Időállapot: közlönyállapot (2007.IX.17.)

2007. évi CVI. törvény

az állami vagyonról * 

Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését.

(2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

a) az állami tulajdonban lévő ingó dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,

b) az állami tulajdonban lévő termőföldekből álló, külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap,

c) az állami tulajdonban lévő - a b) pont hatálya alá nem tartozó - ingatlan,

d) az állami tulajdonban lévő értékpapír,

e) az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog.

(3) Külön törvény rendelkezik:

a) az államadósság és az állami követelések kezelésével összefüggő szabályokról,

b) az állami tulajdonú lakások értékesítéséről, bérletéről,

c) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),

d) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlásról és e társaságok működéséről.

(4) E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

2. § (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása, továbbá hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyontárgyak értékesítése.

(2) A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.

3. § Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el.

4. § (1) Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet.

(2) Kincstári vagyon minden vagyonelem, amelyet törvény - ideértve e törvény mellékletét is - kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít.

5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.

(2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

II. Fejezet

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és az Ellenőrző Bizottság

A Tanács feladatai, jogállása

6. § (1) A Tanács az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok, valamint az MNV Zrt. működésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogok gyakorlására létrehozott testület.

(2) A Tanács hatáskörébe tartozik:

a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos - állami tulajdonú termőföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket is figyelembe vevő - középtávú stratégia kialakítása,

b) az a) pont szerinti stratégiának - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján - a Kormány elé terjesztése, a végrehajtás szervezése, irányítása,

c) az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével és megterhelésével kapcsolatos ügyekben való döntés,

d) az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok (a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaságok) közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakítása (mandátum kiadás), a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, valamint egyéb állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi döntéseinek meghozatala,

e) zártkörű pályázat elrendelése,

f) a tanácsadók, befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatra vonatkozó döntés,

g) gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, átalakítása, megszüntetése, a gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájárulásként vagyon rendelkezésre bocsátása,

h) a 36. §-ban meghatározott ingyenes vagyonátadás,

i) a 22. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,

j) kezességet, szavatosságot eredményező ügyekben való döntés, ide nem értve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jog- és kellékszavatosságot,

k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásról való döntés,

l) peren kívüli és perbeli egyezségről való döntés,

m) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,

n) saját ügyrendjének elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,

o) állami tulajdonú gazdasági társaságok részére tulajdonosi kölcsön nyújtására vonatkozó döntés,

p) az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadása,

q) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, a kezelt állami vagyonról szóló éves beszámolójának elkészítése,

r) az ellenőrző bizottság részére beszámoló készítése,

s) az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés, ha az vagyontárgy, illetve vagyonelem megszerzésére irányul,

t) a központi költségvetési szervekkel a 28. § (2) bekezdése alapján kötendő szerződésekről való döntés.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt ügyek az MNV Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartoznak.

(4) A Tanács az MNV Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartozó bármely ügyet magához vonhat, illetve a (2) bekezdés c)-g), l), o) és s) pontjában felsorolt jogkörök gyakorlására - amennyiben az ügyben érintett vagyontárgy, követelés vagy kötelezettségvállalás értéke az 500 millió forintot nem haladja meg - a vezérigazgatót felhatalmazhatja.

7. § (1) A Tanács tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Tanács tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) határozatainak van alávetve.

(3) A részvényesi jogok gyakorlója a Tanács részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (4)-(5) bekezdésben foglalt felelősség alól.

(4) A Tanács tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Tanács tagjai - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi joggyakorló által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.

(5) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(6) A Tanács tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogok gyakorlója dönt.

A Tanács összetétele, működése

8. § (1) A Tanács hét tagból álló testület. A Tanács tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A miniszterelnök a javaslatát a Tanács elnöke és további három tagja tekintetében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, két tagja tekintetében a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, egy tagja tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján teszi meg. A Tanács elnökének jelölt személyt az Országgyűlés költségvetési, gazdasági, illetve mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságai kinevezése előtt meghallgatják.

(2) A Tanács tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási vagy privatizációs tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(3) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) kizárással és

e) elhalálozással.

(4) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel.

(5) A megbízatást a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - felmentéssel szüntetheti meg, ha a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.

(6) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja

a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) a 15. §-ban megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg,

c) kinevezését követően bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélik, vagy más módon tisztségére méltatlanná válik,

d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét elmulasztotta, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, illetőleg elhallgatott, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonta.

(7) A Tanács tagja a (6) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

9. § (1) A Tanács a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - testületként gyakorolja.

(2) A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el és azt a részvényesi jogok gyakorlója hagyja jóvá.

(3) A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(4) A Tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.

10. § (1) A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Tanács ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(2) A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt a részvényesi jogok gyakorlójának képviselője és az Ellenőrző Bizottság tagja.

11. § (1) A Kormány a Tanács működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.

(2) A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az MNV Zrt. számviteli politikájában meghatározott módon, elkülönítetten kell kezelni.

Az Ellenőrző Bizottság

12. § (1) A Tanács és az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését legfeljebb tizenegy tagból álló Ellenőrző Bizottság végzi. Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(2) Az Ellenőrző Bizottság elnökét a miniszterelnök az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára nevezi ki. Az elnököt kinevezése előtt az Országgyűlés gazdasági ügyekkel, illetve költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságai meghallgatják.

