Időállapot: közlönyállapot (2007.IX.26.)

2007. évi CX. törvény

a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról * 

1. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti információs szolgálatra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.”

(2) Az Etv. 1. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nem minősül külföldi bizonyítványnak, oklevélnek, illetve szakmai képesítésnek a hazai bizonyítvány, oklevél, illetve szakmai képesítés külföldi elismeréséről szóló, külföldi eljáró hatóság által hozott döntés.”

2. § Az Etv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében információs szolgálat működik, mely feladatai:

a) a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok információs szolgálatainak a tájékoztatása a Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és

b) a magyar állampolgároknak, a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében.

(2) Az Európai Bizottság megkeresésére az információs szolgálat a megkeresés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot annak a tevékenységének az eredményéről, amelyet az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései alapján folytat.”

3. § Az Etv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem eső, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására - ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést - ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”

4. § Az Etv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem hosszabbítható meg a IX. Fejezet szerinti eljárás határideje.”

5. § Az Etv. 11. § (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Oktatási intézmény eljárása esetén az elsőfokú döntés ellen az oktatásért felelős miniszterhez lehet fellebbezni.”

6. § Az Etv. 21-42. §-a, valamint az azt megelőző cím helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

HARMADIK RÉSZ

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS

VI. Fejezet

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELISMERÉS KÖZÖS SZABÁLYAI, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ELISMERÉS JOGI HATÁLYA

21. § (1) E rész rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező

a) magyar állampolgár, valamely tagállam [28. § (1) bekezdés] állampolgára vagy azzal azonos megítélés alá eső személy [28. § (2) bekezdés],

b) a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratát valamely tagállamban szerezte, és

c) Magyarországon szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni, tekintet nélkül arra, hogy a szakmát önálló vállalkozóként vagy foglalkoztatottként kívánja-e gyakorolni, valamint hogy a szakma, illetve a kérelmező szabadfoglalkozású-e.

(2) A Második rész rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik nem áll fenn.

22. § (1) A Harmadik rész rendelkezéseinek alkalmazásával elismert külföldi szakmai képesítéssel rendelkező személy megkezdheti annak a szakmának a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett történő gyakorlását, amelyre a származási tagállamban felkészült, illetve amelynek gyakorlására a származási tagállamban jogosult. A szakmai képesítés Harmadik rész szerinti elismerése nem jelenti a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat végzettségi szintjének elismerését.

(2) A Harmadik rész szerinti elismerés hatálya nem terjed ki a továbbtanulásra.

(3) A kérelmező a szabályozott szakmát akkor gyakorolhatja, ha rendelkezik az adott szakma gyakorlásához Magyarországon szükséges nyelvismerettel.

Az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismerés különös eljárási szabályai

23. § (1) Az eljárás megindítására irányuló, az eljáró hatósághoz benyújtandó kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell

a) az állampolgárságát igazoló közokirat másolatát,

b) az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosító, képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratainak, szakmai alkalmassági bizonyítványainak, okleveleinek hiteles másolatait és hiteles fordításait,

c) a szakmai tapasztalatáról szóló igazolást és ennek hiteles fordítását, amennyiben a szakmai tapasztalat igazolását e törvény előírja, továbbá

d) az eljárási díj megfizetését tanúsító okiratot.

(2) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá eső kérelmezőnek - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kérelméhez mellékelnie kell

a) a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát,

b) a kutatási célú tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély másolatát,

c) a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány másolatát.

(3) Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szükséges mértékben szolgáltasson információt tanulmányairól azzal a céllal, hogy meg lehessen állapítani, van-e lényeges eltérés a kérelmező képzése és az előírt hazai képzés között. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik ezekkel az információkkal, az eljáró hatóság megkeresi a származási tagállam információs szolgálatát, illetékes hatóságát vagy más illetékes testületét.

24. § (1) Ha a kérelem a VIII. Fejezet hatálya alá tartozik, a kérelmezőnek be kell benyújtania a szakmai tapasztalatát és annak időtartamát igazoló tagállami igazolást is.

