Időállapot: közlönyállapot (2007.VI.30.)

2007. évi LXXXIII. törvény

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról * 

1. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a közigazgatási hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv), valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Nemzeti Hírközlési Hatóság köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala és az Állami Számvevőszék esetében a próbaidőre, a pályázatra, a versenyvizsgára és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni.”

2. § A Ktv. 1. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (4)-(8) bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre változik:

„(4) A 10. §, a 10/A-10/C. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati eljárásban, közigazgatási versenyvizsgán vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási adatbázisba.”

3. § A Ktv. 1. §-ának (7) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

e) a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője alatt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - minisztériumok esetében a minisztert kell érteni,

f) munkakör-térkép a munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához szükséges összefoglaló leírás, amely tartalmazza a munkakör valamennyi általános adatát (így különösen a betöltendő munkakört, közigazgatási szerv megnevezését, illetményt, munkakör betöltésének várható helyét és idejét), az ellátandó feladatokat, valamint a munkakör betöltőjével szemben a munkáltató által meghatározott követelményeket (így különösen a képzettséget, végzettséget, szakmai tapasztalatot, kompetenciákat),

g) kompetencia-vizsgálat a pályázóval szemben a különböző munkakörökre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelő központ alkalmazható.”

4. § A Ktv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni]

b) a 10. §, a 10/A-10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23-30/B. §, a 32-36. §, a 40/C. § és a 49/N. § (3) bekezdés - ide nem értve a vezető megbízással rendelkező politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót - kivételével a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.”

5. § (1) A Ktv. 7. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:

„Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, - a 10. § (4)-(7) bekezdésében, a 10/A. § (7) bekezdésében foglaltak, valamint ügykezelői feladatkör kivételével - közigazgatási versenyvizsgával, és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.”

(2) A Ktv. 7. §-ának (8) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdéstől eltérően ügykezelői feladatkörre közszolgálati jogviszony a jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a 68. § (3) bekezdésében meghatározott vezetői megbízás esetét kivéve]

c) az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban résztvevő államok állampolgáraival”

6. § (1) A Ktv. 8. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki]

a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”

(2) A Ktv. 8. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével]

a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés vagy az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,”

(3) A Ktv. 8. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki]

a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”

7. § A Ktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Közigazgatási szervnél (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv) köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül is adható vezetői kinevezés, vezetői megbízás a közigazgatási szervnél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek. A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított 10 napnál nem lehet rövidebb.

(2) A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes hozzáférés biztosítása érdekében.

(3) A pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a miniszterelnöki kabinet, titkárság, a miniszteri kabinet, titkárság, az államtitkári, szakállamtitkári titkárság vezetője, az e törvény szerinti egy évet meg nem haladó határozott idejű jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont, 25/A. §, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86/B. § esetében.

(4) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni, ha a köztisztviselői kinevezés a tartós külszolgálatra történő kihelyezésre tekintettel történik és annak időtartamára jön létre. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül.

(5) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha katonai szolgálati jogviszonyban álló jogviszonya úgy szűnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül, és próbaidő sem köthető ki.

(6) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha hivatásos szolgálati viszonyban álló jogviszonya úgy szűnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül, és próbaidő sem köthető ki.

(7) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetői jogviszonyának létesítését közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkárnak, a szakállamtitkárnak az állami vezetői szolgálati jogviszonya megszűnését követő 2 éven belül pályázati eljárás lefolytatása és közigazgatási versenyvizsga nélkül is adható köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, feltéve, hogy legalább 3 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(8) Pályázat kiírására akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselői hely - az (1) bekezdésben meghatározott vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be.

(9) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a közigazgatási szerv megnevezését,

b) a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését,

c) az ellátandó feladatok ismertetését,

d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,

e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,

f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,

g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást,

h) az állás betöltésének időpontját,

i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.

(10) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.

(11) A pályázat érvényességének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen a pályázat benyújtásának időpontjában e törvény szerinti, eredményes közigazgatási versenyvizsgával.

(12) A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről, vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és érvényes pályázattal rendelkezik.

(13) A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(14) A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért eredményről.

(15) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.

(16) A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a 7. § (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7. számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.

(17) A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmatlan módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet. A közigazgatási szerv vezetője az így kiválasztott személy adatbázisban nyilvántartott adatait a szolgáltató központtól megkérheti.

