Időállapot: közlönyállapot (2007.VI.12.)

2007. évi LVII. törvény

a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosításáról * 

1. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő g)-i) pontokkal egészül ki:

[3. § (1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]

a) területi összesítésben vezeti a tervezői és a szakértői névjegyzéket, valamint a külön jogszabályban meghatározott névjegyzéket, ennek keretében a hatályos jogszabályok alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait alkalmazva első fokon elbírálja a mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesülését és határoz a jogosultságról,”

g) igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegét,

h) értesíti az igazságügyért felelős minisztert az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására jogosult tagja kamarai jogviszonyának felfüggesztéséről, megszűnéséről és a megszűnés okáról, továbbá a szakértői jogosultság névjegyzéki bejegyzésének szüneteléséről és megszűnéséről,

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”

2. § Az Mkt. 4. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[4. § (1) A területi kamara szervei:]

f) titkárság.”

3. § Az Mkt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A területi kamara ügyviteli szerve a titkárság, amelynek vezetője a kamara titkára. A titkár a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel

és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint a vizsgára és a továbbképzésre vonatkozó egyéb, külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Közigazgatási gyakorlatnak tekinthető a kamaránál közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.

(2) A titkár felett a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A titkár gyakorolja a területi kamarában dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(3) A területi kamarának a taggyűlés, a területi elnökség, az etikai bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a titkárság irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkárság kamarai igazgatási-ügyviteli feladatait az alapszabály, illetve a területi kamara szabályzata állapítja meg.”

4. § Az Mkt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A legalább öt főből álló etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2) Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során és azzal összefüggésben

a) függetlenek,

b) a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag a meggyőződésüknek megfelelően döntenek,

c) nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(3) Az etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben, a kamara alapszabályában, valamint etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a kamarai szabályzatok a hatáskörébe utalnak.”

5. § Az Mkt. 11. §-ának (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő l)-m) pontokkal egészül ki:

[(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:]

b) a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezetik a tervezői és a szakértői névjegyzéket, valamint a külön jogszabályban meghatározott névjegyzéket és biztosítják annak nyilvánosságát,”

„l) ellátja a jogosultsági vizsgával, valamint a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos, külön jogszabály szerinti feladatokat,

m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.”

6. § (1) Az Mkt. 12. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[12. § (1) Az országos kamara szervei:]

g) országos titkárság.”

(2) Az Mkt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök(ök), az elnökség tagjai, a főtitkár, az országos felügyelőbizottság elnöke, valamint az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke.”

7. § Az Mkt. 14. §-ának (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[14. § (1) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

b) az országos kamara tisztségviselőinek - a főtitkár kivételével - és a bizottságok tagjainak megválasztása,”

8. § Az Mkt. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az országos kamara titkárságának (ügyviteli szervének) vezetője a kamara főtitkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Főtitkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel vagy

b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel,

és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint a vizsgára és a továbbképzésre vonatkozó egyéb, külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Közigazgatási gyakorlatnak tekinthető a kamaránál közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.

(2) A főtitkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A főtitkár gyakorolja az országos kamarában dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az országos kamarának a küldöttgyűlés, az országos elnökség, az etikai bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a titkárság irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkárság kamarai igazgatási-ügyviteli feladatait az alapszabály állapítja meg.”

9. § Az Mkt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A legalább 5 főből álló országos etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2) Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során

a) függetlenek,

b) jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag a meggyőződésüknek megfelelően döntenek,

c) nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság a küldöttgyűlés elé terjeszti az etikai-fegyelmi szabályzatot, illetve annak módosítását, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a kamarai szabályzatok a hatáskörébe utalnak.”

10. § Az Mkt. 20. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A titkár, illetve főtitkár kivételével, a területi és az országos kamara tisztségviselői és a küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának rendjét, megbízatásuk időtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét az e törvényben meghatározott keretek között a területi és az országos alapszabály határozza meg.