(2) Ha a kérelem a IX. Fejezet hatálya alá tartozik, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező nyújtson be olyan tagállami igazolást, amely azt tanúsítja, hogy a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.

25. § Az eljáró hatóság a kérelmezőt a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja a kérelem kézhezvételéről.

Valamely tagállamban kiállított okiratok felhasználása

26. § (1) Ha az adott szakma gyakorlásának valamely körülmény igazolása a feltétele, az eljáró hatóság ennek igazolására a kérelmezőt felhívja. Az eljáró hatóság a szakma gyakorlásához előírt körülmény megfelelő igazolásaként fogadja el a származási tagállam illetékes hatósága által e körülményről kiállított igazolást, illetve - ha adott tagállamban az adott tényről ilyen hatósági igazolás nem állítható ki - a származási tagállamban arra feljogosított más hatóság vagy szakmai szervezet által hitelesként igazolt nyilatkozatot vagy - ha a származási tagállam jogrendje azt elismeri - esküt.

(2) Ha az eljáró hatóság a kérelmező számára egészségi állapotára vonatkozó igazolás benyújtását írja elő, ennek a kérelmező a származási tagállamban ezek igazolására szolgáló iratok benyújtásával is eleget tehet.

(3) Ha a származási tagállam nem írja elő a szakmát gyakorolni szándékozó személynek a (2) bekezdés szerinti követelmény teljesítését, az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállam illetékes hatósága által kiállított, a kérelmező egészségi állapotára vonatkozó, a Magyarországon előírt tartalmú igazolást.

(4) Az eljáró hatóság elfogadja a kérelmező pénzügyi helyzetére vonatkozó, a származási tagállam pénzintézete által kiállított igazolást is.

(5) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelő felelősségbiztosítással lehet gyakorolni, az eljáró hatóság ennek igazolásaként elfogadja a származási tagállam biztosítóintézetének az igazolását is, amennyiben az megfelel a magyar jogszabályok által előírtaknak.

(6) Az e §-ban meghatározott igazolások hiteles fordítása és hiteles másolata az eredeti igazolások kiállítását követő három hónapon belül használható fel a Harmadik Rész szerinti eljárásban.

(7) Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság a birtokába került információkat zártan kezeli.

(8) Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság megalapozott kétség esetén a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának és más tanúsítványainak hitelességét illetően megkeresést intézhet a származási tagállam illetékes hatóságához. Az eljáró hatóság, illetve az előzetes ellenőrzést végző hatóság abban az esetben is megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát, ha az kétséges, hogy a kérelmező képzése megfelel-e a minimális képzési követelményeknek.

(9) Ha a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratot valamely tagállamban állították ki, de a képzésre egészben vagy részben valamely más tagállamban került sor, az eljáró hatóság megkeresheti a származási tagállam illetékes hatóságát, amennyiben megalapozott kétség merül fel abban a tekintetben, hogy

a) a kihelyezett képzést folytató oktatási intézmény elismert oktatási intézménynek minősül-e a származási tagállamban,

b) a kihelyezett képzést folytató oktatási intézmény ugyanolyan képzést nyújt-e valamely más tagállamban, mint amilyet ez az oktatási intézmény a származási tagállamban nyújt,

c) a kihelyezett képzést folytató oktatási intézmény által kiállított, képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogosultságokat ruházza-e át, mint amelyeket a teljes egészében a származási tagállam területén folytatott képzés sikeres elvégzéséről kiállított okirat révén szerzett volna a kérelmező.

A szakmai cím és a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított cím használata

27. § (1) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy használhassa Magyarországon a szakmának megfelelő magyar szakmai megnevezést, címet. A kérelmező a szabályozott szakmát magyar szakmai megnevezés, cím használatával gyakorolja.

(2) Állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettség elismerése esetén az eljáró hatóság a kérelmezőt a doktori cím használatára is feljogosítja.