(18) A miniszter az általa irányított vagy felügyelt államigazgatási szerv(ek) tekintetében rendeletében meghatározhatja azokat a munkaköröket - vezetői kinevezés, megbízás kivételével -, amelyek betöltéséhez nem kell pályázati eljárást lefolytatni, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. Helyi önkormányzat rendeletében határozhatja meg azokat a munkakör(öke)t - vezetői beosztás kivételével -, amely(ek) pályázati eljárás lefolytatása nélkül is betölthetők, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik. A pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezést kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. Sikertelen vizsga esetén a közszolgálati jogviszonya megszűnik. Az adott szervnél a pályázati eljárás lefolytatása nélkül kinevezett köztisztviselők száma tárgyévben nem haladhatja meg a hivatali szervezetnél foglalkoztatott köztisztviselők létszámának 3%-át (minimum 1 fő). A hivatali szervezet vezetője - helyi önkormányzatnál a jegyző - a pályázati eljárás lefolytatása nélkül adott köztisztviselői kinevezésről tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.”

8. § A Ktv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi hivatalnál vezetői kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél vezetői kinevezés, vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés, vezetői megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés, vezetői megbízás (a továbbiakban együtt: köztisztviselői hely) csak a szolgáltató központ által történő pályáztatás útján adható.

(2) A pályázati eljárás során kompetencia-vizsgálatot kell végezni. A pályáztatás és a kompetencia-vizsgálat lebonyolítását a munkáltató nevében - a Kormány által meghatározott rendben - a szolgáltató központ végzi.

(3) A pályázati felhívást az (1) bekezdésben meghatározott államigazgatási szerv (a továbbiakban: pályázati kiírást kezdeményező szerv) által meghatározott munkakör-térkép alapján, a pályázati kiírást kezdeményező szerv, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójának nevében a szolgáltató központ írja ki.

(4) A pályázati felhívás közzétételéről - a pályázati kiírást kezdeményező szerv egyidejű tájékoztatása mellett - a szolgáltató központ gondoskodik. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a szolgáltató központ által történő közzétételétől számított 10 napnál nem lehet rövidebb. A pályázati kiírást kezdeményező szerv a szolgáltató központ által közzétett pályázati felhívást egyéb módon is közzéteheti.

(5) A szolgáltató központ által lefolytatott pályáztatási eljárást követően a pályázati kiírást kezdeményező szerv tájékoztatja az érvényesen pályázót a kiválasztás további menetéről. A pályázati kiírást kezdeményező szerv kiválasztási eljárásában a végleges döntéshez egyéb kiválasztási módszert, illetve eljárást alkalmazhat, akkor, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.

(6) A kinevezési jogkör gyakorlója a szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok megérkezését követő 10 munkanapon belül dönt az eredményes pályázatról és a köztisztviselő kinevezéséről. Kinevezést és vezetői megbízást adni - a 10. § (12) bekezdésében foglalt feltételeket is ideértve - csak annak a köztisztviselőnek lehet, akit a szolgáltató központ is alkalmasnak talált a munkakör betöltésére és pályázatát megküldte a munkáltatónak. A kinevezési jogkör gyakorlója végső döntéséről tájékoztatja a szolgáltató központot. Ha a szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok közül - figyelemmel az általa lefolytatott kiválasztási eljárásra - egyiket sem minősítette eredményesnek, döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.

(7) Az e törvényben meghatározott pályázati eljárás alól indokolt esetben - a Kormány rendeletében meghatározott kiválasztási eljárás lefolytatása érdekében - a központi közszolgálati hatóság vezetője mentesítést adhat. A mentesítéssel egyidejűleg a jelölt számára halasztás adható a közigazgatási versenyvizsga letételére is, az így kinevezést kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie.

(8) Ha az (1)-(7) bekezdés eltérően nem rendelkezik, akkor a pályáztatásra a 10. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

9. § A Ktv. a következő 10/B. §-sal egészül ki:

„10/B. § (1) A szolgáltató központ nyilvántartja és kezeli a versenyvizsgával, a 10/A. §-ban meghatározott pályázati eljárással (a továbbiakban: pályázati eljárás) és a kompetencia vizsgálattal, a tartalékállománnyal, a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati eljárás lefolytatását követően - függetlenül annak eredményességétől - a szolgáltató központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a szolgáltató központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A szolgáltató központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége lejártát követően törli a nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó

a) természetes személyazonosító adataira,

b) önéletrajzára, motivációs levelére,

c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,

d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,

e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,

f) kompetencia-vizsgálat eredményére,

g) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra

terjed ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a versenyvizsgázó

a) természetes személyazonosító adataira,

b) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,

c) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra

terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a köztisztviselő

a) természetes személyazonosító adataira,

b) önéletrajzára, motivációs levelére,

c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,

d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,

e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,

f) az 5. számú mellékletben meghatározott adatokra,

g) kompetencia-vizsgálat eredményére,

h) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra terjed ki.

