Időállapot: közlönyállapot (2007.VII.2.)

2007. évi LXXXV. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról * 

1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A monetáris tanács (49. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.

(2) A monetáris tanács ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.”

2. § Az MNB törvény 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából kiemelten fontos, az 50. § (1) bekezdés szerinti jogkörében meghozott döntéseiről a döntés meghozatalát követően a minisztert tájékoztatja. Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.”

3. § Az MNB törvény 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét ki kell kérni.”

4. § Az MNB törvény a következő új 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § A részvényes részvényesi határozattal dönt:

a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,

b) a mérleg és az eredménykimutatás megállapításáról,

c) a könyvvizsgáló megválasztásáról és visszahívásáról,

d) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.”

5. § Az MNB törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) Az MNB szervei: a monetáris tanács és a felügyelő bizottság.

(2) Az MNB-ben közgyűlés és igazgatóság nem működik.”

6. § (1) Az MNB törvény 49. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb héttagú testület. A monetáris tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.

(4) A monetáris tanács tagjai:

a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;

b) az MNB alelnökei;

c) további legfeljebb négy tag, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.”

(2) Az MNB törvény 49. §-ának (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok közül két fő kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. További két tag kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagokat a miniszterelnök és az MNB elnöke felváltva jelöli.”

(3) Az MNB törvény 49. §-a az alábbi új (18)-(19) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A monetáris tanács tagjai - ideértve az MNB elnökét és alelnökeit -, valamint a felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követő 3 éven belül monetáris tanácsi tagságra nem jelölhetők.

(19) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 122. cikke szerinti eltérés Tanács döntésével történő megszüntetése hatálybalépésének napján a monetáris tanács megszűnik, tagjainak a monetáris tanácsban betöltött megbízatása e nappal lejár.”

7. § Az MNB törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Az MNB élén elnök áll. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Az elnök hatáskörébe tartozik:

a) a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása;

b) a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása;

c) az MNB alkalmazottai - ide nem értve a monetáris tanács 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait - fölötti munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az alelnökök kinevezésével, illetve felmentésével kapcsolatos jogkört;

d) minden egyéb, az MNB működésének irányításával összefüggő, a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó döntés meghozatala.

(2) Az MNB elnöke a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 247. §-a alapján vezető tisztségviselőnek minősül.

(3) Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(4) Az MNB elnökét a 49. § (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnök javaslatára.

(5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

(7) Az MNB elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt általános hatáskörű alelnök helyettesíti.

(8) Az elnök (1) bekezdés szerinti hatásköreit az alelnökökre átruházhatja.

(9) A 49. § (5)-(10) bekezdéseit az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.”

8. § (1) Az MNB törvény 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB-nek két alelnöke van. Kinevezésükre, illetve felmentésükre a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét. Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát.”

(2) Az MNB törvény 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 49. § (5)-(10) és (12)-(13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.”

9. § Az MNB törvény 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52/A. § (1) A felügyelő bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete, a (3) bekezdésben foglalt korlátozással, a felügyelő bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az elnök irányítása alá tartozik. Amennyiben az elnök az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról tájékoztatást ad a felügyelő bizottságnak.

(3) A felügyelő bizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelő bizottság a Gt. 35. § (3) bekezdésében előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.

(4) A felügyelő bizottság tagjai:

a) az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további tagok,

c) a miniszter képviselője,

d) a miniszter által megbízott szakértő.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok együttes számának meghatározásához meg kell állapítani a felügyelő bizottság megválasztására irányuló eljárás megkezdésének napján az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjainak számát és ellenzéki képviselőcsoportjainak számát. A tagok együttes száma megegyezik az így megállapított két szám közül a nagyobbik kétszeresével. A tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy tagot jelöl. Ha valamelyik képviselőcsoport nem jelöl tagot, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i) jelöl(nek) helyette. Nem akadálya a felügyelő bizottság megválasztásának, ha nem állítanak annyi jelöltet, amennyit meg lehet választani.

(6) A felügyelő bizottság elnökét a kormánypárti képviselőcsoport(ok) jelöli(k).

(7) A képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz.

(8) Felügyelő bizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel, valamint az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező magyar állampolgárt lehet jelölni.”

10. § (1) Az MNB törvény 53. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az 50. § (7) bekezdése szerinti alelnök MNB-től származó keresete az elnök keresetének 80%-a.

(3) Az MNB további alelnökének MNB-től származó keresete az elnök keresetének 70%-a.”

(2) Az MNB törvény 53. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.”

11. § Az MNB törvény 58. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthetnek.”

12. § Az MNB törvény 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak - kérésére - sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.”

Átmeneti és záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény 2007. július 3-án lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor monetáris tanácsi tagsággal rendelkező, az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok megbízatásuk megszűnéséig megőrzik monetáris tanácsi tagságukat. A monetáris tanács létszáma mindaddig meghaladhatja az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49. § (3) bekezdésében előírt maximális létszámot, amíg az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem csökken négy főre. A monetáris tanács az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjává történő kinevezésre azután kerülhet sor, hogy az e törvény hatálybalépésekor az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti megbízatással rendelkezők száma négy fő alá csökken.

(3) Az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49. § (11) bekezdésében előírt felváltva történő jelölését a miniszterelnök kezdi.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az MNB törvény 17. § (5) bekezdésében a „közgyűlést” szövegrész helyébe a „részvényes 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát” szöveg,

b) az MNB törvény 46. § (3) bekezdésében az „alapszabályát a közgyűlés” szövegrész helyébe az „alapító okiratát a részvényes” szöveg,

c) az MNB törvény 65. § (1) bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „részvényes” szöveg,

d) az MNB törvény 65. § (1) és (3) bekezdésében a „beszámoló közgyűlési elfogadását” szövegrész helyébe a „beszámolóról a részvényesnek a 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát” szöveg lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB törvény 43. §-ának (2) bekezdése, a 48. §-a és az azt megelőző cím, az 52. §-a és az azt megelőző cím, a 61. §-ának (3) bekezdése, továbbá a 73. §-a, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (3) bekezdése.


  Vissza az oldal tetejére