Időállapot: közlönyállapot (2007.VI.25.)

2007. évi LXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról * 

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése fontos közérdekű és közcélú tevékenység.”

2. § Az Aptv. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény rendelkezéseit az e törvény melléklete szerinti autópályák, autóutak és azok csomóponti elemei, valamint a gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.”

3. § (1) Az Aptv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről - a központi költségvetésből a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, valamint más fejezetekben az e célra megnevezett fejezeti kezelésű előirányzatokból biztosított pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló forrásokból - a Kormány gondoskodik.”

(2) Az Aptv. 3. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyorsforgalmi utak (ideértve a befejezetlen beruházásokat és azok tartozékait is) - a 6. § (2) bekezdése szerinti eset és a magántőke bevonásával megvalósított utak kivételével - vagyonkezelője a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv, amely ennek keretében a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel vagyonkezelési szerződést köt.

(5) A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközök felhasználása során az építtető saját döntése alapján jogosult a megvalósítás költségeibe beépíteni az előkészítés és megvalósítás során ismertté vált régészeti lelőhelyek megelőző feltárási költségeit, valamint - korlátozott mennyiségben és mértékben - a felszínre került, illetve feltárt egyes, a feltárás helyén jellemző régészeti leleteknek a létesítendő pihenőhelyeken történő elhelyezése költségeit is. Az építtető az adott beruházás teljes bekerülési költségének részeként a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti minimum mértéket köteles biztosítani költség-előirányzatként a régészeti feltárás céljára.”

4. § Az Aptv. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a magántőke bevonásával megvalósított utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: építtető).

(2) Az építtető kizárólagos fejlesztési és építtetői feladatkörében, a Magyar Állam javára, saját nevében eljárva a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást, illetve -fejlesztést, terület-előkészítést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, építési szerződéseket köt a megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt.

(3) Az építtető a végleges nyomvonal meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a nyomvonallal érintett közmű tulajdonosát vagy szükség esetén üzemeltetőjét (a továbbiakban: közműszolgáltató) arról, hogy az útépítés során mely közműszakasz kiváltása vagy fejlesztése szükséges.

(4) A közműszolgáltató - a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésének kiemelt közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében - a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg. A határidő megadása előtt köteles a közműszolgáltató véleményét kikérni. A közműszolgáltató a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a közműszolgáltatónak megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműszolgáltató kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(5) Ha a közműszolgáltató neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.

(7) A közműszolgáltatót a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

(8) E törvény alkalmazásában közműnek minősül: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, földgázvezeték, elektromos vezeték, hulladékgyűjtő, illetve -kezelő berendezés, nagyfeszültségű villamos átviteli vezeték, szénhidrogén-szállító vezeték, bányászati célú vezeték, hírközlési vezeték.”

5. § Az Aptv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A gyorsforgalmi útnak a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozatának közlésétől számított 60 napon belül a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet és a gyorsforgalmi út létesítése érdekében kisajátítással megszerzett földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül. Ezen földrészletek vagyonkezelői jogát a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a gyorsforgalmi út építése céljából - kizárólag az építés időszakára, az elkészült gyorsforgalmi út ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezéséig - ellenérték nélkül az építtetőnek adja át. A Magyar Állam javára adás-vétel vagy kisajátítás útján gyorsforgalmi út létesítése céljából megszerzett ingatlanok vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a Kormány - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a Kormány - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki.”

6. § Az Aptv. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elkészült gyorsforgalmi utakat is magában foglaló földterület vagyonkezelői jogát, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket, mint kincstári vagyont - az elkészült gyorsforgalmi utak ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezése után - az építtető átadási szerződés alapján közvetlenül átadja a miniszter által kijelölt központi költségvetési szerv részére, a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv egyidejű értesítése mellett.”

7. § Az Aptv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakhatóságok, a közművek üzembentartói és az utak kezelői a közlekedési hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő nyolc napon belül nyilatkoznak arról, hogy a forgalomba helyezési engedély megadásának a külön jogszabály szerinti feltételei fennállnak. Ha a közművek üzembentartói és az utak kezelői nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat, illetve beleegyezésüket megadottnak kell tekinteni.”

8. § Az Aptv. 17. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Kormány által, a megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalat tartalmazó dokumentációval (jóváhagyott tanulmányterv) - amely tartalmazza a tervezett csomópontokat, valamint jellemző hossz- és keresztszelvényeket is - vagy az építési engedéllyel rendelkező külterületi gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 méter széles területsáv beépítésre szánt területté - a külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével - nem nyilvánítható.

(2) A Kormány a 6. §-ban említett rendeletben - amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül - tilos a terepviszonyokat megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávon - a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül -

a) más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,

b) a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni,

ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte.”

9. § Az Aptv. 17/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez szükséges homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag) kitermelésére a 18. § (7) bekezdése alapján kiadott rendeletben vagy a jogerős építési engedélyben megállapított nyomvonal 10-10 km szélességű környezetében célkitermelő hely létesíthető.”

10. § (1) Az Aptv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyorsforgalmi utak esetében - kivéve a magántőke bevonásával megvalósított utakat - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondatában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(2) Az Aptv. 18. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Aptv. 18. §-ának (6) bekezdése a következő c)-d) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

b) a 7. § (5) bekezdése szerinti átadás és elszámolás részletes szabályait, továbbá

c) a mellékletben megjelölt azon gyorsforgalmi utak esetében, amelyeknél a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, a gyorsforgalmi út nyomvonalát rendeletben hirdesse ki. E rendelettel megállapított nyomvonal tekintetében a 6. §-ának (2) bekezdését, továbbá a 7. § és a 17. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, és

d) a c) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát”

[rendeletben állapítsa meg és a 9. § (1) és (2) bekezdések szerinti szerveket rendeletben jelölje ki.]

(3) Az Aptv. 18. §-ának (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

c) a gyorsforgalmi utak vagyonkezelőjét [3. § (4) bekezdés] rendeletben jelölje ki.”

(4) Az Aptv. 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvény alkalmazásában az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Otrt.) 1/1. melléklete szerinti M57 gyorsforgalmi út alatt az M60 Bóly-Pécs szakaszt, az Otrt. 1/1. melléklete szerinti M9 gyorsforgalmi út alatt pedig az M85 Pereszteg-Sopron (országhatár) szakaszt kell érteni.”

11. § Az Aptv. 1. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

12. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) az Aptv. 3. §-ának (6)-(9) bekezdése, 18. §-a (7) bekezdésének a) és b) pontja és 2. számú melléklete,

b) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 13. §-ának (3) bekezdése,

c) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi LXV. törvény 1-3. §-a,

d) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi CLX. törvény 2-5. §-a, 7. §-ának (1) bekezdése, 7. §-a (2) bekezdésének az Aptv. 18. § (6) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezése, 8. §-a, valamint 1. és 2. melléklete,

e) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény és azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi XII. törvény 1. §-a, 4. §-ának az Aptv. 17/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése, valamint 6. §-ának az Aptv. 18. § (7) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezése,

f) a Program utakról szóló 317/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a Program utakról szóló 317/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 249/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, valamint a Program utakról szóló 317/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 259/2006. (XII. 19.) Korm. rendelet.

13. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 7. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Nem kerül a Nemzeti Földalapba az a földrészlet, amelynek a Magyar Állam által adásvétel vagy kisajátítás útján történő megszerzésére országos közút megépítése érdekében került sor.

(5) A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezeléséből a Nemzeti Földalapba kerül a (4) bekezdés szerint megszerzett, de országos közút építésére fel nem használt termőföld, feltéve, hogy annak eredeti tulajdonosa az elővásárlási jogával élni nem kíván. Az erről szóló írásbeli megállapodás megkötését és évenkénti felülvizsgálatát a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv kezdeményezi.”

(2) Az NFA tv. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet megosztásával, művelési ágának megváltozásával, illetőleg más célú hasznosításával a tulajdonosi joggyakorló nem változik, kivéve, ha az említettekre országos közút megépítése vagy annak ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében kerül sor, és a tulajdonosi joggyakorló megváltozása tekintetében a földalapkezelő szervezet és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet írásbeli megállapodást köt.”

(3) Az NFA tv. 13/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:

„(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére legkorábban a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó földhivatali határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor, amely megállapodás alapján az országos közút megépítéséhez szükséges földrészlet a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyoni körébe kerül.”

14. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közműkiváltások vagy -fejlesztések esetében - amennyiben a közműkiváltáshoz vagy -fejlesztéshez kapcsolódó munkálatok még nem kezdődtek meg - az Aptv. 4. §-ának - az e törvény 4. §-ával megállapított - (3)-(7) bekezdéseiben foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy az építtető utasítása alapján a közműszolgáltatóval - a közműkiváltás vagy -fejlesztés kapcsán - szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó köteles az Aptv. 4. §-ának - e törvény 4. §-ával megállapított - (3) bekezdése szerinti értesítést a közműszolgáltatónak megküldeni.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő közműkiváltások vagy -fejlesztések esetében - amennyiben a közműkiváltási munkálatok már megkezdődtek - nem kell alkalmazni az Aptv. 4. §-ának - az e törvény 4. §-ával megállapított - (3)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.

(3) Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. átadja a nála lévő befejezetlen beruházásokat az építtetőnek, továbbá átadja a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon vagyonkezelői jogát a miniszter által kijelölt központi költségvetési szervnek, a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv egyidejű értesítése mellett. Az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv megszüntetik a közöttük korábban a gyorsforgalmi utak tárgyában létrejött vagyonkezelési szerződéseket.

(4) Az NFA tv. - e törvény 13. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseit a folyamatban lévő kisajátítási eljárásokban is alkalmazni kell, a kisajátítást pótló adásvételi szerződések megkötése során pedig abban az esetben, ha a termőföld tulajdonjogának az állam javára történő bejegyzésére irányuló kérelem még nem került benyújtásra.

(5) Az NFA tv. - e törvény 13. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 13/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat és az NFA tv. - e törvény 13. §-ának (3) bekezdésével megállapított - 13/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat azon földrészletek esetében is alkalmazni kell, amelyeken az országos közút ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezése már megtörtént.

Melléklet a 2007. évi LXVIII. törvényhez

Melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez

Az e törvény alkalmazási körébe tartozó gyorsforgalmi utak

A szakasz neve Az út típusa Sáv km
M0 Kelet, 4. sz. főút-31. sz. főút között Autópálya 2x2 6
M0 Kelet, 31. sz. főút-3. sz. főút között Autópálya 2x2 11
M0 Kelet, 3. sz. főút-M3 között Autópálya 2x2 9
M0 Gödöllői átkötés (M31) Autópálya 2x2 12
M0 Dél, M1-51. sz. főút között pályabővítés Autópálya 2x3 23
M0 Dél, 51. sz. főút-M5 között Autópálya 2x3 7
M0 Észak, M2-11. sz. főút között (M0 Északi-híd) Autópálya 2x2 3
M3 Görbeháza-Nyíregyháza (4. sz. főút) Autópálya 2x2 39
M43 Szeged-Maroslele között Autópálya 2x2 16
M43 Maroslele-Makó között Autóút 2x1 16
M6 M0-Érdi tető között Autópálya 2x2 8
M6 Dunaújváros-Szekszárd között Autópálya 2x2 67
M6 Szekszárd-Bóly között Autópálya 2x2 47
M60 Bóly-Pécs Autópálya 2x2 30
M7 Zamárdi-Balatonszárszó között Autópálya 2x2 14
M7 Balatonkeresztúr-Nagykanizsa között Autópálya 2x2 36
M7 Rigyác-Nagykanizsa Autópálya 2x2 12
M7 Letenye-országhatár között (Mura-híddal) Autópálya 2x2 1
M8 Dunaújváros (M6)-Dunavecse (51. sz. főút) (Duna-híddal) Autópálya 2x2 9
M9 51-54. sz. főút között Autóút 2x1 12
M2 Budapest-Vác (déli csomópont) között Autóút 2x2 20
M3 Nyíregyháza-Vaja (49. sz. főút) között Autópálya 2x2 26
M3 Vaja (49. sz. főút)-Vásárosnamény között Autóút 2x1 20
M35 4. sz. főút-47. sz. főút között Autóút
csatlakozó főút kapcsolattal
2x1 4 (+5)
M43 Makó-Csanádpalota (országhatár) között Autóút 2x1 23
M44 Kecskemét-Tiszakürt között Autóút 2x2 42
M44 Tiszakürt-Kondoros között Autóút 2x2 62
M44 Kondoros-Békéscsaba között Autóút 2x2 22
M8 Kecskemét-Szolnok között Autóút 2x1 54
M8 Dunavecse-Kecskemét Autóút 2x1 45
M8 Körmend-Szentgotthárd (oh.) között (Körmend elkerülővel) Autóút 2x2 31
M0 10-11 sz. főutak között Autóút 2x2 9
M85 Pereszteg-Sopron (országhatár) között Autóút 2x2 29
M85 Győr-Csorna között (Csorna elkerülővel) Autóút 2x2 34
M9 Dombóvár-Bonyhád (65. sz. főút) között Autóút 2x1 34
M86 Szombathely-Csorna között Autóút 2x2 61
M4 Üllő (kelet)-Szolnok (észak)-Berettyóújfalu között Gyorsforgalmivá fejleszthető út 2x2, illetve 2+2 190
49. sz. főút a távlati M49 nyomvonalán M3 és Ököritófülpös között Autóút 2x1 30
71. sz. főút a távlati M8 nyomvonalán Balatonfűzfő-M7 között Autóút 2x1 20
10. sz. főút a távlati M10 nyomvonalán Budapest-Kesztölc között Gyorsforgalmivá fejleszthető országos főút 2x2, 2x1 29

  Vissza az oldal tetejére