(5) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartás célja a kiválasztási eljárás segítése. A szolgáltató központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a szolgáltató központ vezetője felelős.

(6) Adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a pályázó, a versenyvizsgázó, a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. Az adatvédelmi szabályzatot a központi közszolgálati hatóság vezetője hagyja jóvá.

(7) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - az (5) bekezdésben meghatározott célra a pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(8) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetve a szolgáltató központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni:

a) a szolgáltató központ vezetője,

b) meghatározott körben a szolgáltató központ vezetője által feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy,

c) a szolgáltató központ felügyeletét ellátó Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított köztisztviselő,

d) saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,

g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész.

(9) Kormányrendeletben meghatározott módon a szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - személy azonosítására alkalmas adatokat nem tartalmazó - adatszolgáltatás végezhető. A pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személy azonosítására alkalmas adatokat tartalmazó adatszolgáltatás végezhető.”

10. § A Ktv. a következő 10/C. §-sal egészül ki:

„10/C. § (1) Köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, vezetői kinevezést csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát (a továbbiakban: versenyvizsga) tett. Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik.

(2) A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. A köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, illetve kinevezést kapott vizsgázó versenyvizsga díját - ide nem értve a megismételt versenyvizsga díját - a munkáltató megtéríti.

(3) A teljesített versenyvizsga annak letételétől számított 5 évig érvényes. Ha a vizsgázó a vizsga teljesítését követően köztisztviselői kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a közszolgálati jogviszony fennállásáig, de legalább 5 évig, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnését követő 1 évig érvényes.

(4) A sikertelen és a teljesített versenyvizsga egyaránt megismételhető.

(5) A Kormány a versenyvizsga alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat rendeletben állapítja meg.”

11. § A Ktv. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.

(2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.

(3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.”

12. § (1) A Ktv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő létszámcsökkentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.”

(2) A Ktv. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel akkor is megszüntethető a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha az átszervezés következtében a köztisztviselő munkaköre nem válik feleslegessé, de a köztisztviselő nem járul hozzá a kinevezésében szereplő munkavégzés helyének módosításához. Ez esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentés közlését követő 30 napon belül a köztisztviselő számára, ha a hivatali szervezetben a köztisztviselő képzettségének és a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör van, akkor azt - feltéve, hogy a köztisztviselő írásban a felmentés közlését követő 10 napon belül kéri - fel kell ajánlania. Ha a köztisztviselő az állásfelajánlás iránti kérelmét nem terjeszti elő határidőben, akkor azt úgy kell tekintetni, mintha az állásfelajánlást nem igényelné és a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesül az állásfelajánlási kötelezettség alól. Ha a köztisztviselő a felajánlott állást elfogadja, akkor a felmentését vissza kell vonni és a kinevezését megfelelően módosítani kell. Ha a hivatali szervezetben nincs ilyen munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez a köztisztviselő nem járul hozzá, akkor a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a közölt felmentéssel megszűnik.”

13. § A Ktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 17. § (2) bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési idő egy hónap.

(2) A két hónapos felmentési idő a közszolgálati jogviszonyban töltött [72. § (1) bekezdés]

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

(3) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(4) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.

(5) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.”

14. § A Ktv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, a felmentési ideje felére tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. A köztisztviselő felmentési idejének fennmaradó időtartamára a tartalékállományba helyezés a köztisztviselő hozzájárulásával hosszabbítható meg. Ha a köztisztviselő nem járul hozzá, hogy a közszolgálati jogviszonya fennállásáig tartalékállományba helyezzék, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult, erről a tényről a szolgáltató központ értesíti 15 napon belül a köztisztviselőt, valamint a közigazgatási szervet. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

(2) A tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője intézkedik. Intézkedéséről - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - haladéktalanul értesíti a szolgáltató központot.

(3) A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselőnél - annak kérésére - kompetencia-vizsgálatot végez.

(4) A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselők mielőbbi elhelyezése érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.

(5) A közigazgatási szerv vezetője a pályázat kiírása előtt - a vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - megkeresi a szolgáltató központot, hogy a tartalékállományba helyezett köztisztviselők közül válasszon.

(6) A közigazgatási szerv megkeresésében megküldi az állás betöltéséhez szükséges, általa meghatározott munkakör-térképet a szolgáltató központnak.

(7) A szolgáltató központ a tartalékállományban lévő köztisztviselők kompetencia-vizsgálatának eredményét is figyelembe véve összeállítja a (6) bekezdésben említett megkeresésben szereplő munkakör betöltésére alkalmas köztisztviselők listáját (a továbbiakban: ajánlati lista), amelyet az ajánlati listán szereplő köztisztviselőkről nyilvántartott adatokkal együtt megküld a közigazgatási szervnek.