(3) Az Ellenőrző Bizottság tagjává az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjei közül képviselőcsoportonként egy-egy személyt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) munkáltatói és munkavállalói oldalának javaslatára egy-egy személyt a miniszterelnök nevez ki. A jelölési joggal rendelkező képviselőcsoport megszűnése esetén az általa jelölt tagot a miniszterelnök visszahívja. Az újonnan alakult országgyűlési képviselőcsoportot a jelölés joga megalakulásától megilleti, ilyen esetben az Ellenőrző Bizottság létszáma átmenetileg - a (4) bekezdés szerinti valamely tag megbízatásának lejártáig - a tizenegy főt meghaladhatja.

(4) Az Ellenőrző Bizottság további - a képviselőcsoportok és az OÉT jelöltjein kívüli - tagjait az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

(5) Megszűnik az Ellenőrző Bizottság tagjának megbízatása:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással és

e) elhalálozással.

(6) Az országgyűlési képviselőcsoportok és az OÉT által jelölt tagokat - a (3) bekezdésben és a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak a jelölő szervezet javaslatára hívhatja vissza a miniszterelnök.

13. § (1) Az Ellenőrző Bizottság működésére a 9. §-ban és a 10. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy az Ellenőrző Bizottság határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges.

(2) Az Ellenőrző Bizottság ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - részt vesz a Tanács elnöke, vagy az általa kijelölt tag. Az Ellenőrző Bizottság ülésére meg kell hívni az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviselőjét.

(3) Az Ellenőrző Bizottság, illetve annak tagja az Ellenőrző Bizottság elnöke útján a Tanács tagjaitól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapító okiratában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. Az Ellenőrző Bizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait - szükség esetén szakértők bevonásával - megvizsgálhatja.

(4) Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogok gyakorlója csak az Ellenőrző Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(5) Ha az Ellenőrző Bizottság megítélése szerint a Tanács, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a részvényesi joggyakorló határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogok gyakorlójának.

(6) Az Ellenőrző Bizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(7) Az Ellenőrző Bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére. A beszámolót az Ellenőrző Bizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség

14. § A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.

15. § (1) A Tanács, illetőleg az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet

a) országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester;

b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

c) akit jogerős ítélettel a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt;

d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

(2) A Tanács tagja és közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja az Ellenőrző Bizottságnak. A Tanács tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai az Ellenőrző Bizottságnak.

(3) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet.

(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.

(5) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt a Magyar Államtól társasági részesedést szerzett.

16. § (1) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai a kinevezésüktől számított harminc napon belül, majd azt követően évente, illetve a megbízatásuk megszűnését követő harminc napon belül, az MNV Zrt.-nek a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető beosztású alkalmazottai a vezetői megbízásuktól számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente, valamint a vezetői megbízásuk megszűnését követően harminc napon belül a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozatot az annak megtételét megelőző év december 31-i állapotra, illetve a megbízatás megszűnésének időpontjára vonatkozóan kell megtenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot, továbbá a vagyon időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatot a részvényesi jogok gyakorlójához kell benyújtani. A nyilatkozathoz csatolni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazást arra, hogy a központi közszolgálati hatóság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából a személyes és vagyoni adatokat kezelje. A központi közszolgálati hatóság a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára nem jogosult. A részvényesi jogok gyakorlója a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot alkot.

(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a részvényesi jogok gyakorlója harmincnapos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A kitűzött határidő elmulasztása esetén kezdeményezni kell a Tanács tagjának a 8. § (6) bekezdés d) pontja szerinti kizárását, az Ellenőrző Bizottság tagjának visszahívását, illetve a vezető beosztású alkalmazott vezetői megbízásának visszavonását.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik törvény alapján már a megelőző évben vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a részvényesi jogok gyakorlója részére. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak - a törvényben meghatározott szerv általi - átvételét igazoló okiratot, illetve - a tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén - az igazolást utólag kell bemutatni.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a Ktv. 22/A. §-a szerinti feladatait a részvényesi jogok gyakorlója látja el. A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdései szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a központi közszolgálati hatóság kezdeményezheti. Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.

III. Fejezet

Az MNV Zrt. feladatai, jogállása, szervezete

Az MNV Zrt. feladatai, jogállása

17. § Az MNV Zrt.:

a) előkészíti és végrehajtja a Tanács állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,

b) nyilvántartást vezet az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt,

c) a Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja,

d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól a Tanácsot, az Ellenőrző Bizottságot, az ellenőrzött szervet, szükség esetén az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,

e) az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot,

f) ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt, a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését.

18. § (1) Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a Kormány hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.

(2) Az MNV Zrt. alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Gt. szabályait kell alkalmazni.

(3) Az MNV Zrt. alapító okiratát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

19. § (1) Az MNV Zrt.-ben a Magyar Állam részvényesi jogait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.

(2) Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését - a felügyelő bizottság feladatkörében eljárva - a 12. §-ban megjelölt Ellenőrző Bizottság látja el. Az Ellenőrző Bizottságra a Gt. 38-39. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) Az MNV Zrt. tevékenységét az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

Az MNV Zrt. szervezete

20. § (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését - az igazgatóság feladatkörében eljárva - a Tanács látja el.

(2) A vezérigazgató vezeti az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapító okirata, a részvényesi jogok gyakorlója határozatai, valamint a Tanács döntéseinek keretei között.

(3) Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben.

(4) A vezérigazgatót és - a vezérigazgató javaslatára - a vezérigazgató-helyetteseket a részvényesi jogok gyakorlója nevezi ki és menti fel.

(5) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Tanács gyakorolja. Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a vezérigazgató gyakorolja.

(6) Az MNV Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettesei alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek az Ellenőrző Bizottság tagjai.

21. § (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - területi szervezeti egységei útján látja el.