(3) Ha a kérelmező teljesíti a szabályozott szakma gyakorlásának feltételeit, akkor az eljáró hatóság biztosítja számára azt a jogot, hogy az adott idegen nyelven használhassa a külföldi képzése során megszerzett tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését. Ha a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címe, illetve annak rövidítése összetéveszthető valamely olyan magyar tudományos vagy szakmai címmel, illetve annak rövidítésével, amelynek megszerzése további hazai képzést igényel, de ilyen képzésben a kérelmező nem vett részt, akkor az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező idegen nyelvű tudományos vagy szakmai címét, illetve annak rövidítését az eljáró hatóság által meghatározott formában használja.

(4) Az eljáró hatóság kikötheti, hogy a (3) bekezdés szerinti címet annak az intézménynek vagy vizsgáztató hatóságnak a neve kövesse, amely a címet odaítélte.

Értelmező rendelkezések

28. § E rész alkalmazásában a következő fogalmak esetén az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni.

(1) Tagállamnak minősül a Magyar Köztársaság kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogokat élvez.

(2) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik

a) a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja,

b) a kutatás céljából tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint

c) a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású személy is.

(3) Szabályozott szakmának minősül az olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelynek a megkezdését, folytatását vagy meghatározott módon történő folytatását jogszabály, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítés birtoklásához köti, továbbá, amelyet külön jogszabály szabályozott szakmának minősít. A szakma meghatározott módon történő gyakorlásának minősül különösen az, ha jogszabály meghatározott szakmai cím használatát meghatározott képesítés birtoklásához köti.

(4) Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okirat megszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényeges eltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és az adott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges ismeretanyagot lényegesen rövidebb ideig vagy jelentősen eltérő tartalommal tanulta képzése során.

(5) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak minősül az az okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki olyan képzés sikeres elvégzéséről, amely túlnyomórészt valamely tagállam területén folyt. A harmadik ország által kibocsátott okirat akkor minősül képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak, ha birtokosa annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó okiratot elismerte, hároméves, az említett tagállam által igazolt szakmai tapasztalatot szerzett.

(6) Képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok - az alább meghatározott sorrend szerint - a következők (a sorrendben utóbb álló okirat az azt közvetlenül megelőzőnél egy szinttel magasabb szintű képzést tanúsít):

a) 1. szint

Képzettségi tanúsítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen bocsátott ki, és

aa) olyan képzést tanúsít, amely nem minősül a 2., 3., 4. és 5. szint szerinti képzésnek,

ab) előzetes képzés nélkül letett vizsgát tanúsít,

ac) a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlását vagy ezzel azonos időtartamban a kérelem benyújtását megelőző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlását tanúsítja, vagy

ad) általános, illetve középiskolai végzettséget tanúsít.

b) 2. szint

Bizonyítványnak minősül az a középfokú képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely

ba) általános jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt, vagy

bb) műszaki, illetve egyéb szakmai jellegű képzést tanúsít, és amelyet a 3. szint szerinti képzéstől eltérő szakmai jellegű képzés egészít ki, amennyiben ez előírás volt, feltéve, hogy a bizonyítvány azt is tanúsítja, hogy a bizonyítvány birtokosa a képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.

c) 3. szint

Végbizonyítványnak minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely

ca) a 4. és az 5. szint alá nem tartozó olyan legalább egyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést tanúsít, amely megkezdésének előfeltétele a felsőoktatásban való továbbtanulásra jogosító középfokú végzettség megléte volt, vagy

cb) ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés elvégzését tanúsítja, vagy

cc) külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.

d) 4. szint

Diplomának minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen elvégezte a középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú részidős képzést egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy a diploma birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.

e) 5. szint

Oklevélnek minősül az a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, amely tanúsítja, hogy birtokosa négy évnél hosszabb vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést sikeresen elvégzett valamely egyetemen, más felsőoktatási intézményben vagy azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben, illetve amely azt is tanúsítja, hogy az oklevél birtokosa a felsőfokú képzés mellett a szakmai gyakorlatot is sikeresen elvégezte, amennyiben ez előírás volt.