(8) A közigazgatási szerv vezetője az ajánlati listán szereplő köztisztviselőket meghallgathatja és dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról.

(9) A közigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a szolgáltató központot, az állás betöltésének felajánlásáról a tartalékállományba helyezett köztisztviselő részére, valamint annak elfogadásáról. Ezt követően a szolgáltató központ a köztisztviselőt törli a tartalékállományból. A közigazgatási szerv vezetője dönthet úgy is, hogy a szolgáltató központ által megküldött ajánlati listán szereplő, tartalékállományba helyezett köztisztviselők közül egyiket sem nevezi ki, mely döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.

(10) A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén - a közigazgatási szerv gondoskodik. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést - az áthelyezés idejének megfelelően - vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idő alatt a felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény, átlagkereset jogalapját. Ha a köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(11) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.

(12) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha a felmentési időn belül:

a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;

b) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.”

15. § (1) A Ktv. 30/B. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A miniszterelnök - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára - határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki”

(2) A Ktv. 30/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a közigazgatási hivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek. A cím adományozását a közigazgatási hivatal is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét.”

(3) A Ktv. 30/B. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza.

(9) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétől azt a nyugdíjas jegyzőt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált.”

(4) A Ktv. 30/B. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályait a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes rendeletben állapítja meg.”

16. § A Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, versenyvizsgával jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.”

17. § A Ktv. 31. §-a a következő (10)-(17) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás - ha törvény eltérően nem rendelkezik - hat évre szól. Vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adható. A vezetői határozott idejű kinevezés, illetve megbízás meghosszabbítható.

(11) A kinevezés, megbízás visszavonását - a köztisztviselő kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. A visszavonás indoka átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése, valamint a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A köztisztviselő az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három munkanapon belül köteles a köztisztviselő részére írásban megadni.

(12) Ha a bíróság megállapítja, hogy a kinevezés, megbízás visszavonása jogellenes, a köztisztviselőt - kérelmére - az eredeti vezetői beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet összegét a köztisztviselő részére meg kell téríteni.

(13) A bíróság mellőzi a köztisztviselő vezetői beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A köztisztviselőt ebben az esetben a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözetnek a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. A köztisztviselőt, ha a határozott időre szóló kinevezés, megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a vezetői beosztásba való visszahelyezését, a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözetnek a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(14) A köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet megtérítésén túlmenően a munkáltató a köztisztviselő felmerült kárát is köteles megtéríteni.

(15) Ha a (10) bekezdésben meghatározott vezetői megbízást átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése miatt visszavonják, akkor a köztisztviselőnek köztisztviselői munkakört és szakmai főtanácsadói címet - Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet - kell felajánlani, feltéve, hogy vezetői megbízatását legalább 1 évig betöltötte, és a közigazgatási szervnél felajánlható munkakör van. Ez esetben a szakmai főtanácsadói cím adományozásakor a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.

(16) A (10) bekezdésben meghatározott vezetői kinevezés, megbízás esetében a (2), (3) és (6)-(9) bekezdést is megfelelően alkalmazni kell.

(17) A (11)-(15) bekezdés csak a (10) bekezdés szerinti vezetői megbízás, kinevezés esetében alkalmazható.”

18. § (1) A Ktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, köteles a továbbképzés költségeit megtéríteni.”

(2) A Ktv. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles megtéríteni, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Nincs megtérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.”

(3) A Ktv. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselő jogosult részt venni az (1) bekezdésben meghatározott képzéseken. Ezek költségét a helyi önkormányzat biztosítja. A költségek a (2) bekezdésben meghatározott célelőirányzatból, illetve egyéb forrásból is biztosíthatóak, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a köztisztviselői továbbképzések pénzügyi feltételeit.”

19. § (1) A Ktv. 34. § (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A központi államigazgatási szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat]

a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjáról,”

(2) A Ktv. 34. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél a teljesítményértékelés szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a szerv vezetőjéhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A szerv vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a megtett intézkedésekről.”

20. § A Ktv. a következő 40/C. §-sal egészül ki:

„40/C. § (1) A miniszterelnök döntése alapján - az érintett miniszterek véleményének kikérését követően - kormányzati érdekből a központi államigazgatási szerv vezető megbízású köztisztviselője ideiglenesen kirendelhető másik központi államigazgatási szervhez a végzettségének, képzettségének és vezetői megbízásának megfelelő munkakörbe. A miniszterelnök döntése alapján - az érintett miniszterek véleménynek kikérését követően - minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló nem vezető beosztású köztisztviselő másik minisztériumba, kormányhivatallal és központi hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő minisztériumba ideiglenesen kormányzati érdekből kirendelhető a végzettségének és képzettségének megfelelő munkakörbe. A kirendelésről, illetve annak várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell.

