési könyvet vezeti.”

(4) A Tpt. 173. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befektetési vállalkozás a belső fedezeti ügyleteket e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetekben veheti figyelembe.”

(5) A Tpt. 173. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A befektetési vállalkozás belső szabályzatban köteles megállapítani a kereskedési könyvi besorolás elveit és gondoskodnia kell azok következetes alkalmazásáról. A besorolási elveket évente egyszer lehet megváltoztatni. Az új besorolási elveket csak a következő naptári év első napjától lehet alkalmazni. A Felügyelet indokolt esetben ettől eltérő időponttól történő alkalmazást is engedélyezhet. A belső szabályzat besorolási elveinek változtatását megfelelő indokolással ellátva dokumentálni kell, továbbá a szabályzatot és annak módosítását haladéktalanul meg kell küldeni a Felügyeletnek.”

(6) A Tpt. 173. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi eszközök, áruk kereskedési könyvbe történő besorolásakor a számviteli politikájában meghatározottakkal összhangban köteles eljárni.”

(7) A Tpt. 173. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A befektetési vállalkozásnak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.”

(8) A Tpt. 173. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A befektetési vállalkozásnak az általa vállalt különböző típusú kockázatokra nézve megfelelő kockázatkezelési eljárással kell rendelkeznie, amely meghatározza a kockázatok vállalásának felelősségi kereteit, a vállalható kockázatok maximális mértékeit, a kockázatok ellenőrzését és a lehetséges veszteségek minimalizálását.”

(9) A Tpt. 173. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A kockázatkezelési eljárások elveit, legfontosabb elemeit a befektetési vállalkozás igazgatósága hagyja jóvá.”

(10) A Tpt. 173. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.”

28. § (1) A Tpt. 175. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) a 90. § (3) bekezdésében meghatározott összeg, vagy

b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján meghatározott,

ba) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal, az elszámolási és partnerkockázattal, valamint a nagy kockázatvállalással kapcsolatos tőkekövetelmény,

bb) a tevékenység egészében meglévő hitelkockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény,

bc) a tevékenység egészében meglévő működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény, és

bd) a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény

összege alá.”

(2) A Tpt. 175. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.”

(3) A Tpt. 175. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére - e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint meghatározott - tőkekövetelménnyel kell rendelkeznie.”

(4) A Tpt. 175. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a Felügyelet a 395/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a befektetési vállalkozás számára a 400. § (1) bekezdés y) pontja alapján többlet-tőkekövetelményt írhat elő.”

(5) A Tpt. 175. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a szavatoló tőke az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, a Hpt. 5. számú mellékletének 19. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíteni kell a Felügyeletet.”

29. § A Tpt. 177. §-át követően a következő 177/A. §-sal egészül ki:

„177/A. § (1) A befektetési vállalkozásnak megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A befektetési vállalkozásnak legalább évente felül kell vizsgálnia az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(3) A tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat, a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon köteles megfelelni.

(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.”

30. § A Tpt. 178. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetben.”

31. § A Tpt. 178. §-t követően a következő címmel és 178/A. §-sal egészül ki:

Nyilvánosságra hozatal

178/A. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott információkat

a) a befektetési vállalkozás, ha

aa) nem anyavállalat,

ab) nem leányvállalat, vagy

ac) nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá, akkor

egyedi alapon,

b) az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a 181/A. § (2) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás vonatkozásában összevont alapon

hozza nyilvánosságra.

(2) A nyilvánosságra hozatal helye:

a) az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás honlapja, vagy

b) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.

(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás a nyilvánosságra hozott információt a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek, amelyet a Felügyelet a honlapján megjelentethet.”

32. § A Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra, és

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőre és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására, befektetési alapkezelőre és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.”

33. § (1) A Tpt. 181/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak és a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, a 175. § (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.”

(2) A Tpt. 181/D. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:]

d) olyan nem harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő vagy járulékos vállalkozás esetén, amelyben a (4) bekezdés szerinti

da) befektetési vállalkozás ellenőrző befolyással, vagy

db) pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal

rendelkezik.”

34. § (1) A Tpt. 181/J. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más tagállambeli befektetési vállalkozás

a) ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyikük székhelye sem abban a tagállamban található, amelyben a pénzügyi holding társaság székhelye, vagy

b) több olyan pénzügyi holding társaság leányvállalata, amelyeknek a székhelye különböző tagállamban található, és ezen tagállamok mindegyikében engedélyeztek befektetési vállalkozás leányvállalatot,

az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában az összevont alapú felügyelet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás, egyezőség esetén a korábban engedélyezett befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó hatóság feladatát képezi.”