(2) A szervezeti és működési szabályzat a központi munkaszervezeten belül az eltérő típusú vagyoncsoportok hasznosítására, illetve egyes szakosított feladatokra önálló - vezérigazgató-helyettes irányítása alatt álló -, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységet hozhat létre. A szervezeti és működési szabályzatban önálló szervezeti egységet kell létrehozni az állami tulajdonú termőföldekből álló Nemzeti Földalap, továbbá az állami tulajdonú, erdő- vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatokra.

(3) Az MNV Zrt. alkalmazottaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény előírásai irányadók.

(4) Az MNV Zrt. szervezeti és működési szabályzatát a részvényesi jogok gyakorlója hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A 15. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.

(6) Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve a - közvetlenül vagy közvetetten - állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelő bizottsági tagot jelölni.

Az MNV Zrt. gazdálkodása

22. § (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(2) Ha az MNV Zrt.-t terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.

(3) Az MNV Zrt. az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételekkel és keretek között vehet fel hitelt, vállalhat kezességet, vagy bocsáthat ki kötvényt.

(4) Az MNV Zrt. valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói lakásépítési kölcsönök visszafizetéséből származó, továbbá a külföldi kiküldetések valutakeretének fedezetét biztosító pénzeszközöket - a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, annak terhére betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a vagyonhasznosítással összefüggésben vásárolhat. A jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségek fedezetére szolgáló összeget elkülönített számlán kell vezetni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem zárja ki, hogy az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció lebonyolításáig - számlát vezessen.

(6) Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az MNV Zrt.-re bízott állami vagyont, valamint az ennek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat.

(7) Az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből eredő bevételeket az MNV Zrt. a Tanács döntésének megfelelően - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a rábízott vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására fordítja. A Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok hasznosításából, értékesítéséből származó bevételeket a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatokra, termőföldvásárlásra, illetve a termőföld életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján folyósítandó életjáradékok kifizetésére kell fordítani.

(8) Az MNV Zrt.-re bízott vagyon hasznosításával kapcsolatos tervezett bevételeket és kiadásokat a költségvetési törvény részeként az Országgyűlés hagyja jóvá.

IV. Fejezet

Az állami vagyonnal való gazdálkodás

23. § (1) Az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, illetve szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás - alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi.

(2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.

(3) Az MNV Zrt. a vagyon hasznosításának átengedésére csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - a Magyar Állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.

24. § (1) Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelési, megbízási, haszonélvezeti jogot alapító - szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll.

(2) Mellőzhető a versenyeztetés, ha:

a) a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, legalább többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó más gazdálkodó szervezet,

b) nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,

c) jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

d) a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg.

(3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos - a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - hasznosítása.

(4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását - amennyiben erre az MNV Zrt.-vel kötött szerződése lehetőséget ad - bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi.

(6) Amennyiben az állami vagyon használatára irányuló valamely szerződés vételi jogot is biztosít a használati jog jogosultja számára, akkor a használati jog átengedése az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történhet.

25. § (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt;

e) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták.

(2) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró körülmény, az MNV Zrt. jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

26. § Az állami tulajdonban lévő termőföldeket az MNV Zrt. az erre vonatkozó külön törvény rendelkezései, illetve az abban szabályozott földbirtok-politikai irányelvek szerint hasznosítja.

A vagyonkezelés szabályai

27. § (1) Állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést is köthet.

(2) A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott, állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel - kivételesen törvény alapján - jön létre.

(5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok

28. § (1) A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges - a (3) bekezdésben foglalt vagyontárgyakon kívüli - állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.

(2) Állami tulajdonban lévő ingatlant központi költségvetési szerv is csak az általános piaci feltételek szerint, így különösen - amennyiben azt az ingatlan jellege, piaci hasznosíthatósága indokolja - visszterhes szerződés alapján, megfelelő ellenérték kikötésével kaphat bármely jogcímen használatba. Az MNV Zrt. és a központi költségvetési szerv közötti visszterhes szerződés megkötése során a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat nem kell alkalmazni.

(3) Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog a Magyar Állam tulajdonába, és az adott központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog ilyen esetben vagyonkezelési szerződés nélkül, e törvény alapján jön létre.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakat - amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - a vagyonkezelő központi költségvetési szerv értékesítheti a 34-35. §-ban foglaltak alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel ilyen esetben az adott költségvetési szervet illeti.

(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá - a (3) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak kivételével - nem visszterhes vagyonkezelési szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.

Állami tulajdonú gazdasági társaságok és más gazdálkodó szervezetek

29. § (1) A Magyar Állam - a törvényes képviseletét ellátó szerv útján - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással - a szavazatok több mint ötven százalékával - rendelkezik.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés többségi befolyást előíró rendelkezése azon esetekre (így különösen öröklés, ajándékozás, felszámolási eljárásban vagy egyébként állami követelés fejében történő részesedésszerzés), amikor nem a részesedést megszerző Magyar Állam képviseletében eljáró szerv döntésének eredményeként kerül sor az ügyletre. A kisebbségi részesedést ilyen esetben értékesíteni kell, az erre irányuló eljárást a részesedés megszerzését követő egy éven belül meg kell indítani.

(3) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására a Magyar Állam nevében a Tanács döntése alapján az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra az MNV Zrt. a Tanács döntése alapján más személynek vagy szervnek meghatalmazást adhat.

(4) A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e Magyar Állam képviseletére.

(5) Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.

(6) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

30. § (1) Az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél köteles érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.