(7) Képzés sikeres elvégzését tanúsító és azzal azonos szintű okiratnak minősül továbbá:

a) az az okirat vagy okiratok összessége, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága a tagállamban vagy egy más tagállamban elfogadott képzés sikeres befejezését követően állított ki, és amelyet az adott tagállam illetékes hatósága vagy jogszabálya valamely szabályozott szakma gyakorlása vagy a nem szabályozott szakma gyakorlására történő felkészítés szempontjából a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal egyenértékűnek ismert el, illetve

b) az az okirat, amely önmagában már nem felelne meg a származási tagállamban a szabályozott szakma gyakorlására előírt követelményeknek, de az okirat birtokosa korábban szerzett jogai révén a szabályozott szakma gyakorlására jogosult. A képzés sikeres elvégzését tanúsító és a magasabb szintű okirattal egyenértékűnek minősül különösen az a korábban szerzett és alacsonyabb szintű okirat, amely a származási tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlását még abban az esetben is lehetővé teszi az okirat birtokosa számára, ha a származási tagállam utóbb magasabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat birtokolásához kötötte a szabályozott szakma gyakorlását.

(8) Szakmai képesítésnek minősül a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, a képzettségi tanúsítvány és a szakmai tapasztalat.

(9) A kérelmező által gyakorolni kívánt hazai szabályozott szakma akkor egyezik meg azzal a szakmával, amelynek a gyakorlására a kérelmező felkészült a származási tagállamában, ha a szakmához tartozó szakmai tevékenységek összehasonlíthatóak.

(10) Származási tagállamnak az a tagállam minősül, amelyben a kérelmező szakmai képesítését megszerezte.

(11) Szabályozott képzésnek minősül az olyan képzés, amely, ha ez az adott tagállamban követelmény, gyakorlati képzéssel, gyakornoki idő vagy szakmai gyakorlat teljesítésével egészül ki, és

a) amelynek követelményeit valamely szakma gyakorlására való felkészítés céljából határozták meg, vagy

b) amelynek rendjét valamely tagállam jogszabályai vagy közigazgatási előírásai határozzák meg, vagy amelynek felügyelete, illetve jóváhagyása az erre kijelölt illetékes hatóság feladata.

(12) Szakmai tapasztalatnak minősül valamely szakmának valamely tagállamban történő tényleges és jogszerű gyakorlása.

(13) Alkalmazkodási időszaknak minősül valamely szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása az adott szakma képesített szakemberének felügyeletével. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező a szakma gyakorlása mellett képzésben is vegyen részt. Az alkalmazkodási időszakot az eljáró hatóság által meghatározott módon értékelni kell.

(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlati vizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez, hogy felmérje a kérelmező szakmai tudását és képességét a szabályozott szakma Magyarországon történő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhez szükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyan ismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő folytatásához elengedhetetlenek.

(15) Gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül

a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, az önálló telephelyű szervezeti egység vezetője,

b) a gazdálkodó szervezet tulajdonosa és az a) pont szerinti személy helyettese, ha jogai és kötelezettségei egyébként megfelelnek a képviselt személyének, és

c) az olyan kereskedelmi-műszaki jellegű munkakört betöltő személy, aki a gazdálkodó szervezet egy vagy több szervezeti egységét irányítja.

(16) Minimális képzési követelménynek minősül az európai közösségi jog által valamely képzésre megszabott képesítési előírás.

(17) Hiteles fordításnak minősül a 7. § (4) bekezdésében foglaltak mellett az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint.

VII. Fejezet

A KÉPZÉS SIKERES ELVÉGZÉSÉT TANÚSÍTÓ OKIRATOK ELISMERÉSÉNEK ÁLTALÁNOS RENDSZERE

29. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként, szakmai képesítés birtoklásához kötött szabályozott szakmát szándékozik gyakorolni Magyarországon, és az elismerés nem tartozik e törvény VIII., IX. vagy X. Fejezetének hatálya alá.

(2) Ha a VIII., IX. vagy X. Fejezet szabályai azért nem alkalmazhatók, mert a kérelmező szakmai képesítése nem felel meg az adott fejezetben foglalt feltételeknek, akkor az elismerésre e fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

30. § (1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősül egyenértékűnek, ha a kérelmező a Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjénél legfeljebb egy szinttel alacsonyabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagy képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására a származási tagállamban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratnak tekintendő az olyan, a (3) bekezdésnek megfelelő képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat is, amelyet egy olyan tagállam illetékes hatósága állított ki, amely az adott szakmát nem szabályozza, feltéve, hogy a kérelmező az adott szakmát valamely tagállamban a kérelem benyújtását megelőző tíz évben legalább két évig teljes munkaidőben gyakorolta.