(2) A Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek, de ebben az esetben a megállapodás megkötése előtt a pénzügyi holding társaság véleményét is ki kell kérni.”

(3) A Tpt. 181/J. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyeletét, akkor a (7)-(9) bekezdésben rögzítetteken kívül az illetékes felügyeleti hatóságokkal történő együttműködése

a) kiterjed az ellenőrzési, a felügyeleti felülvizsgálati feladatok összehangolására,

b) keretében biztosítja a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges információáramlást.

(12) A Felügyelet minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely

1. az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi szerkezetének feltárását, valamint a befektetési vállalkozás illetékes felügyeleti hatóságának azonosítását szolgálja,

2. az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozástól származó információk gyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat tartalmazza,

3. olyan az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelő társaságot vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,

4. a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlet-tőkekövetelményre, valamint a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számításának korlátozására vonatkozik, és

5. befolyásolja a másik tagállam illetékes hatóságának felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás prudenciális helyzetét.

(13) A Felügyelet kérelemre a (12) bekezdésben rögzítetteken kívül minden olyan információt megad a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelyet ezen hatóság felügyeleti feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

(14) Ha a Felügyelet egy másik tagállamban székhellyel rendelkező EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyeli és olyan információra van szüksége, amellyel az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat felügyeleti hatósága már rendelkezik, akkor a Felügyeletnek elsődlegesen ehhez a hatósághoz kell fordulnia.

(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében,

a) amelyben az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, vagy

b) amelyben az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelő társaságnak és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

az adott tagállamban székhelye van, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, illetékes felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”

35. § A Tpt. 181/L. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ezen fejezet alkalmazásában

a) a hitelintézet tőkekövetelménye

aa) a Hpt. 76. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelménynek, és

ab) a Hpt. 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értéke tőkekövetelményének

összege;

b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a 175. § (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;

c) a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;

d) harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.”

36. § A Tpt. 201. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Bennfentes személy

a) a kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja;

b) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

c) az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ennek ügyvezetője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, amely a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;

d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet, illetve ennek érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;

e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes és jogi személy;

f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete, illetve ennek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és érdemi ügyintézője;

g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására;

h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte;

i) az a)-h) pontban felsorolt természetes személlyel közös háztartásban élő személy, illetőleg közeli hozzátartozója;

j) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve ezek nevében eljáró személy, amelyben az a)-i) pontokban megjelölt bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.”

37. § A Tpt. 240. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában, illetőleg a 229. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik az Európai Unió vagy az OECD tagállamának hasonló tevékenység feljogosítására vonatkozó engedélyével.”

38. § A Tpt. 241. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„241. § (1) A befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a befektetési alapkezelő köteles bankgaranciával biztosítani.

(2) A befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a befektetési alapkezelő köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a befektető részletes tájékoztatása mellett.”

39. § A Tpt. 245. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Egy alapkezelő által létrehozott több, azonos fajtájú [243. § (1) bekezdés b) pont], s - az értékpapíralapok esetében - az értékpapíralapokon belül az alapok ugyanazon válfajába [253. § (3) bekezdés] tartozó, nyilvános alapok esetében, amennyiben az alapok letétkezelője, forgalmazója azonos, a forgalomba hozatal és a forgalmazás módja, a befektetési jegyekhez fűződő jogok megegyeznek, az alapok egyazon alapsorozatba tartoznak. Alapsorozatba tartozó alapok esetében az alapkezelő kérheti, hogy ezen alapok nyilvános tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és rövidített tájékoztatójának jóváhagyására, a nyilvános forgalomba hozatal engedélyezésére irányuló felügyeleti eljárás során a Felügyelet a 389. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával járjon el. Ezen kérelmet az alapkezelő alapsorozat indításakor azaz az alapsorozatba tartozó első alap nyilvános forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló kérelemben terjesztheti elő, megjelölve az alapsorozatba tartozó alapok tervezett létrehozásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat, terveket.”