(2) A kizárólagos vagy többségi (a továbbiakban együtt: többségi) állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja, egyéb esetben az igazgatóság jogait a Gt. 247. §-a alapján vezérigazgató gyakorolja. Amennyiben a társaság ügyvezetését igazgatóság látja el, a testület legfeljebb hét tagból állhat.

(3) A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének.

(4) A felügyelő bizottság elnökének személyére, amennyiben a legalább többségi állami tulajdonú társaság jegyzett tőkéje a kétszáz millió forintot meghaladja, az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt.

(6) A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

(7) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni jogszabály alapján kizárólag készfizető kezességvállalással foglalkozó részvénytársaság esetén.

31. § (1) A legalább többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente, illetve a megbízatásuk megszűntét követő harminc napon belül a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozatot az annak megtételét megelőző év december 31-i állapotra, illetve a megszűnés időpontjára vonatkozóan kell megtenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot, továbbá a vagyon időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez kell benyújtani. A nyilatkozathoz csatolni kell a Ktv. 22/A. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazást arra, hogy a központi közszolgálati hatóság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából a személyes és vagyoni adatokat kezelje. A központi közszolgálati hatóság a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára nem jogosult. A legfőbb szerv a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot alkot.

(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a legfőbb szerv által megbízott személy harmincnapos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A kitűzött határidő elmulasztása esetén intézkedni kell a megbízatás visszavonásáról.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik törvény alapján már a megelőző évben vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a legfőbb szerv részére. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak - a törvényben meghatározott szerv általi - átvételét igazoló okiratot, illetve - a tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén pedig - az igazolást utólag be kell mutatni.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a Ktv. 22/A. §-a szerinti feladatait a legfőbb szerv által megbízott személy látja el. A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a központi közszolgálati hatóság kezdeményezheti. Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.

A Nemzeti Földalappal való gazdálkodás

32. § (1) Az állami tulajdonban lévő termőföldek hasznosítására - figyelemmel a földbirtok-politikai irányelvekben és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzésekre is - az MNV Zrt. éves tervet készít.

(2) Az MNV Zrt.-nek a Nemzeti Földalap hasznosítására vonatkozó tervkészítésnél figyelembe kell vennie a következő szempontokat:

a) a földhasználók helyzetének stabilizálását, fejlődésük elősegítését, családi gazdaságok kialakítását és megerősítését;

b) környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatását;

c) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítését, a mezőgazdasági termelés összehangolását a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás, a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;

d) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatását;

e) a földpiac élénkítését és szabályozását;

f) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítését;

g) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítését;

h) a családi és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzését;

i) a kisméretű birtokok legalább 100 ha-ig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzését;

j) a földbérlet-koncentráció versenyképességhez igazodó fenntartását;

k) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozását;

l) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzését és befolyásolását;

m) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezését;

n) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítését, támogatását, esetenként végrehajtását;

o) művelési-ág váltás támogatását;

p) a birtoknagyság alkalmassá tételét az EU-támogatások igénybevételéhez;

q) szociális földprogram kedvezményezett támogatását;

r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők kedvezményezett támogatását;

s) különleges rendeltetésű gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítását (pl. oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás).

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt - az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével elkészített - tervet a Tanács hagyja jóvá.

V. Fejezet

Az állami vagyon elidegenítésének szabályai

Az elidegenítés általános szabályai

33. § (1) Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag az MNV Zrt. jogosult. Az értékesítés lebonyolítására az MNV Zrt. - a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - harmadik személynek megbízást adhat.

(2) A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére - az ingatlanok kivételével - önállóan jogosultak, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg.

34. § (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően

a) közvetlenül vagy

b) közvetetten

lehet végezni.

(2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:

a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,

b) nyilvános árverésen [a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés],

c) kivételesen versenyeztetés nélkül.

(3) A vagyon közvetetten - figyelemmel a 35. § (2) bekezdésében foglaltakra is - az alábbi módon értékesíthető:

a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,

b) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy

c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással.

35. § (1) Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie.

(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:

a) a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén,

b) állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,

c) nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladási jog gyakorlása esetén,

d) kisebbségi állami befolyás alatt álló részvénytársaság részvényeinek értékesítése esetén, ha a befolyásszerző sikeres nyilvános vagy önkéntes vételi ajánlatának lezárását követően vételi jogát gyakorolja,

e) állami vagyonra vonatkozó vételi jog - d) pont alá nem tartozó - gyakorlása esetén,

f) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,

g) az elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén, ha a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga korábban elvált, illetve amennyiben a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra,

h) helyi önkormányzatnak történő értékesítés esetén,

i) kis értékű - az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket el nem érő - vagyontárgy értékesítése esetén, * 

j) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében történő értékesítés esetén,

k) külföldi állam részére történő értékesítés esetén a j) pont alá nem tartozó esetben is,

l) államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő értékesítés esetén,

m) külön jogszabályban meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk értékesítése esetén.

(3) A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

(4) Nyilvános a pályázat, ha

a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható;

b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(5) Ha a kiíró - megfelelő határidők kitűzésével - az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörű pályázatnak minősül. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor.

(6) Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. Az ily módon alapított vételi jog időtartama az öt évet meghaladhatja.

(7) Az állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

36. § (1) Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet.

(2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható * 

a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében,

b) belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,

c) helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, vagy szociális földprogram megvalósítása érdekében,

d) többcélú kistérségi társulás javára feladatai ellátásának elősegítése érdekében,

e) külön törvény szerinti kiemelkedően közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,

f) az MNV Zrt. által peres eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról való lemondás esetén.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról a Tanács dönt. Amennyiben az érintett vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt az ingyenes átruházásról. Az ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. * 

(4) A (2) bekezdés c) és d) pontja alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget. * 

(5) Az MNV Zrt. az állam mint törvényes örökös nevében az öröklésről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára, ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat.

(6) A (2)-(5) bekezdésben megjelölt vagyonátadás illetékmentes.

37. § (1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2) E törvénynek az állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályait termőföld esetén a külön törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Állami tulajdonú gazdasági társaságok elidegenítésének speciális szabályai

38. § (1) Állami vállalat átalakulása vagy állami vállalat többségi részvételével létrejött gazdasági társaságok - beleértve az állami vállalat által az átalakulást megelőzően vagy annak jogutódja által az átalakulást követően alapított társaságokat is - társasági részesedéseinek értékesítése során a munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak csak akkor mellőzhetők, ha a többségi részesedést olyan befektető szerzi meg, aki az értékesítésre irányuló szerződésben a munkavállalók foglalkoztatására, illetve a munkakörülményeik javítására megfelelő biztosítékokkal alátámasztott szerződéses kötelezettséget vállal.

(3) A munkavállalók részére személyenként az éves minimálbér százötven százalékának megfelelő kedvezmény adható az (5) bekezdésre is figyelemmel úgy, hogy az ily módon szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének tizenöt százalékát.

(4) A munkavállalók részére egyénileg, illetve az általuk alapított társaságok, szövetkezetek, illetve MRP szervezet részére nyújtott kedvezményeket együttesen kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden munkavállaló vett részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett munkavállalók létszámára és a teljes vállalati munkavállalói létszámra tekintettel arányosan kell megállapítani. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe, későbbi időpontban is nyújtható.

(6) A munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb ötven százaléka erejéig árkedvezmény és/vagy részletfizetési lehetőség adható. A csökkentett vételár részletekben történő kiegyenlítése esetén - a külön törvény által szabályozott MRP keretében történő értékesítést kivéve - a csökkentett vételár tizenöt százalékának készpénzben történő befizetése mellett a törlesztési idő legfeljebb három év lehet, s a vételár-hátralékra kamatként az államadósság után fizetendő mindenkori kamat számítható fel.

39. § (1) Gazdasági társaságok állami tulajdonban álló részesedéseit a társaság munkavállalói Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szervezett formában is megszerezhetik.

(2) Az MRP szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdonosi részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy.

(3) Az MRP-ben az a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya a társaságnál - jogelődjét is beleértve - legalább hat hónapja fennáll. A tulajdonszerzés lebonyolítására létrehozandó MRP szervezet alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb időt is megállapíthat, amely azonban nem haladhatja meg az öt évet.

(4) Egy munkavállaló egyidejűleg csak egy MRP szervezetben vehet részt.

(5) Az MRP szervezet által megszerzett társasági részesedések a szervezet tulajdonába kerülnek, amely ezeket a törvényben és az alapszabályában foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja.

40. § A 38-39. §-ban meghatározott kedvezményes értékesítési technikák alkalmazásával benyújtott pályázatok kizárólag akkor kerülhetnek elbírálásra, ha az MNV Zrt. által megállapított pályázati kiírás szerint a teljes ellenérték készpénzben való kifizetésére irányuló, és a pályázati feltételeknek is megfelelő érvényes ajánlat nem érkezett.

41. § A megkötendő értékesítési szerződésben az MNV Zrt. köteles kikötni a szerződés teljesítésének ellenőrzését. A vevő a szerződésszegésért való felelősséget nem zárhatja ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis.

42. § (1) Az MNV Zrt. a többségi állami részesedéssel működő társaság értékesítésére vonatkozó döntés meghozatala előtt legalább harminc nappal köteles a gazdasági társaság munkavállalói érdekképviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek az értékesítés várható következményeként

a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik;

b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak.

(2) A munkavállalói érdekképviseleti szervek a tervezett értékesítéssel kapcsolatos véleményüket az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, írásban közölhetik. Az MNV Zrt. a munkavállalói érdekképviseleti szervektől hozzá beérkezett írásos véleményre, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül, írásban köteles válaszolni.

(3) A munkavállalói érdekképviseleti szervektől a (2) bekezdés alapján beérkezett véleményt és az MNV Zrt. erre adott válaszát az értékesítéssel kapcsolatos iratokhoz kell csatolni.

(4) Az MNV Zrt. köteles a társaság munkavállalói érdekképviseleti szervei rendelkezésére bocsátani a megkötött értékesítési szerződés és ahhoz kapcsolódó egyéb szerződések azon előírásait, amelyek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakra vonatkoznak.

(5) A munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos, jelen törvényben előírt kötelezettségen túl további - így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben a munkáltatóra vonatkozóan meghatározott - tájékoztatási, véleményeztetési és konzultációs kötelezettség nem az MNV Zrt.-t terheli.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 47. §, a 48. § (4) bekezdése, az 56. § (1) bekezdésének e) pontja, az 56. § (1) bekezdés g) pontjának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés j) pontja módosítására irányuló rendelkezése, az 56. § (1) bekezdésének n) pontja, az 58. § (1) bekezdésének p) pontja és a 66. § 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) e törvénnyel megállapított 12/B. §-ának (1) és (3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően indított azon eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az ott említett kötelezettségvállalást eredményezik.

Módosító rendelkezések

44. § (1) Az Áht. 12/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre szóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). E § alkalmazásában szolgáltatás vásárlásának minősül az is, ha a szolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú távú kötelezettségvállalás kizárólag e § rendelkezései alapján köthető. Nem minősülnek hosszú távú kötelezettségvállalásnak

a) az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok;

b) azon határozatlan időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el;

c) azon határozott időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban: összérték) az 5000,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el.”

(2) Az Áht. 12/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti összérték megállapításakor az ugyanazon programhoz kapcsolódó - akár eltérő jogcímen alapuló - valamennyi várható költségvetési kifizetést együttesen kell figyelembe venni. E § vonatkozásában program alatt együttesen azon szolgáltatásvásárlásokra irányuló szerződéseket kell érteni, amelyekhez a Kormány, illetve az Országgyűlés ugyanazon döntés keretében adja meg a felhatalmazást.”

(3) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja az „elkülönített állami pénzalapoknak,” szövegrész után az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek,” szöveggel egészül ki.

(4) Az Áht. 18/C. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]

d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) a hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék pénzeszközeinek kezelésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,”

(5) Az Áht. IX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„Gazdálkodás a vagyonnal”

(6) Az Áht. 104. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon” szöveg lép.

(7) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:

a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,

b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,

c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására.”

45. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: NFA tv.)

a) 1. §-ának (3) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter” szöveg, a „Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: földalapkezelő szerv)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, 4. § (4) bekezdésének első tagmondatában és (5) bekezdésében, 4/A. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (8) bekezdésében, 13/A. §-ának (2) és (6) bekezdésében, 14. §-ának (1) és (2) bekezdésében az „a földalapkezelő szerv” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg, 12. §-ában, 13. §-ának (1) és (7) bekezdésében, valamint 13/A. §-ának (3) bekezdésében az „A földalapkezelő szerv” szövegrész helyébe az „Az MNV Zrt.” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében a „továbbiakban: ellenőrző bizottság” szövegrész helyébe a „továbbiakban: NFA ellenőrző bizottság” szöveg,

d) 4. §-ának (1)-(5) bekezdésében, 13/A. §-ának (6) bekezdésében az „ellenőrző bizottság” szövegrész helyébe az „NFA ellenőrző bizottság” szöveg,

e) 4. § (2) bekezdésének d) pontjában a „földalapkezelő szervhez” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalapba” szöveg,

f) 4. §-ának (4) bekezdésében a „földalapkezelő szerv által kezelt vagyon” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem” szöveg,

g) 4/A. §-ának (5) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg,

h) 8. §-ának (2) bekezdésében az „a földalapkezelő szervnek” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.-nek” szöveg,

i) 9. §-ának (1) bekezdésében az „a földalapkezelő szervhez” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.-hez” szöveg,

j) 13. §-ának (8) bekezdésében az „a Tft. 36. §-ában” szövegrész helyébe a „külön törvényben” szöveg,

k) 13. §-ának (10) bekezdésében a „földalapkezelő szerv” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg,

l) 13/A. §-ának (1) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelésére” szövegrész helyébe az „az állami vagyonra” szöveg,

m) 13/A. §-ának (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg,

n) 16. §-ának (2) bekezdésében az „a földalapkezelő szerv előirányzatából kell biztosítani” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt. biztosítja” szöveg,

o) 16. §-ának (3) bekezdésében az „A földalapkezelő szervvel” szövegrész helyébe az „Az MNV Zrt.-vel” szöveg

lép.

(2) Az NFA tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.”

(3) Az NFA tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az NFA ellenőrző bizottság működése nem érinti az MNV Zrt. gazdálkodásának ellenőrzését végző, jogszabályban meghatározott szervek - így különösen az állami vagyonról szóló törvényben megjelölt Ellenőrző Bizottság - feladat-, illetőleg hatáskörét.”

(4) Az NFA tv. 6. § (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Nemzeti Földalapba tartozik:

a) az állami tulajdonban lévő termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett, állami tulajdonú terület;”

(5) Az NFA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által bármely jogcímen megszerzett termőföld.

(2) Nem kerül a Nemzeti Földalapba az a földrészlet, amelynek a Magyar Állam által történő megszerzésére országos közút megépítése érdekében került sor.

(3) A Nemzeti Földalapba kerül a (2) bekezdés szerint megszerzett, de országos közút építésére fel nem használt termőföld, feltéve, hogy annak eredeti tulajdonosa az elővásárlási jogával nem él.”

(6) Az NFA tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Az MNV Zrt. a székhelyén, az internetes honlapján, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.”

(7) Az NFA tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNV Zrt. a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata alapján termőföld részarány-tulajdonával rendelkező magánszemélynek - az AK érték erejéig - termőföldet ajánlhat fel.”

(8) Az NFA tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az életjáradék program fedezetét - amennyiben az az MNV Zrt. bevételeiből nem finanszírozható - a központi költségvetés biztosítja.”

(9) Az NFA tv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait az MNV Zrt. által kiadott és az agrárpolitikáért felelős miniszter által - az NFA ellenőrző bizottság véleménye figyelembevételével - jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot a Magyar Közlönyben, valamint az MNV Zrt.-nek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni.”

46. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Állami vagyonra vonatkozó koncessziós szerződés megkötéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.”

47. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervekkel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és egyéb munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges lakásokra, illetőleg helyiségekre (ideértve a bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog gyakorlását is), - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg:”

48. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 120. § (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az államháztartásról és az állami vagyonról szóló törvényekben, valamint az e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet.”

(2) Az Ftv. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a követ kező rendelkezés lép:

„(1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon. Az ilyen társaságok működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó - külön törvényben meghatározott - szabályokat kell alkalmazni.”

(3) Az Ftv. 123. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A felsőoktatási intézmény tulajdonába kerül az az állami vagyon is, amelyről külön törvény így rendelkezik.”