(2) A választott tisztségviselők, bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt megválasztásukkal legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. Országos és területi kamarai vezető tisztségviselőkre az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.”

11. § (1) Az Mkt. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamarai tag tisztségviselőként azonos kamarai szervezeten belül egy tisztséget tölthet be.”

(2) Az Mkt. 21. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Nem lehet

a) a területi kamara elnöke, alelnöke, etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, titkára az, aki a területi kamara illetékességi területén építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő, ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is,

b) az országos kamara tisztségviselője az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv ügyintéző vagy vezető köztisztviselője.

(5) A (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a megválasztástól számított 60 napon belül meg kell szüntetni. Ha a határidőn belül a megválasztott tisztségviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a kamarai tisztségviselői megbízatása megszűnik. A megválasztott tisztségviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt a kamarai tisztségével kapcsolatos feladatait nem láthatja el.”

12. § Az Mkt. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai szakmai szolgáltatásokról, azok díjairól, illetve a díj felhasználásáról az országos kamarák külön szabályzatban rendelkeznek.”

13. § Az Mkt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél, vagy azzal egyenértékűnek elismert diploma.”

14. § Az Mkt. 34. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az Mkt. a következő 34/A-34/D. §-okkal egészül ki:

VII. fejezet

Az etikai-fegyelmi eljárás

34. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az építészeti, illetve mérnöki tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, illetve kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

(2) A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok, illetve kamarai szabályzatok szerint kell elbírálni. Ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

(3) A kamara által külön jogszabályok szerint vezetett névjegyzékben szereplő, de kamarai tagsággal nem rendelkező szakmagyakorlókkal szemben fegyelmi eljárás kizárólag a kamarai szabályzatok keretein kívül, a szakmai szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le.

(4) Az 1. § (5) bekezdés szerinti személyekkel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásról - annak jogerős és végrehajtható lezárását követően - az illetékes területi kamara értesíti a letelepedés helye szerinti eljáró hatóságot.

34/A. § (1) A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések:

a) figyelmeztetés,

b) pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese,

c) a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás,

d) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése,

e) a kamarából történő kizárás.

(2) Pénzbírság az (1) bekezdés a), c)-e) pontjaiban meghatározott büntetéssel együtt, mellékbüntetésként is alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés végrehajtása egy alkalommal legfeljebb három év időtartamra felfüggeszthető. Ha a felfüggesztés időtartama alatt jogerősen újabb etikai-fegyelmi büntetést (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

(4) A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból öt év eltelte után törölni kell.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti időn belül újabb fegyelmi eljárás megindítására kerül sor, az új eljárás során az (1) bekezdés a) pontja szerinti büntetés nem állapítható meg.

(6) A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szervet értesíteni kell.

(7) A 34. § (3) bekezdése szerinti személyekkel szemben kizárólag az (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetés szabható ki.

34/B. § (1) Az eljárás alá vont személy

a) megismerheti az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, azokra nyilatkozatot tehet,

b) az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet,

c) az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elő,

d) az eljárási cselekményekben részt vehet,

e) az ügyben eljáró személyekkel szemben összeférhetetlenségi kifogást terjeszthet elő.

(2) Az eljárásban az eljárás alá vont személy helyett és nevében megbízottja vagy jogi képviselője (a továbbiakban együtt: képviselője) is eljárhat, kivéve, ha az eljárás alá vont személy személyes megjelenése, illetve meghallgatása szükséges.

34/C. § (1) A fegyelmi eljárást

a) első fokon: a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának fegyelmi tanácsa,

b) másodfokon: az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának fegyelmi tanácsa

folytatja le.

(2) Első és másodfokon az eljáró tanács elnökből és legalább két tagból áll.

(3) Legalább öt tagból álló fegyelmi tanács jár el másodfokon, ha az első fokú fegyelmi tanács a 34/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kamarából történő kizárás fegyelmi büntetést szabott ki.