40. § (1) A Tpt. 247. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befektetési alapba befektető, a származtatott ügyletekbe fektető, továbbá a tőkegaranciát vagy tőkevédelmet kínáló nyilvános, nyílt végű alap és a zártkörű, nyílt végű alap esetében a befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz legfeljebb harmincegy nap lehet. Ezen alapok tekintetében az alap kezelési szabályzata rendelkezhet akként, hogy egy meghatározott időszakon, de legfeljebb egy naptári hónapon belül felvett vételi vagy visszaváltási megbízások az időszak egy, előre meghatározott napjával - mint értéknappal - kerüljenek elszámolásra. Eltérő meghatározás hiányában az elszámolás értéknapja az időszak utolsó forgalmazási napja.”

(2) A Tpt. 247. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

„(5) Ha a befektetési alapba befektető alap az eszközeinek több mint huszonöt százalékát ugyanazon alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfóliójában több mint huszonöt százalékot képviselő alap forgalmazási szabályaival, amely esetben a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz harmincegy napot meghaladó időtartam is lehet.”

41. § A Tpt. 257. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanokat a (2) és (5) bekezdésben meghatározott rendelkezésre álló időtartam alatt nem sikerül legalább az ingatlanértékelő szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell értékesíteni. Az árverési felhívást az alap hivatalos közzétételi helyein az árverés időpontját legalább harminc nappal megelőzően meg kell jelentetni.”

42. § A Tpt. 266. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva megküldeni a letétkezelőnek.

(8) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett.

(9) Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha

a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy

c) az alapkezelő a kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint.”

43. § A Tpt. a 266. §-t követően a következő 266/A. §-sal egészül ki:

„266/A. § (1) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával, legfeljebb ötéves időtartamra ingatlanértékelő természetes személyt, illetve ingatlanértékelő szervezetet - egyidejűleg megnevezve az alkalmazásában álló, az értékelést ténylegesen végző természetes személyt - bíz meg. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) Az ingatlanértékelést végző természetes személynek és szervezetnek az általa végzett tevékenység felelősségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenként 250 millió forint, illetve évente együttesen legalább 375 millió forint összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A Felügyelet jóváhagyásának feltétele, hogy az ingatlanértékelő természetes személy, ingatlanértékelő szervezet igazolja a felelősségbiztosítási szerződés megkötését.

(3) Az ingatlanértékelést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeit a kormány rendeletben állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megbízás alapján az ingatlanértékelést végző természetes személy az lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott végzettséggel, szakképzettséggel, illetőleg szakmai gyakorlattal,

d) nem rendelkezik az alapkezelőben e törvény szerinti befolyásoló részesedéssel, és

e) az alapkezelővel szemben nincs tartozása.

(5) Az ingatlanértékelést végző természetes személy az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban egyidejűleg legfeljebb öt befektetési alapnál láthat el ingatlanértékelői feladatot.”

44. § A Tpt. a 266/A. §-t követően a következő 266/B. §-sal egészül ki:

„266/B. § (1) Az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékelése

a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,

b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy

c) újraelőállítási költségen alapuló módszerrel

történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.

(2) Ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez, az adott ingatlan esetében az értékelési módszert meg kell változtatni, és az indokokat az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni.”

45. § A Tpt. a 266/B. §-t követően a következő 266/C. §-sal egészül ki:

„266/C. § (1) A 266/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanértékelő határozza meg

a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethető legmagasabb összeget,

b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget,

c) az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét, valamint

d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését,

e) ingatlan tulajdonának kölcsönös átruházása esetén (csere)

ea) az ingatlanalap által tulajdonba adott ingatlan beszámítási értékének legalacsonyabb összegét,

eb) az ingatlanalap által megszerzett ingatlan beszámítási értékének legmagasabb összegét.

(2) Az ingatlanértékelő háromhavonta megállapítja az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékét, havonta pedig az építés alatt álló ingatlanok értékét.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakról

a) építés alatt álló ingatlan esetében legalább félévente,

b) egyéb ingatlan esetében legalább évente a (4) bekezdés szerinti szakvéleményt készít.

(4) Az ingatlanértékelő az ingatlan értékelése során, szakvéleményében

a) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá,

b) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat,

c) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket,

d) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, és

e) mellékletként becsatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.”

46. § A Tpt. a 266/C. §-t követően a következő 266/D. §-sal egészül ki:

„266/D. § Az alapkezelő haladéktalanul tájékoztatja az ingatlanértékelőt minden olyan változásról, amely az alap tulajdonában lévő vagy az építés alatt álló ingatlanok értékét befolyásolhatja.”

47. § (1) A Tpt. 268. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.”

(2) A Tpt. 268. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.”

(3) A Tpt. 268. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke - a 285/A. § (8) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem haladhatja meg a befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát.”

48. § (1) A Tpt. 276. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „b” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírokat, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a (8) bekezdésben meghatározott kötvényeket és a (2) bekezdésben foglalt esetet.”

(2) A Tpt. 276. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a (8) bekezdésben meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „a” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.”

(3) A Tpt. 276. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „c” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.”

(4) A Tpt. 276. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata „g” sorában az alap fajtája szerint meghatározott értéket.”

49. § (1) A Tpt. 278. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap esetén a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem:

a) a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve az alap saját tőkéjének kétszeresét,

b) a származtatott ügyletek nettó pozícióit a 3. számú melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve az alap saját tőkéjének nyolcszorosát.”

(2) A Tpt. 278. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap esetén az értékelési árak változása vagy a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólióelem aránya jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles három napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát.”

50. § (1) A Tpt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve más alapkezelő által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt - beleértve ezen értékpapírok repóügylettel történő vásárlását is -, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket tartalmazhat. Az ingatlanalap portfóliójában lévő kollektív befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az ingatlanalap saját tőkéjének húsz százalékát.”

(2) A Tpt. 280. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvános, nyílt végű ingatlanalap saját tőkéjének legalább tizenöt százalékát likvid eszközökben kell tartani.”

51. § A Tpt. a 280. §-t követően a következő 280/A. §-sal egészül ki:

„280/A. § (1) Ingatlanalap kizárólag az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, csere, valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerződéseket, így különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket.

(2) Az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések érvényességéhez a letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során az alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli.”

52. § (1) A Tpt. 288. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kibocsátó köteles gondoskodni a forgalmazás feltételeinek folyamatos biztosításáról, illetőleg arról, hogy a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a rendszeres és rendkívüli jelentés a Felügyelet által elfogadott nyelven a befektetők rendelkezésére álljon. A kibocsátó a forgalmazás feltételeiről köteles hirdetményben tájékoztatni a magyarországi befektetőket, továbbá a forgalmazás feltételeinek biztosítását a Felügyeletnek is köteles igazolni.”

(2) A Tpt. 288. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) Amennyiben a Felügyelet a (3) bekezdés szerint rendelkezésére álló két hónapos időszak lejártát megelőzően határozatban megállapítja a forgalmazás feltételeinek meglétét, a kérelmező a megfelelőségről szóló határozat közlését követően akkor is elkezdheti az általa kibocsátott kollektív befektetési értékpapír forgalmazását, ha a (3) bekezdésben foglalt két hónapos időszak még nem járt le.”

53. § A Tpt. a 289. §-t követően a következő 289/A. §-sal egészül ki:

„289/A. § A nyilvános ingatlanalap alapkezelője éves és féléves jelentésében a 289. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakon túl a 24. számú mellékletben meghatározott információkat teszi közzé.”

54. § A Tpt. 290. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Az alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni:]

p) a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a 247. § (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével járnak, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal.”

55. § (1) A Tpt. 296/B. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kockázati tőkealap-kezelő, illetőleg kockázati tőkealap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a kockázati tőkealap alapkezelője

a) vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, könyvvizsgálójának;”

[részesedése van.]

(2) A Tpt. 296/B. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kockázati tőkealap-kezelő nem adhat a kockázati tőkealap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,]

b) amelyben a kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy, illetve vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, illetőleg”

[közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik]

56. § A Tpt. 296/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kockázati tőkealap-kezelő egymástól elkülönítetten több kockázati tőkealapot is létrehozhat és kezelhet.”

57. § (1) A Tpt. 296/G. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kockázati tőkealap kizárólag határozott futamidőre, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalával hozható létre.”

(2) A Tpt. 296/G. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kockázati tőkealap futamideje alatt a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje felemelhető és leszállítható, azonban a jegyzett tőke ebben az esetben sem lehet kevesebb kettőszázötvenmillió forintnál. A kockázati tőkealap futamideje alatt a befektető nem válthatja vissza a kockázati tőkealap-jegyet, azonban a kezelési szabályzatban meghatározott esetekben az alapkezelő határozhat az alap jegyzett tőkéjének kockázati tőkealap-jegyek, vagy ideiglenes kockázati tőkealap-jegyek bevonásával történő csökkentéséről. A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének leszállításakor az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módját a kezelési szabályzat határozza meg.”

(3) A Tpt. 296/G. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének legalább tíz százalékát, de legkevesebb kettőszázötvenmillió forintot a kockázati tőkealap-jegyek jegyzésekor be kell fizetni. A fennmaradó összeget a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint, de legkésőbb az alapítást követő hat éven belül kell befizetni.”

(4) A Tpt. 296/G. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kockázati tőkealap a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül intézkedik a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételét megelőzően jegyzett kockázati tőkealap-jegyekre teljesített vagyoni hozzájárulás kezelési szabályzatban meghatározott részének - de legalább a (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőke összegének - megfelelő névértékű kockázati tőkealap-jegyek haladéktalan előállításáról. A (4) bekezdésben előírt legkisebb jegyzett tőkén felül teljesített vagyoni hozzájárulásról a kockázati tőkealap a kezelési szabályzat szerint kockázati tőkealap-jegyet, vagy ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki.”

(5) A Tpt. 296/G. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy értékpapír, amelyre a kockázati tőkealap-jegyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyen fel kell tüntetni a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét. A vagyoni hozzájárulás hiánytalan teljesítését követően a kockázati tőkealap-kezelő az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint érvénytelenné nyilvánítja és helyette kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki.”

(6) A Tpt. 296/G. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosa a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulását a kockázati tőkealap kezelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint nem teljesíti, a kockázati tőkealap-kezelő harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok megszűnését eredményezi.”

(7) A Tpt. 296/G. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén az ideiglenes kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok a határidő lejártát követő napon megszűnnek, amelyről a kockázati tőkealap-kezelő a tagot írásban értesíti.”

(8) A Tpt. 296/G. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (10) bekezdésben meghatározott harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követően a kockázati tőkealap-kezelő - a kezelési szabályzatban meghatározottak szerint - elszámol az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy korábbi tulajdonosával.”

58. § (1) A Tpt. 296/J. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kockázati tőkealap-jegy kötelező tartalmi kellékei:]

b) a kockázati tőkealap futamideje;”

(2) A Tpt. 296/J. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kockázati tőkealap-jegyek összevont címletű kockázati tőkealap-jegyként is előállíthatóak, továbbá a kibocsátást követően - a kockázati tőkealap-jegy tulajdonos kérésére és költségére - összevont címletű tőkealap-jeggyé alakíthatóak át.”

(3) A Tpt. 296/J. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kockázati tőkealap-kezelő a befektető által jegyzett kockázati tőkealap-jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegének megállapítására, a kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonos és a tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegy és ideiglenes kockázati tőkealap-jegy azonosítására alkalmas nyilvántartást vezet.”

(4) A Tpt. 296/J. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kockázati tőkealap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a kockázati tőkealap-jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakra, a befektető által jegyzett kockázati tőkealapjegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes kockázati tőkealap-jegyet bocsát ki. A befektető a vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig a szavazati jogát a kockázati tőkealap által kibocsátott ideiglenes kockázati tőkealap-jegy alapján gyakorolja.”

(5) A Tpt. 296/J. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kockázati tőkealap kezelési szabályzata előírhatja, hogy a kockázati tőkealap-jegy, illetve az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy átruházásához a kockázati tőkealap-kezelő beleegyezése, illetőleg a többi befektető egyhangú vagy többségi jóváhagyó nyilatkozata szükséges.”

59. § A Tpt. 296/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kockázati tőkealap Felügyelet által jóváhagyott kezelési szabályzatát legalább a jegyzést, átvételt megelőző tizenöt nappal a kockázati tőkealap-jegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni.”

60. § A Tpt. 296/O. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kockázati tőkealap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a kockázati tőkealap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket kockázati tőkealap-jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő kockázati tőkealap-jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetőkkel történő elszámolás kibocsátott értékpapír-sorozatonként, a teljesített vagyoni hozzájárulással arányosan történik.”

61. § (1) A Tpt. 296/Q. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kockázati tőkealap vagyona terhére egy vállalkozásban, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének húsz százalékát.”

(2) A Tpt. 296/Q. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött társaságoknak nyújtott pénzkölcsön együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a kockázati tőkealap által befektetett tőke összegének kétszeresét.”

(3) A Tpt. 296/Q. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére