Időállapot: közlönyállapot (2007.VI.29.)

2007. évi LXXVIII. törvény

a vállalkozói „körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról * 

1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került.”

(2) A Cstv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került.”

(3) A Cstv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat.”

(4) A Cstv. 10. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság az eljárást megszünteti, ha]

d) a 7. § (2) bekezdése szerinti követelés kielégítése még nem történt meg”

(5) A Cstv. 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell]

d) azt, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.”

(6) A Cstv. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.”

(7) A Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha]

f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg;”

(8) A Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha]

a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy”

(9) A Cstv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.”

2. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni. A tájékoztatásban meg kell adnia azt is, ha az ellenszolgáltatás halasztott vagy részletekben történő fizetésében kíván megállapodni.”

(2) A Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható]

e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;”

(3) A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy a nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését.”

(4) A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.”

(5) A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szerződés - a 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő - amennyiben rendelkezik honlappal - a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján.”

(6) A Kbt. 305. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„305. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés - igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

(2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.

(4) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére.

(5) Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában - a 304. § (2) bekezdése szerinti esetben a szerződésben - megjelölt alvállalkozója felé, erről az ajánlatkérőt haladéktalanul köteles tájékoztatni. Amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult a (6) bekezdés szerinti adatoknak az ajánlatkérő felé történő bejelentésére. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik a (6) bekezdés szerinti adatoknak a honlapján - amennyiben rendelkezik honlappal - történő közzétételéről.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra;

b) ajánlattevő és alvállalkozó megjelölése;

c) az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;

d) a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját;

e) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát.”

(7) A Kbt. a következő 306/A. §-sal egészül ki:

„306/A. § (1) Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely

a) kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy

b) a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el.

(2) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

(3) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(8) A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (2) és (3) bekezdésének számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

„(1) Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség körében - ha a teljesítés eltérő időpont(ok)ban történik - külön meg kell jelölni a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően haladéktalanul gondoskodik a szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatónak - amennyiben rendelkezik honlappal - honlapján történő közzétételéről.”

(9) A Kbt. 316. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a szerződésnek a 303. §-ba ütköző módosítása vagy a 304. §-ba, illetőleg a 306. § (2) bekezdésébe ütköző teljesítése miatti, továbbá a 305. § (1) és (2) bekezdése szerinti igazolás határidőben történő kiadásával kapcsolatos jogvitát -, illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.”

3. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 402. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„402. § (1) Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.

(2) A vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek, vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása (685/B. §) áll fenn, illetve amelynek tulajdonosa és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll.”

4. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után benyújtott felszámolási kérelmekre, továbbá megkezdett közbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett békéltetési eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1993. évi LXXXI. törvény 7. §-ának a Cstv. 9. §-ának (3) bekezdését és 11. §-a (3) bekezdésének d) pontját megállapító rendelkezése, valamint a Kbt. 306. §-ának (6) bekezdése.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Kbt. 53. §-ának (6) bekezdésében a „különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, feltételekhez köti” szövegrész helyébe a „különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételekhez köti” szövegrész lép;

b) a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdésében és 67. §-ának (4) bekezdésében „Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni” szövegrész helyébe „Az ajánlattevő ebben az esetben köteles igazolni azt is” szövegrész lép;

c) a Kbt. 379. §-a (1) bekezdésének k) pontjában a „[307. § (2) bekezdése]” szövegrész helyébe a „[307. § (4) bekezdése]” szövegrész lép.


  Vissza az oldal tetejére