(4) Az Ftv. 123. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő, (1) bekezdés szerinti vagyont az állami vagyonról vezetett vagyonnyilvántartásban az állami vagyonra előírt módon nyilván kell tartani, ennek érdekében a felsőoktatási intézményt külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az ilyen vagyon értékesítésére a fenntartó által jóváhagyott versenyeztetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.”

(5) Az Ftv. 138. §-ának (4) bekezdésében a „kincstári vagyonnal” szövegrész helyébe az „állami vagyonnal” szöveg lép.

49. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel köti meg.”

50. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Spt.) 49. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerű hasznosításáról,”

(2) A Spt. 64. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján - a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak.”

(3) A Spt. 64. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az állami tulajdonú, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a sportigazgatási szerv térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaságra átruházhatja.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportigazgatási szerv vezetőjének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.”

(4) A Spt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével kerülhet sor.”

51. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]

d) a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint az állami vagyonnal gazdálkodó központi közigazgatási szervek az állami tulajdonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, továbbá az állami tulajdonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék,

e) a kincstár a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételéhez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze.”

52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 25. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza]

u) ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét.”

53. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény az V. fejezet címét követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotáson fennálló jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, e törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti.”

54. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.”

55. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[2. § Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

j) az arra jogosult pártoknak a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok vásárlásához szükséges, külön törvényben szabályozott pénzkölcsön nyújtásában.”

56. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-ának (1) bekezdésében a „törzsvagyon” szövegrész helyébe a „vagyon” szöveg,

b) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 9. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

c) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg, továbbá a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

d) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 3. § (4) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg, 3. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében és 7. §-ának (5) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg,

e) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 72. §-ának (5) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 26. §-ának (6) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,

f) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. §-ának (9) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t” szöveg,

g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdésének d) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervre” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re” szöveg, 51. § (2) bekezdésének j) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg,

h) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnél” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg, 7. §-ának (3) bekezdésében az „A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, az ÁPV Rt.” szövegrész helyébe az „Az MNV Zrt.” szöveg, 7/A. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.-vel” szöveg, 8. §-ának (1) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg,

i) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 163. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyonért felelős szervet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t” szöveg,

j) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72/A. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyoni körbe tartozó” szövegrész helyébe az „az állami tulajdonú” szöveg,

k) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdésében és 13. §-ának (7) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő” szöveg, 2. §-ának (4) bekezdésében az „államháztartási törvénynek a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „állami vagyon kezelésére vonatkozó törvény” szöveg, 13. §-ának (7) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelőjét” szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjét” szöveg, 14. §-ának (3) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon” szöveg,

l) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 11. §-ának (3) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és kincstári vagyon részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő” szöveg, az „a kincstári vagyon kezelőjére” szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjére” szöveg,

m) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdésének e) pontjában az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „állami vagyon” szöveg,

n) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdésében a „költségvetési szerv esetében, kivéve a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv esetében” szöveg,

o) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 61. §-ának (6) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek” szöveg,

p) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 7. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-ának (3) bekezdésében és 20. § (5) bekezdésének a) pontjában a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „vagyonába” szöveg,

q) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-ának 26. pontjában a „kincstári vagyonba” szövegrész helyébe az „állami tulajdonba” szöveg,

r) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (1) bekezdésében és 42. §-ának (5) bekezdésében az „a kincstári vagyon, önkormányzati vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagy önkormányzati vagyon” szöveg,

s) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 1. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szövegrész helyébe „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg, 10. § (2) bekezdésének első mondatában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.-vel” szöveg, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésének második mondatában, 15. § (3) bekezdésében, valamint 17. § (2) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg

lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

b) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontja az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

c) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontja az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

d) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (2) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú mellékletének 6. pontja az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

f) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re,” szöveggel,

g) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának tagjaira,” szövegrészt követően az „a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira,” szöveggel

egészül ki.

57. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 86. § (2) bekezdésének h) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdésének d) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

c) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. § c) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg, 23. § b) pontjában az „ÁPV Rt.-nek” szövegrész helyébe az „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek” szöveg

lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 86. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyoni körbe tartozó” szövegrész, valamint 89. §-ának (1) bekezdésében az „és a kincstári vagyon részét képezik” szövegrész hatályát veszti.

58. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Áht. 95/B. §-a, 104. §-ának (1) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (5) és (6) bekezdése, 109-109/K. §-ai, a 109/A. §-t megelőző „A kincstári vagyon” alcím, 124. §-a (2) bekezdésének m) pontja, valamint 124/A. §-ának c) pontja,

b) az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény I-V. fejezete, 70-73. §-a, 76. § (2) bekezdése, 77-78. §-a és melléklete, valamint

c) az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény,

d) az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény,

e) az Atv. 5. §-ának (1) bekezdésében a „kivéve az MTA Központi Ellátási Szolgálat (melléklet 11. számú tétel) épületében elhelyezett kutatóintézetek működéséhez szükséges tárgyi eszközöket és vagyontárgyakat” szövegrész, 5. §-ának (2)-(4) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdésében az „- az 5. § előírásait figyelembe véve -” szövegrész, 14. §-ának (2) bekezdésében az „illetőleg az Akadémiára bízott”, valamint az „e törvény 5. §-ában és” szövegrész, 19. §-ának (1) bekezdésében „, a rábízott vagyon tekintetében a Vagyonkezelő Kuratórium” szövegrész,

f) az NFA tv. 1. §-ának (1) bekezdésében a „mint a kincstári vagyon része” szövegrész, 1. §-ának (2) bekezdése, 3. §-a előtt az „A földalapkezelő szerv” cím, 6. § (1) bekezdésének b) pontja, 6. §-ának (2) és (3) bekezdése, 11. §-ában „a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában,” szövegrész, 13. §-ának (6) és (9) bekezdése, 13/A. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 21. §-a,

g) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése,

h) az Ftv. 23. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata, valamint 25. §-ának (5) bekezdése,

i) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény preambuluma, 1. §-a, 3-4/A. §-ai, 5. §-ának (1)-(3) bekezdései, 6. §-a, 7. § (2) bekezdésének második mondata, valamint 10-11. §-ai,

j) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 81. §-ában az „- a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú műemlékek esetében a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv előirányzatai között -” szövegrész,

k) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 2-6. §-a, 12-14. §-a, 15. §-ának (2) bekezdése, 18. §-a, 20-21. §-a és 23. §-a,

l) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 8. §-a,

m) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. §-ának g) pontja,

n) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szabályok szerint” szövegrész, valamint 16. §-ának (5) bekezdésében az „és a kincstári vagyon részét képező” szövegrész,

o) a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség rendjének megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi XL. törvény,

p) a Ktv. 44. §-ának (1) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél” szövegrész.

(2) 2008. január 1-jén hatályát veszti:

a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontjában az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szöveg,

b) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontjában az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szöveg,

c) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontjában az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szöveg,

d) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szöveg,

e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 15. §-ának (2) bekezdése,

f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú mellékletének 6. pontjában az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, és” szöveg,

g) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra,” szöveg,

h) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának tagjaira,” szöveg,

i) az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény,

j) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdésének d) pontjában az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv,” szövegrész,

k) az Áht. 18/C. § (6) bekezdés d) pontjában az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) a hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék pénzeszközeinek kezelésére,” szövegrész.

Átmeneti rendelkezések

59. § (1) A Tanács a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását 2007. december 31-ig - a 3. §-ban foglaltaktól eltérően - a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) útján is elláthatja.

(2) Az (1) bekezdésben írt esetekben a Magyar Államot állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - a 17. § e) pontjában foglaltaktól eltérően - a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az ÁPV Zrt. is képviselheti.

(3) A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az ÁPV Zrt. az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett, de be nem fejezett, hasznosításra és értékesítésre irányuló eljárásokban az eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályok és szabályzatok alapján látja el a döntések előkészítését a Tanács, illetve - hatáskörébe tartozó ügyekben - az MNV Zrt. vezérigazgatója számára.

(4) A Tanács a (3) bekezdésben meghatározott ügyekben a döntési jog gyakorlására - esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára - a KVI és az ÁPV Zrt. vezérigazgatóját, valamint az NFA elnökét felhatalmazhatja.

(5) A központi költségvetési szervekkel kötött, e törvény hatálybalépésekor hatályos vagyonkezelési szerződéseket - a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. június 30-ig kell felülvizsgálni és e törvény előírásainak megfelelően - a 28. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 29. § (5) bekezdésében, valamint a külön törvényekben, így különösen a Hvt. 89. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - módosítani.

(6) A központi költségvetési szervekkel társasági részesedések vagyonkezelésére kötött szerződések e törvény hatálybalépésével megszűnnek.

(7) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében felsorolt társasági részesedések e törvény hatálybalépésével kerülnek a Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá.

(8) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség nem érinti:

a) a törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásba a központi költségvetési szerveken kívül más személy javára bejegyzett, állami vagyont érintő jogokat,

b) a központi költségvetési szerveken kívül más személyeket megillető, a törvény hatálybalépésig kötött szerződésen alapuló, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt, állami vagyont érintő jogokat.

(9) Az e törvény 28. § (4) bekezdése szerinti értékhatáron a 2007. évben a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 9. § (3) bekezdésében meghatározott összeget kell érteni.

(10) E törvény hatálybalépésétől a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében foglalt szabályozási jogokat és kötelezettségeket az önkormányzati és területfejlesztési ügyekért felelős miniszter gyakorolja.

60. § (1) Az ÁPV Zrt. 2007. december 31-én megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az MNV Zrt.-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az ÁPV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az ÁPV Zrt.-vel szembeni követelések a jogutódlás szempontjából biztosítékokkal ellátott követeléseknek minősülnek.

(2) Az ÁPV Zrt. a cégjegyzékből való - a pénzügyminiszter kérelmére 2007. december 31-i hatállyal történő - törléssel szűnik meg.

(3) Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül.

(4) Az ÁPV Zrt. saját vagyona - az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.) kivételével - a társaság megszűnésével a Magyar Államra száll. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.

61. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól - a 66. § (1) bekezdésében megjelölt feladat kivételével - az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának. A pénzügyminiszter mint alapító a KVI megszüntetése érdekében megteszi az Áht. 91/A. §-ában előírt intézkedéseket.

(2) A KVI munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél vagy a kincstárnál történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-át és 25/B. §-át kell alkalmazni.

(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az MNV Zrt.-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az NFA által kötött szerződések módosításának. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mint alapító az NFA megszüntetése érdekében megteszi az Áht. 91/A. §-ában előírt intézkedéseket.

(4) Az NFA munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél történő továbbfoglalkoztatására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az MNV Zrt. cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelmet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter nyújtja be a cégbíróságnak.

62. § A feladatátadás végrehajtása érdekében az ÁPV Zrt., a KVI és az NFA

a) a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a szervezet tevékenységét lezáró beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít 2007. december 31-i fordulónappal,

b) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak,

c) a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást készít,

  Vissza az oldal tetejére