(3) A képzettségi tanúsítvány vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat akkor felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, ha

a) azt vagy azokat valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állította ki,

b) a Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szintjénél legfeljebb egy szinttel alacsonyabb szintű képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratnak vagy képzettségi tanúsítványnak minősül, és

c) tanúsítja, hogy birtokosa felkészült az adott szakma gyakorlására.

(4) A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg, ha a képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szabályozott képzést vagy külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít.

31. § (1) Az eljáró hatóság három évnél nem hosszabb alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát írhat elő,

a) ha a kérelmező képzésének időtartama legalább egy évvel rövidebb az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat megszerzéséhez szükséges időtartamnál,

b) ha a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratához vezető képzés lényegesen eltér az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt képzés sikeres elvégzését tanúsító okirathoz vezető képzéstől, vagy

c) ha Magyarországon a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely abban a tagállamban, amelyben a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratot vagy képzettségi tanúsítványt kiállították, nem része a szakmának, feltéve, hogy az adott szakmai tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeret megszerzése kifejezetten része a hazai képzésnek, a kérelmező képzésének azonban nem volt.

(2) Az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kérelmező választhasson az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól az eljáró hatóság külön jogszabályban meghatározott esetben térhet el. Az eljáró hatóság akkor is eltérhet a (2) bekezdésben foglaltaktól, ha olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontos ismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás. Ebben az esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőt alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi.

(4) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti döntése során figyelembe veszi az arányosság elvét, így az alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga előírása előtt megvizsgálja, hogy a kérelmező valamely tagállamban vagy más államban szerzett szakmai tapasztalatából származó ismeretei részben vagy egészben nem pótolják-e a képzés során a tanulmányi követelmények lényeges eltérése miatt meg nem szerzett ismereteket. Ha az eljáró hatóság alkalmazkodási időszak teljesítését írja elő, figyelembe veszi a kérelmező előző mondat szerinti készségeit és szaktudását is.

Az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga mellőzése a közös követelményrendszer alapján

32. § Ha valamely Magyarországon szabályozott szakma külön jogszabályban meghatározott közös követelményrendszer hatálya alá tartozik, az eljáró hatóság nem írhatja elő alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítését.

VIII. Fejezet

A SZAKMAI TAPASZTALAT ELISMERÉSE

33. § E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként külön jogszabályban meghatározott tevékenységet szándékozik folytatni Magyarországon.

34. § (1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység folytatására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban

a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat egymást követő éven keresztül folytatta,

b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,

c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,

d) önálló vállalkozóként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további öt éven keresztül folytatta az adott tevékenységet, vagy

e) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta, amely időtartamból legalább három éven keresztül egy vagy több szervezeti egység vezetőjeként műszaki munkakört töltött be, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.

(2) A szabályozott szakmai tevékenység folytatását az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható a fodrászatokban végzett tevékenységekre.

35. § (1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység folytatására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban

a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt egymást követő éven keresztül folytatta,

b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,

c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,

d) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további öt éven keresztül folytatta az adott tevékenységet,

e) foglalkoztatottként öt egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább hároméves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült, vagy

f) foglalkoztatottként hat egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően legalább kétéves, a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.

(2) A szabályozott szakmai tevékenység folytatását az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.

36. § (1) Ha a külön jogszabályban meghatározott tevékenység Magyarországon szabályozott szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység folytatására akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban

a) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három egymást követő éven keresztül folytatta,

b) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült,

c) önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy foglalkoztatottként további három éven keresztül folytatta az adott tevékenységet, vagy

d) foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység folytatására felkészítő, a tagállam által elismert vagy szakmai szervezet által elfogadott képzésben részesült.

(2) A szabályozott szakmai tevékenység folytatását az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az eljáró hatóság nem engedélyezi, ha a kérelmező a tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző tíz évben nem folytatta.