34/D. § (1) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint vizsgálóbiztosként nem járhat el:

a) a panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

b) aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, illetve ha az eljárás során büntetés kiszabására került sor, a büntetés alóli mentesítésig,

c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) a területi kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja,

e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem járhat el a fegyelmi tanács tagja vizsgálóbiztosként, a vizsgálóbiztos a fegyelmi tanács tagjaként.

(3) A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre és a szakértőre is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kizárási okot az érintettek kötelesek az etikai-fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.

(5) Az eljárás alá vont tag a fegyelmi tanács elnöke, tagjai vagy a vizsgálóbiztos ellen kizárási okot jelenthet be. A kizárással érintett személy meghallgatása után a kizáró okról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke határoz. A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara elnökének javaslatára az országos kamara felügyelőbizottsága határoz.

(6) Ha a kizárásnak a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke vagy országos kamara felügyelőbizottsága helyt ad, kijelöli az eljáró tanácsot.

(7) Ha valamennyi fegyelmi tanáccsal szemben kizáró ok áll fenn, a területi kamara elnöke az országos kamarát keresi meg más kamaránál működő fegyelmi tanács kijelölése végett.

(8) A fegyelmi eljárást

a) a területi kamara elnökével, alelnökével, titkárával, etikai-fegyelmi bizottság elnökével és tagjával szemben - ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is - az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága által kijelölt kamara,

b) az országos kamara elnökével, alelnökével, elnökségi tagjával, titkárával, etikai-fegyelmi bizottság elnökével és tagjával szemben a lakhelye szerint illetékes kamara folytatja le.”

15. § Az Mkt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Mkt. a következő 35/A-35/C. §-okkal egészül ki:

„35. § (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti

a) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: panaszos),

b) a kamara szerve, tisztségviselője, tagja,

c) hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szerv, az építésügyi (létesítési) és építésfelügyeleti hatóságok.

(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén, illetve ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el, a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés, illetve a feladatkörében tudomására jutott tények alapján. A fegyelmi eljárásról a határozat egy példányának megküldésével az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt, a panaszost, a területi kamara elnökét, valamint az etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül kijelöli a vizsgálóbiztost.

(3) A panasz visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(4) A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, illetve a hivatalból megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított 3 hónapon belül nem indította meg, illetve az elkövetéstől számított 3 év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a 3 hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a 3 éves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

(5) A fegyelmi eljárást annak megindításától számított 120 napon belül be kell fejezni.

35/A. § (1) Meg kell tagadni a fegyelmi eljárás elrendelését, ha

a) a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy a bejelentett tények alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,

b) a bejelentésben foglalt tények miatt fegyelmi eljárás van folyamatban vagy már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.

(2) Megtagadható a fegyelmi eljárás névtelen bejelentés esetén.

(3) A fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozatot ismert panaszos esetén a panaszosnak és annak kell megküldeni, aki ellen a panasz irányult.

(4) A fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a 35. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, ismert panaszos kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását az etikai-fegyelmi bizottságnál. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról az etikai-fegyelmi bizottság határoz.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás során a panaszos jár el a vizsgálóbiztos helyett, a 35/B-35/C. § szerinti jogosítványokra és vizsgálat lefolytatására azonban nem jogosult.

35/B. § (1) A vizsgálóbiztos köteles vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont személy javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt nyilatkozattételre hívja fel azzal, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül jogosult a területi kamarának megküldeni.

(3) A vizsgálóbiztos meghallgathatja a panaszost (sértettet), az eljárás alá vont személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott iratokat, szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe. A vizsgálóbiztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelent meg, vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell.

(4) Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

35/C. § (1) A vizsgálóbiztos az eljárás eredményéről összefoglaló jelentést készít és az iratokat indítványával együtt az etikai-fegyelmi bizottság elnökének átadja.

(2) A vizsgálatot 30 nap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, a területi kamara elnöke által 30 nappal meghosszabbítható.”

16. § Az Mkt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Mkt. a következő 36/A-36/D. §-okkal egészül ki:

„36. § (1) Az etikai-fegyelmi bizottsága vizsgálat alapján

a) megszünteti az eljárást,

b) elrendeli fegyelmi tárgyalás megtartását,

c) fegyelmi tárgyalás nélküli figyelmeztetés fegyelmi büntetés megállapítását kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke az eljárás alá vont személyt és a panaszost értesíti.

(3) Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás megtartásának elrendelésével egyidejűleg az etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait.

36/A. § (1) A fegyelmi tanács elnöke

a) tárgyalás nélkül a 34/A. § (1) bekezdés a) pont szerinti figyelmeztetés fegyelmi büntetés megállapítását kezdeményezheti,

b) kitűzi a fegyelmi tárgyalást, megidézi az eljárás alá vont személyt, a képviselőjét, a tanúkat, a vizsgálóbiztost, és további bizonyítást rendelhet el. A fegyelmi tanács elnöke intézkedéseiről a vizsgálóbiztost értesíti.

(2) A fegyelmi tanács elnöke az eljárás alá vont személyt az idézéssel egyidejűleg tájékoztatja, hogy a vizsgálóbiztos jelentésére legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is, hogy ha alapos ok nélkül az eljárásban nem vesz részt, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(3) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelenik meg, azt távollétében is meg lehet tartani.

36/B. § (1) A fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül figyelmeztetést állapít meg, ha az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, a fegyelmi vétség egyértelmű és a kötelességszegés kisebb súlyú.

(2) Ha a figyelmeztetésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy vagy képviselője tárgyalás tartását kérte, a figyelmeztetés hatályát veszti és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki, és erről a vizsgálóbiztost értesíti.

36/C. § (1) A vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont személy és képviselője a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet.

(2) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi tanács elrendelheti a tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítését. Ez esetben a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 8 napon belül el kell készíteni.

(3) Ha más hatóság eljárása érintheti a fegyelmi ügy eldöntését, a fegyelmi tanács elrendelheti az eljárás felfüggesztését a bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig.

36/D. § (1) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben szándékos vagy olyan gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb, a fegyelmi tanács ideiglenes intézkedéssel az eljárás alá vont személy kamarai tagságát azonnali hatállyal felfüggeszti és a tevékenységének végzésére való jogosultságának felfüggesztését kezdeményezi a jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

(2) A felfüggesztésről szóló határozatot 5 napon belül az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell, aki a határozat ellen 8 napon belül fellebbezést terjeszthet elő a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés mindaddig hatályban marad, amíg azt a fegyelmi tanács határozatában hatályon kívül nem helyezi.”

17. § Az Mkt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Mkt. a következő 37/A-37/D. §-okkal egészül ki:

„37. § (1) A fegyelmi tanács a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást.

(2) A fegyelmi tanács határozatában

a) az eljárást megszünteti,

b) az eljárás alá vont személyt elmarasztalja és a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott büntetés valamelyikét szabja ki.

(3) A határozat rendelkező része tartalmazza:

a) az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét (székhelyét), kamarai tagságának nyilvántartási számát, szükség esetén a jogosultsága megnevezését, névjegyzéki nyilvántartási számát,

b) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont személyt vétkesnek nyilvánítja és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti,

c) az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését,

d) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget az eljárás alá vont személy szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi tényállás esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát,

e) a kiszabott fegyelmi büntetést, utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályi és egyéb rendelkezésekre,

f) az eljárási költségek viselésének módját,

g) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a panaszos a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

(4) A határozat indokolási része tartalmazza:

a) a tényállást és annak bizonyítékait,

b) a levont ténybeli és jogi következtetést,

c) a büntetés kiszabása esetén a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

(5) A fegyelmi határozatot a tárgyalás befejezése után 15 napon belül meg kell küldeni az eljárás alá vont személynek és képviselőjének, a vizsgálóbiztosnak, valamint a panaszosnak.

(6) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a képviselője, a vizsgálóbiztos, valamint a panaszos az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága elnökéhez fellebbezhet. A fellebbezés a határozat jogerőre emelkedésére halasztó hatályú.

37/A. § (1) Az első fokú fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezést az etikai-fegyelmi bizottság az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága elnökének küldi meg.

(2) Az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke a fellebbezés kézhezvételét követő 5 napon belül kijelöli az országos kamara etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét, valamint a vizsgálóbiztost, továbbá a kijelöléssel egyidejűleg a vizsgálóbiztos részére az ügy iratait megküldi azzal, hogy a fellebbezésre észrevételeit 15 napon belül tegye meg.

(3) Ha a 37/B-37/D. §-ok másként nem rendelkeznek, a másodfokú eljárásban a 36/A. §, a 36/C. §, valamint a 37. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

37/B. § (1) A másodfokon eljáró fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal elutasítja a fellebbezést, ha az elkésett, vagy ha azt nem az eljárás kezdeményezésére jogosult terjesztette elő.

(2) A másodfokon eljáró fegyelmi tanács az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti.

(3) Ha az első fokú határozat megalapozatlan, a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve helytelen ténybeli következtetést tartalmaz - és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg - a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(4) Hatályon kívül kell helyezni az első fokú határozatot akkor is, ha azt az első fokú eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozták meg.

(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont személy, a képviselője, a vizsgálóbiztos, valamint a panaszos a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.

(6) A másodfokú határozat a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, de az (5) bekezdés szerinti esetben a végrehajtás felfüggesztése kérhető a bíróságtól.

37/C. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a panaszos, az eljárás alá vont személy és képviselője új eljárás lefolytatását kérheti. Új eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy életében, az eljárás jogerős befejezésétől számított öt éven belül van lehetőség.

(2) Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az eljáró fegyelmi tanács valamely tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

(3) A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke új eljárás lefolytatását akkor rendeli el, ha

a) az ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatára nem került sor, illetve az arra nyitva álló idő már letelt, és

b) olyan tényre vagy bizonyítékra, vagy olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkoznak, amit az eljáró fegyelmi tanács nem bírált el, amennyiben ezen bizonyítékok alkalmasak a kihirdetett fegyelmi határozat megváltoztatására.

(4) Az új eljárás lefolytatásáról a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága dönt. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás kezdeményezője az országos kamara fegyelmi tanácsához fellebbezéssel élhet.

(5) Az új eljárás során az első és másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az eljárást elrendelő határozatnak a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya nincsen, kivéve, ha ezt az eljáró fegyelmi tanács kifejezetten kimondja, és határozattal intézkedik a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránt.

37/D. § Az etikai-fegyelmi bizottságok működését, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait e törvény keretei között a kamarák fegyelmi szabályzatában, illetve a fegyelmi eljárás költségének, a pénzbüntetés befizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályait külön szabályzatban kell megállapítani.”

18. § Az Mkt. 39. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabályok és a többi önkormányzati szabályzat megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy a többi önkormányzati szabályzatot, és szükség esetén a 38. §-ban foglaltak szerint jár el.”

19. § Az Mkt. 42. §-a kiegészül a következő (2)-(3) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésekre változik:

„(2) A területi, illetve az országos kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár, illetve a főtitkár jár el. Közigazgatási ügyekben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint köztisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek - kinevezhető lenne, továbbá a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel.

(3) A titkár, illetve főtitkár

a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.”

20. § (1) Az Mkt. 43. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kamarák által vezetett névjegyzékek a következő adatokat tartalmazzák:

a) családi és utónév, születési név, állampolgárság;

b) születési hely és idő, anyja neve;

c) lakhely, székhely;

d) elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail);

e) szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve;

f) szakmai gyakorlat ideje, helye;

g) szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele;

h) nyilvántartási szám;

i) hatósági igazolvány száma;

j) nyilvántartásba vétel napja;

k) jogosultság megújításának esedékessége (év, hó, nap);

l) a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója;

m) igazságügyi szakértő esetén annak ténye, igazságügyi szakértői igazolványának száma;

n) tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett);

o) fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja;

p) az adatváltozás bejelentésének időpontja;

q) a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja.

(3) A kamarai tag (2) bekezdés a), d), g), h) és k) pontjai szerinti adatai, továbbá az 1. § (3) bekezdés szerint mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (4) bekezdés a)-b), d) pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat a kamarák a világhálón is közzéteszik.”

(2) Az Mkt. 43. §-ának (4) bekezdése felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást a gazdálkodó szervezetekről:”

21. § Az Mkt. 56. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[56. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

c) a Tanács 85/384/EGK irányelve (1985. június 10.) az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről, 18. cikk (1) bekezdés, 22. cikk (1) bekezdés, 26. cikk (1)-(2) bekezdés és 28. cikk.”

22. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 14-17. §-ai 2008. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) Az e törvény 11. §-ának (2) bekezdésével megállapított Mkt. 21. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat az e törvény hatálybalépését követő választás során kell alkalmazni.

(4) Az Mkt.

a) 3. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „etikai-fegyelmi eljárást” szövegrész helyébe az „etikai-fegyelmi eljárást (a továbbiakban: fegyelmi eljárást)” szövegrész,

b) 3. §-a (4) bekezdésében a „felhatalmazással bíró megbízottjaik” szövegrész helyébe a „felhatalmazással bíró tagjaik” szövegrész,

c) 11. §-ának (4) bekezdésében az „és kezdeményezési” szövegrész helyébe az „és az arra jogosultnál kezdeményezési” szövegrész,

d) 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a kamara szolgáltatásaiért” szövegrész helyébe az „a kamara szakmai szolgáltatásaiért” szövegrész,

e) 24. §-t megelőző címben a „Közhasznú társaság” szövegrész helyébe a „Nonprofit gazdasági társaság” szövegrész,

f) 24. §-a (3) bekezdésében a „közhasznú társaságot” szövegrész helyébe a „jogi személy nonprofit gazdasági társaságot (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság)” szövegrész,

g) 24. §-a (4)-(5) bekezdéseiben a „közhasznú társaság” szövegrész helyébe a „nonprofit gazdasági társaság” szövegrész,

h) 30. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „kéri,” szövegrész helyébe a „kéri, legfeljebb öt év időtartamra,” szövegrész,

i) 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „35. § (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe a „34/A. § (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész,

j) 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „lemondással,” szövegrész helyébe a „lemondással, illetve a 30. § (1) bekezdés a) pontja szerinti idő leteltével,” szövegrész,

k) 43. §-a (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban, (5) és (6) bekezdésében a „társaság” szövegrész helyébe a „nyilvántartott” szövegrész

lép.

(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)

a) 29. §-a (6) bekezdésében az „Az építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az „A települési önkormányzat jegyzője” szövegrész,

b) 53/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „a kérelemre” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott esetekben, a kérelemre” szövegrész

lép.

(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Mkt. 1. §-ának (3) bekezdésében az „és más jogi személy” és az „- ideértve az egyéni vállalkozót is -” szövegrész, az 1. §-a (5) bekezdésének második és harmadik mondata, a 2. § (4) bekezdésében az „építészeti” szövegrész, a 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „, vállalkozók” szövegrész, a 6. §-ának (6)-(9) bekezdései és a 15. §-ának (6)-(9) bekezdései, valamint a 43. §-a (4) bekezdésének e) pontja,

b) az Étv. 2. § 18. pontjában a „környezetvédelmi” szövegrész,

c) az Mkt. módosításáról rendelkező 1999. évi CXIV. törvény 10-11. §-ai,

d) az Mkt. módosításáról rendelkező 2004. évi XLVII. törvény 9. §-a,

e) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 92. §-ának (1) bekezdése,

f) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 299. §-ának (2) bekezdése.


  Vissza az oldal tetejére