(2) A kormányzati érdekből történő kirendeléshez a köztisztviselő hozzájárulása nem szükséges. A kormányzati érdekből történő kirendelés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem rendelhető ki a köztisztviselő, ha a kirendelés

a) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt járó munkakört kell ellátnia,

b) a kirendelés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja, továbbá nem rendelhető ki

c) a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig,

d) kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,

e) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kirendelés ideje alatt következik be, akkor a kirendelést meg kell szüntetni.

(4) A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, melynek lejártát követően a köztisztviselőt eredeti munkakörébe kell visszahelyezni. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) A kormányzati érdekből kirendelt köztisztviselő illetménye és juttatásai nem csökkenhetnek a kirendelést követően. Ha a köztisztviselő a kirendelés helye szerinti közigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult, akkor illetményét ennek megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a külön és egyéb juttatások tekintetében is. A kirendelt köztisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a közigazgatási szerv viseli, amelyhez a köztisztviselőt kirendelték.

(6) A kirendelésről írásban kell rendelkezni és meg kell határozni:

a) a kirendelés időtartamát,

b) az (5) bekezdés szerinti illetményt, külön és egyéb juttatást,

c) a kirendeléssel felmerült költségeket,

d) a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét,

e) a kirendeléssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.

(7) A kinevezés, a közszolgálati jogviszony megszüntetése kivételével a kirendelt köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat annak a közigazgatási szervnek a vezetője gyakorolja, ahova a köztisztviselőt kirendelték.”

21. § (1) A Ktv. 41/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő ezzel összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.”

(2) A Ktv. 41/A. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:

„(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható

a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése,

b) előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása,

kivételesen fontos szolgálati érdeknek minősül a közigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).”

(3) A Ktv. 41/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.”

22. § (1) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, jegyző, főjegyző esetében a polgármester - december 31-ig - helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jétől következő év február végéig - terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-ig - helyi önkormányzatnál március 1-jéig - dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult.”

(2) A Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„E bekezdés eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.”

23. § A Ktv. 45. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A regionális államigazgatási szerv - ide nem értve a regionális közigazgatási hivatal -

a) vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet közvetlenül irányító vagy felügyelő miniszter, ennek hiányában a kinevezési jogkör gyakorlója - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével - legfeljebb az illetményalap 22-szeresében,

b) vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az illetményalap 17-szeresében,

a szervezet feladat- és hatásköreinek, létszámának, valamint az általa vezetett szervezeti egységek számának figyelembevételével állapítja meg.”

24. § A Ktv. 49/N. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzjutalom a Kormány által meghatározott teljesítményértékelési rendszert alkalmazó közigazgatási szervnél kizárólag a teljesítményértékelés alapján fizethető ki.

(4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elismeréssel járó, köztisztviselőnek kifizetett pénzjutalom összege a naptári évben nem haladhatja meg az illetményalap 10-szeresét.”

25. § (1) A Ktv. 49/O. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adatszolgáltatás kiterjed:]

a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjára,”

(2) A Ktv. 49/O. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a minisztériumoknál a Kormány rendeletében meghatározott kötelező eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről.”

26. § A Ktv. 61. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati alapnyilvántartásának adatait elektronikus formában a szolgáltató központ tárolja. A szolgáltató központ a nyilvántartás adatain csak olyan adatkezelési műveleteket végezhet, amelyek a számítástechnikai rendszer fenntartása, zavartalan működésének biztosítása és védelme érdekében szükségesek. A minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő adataiba tekinthet be. A szolgáltató központ - az adatátvétel naplózásával - az elektronikus nyilvántartásból felhasználhatja azokat az adatokat, amelyek törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükségesek.”

27. § A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint a közigazgatási szervek, valamint a szolgáltató központ - a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében - adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.”

28. § A Ktv. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól a közigazgatási szerv a Kormány által meghatározott adatgyűjtők útján folyamatos adatszolgáltatást végez - a Kormány által meghatározott rendben - a szolgáltató központ részére.”

29. § (1) A Ktv. 63. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:]

l) a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy.”

(2) A Ktv. 63. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:]

e) a feladatai ellátásához szükséges mértékig a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy.”

(3) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szolgáltató központ által vezetett minisztériumi, miniszterelnöki hivatali közszolgálati alapnyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon - közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal részére a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető.”

30. § A Ktv. 71. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]

a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 119/A. §-át, 120-121. §-át, 123-126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;”

31. § A Ktv. 72. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:

„A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani.”

32. § A Ktv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a köztisztviselő illetményén felül - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül. A céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a köztisztviselők besorolása szerinti megoszlásáról a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.

(2) A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.

(3) A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.

(4) A hivatali szervezet vezetője alatt, az (1)-(4) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása szempontjából, a 43. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell érteni.

(5) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére megállapított feladattal.”

33. § A Ktv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

„78/A. § (1) A stratégiai kormányzati célok elérése érdekében a miniszter, illetve a kormánybiztos javaslatára a miniszterelnök összkormányzati projekt indításáról dönthet. Az a projekt tekinthető összkormányzati projektnek, amely legalább három minisztériumot érint - ideértve a Miniszterelnöki Hivatalt is -, és időtartama legalább három hónap. A projektet vezető minisztert vagy kormánybiztost a miniszterelnök jelöli ki. Az összkormányzati projektben résztvevő köztisztviselő személyéről - a köztisztviselőt foglalkoztató miniszter véleményének kikérését követően - a miniszterelnök dönt.

(2) Az összkormányzati projektben résztvevő köztisztviselők díjazására fordítható keretösszeget a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezete tartalmazza.

(3) A projektet vezető miniszter vagy kormánybiztos - a miniszterelnök által az adott projekt tekintetében meghatározott összegen belül - dönt a projekttagok egyéni prémiumainak összegéről, amelyek kifizetéséről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodik.

(4) A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított projekt-prémium együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.

(5) A projekt-feladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére megállapított feladattal, valamint a célfeladattal. Nem fizethető projekt-prémium, ha a köztisztviselő a 40/C. §-ban megállapított kormányzati kirendelés keretében látja el a feladatot.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az összkormányzati projektre vonatkozó részletszabályokat.”

34. § A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:

[A Kormány rendeletben határozza meg]

j) a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására, teljesítésére, költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, valamint tartalmára, a versenyvizsga alóli mentesítésre, valamint a közigazgatási versenyvizsga vizsgaszabályzatára,

k) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján vezetett nyilvántartásokra, adatkezelésre és adatszolgáltatásra,

l) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a pályázati eljárás alól adott mentesítésre, a kompetencia-vizsgálatra és a toborzási adatbázisra”

35. § (1) A Ktv. 3. számú mellékletének IV. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„- közigazgatási versenyvizsga adatai”

(2) A Ktv. 3. számú mellékletének V. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„- pályázatának adatai

- próbaidejének adatai”

(3) A Ktv. 3. számú melléklet V. pontjának ötödik francia bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

„- vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai”

(4) A Ktv. 3. számú mellékletének VII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„- kormányzati kirendelésének adatai”

(5) A Ktv. 3. számú mellékletének VIII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„a felmentési időtartam adatai.”

36. § (1) A Ktv. 4. számú mellékletének IV. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„- közigazgatási versenyvizsga adatai”

(2) A Ktv. 4. számú mellékletének V. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„- pályázatának adatai

- próbaidejének adatai

- kormányzati kirendelésének adatai”

(3) Ktv. 4. számú melléklet V. pontjának harmadik francia bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

„- jelenlegi besorolása, vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai”

(4) A Ktv. 4. számú mellékletének VII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

„a felmentési időtartam adatai”

37. § A Ktv. 5. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

38. § A Ktv. kiegészül e törvény 2. mellékletében foglalt 7. számú melléklettel.

39. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény 53-56. §-a a kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

(3) A Ktv.-nek e törvény 7. §-ával megállapított 10. § (1), (3)-(7), (9)-(15) és (18) bekezdése 2007. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

(4) E törvény 7. §-ával megállapított Ktv. 10. § (2), (16) és (17) bekezdése; 13. §-a, 22. §-a, 26. §-a, 27. §-a és 29. §-a 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

(5) E törvény 7. §-ával megállapított Ktv. 10. § (8) bekezdése; 10. §-a, 14. §-a, 16. §-a és 28. §-a 2009. január 1-jén lépnek hatályba.

40. § (1) E törvény 8-9. §-át a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőire és a kormányhivatal vezetőjére 2008. január 1-jétől, a központi hivatal és kormányhivatal vezetőire 2008. július 1-jétől, a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2009. január 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire, helyi szerveit vezetőkre, a közigazgatási hivatalok vezetőire 2009. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E törvény 7. §-ával módosított Ktv. 10. § (11) bekezdését és a 16. §-át 2009. március 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Versenyvizsga 2009. január 1-jétől szervezhető. E törvény 10. §-ában foglalt Ktv. 10/C. § (1) bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetőire 2009. március 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire és helyi szerveit vezetőkre 2009. július 1-jétől, a köztisztviselőkre 2009. december 1-jétől kell alkalmazni.

41. § E törvény 5. §-ának (1) bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetőire 2009. március 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire és helyi szerveit vezetőkre 2009. július 1-jétől, a köztisztviselőkre 2009. december 1-jétől kell alkalmazni.

42. § A törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban állóknál a jogviszony fenntartásához nem feltétel a közigazgatási versenyvizsga.

43. § Az a köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépése előtt keletkezett és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének e törvény hatálybalépéséig nem tett eleget, 2009. december 31-éig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha 2009. december 31-éig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha a köztisztviselő az alapvizsgát az előírt határidőig nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

44. § Az, aki e törvény hatálybalépést követően, de még a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség hatálybalépése előtt vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kap, közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve, ha ezen időpontig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól e § szerint nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

45. § (1) E törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a korábban főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt beosztásának megfelelően be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani azzal, hogy az illetménye - ide nem értve a Ktv. 43. § (4) bekezdés alkalmazását - nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépését megelőzően számára megállapított főtisztviselői illetménye. Ha a főtisztviselő alapilletményét a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető szakmai munkája értékelése alapján eltérítette (legfeljebb 30%-kal), akkor e munkáltatói intézkedés 2007. december 31-ével hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet az eltérítésről a Ktv. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azzal, hogy az eltérítés alapjául szolgáló alapilletményen a főtisztviselői alapilletményt (illetményalap tizenháromszorosa) kell érteni.

(2) A rendelkezési állományban lévő főtisztviselő közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszűnik, a főtisztviselő részére hat havi főtisztviselői alapilletményét és a törvény alapján - a főtisztviselői alapilletménye alapulvételével - járó végkielégítését kell kifizetni.

46. § (1) A 13. §-ban meghatározott rendelkezést a törvény hatálybalépését követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.

(2) E törvény 24. §-ával megállapított 49/N. § (4) bekezdésében foglaltakat csak e törvény hatálybalépését követően alapított elismerésekre kell alkalmazni.

47. § (1) E törvény hatálybalépésével a központi államigazgatási szerveket, valamint területi és helyi szerveiket vezetőknek, továbbá a minisztériumi és a miniszterelnöki hivatalbeli főosztályvezetőknek a vezetői kinevezése, megbízása - hozzájárulásuk esetén - határozott idejű vezetői kinevezéssé, megbízássá alakul át - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépését követő 30. napon. A Ktv. 31. § (10) bekezdése szerinti hat éves megbízást e törvény hatálybalépését követő 30. naptól kell számítani. A vezetői megbízás átalakításához történő hozzájárulás hiányában a vezetői megbízást vissza kell vonni, és a Ktv. 31. § (8) és (9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselői munkakör felajánlásával egyidejűleg szakmai főtanácsadói címet - a Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet - is fel kell ajánlani számára. Ez esetben a szakmai főtanácsadói cím adományozásakor a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.

(2) A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a hivatali szervezet vezetője visszavonhatja az (1) bekezdésben meghatározott vezetők megbízását, kinevezését és pályázatot írhat ki a vezetői megbízásra, illetve kinevezésre. A vezetői megbízás, kinevezés visszavonása esetén az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

48. § A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetői jogviszonyának létesítését közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkár és szakállamtitkár részére az állami vezetői szolgálati jogviszonyának megszűnését követően, ha azt harminc napon belül írásban kéri, annál a szervnél (jogutód szervénél), amelynél állami vezetői szolgálati jogviszonya fennállt, vezetői megbízással járó, ennek hiányában más megfelelő köztisztviselői munkakört és szakmai főtanácsadói címet - Miniszterelnöki Hivatal esetében kormányfőtanácsadói címet - kell felajánlani. Ez esetben a szakmai főtanácsadói cím adományozásakor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.”

49. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25. §-ának (8) és (10) bekezdésében a „közigazgatási alapvizsgát” szövegrész helyébe a „közigazgatási versenyvizsgát” szövegrész, a 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjában a „30%-a” szövegrész helyébe a „40%-a” szövegrész, a b) pontjában a „10%-a” szövegrész helyébe a „20%-a” szövegrész, a c) pontjában a „20%-a” szövegrész helyébe a „30%-a” szövegrész, a 44/A. §-ának (2) bekezdésében a „10%” szövegrész helyébe a „20%” szövegrész lép.

50. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdésének d) pontja, 22/A. § (8) bekezdésének b) pontja, 25. §-ának (3)-(6) bekezdése, 29. §-ának (2) bekezdése, 31/A-31/F. §-a, 46. § (1) bekezdésének b) pontja, 62. § (5) bekezdésének c) pontja, 63. § (2) bekezdésének c) pontja, 80. § (1) bekezdésének h) pontja, 3. számú mellékletének X. pontja, 4. számú melléklet VIII. pontja, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 71. § (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. §-ának (7) bekezdésében a „főtisztviselői” szövegrész, 14. §-ának (3) bekezdésében a „- a szabadság kivételével -” szövegrész, 22/A. §-ának (10) bekezdésében a „főtisztviselői” szövegrész, 31/A. §-át megelőző „A kiemelt főtisztviselői kar” alcím, 46. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „illetve a közigazgatási hivatalvezetőjénél és helyettesénél” szövegrész, 46. § (1) bekezdésének c) pontjában az „a közigazgatási hivatal hivatalvezető helyettes” szövegrész, 61. §-ának (4) bekezdésében a „és a 63. § (4) bekezdésében” szövegrész, 62. §-ának (7) bekezdésében a „és a 31/A-31/F. §-ban” szövegrész, 71. §-ának (3) bekezdésében a „főtisztviselőnél a főtisztviselői alapilletményt és a főtisztviselői illetménypótlékot”, 4. számú mellékletének II. pontjában a „a főtisztviselő neve” szövegrész.

51. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 1. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a 2006. június 30-án közigazgatási vagy helyettes államtitkári kinevezéssel rendelkező személyre is, akinek államtitkári vagy szakállamtitkári állami vezetői szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnik meg és megfelel a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek.”

52. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyben az (5)-(8) bekezdések számozása (6)-(9) bekezdésre változik:

„(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kormányhivatal vezetőjét a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök, a kormányhivatal vezetőjének helyettesét a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel.”

53. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban működő titkárság, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnak a (4) bekezdésben meghatározott vezető által vezetett szervezeti egysége segíti.”

(2) A Ksztv. 29. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kell kijelölni a Miniszterelnöki Hivatal azon államtitkárát, szakállamtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetőjét, aki a tárca nélküli miniszter irányítási jogkörébe tartozik.”

54. § A Ksztv. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tárca nélküli minisztert az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés bizottsága ülésén a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, az irányítása alatt álló szakállamtitkár vagy vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.”

55. § A Ksztv. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Miniszterelnöki Hivatalban működő államtitkár közreműködik az összkormányzati érdekek érvényesítésében, valamint ellátja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, illetve a tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat.”

56. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében a „(2)-(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész, 69. §-ának (2) bekezdésében az „a miniszter hatáskörébe” szövegrész helyébe „a miniszter, illetve a 29. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tárca nélküli miniszter hatáskörébe” szövegrész, 76. §-ának (3) bekezdésében az „a minisztert helyettesítő” szövegrész helyébe az „a miniszter hatáskörét gyakorló” szövegrész és az „a kormánybiztost” szövegrész helyébe az „a tárca nélküli minisztert és a kormánybiztost” szövegrész lép.

1. melléklet a 2007. évi LXXXIII. törvényhez

5. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának adatköre

A köztisztviselő

I.

- neve

- technikai azonosítója

- születési ideje

- lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma

II.

- iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

- képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)

- képzés időtartama, végzés időpontja

- szakképzettségei

- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései

- tudományos fokozata

- idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)

- közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma

III.

a munkáltató megnevezése, tevékenységi területe

a korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok

szakmai tapasztalat

beosztás

besorolás

feladatkör/munkakör megnevezése, célja

feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok

a megszűnés módja

IV.

- az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe

- a tartalékállományba helyezés időpontja

- a tartalékállományba helyezés időtartama

- kompetencia-vizsgálat adatai

V.

- közszolgálati jogviszonyának időtartama

- besorolási osztálya, fokozata

- fizetési fokozata

- illetménye

- adományozott címe”

2. melléklet a 2007. évi LXXXIII. törvényhez

7. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez

A toborzási adatbázis adatköre

I.

- név

- születési hely, idő

- lakcím, telefonszám, email cím

II.

- szakmai tapasztalat

- munkáltató megnevezése, tevékenységi területe

- betöltött feladatkör/munkakör

- időtartam

III.

- iskolai végzettség

- képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)

- képzés időtartama, végzés időpontja

- idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)

- közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, eredménye

- informatikai ismeretek

IV.

- területek, amelyekről pályázat kiírása esetén hírlevélben értesülni szeretne.”


  Vissza az oldal tetejére