IX. Fejezet

A KÉPZÉS SIKERES ELVÉGZÉSÉT TANÚSÍTÓ EGYES OKIRATOK FELTÉTEL NÉLKÜLI ELISMERÉSE

37. § (1) Az eljáró hatóság e fejezet rendelkezései alapján a külön jogszabályokban meghatározott általános orvosi, szakorvosi, ápolói, szülésznői, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, valamint okleveles építészmérnöki képzés elvégzését tanúsító, a minimális közös képzési követelményekkel összhangban kiállított okiratokat az adott szakma gyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakképzettséggel egyenértékűként feltétel nélkül ismeri el.

(2) Ha külön jogszabály előírja, hogy

a) az (1) bekezdés szerinti okiratot meghatározott illetékes hatóságnak kell kiállítania, vagy

b) az (1) bekezdés szerinti okirat csak külön jogszabályban meghatározott igazolással együtt tartozik az (1) bekezdés hatálya alá,

az eljáró hatóság csak akkor ismeri el az (1) bekezdés szerint a képzés elvégzését tanúsító okiratot, ha a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata e bekezdés a) vagy b) pontjának is megfelel.

X. Fejezet

A SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

38. § (1) E fejezet rendelkezéseinek megfelelően a valamely más tagállamban (a továbbiakban: letelepedés szerinti tagállam) jogszerűen letelepedett szolgáltatásnyújtó jogosult Magyarországon is az ugyanazon szakma körébe tartozó szolgáltatást nyújtani.

(2) Ha a szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtó helyváltoztatásával jár, a szolgáltatásnyújtó akkor jogosult Magyarországon is az ugyanazon szakma körébe tartozó szolgáltatást nyújtani,

a) ha a letelepedés szerinti tagállamban is jogosult az adott szabályozott szakma gyakorlására, vagy

b) ha a letelepedés szerinti tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, úgy a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig folytatta a tevékenységet.

(3) A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg a szolgáltatásnyújtótól, ha a szakma szabályozott szakmának vagy a szakma gyakorlására felkészítő képzés szabályozott képzésnek minősül.

(4) A szolgáltatásnyújtó akkor élhet a szabad szolgáltatásnyújtás jogával, ha a szolgáltatásnyújtó Magyarországra a szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából érkezik. A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét esetenként kell megállapítani, elsősorban a szolgáltatás időtartamát, gyakoriságát, rendszerességét és folytonosságát véve figyelembe.

(5) Ha a szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtó Magyarországon való tartózkodásával jár, akkor a szolgáltatásnyújtásra a szakmai képesítéshez közvetlenül kapcsolódó hazai szakmai jogi, közigazgatási és szakmai magatartási szabályokat kell alkalmazni. A szakmához tartozó tevékenységi kör meghatározása, a szakmai címek használata, a fogyasztóbiztonsággal és a fogyasztóvédelemmel közvetlenül és konkrétan összefüggő súlyos mulasztásokra vonatkozó fegyelmi rendelkezések tekintetében szintén a magyar jogszabályokat és etikai szabályokat kell alkalmazni.

A szolgáltatásnyújtó mentességei

39. § (1) A szolgáltatásnyújtó mentesül az alábbi, más jogszabály által előírt követelmények teljesítése alól:

a) valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése. A hatályos hazai fegyelmi rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése érdekében jogszabály előírhatja a szolgáltatásnyújtónak szakmai szervezet vagy testület általi automatikus és ideiglenes nyilvántartásba vételét vagy tagságát, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késlelteti és nem nehezíti a szolgáltatás nyújtását, valamint nem ró további költséget a szolgáltatásnyújtóra;

b) társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozó elszámolás céljából.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgáltatásnyújtó a 40. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével, illetve annak megújításával, illetve a 40. § (2) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott, a nyilatkozattal együtt benyújtandó egyéb iratoknak az eljáró hatóság részére történő eljuttatásával eleget tesz az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előírásoknak.

(3) A szolgáltatásnyújtó előzetesen, illetve sürgős esetben utólag tájékoztatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti társadalombiztosítási szervet az általa nyújtott szolgáltatásokról.

A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén benyújtandó nyilatkozat, a külföldi és a hazai szakmai cím használata, a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzése

40. § (1) Ha a szolgáltatásnyújtás Magyarországon történő tartózkodással jár, jogszabály előírhatja, hogy a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatásnyújtását megelőzően írásban nyilatkozatot tegyen.

(2) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a szolgáltatásnyújtó nyilatkozatának tartalma, a nyilatkozat esetleges megújítása, valamint a nyilatkozattal együtt benyújtandó iratok tekintetében; a szolgáltatásnyújtó azonban az előírt nyilatkozatot bármilyen formában megteheti.

(3) A szolgáltatásnyújtó tevékenységét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - idegen nyelvű szakmai címének használatával folytatja. Ha a szolgáltatásnyújtó szakmai címe összetéveszthető valamely magyar szakmai címmel, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét úgy folytatja, hogy a külföldi szakmai címet odaítélő intézmény vagy vizsgáztató hatóság nevének feltüntetésével használja a külföldi szakmai címet. Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedés szerinti tagállamában az adott szakmához nem tartozik szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított idegen nyelvű címet használva folytatja.

(4) A szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai címet használva folytatja tevékenységét, ha az a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.

41. § (1) Az olyan népegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szabályozott szakmák esetében, amelyek nem a IX. Fejezet hatálya alá tartoznak, jogszabály előírhatja a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének az első szolgáltatásnyújtást megelőző ellenőrzését. Az előzetes ellenőrzés csak arra irányulhat, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybe vevője egészségének, illetve biztonságának a szolgáltatásnyújtó nem megfelelő szakmai felkészültségéből származó súlyos károsodását, illetve sérelmét, feltéve, hogy az ellenőrzés nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóság a nyilatkozat és a nyilatkozattal együtt benyújtandó iratok beérkezését követő harminc napon belül határozatban dönt. Ha az eljáró hatóság a megadott határidőn belül nem hozza meg döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni.

(3) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság határozatában

a) eltekinthet az előzetes ellenőrzéstől,

b) a szolgáltatásnyújtást engedélyezi,

c) a szolgáltatásnyújtást az (5) bekezdés szerinti feltétellel engedélyezi, vagy

d) a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak.

(4) Indokolt esetben az előzetes ellenőrzést végző hatóság vezetője az eljárási határidőt harminc nappal meghosszabbíthatja.

(5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a hazai jogszabály által előírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, az előzetes ellenőrzést végző hatóság előírhatja a szolgáltatásnyújtó részére, hogy - elsősorban alkalmassági vizsga letételével - bizonyítsa, hogy a hiányzó ismereteket vagy szaktudást más módon megszerezte.

(6) Az előzetes ellenőrzést végző hatóság a szolgáltatás nyújtását a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozat meghozatalától, illetve a c) pont szerinti feltétel bekövetkeztétől számított harminc napon belül engedélyezi.

(7) Ha az előzetes ellenőrzést végző hatóság ellenőrizte a külföldi szakmai képesítést, a szolgáltatásnyújtó a megfelelő hazai szakmai cím használatával folytatja tevékenységét.

A szolgáltatás igénybe vevőjének tájékoztatása

42. § Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat által tanúsított címnek a használatával történik, a magyar és az európai közösségi jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatás igénybe vevőjét tájékoztatja a következő adatokról is:

a) ha a szolgáltatásnyújtó szerepel cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma vagy az adott nyilvántartásban szereplő azonosító,

b) ha a szolgáltatásnyújtó tevékenysége a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe,

c) annak a szakmai szövetségnek vagy hasonló testületnek a megnevezése, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette,

d) a szolgáltatásnyújtó szakmai címe, vagy ha a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított címe és annak a tagállamnak a megnevezése, amelyben azt megszerezte,

e) ha a szolgáltatásnyújtó hozzáadottértékadó-köteles tevékenységet folytat, az Európai Tanácsnak a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló irányelve 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hozzáadottértékadó-azonosítószám és

f) a szolgáltatásnyújtónak a szakmai felelősségére vonatkozó biztosítási fedezettel, valamint egyéb, egyéni vagy kollektív védelemmel kapcsolatos adatai.”

7. § Az Etv. 64. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha a nem tagállami állampolgár kérelmező - ide nem értve a magyar állampolgárt, valamint a tagállami állampolgárral azonos megítélés alá eső személyeket - az eljárásban költségmentesség iránti igényt terjeszt elő, az eljáró hatóság a kérelem megalapozottságának elbírálása céljából - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbítását igényelheti a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.”

8. § Az Etv. 67. § (1)-(3) bekezdésének a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállításáért felelős szervet vagy szerveket, az előzetes ellenőrzést végző hatóságot vagy hatóságokat, valamint a 4/A. §-ban meghatározott információs szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben kijelölje, továbbá rendeletben állapítsa meg azon szolgáltatásnyújtások körét, amelyek esetében a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatásnyújtást megelőzően írásbeli nyilatkozattételére kötelezett.

(2) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki

a) a végbizonyítvánnyal egyenértékű képzések felsorolását,

b) azon hazai szakmai képesítések felsorolását, amelyek esetében az eljáró hatóság maga dönthet arról, hogy a kérelmezőnek alkalmassági vizsgát vagy alkalmazkodási időszakot kell-e teljesítenie,

c) a közös követelményrendszer hatálya alá tartozó szakmák felsorolását,

d) a 34. §-ban, a 35. §-ban és a 36. §-ban meghatározott, a szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolását,

e) a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó nyilatkozatának kötelező tartalmát, a nyilatkozat megújításának szabályait, valamint a nyilatkozattal együtt benyújtandó iratok körét,

f) azon szervezetek felsorolását, amely tagjai által gyakorolt szakmák az európai közösségi jog alapján szabályozott szakmáknak minősülnek.

(3) Felhatalmazást kap

a) az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki a képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratok feltétel nélküli elismerésének szabályai alá tartozó általános orvosi, szakorvosi, ápolói, szülésznői, fogorvosi, fogszakorvosi és gyógyszerészi oklevelek és bizonyítványok megnevezését, az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait,

b) az állategészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki az állatorvosi oklevelek megnevezését, az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait,

c) az építésügyért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki az okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezését, az előző okirat birtokosaival azonos jogállás alá tartozó személyek körét, valamint rendeletben állapítsa meg az elismerési eljárás részletes szabályait.”

9. § (1) Az Etv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az Európai Unió jogának való megfelelés

69. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról,

b) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés c) pont és 21. cikk,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről, 1-20. cikk és 50-55. cikk, 57-64. cikk,

e) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról, 12. cikk a) pont.”

(2) Az Etv. 53/A. § (1) bekezdésének b) pontjában „a 45-53. §” szövegrész helyébe „a VIII. Fejezet”, a 60/B. § (1) bekezdésében a „[30. § (6) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[28. § (15) bekezdés]”, a 60/C. § (1) és (2) bekezdésében „a 4. § (5) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe „a Kormány által kijelölt”, a 64. § (8) bekezdésében a „IX. Fejezet” szövegrész helyébe a „X. Fejezet” szövegrész lép.

10. § (1) Ez a törvény 2007. október 20-án lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Etv. 7. § (5) bekezdése, 43-53. §-a, valamint 54-60. §-a, azzal, hogy e rendelkezéseket, valamint az Etv. e törvény hatálybalépéséig hatályos 21-42. §-át alkalmazni kell, amennyiben az nemzetközi szerződésnek a végrehajtásához szükséges. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti továbbá az Etv. 67. § (4) bekezdése.

(3) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon hatályát veszti az e törvény 3. §-ával megállapított Etv. 6. §-ának (3) bekezdéséből a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész, az e törvény 6. §-ával megállapított Etv. 23. § (2) bekezdés b) pontjában a „tartózkodási vízum, illetve” szövegrész, valamint az e törvény 6. §-ával megállapított Etv. 28. § (2) bekezdésének b) pontjában a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész.

11. § Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve 1-20. cikkének és 50-55. cikkének, 57-64. cikkének való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére